Heti hírvilág (2015. február 16 – 22.)
A hét legfontosabb eseménye Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása volt, így a sajtóban megjelent írások többsége is ezzel foglalkozott, külön kitérve a megbeszélések energetikai részére.
Több mint 40 perces sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, hogy milyen témákról tárgyaltak. A gázszállítás mellett szóba került az ukrán válság, a Déli Áramlat és a paksi bővítés kérdése is – jelezte az atv.hu. Közel kétórás négyszemközti megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden délután Budapesten, az Országházban. A magyar és az orosz delegáció tagjai ezt követően munkavacsorán vettek részt, majd Magyarország és Oroszország képviselői öt egyezményt hagytak jóvá. A magyar kormányfő és az orosz elnök jelenlétében egyezményt írtak alá az atomenergia-ipari képzés témakörében, valamint kicseréltek egy olyan megállapodást is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Emellett orosz-magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről szóló egyezményeket szignáltak a két kormány képviselői.
Több akadálya is van annak, hogy Orbán Viktor megállapodjon Vlagyimir Putyinnal a 2015 utáni gázszállításokról. Például az, hogy a felek erről már megállapodtak. Még három-hat évig fedezheti a magyar igényeket a jelenlegi szerződés, ám a 2019 utáni helyzettel kapcsolatban sok a kérdés. Orbán Viktornak gázügyben nincs miről megállapodnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mert a két ország szakcégei korábban már megegyeztek az eddig át nem vett mennyiségek későbbi leszállításáról – közölte a Népszabadsággal Népszabadsággal egybehangzóan több, az ügyre rálátó forrás, még a látogatás előtt. Szakértők szerint Magyarország az elmúlt öt év során 15-20 milliárd köbméter gázt nem vett át abból, amire 1995-ben leszerződött. A válság előtt az ország éves fogyasztása mintegy évi 15 milliárd köbméter volt, ma már kilencmilliárdnál is kevesebb fogy.
Az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor 2014. január 14-én Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor megállapodott Magyarország történetének legnagyobb és legdrágább beruházásáról, a paksi atomerőmű bővítéséről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek. A bővítésről évek óta szó volt, sőt a Paks II. projektcég elindulását 2012 novemberében jelentették be. Ezzel párhuzamosan viszont többször elhangzott az az ellenérv, hogy Magyarországnak nincs égető szüksége a bővítésre. Az origo.hu írása áttekintette az atomerőmű bővítés ellen és mellett szóló érveket is.
„Pontosan meghatározott menetrend van, szigorúan be fogunk tartani minden előírást és szabályt, a projekt alapján készül a környezeti hatástanulmány, folyamatban van az engedély beszerzése, minden szakaszosan fog menni” – mondta a Roszatom vezetője, aki a Vlagyimir Putyin orosz elnököt kísérő népes delegáció tagja. Szergej Kirijenko szerint „minden az ütemterv szerint zajlik, sőt, némileg gyorsabban is az előírtaknál”. A Roszatom vezetője nem zárta ki a további erőművi blokkok építését sem Pakson. „A magyar gazdaság meglehetősen gyorsan fejlődik, és nem zárnám ki, hogy e beruházás sikeres végrehajtása esetén a magyar kormány döntést hoz további blokkok építéséről. Egyelőre azonban ilyen döntést a magyar kormány nem hozott, ezért az igényeknek megfelelően reagálunk a döntésekre.”
Nukleáris szakemberek képzéséről írt alá szándéknyilatkozatot a Roszatom orosz Állami Atomenergetikai Vállalatcsoport és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnökének Magyarországon tett munkalátogatása keretében - tudósitott az atomenergiainfo. A megállapodást orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója, a magyar kormány nevében pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere látta el kézjegyével. A dokumentum értelmében az aláíró felek kifejezték szándékukat az atomenergetikai együttműködés kiszélesítésére a szakemberek oktatásában, a tudományos munkában, valamint közös oktatási programok szervezésében. A szándéknyilatkozat elősegíti az alap- és mesterképzésben, illetve doktori képzésben tanuló hallgatók, a kettős diplomát adó oktatási programokban részt vevő diákok, valamint az oktatók cseréjét.
Brüsszel a jövőben helyet lát magának a tárgyalóasztalnál valahányszor egy tagállam újratárgyalja Oroszországgal (és másokkal) a gázszállítási megállapodásait. Nagyon keveset tudunk, sajtójelentések alapján pedig nem kommentálunk. Nem tudjuk, hogy miben állapodott meg a magyar fél Oroszországgal – közölte szerdán a BruxInfo érdeklődésére Anna-Kaisa Itkonen, az energiaügyekért felelős bizottsági szóvivő. Az egyetlen bizottsági nyilatkozat mostanáig, ami azonban még az Orbán-Putyin találkozó előtt született, Maros Sefcovictól származik, aki a The Wall Street Journal-nak Pozsonyban azt mondta, hogy Magyarországnak és Oroszországnak be kellene vonnia a Bizottságot a hosszú távú gázszállítási szerződés újratárgyalásába, tekintettel arra, hogy az EU a tagállami energia piacok integrációján fáradozik.
Hatmilliárd dollárt spórol Magyarország a gázátütemezéssel, mai áron ennyit ér az az elmúlt években az orosz eladótól át nem vett mennyiség, amelyet a következő években hívhatunk le. Úgy tudni: majdani orosz importunk a magyar kezdeményezésű Tesla projekt keretében érkezne. Ez részben a Déli Áramlat terveire alapozna, de a hazai Déli Áramlat Zrt. szervezeti és tulajdonosi felépítését módosítanák hozzá. Magyarország az elmúlt években összesen körülbelül 20 milliárd köbméterrel kevesebb gázt vett át az orosz eladótól, ami mai áron mintegy 6 milliárd dollárt képvisel, értesült a Világgazdaság. Egyedül a 2015-ös mennyiségéből 4,6 milliárd köbméter marad meg, amelynek át nem vétele miatt az év végén 300 millió dollárt kellene fizetnie az importőrnek. E 300 millió nem a megrendelt, de át nem vett gáz egészének az ára, hanem csak egy része, amit a take or pay (TOP) szerződés alapján az eladónak akkor is meg kell kapnia, ha nála marad a gáz. A vevő pénze így sem vész el, mert az összeg egy későbbi átvétel áfamentes előlegeként működik.
Kikerül a közbeszerzési törvény hatálya alól a paksi atomerőmű bővítése és a beruházás minden adatát 15 évre titkosíthatják, ha a parlament elfogadja az erőmű kapacitásbővítéséről szóló törvényt. Mint a mno.hu beszámolójából kiderül, a jogszabály általános vitájában az MSZP és az LMP a korrupció melegágyának nevezte az atomerőmű fejlesztését. A Jobbik egyetért a beruházással, a szerződések titkosításával azonban nem, ezért tartózkodni fog a szavazáskor. A törvényjavaslatot előterjesztő fejlesztési tárca államtitkára nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nevezte az orosz hitelből épülő új atomerőművet.
Ugyancsak a parlamenti vitához kapcsolódik, hogy a paksi beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és az energiaellátás biztonsága miatt alapvetően szükséges. Az ellenzék a Jobbikot kivéve élesen támadta, sőt törvénytelennek nevezte a beruházásról szóló törvényjavaslatot. Az LMP szerint olyan a helyzet, mintha a kormány csukott szemmel szerződött volna az oroszokkal. Aszódi Attila, az új paksi atomerőmű építésének kormánybiztosa az M1 Az Este című műsorában megjegyezte, hogy a 2013 év végén előkészített és aláírt államközi megállapodások nyilvánosak. Hozzátette, ezekben a megállapodásokban is szerepelnek szakmai részletek, az idő- és a finanszírozási keret, többek között az, hogy tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít Oroszország hazánknak a projekt nyolcvan százalékára. A kormánybiztos szerint Putyin elnök a tegnapi sajtótájékoztatón egyértelművé tette, hogy Oroszország elkötelezett a paksi két új blokk megépítésének támogatásában, ehhez az anyagi forrás rendelkezésre áll.
A KPMG Tanácsadói Kft. adhat tanácsokat a paksi atomerőmű 3. és 4. blokkjának üzemidő-hosszabbításához és minőségbiztosításához, egyedüli indulóként ugyanis megnyerte a tendert – írta az MTI-re hivatkozva az index.hu. A döntés már decemberben megszületett, a Közbeszerzési Értesítőben viszont még csak most jelent meg. A KPMG 340 millió forintért vállalta a munkát, ami 2,6 millióval kevesebb, mint amennyire a munkát eredetileg becsülték. A cég megszervezi és tervezi az üzemidő-hosszabbítást, a technológiai átalakításokkal együtt támogatja a projektmenedzsmentet, gazdasági elemzéseket készít a döntések előkészítéséhez és elkészíti a hatósági beszámolókat.
A Greenpeace 2014 decemberében készített, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarok 60 százaléka elutasítja Paks II orosz állami vállalat által, orosz hitelből való megépítését, és kétharmada a megújuló energiaforrásokat részesítené előnyben. A Greenpeace követeli, hogy a magyar kormány képviselje választópolgárai többségének véleményét: álljon el a paksi bővítéstől, és a megújulók megadóztatása helyett azok elterjedését segítse. A Medián 1200 fős, országos, reprezentatív mintán végzett omnibusz kutatása megerősíti a témában tavaly júniusban az Ipsos által végzett közvélemény-kutatás eredményét.
Gépész-, villamos-, építő-, irányítástechnikai mérnököt, valamint minőségügyi vezetőt keres az Országos Atomenergia Hivatal. A munkakörökre március 2-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési dokumentumokat az Országos Atomenergia Hivatalnak címezve, elektronikus formában lehet benyújtani.
Oroszországban a Roszatom vállalatcsoporthoz tartozó Atomenergoprojekt Nyrt. Novovoronyezs II. kiépítésnél befejezte a polár daruval kapcsolatos műszaki vizsgálatokat – j elezte az AtomenergiaInfo. A daru segítségével fogják, a tervek szerint még ebben a hónapban, helyére emelni a reaktortartályt. A projekt keretében két darab 3+ generációs, 1200 MW villamos teljesítményű reaktor készül, amelyek 2008 júniusában és 2009 júliusában kezdtek el épülni. A 360 tonnás daru a kupola alatt található és teljes, 360 fokban elforgatható, ezáltal biztosítva a nagyberendezések, például a reaktortartály, a gőzfejlesztő helyére emelését, valamint a karbantartási munkálatok elvégzését és a nukleáris üzemanyag szállítását.
Amerikai elismerést kapott a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern két beruházása – közölte szintén az AtomenergiaInfo. Az USA legrégebbi energetikai folyóirata, a Power Engineering atomenergia kategóriában az iráni Busherben és az indiai Kudankulamban épülő erőműveket minősítette a 2014-es év projektjeinek. A szerkesztői indoklás szerint ezek a létesítmények tükrözik a világ energetikájának irányvonalát – a legújabb technológiát képviselik, amely a legtisztább és leghatékonyabb energiaforrás létrehozását teszi lehetővé. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a döntősök meghatározásakor az erőművek teljesítményét és építésük, üzemeltetésük összhatását is figyelembe vették. A busheri első reaktorblokk a maga nemében egyedülálló a világon. Építését még 1974-ben a német Siemens egyik leányvállalata, a Kraftwerk Union kezdte meg. Aztán az 1979-es iráni iszlám forradalom után meghirdetett nemzetközi szankciók miatt félbemaradt a beruházás, amelyet egy 1992 augusztusában megkötött orosz-iráni kormányközi megállapodás, majd egy 1995-ben aláírt építési szerződés alapján fejezett be a Roszatom orosz atomipari konszernhez tartozó vállalat, az Atomsztrojekszport.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo közölte, hogy a zöld szervezetek által kiváló példaként emlegetett Németországban évről-évre növekszik a nap- és szélerőművek beépített teljesítménye, ezért 2014-ben a német villamosenergia-rendszer közel 177 000 MW (100%) kapacitásából e két megújuló energiatermelési mód valóban közel 74 GW (42%) kapacitást képviselt. Ugyanakkor 2014-ben az összes, 522,5 TWh (100%) villamosenergia-termelésből a nap- és szélerőművek csak 84,3 TWh (16%) termelést jelentettek, amely azt is jelenti, hogy a jelenleg még működő atomerőművek több energiát termelnek, mint a nap- és szélerőművek összesen. Hozzátéve azt is, hogy a nap- és szélerőművek hektikus termelése miatt (atom) energiát importálnak Franciaországból és folyamatosan új szén- és gázerőműveket építenek.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy 2014-ben a TVEL orosz nukleáris üzemanyag-szállító új, külföldi szerződéseinek összege becslések szerint meghaladta a 3 milliárd amerikai dollárt. Ezek az új üzemanyag-ellátási szerződések atomerőművi, illetve kísérleti reaktorok számára szolgáló fűtőanyag szállítására vonatkoztak. Szlovákiával, illetve Finnországggal is született ilyen megállapodás, emellett kutatási célokat szolgáló reaktoroknak is szállít fűtőanyagot a TVEL Hollandiába, Csehországba, valamint Üzbegisztánba az országgal kötött új szerződés alapján. A TVEL 2014-ben is megőrizte 17 százalékos részesedését a nukleáris üzemanyagpiacon.
Veszteségesből nyereséges vállalattá vált tavaly a Csepecki Mechanikai Művek (CSMZ) – közölte a hírt az Atomenergiainfo. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern nukleáris fűtőanyagokat gyártó cégcsoportjához, a Paksi Atomerőműbe is szállító TVEL-hez tartozó társaság több mint 1,2 milliárd rubeles, vagyis csaknem ötmilliárd forintos profitot termelt 2014-ben, miközben egy évvel korábban még 335 millió rubeles vesztesége volt. Ez pénzügyi támaszt jelent ahhoz, hogy új tevékenységfajtákat fejlesszenek ki, és 2015-ben ezt is tervezik – közölte Konsztantyin Vergazov vezérigazgató.
Az AtomenergiaInfo írása szerint komoly balesetveszéllyel jár Ukrajnának az a szándéka, hogy az amerikai Westinghouse Electric Company által gyártott fűtőanyagot szándékozik használni az ország atomerőműveiben – figyelmeztetett Oroszország képviselője a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél. Grigorij Bergyennyikov nagykövet a RIA Novosztyi hírügynökségnek kijelentette: gyakorlatilag a nukleáris biztonságot kockáztatják politikai ambíciók és talán más „kitapintható” érdekek kedvéért. A piacbővítésért tett lépések nem mondanak ellent a meghonosodott gyakorlatnak, ám a Westinghouse esetében az atomenergetikában elfogadhatatlan sietség és a nukleáris biztonság szempontjainak negligálása figyelhető meg - fejtette ki a diplomata. Emlékeztetett arra is, hogy az amerikai cég jó néhány éve igyekszik megvetni lábát a VVER-1000 típusú, szovjet technológiájú, nyomottvizes reaktorok üzemanyagának piacán. Ám, az általa gyártott fűtőanyagkötegekről többször is bebizonyosodott, hogy nem felelnek meg a reaktortípus minőségi követelményeinek.
Radioaktív víz szivárgott Japánban a megsérült Fukusima-1 atomerőmű hűtőrendszeréből - közölte szerdán a létesítményt üzemeltető TEPCO energiavállalat. A hatos számú reaktor hűtőrendszerének egyik vezetékénél bukkantak szivárgásra, ezért leállították a hűtőrendszert, hogy megkezdjék a sérült vezeték helyreállítását. Várhatóan egy nap alatt végeznek a munkával, addig az elhasznált fűtőrudakat tároló medence hűtővízének hőmérséklete 17 Celsius fokról 23 fokra emelkedhet. A TEPCO tájékoztatása szerint februárban az ötös reaktornál már észleltek hasonló meghibásodást. A különleges föld alatti tárolókban őrzött és sugármentesítésre váró folyadék mennyisége megközelíti a 240 ezer tonnát.
Szereti Magyarországot, tavaly óta magyar állampolgár, de nem tekinti kulcsfontosságúnak, hogy hol él. Kijevi és paksi otthona közt 1270 kilométer van. Azt mondja, ez nem távolság. Szergej Alekszandrovics Csernuszov, aki a Paksi Atomerőmű tervezésében is részt vett már, hol oroszul, hol magyarul szólal meg. A teol.hu interjúja szerint Szerjózsa bácsiként emlegetik Szergej Alekszandrovics Csernuszovot. Én nem merem így szólítani a majd’ mindig mosolygó férfit, pedig tudom, hogy a háború idején született, s már elmúlt hetven, ő a Paksi Oroszklub korelnöke. Egyébként titkára a szervezetnek. Hivatalosan havonta van közös programjuk, de az atomerőműben, ahol húsz éve dolgozik, nap, mint találkoznak. Ennél egyébként jóval korábbi kapcsolata az atomerőművel. Dolgozott a tervezésén még Kijevben egy tervező intézetben.
Kutatás-fejlesztési együttműködésről szóló megállapodást írt alá február 19-én az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az amerikai Electric Power Research Institute (EPRI) vezetése - jelent meg az MVM holapján. Az együttműködés nem csupán a Paksi Atomerőmű hosszú távú biztonságos üzemeltetéséhez járulhat hozzá, de fejleszti az EPRI tudásbázisát is. Az EPRI a 2015-ös évre 170 millió dollárt irányzott elő nukleáris vonatkozású kutatásokra. A fő kutatási területek érintik az öregedéskezelési eljárásokat, a roncsolás-mentes anyagvizsgálatokat, az üzemanyag- és berendezés-megbízhatóság növelésének lehetőségeit, a fejlett nukleáris technológiákat, a kockázat- és biztonság-menedzsmentet, illetve a kis-, közepes-, és nagyaktivitású radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelését.
Összhangba hozza a földgázellátásról szóló törvényt az uniós rendeletekkel az a törvényjavaslat, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Az Energiainfo szerint az általános indoklás ismerteti: az Európai Unió 2009-ben elfogadott harmadik energiacsomagja előírta a határokon átnyúló átviteli hálózatokhoz való tényleges, átlátható hozzáférés biztosítására és fenntartására vonatkozó uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadását. Az uniós előírásoknak megfelelően egyebek mellett a földgázrendszerek működtetésének egyik alapjául szolgáló, jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-áig tartó gázév eltolódik, 2015-től kezdve október 1-jétől a következő év szeptember 30-áig fog tartani.
Elindul az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. márciusban, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van; a szolgáltatás megkezdése az energiahivatal engedélyétől függ, amely március végére várható - jelentette be Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára. Németh Lászlóné a sajtótájékoztatón bemutatta a nemzeti közműszolgáltató vezérigazgatóját, Horváth Péter Jánost, aki eddig az MVM Magyar Villamos Művek gázüzletágának vezetője volt.
Magyarország eddigi legnagyobb, 15 megawattos (MW) fotovoltaikus, azaz napelemes projektje indul tavasszal a Mátrai Erőműben, a 6,4 milliárd forint beruházással megépülő naperőmű a tervek szerint októberben lép üzembe – jelezte a privatbankar.hu. Az erőmű összesen 72 ezer 480 darab, egyenként 255 watt teljesítményű polikristályos napelemből épül meg. A projekt 50 százalékban sajáterős beruházás, amit fejlesztési adókedvezmény egészít ki. A 950 MW beépített kapacitással rendelkező Mátrai Erőmű Zrt. a magyarországi villamos energia igények közel 15 százalékát elégíti ki, a hazai termelésből több mint 20 százalékkal részesedik, ezzel a második legnagyobb áramtermelő.
Érdemes-e Magyarországon zöldenergiába fektetni - tette fel a kérdést a vg.hu. A megkérdezett szakértők szerint csak akkor ígéretes a hazai megújuló alapú energia-termelés, ha jól irányzott állami ösztönzés, jövőkép társul hozzá.
Megújul Veszprém egyik szimbóluma, a húszemeletes toronyház, az uniós forrásból megvalósuló fejlesztés 70 százalékos energiamegtakarítást eredményez majd – jelentette be a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár kedden a megyeszékhelyen – közölte az Energiainfo. Szabó Zsolt, kiemelte, mintaprogramként végzik el a toronyház komplett energetikai felújítását, amely a külső szigetelést, a fűtés-hűtés, a vízellátás és az elektronikai rendszer korszerűsítését egyaránt magába foglalja. A beruházás költsége várhatóan 500 millió és 1 milliárd forint között lesz. Az építkezés jövő tavasszal kezdődik, és 2016 őszén fejeződik be.
Teljes egészében uniós forrásból, 315 millió forintból folytatják a közvilágítás korszerűsítését Kaposváron. Ennek eredményeként szeptembertől a csaknem kilencezer köztéri lámpatest mindegyikében energiatakarékos, de nagyobb fényerejű izzók világítanak majd - adta hirül az Energiainfo. A korszerűsítéssel a jelenlegi 157 millió forint helyett évente több mint 20 millió forinttal kevesebbet kell fizetnie az önkormányzatnak a közvilágításért, a megtakarítást pedig utcák, járdák felújítására fordíthatják.
Legutóbb tavaly januárban nyújtott be Magyarország a megújuló energiaforrásokról szóló tagállami jelentést az Európai Bizottságnak, amelyben a 2011–12-es év adatait hozta nyilvánosságra - jelezte a Metropol. Ezek szerint a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya 2011-ben a teljes bruttó energiafogyasztásból 9,1, 2012-ben pedig 9,6 százalék volt. Az uniós előírások szerint 2020-ra az összes elhasznált energia 13 százalékát kellene szél-, nap-, víz-, valamint geotermikus, illetve biomassza-energiaforrásból előállítani, a 2011-ben elfogadott, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Nemzeti Cselekvési Terve (NCsT) című dokumentumban azonban hazánk ennél magasabb, 14,65 százalékos arányt tűzött ki célként. Szakértők szerint nem biztos, hogy sikerül tartani a vállalásunkat, a villamosenergia-termelésben például 8,8 helyett 2012 végéig csupán 6,1 százalékra sikerült feltornászni a megújulók arányát.
A Tigáz Csoport Ruban d’Honneur elismerést kapott az European Business Awards-on, és ezzel egyike a legjobb 10 európai nagyvállaltnak a környezeti- és vállalati fenntarthatóság kategóriában - jelent meg a cég honlapján. A rangos kitüntetés a társaság évek óta tartó társadalmi felelősségvállalási programjának elismerése.
Megújul-e az energia? – tette fel a kérdést a grenfio.hu írása. Megújuló energia a természetben nem létezik. Az ősrobbanás óta a világban az energia mennyisége állandó. Megújulónak a számunkra hasznosítható olyan energiafajtát szokás nevezni, amelyet a természet – a saját erőforrásaiból máshonnan kivonva – rövid idő alatt pótolni képes. Kérdés azonban, hogy mennyi „megújulót” lehet kivonni a természetből, vagyis a bolygó biológiai-ökológiai rendszeréből a természet károsodása nélkül, és mekkora árat kell fizetni a gyors utánpótlásért. Az energiát alapvetően két módon hasznosítjuk. Egyfelől hőenergiaként fűtéshez, meleg víz készítéshez, sütés-főzéshez, másrészt villamos energiaként. Megújulókat viszonylag nem nehéz hőenergiaként hasznosítani, a fő problémát inkább a villamos energia termelés jelenti. Márpedig a mai világban a villamos energia nélkülözhetetlen.
Oroszország 6 százalékkal, tonnánként mintegy 7,1 dollárral 105,8 dollárra csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját márciustól - értesült a vg.hu. Az exportvám tavaly novemberben még 316,7 dollár volt tonnánként. Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül az olaj exportvámját, amelyet az Urals típusú orosz nyersolaj világpiaci árának havi alakulásából kiindulva egy meghatározott képlet alapján állapít meg. A január 14-én záródott egy hónapban az Urals hordónkénti átlagára 49,98 dollár volt. Egy hónappal korábban még 52,30 dollárt kellett egy hordó olajért fizetni.
Idén 35 százalékkal csökken az orosz gáz európai átlagára – legalábbis így számol a moszkvai gazdasági minisztérium - jelezte az orosz Vedomosztyi napilapra hivatkozva a Napi Gazdaság. Eszerint a lakosságnál a második félévben mintegy 15 forintos csökkenés lehet indokolt. Ez alapján – mint a távirati iroda összefoglalójából kiderült – a három balti államot leszámítva az európai fogyasztóknak átlagosan mintegy 222 dollárt kell majd fizetniük ezer köbméter fűtőanyagért. Ez jóval alacsonyabb, mint az a 360 dollár körüli árszint, amely mellett a Gazprom Magyarországra szállít jelenleg földgázt. Igaz, Európa más részein – különösen Németországban – a mienknél jóval alacsonyabb tarifát alkalmaz az orosz kereskedőcég.
A kínai gazdaság átszabását az energiapiacnak is követnie kell - a modellváltást mindenképpen megsínylik, de a pozícióharc középtávon is fenyegető - derül ki a Wood Mackenzie energia iparági ellátási láncok elemzésével foglalkozó cég elemzéséből. Kínát a 2014-es évben a globális kereslet növekedése hajtotta és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés felé való elmozdulás jellemezte. Ez összhangban áll a kormány céljaival; a mértéktelen beruházásoktól való távolodással és a bár visszafogottabb, de fenntartható, fogyasztás vezérelte növekedést célzó átmenettel. A belső fogyasztás vezérelte növekedés mellett, mely leginkább az ország fejlett, part menti régióit érinti, a másik tendencia az ország belső területeinek felzárkóztatása. Ezen trendek az árupiaci kereslet eltolódását jelentősen befolyásolják. Az ipar gyengülése a fogyasztás erősödésével szemben szignifikánsan érinti az energia ipart. A GDP 2013-ban 7,7 százalékkal, míg 2014-ben 7,4 százalékkal növekedett, mindeközben az energiaigény növekedési üteme majdnem a felére esett, a gáz iránti kereslet növekedése 8 százalékpontos csökkenést mutatott, a szén iránti kereslet alig nőtt, a dízel iránti igény szintén csökkenést mutat.
Ugyancsak Kína gazdaságát jellemzi, hogy az ország elképesztő méretekben fejleszti a szélerőmű kapacitását. 2014-ben összesen 20,7 GW kapacitást adott hozzá a már meglevőhöz és év végén összesen 96 GW szélerőmű kapacitással rendelkezett. A szélerőművek túlnyomó többségét saját maga gyártotta le, az import aránya néhány százalék csak. Alkatrészeket importál a szélerőműveihez, elsősorban a nehezen legyártható szárnyakat. A szélerőművek többsége Észak-Nyugatra, a Góbi sivatag peremére lett telepítve. A cél 2030-ra az, hogy a teljes áramtermelés 20%-a jöjjön szélerőművekből. Ehhez a mai fogyasztás mellett összesen kellene ~3 500 GW telepített teljesítmény. Ma 96 GW van. Ha évente 21 GW-ot adnának hozzá a hálózathoz,mint 2014-ben, akkor az csak ~430 GW. Tehát ha tartani akarják magukat a célhoz, akkor a telepítések ütemét tovább kell gyorsítani.
A horvát INA olaj- és gázipari csoport adózott eredménye egyszeri tételek nélkül tavaly 64 százalékkal 344 millió kunára csökkent a 2013-as 953 millióról - jelentették a cégnél a hét végén. A nettó bevétel tavaly 13 százalékkal 23,6 milliárd kunára csökkent az előző évi 27,44 milliárdról. Egyszeri tételekkel együtt a részvényesekre jutó veszteség 1,9 milliárd kunára nőtt 1,5 milliárdról. Az üzemi eredmény egyszeri tételek nélkül 36 százalékkal 523 millió kunára apadt az előző évi 816 millióról.
A cseh ČEZ villamosművek még mérlegeli, tesz-e kötelező vételi ajánlatot is a szlovák villamosművek, a Slovenské Elektrárne 66 százalékára, ugyanis óriási kockázatot rejt a szlovák cég két befejezetlen reaktora a mohi (Mochovce) atomerőműben - mondta a ČEZ vezérigazgatója, Daniel Benes vasárnap a The Wall Street Journalnek – idézte az új Szó. A ČEZ tavaly nyáron tett nem kötelező érvényű, előzetes vásárlási ajánlatot az olasz ENEL energiavállalatnak, amelyé jelenleg a Slovenské Elektrárne 66 százaléka. Az ENEL ezt 2006-ban vásárolta meg 839 millió euróért. A The Wall Street Journal szerint a Slovenské Elekrárne teljes értéke 2 milliárd euróra becsülhető. Tavaly novemberben az MVM Magyar Villamos Művek és a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft olajfinomító közös, szintén nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Slovenské Elektrárne 66 százalékára.
A cseh kormány felszólította a német hatóságokat, hogy segítsenek visszaszerezni azt a kőolajat, amelyet Csehország korábban a német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el. Mint a vg.hu jelezte, a Viktoriagruppe ellen a közelmúltban csődeljárás indult, és az ügyet kezelő biztos zárolta a cég raktáraiban található összes kőolajat, beleértve azt is, amelyet a korábbi cseh kormányok helyzetek el a cégnél. A csődkezelő biztos szerint nem bizonyítható, hogy a kőolaj egy része a cseh államé. Az ügy komoly problémát jelent a cseh-német kapcsolatokban - nyilatkozta Bohuslav Sobotka miniszterelnök a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24).
Ukrajnában 280 százalékkal emelkedik a lakossági gázár és 60 százalékkal a távhő ára, közölte Valerija Hontareva, az ukrán jegybank elnöke, aki szerint ez következik egyebek között abból az emlékeztetőből, amit az ukrán kormány kötött a Nemzetközi Valutaalappal – jelezte az origo.hu. Az IMF nemrég vállalta, hogy a következő négy évben összesen 17,5 milliárd dollárral támogatja az Ukrajnát, cserébe azonban elvárja, hogy Kijev a piaci szint közelébe emelje az energiaárakat, reformokat hajtson végre a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területein.
A hirszemle.net szerint pedig 40%-al emelkedik az áram ára márciustól Ukrajnában - nyilatkozta Ukrajna energetikai minisztere Vlagyimir Demcsisin a „Fókusz” újságnak adott interjújában.
Mindeközben Oroszország készen áll ingyen gázt szállítani az ukrajnai szakadár területekre - jelentette be kedden Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök moszkvai sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint az ukrán hatalom nem változtatott korábbi döntésén, és a szakadárok által elfoglalt lakott területeken nincsen gázellátás. Szeretném, hogy az energetikai minisztérium és Gazprom javaslatot tegyen a szükséget szenvedő területek ellátására segély formájában - mondta. Medvegyev azt állította, hogy a Donyec-medence teljes lakossága éhezik, az ukrán hadseregtől előző nap elfoglalt Debalcevét is beleértve.
Ukrajna pedig azzal számol, hogy 10 százalékkal, napi 5 millió köbméterről 5,5 millió köbméterre nő a Magyarországon át érkező földgáz mennyisége - közölte az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó társadalmi kapcsolatokért felelős illetékese a vg.hu híre szerint. Makszim Beljavszkijt a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség idézte csütörtökön. Ukrajna február első felében 1,024 milliárd köbméter földgázt importált, ebből 642 millió köbmétert az Európai Unióból és 400 millió köbmétert Oroszországból. Az ukrán gázimport az EU-ból januárban csaknem 1,1 milliárd köbmétert tett ki. Magyarország több mint háromhavi szünet után január 10-én újította fel az Ukrajnába irányuló földgázszállítást.
Az Európai Bizottság közzéteszi az energiaunió megteremtésére irányuló stratégiai tervezetét, és a témában majd e dokumentum ismeretében lesz célszerű vitát folytatni - közölte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. A brüsszeli bizottság sajtótájékoztatóján a téma úgy került szóba, hogy egy újságíró megkérdezte, mennyiben veti vissza az EU-n belüli konszenzus esélyét Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja, miszerint a nemzeti szuverenitást sérti, ha Brüsszel be kíván avatkozni az uniós tagállamok és külső harmadik országok közötti energiaügyi tárgyalásokba, illetve megállapodásokba.
Ötéves mélyponton van az Egyesült Államokban a használatban lévő fúrótornyok száma, az olajár esése komoly nyomot hagy a szektoron. A fúrótornyok számának csökkenése mellett az olajipart kiszolgáló szektorból is sorra küldik el az embereket. Elég jó fotót közölt a MarketWatch arról, hogy milyen hatása is van az olajár csökkenésének az egész szektorra. Idén februárra 5 éves mélypontra csökkent az aktív fúrótornyok száma az Egyesült Államokban (december eleje óta 24 százalékos volt a csökkenés), vagyis jelentősen csökkent a kutatás, feltárás volumene az országban – idézte a hvg.hu,
A világ legnagyobb szélerőmű parkját építik meg Nagy-Britanniában - jelentette be a brit energia- és klímaügyi miniszter – a vg.hu szerint. Edward Davey azt mondta, hogy az észak-angliai Humberside grófság partjaitól mintegy 130 kilométerre a tengeren 400 szélturbinát helyeznek el. A szélkerekek együttes teljesítménye 2,4 gigawatt lesz. A Creyke Beck szélerőmű park építése 2019-ben kezdődik és három év alatt fejeződik be. A megépülés után ez lesz Nagy-Britannia második legnagyobb teljesítményű energetikai létesítménye az Észak-Yorkshire grófságban található Drax szénerőmű után, amely az ország áramszükségletének 7 százalékát fedezi. A brit szakminiszter azt mondta, hogy a szélerőmű park által termelt energia mintegy 2 millió háztartás áramellátását biztosítja majd, "méghozzá igen elfogadható áron".
Elképzelhető, hogy egyszer földgáz hajtja majd az óceánjárók és teherhajók óriási motorját? De mire lenne ez jó? – tette fel a kérdést az alternativenergia.hu. A Helios projekt koppenhágai kutatóközpontjában egy különleges hajómotort fejlesztenek. A motort dízelolaj és cseppfolyós gáz hajtja, arra tervezték, hogy csökkentsék az üvegházi gázok kibocsátását. A kutatási projekt tudósai szerint kicsit másként működik, mint a hagyományos hajómotorok. A hajó irányítójának néhány új monitort is figyelnie kell, de az egyetlen plusz feladat annyi, hogy beindítsák a gázmeghajtást, amikor jónak látják – mondta el az Euronews-nak Michael Johnsen Kryger gépészmérnök. Ez a motor abban is újító, hogy nem a hagyományos anyagokból készült. Erre azért volt szükség, mert különben nem lehetett volna biztosítani a kettős meghajtású motor biztonságos működését.
Ruanda elindította Kelet-Afrika első közösségi napenergia-projektjét, amelynek révén jelentősen megnő az ország teljes elektromos hálózatának kapacitása. Az amszterdami központú, ám leginkább a fejlődő világban tevékenykedő Gigawatt Global (GWG) szervezet által 23,7 millió dollár költséggel épített 8,5 gigawatt kapacitású napenergia-telep 6 százalékkal emeli meg a kelet-afrikai ország teljes villamosenergia-termelő kapacitását. Ráadásul ez az első befejezett projekt, amelyet az Africa Clean Energy Finance Initiative (Kezdeményezés az afrikai tiszta energia finanszírozásáért) program keretében adtak át. Az új napenergia-telep nem kevesebb, mint 15 ezer ruandai otthon teljes energiaszükségletét elégíti ki, és az sem elhanyagolható szempont, hogy utat mutat az egész kontinens számára, hogy Afrika energiaigényének fedezésében a naperőműveknek döntő szerepük lehet.
A Siemens kombinált (gáz-gőz) ciklusú erőmű kulcsra kész megépítésére kapott megrendelést az Electrogas Malta-tól. A megrendelés értéke 175 millió euró. A földgáztüzelésű létesítmény villamos teljesítménye 200 MW lesz. A projekt a máltai kormány programjának része, amely az áramtermelés olajról gázra való átállítását célozza. A gázellátás biztosítására az Electrogas Malta egy folyékonyföldgáz (LNG) tárolót és egy visszagázosító berendezést épít, amely a folyékony földgázt gázállapotúra alakítja vissza. 2016-os üzembeállítását követően a nagy hatásfokú erőmű Málta villamosenergia igényének felét tudja majd kielégíteni. Az új erőmű a már meglévő Delimara erőmű-telephelyen épül meg Marsaxlokk város közelében, Málta délkeleti részén. Az SCC-800 3x1 típusú új, többtengely-elrendezésű erőművet a Siemens kulcsrakészre építi meg, és három SGT-800 gázturbinát, három hőhasznosító gőzfejlesztő kazánt, továbbá egy SST-900 gőzturbinát szállít hozzá.
Az Eni is aláírta azt a megállapodást a ghánai miniszterelnökkel és az energiaügyekért felelős miniszterrel, amely az OTCP (Offshore Cape Three Point) projekt további folytatásáról szól. Az egyezségnek köszönhetően Ghána hőerőművei legalább 15 éven keresztül működhetnek majd az országban kinyert gázzal. Az OCTP integrált projekt egy, a partoktól 60 kilométerre fekvő mélytengeri, olaj- és gázmezőket magában foglaló fejlesztés. A projekt várhatóan 41 milliárd köbméternyi gáz és 500 millió hordónyi olaj felszínre hozatalát teszi majd lehetővé. A legkorábbi olajkitermelés várható időpontja 2017, a gázkitermelés megkezdése pedig 2018-ban lesz esedékes. A projekt 2019-ben érheti el a csúcsteljesítményt, az előrejelzések szerint ekkor napi 80 ezer hordónyi nyersanyag kitermelése a reális cél.
Az OMV gyorsjelentése összességében pozitív képet fest az elemzői várakozások tükrében, a legtöbb eredménysoron sikerült felülteljesíteni az elemzői várakozásokat. Az egyszeri tételek és készletátértékelés nélküli üzemi és egy részvényre jutó eredmény magasan felülmúlta a várakozásokat, egyedüli fájópontot csupán a fajsúlyosnak számító kutatás-termelési üzletág várakozásoktól kismértékben elmaradó eredménye jelent.
Felhagy a palagáz-lelőhelyek feltérképezésével Romániában és kivonul az országból az amerikai Chevron olajipari vállalat - közölte szombaton külföldi sajtóértesülésekre hivatkozva a román Hotnews.ro hírportál – írta a vg.hu. A kivonulást hivatalosan még nem jelentették be Romániában, de Victor Ponta miniszterelnök már a múlt év végén közölte, hogy a Chevron nem talált palagázt romániai próbafúrásai alkalmával. A szénhidrogén-termékek világpiaci árának visszaesése közepette az amerikai cég a közelmúltban felhagyott a lengyelországi és ukrajnai palagáz-üzlettel is - jegyezte meg a román lap.
Újabb állomásához érkezett az alternatív energiával meghajtott járművek versenye az elektromos és üzemanyagcellás autók közt, Japánban már több elektromos töltőpont található, mint hagyományos benzinkút. A Nissan által kiadott statisztika szerint 40,000 villamos töltőegység működik az ország területén a 34,000 hagyományos töltőállomásokkal szemben – írja a Phys.org. írására hivatkozva az alternetivenergia.hu. Természetesen az otthoni áramtöltőket is beleszámolták a végeredménybe, azonban a több üzemanyagszivattyúval rendelkező benzinkutakat egynek tekintették. Amíg az elektromos meghajtás mellett álló Nissan a kereslet növekedésében hisz, az őket piaci részesedésben megelőző Toyota a hidrogén-meghajtású kocsikat favorizálja. A megbízhatóságáról elhíresült gyártó azért is hisz egyre jobban az üzemanyagcellás autók jövőjében, mert állításuk szerint az utóbbi időben teljesen elhavazzák őket az első sorozatgyártásba került hidrogénes járművük, a Mirai rendeléseivel.
Az Imergy nevű amerikai cég most előrukkolt egy olyan, szériagyártásra érett energetikai berendezéssel, ami alaposan felforgathatja az energiapiacot. Mint a 444.hu jelezte, a gyorsan telepíthető, konténeres formában készre szerelt ipari akkumulátormodul pont arra való, hogy amikor éjszaka is van, meg a szél sem fúj, akkor is áramhoz juthassanak a háztartások, üzemek. Ahhoz az áramhoz, ami abból az elraktározott energiából származik, amit például a napsütés és fúvó szél idején töltöttünk bele a napelemből, szélgenerátorból.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)