Heti hírvilág (2015. február 23 – március 1.)
A Magyar Nukleáris Társaság szervezésében, február 25-én a budapesti Hotel Flamenco szállodában Aszódi Attila (a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos) és Nagy Sándor (az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója) egy mini workshop keretében tájékoztatást adott az érdeklődő a szakembereknek az új paksi blokkokról, a tervezett műszaki megoldásokról, az engedélyezésről és a jogszabályi változások hátteréről. Aszódi Attila előadásának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy jelenleg a hazánkban felhasznált villanyáram kb. 30%-a importból származik. 2030-ig 7300 MW új erőművi teljesítmény létesítése szükséges, ebből 2400 MW lesz a két új atomerőművi blokk. Nagy Sándor előadásában pedig részletesen bemutatta a tervezett új blokkokat.
A kormány az idei költségvetéséből 1,25 milliárd forintot csoportosít át az Országos Atomenergia Hivatalnak - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A tájékoztatás szerint a dologi kiadások összege 619,5 millió forint, a személyi juttatások értéke eléri a 453,6 millió forintot, míg a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó mértéke 123,2 millió forint, a beruházásokra pedig 60,1 millió forint jut. Az összeg átcsoportosítása a központi költségvetésnek, a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére történik.
Interjút készített Illés Zoltánnal az atomerőmű-építés orosz vonatkozásairól, a kényszerű kompromisszumokról és a nemzeti parkokról a Magyar Nemzet. Mint írták, az elmúlt hónapban szinte az egész magyar sajtót végigjárta Illés Zoltán, hogy elmondja, szerinte a magyar kormánynak valójában nem számít a környezetvédelem. De ha így gondolja, miért dolgozott ebben a kormányban négy évig? És miért ment neki a kabinet akaratának a paksi bővítés kapcsán? Többek között erről is kérdezték a Fidesz–KDNP szakpolitikusát, volt környezetügyért felelős államtitkárt.
Illés Zoltán többek között az ATV reggeli Start című műsorában is bírálta a paksi bővítést. Szerinte az európai trendekkel ellentétes beruházás valójában arról szól, hogy hosszú időre garantálja bizonyos zsebek folyamatos tömködését, sőt hozzáétette: jó lenne, ha nem épülne meg az új paksi erőmű. Emellett a korábbi fideszes államtitkár szerint szét kellene választani a pártelnöki és a kormányfői pozíciót, Körvér László lehetne a párt elnöke.
A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott 27 ellenzéki módosító indítvány mindegyikét leszavazták a kormánypárti képviselők a parlament gazdasági bizottságának ülésén hétfőn Budapesten. A stop.hu írása szerint a paksi bővítéssel kapcsolatban több módosító indítványt is jegyző Szél Bernadett (LMP) kifejtette, hogy a törvényjavaslat a titkosításról, illetve a közbeszerzések kiküszöböléséről szól, és probléma az is, hogy nem rögzíti: a magyar beszállítói részarány legalább 40 százalék legyen.
Az origo.hu pedig azt közölte, hogy már nem is 15, inkább 30 évre javasolja titkosítani a kormány a Paks II. beruházást – az erről szóló módosító indítványt néhány órával azelőtt küldték csak szét, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága tárgyalná az atomerőmű kapacitásbővítéséről szóló törvényjavaslatot. Az atomerőmű bővítéséről szóló javaslat bizottsági vitája az orosz részvétel és környezetvédelmi szempontok miatt eddig is parázsnak ígérkezett, de most még izgalmasabb lehet.
A brumm.sk pedig már azt írta, hogy harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez. A magyar ellenzék által hevesen bírált változtatás kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.
Csak a nemzetbiztonsági okok miatt indokolt adatokra vonatkozik a paksi atomerőmű-beruházással összefüggő harminc évre szóló titkosítás - szögezte le pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fidesz, kiemelve: ugyanazok, akik ma ellenzik, korábban támogatták a paksi beruházást.
A kormány még januárban átutalta a Paks2-építés előkészítéshez szükséges 14 milliárd forintot. Eközben a parlamentben kiderült, hogy az építkezésekkel kapcsolatos jogviták kikerülnek a magyar bíróságok ellenőrzése alól, ugyanis magyar-orosz paktum választott bíróságot kötött ki a jogvitákra annak ellenére, hogy ez ellentétes a vagyontörvénnyel – jelezte a napi.hu. Sérti a hatályos magyar jogszabályokat a Paks2 megvalósítására kötött három magyar-orosz megállapodás, ugyanis a paktumok a jogviták eldöntésére "jó nevű harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróságot" jelölnek meg. A gond ezzel csak annyit, hogy az állami vagyonról szóló törvény kimondja, hogy nemzeti vagyonnal kapcsolatban csakis a magyar jog, a magyar nyelv és a magyar bíróságok jöhetnek számításba - hívja fel a figyelmet a Paks2-törvény parlamenti vitája kapcsán két szocialista képviselő.
Bámulatos tempóban csökken a napenergia egységnyi költsége. 2005-ben egy kWh-nyi napenergia ára Németországban 40 eurocent volt, 2014-re ez 9 eurocentre esett. A 444.hu írása szerint összehasonlításképpen: ugyanez atomerőműben termelve akár 11 eurocent is lehet, míg a legolcsóbbnak tartott gáz és szénerőművek 5-10 centért termelnek ennyi áramot. Magyarán, a napenergia már most is versenyképesnek számít, hála az elmúlt évek gyorsütemű fejlesztéseinek. A napenergiát termelő fotovoltaikus elemek előállítási költsége a tömegtermelés beindulásának köszönhetően rohamtempóban zuhan. Németországban az új naperőművek már 80 százalékkal olcsóbbak, mint pár éve. A német Agora Energiewende felkérésére a Frauenhofer Institute végzett meglehetősen konzervatív számításai szerint csak a már ismert technológiák fejlődésével számolva 2025-re Dél- és Közép-Európában 4-6 centbe, vagyis mostani árfolyamon 13-19 forintba kerülhet majd egy kWh napenergia. Ugyanennyi energiát a Pakson épülő két új reaktorblokk a legoptimistább, a tervezett beruházási költségekkel, finanszírozási feltételekkel és az erőmű 60 éves garantált üzemidejében 92 százalékos teljesítménykihasználásával számoló számítások szerint önköltségi áron 17 forintért termelhet majd.
A Financial Times arról cikkez, hogy még nem biztos, hogy az Európai Unió áldását adja a paksi bővítésre, legalábbis jelen formájában lehet, hogy fellépnek a szerződés ellen – jelezte a 444.hu. A lap szerint, bár az Európai Bizottság nem emelt kifogást a magyar–orosz államközi szerződéssel kapcsolatban, de két szervezet még alaposan megnehezítheti a kormány dolgát. Egyfelől az Európai Atomenergia Közösség még nem adta ki az új atomerőmű üzemanyag-ellátással kapcsolatos engedélyeit, pedig a lap szerint enélkül nem épülhet meg egyetlen atomreaktor sem Európában. Másfelől az Európai Bizottság versenyjogi bürokratái is kellemetlen helyzetbe hozhatják a kormányt.
Ezt követően pedig azt közölte a BruxInfo, hogy az Európai Bizottság folytatja az egyeztetéseket a magyar hatóságokkal a tervezett paksi beruházás esetleges állami támogatási és közbeszerzési vonatkozásairól - közölte hétfőn a testület szóvivője, hozzátéve, hogy a projekt pályáztatás nélküli odaítélése is a párbeszéd tárgyát képezi. A magyar hatóságokkal a paksi beruházás különböző vonatkozásairól folyó egyeztetések még túl korai szakaszban vannak ahhoz, hogy egy hétfőn a Financial Timesban megjelent információnak hitelt lehetne adni. Így foglalható össze az a reakció, amit a testület szóvivője adott azokra a sajtóértesülésekre, amelyek tudni vélték, hogy Brüsszel – amely egyszerre több szálon is vizsgálja a paksi atomerőmű bővítéséről kötött magyar-orosz megállapodást – vétóval fenyegetné az adott feltételek mellett a projektet.
A 2011-es japán földrengésben és cunamiban súlyosan megsérült fukusimai atomerőmű egyik reaktoránál radioaktív szivárgást észleltek az automata szenzorok. A szivárgást egy vízelvezető csatornánál regisztrálták, ami elvileg az esővizet és a talajvizet vezeti egyenesen a Csendes-óceánba – közölte az index.hu. A sugárzás mértéke a szokásos 50-70--szerese volt, majd fokozatosan visszaesett, de még mindig 10-20-szoros az elmúlt hónapok átlagához képest. Az erőművet üzemeltető TEPCO szakemberei egyelőre nem találják a szivárgás forrását. A radioaktív hulladékot, és a balesetben megsérült, szennyezetté vált elemeket és hűtővizet tároló tartályok az első ellenőrzés szerint sértetlenek.
Az origo.hu ezt követően pedig azt írta, hogy a helyi hatóságok és atomenergetikai szakértők ellenőrzést tartottak Japánban, a földrengésben és cunamiban megrongálódott Fukusima-1 atomerőmű területén, ahonnan a héten radioaktív víz szivárgott az óceánba. A fukusiamai prefektúra hatóságai megvizsgálták a vízelvezető rendszert, valamint a második reaktor blokk körüli területet. Mint kiderült, ez utóbbi blokknak a tetején gyűlt össze az a radioaktív tartalmú víz, amely utána nagy valószínűséggel a tengerbe folyt. A vízben a stroncium-137-es izotóp mértéke elérte a literenkénti 30 ezer becquerelt.
Oroszországban a sugárzó anyagokat és hulladékokat egy olyan új rendszerben fogják nyilvántartani, amely több mint 2000 vállalat, intézmény és más szervezet adatait tárolja – jelezte az AtomenergiaInfo. A rendszer automatizáltan kíséri nyomon a radioaktív anyagokkal kapcsolatban keletkező szinte valamennyi adatot. Így, többek között, a rendelkezésre álló mennyiségeket, a szállításokkal és a feldolgozással kapcsolatos adatokat, az anyagok tulajdonságait és legfőbbképpen azok konkrét elhelyezkedését is. Következő lépésként a rendszert egy modern informatikai platformra helyezik, majd a próbaüzeme és a szükséges vizsgálatok, elemzések elvégzése után fogják meghatározni, hogy mely további szervezeteknél, cégeknél vezetik majd be.
Másodlagos neutronforrásokat szállít áprilistól a csehországi temelíni atomerőműbe a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó társasága, a TVEL – közölte ugyancsak az AtomenergiaInfo. Az ilyen eszközöket a leállított atomreaktorok ellenőrzött újraindításánál használják. A megbízást azután kapta az orosz cégcsoport, hogy 2006-ban megnyerte a temelíni reaktorok üzemeltetője, a CEZ energetikai társaság üzemanyag-ellátásra kiírt tenderét. A versenyben részt vett a Westinghouse Electric (WEC) amerikai társaság is, amely korábban már szállított fűtőanyagkötegeket a létesítménynek.
Az Areva francia vállalat figyelmeztetett: a cég 2014-ben várhatóan eléri a 4,9 milliárd euró veszteséget az előző évi félmilliárd euróval szemben. A pénzügyi jelentést március 3-án teszik közé – áll az Areva közleményében – melyet az AtomenergiaInfo ismertet. A Financial Times szerint a vállalat veszteségének oka, hogy nő a cég európai kulcsfontosságú projektjeinek költsége. Az Areva februárban már bejelentette, hogy 8%-kal 8,3 milliárd euróra csökkent az éves bevétele. A cég zászlóhajós projektjét a finnországi Olkiluoto atomerőmű hármas blokkját csak 2018-ban adják át – tízéves késéssel az első ütemtervhez képest. Az eszközök értékcsökkenése miatt az Areva hozzávetőleg 3,9 milliárd eurót veszített, és a szakértők további veszteségeket várnak. Az új franciaországi urándúsító cég, a Comurhex II és a megújuló energiaforrások területén kötött szerződések miatt is veszteséget könyvelt el a cég 2014-ben. A napenergia üzletágból való kivonulása 373 millió euróba került az Arevának.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo híre, hogy segíthet az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kísérleti berendezéseinek korszerűsítésében a Csepecki Mechanikai Művek (CSMZ) – jelentette ki Anatolij Kraszilnyikov, a dél-franciaországi Cadarache kutatóközpontjában épülő Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor (ITER) oroszországi ügynökségének vezetője. A szakember elmondta, hogy a részecskegyorsítóban használt elektromágneses rendszerek modernizálásra szorulnak, amihez alacsony hőmérsékletű szupravezetőkre van szükség. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó cégcsoportjához, a Paksi Atomerőműbe is szállító TVEL-hez tartozó CSMZ az ITER-program keretében már állított elő szupravezető szálakat, amelyeket ilyen kábelek készítéséhez használtak.
Oroszországban, az Atomenergoprojekt Nyrt. a terveknek és az ütemezésnek megfelelően megkezdte a novovoronyezsi II. kiépítés 2-es blokkja vagy, ahogy a helyiek hívják, a 7-es blokk reaktortartályának beemeléséhez szükséges előkészületeket. Novovoronyezs II. kiépítés a Roszatom olyan vezető projektje, amelynek keretében két 3+ generációs, 1200 MW villamos teljesítményű reaktorral bővül az orosz atomerőművi kapacitás. A nukleáris üzemanyag berakása 2015 második negyedév végére, a blokk indítása pedig a tervek szerint 2015 második felében várható. A munka kivitelezője az a nyizsnyij-novgorodi mérnöki iroda (NIAEP ASZE), amely a paksi atomerőmű bővítésében is szerepet vállal.
A Roszatom Vállalatcsoport által épített és a tervezett határidő előtt, tavaly év végén átadott Rosztov-3 nukleáris blokk üzemviteli paraméterei a terveknek megfelelően alakulnak. Mint az AtomenergiaInfo jelezte, ezért február 15-én a blokk már 50 százalékos teljesítményszinten tudott üzemelni. A terveknek megfelelően a blokk idén júliusban érheti el a névleges, 100 százalékos teljesítményt.
Többek között a nukleáris energia és a vízügy területén jött létre együttműködés Törökországgal – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, Ahmet Davutoglu, török miniszterelnökkel való tárgyalását követően. Többek között egyetértési nyilatkozat született a nukleáris energia oktatásban és kutatás-fejlesztésben való békés felhasználásról is. Ezen felül testvérvárosi együttműködés jött létre Budapest és Ankara között, valamint a budapesti Fővárosi Vízművek és az ankarai vízművek között.
A magyar állam 49 százalékos részesedést venne az Elmű-Émász csoportban – értesült a Világgazdaság az ügyhöz közeli forrásból. Az erre vonatkozó bejelentés a napokban várható. Az ügylet során az állam nemcsak a szolgáltató cégekben, hanem az üzletrész által képviselt eszközökben, így például az elosztó-hálózatban is pozíciót szerezne. A 49 százalékot a csoportban résztulajdonos RWE-től vásárolná meg. Az Elműben az RWE-nek 55,25 százaléka van, mellette az EnBW-nek 29,94 százaléka, az MVM-nek 15,63 százaléka. Az Émászban az RWE 54,26 százalékot ellenőriz, az EnBW 24,91, az MVM pedig 12,05 százalékot.
Ezt követően az Elmű igazgatósága a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön arról tájékoztatta részvényeseit, hogy nincs tudomása az RWE Elmű Nyrt.-ben lévő részvényei állam általi megvásárlásának szándékáról. Ugyanezt közölte az Émász igazgatósága is – jelezte a hvg.hu. A BÉT honlapján megjelentetett közlés szerint a két társaság a sajtóhírekben megjelentek kapcsán tájékoztatja a befektetőket.
Az oroszlányi Vértesi Erőmű a környezetvédelmi normák szigorodása miatt 2015. december 31. után nem tüzelhet el szenet, a létesítményt hulladékból származó tüzelőanyaggal üzemeltetnék tovább - ismertette a vállalat vezérigazgatója az oroszlányi képviselő-testület ülésén. Kovács András tájékoztatása szerint a kibocsátási határértékek szigorodása miatt a széntüzelés nem tartható fent, azonban az erőmű 2020-ig kötelezettséget vállalt Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására, ezért átmeneti megoldásként 2016 januárjára egy gázmotoros erőművet építenek fel.
Jelentős költségcsökkenést érhettek el az elmúlt években azok a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek igénybe vették az MVM Partner Zrt. energetikai auditszolgáltatását, az Áramőrt. Az MVM Partner Zrt. az elmúlt másfél évben összesen 566 Áramőr-audit vizsgálatot végzett el, ezek rámutattak, hogy a cégek több mint 80 százalékánál energiahatékonysági fejlesztésekkel jelentős költségcsökkenés érhető el. Az Áramőr-auditot megrendelő vállalkozások számára összességében 300 millió forint értékű megtakarítási javaslattal élt az MVM Partner. A feltárt megtakarítási lehetőségek átlagos értéke meghaladta a 650 ezer forintot. Az energetikai audittal a teljes villamosenergia-költség 12,3 százaléka takarítható meg átlagosan.
Megvásárolta az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a székelyföldi Úz völgyében működő 7,48 megawattos vízi erőművet - közölte a Kolozsváron megjelenő Krónika című napilapra hivatkozva a vg.hu. A Krónika értesülése szerint a magyar állam tulajdonában lévő energetikai társaság romániai leányvállalata, az MVM Partner Románia idén január elején kötötte meg az adásvételi szerződést, amelynek értéke mintegy 30 millió euró volt. A vízi erőmű kisebbségi tulajdonosa a romániai magyar református egyház nyugdíjpénztára maradt. A székelyföldi akvizíció az MVM első romániai beruházásának számít. Az MVM még tavaly októberi közgyűlésén döntött arról, hogy - regionális és fenntartható stratégiai irányelveihez illeszkedően - 90 százalékos részesedést vásárol az Úz-völgyi Vízierőművet tulajdonló és üzemeltető romániai vállalkozásban, a tranzakcióval "tovább erősítve megújuló termelői portfólióját".
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzétette a 2015 januárjára vonatkozó nemzetközi felmérését. Eszerint az Európai Uniós tagállamok fővárosai közül Budapesten a legalacsonyabb a lakosság villamos energia végfelhasználói átlagára, a lakossági fogyasztók földgáz-átlagára pedig egyedül Bukarestben alacsonyabb. A nemzetközi összehasonlításban a MEKH szakértői az EU-tagországok fővárosaiban és Belgrádban élő átlagfogyasztók villamosenergia- és földgázárait hasonlítják össze 2013 nyara óta, az Eurostat, az Európai Bizottság statisztikai főigazgatósága által közzétett hivatalos adatok alapján.
Jelenleg reáláron 5-6 százalékkal kell többet fizetni a lakossági villamos energiáért, mint 1996-ban, de közben az árszerkezet jelentősen átalakult - derül ki az Energiaklub tanulmányából, amelyet a hazai lakossági áramár elmúlt két évtizedes növekedésének okairól készítettek. Eszerint a lakossági áram árát meghatározó díjtételek arányai jelentősen átrendeződtek 2003 és 2014 között, az általános forgalmi adó (áfa) mértékének emelkedése, és az energiáért, illetve a rendszerhasználatért fizetett díjak csökkenése volt meghatározó. Perger András, az Energiaklub projektvezetője a tanulmány budapesti bemutatóján ismertette: az átrendeződés végső nyertese az állam volt, amely leginkább profitált a drágulásból, a vesztesei pedig az energia szolgáltatói és elosztói. A rezsicsökkentést 2013-2014-ben döntően az energiadíj csökkenése tette lehetővé, ami főként a hazai termelésnél olcsóbb import arányának emelkedéséből adódik. Perger András előadása itt érhető el.
Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy kétévente vizsgálja felül, szükség esetén frissítse az energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit és gondoskodjon azok közzétételéről – áll a Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozat módosítását célzó országgyűlési határozati javaslatban, amely az Országgyűlés honlapján olvasható. A javaslat indoklása szerint a módosítás célja, hogy az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány a Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozatban szereplő előrejelzések frissítését saját hatáskörben elvégezhesse és a határozat módosítására javaslatot tegyen.
Még több idő jut nyílászárócserére: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium módosítja a támogatott projektek zavartalan, problémamentes megvalósítása és az elszámolás határidőn belüli benyújtása érdekében a beruházások befejezésének és a pénzügyi elszámolás határidejét. A kedvezményezetteknek a támogatott beruházást legkésőbb 2015. július 31-ig kell megvalósítaniuk, ezt követően pedig 14 napon belül, de legkésőbb augusztus 15. napjáig az elszámolást be kell nyújtaniuk a pályázati portálon keresztül. A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati portálon, a Zöld Beruházási Rendszer és a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapjain érhető el.
Ugyancsak a fejlesztési tárca közölte, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter január végi döntése alapján 15 812 pályázó vehette kézhez az Otthon Melege Program háztartási nagygép-csere pályázatának támogatói okiratát. Néhány esetben a vissza nem térítendő támogatás felhasználását akadályozza, hogy a kiválasztott berendezés Magyarországon már nem szerezhető be. A szakminisztérium a támogatói okiratok módosításával biztosít több időt a kedvezményezettek számára a hűtők, fagyasztók megvásárlásához.
A gáz- és a villamosenergia-szektor után a vízszolgáltató és a hulladékszállító cégek számlázási, mérési gyakorlatát is felülvizsgálná a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a Hír TV-nek azt mondta - idézték őt -, hogy az állami kézbe került Főgáz átvilágításánál a számlázás, a mérés manipulálására utaló adatokat találtak. A fideszes politikus szerint a vállalat számos esetben 20-30 százalékkal többet számlázott a társasházaknak, az általuk kért óracserét pedig - amellyel pontosítani lehetett volna a mérést - elutasította.
A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) március 10-én kívánja elindítani a magyar-szlovák összekötő gázvezeték tesztüzemét. A társaság meghirdette a cső kapacitásait a Szlovákia felőli, balassagyarmati betáplálási és a balassagyarmati kitáplálási pontra, április 30-ig – jelezte a vg.hu. Kizárólag megszakítható kapacitást kínál fel, ezen belül az importra napi 4,8 millió köbmétert, a belföldi szállításra óránként 200 ezer köbmétert, ez utóbbi szintén napi 4,8 millió köbmétert jelent.
Felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított pénteken az Európai Bizottság Magyarország ellen, mert meggyőződése, hogy a hazai energiaszabályozás több ponton is összeegyeztethetetlen a belső energiapiaci előírásokkal. A most indult eljárásnak nincs köze az árszabályozáshoz és így a rezsicsökkentéshez sem – tudta meg a BruxInfo. A kötelezettségszegési eljárás előzményeként Brüsszel még 2013 augusztusában kezdett egyeztetést (úgynevezett előzetes eljárás keretében) a magyar hatóságokkal több szabályozási kérdésben, a hálózati tarifák szerkezetétől kezdve a szabályozó hatóság függetlenségén át az ausztriai Baumgartent Magyarországgal összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásainak – a Bizottság szerint – diszkriminatív elosztási gyakorlatáig. Mivel a konzultációk és az egymást követő levélváltások az elmúlt másfél évben nem vezettek eredményre, a testület most úgy döntött, hogy elindítja a formális eljárást.
Főleg önkormányzatok részére lehet érdekes és gazdaságos a geotermikus energia hasznosítása, Magyarország adottságai ezen a téren kiválóak, bár egyelőre még kiaknázatlanok, többek között pénzügyi támogatások hiánya miatt. Mint az alternativenergia.hu. irta, magyar és német szakemberek adtak kompetens információt erre és egyéb aktuális kérdésekre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által február 10-én, geotermikus energia témában megrendezett szakkonferencián.
Továbbra is jelentős potenciált rejt a vállalati energiahatékonyság területe Magyarországon, de a cégek már nem beruházásokra koncentrálnak, hanem professzionális üzemeltetőt keresnek inkább - véli a vg.hu. Az elmúlt években átalakult a hazai ipari energiaszolgáltatási piac: a korábbi években népszerű klasszikus ESCO-szolgáltatások és harmadikfeles finanszírozású beruházások helyett ma már elsősorban a meglévő rendszerek teljes körű üzemeltetését vállaló partnereket keresik a vállalatok – vallják az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. szakértői. Ennek oka, hogy az energetikai hatékonyságot növelő beruházások helyett a vállalatok napjainkban elsősorban a minimális költségek mentén elérhető, optimalizáción alapuló energia- és költségmegtakarítási lehetőségeket keresik.
Összegyűlt a MET-csoport vizsgálatához szükséges aláírás – adta hirül a hir24. A MET-csoport tulajdonosi hátterét az LMP vizsgálná, választ várva arra is, mekkora haszontól esett el az állam a cégcsoport tevékenysége által. A MET-csoport főleg energetikai nemzetközi vállalkozások svájci központú csoportja, amit alapvetően a Mol hozott létre. A csoportban jelentős a magyar érdekeltség. A cégre - ahogy a paksi bővítésre is - az LMP szerint azért van szükség, hogy a kormányoldal új gazdasági hátteret építhessen fel maga mögé. Az Ausztria felől kedvezményes áron érkező gázt továbbító cég Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint több tízmilliárd forinttal károsítja meg a lakosságot, és a MET működésének eredménye az is, hogy az MVM Zrt. veszteségesen működik ahelyett, hogy kivenné a részét a paksi bővítéshez szükséges önrész előteremtéséhez.
A MOL-csoport közzétette 2014-es eredményeit. A Downstream üzletág tiszta eredménye 31%-kal haladta meg a 2013-as szintet. Az átlagos napi szénhidrogén-termelés 98.000 hordó kőolaj-egyenérték szintet ért el 2014-ben, túlteljesítve az eredeti célkitűzésünket (91-96 ezer hordó). A csoport pénzügyi helyzete továbbra is erős, 19,6% eladósodottság mellett. 2014-ben a MOL 510 Mrd Ft (2,2 milliárd USD) tisztított EBITDA-t ért el, ami csupán 1% csökkenés 2013-hoz képest. Az Upstream tisztított EBITDA 270,9 Mrd Ft volt, a 24%-kal alacsonyabb tisztított eredmény elsősorban az alacsonyabb olajárnak, az érett mezők természetes termeléscsökkenésének és a kedvezőtlen szabályozói változásoknak tudható be. A megkétszerezett bányajáradéknak valamint a szabályozott gázár csökkentésnek együttesen 20 milliárd forint negatív hatása volt 2014-ben Horvátországban.
Ugyancsak a MOL-t érintő hír, hogy a horvát gazdasági miniszter tájékoztatása szerint idén áprilisban indulhat újra a finomítói termelés az INA sziszeki üzemében - számolt be erről a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. A horvát olajtársaság a múlt hónapban állította le a finomítást az üzemben, mondván a zuhanó olajárak miatt további hatékonyságnövelő intézkedések váltak szükségessé. A MOL horvát leányvállalatánál a múlt hónapban állt le a kitermelés, akkor az INA közölte, hogy az olajárak esése miatt további hatékonyságnövelő intézkedések váltak szükségessé. Azt is jelezték akkor, hogy a termelés leállása a helyi olajkészletek kimerülése miatt következett be.
A kecskeméti főiskolások saját fejlesztésű napelemes autójukkal beneveztek a World Solar Challenge versenyre, amely során Ausztrálián keresztül 3 ezer kilométert kell megtenniük októberben. Mint az Energiainfo tudósitott, hasonlóan az eco-marathonhoz, ez a verseny is az energiatakarékosságról szól, hiszen a rajthoz álló járművek kizárólag a nap energiáját hasznosíthatják – mondta Kutasi Zoltán, a Kecskeméti Főiskola műszaki ügyintézője, aki gépészmérnök hallgatóként alapítója volt a főiskola eco-marathon járműépítő csapatának. A Kecskeméti Főiskola járműépítő eco-marathon csapata több versenyt megnyerve, négy év alatt a világ élvonalába küzdötte fel magát, mert az általuk kifejlesztett Megaméter nevű járművük 1 liter benzinnel 3082 kilométert tud megtenni. A napenergiával meghajtott, Megalux nevű járműnek 80-110 kilométeres óránkénti sebességgel kell menni ahhoz, hogy a megadott időn belül teljesíteni tudják a távot. Hogy mennyire nem egyszerű feladatról van szó, jól mutatja, hogy a legutóbbi versenyen a 33 indulóból csak 10 csapat ért célba.
A bekerülési költségnél alacsonyabb hatósági energiaárak kivezetését tűzi ki többek között céljául, nagyobb átláthatóságot kíván teremteni az EU-tagállamok és cégeik harmadik országokkal kitárgyalt energiamegállapodásaiban és a cseppfolyósított gáznak is külön stratégiát szentel az Európai Bizottság Energia Unióról szóló stratégiája. Maros Sefcovic, a projektért felelős alelnök bízik abban, hogy a magyar kormányfőt is meg tudják majd győzni a kezdeményezés előnyeiről – közölte a BruxInfo. A legambiciózusabb energiaprojekt az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása óta – ezekkel a szavakkal konferálta fel Maros Sefcovic, bizottsági alelnök az Energia Unióról szóló stratégiát. A most bejelentett stratégia – amit a következő években számos jogszabályi javaslat követ majd - elsősorban átfogó, „hollisztikus” megközelítésében különbözik a korábbi energia- és klímapolitikai kezdeményezésektől. Ez az első próbálkozás az energia és klíma téma valamennyi aspektusának a kezelésére – fogalmazott a Bizottság Energia Unióért felelős alelnöke, aki külön is kihangsúlyozta, hogy a stratégia nem változtat az energiapolitika EU-szerződésben rögzített status quo-ján, ami az EU és a tagállamok között megosztott hatáskörbe utalta ezt a politikát.
Március 20-án részleges napfogyatkozás lesz Európában, és még nem tudni, hogy fog erre reagálni az elektromos hálózat. Az európai elektromos átvitelirendszer-üzemeltetők hálózata (ENTSOE-E) szerint a napfogyatkozás megterheli a hálózatot, mivel a napenergia mennyisége ekkor egy időre erősen csökkenni fog – írja az MTI-re hivatkozva az index.hu. Ha aznap tiszta lesz az ég, 35 ezer megawatt napenergia-veszteséggel kell számolni; ennyi fog eltűnni az európai elektromos rendszerekből, majd lassan visszatérni. Erre akkor kerül sor, amikor a kontinensen megindul a munkaidő. Felhős időben a jelenség hatásai csekélyebbek lesznek. Az európai átvitelirendszer-üzemeltetőknek komoly próbatétel az esemény. Napfogyatkozások korábban is voltak, de az ENTSOE-E tavaly decemberi tanulmánya azt írja, hogy ma már nagyobb a kockázat, mivel egyre több a fotovoltaikus energiatermelő egység. Elképzelhető, hogy az energiahiányt más forrásokból kell majd pótolni.
A finnországi Fortummal bővült a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos, az olasz ENEL energetikai cég tulajdonában lévő részvénycsomagjának megvásárlása iránt érdeklődők csoportja - közölte saját információkra hivatkozva a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap szerdán – jelezte a hirado.hu. A HN úgy tudja, a Fortum már ajánlatot is tett az olasz tulajdonosnak az SE eladó részvénycsomagjára, és ezzel négyre emelkedett az érdeklődők száma. A részvénycsomag iránt eddig a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft alkotta konzorcium, a cseh energetikai művek (CEZ), illetve a cseh-szlovák tulajdonú Energetikai és Ipari Holding (EPH) jelezte érdeklődését.
A Siemens 157 szélturbinát szállít három dél-afrikai projekthez, melynek színhelye Dél-Afrika, Northern Cape. A Siemens G2 platformhoz tartozó 2,3 MW-os turbinákat Khobab, Loeriesfontein 2 és Noupoort szélfarmokon installálják. Az ügyfél, a Mainstream Renewable Power által vezetett konzorcium a múlt év közepén állította üzembe a Jeffrey’s Bay szélfarmot – ugyancsak a Siemens Wind Power partnereként. Az új szerződés 10 évre szóló szerviz- és karbantartási megállapodást is magában foglal. A három szélerőmű összes áramtermelő kapacitása 360 MW.
A Siemens hivatalosan üzembe állított új gázturbinaégő-tesztközponjában, a Clean Energy Centerben gázturbinák égési folyamatait vizsgálják és validálják. A cél a Siemens-gázturbinák hatékonyságának további fokozása, és rugalmasságuk növelése különféle folyékony és gázállapotú tüzelőanyagok tekintetében. A cég kereken 100 millió eurót invesztált az új K+F telephelybe, amely a berlini gázturbinagyárához tartozik. A gázturbinában különféle tüzelőanyagokat - földgázt vagy folyékony tüzelőanyagokat - nagy nyomáson levegővel kevernek, és modelltől függően maximálisan 24 égőben gyújtanak meg. A cég gázturbina portfóliójába az 5-400 MW kapacitású modellek tartoznak.
A „Wind Tree” nem más, mint egy szélvitorla, csak szép, mert fa formája van. Az első szélfákat, kísérletként márciusban fogják bemutatni. Ha kiállják a tesztet, és tetszeni is fognak, akkor a turbina-fák tavaszra kivirágoznak. A szélfák 11 méter magasak, 8 méter átmérőjűek, teljes egészben acélból készülnek, méreteik egy igazi fa formáját képezik, amelyen 72 mesterséges levél helyezkedik el. Ezek mindegyike egy vertikális tengelyen függő, nagyjából kúp alakú turbina, amelyek képesek energiát termelni már egy szellővel, vagy másodpercenként 2 méteres enyhe széllel is. A 72 levél-turbina együttesen 3,1 kW áramot termel, ami kétségtelen kevesebb a hagyományos turbinák teljesítményénél, de azok működtetéséhez sokkal erősebb szélre van szükség, s ezért az év kevesebb napján aktívak, míg a szélfák átlagban az év 280 napján működtethetők.
Működésbe lépett a világ első olyan energiafejlesztője, amely a tenger mélyére helyezett berendezések segítségével a hullámok energiáját használja fel. Emellett az erőmű a tengervízből édesvizet is gyárt. A Carnegie projekten csaknem 10 éve dolgoznak az ausztrál szakemberek és a tavalyi évben folyamatosan tesztelték a hullámerőművet, amely csúcsteljesítményként 240 kW-ot is biztosított több mint 2 ezer órán keresztül. Az ausztrál hullámenergiára épülő erőmű az első, amely valóban eladható energiát is fejleszt. Sőt az így termelt energiát már el is adták az egyik ausztrál támaszpontnak - közölte Ivor Frischknecht, az Ausztrál Megújuló Energia Egyesületének vezetője. A hullámenergia befogására és átalakítására épített erőmű nemcsak energiát termel majd a Garden-szigeten lévő legnagyobb tengerészgyalogos bázisnak, hanem az erőmű a tengervízből édesvizet is gyárt. A Perth vállalat a jövőben édesvizet is elad a katonai bázisnak.
Az Európai Bizottság 2006 óta díjazza a fenntartható energia terület legjobb projektjeit, különösen KKV-k pályázatait. A pályázók és a nyertesek elsősorban kommunikációs támogatást és egész Európára kiterjedő bemutatkozási lehetőséget kapnak. A 2015. évi díj nevezési határideje március 16. A nyertesek kihirdetése az EUSEW 2015 konferencián Brüsszelben egy külön gálaesemény keretében lesz. A meghirdetett kategóriák: megújuló energia, energiahatékonyság, valamint városok, közösségek és régiók. További részletek itt olvashatóak.
A hét egyik kiemelt figyelmet jelentő eseménye ismét az ukrán, illetve az Ukrajnán át Európába irányuló orosz gázellátás volt. Ezzel a témával minden nap foglalkozott a sajtó.
Akár már heteken belül továbbléphet a Gazprommal szemben még 2012 szeptemberében a piaci erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indult vizsgálatában az Európai Bizottság – értesült jól tájékozott forrásból a BruxInfo. A politikai események miatt mostanáig jegelt ügy tétje az orosz gázmamut közép- és kelet-európai gázpiacon élvezett monopolhelyzetének a megtörése. A kifogásolási nyilatkozatban (angolul statement of objection) az Európai Bizottság a tevékenységével és magatartásával kapcsolatban felmerült kifogásokról tájékoztatja a szóban forgó céget, lehetőséget adva egyúttal a vállalatnak a védekezésre. Ha ennek során a gyanúba került cégnek nem sikerül eloszlatnia az uniós versenyhatóság aggodalmait, a Bizottság egy határozattervezetet készít a megállapított szabálysértés megtiltásával. A tervezet ezt követően a tagállamok képviselőiből álló tanácsadói testület elé kerül, mielőtt a biztosi testület meghozná a végleges döntést, ami a cég éves forgalmának maximum 10 százalékára rugó pénzbírságot is magában foglalhat.
Ugyancsak a Gazpromot érinti, hogy Ukrajna nem kapja meg a már előre kifizetett földgázt. Az ukrán állami Naftogaz közleménye szerint, így az orosz eladó megsérti az erről aláírt, brüsszeli egyezményt. A Naftogaz február 22-én kért magyarázatot a Gazpromtól – jelezte a vg.hu. Ukrajna összesen napi 114 millió köbmétert rendelt az úgynevezett téli gázcsomag keretében és feltételei mellett (azaz ezer köbméterenként 100 dollárral olcsóbban, mint alaphelyzetben), de csak napi 47 millió köbméternyit kapott meg.
Ezt követően pedig azt írta a vg.hu, hogy 15 százalékkal, napi 5,9 millió köbméterre nőtt a Magyarországon át Ukrajnába érkező földgáz mennyisége - közölte az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó társadalmi kapcsolatokért felelős illetékese. Ukrajna február első felében 1,024 milliárd köbméter földgázt importált, ebből 642 millió köbmétert az Európai Unióból és 400 millió köbmétert Oroszországból - közölte Makszim Beljavszkij. Az ukrán gázimport az EU-ból januárban csaknem 1,1 milliárd köbmétert tett ki.
Az ügy folytatásaként a Népszava idézte a Gazpromot, amely szerint "komoly" veszélybe kerülhet Oroszország európai gázexportja Ukrajnán át, mert Kijev elmulasztotta kifizetni saját, később esedékes igényének számláját. A Gazprom orosz gázipari cég keddi közleménye szerint két nap alatt eljuttatják Ukrajnának azt a 219 millió köbméter földgázt, amit Kijev még korábban előre kifizetett. "Amennyiben Kijev a továbbiakban nem fizet, két nap múlva gázt sem kap" - figyelmeztetett a Gazprom közleményében, amely szerint "ez komolyan veszélyeztetheti a gáztovábbítást Európába."
Pénteken pedig már azt közölte a hirado.hu, hogy az orosz energiaügyi miniszter elfogadta az Európai Bizottságnak azt a csütörtöki javaslatát, hogy az ukrán energiaügyi miniszterrel közösen tárgyaljanak Brüsszelben, és keressenek megoldást a szakadárok által ellenőrzött délkelet-ukrajnai területek gázellátása miatt kirobbant vitára. Az ukrán szakminiszter még nem válaszolt. Alekszandr Novak jelezte továbbá: "Fennáll annak a valószínűsége, hogy Oroszország leállítja a gázexportot Ukrajnának, ha a háromoldalú megbeszélések megkezdéséig Kijev nem utalja át előre a márciusi gázszállítások ellenértékét". Röviddel később az orosz energiaügyi miniszter azt mondta, hogy "értesüléseink szerint Kijev átutalt 15 millió dollárt a Gazprom orosz gázipari cég számlájára márciusi gázszállításra, de ez az összeg jelenleg még nem érkezett meg.
Az orosz államfő népirtáshoz hasonlította azt, hogy Kijev beszüntette a szakadár délkelet-ukrajnai régiók gázellátását - jelentette az Interfax orosz hírügynökségre hivatkozva a portfolio.hu. Putyin belengette az Ukrajnának szánt gázszállítások leállítását. Közben pedig a kínai irányba történő gázszállítás kapcsán is érkeztek új hírek.
Hét végén pedig már az jelent meg a sajtóban, hogy újabb feszültség terheli az orosz-ukrán gázkapcsolatokat: a Gazprom az eddigitől eltérő ponton kívánja a gázt átadni vevőjének, a Naftogaznak. A Gazprom indoklása szerint a keleti (lényegében oroszbarát felkelők által ellenőrzött) donbasszi területet új útvonalon amúgy is ellátja, azt a mennyiséget azonban, amit az ukrán importőrnek szán, más átadóhelyeken kell a Naftogaznak átvennie. Az átadási pontok egyeztetés nélküli megváltoztatását a Naftogaz a szerződés megszegésének minősíti. A Világgazdasághoz eljuttatott közleményében a társaság vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy már többször tájékoztatta a Gazpromot arról, hogy a Gazprom által megjelölt két átadási pont nem alkalmas az ott folyó fegyveres események miatt a gáz átvételére. Az érintett Platovo és a Prohorivka gázmérő állomás és annak infrastruktúrája (GMS) egyébként sem volt soha gázátadó pont, e helyeken a Naftogaznak nincsenek az átvételre felkészített és feljogosított alkalmazottai. Viszont a luganszki és a donyecki területeken keresztüli tranzitot nem veszélyeztetik a harcok.
A Gazprom orosz gázipari cég pénteken 106 millió köbméter földgáz szállításáról kötött megállapodást a Boszniai Szerb Köztársasággal. Az orosz cégközleménye szerint az idén július és a jövő év vége közötti időszakra vonatkozó szerződést a GAS RES helyi gázszolgáltatóval írták alá. A gázexport Magyarországon és Szerbián keresztül történik majd.
Az Apple 1,7 milliárd eurós beruházással adatközpontokat épít Írországban és Dániában az iTunes Store, App Store, iMessage, Maps és Siri szolgáltatásai európai ügyfeleinek kiszolgálására. Az Apple közleménye szerint mindkét adatközpont energiaellátása száz százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodik majd. A két adatközpont megépítése az Apple eddigi legnagyobb európai beruházása – mutatott rá Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy a több száz új munkahely teremtése mellett az Apple a létesítmények kivitelezésében a rendelkezésére álló leginkább környezetbarát építési technológiát fogja alkalmazni.
Nagy Britanniában, a megtermelt árammennyiséget tekintve a megújuló energiaforrások lassan megelőzik a nukleáris erőműveket. Írja a New Scientist A zöld megoldások 2010-ben még 6,8, 2013-ban viszont már 14,9 százalékos arányban vették ki a részüket az Egyesült Királyság villamosenergia-ellátásából. A nukleáris energia – a maga 19 százalékos részesedésével – lassú visszaesést mutat 1995-höz képest (ekkor épült utoljára atomerőmű az országban), amikor Nagy-Britannia áramellátásáért még több mint 25 százalékban a nukleáris energia volt a felelős. 2013-ban a megújuló erőforrásból nyert villamos energia harmadát szárazföldi szélerőművek állították elő a szigetországban. Ugyanerre az évre a „szélsebes” emelkedést magáénak tudó, tengeri változat már 21 százalékra küzdötte fel magát. A múlt héten ugyanakkor jóváhagyták egy 1100 négyzetkilométert lefedő, 400 turbinából álló szélerőműpark megépítését is, amellyel csaknem kétharmadával kívánják növelni a meglévő, tengeri szélerőműparkok 4000 megawattos termelőkapacitását. Az Egyesült Királyságban 2010 óta 14,5 milliárd fontot költöttek szélturbinákra, melyeknek köszönhetően ugyanakkor 35 000 munkahelyet is létrehoztak.
Az Eni engedélyt kapott a norvég Energia és Petróleum Minisztériumtól a Barents-tengeren és az Északi-tengeren található lelőhelyek feltárására a 2014-es engedélyezési eljárások lezárását követően, így hamarosan megkezdheti e két terület feltárását. A hivatalos engedélyezési folyamatok lezárultával az olasz vállalat a Barents-tengeren és az Északi-tengeren is kutatómunkát végezhet. A feltárások engedélyezését követően a társaság a Barents-tengeri PL 806-os terület üzemeltetője 40%-os részesedéssel. A projektben partnerként közreműködik még az E-ON E&P, az Edison International és a Petoro, egyaránt 20%-os részesedéssel. Az Északi-tengeren a PL 044 C terület feltárásában az Eni 13,12%-os tulajdonrésszel vesz részt. A mező üzemeltetője a ConocoPhillips 41,88%-kal, további partnerek a Statoil és a Total 30%, valamint 15%-os tulajdonrésszel.
Romániának 2018-ig be kell zárnia minden nem jövedelmező energiatermelőt, ám a román hatóságoknak nehéz lesz meggyőznie az EU-t, hogy nem próbálják meg kijátszani a szabályokat, mivel hitelünk elég alacsony – fejtette ki Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke az erdely.ma írása szerint. Megemlítette a vajdahunyadi energetikai komplexum által tavaly regisztrált egy milliárd eurós veszteségeket, melyek állami támogatásnak minősíthetők. Hitelünk eléggé alacsony, múltunk egyáltalán nem válik javunkra. Meg kell győznünk az EU-t arról, hogy megoldásainknak gazdasági logikája van, és nem arra használjuk őket, hogy szabályaikat kijátsszuk. Nem lesz könnyű meggyőznünk őket, hogy szükségünk van egy termelőre, amely 300 és valamennyi lejért állít elő villamos energiát, amikor az energia ára 100 egynéhány lej.
A energetikai és kommunális szolgáltatások szabályozásáért felelős nemzeti bizottság 2017 márciusáig átlagosan a 3,5-szeresére, kilowattóránként 0,36 hrivnyáról 1,23 hrivnyára emelné a villámos energia lakossági fogyasztói árát – közölte Andrij Herusz bizottsági tag a testület ülésén – írja az UNIAN írására hivatkozva a kárpátaljalap.net. Az áremelést öt szakaszban hajtanák végre 2015. április 1. és 2017. március 1. között. 2017 márciusára a villamos energia-fogyasztókat két csoportra osztják aszerint, hogy 100 kWh-nál kevesebbet vagy többet fogyasztanak havonta. Az első csoport számára kilowattóránként 0,9 hrivnyába, a második számára 1,68 hrivnyába fog kerülni a villamos energia. Ugyanakkor az átmeneti időszakban – 2015-től 2017-ig – három csoportra osztják a fogyasztókat aszerint, hogy 100 kWh-nál kevesebbet, 100–600 kWh-t vagy 600 kWh-nál többet fogyasztanak-e havonta.
Két új szélturbinát kapott Párizs látványossága, az Eiffel-torony. A VisionAIR5 típusú turbinákat a megújuló energiára specializálódott Urban Green Energy nevű cég tervezte. A turbinák a második szintre kerültek, 122 méteres magasságba, mert ezen a helyen tudják leghatékonyabban befogni a szelet. Minden irányú szelet képesek hasznosítani, és egyenként 10 ezer kilowattóra áramot fognak termelni évente, ami elég lesz ahhoz, ellássa árammal a látogatók fogadására kialakított első szintet. Mindeközben a látogatóknak sem kell attól tartania, hogy az új adalékok zavarják majd őket a nézelődésben, mert a toronnyal megegyező színűre festették őket, és szinte hangtalanul fognak működni. A beruházás 30 millió euróba (9,1 milliárd forint) került. A torony első szintje nagyobb felújításon esik át, ennek részeként további fenntarthatóságot segítő funkciókat is terveznek. A következő projektek között szerepel a led-világítás és az esővíz-gyűjtő rendszer kiépítése, illetve napelemek és nagy teljesítményű hősziivattyúk felszerelése. A cég célja az Eiffel-torony környezeti hatásának 25 százalékos csökkentése, a párizsi városi környezetbarát program részeként.
Megújuló forrásból származó villamos energia tárolására hirdet innovációs versenyt a BASF német vegyipari cég, a nyertes pályázók díja fejenként 100 ezer euró és közös kutatási projekt lehetősége a vállalattal - közölte a BASF Hungária Kft. az MTI-vel. A közlemény szerint egyre nagyobb mennyiségű elektromos áramot állítanak elő a világon megújuló energiaforrásokból, azonban a napból és a szélből előállított energia nem folyamatosan áll rendelkezésre, mennyisége függ az időjárástól, a napszaktól és az évszaktól. Az áramellátás folyamatossága érdekében a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos áramot tárolni kell, mielőtt az a fogyasztóhoz kerül. Eddig azonban a fölös energia tárolására nem sikerült olyan megoldást találni, amely pénzügyileg ésszerűen megvalósítható.
India Új és Megújuló Energia Minisztériuma öt év alatt 200 milliárd dollárnyi tőkét, illetve mintegy 300 külföldi és hazai céget kíván bevonni a megújuló-energetikai fejlesztésekbe - közölte chikansplanet. A korábban kitűzött, egyébként is merész célértéket sokszorosára növelve India 100,000 MW-osra bővítené napenergia kapacitásait 2022-re. A fejlesztések feszített tempóját az ország súlyos energiahiánya indokolja, melyet tovább mélyít a kormány gyártásbővítési politikája. Mivel India pénzügyi adottságai egyelőre nem biztosítanak kellőképpen vonzó környezetet az ilyen beruházásoknak, az állam most adómentességgel, kölcsöntámogatásokkal és egyéb kedvezményekkel igyekszik mobilizálni a hazai és külföldi tőkét.
A nevadai sivatagban nem szerencsés élővilágnak lenni, de erről keveset tudni, mivel az itteni élőlények az emberi tevékenység hatására gyakran elpárolognak, így nem maradnak szemtanúk. Viszont amihez az ötvenes években még kísérleti atomrobbantások kellettek, arra ma elég a megújuló energia iránti igény is. A Crescent Dunes napenergia-projekt márciusban indul. Ha aktiválják a naperőművet, egyszerre több ezer tükör fogja egy központi toronyra fókuszálni a nap fényét, hogy megolvasszák az ebben tárolt több ezer tonna sót. Az olvadt só elpárologtatja a vizet, és az így képződő gőzzel meghajtják az elektromosságot fejlesztő turbinákat. Mivel a folyamat során nem képződik égéstermék, a naperőmű sokkal környezetkímélőbb lehet, mint egy szélerőmű. Csak egy baj van. Az erőmű röptükben elpárologtatja a fölé repülő madarakat.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)