Heti hírvilág (2015. március 9 – 15.)
Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Széchenyi-díjat adományozta SZATMÁRY ZOLTÁN állami díjas fizikusnak, a fizikai tudományok doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézete Atomenergetika Tanszéke professor emeritusának kiváló, nemzetközi jelentőségű kísérleti és elméleti reaktorfizikai kutatási eredményei, valamint a magyar nukleárisszakember-képzés érdekében végzett iskolateremtő egyetemi munkája elismeréseként.
A hét kétségtelenül legnagyobb „vihart” kavart eseménye a Financial Times írása volt, amely a Paks 2 projekt „blokkolásáról” szólt.
A Financial Times értesülései szerint az Euratom elutasította annak a magyar tervnek a jóváhagyását, hogy kizárólag Oroszországból importáljanak nukleáris fűtőanyagot a tervezett két új paksi reaktor működtetéséhez, és ez az egész bővítési projektet blokkolja. Nevük mellőzését kérő források ugyanakkor azt mondták a BruxInfónak, hogy még nem tekinthető lezártnak az ügy. A Financial Times úgy értesült, hogy az Euratom megtagadta annak a magyar tervnek a jóváhagyását, amelynek értelmében Magyarország kizárólag Oroszországból importált volna nukleáris fűtőanyagot a két 1200 megawatt teljesítményű új paksi reaktor működtetéséhez. A lap úgy tudja, hogy Magyarország fellebbezett a döntés ellen, de állítólag három egybehangzó forrás is azt mondta, hogy az Európai Bizottság is az Euratom döntése mellé állt.
Határozottan cáfolta a Financial Times értesüléseit Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Az MTI kérdésére azt mondta: nem igaz, hogy az Európai Unió blokkolta volna a Paks II. atomerőmű építését. Giró-Szász András hozzátette, hogy az ügyben helyreigazításért folyamodtak a Financial Times szerkesztőségéhez. Ugyanakkor az index.hu írása szerint megerősítette az Indexnek Navracsics Tibor, az EU magyar biztosa, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és szavazás nélkül jóváhagyta az Euratom javaslatát, ami a Magyarország és Oroszország közt létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig pénteken reggel sajtótájékoztatót tartott Paks II. bővítésről. A tájékoztatón felolvasott egy közleményt, arról, hogy hamis és félrevezető a Financial Times híradása a paksi bővítésről, de utána nem lehetett semmit kérdezni. A hírhez kapcsolódva a Roszatom pedig azt közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy a paksi atomerőmű bővítésének ügyében nincs mit hozzátennie a magyar kormány álláspontjához, amely szerint nincs szó arról, hogy az Európai Unió megtiltotta volna az orosz nukleáris fűtőanyag beszállítását Magyarországra. Az orosz cég szóvivője azt mondta, hogy a szerződést, amelyet a paksi bővítésről kötöttek, azzal kapcsolatban Magyarország egyeztetett az Európai Bizottsággal.
A hír megjelenését követően Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos nyilatkozott az InfoRádiónak. Mint többek között elmondta, Magyarország az Európai Unió szabályaival összhangban kívánja megvalósítani a paksi bővítést, ezért a magyar fél nyitott az egyeztetésre. Aszódi Attila szerint fizikai értelemben lenne szerencsétlen, ha nem lenne hosszú távú üzemanyag-szállítási szerződés, mert akkor elvileg kialakulhatna egy olyan szituáció, amikor van egy erőmű, de nincs hozzá üzemanyag. Ezt nyilvánvalóan senki nem szeretné.
Brüsszel is megszólalt a paksi bővítés ügyében – jelezte a privatbankar.hu. Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott - mondta Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője. A szóvivő közölte, hogy a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak "nagyon-nagyon korlátozott mértékben" tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Itkonen elmondta azt is, hogy Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.
A bejelentés kapcsán a Greenpeace közleményben reagált a történtekre. Mint írják, az Euratom és az Európai Bizottság egyhangúan elutasította, hogy Magyarország az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában monopóliumot biztosítson az orosz Roszatom vállalatnak. „Paks II Magyarországot csak még függőbbé teszi Oroszországtól, nem függetlenebbé. És ez nemcsak a mi véleményünk, hanem az Európai Bizottságé is” – nyilatkozta Jan Haverkamp, a Greenpeace nemzetközi atomenergia-szakértője.
Szakértők: elérkezhet az a pont, amikor az oroszoknak nem éri meg Paks 2: A fűtőelemekről szóló, titkos szerződés tartalmától függ, hogy megépülhet-e Paks2 – ezt mondták az ATV Híradó által megkérdezett szakemberek. Holoda Attila, volt energetikai helyettes államtitkár szerint ugyanakkor a teljes szerződésnek mindössze 20 százalékát teszi ki a fűtőelemekről szóló rész. Azt mondta: nem ez a beruházás legaggályosabb eleme.
A hírhez tartozik a nol.hu korábbi írása, amely szerint továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amely a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetére vonatkozott. Mint jelezték, ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője a lap kérdésére megerősítette, hogy a testület március 4-i ülésén, döntést hozott arról, hogy a paksi atomerőmű tervezett két blokkjának üzemanyag-ellátását szabályozó szerződés megfelel-e az uniós előírásoknak. Hogy a válasz igen vagy nem, azt nem árulta el, hivatkozva arra, hogy a magyar parlament az orosz–magyar megállapodások bizonyos előírásait, köztük az üzemanyag-ellátásra vonatkozókat is, harminc évre titkosította.
A köztársasági elnök közleménnyel válaszolt azoknak, akik arra kérték, ne írja alá a paksi bővítés dokumentumainak 30 évre szóló titkosítását. Áder János szerint "terrorizmussal fenyegetett világunkban" szükséges, hogy védjék egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatokat. "Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása" - írta Áder János köztársasági elnök közleményében. Áder szerint fontos ugyanakkor, hogy csak a magyar polgárok biztonságát és az erőmű biztonságos működését garantáló információk élvezzenek titokvédelmet.
A törvény aláírását követően az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak harminc évre való titkosítása ügyében. Az LMP pedig az Alkotmánybírósághoz fordul a paksi beruházás egyes adatait titkosító törvény miatt – jelezte a Magyar Hírlap. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője ezt szerdán tudatta az MTI-vel, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a titkosításról szóló törvényt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke ugyanakkor bejelentette: pártja az Alkotmánybírósághoz fordul a paksi beruházás egyes adatait titkosító törvény miatt. Azt is elmondta, hogy az ehhez szükséges ötven képviselői aláírást sikerült összegyűjteni.
Hamarosan orosz mérnökök vizsgálódnak Paks II. tervezett helyszínén, a fővállalkozó Roszatom még az idén kiírhatja a turbina- és az irányítás-technikai rendszer tendereit. Az atomerőmű kiégett fűtelemeinek ideiglenes tárolása Krasznojarszk mellett, a végső a Mecsekben lehet. A Világgazdaságnak Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa nyilatkozott. Január 1-én elindult a két új paksi blokk tervezése a Roszatom Nyizsnij novgorodi Atomenergoprojekt tervezőirodájának szentpétervári egységében. Az orosz mérnökök a VVER-1200/V491 blokktípus terveit adaptálják a paksi telephelyi jellemzőkhöz és a magyar fél műszaki, nukleáris biztonsági követelményeihez. Már tavaly megkapták az új erőmű telephelyének rendelkezésre álló jellemzőit, de most tavasszal saját maguk is elvégeznek jó néhány vizsgálatot, hogy pontos talajmechanikai adatokhoz jussanak a reaktorépület és a turbinacsarnok alapozásához. Közben egyeztetések is zajlanak a hazai mérnökökkel.
A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról terjesztett be országgyűlési határozati javaslatot a nemzeti fejlesztési miniszter. Az országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja megfogalmazni a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat, amelyek biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálják, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációjára.
Közös látogatást tettek a Kormányhivatalok vezetői a paksi atomerőműben, akik a Tolna Megyei Kormányhivatal és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. meghívására érkeztek. Az eseményen megjelent dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár. A kormánymegbízottakat Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója és dr. Horváth Kálmán Tolna megye vezetője fogadta és köszöntötte. A találkozó előtt Hamvas István újságírók előtt megfogalmazta, hogy a paksi atomerőmű továbbra is az átláthatóság és a nyitottság politikájával él és ez ne csupán a kommunikációban jelenjen meg, hanem személyesen is szerezzen bárki tapasztalatokat akár döntéshozóként, akár állampolgárként. A kormány-megbízottak látogatástól azt reméljük, hogy általuk minden megye pontos képet kapjon az atomerőműről – tette hozzá a vezérigazgató. Szólt arról is, hogy a megismerés folyamatában nemcsak a létesítmény megismerése fontos, hanem az is, hogy ezt a gyárvárost üzemeltetni és karban kell tartani, ahol a legfontosabb szempont a biztonság. A dolgozók felkészültek és motiváltak ezekben a kérdésekben.
A magyar sajtó napja alkalmából szervezett ünnepségen idén is átadták az atomerőmű által alapított újságírói elismeréseket. Az Urántoll díjat idén Tóth Péterné, az Elektrotechnika szaklap főszerkesztője, az Atomtoll olvasói díjat pedig az Atomerőmű újság szerkesztőségének tagja, Gyöngyösiné Nyul Petra, a paksi atomerőmű munkatársa vehette át. Az Urántoll díjat a paksi atomerőmű 1992-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerésben részesítsen egy, az atomenergia békés célú alkalmazásáról, a paksi atomerőműről hosszú időn keresztül tényszerű tájékoztatást adó újságírót. Az Atomtoll olvasói díjat az Atomerőmű című lapban tudósítók, közreműködők tevékenységének elismerésére alapították és 2014-ben adták át első alkalommal.
Az Energiaklub és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja (The Greens/European Free Alliance) nyilvános meghallgatást szervez március 19-ére az Európai Parlamentben, Brüsszelben. A „Kérdések a tervezett Paks II beruházás kapcsán” című eseményt a Nuclear Transparency Watch is támogatja. Az esemény házigazdái: Rebecca Harms, a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportjának társelnöke és Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő. A meghallgatás résztvevői: prof. Stephen Thomas, University of Greenwhich (Nagy-Britannia), Dr. Tóth István János, Korrupciókutató Központ Budapest, Dr. Todor Galev, Centre for the Study of Democracy (Bulgária), Ámon Ada, Energiaklub és Massimo Garribba, Európai Bizottság – Energiaügyi Főigazgatóság (DG Energy).
Megszünteti magyarországi fióktelepét a Rusatom Overseas, miután küldetését teljesítette, és övé lett a 10 milliárd eurós projekt. Az orosz állami vállalat másik magyarországi érdekeltségének továbbra is Bács Zalán a cégvezetője. Mint a vs.hu közölte, a Cégközlöny szerint a Joint Stock Company Rusatom Overseas Magyarországi Fióktelepének alapítója, az orosz Roszatom február elején úgy döntött, hogy megszünteti budapesti cégét. A Rusatom Overseas ugyanis a trójai faló, amellyel az orosz cég minél több „várat” próbál bevenni az atomerőmű-építések piacán. A magyarországi fiókot még 2012-ben alapították, és már akkor Bács Zalán került a cég élére.
Az Országos Atomenergia Hivatal közzétette az „Új atomerőművek Biztonsági Jelentése” című útmutató tervezet angol nyelvű változatát. Az útmutató tervezet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelettel összhangban ajánlásokat fogalmaz meg az előzetes és a végleges biztonsági jelentés tartalmára vonatkozóan. A magyar nyelvű tervezet a nyelvi lektorálást követően szintén elérhető lesz az OAH honlapján.
Informatikust keres az Országos Atomenergia Hivatal. A munkakörre március 20-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési dokumentumokat az Országos Atomenergia Hivatalnak címezve, elektronikus formában az allas@haea.gov.hu címre lehet benyújtani. Az állásajánlat teljes szövege itt olvasható. Az OAH emellett munkatársat keres radioaktív anyagok hatósági felügyeletével kapcsolatos munkakörbe is. A jelentkezési határidő ugyancsak március 20. A részletes felhívás itt olvasható.
Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel. Mint írták, a találmány biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazásokon. A Tennessee-i Egyetem Egészségtudományi Centrum (UTHSC) Élettudományi Intézete kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Chemistry & Biology című szaklap aktuális számában jelent meg. A kozmikus háttérsugárzás és a naptevékenység következtében keletkező nagyenergiájú részecskék szüntelenül bombázzák a földfelszínt, a kőzetekből és a falakból is ér bennünket radioaktív sugárzás. Ezek olyan alacsony háttérdózisok, amelyekkel az emberi szervezet hatékonyan meg tud küzdeni. A sugárterhelés azonban hirtelen annyira megnőhet, hogy az ember természetes védekező mechanizmusa azzal képtelen lépést tartani. Ez történt Csernobilban, Fukusimában vagy a nukleáris terrorizmusnak új lendületet adó, máig vitatott Alekszandr Litvinyenko-gyilkosság esetében.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernt állította a globálisan integrált és a világpiacon sikeresen terjeszkedő vállalat példájaként az ágazat francia szereplője, az Areva elé a francia gazdasági miniszter – jelezte az AtomenergiaInfo. Emmanuel Marcon azután nyilatkozott, hogy kiderült: az Areva hatalmas, a 2013-asnál tízszer nagyobb, 5,6 milliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet. A 87 százalékban állami tulajdonban lévő francia nukleáris vállalatcsoport 2003 óta nem nyert egyetlen atomerőmű-építési tenderen sem, és mindeddig nem tudta befejezni a finnországi Olkiluoto harmadik atomerőművi blokkjának tíz éve megkezdett építését se. A friss tervek szerint az Areva és az ugyancsak állami energetikai társaság, az Electricité de France (EDF) egyesítésével próbálnak javítani a versenyképességen.
Megduplázta az atomreaktorok építéséből és a nukleáris erőműveknek szánt más berendezések gyártásából származó bevételeit tavaly a Roszatom állami atomenergetikai konszernhez tartozó Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőiroda – közölte szintén az AtomenergiaInfo. A Nyizsnyij Novgorod-i székhelyű társaság 2014-ben több mint 5,8 milliárd rubelt (mintegy 25 és fél milliárd forintot) forgalmazott az ilyen megrendelésekből, míg a már üzembe helyezett atomerőművek karbantartásából, működőképességük fenntartását szolgáló munkákból 2,3 milliárdot szerzett, ami csaknem két és félszerese az egy évvel korábbi eredménynek.
A mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának befejezése a Szlovák Köztársaság Atomfelügyeleti Hivatala és Greenpeace közti bírósági per nélkül folytatódhat. A természetvédők a harmadik és a negyedik mohi blokk változásait megengedő engedély miatt pereskedtek. Az engedélyt még 2008-ban adták ki. A Greenpeace azért fordult a bírósághoz, mert szerintük az engedély kiadása előtt nem kérdezték meg a nyilvánosság és az érdekelt felek véleményét. „A Greenpeace teljes egészében visszavonta panaszát két nappal a bírósági tárgyalás előtt. Ezt követően a bíróság leállította az eljárást, a pert pedig ideiglenesen lezárták” – nyilatkozta Zuzana Hosťovecká, az Atomfelügyeleti Hivatal szóvivője.
Továbbra is kiömlik esetenként a sugárszennyezett esővíz a négy éve balesetet szenvedett fukusimai atomerőmű tározóiból – közölte a kelet-japáni létesítményt üzemeltető vállalat. A ciszternák fala jól szigetelt, és az összegyűlő esővíz elvileg nem szivárog ki, de özönvízszerű esőzések idején a tározók nem tudják befogadni az összes lehulló csapadékot. Hasonló eset történt néhány nappal ezelőtt is. A Tokyo Electric Power (Tepco) cég szerint mintegy 750 tonnányi radioaktív stroncium 90-et tartalmazó esővíz ömlött ki a tározókból. A cég ezt követően megemelt radioaktivitási szintet mért egy közeli kút vizében: a március 9-én mért literenkénti 370 becquerel helyett március 11-én, a katasztrófa negyedik évfordulóján 11 ezer becquerel volt a sugárzás mértéke.
Atomellenes tüntetés volt a fukusimai katasztrófa 4. évfordulóján Neckarwestheimben. A Németország déli részén fekvő városnál egy atomerőmű található, ezért szimbolikus a demonstráció helyszíne. A fukusimai atomkatasztrófa negyedik évfordulóján az atomipar veszélyességére hívták fel a figyelmet az aktivisták, és követelték a nukleáris létesítmények leállítását. A tüntetésről készült video megnézhető itt.
Ezzel párhuzamosan tízezrek tüntettek az atomerőművek újraindítása ellen vasárnap Tokióban – közölte a hirszemle.net. A japán kormány két éve meghirdetett gazdasági stratégiája nagyban épít a nukleáris energiára, ami a négy évvel ezelőtti fukusimai tragédia óta rettegéssel tölti el a japánokat.
Az inforadio.hu ugyanakkor azt közölte, hogy bár a japán kormány minden befolyását igyekszik latba vetni az atomerőművek újraindítása érdekében, négy évvel a fukusimai baleset után egyetlen reaktor sem üzemel a szigetországban. A hatóságok négy blokk újraindítását már engedélyezték, aggódó lakosok és aktivisták azonban bíróságon próbálják megakadályozni ezt.
A Blikk pedig azt írta az MTI-re hivatkozva, hogy tavaly március óta 18 százalékkal, 1232 főre emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma Japánban, akik a 2011-es fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset következményei miatt haltak meg az eltelt egy év alatt - jelentette a Tokió Simbun című japán napilap. Az erőmű négy évvel ezelőtt (2011. március 11-én) súlyosan károsodott egy földrengés és az azt követő szökőár miatt, ez volt az 1986-os csernobili tragédia óta a legnagyobb atombaleset. A nukleáris szivárgás közvetlenül nem követelt áldozatokat, de közvetlenül a természeti katasztrófában több mint 18 ezer ember vesztette életét.
Csaknem huszonöt éve egyre több atomerőmű épül világszerte, a legtöbb hasonló beruházás Ázsiára, ezen belül is Kínára jellemző – közölte legutóbbi éves jelentésében a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) – jelezte a Magyar Hírlap. A szervezet jelentése szerint jelenleg harminc ország kezdett meg, vagy tervez nukleáris energetikai beruházást. Az atomerőművekkel jelenleg is rendelkező harminc államból tizenháromban vagy új atomerőmű építését, vagy valamelyik korábban leállított kivitelezés befejezését folytatják – olvasható az IAEA tanulmányában. A Nukleáris Világszervezet (WNA) nyilvántartása a világon jelenleg négyszázharmincöt működőképes atomreaktort tart számon, további hatvanhét reaktor építési munkálatai folynak világszerte. Ennél is nagyobb a számuk azoknak az atomenergetikai beruházásoknak, amelyek előkészületi munkálatai már megkezdődtek, és amelyek üzembe állítását nyolc–tíz éven belül várja a szervezet.
Két évig tartó leállás és tuning után kész az újraindításra a CERN nagy hadronütköztetője (LHC). Az új irányítómágnesekkel felszerelt részecskegyorsítóban sokkal nagyobb energiájú ütközéseket lehet létrehozni. Az újraindított gyorsító nyalábjai 6,5 teraelektronvolt (TeV) energiával fognak rendelkezni, és 13 TeV energiájú proton-proton ütközéseket lehet majd létrehozni. Az LHC korábban 8,1 TeV energiájú ütközéseket hozott létre, már ez is elég volt ahhoz, hogy az ütközések során keletkező részecskéket mérő detektorok megfigyeljék a Higgs-bozont.
A francia EDF értékesíti a Budapesti Erőmű Zrt.-t – értesült a nol.hu több egymástól független forrásból. A tárgyalások előrehaladottak, állítólag az adásvételi szerződés megkötése már küszöbön áll. Az EDF hazai leányánál az információt nem kommentálták. A legtöbben a CEZ-t említik befutóesélyesként. A cseh energiacsoport anyavállalata megkeresésünkre azt közölte: nincs tudomásuk ilyen tárgyalásokról. Egy hozzáértő szerint nem kérdés, hogy a Budapesti Erőmű a hazai erőművek többségéhez hasonlóan eladó. A társaság értékét tízmilliárdos nagyságrendűre tartják. Szakértőnk fura fejleménynek tartaná, ha pont a Mollal közös magyarországi erőmű-építési terveiről lemondó CEZ kínálná érte a legtöbbet. Vevőjelöltként felmerülhet az Orbán Viktor kormányfő környezetéhez sorolt Garancsi István áttételes résztulajdonában álló, a magyar piac egyre jelentősebb szereplőjének számító MET is, amely tavaly kevéssé átlátható módon már megvásárolta a francia GDF-től a Dunamenti Erőművet.
Az olaj ára kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatás árára, az árképletben mindössze 25 százalékos súllyal szerepel az olajtermék-indexált ár. – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Magyarországon a lakossági fogyasztók, valamint a kisvállalkozások túlnyomó többsége egyetemes szolgáltatás keretében vásárolja a földgázt. A földgáz egyetemes szolgáltatás árának meghatározásakor figyelembe vett földgázár három elemből alakul ki: a hatósági áras hazai termelésű földgáz, a tárolóból értékesített földgáz, valamint a nem tárolóból értékesített import földgáz áraiból.
A jegybanki kamatnál jóval magasabb, mintegy 6-7 százalékos hozamot lehet elérni, ha napenergiába fektet valaki. Ma Magyarországon 10 ezer alatti a családi házakra telepített napelemek száma, de a következő években jelentős növekedést várható. Az éves fogyasztás határozza meg azt, hogy milyen rendszert telepíthet valaki, vagy milyet érdemes telepítenie - mondta az InfoRádiónak Papp András, az Elmű EnHome üzletágának vezetője. Hozzátette: Magyarországon az a törvényi szabályozás, hogy mindenki, aki ilyen rendszert telepít, az éves szinten elszámolhatja a termelést és a fogyasztást. Az átlagos magyar háztartásnak 3 kilowattos rendszert célszerű telepítenie. Ez most a piacon másfél millió forint körül van. Papp András közlése szerint aki ilyen rendszert telepít, az ahogy eddig, továbbra is kapja az áramot a helyi szolgáltatótól.
Pert vesztett az MVM Partner egy szocialista képviselő ellen, ezért ki kell adniuk az összes gázszerződést, amit az utóbbi években kötöttek így a nagy port kavaró MET-es gázügylet több, eddig részlete nyilvánosságra kerülhet – jelezte az index.hu. Az állami cég azzal próbált védekezni a bíróságon, hogy ők nem is közfeladatot ellátó szerv, az érvelésük nem volt elég meggyőző. Azt mondták, ők nem is tudták, hogy kik a MET valódi tulajdonosai. A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős, fellebbezésnek helye nincs, az adatokat 15 napon belül ki kell adniuk.
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) dolgozóinak létszáma nem haladja majd meg az ötven főt a növekedési fázisban sem - írta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Velez Árpád MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában. "Hol lesz az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt székhelye és mekkora alapterületet kívánnak igénybe venni a mindennapi működés biztosításához?" - kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. A másik kérdés így hangzott: "Hány alkalmazott lesz és mekkora fizetések lesznek a tavasszal induló Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-nél?" Lázár János válaszai itt érhetőek el.
Mind gázból, mind áramból több fogyott a mostani télen itthon, mint egy évvel korábban. A gáz esetében főként a háztartások felhasználása ugrott meg az elmúlt évihez képest. Hiába volt enyhe az idei tél, jobban pörögtek a magyar gáz- és villanyórák, mint az elmúlt évben. Az összegyűjtött adatok szerint a mostani télen 1,5 százalékkal több gázt és 3 százalékkal több áramot használtak fel a hazai fogyasztók, mint egy évvel korábban. Mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Napi Gazdaság kérdésére közölte, tavaly december eleje és idén február vége között összesen 3,662 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon, ami 54 ezer köbméterrel több, mint az a 3,607 milliárd köbméter, amennyit a felhasználók a 2013–2014-es télen igényeltek. Igaz, a mostani érték még mindig jóval elmarad a két évvel ezelőtti 4,323 milliárd köbméter fogyasztástól.
Törvényjavaslattal segítenék a gázszolgáltatásban az egyetemes szolgáltatás védelmét, pontosan szabályozva, hogyan lehet visszavonni az egyetemes szolgáltatói engedélyt és kinek kell ellátnia az ügyfeleket – jelezte az Energiainfo. Az Országgyűlés honlapján olvasható javaslat általános indoklása szerint azért kezdeményezik a földgázellátásról szóló 2008-as törvény módosítását, hogy biztosítsák az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel felhagyni kívánó társaság által ellátott felhasználóknak az egyetemes szolgáltatás keretei között történő folyamatos földgázellátását. Ezt az előterjesztő azért tartja fontosnak, mert a lakossági fogyasztók és a törvényben meghatározott egyéb felhasználók - jellemzően kisvállalkozások - esetében az egyetemes szolgáltatás a hatósági áron túl számos, a felhasználók számára előnyös feltételeket biztosít - például szerződéskötési kötelezettség, ügyfélszolgálat és garantált szolgáltatás szabályai. A javaslat szabályozza, hogy mely esetekben vonhatja vissza - kérelemre - a hivatal az egyetemes szolgáltatói engedélyt.
Az MVM OVIT Zrt. gödi telephelyén kutatás-fejlesztési céllal egy 500 kW-os, megújuló tüzelőanyagokat hasznosító kazánt létesített. A kutatási célra kifejlesztett kazán teljesen egyedi kivitelezés. A speciális, újrahasznosított tüzelőanyag-égetési igényekhez alkalmazkodva a vállalat egy korszerű, a környezetvédelmi szempontokat tökéletesen kielégítő, a szükséges engedélyekkel rendelkező kazánt tervezett, engedélyeztetett és helyezett üzembe. A fejlesztést az OVIT az Alternatív Tüzelőanyagok és Kapcsolódó Tüzeléstechnológiák Klaszter egyik alapító tagjaként valósította meg. A kazánban végzett kísérleti égetések célja, hogy bővítse a szakterületen belül az alternatív tüzelőanyagokkal kapcsolatos tapasztalatokat. A próbaidőszak során egyrészt biomassza-eredetű – mező- és erdőgazdálkodás során keletkező tüzelésre alkalmas hulladék anyagok –, másrészt nem biomassza-eredetű, szilárd újrahasznosított tüzelőanyagok úgynevezett buborékos fluid tüzelési rendszerű elégetése történik. A kísérletek célja annak bizonyítása is, hogy a felsorolt tüzelőanyagokat hatékonyan és gazdaságosan lehet hasznosítani energiatermelésre.
Elkészült az Otthon Melege Program keretében meghirdetett társasházak energiahatékonyságának növelését célzó alprogram elektronikus pályázati honlapja. A kivitelezésben részt vevő vállalkozások, vállalkozók március 16-tól regisztrálhatnak a www.zfr-th-2015.nfsi.hu pályázati rendszerben. A sikeresen regisztrációt követően a kivitelezők listája március végétől ugyanitt válik elérhetővé. Az elektronikus pályázati rendszerrel és a pályázatkezeléssel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Ügyfélszolgálata és a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. pályázatlebonyolító szervezet munkatársai adnak tájékoztatást a pályázati honlapon jelzett ügyfélszolgálati időben, a megadott elérhetőségeken. Pályázatot április 30-tól a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatnak be a www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező társasházak, lakásszövetkezetek, kizárólag elektronikus formában, a www.zfr-th-2015.nfsi.hu pályázati rendszeren keresztül.
A Magyar Telekom bejelentette, hogy az egyik vezető regionális integrált energia-kereskedelmi társasággal - a MET Holding AG-vel - megállapodást írt alá az üzleti energia ügyfeleket kiszolgáló vegyesvállalat (joint venture) alapításáról - olvasható a társaság BÉT-en közzétett közleményében – melyet a portfolio.hu idézett. Az együttműködés a Magyar Telekom és a MOL - amely jelentős tulajdonosi hányaddal rendelkezik a MET csoportban - 2013 júliusában létrejött stratégiai megállapodásán alapul. A joint venture elsődleges célja a Magyar Telekom és a MET csoport üzleti ügyfeleinek nyújtott energia szolgáltatási tevékenység fejlesztése és optimalizálása.
Az Alstom nyerte el a Mátrai Erőmű IV. és V. blokkjában működő gőzturbinák nagyjavítására kiírt, mintegy 3,7 milliárd forint értékű közbeszerzési pályázatot. A megbízás az elmúlt nyolc év egyik legnagyobb értékű gőzturbina-felújítása Magyarországon, amelynek során a blokkok eredeti hatásfokát és rendelkezésre állását egyedülálló megoldással állítják vissza. Az Alstom két, 232 megawattos (MW) gőzturbinát és a hozzájuk tartozó alrendszereket újítja fel az erőműben.
A magyar jogrendszerbe várhatóan 2015 nyarán honosítják az EU 2012/27/EU energiahatékonyságról szóló irányelvét, amely az energiafelhasználás hatékonyságát, a tagállamok energiafogyasztásának csökkentését írja elő. A Greenfo cikkéből kiderül, hogy mit jelent majd mindez a magyar cégekre nézve. Az említett EU direktíva fő céljául tűzi ki, hogy a tagállamok végsőenergia-fogyasztásában évente 1,5 százaléknak megfelelő új energia-megtakarítás valósuljon meg a 2020-ig terjedő időszakban, a versenyképesség és az ellátásbiztonság érdekében. Ez az érvényben lévő előírásokhoz képest szigorításnak számít, ugyanis a korábban - az EU egészére - célul kitűzött, összesen 9 százalékos előírt megtakarítás mértékét 20 százalékra növelték. Mindez többletkötelezettséget jelent a tagállamok számára, melynek teljesítéséhez a jelenleg érvényben lévő szabályok betartása már nem elégséges. Az irányelv célja hosszú távon a környezet terhelésének csökkentése mellett az energiaköltségek redukálása, a fosszilis energiahordozók felhasználásának visszaszorítása.
A GE sikerrel zárta le a Magyarországon megvalósult önfenntartó közvilágítási rendszer fejlesztését. A világviszonylatban is csúcsszínvonalat képviselő közvilágítási rendszer éves átlagban több energiát termel, mint amennyi a saját működéséhez szükséges, a forgalomhoz igazodó világítása pedig javítja a közlekedésbiztonságot - jelezte az Elektronet. A GE Hungary Kft., az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont együttműködése keretében megvalósult közvilágítási koncepció egy rendszerbe integrálja a legkorszerűbb, vezérelhető LED fényforrásokon alapuló útvilágítást a napenergia hasznosítással. Az "E+grid" névre keresztelt rendszer intelligens vezérlőrendszerből, időjárás- és forgalomérzékelőkből, napelemekből, energiatároló akkumulátorokból, valamint LED-es lámpatestekből épül fel.
Tizenhárommilliárd forintért építi az ország negyedik (ha a Digi beelőzi, akkor az ötödik) mobilhálózatát az állami MVM Net Zrt. Már zajlik a szállító kiválasztása – értesült a Népszabadság kormányközeli forrásokból. Kérdés, milyen üzleti terven nyugszik a beruházás, amit alighanem az MVM Net anyacége, a tavaly már veszteségbe forduló állami MVM Magyar Villamos Művek Zrt. finanszírozhat. A megtérülés kétséges, ám a piaci szereplőket kitúrják a gépek közötti kommunikáció (m2m) piacáról.
A MOL-csoport több, mint 200 frissdiplomást keres Growww programjába, az egyetemistáknak pedig tehetségkutató versenyt indít, a Freshhh-t. A Growww program keretében közel 220 pozíciót hirdetnek meg 12 országban, Magyarországra összesen 75 pályakezdőt keresnek. Jelentkezni március 4-től lehet a molgroup.info/growww oldalon. A Freshhh egy díjnyertes nemzetközi online verseny, amelyet az olaj- és gázipar kihívásai iránt érdeklődő tehetséges diákok számára szerveznek. Az első öt csapat összesen 7,5 millió forintos (25 000 eurós) díjban részesül, és csatlakozhat a MOL-csoport nemzetközi csapatához. Jelentkezni a világ bármely tájáról április 3-ig lehet. Bővebb információ a www.freshhh.net és a www.facebook.com/molfreshhh weboldalon található.
A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) terve szerint április 30-ig tart a magyar-szlovák összekötő vezeték próbaüzeme, de egyelőre még nem indult el a próbaszállítás. A tesztüzem indulását már kétszer el kellett halasztani, hivatalosan a szadai kompresszor-állomás műszaki problémája, illetve adminisztratív okok miatt – jelezte a vg.hu. A 160 millió eurós beruházással megépített cső évi ötmilliárd köbméter gáz behozatalára alkalmas, a kapacitása később bővíthető. Lefektetésével térségünk egy lépéssel előbbre került a lengyelországi tengerpartól a horvátig haladó, észak-dél gázfolyosó kiépítéséhez. Rövid távon nagy szerep juthatott volna a vezetékre Ukrajna Magyarországon keresztüli, gázzal való ellátásában, ehhez azonban meg kellett volna indítani rajta a kereskedelmi üzemet a meghirdetett, 2015. január 1-ji időpontban, vagy esetleg később, de nem május 1-jén, amikorra most várható. Májustól Ukrajna a téli hónapokénál már sokkal kevésbé lesz rászorulva az alternatív forrásokra.
Az Európai Bizottság szerint a magyar–szlovák gázvezetéket üzemeltető állami Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. tulajdonosi szerkezete immár nem ütközik az uniós szabályokba, arra kiadhatók a végső engedélyek – derül ki az unió honlapjára felkerült dokumentumból. Nem mindig látták ezt így. A magyar–szlovák gázkapcsolat megteremtésére 2012-ben az állami MVM alapította meg az MGT-t. Ez sérti az uniós jogot, amely kimondja: vezetéket nem üzemeltet kereskedő, márpedig az MVM az.
Az a cél, hogy Magyarország az elektromos busz használata és az elektromobilitás terén is Közép-Európa vezető országa legyen - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az evopro cég magyar fejlesztésű és magyar gyártású elektromos buszának bemutatóján a Budai Várban. A miniszter azt mondta, hogy 2050-re a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos, hibrid, vagy plug-in hibrid lesz, ami komoly kihívást jelent. Nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország is minél jobban részese tudjon lenni ennek a fejlődésnek, amihez technológiai innovációra van szükség. A cél elérését szolgálja a Jedlik Ányos terv és klaszter is, amelynek keretében egyebek mellett innovatív, versenyképes magyar járművek készülhetnek, bár a világ színvonalától a magyar elektromos járműgyártás nem marad el.
Nyitni szeretne a kisvállalatok felé a Magyar Energiakereskedők Szövetsége. A szervezet február végi éves közgyűlésén többek között azt a döntést hozta, hogy kinyitja kapuit a kisvállalati tagok részére is, hiszen a cél, hogy egyre több tag integrálódhasson a szervezetbe - közölte Uzonyi Zoltán a MEKSZ elnöke. Emellett a közgyűlés megszavazta, hogy ezentúl pártoló tagként iparági beszállítócégek is lehetőséget kaphatnak a csatlakozáshoz. Ebben az évben az energia piaci szereplők számára az EU egységes belső energiapiac létrehozásához kapcsolódó földgáz-szabályozási feladatok magyarországi megvalósítása jelent majd kihívást, mondta Uzonyi Zoltán, hozzátéve, hogy szeretnék, ha a megújuló energia források támogatási rendszere a felhasználók és a kereskedők számára átláthatóbb, kiszámíthatóbb lenne. A MEKSZ közgyűlése új elnökséget is választott a villamosenergia- és földgázpiaci kereskedőket tömörítő szervezet élére.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH) együttműködve elvégezte a szén-monoxid-mérők országos ellenőrzését. A vizsgálat lefedte a kereskedelmi forgalomban lévő és mintavételezésre alkalmas készülékek körét, a termékek csaknem harmada biztonságos. A rendkívüli ellenőrzést Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2015 januárjában rendelte el, miután a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által 2014 végén végzett vizsgálat szerint 20 készülékből 19 nem felelt meg az előírásoknak. A fejlesztési tárca felhívására a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai idén további 22, a kereskedelmi forgalomban fellelhető mérőtípust vizsgáltak meg, amelyeknek fele biztonságosnak bizonyult. A tavaly és idén ellenőrzött, összesen 42 különböző típusú készülék közül 12 felelt meg az előírásoknak, tehát biztonsággal használható.
A Törökország felől érkező gázvezeték tervéről és atomenergiai kérdésekről tárgyalt Áder János köztársasági elnök és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Ankarában. A magyar államfőt késő délután Recep Tayyip Erdogan török elnök is fogadta. Áder János – miután megbeszélést folytatott Ahmet Davutoglu török kormányfővel – újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Törökország felől érkező gázvezeték finanszírozási tervének elkészítésével sietni kell, mert vannak alternatív javaslatok is az Európai Unió asztalán. A köztársasági elnök hozzátette, hazánk abban érdekelt, hogy a gáz Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül érje el Magyarországot.
A Climate Policy Initiative (CPI) tavaly novemberben kiadott tanulmánya szerint 2013-ban világszerte mintegy 331 milliárd dollárt költöttek megújuló energiára, 28 milliárddal kevesebbet, mint a megelőző évben. Az állami kötődésű és egyéb közvetítő szervezetek ehhez 137 milliárd dollárral járultak hozzá, ami nagyjából ugyanakkora összeg, mint 2012-ben – jelezte a Napi Gazdaság. A magánbefektetések ugyanakkor 194 milliárd dollárra rúgtak – ez 30 milliárddal, azaz 14 százalékkal soványabb a 2012-es évinél. A CPI siet rámutatni, hogy a csökkenés oka nem feltétlenül a nemtörődömség vagy a szűkkeblűség, hanem inkább a költségek mérséklődését jelzi, ami az utóbbi években ment végbe egy sor megújulóenergia-termelést szolgáló technológiában, különösen a napelemek gyártásában. Végső soron ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzért több megújuló energiát tudtak hasznosítani. Ezzel együtt nincs ok az örömre, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2011 és 2050 között minden évben 1100 milliárd dollár értékű beruházást kellene eszközölni a széndioxid-kibocsátás csökkentésére ahhoz, hogy a hőmérséklet-emelkedés 2 fok alatt maradjon.
Az Európai Unióban 2013-ban felhasznált energia 15 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, a 2004-ben feljegyzett 8,3 százalékkal - közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat – idézte a vg.hu az adatokat. A terv szerint az unió tagállamai 2020-ban a teljes fogyasztás 20 százalékát megújuló források révén állítják elő. A megújuló forrásokból származó energia a fogyasztáson belüli arányát tekintve Svédországban volt a legnagyobb. Az 52,1 százalékos svéd arányt Lettország (37,1 százalék), Finnország (36,8 százalék) és Ausztria (32,6 százalék) közelíti meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg áll 3,6 százalékkal, majd Málta 3,8 százalékkal, Hollandia 4,5 százalékkal, valamint Nagy-Britannia 5,1 százalékkal.
Ukrajna csaknem ötödére, napi 715 ezer köbméterre csökkentette gázimportját Magyarországon át március 7-étől - az FGSZ Földgázszállító Zrt. adata szerint, amelyet a TASZSZ idézett – közölte a vg.hu. Némileg csökkent a Lengyelországon át Nyugat-Európából Ukrajnába szállított földgáz mennyisége is. A gázimport napi 717 ezer köbméterre csökkent március 1-től a februári átlagosan napi 840 ezer köbméterről. Szlovákián át továbbra is napi 37,7 millió köbméter földgáz áramlik Ukrajnába az európai eladóktól.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint továbbra is túlkínálat várható az olajpiacon és a várakozásokkal ellentétben az amerikai olajkitermelés sem lassul, ami szintén lefelé nyomja a világpiaci árakat - derült ki az ügynökség havi jelentéséből – melyet a Napi Gazdaság idézett. Az IEA szerint az Egyesült Államok hamarosan kifut a rendelkezésre álló tárolókapacitásból, így kénytelen értékesíteni az olajat, tovább csökkentve a világpiaci árat. Ez a folyamat várhatóan eltart a második félévig, amikor az elemzők szerint az Egyesült Államok kitermelése elkezd csökkenni. A jelentés szerint februárban az egy évvel korábbinál napi 1,3 millió hordóval több, napi 94 millió hordó olaj került a világpiacra. Voltak országok, ahol csökkent a kitermelés, de a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) kívüli államokban napi 1,4 millió hordónyi termelésnövekedés volt.
A zöldenergia előretörése után most a megtermelt áram tárolásában várható fordulat, ami szakértők szerint óriási változást hozhat az egész világgazdaság működésében. Az új világ eljövetele legfeljebb években mérhető, nem évtizedekben. Az alternatív energiaforrások párosulva az áram tárolásának új eszközeivel nem csupán a világ energiagazdálkodását forradalmasítják, hanem a világgazdaságot és a geopolitikai viszonyokat is felforgatják - írja a BBC – re hivatkozva a napi.hu. A nap- és a szélenergia termelésének ismert hiányossága, hogy időszakosak, következésképpen további technológiákra van szükség ahhoz, hogy valóban kifejthessék áldásos hatásukat.
Érvénytelennek mondta ki a pozsonyi kerületi bíróság azt a szerződést, amelyet a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötött az olasz Enel Szlovákiával 2006-ban - jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök a pozsonyi kormány rendkívüli ülése után, aki rögtön hozzátette: a döntés nyomán ismét teljes állami ellenőrzés alá vonják a bősi vízierőművet. Az üzemeltetési szerződést 2007-ben támadta meg bírósági úton Robert Fico előző kormánya, annak előnytelenségére hivatkozva. Később - tavaly decemberben - Robert Fico bejelentette a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről 30 évre kötött szerződés azonnali hatályú felmondását.
A Glencore svájci cégcsoport 49 százalékos tulajdoni hányadot szerez a RusszNyefty orosz olajipari társaságban, miután utóbbi egyesül a Nyeftyisza orosz olajipari vállalattal - jelentette be Mihail Gucerijev, a két orosz cég tulajdonosa – jelezte a hvg.hu. A Glencore, amely a világ egyik vezető bányaipari, nyersanyag-kitermelő és-kereskedő vállalata, az olaj kitermelését tekintve a tízedik, a gázkitermelés terén pedig a nyolcadik legnagyobb orosz vállalat fő hitelezője. A 2002-ben alapított RusszNyefty kétmilliárd dollárral tartozik a svájci cégcsoportnak. Gucerijev elmondta, hogy jelenleg az orosz versenyhatóság engedélyére várnak, és a Glencore követelésének eleget téve, a leányvállalatokat beolvasztják a RusszNyeftybe. Az orosz holding néhány leányvállalatában a Glencore-nak már van részesedése.
Az E.ON fennállása óta a legnagyobb veszteségét szenvedte el 2014-ben, ami az energia szektorban végbemenő több éve tartó válságnak tudható be - derült ki a cég negyedéves gyorsjelentéséből. A cég vezetősége úgy gondolja, előre kell lépni a megújuló energia területen. A teljes 2014-es évre vonatkozó bevétel 4 százalékkal emelkedett a várakozásokhoz képest, azonban 9 százalékkal lett alacsonyabb mint 2013-ban. Az eredmény 3 százalékkal lett alacsonyabb a vártnál, 2013-hoz képest pedig 150%-al csökkent. A cég, az erőművekkel kapcsolatos 4,5 milliárd eurónyi leírás miatt szenvedett nagy veszteséget, aminek fő okai között az olajár drasztikus csökkenése és az erősödő dollár árfolyam szerepel.
A horvát kormány 7 és 10 százalék közötti lakossági gázárcsökkenésről döntött. Az új lakossági gázár április 1-jével lép hatályba, és 2016. március végéig van érvényben. Mint az Energiainfo közölte, a kabinet két rendeletet is hozott, amelyben hatóságilag kívánja szabályozni a gáz árát lakossági fogyasztás esetén. Az INA olajipari vállalatnak, amely a gázt kitermeli Horvátországban, a Horvát Elektromos Műveknek (HEP), amely a gázt szolgáltatja, a nagykereskedelmi piacon közel 7 százalékkal kell olcsóbban adnia a földgázt, mint eddig. A regionális szolgáltatónak pedig 12 százalékkal kell csökkenteniük áraikon.
Az európai tengeri szélenergia termelési költségeinek 26 százalékkal kell esniük ahhoz az Ernst & Young (EY) szerint, hogy 2023-ban versenyképes legyen a villamosenergia-előállítás hagyományos formáival – írta az alternativenergia.hu. E célból a következő öt évben jelentősen le kell faragni a kiadásokat a megtakarítást ígérő területeken. A 26 százalék négy fő eszközzel hozható össze: nagyobb turbinákat kell bevetni a nagyobb energiatermelés érdekében (+9 százalék), erősíteni a versenyt az iparági szereplők között (+7 százalék), új projekteket indítani (+7 százalék), valamint megbirkózni az ellátási láncban, például az építkezés és a létesítmények telepítése során felmerülő problémákkal (+3 százalék). Ha mindezeket a szabályozáson és a támogatási rendszeren keresztül a politika is segíti, akkor a következő évtized első felében a tengeri szélparkok rivalizálhatnak a gáz-, a szén- vagy a nukleáris alapú áramtermeléssel.
A partközeli szélerőművek hálózati csatlakozásáért tartott EWEA Offshore koppenhágai konferenciáján indította el a Siemens legújabb, váltakozóáramú hálózati elérési megoldását, amely a hagyományos váltóáramú átalakító platformokat váltja ki. Az új megoldás egy megosztott átviteli eszközként szolgáló, közvetlenül a szélturbinához csatolt ún. offshore átalakító modulból (OTM) áll. 250 megawatt névleges teljesítményű összekapcsolt blokkok biztosítják a szükséges átadási kapacitást akár a legnagyobb szélparkok számára is. Az új eszköz a szélturbina alapjához külön is felszerelhető. Alternatív megoldásként az alap és turbina torony közötti összekötő elemre is installálható, akár egy balkon. Az összes szélturbinamodellel kompatibilis.
Elstartolt Abu-Dzabiból hétfőn kora reggel a Solar Impulse 2 elnevezésű napelemes svájci repülőgép, amelynek két pilótája be akarja bizonyítani, hogy lehetséges körberepülni a Földet egyetlen csepp hagyományos, környezetszennyező üzemanyag nélkül. A négy napelem-meghajtású motorral működő Solar Impulse 2 (SI2) pilótái azt tervezik, hogy keleti irányban elindulva és 35 ezer kilométert megtéve ide térnek vissza körülbelül öt hónap múlva. A SI2-es 72 méteres szárnyfesztávolsága eléri az Airbus A380-ét, súlya azonban mindössze 2300 kilogramm, ami 150-ed része a Superjumbo becenevű nagygépének. A 2014 áprilisában bemutatott repülőgép végsebessége 140, utazósebessége 90 kilométer/ óra. A világkörüli utat azonban a tervek szerint viszonylag alacsony - 50 és 100 kilométer közötti - sebességgel, 8500 méteres magasságban, 25 levegőben töltött nap alatt teszi majd meg.
Japán kutatóknak sikerült vezeték nélkül áramot továbbítaniuk: mikrohullámon 1,8 kilowattnyi teljesítményt értek el, ami már elég ahhoz, hogy működtessen egy elektromos vízforralót. Két, egymástól 55 méterre lévő pont között sikerült nagy pontossággal az átvitel. Mint az index.hu jelezte, a távolság nem túl nagy, de a technológia jó kezdőlépés ahhoz, hogy az emberiség kihasználja az űrből elérhető napenergiát, és továbbítsa azt a Földre – jelentette be a japán űrügynökség (JAXA). „Most először sikerült bárkinek kiküldenie ilyen erős kimenetet ilyen kis célponthoz” – mondták. A szóvivő szerint a JAXA évek óta dolgozik olyan rendszeren, ami napenergiát juttatna az űrből a Földre. Az űrben sok előnye lenne az napenergia kihasználásának: például állandóan elérhető, időjárástól vagy időponttól függetlenül. Az űreszközök régóta hasznosítják a Nap energiáját, az űrállomás is, a Földre viszont egyelőre csak a sci-fikben jut el a légkörön túl elfogott energia.
A szőrös felhőkarcoló a legújabb szüleménye a skandinávok megújuló energiák terén mutatott buzgalmának. A városokban felállítandó épületek rojtjai ugyanis a szél kinetikus energiáját kihasználva, a piezoelektromosság elvén termelnek majd áramot. A svéd Belatchew cég fejlesztése ezzel megoldást jelenthet a városi szélenergia-hasznosítást mindeddig gátoló helyhiányra és biztonsági problémákra, a nem mindennapi dizájnról nem is beszélve. Újabb „agyameldobom” ötlet, vagy valós megoldás a problémákra? A kérdést csak az idő válaszolhatja majd meg.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)