Heti hírvilág (2015. március 23 – 29.)
A héten tovább folytatódott a Paks II. projekt üzemanyag ellátása körüli vita tárgyalása a sajtóban:
Az Európai Bizottság ajánlása, hogy az új energiaprojekteknél legyen lehetőség az alternatív szállítók bevonására - hívta fel a figyelmet Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos az InfoRádió műsorában. Mint mondta, nem azt írja elő a Bizottság, hogy feltétlenül mástól kellene vásárolni az üzemanyagot, hanem azt vizsgálja nagyon alaposan, hogy az új projekteknél a szerződés lehetővé teszi-e, hogy megfelelő garanciákkal, ha rendelkezésre áll a piacon egy alternatív szállító, akkor az be tudjon lépni. Ehhez az kell, hogy az ilyen kazettákat tesztelni lehessen, és utána pedig a verseny során egy ilyen alternatív szállító érdemben indulni tudjon az üzemanyagszállítási lehetőségért.
Az InfoRádió Aréna című műsorában pedig azt hangsúlyozta a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos: kifejezetten nem igaz, hogy Magyarország ellenezné az alternatív üzemanyag-szállítók bevonását.
A hirado.hu pedig azt jelezte, hogy minden akadály elhárult a megoldás útjából a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges fűtőanyag-ellátási megállapodással kapcsolatban - mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában, miután tárgyalásokat folytatott Miguel Arias Canete klíma- és energiaügyi biztossal Brüsszelben. Lázár János elmondta, hogy Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára Luxembourgban tárgyalt a nap folyamán a megállapodást jóváhagyni hivatott Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) illetékeseivel, és sikerült minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást.
Kész a megegyezés a paksi fűtőelem-beszerzésről az Euratom Ellátási Ügynökséggel (ESA), „sikerült minden kérdést tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást" – jelentette Brüsszelből Lázár János. Nem tudjuk megerősíteni a hírt, miszerint megállapodás született volna az ESA és a magyar kormány között a fűtőanyag-ellátásról – így nyilatkozott Brüsszelben az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője a nol.hu kérdésére. A később írásban is átküldött tájékoztatás szerint az Arias Canete energiaügyi biztos és Lázár János között lezajlott konstruktív megbeszélések után – amelyeken az energiaunió végrehajtását és az energiaellátás biztonságát érintő témák kerültek szóba – a bizottság képviselője jelezte: úgy értesült, hogy a magyar hatóságok és az ESA felújították a tárgyalásokat a nukleáris fűtőanyag-ellátásra vonatkozó megállapodásról annak érdekében, hogy az megfeleljen az európai szabályoknak.
Ugyancsak a Paks 2 üzemanyag szállításával függ össze, hogy a jelek szerint azért nem felel meg az uniós nukleáris szervezetnek a két új paksi blokk fűtőelem-szállítási szerződése, mert az abban rögzített alternatív beszállítást az Euratom a korábbinál jóval szigorúbban értelmezi – közölte a vg.hu. A közelmúltban vélhetőleg módosult az Euratom álláspontja arról, mit kell érteni egy atomerőmű alternatív fűtőelem-beszállításán. Az uniós nukleáris testület talán éppen ezért nem írta alá jelen formájában a Pakson létesítendő, két új blokk üzemanyag-ellátásáról kötött magyar-orosz megállapodást, amely viszont uniós pecsét nélkül érvénytelen. Paks II. az átírandó szerződés szerint 20 évig kizárólag az orosz TVEL-től vásárolna. Az Euratom aggálya szerint a szerződés nem garantálja az eredetitől eltérő szállítótól való vásárlás lehetőségét.
Szintén a témához kötődő, hogy a paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet – jelezte Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos az Energiainfo.hu sajtóbeszélgetésén. Mint fogalmazott, a brüsszeli tárgyalás közelebb vitt a megállapodáshoz, de akkor lehet véglegeset mondani, amikor megtörténik majd az Euratommal is a megállapodás aláírása. Aszódi Attila jelezte: nincs arra vonatkozó kötelezettség, hogy más szállítótól kell az üzemanyagot beszerezni. Ugyanakkor uniós elvárás, hogy egy adott idő elteltével legyen lehetőség alternatív szállítót bevonni, ha van az adott reaktorhoz alkalmazható üzemanyaga. Ennek a pontos szerződéses feltételeiről folyik most az egyeztetés.
Újra a paksi bővítésről írt a Financial Times, amelyet a magyar kormány egy korábbi, a beruházás blokkolásáról szóló híre miatt perel – közölte a hvg.hu. Magyarország elfogadta az Európai Unió arra irányuló követelését, hogy a paksi atomerőmű fűtőanyag-ellátásában ne csak Oroszország kapjon szerepet, és ezzel elhárult az egyik legnagyobb akadály az erőmű bővítése elől - írta Andrew Byrne budapesti és Christian Oliver brüsszeli tudósító. A tárgyalásokat közelről követő, meg nem nevezett illetékeseket idézve az FT azt írta, hogy Magyarország "jelentős engedményekbe" egyezett bele a paksi bővítési szerződés újjáélesztése érdekében. Ennek jegyében Oroszország tíz évig látja el Paksot fűtőanyaggal, utána a beszállítói szerződéskötés lehetősége megnyílik nemzetközi szereplők, például az amerikai-japán Westinghouse számára - áll az FT írásában.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Giró-Szász András Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tartott, melyen szó volt a paksi atomerőmű jövőbeni működéséről és a Paks II. projektről is. A paksi atomerőműről szólva a miniszter bejelentette, hogy felvették a kapcsolatot külföldi fejvadász cégekkel, hogy megtalálják azokat a menedzsereket, akiket be tudnak vonni az atomerőmű vezetésébe. A paksi kapacitás fenntartásról szólva többek között jelezte, hogy mintegy 10 éves előkészület után állapodtunk meg Oroszországgal az új blokkokról. Az unió tagországainak többsége szerint kihagyhatatlan Oroszország az európai energiaellátásból. Európa versenyképessége attól függ, hogy lesz-e olcsó energia. Úgy gondoljuk, hogy itthon kell megtermelni a szükséges elektromos energiát, ezért döntöttünk az atomerőmű bővítése mellett. A cél, hogy a magyar áramigény 50 százalékát Pakson állítsuk elő - magyarázta az oroszokkal kötött megállapodást Lázár János. Szavai szerint az orosz féllel lezártak minden olyan tárgyalást, amely a bővítéshez szükséges volt.
Ha nem lenne az ukrán válság, a formálódó európai energiaunió és nem egyensúlyozna a kormány Kelet és Nyugat között, akkor bátran kijelentené, hogy biztosan megvalósul a paksi atomerőmű bővítése, de a jelen helyzetben azért lát kockázatokat – erről beszélt egy orosz forrás a VS.hu-nak. Kormányzati források azonban biztosak benne, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van, az események nem feltétlenül ezt igazolják. Nem úgy és abban az ütemben folyik a paksi bővítés előkészítése a magyar hivatalos szervek részéről, ahogy azt az orosz fél remélte – erről beszélt egy orosz diplomáciai forrás a VS.hu-nak. Informátoruk szerint számolnak azzal, hogy már az indulásnál, a szükséges engedélyek beszerzésénél csúszik a megvalósítás.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc címűi műsorában azt mondta, hogy Paks ügyében a menetrend szerint haladunk, az üzemanyag kérdésében meg kell állapodnunk abban, hogy az EU elvárásait minként teljesítjük, a titkosítás ügye pedig az EU-s közbeszerzési szabályok szerint történik, hasonlatos lesz azokhoz, amelyeket a Finnországban velünk párhuzamosan épülő atomerőműnél alkalmaznak – jelezte a Paks-Press.
Kalocsa és Foktő után újabb két településen, ezúttal Dusnokon és Fajszon tartott lakossági fórumot az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. A kormányt Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, az előadást Horváth Miklós, a projekttársaság törzskari igazgatója tartotta, aki számos, a lakosság köréből érkezett gyakorlatias kérdésre adott választ.
Eddig nem cáfolt sajtóinformációk szerint a kormány arra készül, hogy végleges nukleárishulladék-tárolót létesítsen Pécs közelében, Bodán – mondta el Berkecz Balázs, az Együtt baranyai elnökségi tagja a 168 Óra Online-nak. Ebben a létesítményben tárolhatják a paksi atomerőműből származó kiégett fűtőelemeket. A tárolóhelynek több százezer évre kellene garantálnia azt, hogy a sugárzó anyag nem érintkezik a természettel. Ha Magyarország egyik legnépesebb városa mellett végleges nukleárishulladék-tárolót létesít a kormány, az Berkecz Balázs szerint komoly kockázatot jelent az ott élőkre nézve. Nagyságrendileg tízezer emberöltő az az idő, amíg a tárolónak őriznie kell az elhasznált fűtőelemeket és egyéb nukleáris hulladékot. Ennyi – felfoghatatlanul hosszú – idő alatt számos előre nem látható természeti katasztrófa – például földrengés, hatalmas esőzés – veszélyeztetheti a létesítmény biztonságát, és ezzel a környéken lakók egészségét.
Oroszország az olajáresés miatt takarékosságra kényszerül ugyan, de ez nem fogja zavarni a paksi atomerőmű bővítésében vállalt kötelezettségeinek teljesítését – hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak Vlagyimir Nyikolájevics Szergejev orosz nagykövet. A diplomatát arról faggatták, mekkora tartalékok vannak még a magyar-orosz gazdasági együttműködésben.
Bár a paksi bővítésről szóló törvény megfelel az információs önrendelkezésről szóló törvénynek, példátlan módon nem ad lehetőséget felmentésre az adatok titkosítása alól – erről Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság elnöke beszélt az ATV Start című műsorában. Péterfalvi elmondta, a Paks2 törvény szerint a beruházással kapcsolatos adatokat csak a nemzetbiztonsági, vagy szellemi tulajdonhoz fűződő érdekek védelmében lehet titkosítani, ugyanakkor a nem eltitkolható adatok kikérésére, illetve ezen adatok kiadásának elbírálására nincs lehetőség. Az adatvédelmi biztos szerint ezért minden olyan adatot nyilvánosságra kellene hozni, amelyek nem sértenek nemzetbiztonsági, vagy szellemi tulajdonhoz fűződő érdeket. A paksi bővítésről szóló közmeghallgatásokon például az üzleti és műszaki adatok is rendkívül fontosak lehetnek – jegyezte meg a NAIH elnöke.
Ki kell adni Paks II adásvételi szerződését – közölte az Energiaklub. Az Energiaklub a TASZ képviseletével beperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy nyilvánosságra kerüljön a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződés. A bíróság teljes mértékben igazat adott a civil szervezeteknek és 15 napon belül ki kell adni a szerződést teljes terjedelmében. Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt-t 2014 novemberében vásárolta meg a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja.
Az EURATOM tagországainak találkozójára március 11-12. között került sor Luxemburgban – tette közzé az Országos Atomenergia Hivatal. A találkozót hagyományosan kétévente rendezik meg. A rendezvény célja volt, hogy az Európai Unió Bizottsága Energia Ügyek Főigazgatóságának szakemberei bemutassák az elmúlt időszakban végzett nukleáris biztosítéki tevékenységüket a tagországok képviselőinek. Újdonságot jelentett idén, hogy az esetleges fejlesztési, javítási lehetőségekről is vitázhattak a résztvevők.
Ugyancsak az Országos Atomenergia Hivatal közölte, hogy a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen április 17-én ismeretterjesztő konferenciát rendez „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel. Az immár tizenhatodik alkalommal sorra kerülő regionális konferencián neves előadók tekintik át azokat a nukleáris kérdésekhez kapcsolódó területeket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. A konferenciával párhuzamosan a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Mecsekérc Zrt. kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Nukleáris Társaság a szünetben műszeres bemutatót tart, ahol a résztvevők az atomenergia alkalmazásáról beszélgethetnek a szakemberekkel.
A Paksi Atomerőmű aktuális üzemi adatai után most a Budapesti Kutatóreaktor adatait is meg lehet nézni az Országos Atomenergia Hivatal oldalán, így minden érdeklődő nyomon követheti a folyamatosan frissülő üzemeltetési információkat. A Budapesti Kutatóreaktor üzemi adatait az OAH honlapjának nyitóoldaláról, illetve itt lehet elérni.
Ugyancsak az OAH tett közzé, hogy a sikeres auditot követően további három évig érvényes az Országos Atomenergia Hivatal ISO 9001:2009-es szabvány szerint működtetett minőségirányítási rendszerének tanúsítási okirata. Az OAH munkatársai több hónapig készültek az átvilágításra, felülvizsgálva, aktualizálva a szervezet összes eljárását, folyamatát és minőségügyi dokumentumát. A hivatal 2002-ben alakította ki Minőségirányítási Rendszerét (MIR), amely a Magyar Szabványügyi Testület tanúsítványa szerint megfelel az ISO MSZ EN 9001-es szabvány követelményeinek. A szigorú szabályok értelmében minden évben belső és külső felülvizsgálatra, háromévente pedig úgynevezett okirat megújító eljárásra kerül sor a hivatalban.
A válsággal küzdő francia atomenergetikai társaságnak, az Arevának együtt kellene működnie az ágazat orosz óriásával, a globális piacon sikeresen szereplő Roszatommal – véli Laurence Daziano, a Sciences Po párizsi kutatóegyetem tanára. Mint az AtomenergiaInfo közölte, a közgazdásznő szerint egy ilyen összefogás mindkét félnek előnyös lenne, és segítené az Areva fejlődését. A 87 százalékban állami tulajdonú francia nukleáris vállalatcsoport hatalmas, a teljes piaci kapitalizációját meghaladó, 5,6 milliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet. 2003 óta nem nyert egyetlen atomerőmű-tenderen sem, és mindeddig nem tudta befejezni a finnországi Olkiluoto harmadik atomerőművi blokkjának tíz éve megkezdett építését sem.
Március végéig megállapodást írhat alá az első jordániai atomerőmű építéséről az arab ország és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern – jelezte szintén az AtomenergiaInfo. Haled Tukan, a jordániai atomenergetikai bizottság elnöke elmondta, hogy a létesítménynek 2022-ig kell elkészülnie. Két, egyenként ezer megawattos reaktor működik majd benne, és a Roszatom azt is vállalta, hogy az első tíz évben fűtőanyaggal látja el őket, a kiégett fűtőelemeket pedig visszaszállítják Oroszországba. A beruházás értéke mintegy tízmilliárd dollár, és a költségek 49,9 százalékát az orosz atomóriás állja – adta hírül a tájékoztatóról beszámoló amerikai üzleti hírügynökség, a Bloomberg. A 2011-ben kiírt jordániai atomerőmű-tender győztesévé 2013-ban nyilvánították a Roszatomot.
Törökország energiafelhasználásának 17 százalékát adja majd az akkuyui atomerőmű, amely a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern beruházásában, orosz technológiával fog megépülni – közölte az AtomenergiaInfo. Szuperbiztonságos lesz az akkuyui erőmű, hangoztatta a múlt heti isztambuli nemzetközi atomenergetikai fórumon Fuad Ahundov, az építés szervezésére és az erőmű üzemeltetésére létrehozott Akkuyu Nuclear részvénytársaság vezérigazgatója. Szavai szerint a létesítmény, amelyben négy, egyenként 1200 megawattos, 3+ generációs reaktorblokk üzemel majd, évente 35 milliárd kilowattóra elektromos energiát fog termelni. Márpedig most Törökország egy év alatt 50 milliárd köbméter gázt importál, és ennek legnagyobb részét áram-előállításra használja. Vagyis a szakember számítása szerint az atomerőmű üzembe helyezésével az ankarai kormány évi hárommilliárd dollárt takaríthat meg.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern gépgyártó cégcsoportjának vezérigazgatója, Andrej Nyikipelov elmondta: bővíteni kívánják tevékenységi körüket, hogy az ne csak az atommeghajtású hajók hajtóműveinek gyártására terjedjen ki. „Ugyanakkor ehhez a folyamatban lévő szerződéseket kifogástalan pontossággal kell teljesíteni, a felmerülő problémákat a lehető leggyorsabban kell megoldani” – idézte szavait a Roszatom internetes honlapja.
1972 májusában francia atomtudósok urán után kutattak egy gaboni bányában, Nyugat-Afrikában. Ekkor fedezték fel, hogy a területen volt egy természetes nukleáris reaktor, ami spontán jött létre valamikor 1,7 milliárd évvel ezelőtt. 100 kilowattnak megfelelő energiát termelt, hasonlóan a fissziós (bomláson alapuló), ember által épített atomerőművekhez – közölte az index.hu tudományos rovata. Az 1972-es francia vizsgálat szerint az urán-235 koncentráció a területen sokkal alacsonyabb, mint a természetben tipikusan, pontosan annyira, mint azoknál az elemeknél, amelyek reaktorban voltak. Ezen kívül a területen találtak neodímiumot és ruténiumot, illetve az izotópjaikat, amelyek mindig együtt járnak az uránium-235 hasadásával.
Csehországban az atomerőművek veszik át a jövőben a főszerepet a barnaszenes erőművektől a villamos energia előállításában - egyebek között ezt tartalmazza az aktualizált cseh állami energiakoncepció, amelyet az ipari és a kereskedelmi minisztérium hozott nyilvánosságra honlapján. Mint a hirado.hu közölte, a csehországi villamos energia 43 százalékát jelenleg barnaszenes hőerőművekben állítják elő. 2010-ben ez még ötven százalék volt. Az atomerőművek jelenleg az áram egyharmadát termelik. Az aktualizált energetikai koncepció szerint tíz év múlva, 2025-ben a szerepek felcserélődnek, és az atomerőművekre esik a megtermelt villamos energia mintegy 45 százaléka, míg a barnaszén aránya egyharmadra esik vissza. Csehországban jelenleg mintegy 90 ezer gigawattóra villanyáramot termelnek évente.
Egy apró üzemzavar néhány nappal vagy akár hetekkel is késleltetheti az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) újraindítását. A CERN közlése szerint március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben. Arnauld Marsollier, a szervezet szóvivője kifejtette, hogy egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az újraindítás. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat. A hiba a gép olyan szektorában lépett fel, amely mínusz 271 Celsius-fokra van lehűtve. A részecskegyorsító mágnesei ilyen alacsony hőmérsékleten válnak szupravezetőkké, vagyis szinte ellenállás nélkül vezetik az elektromosságot. Az LHC rendelkezik a világ legnagyobb hűtőrendszerével.
Három év alatt nagyot változott a világ, legalábbis ez következik abból, hogy a nemzeti energiastratégia immár nem számol az úgynevezett zöld forgatókönyvvel, vagyis azzal, hogy 2030-ig Magyarország mérsékelni tudja energiafelhasználását – jelezte a vs.hu. A kormány határozatban módosította a 2012-ben megfogalmazott dokumentumot, és ebből teljes egészében kihagyta azokat az előrejelzéseket, amelyekhez jelentősebb fejlesztési források kellenének. A döntés szerint ezzel figyelembe vesszük ugyan az uniós kötelezettségeinket, de annál lényegesen nagyobb erőfeszítés nem indokolt.
Az elsődleges üzemzavar-elhárítást követően a tavaly decemberi rendkívüli időjárási körülmények következtében megsérült villamos távvezetékek helyreállítása megkezdődött, az ehhez szükséges közbeszerzési eljárások sikeresen lezárultak – közölte a MAVIR. Az építési munkálatok összesen 38 távvezeték oszlopot érintenek, mintegy 14 km-es szakaszon. A kivitelezést végző MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. haladéktalanul hozzá látott a helyreállítás építési munkálataihoz annak érdekében, hogy a tervek szerint június-július hónapra újra üzemeljenek a kiesett távvezetékek.
Ugyancsak a MAVIR közölte, hogy március 29-én hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk óráinkat, így az 1980 óta hazánkban is alkalmazott módszerrel áttérünk a nyári időszámításra, amivel egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, amiből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összesített adatai szerint a 2014/2015-ös téli időszakban több földgázt használtak fel a hazai fogyasztók, mint a 2013/2014-as évben. 2014. december 1. és 2015. március 15. között összesen 4,19 milliárd m3 gáz fogyott, 0,22 milliárd m3-rel több, mint egy évvel korábban. Az idei fűtési szezonban is zavartalan volt a földgázellátás. A lakossági földgázfogyasztást nagymértékben befolyásolja az átlaghőmérséklet változása. Az elmúlt években jelentős eltérések adódtak. A 2012/2013-as téli időszakban 1,2 oC volt az átlaghőmérséklet, a 2013/2014-es időszakban 3,4 oC, míg az elmúlt télen 2,6 oC. Ezzel összhangban a 2014/2015-ös télen 0,22 milliárd m3-rel több gázt fogyasztottunk, mint az előző év azonos időszakban. 2013. december 1. és 2014. március 15. között 3,97 milliárd m3 volt a teljes hazai felhasználás, az idei téli időszakban ez kicsivel több, mindösszesen 4,19 milliárd m3 volt.
Energiahatékonyság: Bíróság elé idézi Magyarországot az Európai Bizottság – jelezte a BruxInfo. Bizottsági megítélés szerint nem volt tovább halasztható a Bírósághoz fordulás, miután az ország – a hasonló helyzetben lévő tagországok között egyedüliként – eddig szerintük semmit nem ültetett át az EU energiahatékonysági irányelvből. Ha a következő hónapokban pozitív változás állna be magyar részről, bizottsági források szerint Brüsszel ejtheti a keresetet. Az átültetés eredeti határideje tavaly június 5 lett volna, amelynek elmulasztása után, többszöri konzultáció és halasztás után a Bizottság tavaly novemberben indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, az energiahatékonysági irányelv teljes körű átültetésének, illetve az erről szóló tájékoztatásnak az elmulasztása miatt. Az európai bizottsági eljárás lényegében ezzel vette kezdetét, mellesleg nemcsak Magyarország, hanem Málta kivételével valamennyi tagállammal szemben. A bírósági szakaszt azonban csak Magyarország ellen nyitották meg végül.
Ismét tárgyal a magyar kormány az Energie Baden-Württemberggel (EnBW) a német cégnek az Elműben, az ÉMÁSZ-ban és a Mátrai Erőműben meglévő kisebbségi részei megvásárlásáról – értesült több forrásból a nol.hu. A tartományi tulajdonú energiaszolgáltató az Elmű és az ÉMÁSZ csaknem negyedét birtokolja, míg a Mátrai Erőműben 22 százaléka van. Az 1995-ös privatizációk óta mindhárom társaságban 50 százalék felett áll, és az irányítási jogokat is birtokolja a német RWE, amellyel az EnBW mindeddig együtt szavazott. A három magyar társaságban részes az állami MVM is: az Elműben majd 16, az ÉMÁSZ-ban valamivel több, mint 12, a Mátrai Erőműben 26 százalék erejéig. Az Elmű és az ÉMÁSZ néhány részvénye a tőzsdén forog.
Az állami MVM nem akarta, hogy az Elmű és az Émász osztalékot fizessen, de a német többség leszavazta. Így kénytelen-kelletlen el kell fogadnia az áramszolgáltatók tavalyi profitjából rá eső közel másfél milliárd forintot. Mint a nol.hu közölte, egyedül az állami MVM szavazott nemmel az Elmű és az Émász közgyűlésein a két cégnél javasolt milliárdos osztalékra - következtethető ki a két esemény jegyzőkönyvéből. Az Elmű 3,8 milliárdos tavalyi nyeresége után az igazgatóság 7,3 milliárdos osztalék kifizetését javasolta. Ehhez tehát a tartalékokból is igénybe kellett venni 3,5 milliárdot. Az 5,3 milliárdos nyereséget elérő Émász igazgatósága - szokatlan szerénységgel - csupán 2,7 milliárdos osztalékfizetést indítványozott.
A szlovák kormányfő bekeményített az olasz Enel céggel szemben. Robert Fico a szlovák közszolgálati rádió műsorában kijelentette, az energetikai vállalat addig nem adhatja el a Szlovák Villamos Művekben birtokolt többségi tulajdonrészét, amíg nem építik fel a mohi atomerőmű blokkjait. Mint a nol.hu jelezte, az Enel tavaly jelentette be, hogy eladná részvénycsomagját, amelyre jó eséllyel pályázik a magyar MVM-Mol konzorcium tulajdonába tartozó Slovnaft petrokémiai nagyvállalat.
Szlovák belviták folytán elhúzódhat az ottani villamos művek irányító csomagjának eladása, de a vételre bejelentkező magyar MVM–Mol páros tud várni. A nemzetgazdasági tárca cáfolta, hogy az MVM áttételesen a paksi hitelből fizetne – írta a nol.hu. A főleg atom- és vízerőműveket üzemeltető Szlovák Villamos Művek vevőjelöltjét, az MVM–Mol-párost nem zavarja, hogy Robert Fico szlovák kormányfő ellenzi a cég többségének értékesítését, amíg a jelenlegi tulajdonos, az olasz Enel nem készül el teljesen a mohi atomerőmű bővítésével – értesült a lap a felekhez közel álló forrásokból. Az állami MVM-nek és a részben állami Mol szlovák cégének, a Slovnaftnak nem sürgős a vásárlás, és noha továbbra is megvennék az energiacég többségét, nem tennének keresztbe a szlovák kormánynak. Azt a több szempontból is életszerű felvetést, hogy az ilyen pénzügyi forrásokkal nem rendelkező MVM számára a magyar kormány a paksi hitelből kanyarítaná le a vásárláshoz szükséges százmilliárdokat, ám ezt a nemzetgazdasági tárca cáfolta.
Megkezdődött a Pannon Hőerőmű Zrt. tavaly decemberben újranyitott pécs-vasasi bányájában kitermelt szén értékesítése. Mint a vg.hu jelezte, a társaság az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: 5 évre évi 15 ezer tonna szén termelésére kaptak engedélyt, ez a környezet jelentős átalakítása, illetve a por- és zajterhelés növelése nélkül kitermelhető. Hozzátették: a társaság alvállalkozója, a Neolit Kft. mostanra mintegy 3000 mázsa szenet fejtett ki és halmozott fel a Pécstől északkeletre található bányában, a vásárlók a kijelölt értékesítési helyeken, a bánya mellett, valamint egy tüzéptelepen juthatnak hozzá a fűtőanyaghoz.
Közérdekű adattal való visszaélés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a szocialista Tóth Bertalan, miután határidőre nem kapta meg az MVM Partnertől a jogerősen kiperelt gázszerződéseket - írta az Index. A bíróság döntése értelmében az MVM kerekedőcégének március 20-ig ki kellett volna kiadnia: a 2011/2012, 2012/2013, 2013/2014 gázévre kötött összes gázszerződését, egy összefoglaló kimutatást arról, hogy kivel, mikor, milyen mennyiségre szerződött, és azt is nyilvánosságra kell hoznia, hogy milyen előterjesztések, határozatok alapján adtak el gázt a MET-nek. Ez azonban nem történt meg, így Tóth feljelentést tett.
Ezt követően azt közölte a cég az MTI-vel, hogy nem kapta kézhez a bíróság ítéletét az MVM Partner Zrt., ezért a gázkereskedelemmel kapcsolatos iratok kiadásának teljesítési határideje nem járt le. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kötelezte arra a Magyar Villamos Művek (MVM) gázkereskedőjét, hogy 15 napon belül adja ki a dokumentumokat. Az MVM Partner Zrt. azt írta: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a teljesítési határidő a kézbesítéstől számítódik. A másodfokú ítéletet a bíróság kihirdette, de nem kézbesítette, mert még nem volt írásba foglalva.
Európa növekvő energiaigényére sokan a palagáz-kitermelésben látják a választ, ám az nem csak jóval drágább a hagyományos technológiáknál, hanem környezetromboló hatása miatt be is tiltotta számos európai állam. A magyar készletek bíztatónak tűnhetnek, de üzemi méretekben nem hozhatók fel, s bár nem tiltott a palagáz kitermelése, a környezetvédelmi hatóságok az elmúlt két évben nem engedélyezték. – jelezte a Magyar Hírlap. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása szerint a felkutatott palagázkészlet meghaladja a 3400 milliárd köbmétert, amelyből több, mint 1500 milliárd köbméter kitermelhető. Ez a jelenlegi évi 2,2-2,4 milliárd köbméter hazai szénhidrogén-kitermeléshez képest nagyon jelentős mértékű, de a készletek a ma ismert technikai-technológiai fejlettségi szinten, üzemi méretekben nem termelhetők ki – válaszolt a lap érdeklődésére Tamaga Ferenc, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettese.
Miközben Németország továbbra is ambiciózus tervekkel és támogatási politika mentén fejleszti a kapcsolt energiatermelést – azaz a hő és a villamos energia egyazon tüzelőanyag bázison, párhuzamosan történő termelését – itthon továbbra is szenved az iparág. 2014-ben a kapcsolt technológiával termelt villamos energia részaránya 10,7 százalék volt. Ez egy éven belül közel 3 százalékos csökkenést jelent, amivel a szektor részesedése az 1990 körüli szintre süllyedt vissza – mutattak rá a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) XVIII. éves szakmai konferenciáján a szakértők. A termelők közül egyre többen csatlakoznak a virtuális erőművekhez és vesznek részt a villamosenergia-rendszer egyensúlyának tartásában, ezzel biztosítva a technológia hazai túlélését. A konferencia résztvevői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy amíg a kötelező átvétel időszaka alatt termelni kellett tudni, ma már ez kevés, és aki nem tud bekapcsolódni a rendszerszintű szoláltatásokba, az elbukik. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság tagvállalatainak adatszolgáltatása alapján a gázmotorok kihasználási óraszáma átlagosan évi 1700 óra, a nagyerőműveké pedig 3000 óra körül alakult tavaly, miközben az optimális éves üzemóra mennyiségének 7800-8000 között kellene alakulnia.
LED-technológiát alkalmazva korszerűsítik Salgótarján közvilágítását; az ötezer üzemeltetett lámpatest kétharmadát cserélik ki július közepére 330 millió forintos beruházásban, az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatta a város polgármestere az MTI-t. Dóra Ottó elmondta: a mintegy 333 millió forintos fejlesztés a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával valósul meg, az önkormányzat 49,9 millió forintos önrészt fizet. Egy-két hét múlva kezdődik a munka, az 5039 lámpa közül 3602-t korszerűsítenek Salgótarján közterületein.
Átadták a Hajdu-Bihar megyei Darvas külterületén elkészült 499 kW névleges teljesítményű szolárparkot - tudósitott az OrientPress. Az uniós támogatással kiépülő napelemes áramtermelő rendszer hozzájárul hazánk uniós üvegházgáz kibocsátás csökkentési céljainak eléréséhez: évente 557 tonnával csökken a szén-dioxid kibocsátásunk. A megújuló energiát hasznosító beruházás révén Magyarország energiaimport-függősége is csökken. A Hajdu-Bihar megyei zöld-energia projekt célja, hogy megújuló napenergiával biztosítsa a térség villamos energia fogyasztásának egy hányadát. A VekerdSolar Kft. Darvas külterületén megvalósuló szolármező, azaz áramtermelő napelemes rendszer beruházását a KEOP támogatás tette lehetővé. A projekt tervezett összköltsége 401 millió forint, a KEOP támogatás mértéke 60 százalékos. A projekt teljes elszámolható költségének 40 százaléka önrészből lett finanszírozva.
Napirendre került a rugalmas Energiaunió az Európai Unióban, és megkezdődött a keretstratégiájának kidolgozása. Jó lenne, ha környezetvédő szervezetek egységes álláspontra jutnának néhány alapvető kérdésben, még mielőtt véglegessé válik. Egy fontos aspektusa az Energiauniónak a gyors áttérés a villanyhajtásra a közlekedésben – jelezte a Levegő Munkacsoport. Mint közölték, évente vagy 100 milliárd eurónyi import ásványi olajból lepárolt benzint, gázolajat, kerozint éget el az európai közlekedés. Ennek megszüntetése elengedhetetlen ahhoz, hogy legyen esélyünk a klímakatasztrófa elkerülésére.
Ukrajna továbbra is biztosítja a megbízható földgáztranzitot az Európai Unióba - áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a háromoldalú energiabiztonsági tárgyalásokon fogadott el az EU, Ukrajna és Oroszország. A dokumentumnak kevés biztos pontja van. Ilyen például, hogy a felek mind egyetértettek abban, hogy a következő télre az ellátás biztosítása érdekében már most neki kell látni a munkának. A négy pontból álló nyilatkozat első pontja mindössze azt rögzíti, hogy a felek Brüsszelben találkoztak. A második pedig azt, hogy a téli időszakra, március végéig tartó megállapodás végrehajtása folyamatban van, s ez az ukrán szükségletek kielégítését és a zavartalan uniós szállításokat is biztosítja.
Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint januárban átlagosan 322,5 dollárt fizettek ezer köbméterenként az Európában megvásárolt földgázért, míg az Oroszországból importált energiahordozó átlagára 335,7 dollárra rúgott. Decemberben még nagyobb volt a különbség: az európai átlagár 341,2 dollárt, az orosz pedig 384,9 dollárt tett ki – közölte a Figyelő online. Az orosz hírportálokon közölt részletes adatok szerint januárban Európából 1 milliárd 68 millió 358 ezer köbméter földgázt importált Ukrajna 344 millió 501 ezer dollár értékben. Oroszországból 924 millió 765 ezer köbméter gázt vásároltak 310 millió 425 ezer dollárért. Az orosz és az európai szállítások együttes mennyisége 1 milliárd 993 millió 123 ezer köbméter volt idén januárban, 19,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Tavaly januárban csak Oroszországból importált földgázt Ukrajna, 2 milliárd 470 millió 833 ezer köbmétert. Idén januárban Magyarországról 389 millió 802 ezer köbméter földgázt szállítottak Ukrajnába 126 millió 349 ezer dollár értékben, így az ezer köbméterenkénti átlagár 324,1 dollár volt.
Néhány éve elképzelhetetlen adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 2014-ben csökkent az ország szénfelhasználása. Ma már Kína fekteti be a világon a legtöbbet az alternatív energiaforrások kihasználásába. Tavaly a magyar GDP-vel összemérhető összeget költöttek erre a célra. Van egy nagy hasonlóság Nagy-Britannia és Kína között: mindkét ország ipari forradalmának legfontosabb energiahordozója a szén volt - kezdi a kínai energiaipar változását bemutató cikkét a BBC – idézte a napi.hu. A szigetországban 1983-ban, a nagy bányászsztrájk előtt érte el a csúcsát a szénkitermelés évi 119 millió tonnával. Kína ennél sokkal nagyobb játékot játszik. Az óriási ázsiai ország szénfelhasználásának csak az éves növekedése majdnem akkora volt, mint a teljes brit kitermelés a csúcson. Kína még 2013-ban is 93 millió tonnával növelte szénkitermelését. Ez a plusz ugyan munkát adott volna a brit szénbányászat csúcsán az iparágban dolgozó 250 ezer bányász többségének, Kínában azonban csupán 2,6 százalékkal bővítette kitermelést a 2012-eshez képest, amikor négymilliárd tonna szenet hoztak a felszínre.
Nem csak a csillagászat és a furcsa természeti jelenségek iránt érdeklődők várták a március 20-i napfogyatkozást, de a német energiapiac szereplői – főleg a napenergiában érdekeltek – is várták a természeti jelenséget. Mivel az ország energiaszükségletének egy-egy kedvező napon akár 40 százalékát is napenergiából fedezik, a szakemberek érdeklődéssel, vegyes izgalommal figyelték, vajon mi várható abban a pár percben, míg a hold 80 százalékban eltakarja a panelek elől a napot. Végül a német energiarendszer megugrotta a mércét, és a villamos energia árának ingadozásán túl, nem történt jelentős esemény a kérdéses pár órában - számolt be chikansplanet. Közhely, hogy az ember egészen addig nem becsüli kellőképpen, amije van, amíg el nem veszíti azt. A március 20-i napfogyatkozás pontosan ilyen tanulságot hozott Németország energiaszektorában. A megújuló energiaforrások kiaknázása terén Európa egyik élharcosának számító németeknél rekord napokon akár az energiaszükséglet 40 százalékát is a napsugárzás kiaknázásával fedezik. Így a szakértőkben joggal merült fel a kérdés: mi lesz, ha pár percig kiesik ez a forrás?
A zöldenergia infrastruktúráját erősítheti az a német innováció, amelynek segítségével szintetikus üzemanyagot állíthatnak elő ipari méretekben. Állítólag már csak a bürokratikus formaságokat kell legyűrni, hogy beindulhasson a biznisz. Több legyet akar ütni egy csapásra a németországi Sunfire GmbH vegyipari vállalkozás, amely elkészítette szintetikus üzemanyag előállítására képes rendszerének prototípusát. A technológiával elnyelethetnék az alternatív energiaforrásokkal a szeles és a verőfényes időszakokban termelt áramfelesleget, visszaforgathatnák az energiafogyasztásba a levegőbe került szén-dioxidot, miközben végtermékük szállítható, tárolható és felhasználható lenne a létező energetikai rendszerekben - derül ki a CNBC cikkéből – amit a napi.hu idézett.
Franciaországban, a nemrég elfogadott új környezetvédelmi törvény értelmében, valamennyi új, a kereskedelmi, ipari zónán belül épült épület tetejére napelemet kell telepíteni vagy zöldtetőt létesíteni – ismertette az alternativenergia.hu. A héten jóváhagyott törvény érelmében a kereskedelmi övezetekben épült épületek háztetőinek egy részét zöldnövénnyel vagy napelemmel kell beborítani. A zöldtetők elsősorban azért előnyösek, mert szigetelő hatásuk van, így segítenek csökkenteni a szükséges hőenergia mennyiségét a téli időszakban, nyáron pedig az épületetek hűtésében segítenek, emellett megtartják az esővizet, így megoldva a vízelvezetés égető problémáját. A zöld tetők a biológiai sokféleség szempontjából is előnyösek, mert a madarak kiváló fészkelő helyeket találhatnak maguknak a városi dzsungelek kellős közepén.
Miközben az alacsony olajár miatt sorra zárnak be az amerikai olajkutak, Szaúd-Arábiában folyamatosan növekszik a gáz- és olajfúrótornyok száma - jelezte a vg.hu. Korábbi iparági becslések szerint az Aramco szaúdi állami olajipari óriás tavaly 210 fúrótornyot működtetett, tehát 2013-hoz képest 40 százalékkal, két év alatt 50 százalékkal növelte, 2011 óta pedig megduplázta kitermelési kapacitását. Amin Nasszer, a cég kutatás-kitermelési ágazat (upstream) alelnöke e hónapban úgy nyilatkozott, hogy a vállalat még nem döntötte el, tovább bővíti-e jelenlegi, 212 fúrótoronyból álló hálózatát. Egyes felmérések azonban arra utalnak, hogy a szaúdi tornyok száma folyamatosan növekszik. A vállalat azon elemzői várakozásokra sem kívánt reagálni, miszerint idén is legalább annyi fúrótornyot üzemeltet majd, mint 2014-ben.
Az olajtároló vállalatok lehetnek a legnagyobb győztesei az olajpiac jelenlegi helyzetének, amikor nemcsak a termelés volumene kiugróan magas, de a határidős árfolyamok is arra ösztönzik a befektetőket, hogy a megvásárolt nyersanyagot csak a jövőben értékesítsék - írta elemzésében az investor.hu. Ezek a tényezők az olajkészletek olyan magas szintjéhez vezettek, hogy a kimerülő szabad tárolókapacitásokért egyre ádázabb küzdelem folyik már.
Megugrott a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, a WTI olaj és a Brent olaj hordónkénti ára is közel 3 dollárral drágult – jelezte az inforadio.hu. Az olaj ára azért kezdett emelkedni, mert Szaúd-Arábia és öbölbeli szövetségesei hadműveletet indítottak Jemen területén a síita húszi lázadók ellen. A hadműveletek egyelőre nem érintik a globális olajellátást, de az árupiaci kereskedők így is aggódnak. A kereskedők egy része attól tart, hogy a harcok elhúzódhatnak, vagy súlyosbodhatnak, és a jemeni események a régió más országaiban is tovább növelik a feszültségeket.
Marokkóban épül a világ legnagyobb naperőműve, miután kiírták a pályázatot a Noor megaprojekt utolsó fázisának megvalósítására. A Noor program jól tükrözi Marokkó elkötelezettségét a tiszta energia iránt. Persze a naperőművek és a szélkerék parkok építésére az is ösztönzi az észak-afrikai országot, hogy szomszédjával, Algériával ellentétben, Marokkónak nincsenek számottevő szénhidrogén készletei. A partok mentén zajlik olajkutatás, nem is eredménytelenül, de a feltárható olaj és gázmennyiség nem ígérkezik jelentősnek. Ezért Marokkó dollár milliárdokat invesztál abba, amiben bővelkedik: nap- és szélenergiába. A Noor program első három fázisa már sínen van, épülnek a naperőművek a dél-marokkói Ouarzazatéban. A Noor I., II. és III. jelzésű erőművek szinte már készen vannak, az egyes blokk már idén decemberben áramot termel majd. Ouarzazatéban a szaúd-arábiai Acwa Power építi az erőműveket, gyakorlatilag a szaúdi cég nyerte az összes pályázatot. Itt összesen 560 megawattnyi áramot termelnek majd és ez lesz a világ legnagyobb naperőműve, legalábbis így emlegetik a marokkói hatóságok.
A legsürgetőbb energia-hatékonysági kihívásokra keresik a választ Európa véleményvezérei Monacóban az „Innovációk az energiahatékonyságban” című kerekasztal-beszélgetéseken – közölte az orientpress.hu. A Johnson Controls, a Klíma Csoport és a II. Albert, Monaco Hercege Alapítvány, valamint a GE Lighting közös szervezésében, március 30-31. között megvalósuló eseményen az energia-hatékonyságra vonatkozó szabályozásokat és üzleti megoldásokat vitatják meg a szakértők. A rendezvényen folyó párbeszéd a jövőre ismét megrendezésre kerülő Euromediterrán Energia-hatékonysági Fórumot (EEF) készíti elő.
Környezetvédelmi mérföldkövet ért el Costa Rica, a közép-amerikai állam idén csak megújuló energiából fedezte energiaszükségletét. A nemzeti áramszolgáltató hétfőn közölte, hogy az év első 75 napján energiaellátáshoz csak megújuló forrásokat használt, ez rekordnak számít a Föld bármely országa esetében. "Eddig 2015 teljesen környezetbarát év az elektromos áramot tekintve" - közölte a nemzeti áramszolgáltató. A közép-amerikai országot ebben jelentős mértékben segítette az, hogy az év első három hónapjában a térségben heves esőzések voltak, amelyek a vízerőművek termelését növelték. Costa Ricában az áramellátás négyötödét vízerőművel szolgáltatják. Az áram több mint 10 százaléka geotermikus forrásból származik, hiszen aktív vulkánok sorozata húzódik területén. Felhasználnak még szélenergiát, biomasszát és napenergiát is - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.
A britek az energiaszegénység felszámolásának egy meglehetősen egyedi útját választották: 3 millió fontot különítettek el arra, hogy háziorvosok receptre kazánt, szigetelést vagy új ablakokat írjanak fel rászoruló pácienseiknek. Mint az alternativenergia.hu jelezte, a leginkább energiapazarló lakások, házak bérbeadását is tiltani fogják, sőt arra bátorítják a bérlőket – jogszabályokkal is -, hogy az alacsony energiahatékonysági besorolású házak bérbeadóitól kérjék azok energiahatékonyságának javítását. Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva jóval magasabbak az energiaköltségek, mint pl. Nagy-Britanniában, hiába vannak a hazai villany- és gázárak most már Európa legalacsonyabbjai között. A huzatos, elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások és régi berendezések zabálják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez nálunk is elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)