Heti hírvilág (2015. március 2 – 8.)
A hazai sajtóban a hét legtöbbször megjelent eseménye a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos parlamenti döntéshez kapcsolódott.
Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.
Az új paksi erőmű építésénél biztonsági hatóságként működő Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a kedden elfogadott törvényben megkapta az ehhez szükséges erőforrásokat - mondta Aszódi Attila, az új paksi atomerőmű építésének kormánybiztosa kedden a Duna TV Közbeszéd című műsorában. A törvény a sugáregészségügyi feladatokat is ide helyezte át az állami egészségügyi hatóságtól - tette hozzá a kormánybiztos. Kifejtette, a biztonság szempontjából fontos, hogy a nagyobb csapat kellő idővel rendelkezik a biztonság elbírálásához. Így az engedélyezés a hagyományos 6 hónap helyett 12 plusz 3 hónapig tarthat. Ezt követően Aszódi Attila az ATV Start című műsorában is beszélt a bővítés körül kialakult helyzetről.
A döntést követően azt közölte a portfolio.hu, hogy öt civil szervezet szerint a paksi bővítéssel kapcsolatos törvény keddi módosítása, vagyis a bizonyos adatokat 30 évre titkosító rész, nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Ezért nyílt levelet írtak a köztársasági elnöknek, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát. Ezen kívül még uniós irányelvet is sérthet a kormány parlament által kedden megszavazott javaslata.
A döntés kapcsán írásbeli kérdést intéz az Európai Bizottsághoz Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke, európai parlamenti (EP-) képviselő a paksi bővítéshez kötődő információk titkosítása miatt - közölte csütörtökön a párt. Mint a Magyar Hírlap jelezte, Aradszki András energiaügyi államtitkár kijelentette: a kormány teljes mértékben a nemzetközi normák és az adatvédelmi törvény előírásai szerint járt el.
Indulatos hangú levélben kéri számon az Orbán-kormányon a paksi bővítéssel kapcsolatos összes eddigi érvet és állítást Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, miután tudomást szerzett róla: a kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat az amerikai Westinghouse céggel arról, hogy a Roszatom helyett ez a vállalat szállítja majd a fűtőanyagot az új paksi atomerőműhöz – közölte a nol.hu. Jávor szerint a diplomáciai célt szolgáló megegyezés a projekt pénzügyi és biztonsági kockázatait is drasztikusan megnöveli. Annak érdekében, hogy a már a megkezdése előtt vastagon korrupciógyanús beruházást az EU-val, illetve az átláthatóságra és az orosz befolyás erősödésére szintén kényes USA-val is elfogadtassák, információim szerint előrehaladott állapotba jutott annak a megállapodásnak a megkötése, amelynek alapján nemcsak a német Siemenset veszik be az üzletbe, hanem az amerikai Westinghouse-t is. Előbbi erősáramú és gépészeti berendezések szállításával vesz részt a projektben, utóbbi pedig az atomerőmű fűtőelemeit biztosíthatja, elsőként egy EU-tagállamban működő orosz nukleáris létesítmény esetében – írja Lázár Jánosnak címzett levelében Jávor.
A paksi döntéssel a külföldi lapok is kiemelten foglalkoztak. Az erről közölt összeállítás szerint a Paks II. 30 évre szóló titkostásáról tudósít a Wall Street Journal, a Blomberg és az AP hírügynökség. A kormány nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozik, és azt állítja, hogy más európai államok ilyen esetekben hasonló jogi megoldáshoz folyamodtak. A WSJ idézi az energiaügyekért felelős brüsszeli biztost, aki nemrégiben kifejtette: az EU bármiféle hosszú távú energetikai egyezmény kapcsán a lehető legnagyobb átláthatóságot szeretné elérni.
A paksi atomerőmű fejlesztésével tovább nő Magyarország energiabiztonsága és tovább csökkenhet az áram ára - közölte a Fidesz azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta az atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Az MTI-hez eljuttatott közleményében a kormánypárt kitért arra is, hogy a most elfogadott törvénymódosítás az információszabadságról szóló törvénnyel teljesen összhangban kizárólag olyan üzleti és műszaki adatok vonatkozásában teszi lehetővé a 30 évre szóló titkosítást, amely nemzetbiztonsági okok miatt indokolt.
Hiába titkosították a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szerződéseket, az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei, hogy megismerje a paksi szerződés részleteit – mondta a vs.hu-nak a versenyjogi biztos. Közben Brüsszel és a magyar kormány elbeszél egymás mellett: előbbi a tender hiánya miatt vizsgálódik, utóbbi szerint környezetvédelmileg rendben van a dolog. Ráadásul lehet, hogy az egész történetbe még Ausztria is beleszólna. Margrethe Vestager szerint „kérdés-válasz” formában jelenleg is van információáramlás a magyar kormány és a Bizottság között. A testületet kifejezetten az érdekli, miért maradt el a korábban ígért nemzetközi tender a beruházásra, ugyanakkor – mint Vestager szóvivője közölte – „a vizsgálat jelenlegi szakaszában korai lenne bármit is mondani azzal kapcsolatban, sérültek-e az unió közbeszerzési szabályai”. Jelenleg határideje sincs még a vizsgálatnak.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. rendkívüli közgyűlésen visszahívásokról és kinevezésekről döntöttek - közölte a Paks-Press. Ennek értelmében - a közgyűlés napjával a társaság igazgatóságának tagjává választották Leber Ferencet. A rendkívüli közgyűlés a közgyűlés napjával az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Felügyelő Bizottságából visszahívták dr. Kevés Tibort és Hajdú Jánost, egyúttal 2015. február 27. napjától kezdődően határozatlan időtartamra a Felügyelő Bizottság tagjává választották dr. Cseh Tamás Zoltánt, Simon Csilla Editet és Kiss Istvánt. A közgyűlés megállapította továbbá, hogy Berkes Sándor felügyelő bizottsági tag (munkavállalói küldött) megbízatása – nyugdíjazására tekintettel megszűnő munkaviszonya okán - 2015. március 31. napjával megszűnik, erre tekintettel a Közgyűlés Hatvani Jácintot - mint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Üzemi Tanácsa által jelölt munkavállalói küldöttet - 2015. április 1. napjától kezdődően határozatlan időtartamra az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Felügyelő Bizottság tagjává megválasztotta. A Felügyelő Bizottság tagjai sorából 2015. február 27. napjával a Felügyelő Bizottság elnökévé választották dr. Cseh Tamás Zoltánt.
A paksi atomerőmű és az anyavállalat kapcsolatának a nukleáris biztonságra gyakorolt hatását értékelő felülvizsgálatot végzett tavaly év végén az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége, a WANO (World Association of Nuclear Operators), amely a napokban adta át zárójelentését. A vizsgálat ismételten megerősítette, hogy az MVM Csoport a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működik, és az atomerőmű biztonságos üzemeltetése garantált. A jelentés nemzetközi szinten is kiemelkedőnek minősítette az atomerőmű átfogó biztonságnövelő programját, amelyhez az MVM Csoport minden alkalommal az erőmű rendelkezésére bocsátotta a szükséges beruházási forrásokat, illetőleg az üzemidő-hosszabbítást. A WANO a kilencvenes évek eleje óta végez a tagjai körében külső, más tagszervezetek által delegált szakértők útján lefolytatott felülvizsgálatokat, ún. peer review-kat. E szakértői vizsgálatok legfőbb előnye, hogy a tagszervezeteknek lehetőségük van a saját tevékenységüket összehasonlítani a legjobb nemzetközi gyakorlattal egy külső szakemberekből álló kivizsgáló csoport által lefolytatott alapos és objektív vizsgálat során.
A Trampus és Társa Kft. kapta meg idén a paksi atomerőmű Kiemelt Szállító Díját. Az elismerést Hamvas István vezérigazgató adta át az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szállítói napján. Évek óta rendszeresen megszervezik ezt a programot, amely arra szolgál, hogy az atomerőmű vezetői tájékoztatást nyújtsanak a cég legfontosabb szerződéses partnereinek az elmúlt időszak feladatairól, eredményeiről, valamint az erőmű előtt álló kihívásokról, célkitűzésekről. A rendezvény elsődleges célja az, hogy az atomerőmű első kézből tájékoztassa az üzemi területén rendszeresen munkát végző vállalkozók vezetőit az erőmű célkitűzéseiről, a hatékonyabb, eredményesebb munka érdekében elhatározott módosításokról, valamint a vállalkozókkal szembeni elvárásokról, a munkavégzéssel kapcsolatos szabályokról, azok módosulásairól.
Az energiapiaci ellátásbiztonságra törekvésről vitáztak szakértők csütörtökön a Napi.hu portál budapesti energetikai konferenciáján. A rendezvényen Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, tavaly ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincsen ellátási krízis. A paksi két újabb blokk pont akkor lép be a piacra, mikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd - mondta. Aszódi kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás harminckét százalékát tavaly az Ukrajnából és Lengyelországból érkező import fedezte, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában. Kifejtette, az alacsony villamosenergia ár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia termelés hetvenöt százalékát. Azonban a tavaly januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két, ezerkétszáz megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd.
Újabb négy kamrát magába foglaló modult építenek a paksi atomerőmű szomszédságában lévő, jelenleg 20 kamrás Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT). Jelenleg a vasbeton elemek szerelése folyik – számolt be a teol.hu. Gyöngyösi Csaba beruházási igazgató szerint a kivitelezést tavaly kezdték el és a tervek szerint 2016 végéig fejezik be. Ezt az engedélyezés fél, háromnegyed éves procedúrája követi, így 2017 közepén, második harmadában lehet fogadóképes az új épületrész. – A 2017-re tervezett üzembe helyezés teljesen összhangban van az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. használt fűtőelem kiszállítási programjával, ezzel az ütemtervvel tudjuk biztosítani a tárolás folyamatosságát – tájékoztatott a beruházási igazgató.
Az orosz OMZ csoport tagja, a pilseni Skoda JS részvénytársaság fogja korszerűsíteni a paksi atomerőmű biztonsági rendszereit. A megrendelés értéke egymilliárd korona - közölte Jan Stolár, a cseh cég szóvivője szerdán Pilsenben – jelezte a hvg.hu. A Skoda JS a megrendelést egyebek között annak alapján kapta, hogy a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján Pilsenben gyártották a paksi atomerőmű mind a négy reaktorát, és a cseh cég végezte el Pakson felszerelésüket is. A korszerűsítést az tette szükségessé, hogy a nyolcvanas években az eredetileg orosz cég által szállított analóg rendszerről át kell állni a korszerű digitális rendszerre. A Skoda JS jelenleg hasonló módon korszerűsíti a régebbi cseh atomerőmű, a Dukovany, négy atomreaktorának a biztonsági rendszereit. A Skoda JS projektjének megvalósításában 80 százalékban cseh, húsz százalékban magyar cégek vesznek részt.
Magyarország természetföldrajzi adottságait figyelembe véve helyes stratégiai döntésnek tartja az atomenergia használatát a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója. Varró László az InfoRádió Aréna című műsorában ugyanakkor arra is felhívta figyelmet, hogy a következő évtizedekben Európában a nap- és szélenergiából várható a legnagyobb növekedés. Varró László szerint technológiailag követhető lenne a német energiapolitikai modell.
Az Országos Atomenergia Hivatal a honlapján tette közzé, hogy a széles körű és hatékony lakossági tájékoztatás érdekében elindította Facebook-oldalát. A követők azonnal értesítést kapnak a megjelenő híreinkről, így kényelmesebben érhetik el az aktuális információinkat.
Műszaki hiba miatt szombat este óta teljesen szünetel a termelés Franciaország legrégebbi atomerőművében, az ország keleti részén található Fessenheimben. Az elzászi nukleáris létesítményt működtető EDF állami energiaszolgáltató közleménye szerint az egyik reaktort szigetelési problémák miatt állították le szombaton, a másik reaktorban pedig péntek óta több hétig tartó karbantartási munkák folynak. "Szombat este az egyes blokk leállt, miután szigetelési hibát észlelték a kondenzátor felé vezető egyik csőhálózatban, a gépteremben, azaz a nukleáris övezeten kívül" - olvasható a közleményben. "Az atomerőmű dolgozói jelenleg ennek az eseménynek a pontos okait vizsgálják" - tette hozzá az EDF. A problémának a közlemény szerint "semmilyen következménye nincs a létesítmény és az ott dolgozók biztonságára, valamint a környezetre".
Ásványkincsek kiaknázását tervezi az északi-sarkvidéki területen lévő Novaja Zemlja szigetcsoporton a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern bányászati vállalata, az Atomredmetzoloto (ARMZ) – közölte az AtomenergiaInfo. A világ egyik legnagyobb uránkitermelője ezúttal egy ezüsttartalmú ólom-cinklelőhely, Pavlovszkoje feltárására készül. A terület a felmérések szerint 12,5 ezer tonnás ólom-, 57,5 ezer tonnás cink- és csaknem 21 tonnás ezüstkészletet rejt. Az érintett oroszországi régió, az Arhangelszki terület kormányzata támogatja a holding kezdeményezését.
Jól jövedelmező évet zárt tavaly a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergoprojekt (NIAEP), amely három éve egyesült egy másik Roszatom-társasággal, az atomerőmű-technológiát külföldre szállító Atomsztrojekszporttal. A nukleáris erőmű-beruházásokat odahaza és külföldön is lebonyolító cégcsoport – a paksi bővítés leendő fővállalkozója – éves pénzügyi jelentése szerint 12,4 százalékkal, 1,45 milliárdról 1,63 milliárd rubelre (több mint 7 milliárd forintra) növelte tiszta profitját. A társaság bevétele még jobban, csaknem 15 százalékkal bővült és elérte a 43 milliárd rubelt. Ebből a legnagyobb, csaknem 18 százalékos emelkedést az építési-szerelési munkákból származó 17,7 milliárd rubeles bevétel hozta. Kereskedelmi tevékenységből 12,2 milliárd, tervezési munkákból pedig 8,1 milliárd rubel folyt be a cég kasszájába. A társaság éves önköltsége 38,9 milliárd, bruttó nyeresége pedig 4,1 milliárd rubel volt.
Megkezdődött a „forró bejáratás” az indiai kudankulami atomerőmű második energiablokkjának gőzfejlesztő egységében. A munkálatokat a Nyizsnyij Novgorod-i Atomenergoprojekt és az atomerőmű-technológiát külföldre szállító Atomsztrojekszport vállalatok egyesítésével létrejött cégcsoport, a NIAEP-ASZE végzi. Mint az AtomenergiaInfo írta, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó társaság lesz a paksi atomerőmű bővítésének fővállalkozója is. Az indiai erőmű-beruházásokért felelős osztályvezető, Vlagyimir Szajtyijev elmondta, hogy a kudankulami reaktorblokk összes rendszerének és berendezésének komplex ellenőrzése zajlik. Ez gyakorlatilag az utolsó vizsgálat azelőtt, hogy a nukleáris fűtőanyagot a reaktorba helyeznék. Ennek eredményei alapján állítják be a reaktor és általában az erőmű technológiai rendszereinek és berendezéseinek munkáját, a technológiai folyamat vezérlését. A kudankulami erőmű 1-es blokkját tavaly decemberben adta át a Roszatom az idei év végéig tartó garanciális üzemeltetésre a megrendelő India Atomenergetikai Társaságnak. A legkorszerűbb biztonsági követelményeknek is megfelelő létesítményt 2013-ban kapcsolták be az ország elektromos hálózatába. A második reaktoregység üzembe helyezése az idén júniusra várható.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség legújabb interaktív térképe bemutatja, hogy a világon hogyan alakul a villamosenergia-termelés, a globális szén-dioxid kibocsátás, az olajfogyasztás és a gázfogyasztás a világ 138 országában. Az interaktív térkép segítségével össze lehet hasonlítani az ügynökség mérvadó, rendelkezésre álló adatait 1973 és 2012 között. A térkép alapján teljesen egyértelmű, hogy két ország, nevezetesen Kína (22%) és az Amerikai Egyesült Államok (19%) uralják a világ villamos energia termelését. Őket követei India, Oroszország, Japán, Kanada, Németország, Franciaország, Brazília és Dél-Korea. A toplista első 10 országa adja a globális villamosenergia-termelés közel kétharmadát. Azonban érdemes megnézni azt is, hogy milyen viszonyban áll egymással egy adott országban a villamosenergia-termelés és az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás.
Nagy európai vállalatoknak is jelentős megrendeléseket tejesít a Roszatomhoz tartozó gépipari társaság, az Atomenergomas ukrajnai leányvállalata, az Energomasszpecsztal (EMSZSZ). A kohászat számára különleges, egyedi vagy kis szériás öntött és kovácsolt termékeket gyártó cég – nemrég kiadott sajtóközleménye szerint – összesen csaknem 3900 tonnányi különleges öntvényt szállít nyugat-európai partnerei számára az idei év első felében. A legnagyobb megrendelő a nagyméretű, hegesztés nélküli, hengerelt fémgyűrűket is előállító spanyol Euskal Forging, amely csaknem 2100 tonnányi árut vár a kelet-ukrajnai Donyecktől nem messze fekvő, Kramatorszkban működő EMSZSZ-től. De a világhírű nehézipari óriás, a német ThyssenKrupp csoporthoz tartozó társaság, a Rothe Erde és az ugyancsak német SSK von Schaewen Wetter megrendelése is 950, illetve 850 tonnát tesz ki.
A dél-oroszországi Rosztov-4 nukleáris blokk berendezéseinek gyártása újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen egy újabb kulcsfontosságú berendezés, a gőzfejlesztő gyártása fejeződött be, amely 11 000 darab nemesacél hőátadó csövet tartalmaz. A Roszatom atomenergetikai vállalatcsoport gépgyártó divíziója, az Atomenergomas Nyrt. vezérigazgatója, Andrej Nyikipelov véleménye szerint a gőzfejlesztő gyártásában közreműködő cégek gyártási technológiája megújult az utóbbi években. A vállalatcsoporthoz tartozó cégek szakemberei nagy erőfeszítéseket tettek az egyedülálló gyártási technológia modernizálására. Jelentős beruházások eredményeként speciális géppark áll rendelkezésre a berendezések gyártására és tesztelésére is.
Új termék az orosz nukleáris iparban a rendkívül energiaigényes tengervíz lepárló létesítmények összeházasítása az orosz tervezésű nagy teljesítményű atomerőművekkel – jelezte az AtomenergiaInfo. A tengervíz sótalanító létesítmények képesek akár naponta 170 000 köbméter friss vizet előállítani. Éppen ezért a jövőben a világ számos országában kulcsfontosságú lehet az ilyen létesítmények építése és működtetése. A Roszatom ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy tovább bővítse a lepárló berendezések palettáját moduláris reaktorokkal és úszó atomerőművekkel társítva a berendezést.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adott otthont az Európai Energia Szabályozók Tanácsa (Council of European Energy Regulators, CEER) Földgáztárolási Munkacsoportjával közösen szervezett workshopnak, február 26-án. A CEER Földgáztárolási Munkacsoportja nyilvános konzultációt hirdetett meg 2014 novemberében, az általuk készített „Helyzetkép az európai földgáztárolás szabályozásáról" című dokumentum kapcsán. A workshop eredményes szakmai vitája értékes segítséget adott a Munkacsoportnak a dokumentum véglegesítéséhez. Az Európai Unió 14 tagországának több mint 30 szakértője vállalt aktív részvételt a szakmai munkában, melynek eredménye hasznos alapot ad az uniós energia-szabályozás további fejlesztéséhez a földgázellátás-biztonság terén.
Az MVM OVIT Zrt. Közgyűlés február 26-i ülésén visszahívta Gopcsa Péter, Vöő Ferenc Kristóf és Felkai György igazgatósági tagokat, ezzel egyidejűleg az igazgatóság tagjává választotta Patay Lászlót, Leber Ferencet és Turóczy Lászlót. A közgyűlés Patay Lászlót egyben az MVM OVIT Zrt. vezérigazgatójává is megválasztotta. A társaság új vezérigazgatója, Patay László 47 éves közgazdász, energetikai szakember, aki az elmúlt évtizedben az E.ON magyarországi áram- és gázhálózati társaságainál töltött be igazgatósági és igazgatói pozíciókat. A közgyűlés az MVM OVIT Zrt. Felügyelőbizottságának új tagjává választotta Szabó István Lőrincet.
A gázév három hónappal eltolódik, kapacitást lekötni pedig negyedévre és napon belül is lehet - egyebek mellett ezt tartalmazza a földgázellátásról szóló törvény módosítása, amelyet - 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében - fogadott el az Országgyűlés – tudósitott a vg.hu. A 2008-ban született földgáztörvény hatálybalépése óta három európai uniós rendelet is született a földgázszállítással kapcsolatban. Ezek a kapacitások elosztásával, illetve a szállító rendszer kiegyensúlyozásával foglalkoznak. A gázév jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. A módosítás az október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszakra helyezi át a gázévet. Az idén induló gázév azonban rendhagyó lesz, mivel július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tart. A törvény hatálybalépésével a szállítási rendszerüzemeltetőhöz, valamint a földgázelosztóhoz beadott éves kapacitásigényeket - és az ezen kapacitásigények alapján lefolytatott eljárások eredményét - érvénytelennek kell tekinteni. A rendszerhasználónak a földgáztároló szabad kapacitásait - egyéves időtartamra - legkésőbb március 31-ig kell lekötnie.
Feladta a Fidesz-kormány a nonprofit állami közműholdinggal kapcsolatos terveit. A profit nélküli jelző, már az új társaság nevében sem szerepel. A szakértők szerint az Orbán-kormány folyamatosan kénytelen szembesülni a központi rezsicéggel kapcsolatos korábbi tervei megvalósíthatatlanságával. A családoknak pedig azzal kell majd előbb-utóbb szembenézniük, hogy óriási összegekbe kerül nekik a rezsicsökkentés – véli a Népszava. Illúziókat igyekszik kelteni a Fidesz-kormány a lakosságban a „nagy állami” közműholding létrehozatalának az előnyeivel kapcsolatban. Az Orbán-kabinet ugyanis azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az új állami mamutvállalat olcsóbb energiát tud majd számukra biztosítani, mint az eddig működő szolgáltatók. Miközben ez szinte bizonyosan nem sikerülhet, mert egy átláthatatlanul működő állami óriás monopólium nem képes olyan hatékonyan működni, mint egy versenyre kényszerülő piaci.
Most indokolt lenne a rezsicsökkentés, de az államot átveri a saját cége – jelezte a 444.hu. Szijjártó Péter külügyminiszter újságírók előtt felfedte, hogy Oroszországtól az állami MVM most éppen 260 dollárért veszi a gázt (ezer köbméterenként). 2013-ban, a nagy rezsicsökkentés idején még 391 dollár volt ugyanennek a gáznak az ára, és tavaly is 360 – 320 dollár között mozgott. Ezúttal indokolt lenne a gáz, illetve az ebből keletkezett távhő és áram árát csökkenteni, csakhogy az orosz gáz árának változásáról a gázárat megállapítani hivatott hivatal nem tud. Vagyis egészen bizarr helyzet alakult ki a magyarországi földgáz árát illetően. Azért nem lehet árat csökkenteni, mert az energiahivatal nem tudja, hogy az oroszok mennyiért adják a földgázt.
Nem mindig voltak indokoltak a korábbi hálózatfejlesztések a Főgáz Zrt.-nél, ami a fogyasztók jelentős részének többletköltséget okozott, az érintettek mérőóráit ezért a társaság most saját költségén lecseréli - jelentette be Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára. Az államtitkár keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a Főgáz tulajdonjoga 2014-ben több lépcsőben a magyar államhoz került. A tulajdonosváltást követően megkezdték a cég átvilágítását azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a további rezsicsökkentés érdekében forrásokat tárjanak fel. A Főgáz a vizsgálat szerint a jogszabályoknak megfelelően látta el feladatát. A társaság ugyanakkor a fogyasztók jelentős részénél a szükségesnél nagyobb ellátásra méretezett mérőórákat szerelt fel. Ez magasabb költséggel járt, és a fogyasztóknak kellett megfizetniük. A megvizsgált 1880 társasházból 513-at és a megvizsgált 6139 nem lakossági fogyasztóból 2009-et tartottak magasabb elszámolási kategóriákban.
Igazi 21. századi információs élményt nyújtó lakossági ismeretterjesztő központot hozott létre a Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpower Pécsett, a biomassza tüzelésű erőmű területén. A helyi vállalkozók bevonásával épült, közel 150 négyzetméteres komplexum a legmodernebb eszközök mellett interaktív játékelemeket alkalmaz, így mutatja be a pécsi erőmű fejlődésének történetét, tüzelőanyagát és világszínvonalú, biomasszát felhasználó technológiáját a nagyközönség számára. A központ a laikus érdeklődők mellett külön az egyes korcsoportok számára összeállított programokkal várja az általános és középiskolás csoportokat, illetve a felsőfokú oktatásban résztvevőket.
Az eco.hu elemzése szerint a csökkenő gáz- és a növekvő villamosenergia-árak pillanatnyi levegőhöz juttatják a kapcsolt erőműveket. Ezeket rövid távon segíti a piaci környezet kedvezőbbre fordulása, hosszú távon viszont csak a stratégia tervezés biztosíthatja a technológia hazai alkalmazását. A gáz molekuladíja a tavalyi év során végig 10 dollár fölött volt gigajoule-onként, sőt 2014 közepén 11 dollár fölé is emelkedett, idén januárban már csak 9,8 dollárt kellett fizetniük az erőműveknek a földgázért. Ezzel párhuzamosan a villamos energia ára tavaly év elején és közepén leginkább 40 euró alatt maradt, miközben 2014 végén és az idei év elején már stabilan 40 euró fölött értékesítették a zsinóráram megawattóráját a magyar áramtőzsdén. Rudolf Viktor, a hazai kogenerációs erőműveket tömörítő Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint az elmúlt hónapokban kedvezően alakultak a tüzelőanyag és termékárak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelők az elmúlt évek kedvezőtlen piaci környezetéből hirtelen kilábaltak volna. Az árelőrejelzések alapján, illetve ismerve az energiapiacok rövidtávú hektikusságát még középtávon sem számíthatnak a helyzet jelentős javulására.
Az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. először vett részt a március 2-5. között megrendezett barcelonai GSMA Mobile World Congress 2015 eseményen. Az MVM Csoport távközlési tagvállalata portfoliójának és fejlesztéseinek bemutatása mellett az idén októberben, Budapesten megrendezendő ITU Telecom World 2015 világkonferencia népszerűsítésében is szerepet vállalt.
Biogázmotort adtak át a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. sándorfalvi úti regionális hulladéklerakó-telepén. Az önkormányzati közszolgáltató szoros együttműködéssel a magyarországi depóniagáz hasznosításban piacvezető ENER-G Zrt.-vel valósítja meg a kft regionális hulladéklerakóján keletkező depóniagáz ártalmatlanítást és hasznosítást egyidejűleg. A depóniagáz hasznosító rendszer magában foglalja a gázgyűjtő rendszert, 53 db gázkúttal és összekötő gázvezetékekkel, egy gázártalmatlanító fáklyarendszert és egy új 1.150 KWe teljesítményű biogáz kiserőművet a megfelelő elektromos csatlakozó berendezésekkel. A kiserőmű próbaüzeme a napokban megkezdődött, várhatóan teljes kapacitáson fog üzemelni és a kötelező átvételi (KÁT) rendszerben termeli és értékesíti a villamos energiát. Várhatóan éves szinten 8000 – 8500 MWh áramot termel, miközben ártalmatlanítja is az amúgy káros, üvegházhatású, magas metántartalmú depóniagázt. Ez a termelés egy közepes település, azaz körülbelül 3500 háztartás éves elektromos áram fogyasztásának felel meg.
Már rendelkezésre áll és egyre olcsóbb is az a technológia, amelyre az európai uniós klímacélok megvalósításához szükség van. A kritikák ellenére javul az intézményi háttér is, ez utóbbit bizonyítja az árampiac-összekapcsolások számának szaporodása – hangzott el az Amcham napokban tartott, zárt körű rendezvényén – melyről a Világgazdaság közölt beszámolót. Kihívás viszont, hogy a legnagyobb villamos-energia forrásnak számító atomenergia felhasználására csak kevés európai országnak van programja, több helyen búcsúznának is tőle, az elindított beruházások pedig gyakran késnek és túllépik a költségkeretüket. Gond az alacsony áramárakra vonatkozó általános várakozás is, holott nem árcsökkentésre, hanem stabil termelést fenntartó – például energiatárolással is rendelkező – energiamodellre, és a hatékonyság javításra van szükség, főleg a nagy energia-igényű iparágakban.
A MOL bejelentette, hogy a TVK közkézen forgó részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat tegnap sikeresen lezárult – jelezte a portfolio.hu. Ennek következtében a MOL TVK-ban lévő részesedése 99,1 százalékra emelkedik. A MOL-nak ezt követően megnyílik a lehetősége a kiszorítási eljárás lefolytatására.
A Virtuális Erőmű Program a legnagyobb szakmai és társadalmi összefogással rendelkező hazai energiahatékonysági program, amelyhez már csaknem 2000 vállalat csatlakozott. Az Energiatakarékossági Világnap alkalmából 2015. március 6-án, immáron negyedszer díjazták a már mérhető eredményeket elért energiatudatos és energiahatékony szervezeteket. A 2011-ben indult Virtuális Erőmű Program (VEP), és a program keretében meghirdetett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat célja, hogy Magyarország európai uniós vállalásaival összhangban 2020-ra egy 200 MW fosszilis erőmű kapacitásának megfelelő virtuális erőművet „építsen fel” igazolt energiamegtakarításokból, kiváltva ezzel egy új erőmű megépítését.
Több mint nyolcmilliárd forintos újabb európai uniós támogatásból folytatódik a fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése és fejlesztése – közölte a városfejlesztéséért felelős főpolgármester-helyettes. Szeneczey Balázs a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben tartott sajtótájékoztatón elmondta, a fejlesztés 8,4 milliárd forintos uniós támogatásból, a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (FKF) együttműködésében valósul meg. A fejlesztés elsődleges célja a fővárosban keletkező hulladék korszerűbb feldolgozása. A beruházás szorosan kapcsolódik a korábbi, ugyancsak uniós forrás bevonásával megvalósuló, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszer bevezetéséhez és a projekt eredményeképpen tovább csökken a lerakóba kerülő hulladék aránya.
A kisalfold.hu videós riportot közölt a győri távhőközpont óriási kazánjairól és az erőműről. A riportból kiderül, hol termelik meg azt a hőt, mely télen 24 ezer győri lakást melegít. Arra is keresték a választ, hogy télen miért szellőztetnek sok lépcsőházban? A Győr-Szol Zrt. Távhőszolgáltatási Igazgatóságának pénteki nyílt napján az érdeklődők, összesen körülbelül százötvenen szakemberek kíséretében járhatták be a győri távhőellátás "szívét", a Rozgonyi utcai fűtőerőművet.
Közel félmilliárd forint értékben kezdődnek napenergiás projektek Tolna megye 12 településén százszázalékos európai uniós támogatással. Mint a greenfo.hu írta, a fejlesztések során javarészt önkormányzati intézmények épületein helyeznek el napelemeket.
Komárom lemond a hőellátást biztosító geotermikus erőmű megvalósításáról és visszaadja a beruházásra elnyert 465 millió forintos támogatást, mert nem tudja biztosítani a projekt 700 millió forintos önrészét - erről döntött a képviselő-testület. Molnár Attila polgármester előterjesztése szerint a Microsoft-Nokia cégcsoport komáromi gyárának bezárása miatt a költségvetés bevételei 1,2 milliárd forinttal csökkentek, ezért az önkormányzat csak a kötelező feladatok ellátására költhet és le kell állítaniuk minden beruházást és felújítást.
A vizes katasztrófák figyelmeztetnek bennünket a jövő problémáira, ezért a tudomány segítségét kell kérni - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök szerdán az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) budapesti konferenciáját megnyitó beszédében. Rekordokat döntő árvizek egy helyütt, vízhiány, elsivatagosodás másutt. A víz körforgásának felgyorsulása miatt ma már helyenként nem felhők, hanem “vízfolyamok” vannak felettünk, amelyből aztán özönvízszerű esők keletkeznek, és elkezdődött a tengerek vízszintemelkedése - mutatott rá. Olyan döntések előtt állunk, amelyek meghatározhatják az elkövetkező 20-30 év fejlődési irányát, és legalább két bennünket követő generáció esélyeit.
2015 és 2020 között az eddigi források duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Ezek gazdaságos és korszerű felhasználására tettek javaslatokat szakmai szervezetek az Energiahatékonysági Világnap alkalmából – közölte a Geenfo.hu. Ez az összeg - kibővítve további hazai forrásokkal - akár évi 40-50 ezer lakás energetikai célú fejlesztését is szolgálhatja 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb vállalkozások, megújuló középületek, csökkenő energiaimport mellett. Az Energiahatékonyságot Magyarországnak! című javaslatcsomag működő energiahatékonysági programokat és alternatívákat mutat be - vitaindító céllal – az év tavaszától elérhető uniós források bevonására két szakmai szervezet, a MEHI és a HuGBC tollából.
A Tigáz Zrt. február 25-től bevezette saját elektronikus számlabemutatási és számlafizetési rendszerét, amelynek köszönhetően az ügyfelek sokkal rugalmasabban és kényelmesebben intézhetik ügyeiket a Tigáz weboldalán. A szolgáltatás ingyenesen elérhető. A szolgáltatás igénybevételéhez csupán egy email címre és regisztrációra van szükség a www.tigaz.hu weboldalon elérhető online ügyfélszolgálaton. A Tigáz az új számla érkezéséről és a fizetési határidő közeledtéről is email értesítőt küld, így elkerülhető a késedelmes befizetés. A szolgáltatás teljesen ingyenes, és bármikor lemondható közvetlenül online is.
Ugyancsak a Tigáz honlapján tették közzé, hogy az Eni hamarosan megkezdi a Louisiana partjaitól déli irányban 240 mérföldre fekvő, Mexikói-öbölbeli Lucius olajmező kitermelését. Az olasz vállalat 8,5%-os részesedéssel bír az Anadarko által vezetett projektben, és 30%-os tulajdonrésszel rendelkezik a közeli Hadrian South gázmezőben is. A hétezer láb mélyen fekvő Lucius mező kitermelését hat mélytengeri kút végzi majd el, melyek egy kikötött termelési felülettel csatlakoznak, amit külön erre a célra kialakított olaj- és gázvezetékek kötnek össze a parttal. A platform a tervek szerint napi 80 ezer hordónyi olaj és 450 millió köbláb gáz kitermelését teszi majd lehetővé. A kutak beindítását követően az Eni részesedése a kitermelésből várhatóan 7 ezer hordónyi olaj lesz naponta.
Szintén az Eni-t érinti, hogy a cég engedélyt kapott az angolai hatóságoktól arra, hogy három évvel tovább kutasson nyersanyagok után a 15/06-os blokkban. Az olasz energiavállalat által feltárás alatt álló terület 350 kilométerre fekszik az ország fővárosától, Luandától. Az angolai kormány három évvel meghosszabbította az Eni feltárási jogát a 15/06-os angolai tengeri lelőhelyen. A 2006 óta tartó munkálatok így tovább folytatódhatnak a fővárosról 350 kilométerre található területen.
Március 1-jétől forgalomba állt a BKK teljes hibridbusz-flottája – olvasható a cég facebook oldalán – jelezte az energiecentrum.hu. A vadonatúj, Euro 6-os kibocsátási normának megfelelő, dízelmotorral szerelt, elektromos hajtással is rendelkező buszokkal a főváros útjain közlekedik Európa egyik legnagyobb csuklós dízel-elektromos hibridbusz-flottája. A budapestiek az 5-ös, a 7-es és a 9-es vonalon utazhatnak ezekkel a korszerű járművekkel.
Egy orosz milliárdos tulajdonába kerül hétfőn a német RWE közüzemi cég olaj- és gáztermelő vállalkozása, a DEA - közölte egy, az ügylethez közel álló forrás a vg.hu szerint. A német gazdasági minisztérium tavaly augusztusban engedélyezte az ügyletet, amit eredetileg a múlt év végén terveztek lezárni. Novemberben a felek ugyanakkor jelezték, hogy néhány hónap csúszás lesz. Pénteken az RWE 1,15 százalék emelkedéssel 24,985 eurón zárt a frankfurti értéktőzsdén. A most 50 éves Mihail Fridman orosz milliárdos, a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank társtulajdonosának befektetési cége, a LetterOne egy éve márciusban kötött elvi megállapodást arról, hogy 5 milliárd euróért megvásárolja a DEA vállalatot, amelynek mintegy 600 millió euró az adóssága. Az RWE 31 milliárd eurós tartozását csökkenti a DEA eladásával.
A hírre reagálva azt jelezte a portfolio.hu, hogy Nagy-Britannia továbbra is ellenzi, hogy az európai közszolgáltató óriás, az RWE olajipari részlegét oroszok vásárolják meg, tartanak ugyanis az esetleges további európai szankciók hatásaitól - számolt be a Financial Times. A brit energiaügyi miniszter közleményben hangsúlyozta, amennyiben a DEA eladása a jelenlegi formában valósulna meg, akkor lépéseket tenne annak érdekében, hogy az továbbértékesítésre kerüljön egy "alkalmas" harmadik félnek. A DEA eladása magyar szempontból is lényeges, hiszen a MOL is indult a társaság eladására kiírt tenderen.
Az Enel azzal számol, hogy négy szereplő tehet kötelező vételi ajánlatot a tulajdonában lévő, a Szlovák Villamos Művek (SE) meglévő 66 százalékos részvénycsomagjára - számolt be a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. A kötelező vételi ajánlatok beadása már áprilisban megtörténhet. Meg nem nevezett források szerint a részvénycsomag értéke meghaladja a 3 milliárd eurót. A többségi részesedés iránt érdeklődését fejezte ki a finn Fortum, a cseh CEZ és az EHP, valamint egy magyar konzorcium, melyet az MVM és a MOL szlovák leánya, a Slovnaft alkot. A Slovnaft és az MVM tavaly novemberben jelentett be, hogy nem kötelező érvényű ajánlatot tettek a részvénycsomagra.
Kína a világ legnagyobb energiafelhasználója és egyben szén-dioxid kibocsátója, de kevesen tudják, hogy az ázsiai országnál senki sem költ többet zöldenergiára és az atomenergiára. Környezetvédelmi szempontok mellett ennek elsősorban gazdasági indokai vannak. Az alacsony szén-dioxid kibocsátás gazdasági modellre való áttérés óriási növekedési lehetőségekkel kecsegtet. Az ötéves tervben is kiemelt prioritást élvez a megújuló energiaforrásokra arányának növelése. A világ előtt álló egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás, amire most már szinte egybehangzó vélemények szerint is az emberi beavatkozás van a legnagyobb hatással. Az üvegházhatású gázok csökkentése nélkül a következő 10-15 évben szinten biztosra vehető, hogy az átlagos globális felmelegedés meghaladja a 2 Celsius-fokot. A jelenlegi trendek szerint az évszázad végére a globális felmelegedés értéke 4 Celsius-fok lesz, ez pedig visszafordíthatatlan társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Az üvegházhatású gázok csökkentésének elsődleges feltétele, a fosszilis nyersanyagoktól való függés mérséklése.
Néhány kedvező, rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy az Európai Unió hosszú távú, 2050-re megfogalmazott jövőképét, azaz a bolygó felélése nélküli jólétet elérje - állapította meg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett, “Európa környezeti állapota és kilátásai 2015" (SOER2015) elnevezésű jelentés, amelyet az Európai Parlamentben (EP), Jávor Benedek (PM) környezetvédelmi bizottsági alelnök, valamint José Inácio Faria (liberális) és Miriam Dalli (szocialista) bizottsági tag szervezésében mutattak be - számolt be az alternativenergia.hu. Az ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezeti állapotáról. A jelentés témakörönként és országonként is értékeli az előrehaladást, és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke azon meggyőződésének adott hangot hétfő késő este, hogy az uniós piacok gázellátása biztosított. A politikus azt követően tett közzé közleményt, hogy Brüsszelben az energiaellátás biztonságáról tárgyalt Alekszandr Novak orosz és Volodimir Demcsisin ukrán energiaügyi miniszterrel – jelezte az Energiainfo. Az EU, Ukrajna és Oroszország a többi között abban állapodott meg, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően Oroszország márciusban is leszállítja az előre megrendelt és kifizetett földgázt Ukrajnának, valamint a Gazprom uniós szerződéseit is rendben teljesíti, az ukrán Naftohaz pedig zavartalanul biztosítja a tranzitszállításokat.
A hírhez kapcsolódva arról számolt be a vg.hu, hogy – nem tudni, mennyi időre - megugrik a Gazprom európai gázeladása. A társaság öt napig újra szállít Ukrajnának is. Az orosz Gazprom az eddiginél 58 százalékkal több, azaz napi 174,3 millió köbméter orosz gáz Európai Unióba történő tranzitjára kérte fel az ukrajnai gázrendszer irányítóját - a Naftogaztól kapott tájékoztatás szerint. Az erről kötött megállapodás azonban a napi mennyiségnek csak a ±4,5 százalékos ingadozását teszi lehetővé az uzsgorodi (ungvári) kompresszorállomáson, az Ukrajna többi, nyugati határi kompresszorállomásán pedig legfeljebb ±6,5 százalékost.
Ukrajnában 3,3-szorosára, 3600 hrivnyára (1 hrivnya 10,91 forint) emelkedik a lakossági gázár minimális tarifája április 1-től ezer köbméterenként. A vállalatok esetében 2,2-szeres az áremelés – írta a napi.hu. A gázáremelés az egyik legfontosabb feltétele volt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) létrejött hitelmegállapodásnak. Az IMF igazgatótanácsa március 11-én vitatja meg az Ukrajnának nyújtandó 17,5 milliárd dolláros támogatás kérdését. Amennyiben zöld jelzést kap a terv, Ukrajnának azonnal átutalják az első részletet, ami meghaladhatja a 10 milliárd dollárt.
Gyakorlatilag nem változott az orosz olajtermelés februárban az előző hónaphoz képest, az olajkivitel minimálisan visszaesett. Az orosz energiaügyi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy a februári olajtermelés napi 10,65 millió hordóra csökkent a januári 10,66 millió hordóról, decemberben 10,67 millió hordó volt – idézi a Blikk. Februárban továbbra is az államilag ellenőrzött Rosznyefty volt a legnagyobb orosz olajtermelő, a múlt hónapban 14,5 millió tonna kőolajat hozott a felszínre, 0,2 százalékkal kevesebbet januárral összevetve.
A világ legnagyobb olajcégének, az Exxon Mobilnak a vezére beszélt egy elemzőknek szervezett találkozón a várható olajpiaci kilátásokról. Rex Tillerson meglátása szerint egy darabig még relatíve alacsonyak maradhatnak az olajárak a világban, elsősorban azért, mert az amerikai palaolaj kitermelés sokkal stabilabb, mint azt korábban sokan gondolták. Az Exxon vezére kiemelte, jelenleg is nagy a túlkínálat a piacon, a világgazdaság állapota pedig nem különösebben egészséges – jelezte a portfolio.hu. Mint írták: a jelenlegi kereslet-kínálati egyensúlytalanság kialakulásáért nagy részben az utóbbi években meredeken emelkedő észak-amerikai palaolaj kitermelés a felelős. Az olajár jelentős esése persze a kínálati oldalon is korrekciót eredményez majd, ez azonban láthatóan lassú, és a jelek szerint még az előzetesen vártnál is lassabb lesz. Amit fontos itt kiemelni, hogy az olajkínálat rövidtávon árrugalmatlan, ami először jelentkezik, az az új, főként nem konvencionális kitermelési beruházások visszafogása.
A spanyol miniszterelnök szerint kiszámíthatóbb és olcsóbb energiaellátást biztosít az a program, amely az Ibériai-félszigetet kapcsolná össze Európa többi részével gázvezetéken és elektromos hálózatokon keresztül. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá Madridban Mariano Rajoy spanyol és Pedro Passos Coelho portugál kormányfő, valamint Francois Hollande francia elnök és Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A Madridi deklaráció nevet viselő megállapodás konkrét projekteket és kötelezettségvállalásokat tartalmaz - hangsúlyozta az aláírást követő sajtótájékoztatón a Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elképzeléseik környezetvédelmi szempontból is előnyösek, mindamellett változatossá teszik az energiához való hozzáférést, csökkentve így az ellátási függőséget, ahogy fogalmazott: "a világ instabil zónáitól".
A tervek szerint 2018 végén helyezik üzembe a szlovákiai kezdeményezésű Eastring (Keleti Gyűrű) gázvezetékrendszert, amelynek segítségével térségünk akkor is földgázhoz juthat, ha Gazprom – tartva magát a kijelentéséhez – 2019-ben leállítja az Ukrajnán keresztüli tranzitját. Az Eastring érdekessége, hogy kiépítésének ötlete nem az orosz hátterű Déli Áramlat beruházás leállítása után, hanem még az előtt, annak gazdaságos alternatívájaként fogalmazódott meg – közölte a vg.hu. Az Eastring révén kétirányú kapcsolat jönne létre a szlovákiai, valamint a bulgáriai és romániai gázvezeték-rendszerek között, így térségünkben a nyugati gáz ugyanúgy elérhető lesz, mint az orosz, az azeri, az iráni, az iraki és a ciprusi. Az Eustream induló kapacitása évi 20 milliárd köbméter lesz, de később évi 40 milliárd köbméterre növelhető. Teljes hossza 744 vagy 1015 kilométer az elfogadott nyomvonaltervtől függően. Az első fázis várhatóan 1,14 milliárd, vagy 1,52 milliárd euróból hozható ki. Magyarországi szakaszának a délkeleti vége a magyar-román határon lenne, Ukrajna közelében, az északnyugati pedig a magyar-szlovák határon. A beruházás a szlovák projektcég szerint növelné a magyarországi gáztárolás vonzerejét a balkáni országok számára. Az elképzelésekről február 9-én egyeztettek az FGSZ Földgázszállító Zrt-vel.
Románia megkezdi a földgáz szállítását szerdán a romániai Jászvásár (Iasi) és a moldovai Ungheni között a tavaly felavatott gázvezetéken - jelentette be Chiril Gaburici moldovai miniszterelnök. Moldova több mint egymillió köbméter földgázt vásárol Romániától, amiért ezer köbméterenként 255 dollárt fizet, míg Oroszországból idén 332 dolláros áron importálja a gázt - idézte a lap Valeriu Rusut, a moldovai gazdasági miniszter-elnökhelyettes tanácsosát. A két ország közötti gázvezetéket tavaly augusztusban, a moldovai függetlenség napján avatták fel. A volt szovjet tagköztársaság földgázszükségletét eddig több mint 90 százalékban orosz importból fedezte. A szállítás eddig azért nem indulhatott be, mert a moldáv állami gázimporttársaság orosz tulajdonban van, és az ragaszkodott az orosz gázhoz.
Svájci, osztrák és német kutatók figyelmeztetése szerint bár a tűzifa környezetbarát energiaforrásnak tekinthető, mivel megújuló és helyben is elérhető, de az emberi egészségre a fával való fűtés vagy főzés sem ártalmatlan - számolt be greenfo.hu. Olyan alpesi országokban, mint Ausztria vagy Svájc, a tűzifa hagyományos energiaforrásnak számít, a szakértők szerint azonban tanulmányok bizonyítják, hogy a tűzifa elégetése közben keletkező füst - főleg a lakásokban, lakóházakban - egészségre ártalmas finomporszennyezést okoz. Nő a hajlam arra, hogy felmagasztosítsák a tűzifát mint környezetbarát energiaforrást, és a klímavédelem szempontjából valóban sok szól amellett, hogy magas maradjon a fatüzelési aránya, azonban egyre világosabb, hogy a tűzifa füstje által egészségkárosodást, például szív- és keringési betegségeket, rákot, tüdőbetegségeket okozó anyagok kerülnek a levegőbe - hívta fel a figyelmet Nino Künzli, a trópusi betegségekkel és közegészségüggyel foglalkozó svájci Swiss TPH intézet légszennyezési szakértője.
Éves szinten 2,4 százalékkal, 57,24 terawattórára csökkent tavaly az áramfogyasztás Csehországban - közölte a cseh energetikai szabályozó hivatal. Ugyanakkor tavaly az áramtermelés is alacsonyabb volt, mint 2013-ban. Míg 2013-ban 87,06 terawattóra áramot termeltek, addig tavaly 85,15 terawattórát. Csehország tavaly is több áramot termelt, mint amennyire szüksége volt. Az áramfölösleget exportálták. Elemzők szerint az alacsonyabb áramfogyasztás és áramtermelés mögött is főként a kedvezőbb téli időjárást, valamint az energiatakarékosságot kell keresni. A megtermelt villanyáram több mint felét - 44,53 terawattórát - a szénerőművekben állították elő. Az áram több mint harminc százalékát pedig továbbra is a két atomerőmű - a dél-morvaországi Dukovany és a dél-csehországi Temelín - állítja elő.
Idén kilencedik alkalommal söpör végig a világon a Föld Órája! Március 28-án, helyi idő szerint 20:30-kor történik majd a jelképes lámpaoltás, amelyhez 2009 óta minden évben Budapest is csatlakozik számos más hazai település kíséretében. A WWF által útjára indított Föld Órája kezdeményezésnek idén minden eddiginél nagyobb tétje van. A világ legnagyobb önkéntes civil mozgalma az éghajlatváltozás veszélyeire és a cselekvés fontosságára irányítja a figyelmet 2015-ben, néhány hónappal a nemzetközi éghajlatváltozás elleni cselekvési terv elfogadása előtt.
A Goodyear az idei Genfi Nemzetközi Autószalonon bemutatja legújabb gumiabroncs-koncepcióját – egy futurisztikus abroncsot, amely saját maga képes villamos energiát termelni. Ez a gumiabroncs, amely a Goodyear Innovációs Központja tervezőinek agyszüleménye, és fejlesztési azonosító kódja alapján az egyszerű „BH03” elnevezést kapta, képes a keletkező nyomást és hőt villamos energiává alakítani - számolt be profitline.hu. Ahogyan a globális piacon növekszik az elektromos autók iránti kereslet, az ilyen jellegű innovációk várhatóan szerepet fognak játszani a mobilitás jövőjével kapcsolatban zajló tárgyalásokon. Az abroncs tisztán koncepciós fejlesztés, azért tervezték, hogy a társaság innovációs gondolkodási folyamatának része legyen. A vállalat egyelőre nem tervezi, hogy a gumiabroncsot piacra dobja.
Kalifornia a jelek szerint szeretne az élen járni a tengerentúlon a hidrogén üzemanyagcellákra épített autók elterjedésében, ennek érdekében ugyanis hajlandók komolyabb összeget áldozni a szükséges töltőállomások kiépítésére. Eddig ez (a fejlesztések ára mellett) komoly akadályt jelentett, a probléma azonban néhány év alatt enyhülni fog. A Csendes-óceán partján lévő államban jelenleg alig néhány száz ilyen autó fut az utakon, dacára annak, hogy az IT és a filmiparnak köszönhetően milliomosokból egyáltalán nincs hiány. A hidrogéntechnológiára építő autók elterjedésében azonban komoly gátat jelentett a kompatibilis töltőállomások hiánya, ezekből ugyanis mindössze 10 ilyen áll az autótulajdonosok rendelkezésére, miközben legalább 100-ra lenne szükség ahhoz, hogy viszonylag nagy biztonsággal hagyják el a nagyvárosok területét és utazzanak az autópályán egyéb települések felé. Most az állami energiaügyekért felelős bizottság sietett az autósok segítségére, ugyanis 20 millió dollárt ígértek meg a hálózat kiépítésének támogatására, amivel 50 ilyen állomás jelenhet meg a térképen.
A michigani Holland Energy Park erőmű kombinált, gáz-gőz (GuD) ciklusú lesz, amelyhez két gáz- és egy gőzturbinát szállít a Siemens. A létesítmény teljesítmény nyáron 125 MW, télen 145 MW lesz. Ezzel az erőművel a Holland Board of Public Works helyi kommunális ellátó vállalat egy széntüzelésű erőművet fog kiváltani. Az új technológiának köszönhetően a telephelyen 50%-kal fog csökkenni a széndioxid-kibocsátás. A létesítmény különlegessége, hogy a hulladékhőt egy városi hóolvasztó rendszer fogja hasznosítani. Az üzembe állítást 2016 őszére tervezik.
Ugyancsak a Siemens tett közzé, hogy megrendelést kapott az irányítástechnika modernizálására a dél-koreai Samcheonpo szénerőmű 5. és 6. sz. blokkjaiban. A modernizálás célja, hogy a berendezések rendelkezésre állását és üzembiztonságát növelje, valamint az üzemeltetési és karbantartási költségeket csökkentse. A megrendelést az erőmű üzemeltetője, a Korea South East Power Co. Ltd adta. Az 5. sz. blokkot a Siemens már 2014 novemberében határidőre, egy tervezett leállás alatt modernizálta, és újból üzembe helyezte. A 6. sz. blokk munkálatait 2015 tavaszán kell befejezni. A Samcheonpo erőmű hat blokkból áll, összes beépített villamos teljesítménye 3240 MW.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) nyeresége az utóbbi egy évben 42 százalékkal csökkent, ezért több mint 200 dolgozót el kell bocsátani - jelentette be Kirill Kravcsenko, a cég vezérigazgatója Belgrádban – idézte az Energiainfo. A szerb nemzeti olajtársaság 56,15 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A vállalat vezérigazgatója a 2008-as gazdasági válsághoz hasonlította a tavalyi évet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a beruházások nem állnak le, csak csökkennek. A tervezett 40 milliárd dinár (101,2 milliárd forint) helyett 25 milliárd dinár (63,25 milliárd forint) jut ezekre. Problémásnak nevezte azt is, hogy az Oroszországgal, és ezáltal a Gazpromnyefttel szembeni uniós szankciók jelentősen befolyásolják a NIS működését is. Bevételkiesést okozott az is, hogy a szerb állami vállalatok 59 milliárd dináros (149,27 milliárd forint) tartozást halmoztak fel.
Még ebben a hónapban elkezdődhet az első hulladékégető építése Temesváron, miután két évig tartó huzavona után elhárultak az akadályok a több mint 60 millió eurós beruházás megvalósítása elől. A városháza elöljárói szerint a hulladékégető két éven belül a város hőenergia-szükségletének a 15%-át fogja biztosítani.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)