Heti hírvilág (2015. február 2 – 8.)
A tavalyi évben már az ország villamosenergia-termelésének 53,6%-át biztosította az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a magyar villamosenergia-ipar legnagyobb termelőegysége, hazánk egyetlen atomerőműve – ismertette Hamvas István vezérigazgató, a társaság évértékelő sajtótájékoztatóján. Mint többek között elmondta, a nemzetközileg is elismert magas biztonsági színvonal és a gazdaságos, környezetkímélő termelés mellett az erőművet a teljesítmény-kihasználásban is a legjobbak között jegyzik. Nemzetközi összehasonlításban a hasonló típusú blokkok között három paksi egység is a legjobb öt között van. Mindezeknek is köszönhető, hogy a hazai lakosság háromnegyede támogatja az atomerőmű működését. Baji Csaba, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy: „a paksi atomerőmű működésének biztonsága európai szinten is kiemelkedő, a társaság munkavállalóinak biztonság iránti elkötelezettsége és kultúrája elismerésre méltó. Az elmúlt években többször, tavaly egymás után két alkalommal is végrehajtott nemzetközi vizsgálat is azt igazolta vissza, hogy magas biztonsági szinten, ugyanakkor hatékonyan működő és termelő létesítményt tudhatunk a magunkénak. Magyarország nukleáris termelőkapacitásának, az atomerőmű teljesítményének fenntartása során a paksi atomerőmű szakértői is fontos szerepet játszhatnak, például az oktatási, képzési háttér biztosításában, de akár a szakmai utánpótlás-nevelésben is. A sajtótájékoztató prezentációja itt érhető el.
Baji Csaba azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy négy működő és két épülő blokkal bővülhet az MVM Csoport érdekeltségébe tartozó nukleáris alapú áramtermelési portfólió, ha sikerül megvásárolni a szlovák villamosművek részvénycsomagját. A hirado.hu úgy tudja, hogy az MVM részvételével alakult konzorcium ajánlatát érdemben értékelendőnek ítélte az ENEL.
A Bolgár Atomenergia Ügynökség négyfős küldöttsége Krasimira Ivanova vezetésével egyhetes tanulmányúton vett részt hazánkban, amelyre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által támogatott tudományos látogatás keretében került sor. Az Országos Atomenergia munkatársai a Hivatal szakmai program részeként átfogó képet adtak a hazai nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos képzések és gyakorlatok szervezéséről, lebonyolításáról és értékeléséről.
A Siemens és más német cégek is beszállhatnak a paksi erőműbe – értesült a Népszabadság. A lap több forrásból is megerősített információi alapján Merkel kancellár budapesti látogatásán ígéretet kapott Orbán Viktortól arra, hogy német cégek (elsősorban a Siemens) beszállítóként és a menedzsereik révén is bekerülhetnek a paksi atomerőműbe. Szakértők szerint ugyanakkor az alkuban sokkal több a taktikai elem, mint a valós együttműködési lehetőség.
Az evopro mérnöki iroda együttműködési megállapodást írt alá a főként megújuló és nukleáris energiatermelési megoldásokat kínáló Areva GmbH-val, ami hozzájárul ahhoz, hogy a két vállalat sikerrel pályázhasson a 2018-ban induló paksi beruházásban való részvételre - mondta Bodnár Balázs, az evopro Systems Engineering Kft. ügyvezető igazgatója. Bodnár Balázs kiemelte: az evopro tudatosan készül a részvételre a nukleáris energetikában. Nemzetközi környezetben a Siemensnek végzett erőművi irányítástechnikai rendszertesztelést, valamint világszerte számos erőművi üzembe helyezést valósított meg, amelyek megalapozták a mostani megállapodást.
A nukleáris energiának döntő szerepe van abban, hogy csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok globális kibocsátását – mutat rá Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az IEA által készített új „Technológiai Útiterv – Nukleáris energia” című kiadványa – idézte az AtomenergiaInfo. A kiadvány egyértelműen bemutatja, hogy a nukleáris energiának továbbra is pozitív jövőképe van annak ellenére, hogy a fukushimai atomerőmű-balesetet követően néhány országban felülvizsgálták a nukleáris energiatermelés szükségességét, és a blokkok leállítása mellett döntöttek. Globálisan, 2013-ban a nukleáris blokkok közel 2400 TWh villamos energiát termeltek, ami az összes fogyasztás 11 százaléka volt. 2014-ben pedig összesen 72 nukleáris blokk állt építés alatt, amely az elmúlt 25 évre visszatekintve rekordnak számít. A globális klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében a kiadvány rámutat arra is, hogy 2050-ig több mint duplájára szükséges emelni a jelenleg beépített nukleáris teljesítőképességet.
Három év alatt a duplájára akarja növelni az urán kitermelését a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Atomredmetzoloto (ARMZ) néven működő uránbányászati vállalatának egyik részvénytársasága, a burjátföldi lelőhelyeket kiaknázó Hiagda. Az AtomenergiaInfo szerint a cég teljesítménye eddig is folyamatosan nőtt: 2014-ben 442 tonna uránt hozott felszínre, az idén az 508 tonnás, 2018-ra pedig az ezer tonnás tervet célozták meg. A társaság tavaly fejezett be egy sor infrastrukturális beruházást, többek között például évi 110 ezer tonna kapacitású, saját kénsavüzemet épített – közölte Vlagyimir Verhovcev, az anyacég, az ARMZ vezérigazgatója. Jelenleg két új lelőhely kitermelésének előkészítése zajlik, az Isztocsnoje nevűn jövőre, a Versinnojén pedig 2017-ben veheti kezdetét a bányászat. Tervezik egy másik, rendkívül gazdag, a Vityim folyó térségében becslések szerint 340 ezer tonnás készleteket rejtő uránmező feltárását is.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó gépgyártó vállalatcsoport, az Atomenergomas támogatásával bővítette termékkínálatát a cseh ARAKO társaság. A nukleáris erőművek számára szerelvényeket gyártó, opavai központú cég tervezői tavaly A42 jelzéssel kidolgoztak például egy különleges reteszt, amelynek próbaüzeme decemberben sikeresen lezárult. A prototípus működőképességét, légmentességét és borításának szilárdságát tesztelték. Már megkezdődött a sorozatgyártás elindításához szükséges dokumentáció előkészítése, és zajlanak a tárgyalások arról, hogy oroszországi atomerőműveknek is szállítják majd az új berendezést. Az ARAKO szakemberei mindezek mellett más, új termékek és a már ott gyártott szerelvények eltérő méretezésű változatainak kifejlesztésén és kibocsátásán is dolgoznak. A bővítés egy 2011-2013 között végrehajtott beruházási programnak köszönhető.
Ugyancsak az AtomenergiaInfó közölte, hogy a Roszatom finnországi beruházásához, a Hanhikivi-1 atomerőmű építéséhez is anyagi támogatást nyújt az orosz állam a Nemzeti Jóléti Alapból. Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter ezt egy a kérdésről Vlagyimir Putyin államfőnél tartott értekezlet után közölte. Összesen 525 milliárd rubelt ítéltek oda különböző beruházásoknak – mondta, és kijelentette: „Azokat a terveket vizsgáltuk meg, amelyek már átestek a szükséges procedúrákon, a stratégiai elemzésen, a kockázatértékelésen, elkészült a pontos törzsdokumentációjuk és azt határozatával jóvá is hagyta a kormány”. Ilyen a finnországi atomerőmű-projekt is, amelyben az orosz állami atomenergetikai konszern nemcsak kivitelezőként, hanem – egy leányvállalatán keresztül – a befektető társaság társtulajdonosaként is részt vesz. Erre a programra 150 milliárd rubeles támogatást hagytak jóvá, de 2018-ig ugyanennyit adnak a Bajkál-Amur és a Transzszibériai Vasútvonal fejlesztésére, valamint a Jamal-félszigetre tervezett gázcseppfolyósító üzem építésére, de jut állami pénz a Moszkva határainak kiterjesztésével szükségessé vált újabb, az orosz fővárost elkerülő körgyűrű kialakításának finanszírozására is.
Valamint arról is beszámolt az AtomenergiaInfo, hogy az oroszországi Rosztov-4 nukleáris blokk építése az előzetes terveknek megfelelően halad, így 2015-ben összesen 3000 tonna csővezeték beépítésére kerülhet sor. A csővezetékek beépítése mellett idén elkezdődik a főberendezések és segédrendszerek telepítése is. A rosztovi telephelyen már 3 reaktor üzemel, a Rosztov-3 blokk a terveknek megfelelően, 2014 decemberében kezdte meg a kereskedelmi üzemét. A Rosztov 4-es blokk pedig a jelenlegi tervek szerint 2017-ben kezdheti meg a működését.
A jövő energiatermelésének kulcsa a fúziós reaktor, amelynek fejlesztése kísérleti fázisban van. Az egyik legnagyobb berendezés, az európai fúziós kutatások alappillére, a Wendelstein 7-X (W7-X) nevű sztellarátor nyáron lép üzembe Németországban. A reaktor működését felügyelő kamerarendszert az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztették. A fúziós energiatermelés az emberiség régi vágya. Az eddigi kutatások során nagyon sokféle berendezés készült, ezek közül a sztellarátor az egyik legrégebbi és legígéretesebbnek tűnő megoldás egy pozitív energiamérlegű fúziós erőmű megépítéséhez. A sztellarátor olyan berendezés, amely erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát a szabályozott magfúzió létrehozásához. Ezt a berendezéstípust Lyman Spitzer találta fel 1950-ben, és a következő évben meg is épült belőle az első példány a princetoni plazmafizikai laboratóriumban. A sztellarátor név arra utal, hogy a Napban zajló reakciókat a Földön megvalósítva hozzák létre a szabályozott magfúziót, amellyel hatalmas mennyiségű tiszta (üvegházhatást és atomhulladékot nem produkáló) energia állítható elő.
Siralmas állapotban van a világ legveszélyesebb atomtemetője – írta az origo.hu. A világ első atomerőmű-balesetének helyszínén medencékben, silókban halmozódik az erősen sugárzó atomhulladék. Szivárgó lerakók, furcsa iszap és robbanásveszély: ez Sellafield Anglia északnyugati részén. Seascale csendes kisváros az Ír-tenger partján, Cumbria megyében. A helység arról nevezetes, hogy 1947-ben a brit kormány hatalmas nukleáris fejlesztési projektbe kezdett a város közelében. A Sellafield nevű területen épült meg a Calder Hall atomerőmű, a világ első olyan atomerőműve, amely ipari méretekben termelt elektromos áramot. Calder Hallt 1956. augusztus 27-én kapcsolták a hálózatra, az erőmű négy blokkja összesen 240 MW kapacitású volt. Manapság ez már nem sok, akkoriban viszont bőven több volt, mint az az 5 MW-os erőmű, amit a szovjetek 1954-ben Obnyiszkban kapcsoltak a hálózatra. Sellafieldben azonban a fő feladat nem a polgári célú áramtermelés volt, hanem az, hogy minél több plutóniumot állítsanak elő a brit hadsereg atomarzenáljához.
A mezőkövesdi frakcióülés előtt nyilatkozott a Hír TV-nek Orbán Viktor. A kormányfő többek között elmondta azt is, hogy Vlagyimir Putyin két hét múlva esedékes budapesti látogatásán egy új, rugalmas gázszerződést szeretne kötni az orosz elnökkel. E nélkül ugyanis veszélybe kerülhetnek az eddigi rezsicsökkentések eredményei. Orbán Viktor minden szempontból sikeresnek nevezte a német kancellár budapesti látogatását. A kormányfő szerint azonban Magyarországon csak úgy érhető el a tartós biztonság, ha Németország mellett az oroszokkal is kiegyensúlyozott a kapcsolat. Orbán Viktor Vlagyimir Putyin február 17-i látogatásával kapcsolatban azt mondta: a fő napirendi pontok között egy új, rugalmas gázszállítási megállapodás is szerepel. A miniszterelnök szerint ha nem sikerül új szerződést kötni, nemcsak a magyar háztartások és az ipar marad gáz nélkül, hanem a rezsicsökkentés is veszélybe kerülhet.
Ugyanakkor a 444.hu azt közölte, hogy Orbánnak nem kellene nagy gázszerződést kötnie Putyinnal. Magyarországnak elég nagy mozgástere van gázügyben. Hosszú távú szerződést kötni az oroszokkal legfeljebb akkor van értelme, ha a mostani árhoz képest sokkal olcsóbban adnának gázt, és ha a mostaninál sokkal kisebb mennyiségre kötne szerződést Magyarország. Erről szól a Corvinus Egyetemen működő REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) 150 oldalas tanulmánya, amit 2013-ban a kormány megrendelésére készített.
A Világgazdaság szerint pedig Moszkva engedményt adhat Magyarországnak a földgáz árából - írta a Kommerszant című orosz napilap szakértői véleményekre alapozva pénteken. A tekintélyes politikai-gazdasági újság emlékeztetett arra, hogy az évi 6 milliárd köbméter gázt fogyasztó Magyarország az első állam, amely a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását követően kezd tárgyalásokat Oroszországgal a földgáz áráról, miután az idén lejár az orosz-magyar hosszú távú gázszerződés.
A jövő héten megkezdi a felújított Barátság I. vezeték feltöltését kőolajjal a Mol Nyrt. - értesült az MTI-re hivatkozva a vg.hu. Az olajtársaság megerősítette, hogy tájékoztatta a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt a Barátság I. vezeték felújított szakaszának feltöltéséről. A Mol azt is közölte, hogy a 128 kilométer hosszú Barátság I. vezetéken február közepétől megnyílik a lehetőség az évi 6 millió tonna kőolaj szállítására. A tájékoztatás szerint ezzel utolsó szakaszába ért Közép-Európa kiemelt fontosságú energetikai fejlesztése, a Barátság I. felújítása. A beruházás stratégiai jelentőségű a régió energiabiztonsága szempontjából, hiszen nemcsak a vezetékek kapacitását növelték meg, de a fejlesztésnek köszönhetően immár az Adriai-tenger felől is ki lehet elégíteni Magyarországon keresztül Szlovákia és részben Csehország kőolajigényét is.
Ugyancsak az olajszállítással függ össze, hogy Horvátországon keresztül is jöhet olaj Magyarországra, mert a Mol lekötötte az idei szállítási kontingenst – írta a Privátbankár. Olajszállítási szerződést kötött a JANAF horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat a Mol Nyrt.-vel – közölték szerdán a zágrábi tőzsde honlapján. Az idei évre hatályos szerződés 1,5 millió tonna nyersolaj szállítását teszi lehetővé a Molnak a JANAF vezetékrendszerének Omisalj-Gola szakaszán keresztül. A horvát olajvezeték üzemeltető vállalat 2014 első kilenc hónapjában 322 millió kuna (13 milliárd forint) bevételt könyvelt el: 68 százalékát az olajszállításból, 22 százalékát az olaj és 10 százalékát az olajszármazékok raktározásából. A cég nettó nyeresége 65,9 millió kuna (2,7 milliárd forint) volt, ami 1,2 százalékkal több, mint az előző év ugyanezen időszakában volt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett háztartási nagygépek energia megtakarítást eredményező cseréje alprogramban a pályázatok benyújtását a forrás kimerülése miatt február 2. napjával határozatlan időre felfüggeszti. Az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokat a Pályázati Útmutatóban rögzítettek szerint rangsorolják. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.
A MÁV három cége 2 milliárd 504 millió forintért vásárol villanyáramot idén infrastruktúrájának az üzemeltetésére - a nyílt közbeszerzés eredményéről még decemberben született döntés, de csak pénteken jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben – jelezte a vg.hu. A nyílt közbeszerzést a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. írta ki, a saját, valamint a MÁV-START Zrt. és MÁV Szolgáltató Központ Zrt. igényeire. A nyertes két cég a Magyar Áramszolgáltató Kft., valamint az E.On Energiakereskedelmi Kft. volt. A tenderen indult még az MVM Partner Zrt., de egyik részben sem nyert.
A föld mélyéből nyerhető forró vizet szeretnék az abonyi közintézmények fűtésére felhasználni a jövőben – erről született döntés a képviselő-testület januári soros ülésén. A geotermikus energia ilyen jellegű hasznosítására egy szegedi cég adott ötletet az önkormányzatnak. A testület döntése alapján megvalósíthatósági tanulmány készül erre a több mint százmillió forintba kerülő fejlesztésre. Amennyiben érdemes belevágni, várhatóan koncessziós szerződés keretében, külső vállalkozás bevonásával indulhatna el a beruházás. Abony alól, mintegy 1400 méteres talpmélységből 60-65 Celsius fokos víz nyerhető és ez elegendő ahhoz, hogy fűtésre lehessen használni. Ha sikerül a vizet felhozni a mélyből és eljuttatni az iskolákba, óvodákba, sportcsarnokba, zeneiskolába, művelődési házba, polgármesteri hivatalba, akkor ezeket az intézményeket ezzel a forró vízzel lehetne fűteni.
Az elmélet és az elképzelés ugyanaz, bár a skótok valamivel előttünk járnak. Többek között ez derült ki azon a medinai energiagazdálkodás workshopon, melyet az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ és a medinai önkormányzat szervezett – jelezte a teol.hu. A bemutatóval egybekötött megbeszélésen a résztvevők, azaz elsősorban a környékbeli települések és a Leader akciócsoport vezetői, illetve a három skót előadó megismerkedtek a medinai energiagazdálkodás sajátosságaival. Így a viszonylag új napelemes rendszerrel és azzal a fűtési rendszerrel, mely tulajdonképpen a falu lakóinak szemetével működik. A középületek áramellátása és fűtése takarékos és teljesen korszerű, amennyire lehetősége van rá, alternatív forrásokból szerzi a falu az energiát. De Skóciában keresni is lehet például a napelemek által termelt árammal, a pluszt ráadásul készpénzben megkapják. Egyre jellemzőbb az is, hogy a többlet energiával fűtenek egész falvakat, ennek pedig az a következménye, hogy az olcsóbb rezsijű, komfortosabb házakba szívesen költöznek. Azaz a kistelepülések vonzereje is nőtt. Összességében a skótoknak egyelőre években mérhető előnyük van hozzánk képest.
Évente sok milliárd forintos fejlesztési forrástól esnek el a fogyasztók, mert tavaly nyár óta késik az európai uniós Energiahatékonysági Irányelv hazai viszonyokra történő átültetése. A napokban lejárt a novemberi, Brüsszeli felszólításban szereplő végső határidő is – jelezte a hvg.hu. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) közleménye szerint az EU Energiahatékonysági Irányelvének nemzeti végrehajtási jogszabályokra átültetése tavaly nyár óta késik, és mivel ennek az Európai Bizottság által adott bemutatási határideje is lejárt, a következő lépés az Európai Bíróság lehet. A tét nagy, mert az irányelv előírja az ún. Szolgáltatói Energiahatékonysági Kötelezettséget, ami miatt az energiaszolgáltatóknak kötelező volna támogatni a végfogyasztók energiatakarékossági beruházásait, melynek hatására sok ezer háztartás tudna a takarékosabb, fenntarthatóbb életvitel felé haladni.
Néhány nappal később pedig már azt közölte a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, hogy az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv teljes átültetéséhez szükséges jogalkotási munka folyamatban van, 2015 nyarára várhatóan valamennyi ehhez kapcsolódó jogszabály hatályba lép – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az MTI érdeklődésére.
Közzétették azoknak a cégeknek a listáját a cégközlönyben, amelyeknél kiszoríthatják a nem állami tulajdonosokat. Hivatalosan arra hivatkoznak a több mint 90 százalékban állami tulajdonú vállalatokban, hogy a “stratégiai érdekek” miatt kell ezt megtenni, a kisrészvényesek szerint viszont az átláthatóságot akarja a kormány nehezíteni – jelezte az index.hu. Mindenesetre ezeknél a cégeknél lehet totális állami átvételre számítani: MVM, Főgáz, Dunántúli Regionális Vízmű, Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ, Tiszamenti Regionális Vízművek, Északdunántúli Vízmű, Észak-magyarországi Regionális Vízmű, Dél-alföldi Közlekedési Központ, Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ.
A Mol-csoport lezárta a 42 töltőállomással rendelkező olasz Eni romániai leányvállalatának megvásárlását, a felvásárolt benzinkutak Mol márkanév alatt fognak működni - közölte a magyar olajipari vállalat a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Mint a vg.hu közölte, a felvásárolt hálózat a jövőben Mol Retail Comert Kft. néven fog működni, integrálása révén a magyar olajcsoport 201 benzinkútból álló hálózattal fog rendelkezni Romániában, a későbbiekben pedig a megvett vállalat egyesül a Mol Romániával. A Mol-csoport 2014 májusában jelentette be az Eni 208 töltőállomással rendelkező Downstream leányvállalatainak megvásárlását Csehországban, Szlovákiában és Romániában. A csehországi és a szlovákiai leányvállalatok átvételéhez kapcsolódó tranzakció lezárásához további, az adásvételi szerződésben meghatározott feltételek teljesülése szükséges.
Országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az LMP, amely a többi közt arra vár választ: mi szükség az off-shore hátterű Met Zrt. jelenlétére a magyar energiaellátásban, és mekkora nyereséget enged át” a társaságnak az MVM.
A magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje február 1-jén 2,894 milliárd köbméter, amely 61%-kal több az egy évvel korábbinál. A hideg időjárásra tekintettel az MVM Csoport tárolóiból a kitárolás folyamatos - közölte honlapján az MVM. Magyarország irányába a földgázszállítás jelenleg is folyamatos és biztonságos, a magyarországi földgázimport az elmúlt héten Ausztria felől 4-10 millió m3/nap, míg Ukrajna felől 10-13 millió m3/nap között alakult. Az orosz partner a hosszú távú földgázszállítási szerződésben foglaltakat, valamint az MVM Csoporttal való sikeres egyeztetések eredményeként a hazai ellátásbiztonságot jelentősen javító vállalásait továbbra is teljesíti, az egyeztetések mindennaposak.
Technológiai tudásközpontot épít Szikszón az Exerlon Nonprofit Kft., a megújuló és természetes energiákra alapozó intézmény alapkövét szerdán tették le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város ipari parkjában, a társaság a beruházásra a Darányi Ignác terv pályázatán majdnem 41,5 millió forintot nyert. Ungár János, a bükkaranyosi székhelyű cég ügyvezetője elmondta: a tudásközpont napelemes rendszert, szélkerekeket, biomassza és hőszivattyús rendszereket “vonultat fel”, ezek gyakorlati hasznosítását mutatja be, nemcsak önkormányzatoknak, vállalkozásoknak, hanem a terület iránt érdeklődő fiataloknak, egyetemistáknak is. Hozzátette, hogy szándékaik szerint a tudásközpont hatékonyabban hozzájárul a megújuló energiákra épülő beruházásokhoz.
A Földgázszállító honlapján közölt adatok szerint vasárnap drasztikusan visszaesett az Ukrajnába szállított gáz mennyisége. A két ország közötti szerződések lehetővé teszik, hogy az export akár a vevő, akár az eladó kérésére bármikor megszakítható legyen – hívta fel a figyelmet a hvg.hu. Az egyetlen, Ukrajnába szállító vezetékről szóló kimutatásban jól látszik az a nap, január 10-e, amikor Magyarország újraindította a gázt keleti szomszédunk felé, de látni lehet, hogy múlt vasárnaptól drasztikusan visszaestek az értékek.
A hírre reagálva pedig az jelent meg: a rendszerhasználói igények csökkenése miatt esett nagy mértékben a Magyarországról Ukrajnába irányuló gáz mennyisége – tájékoztatta a Válasz.hu-t az FGSZ Zrt. A tájékoztatás szerint tehát vaklárma minden olyan híresztelés, ami szerint külső nyomásra szünetelne a gázszállítás Beregdaróc irányába.
Csütörtökön viszont ismét jelentősen emelkedett a Magyarországon át Ukrajnába szállított gáz mennyisége csütörtökön - közölte az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó sajtószóvivője, a vg.hu híre szerint. Elmondta, csütörtökön 5-6 millió köbméterre emelkedett a gáztovábbítás azután, hogy vasárnap 5 ezer köbméterre zuhant a szombati 3,12 millió köbméterről.
A Napi Gazdaság pedig arról számolt be, hogy Ukrajna idén 14 milliárd köbméterre növelné gázimportját Európából a tavalyi 8-10 milliárd köbméterről - jelentette be pénteken az ukrán kormányfő a szlovák miniszterelnökkel közösen tartott kijevi megbeszélés utáni sajtóértekezleten. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő azt mondta, hogy januárban Ukrajna több földgázt importált Szlovákián keresztül, mint amennyit Oroszországból kapott. A Szlovákián át érkező földgáz olcsóbb volt, mint amennyiért Oroszország szállított - tette hozzá. Előzőleg az ukrán állami Naftohaz gázipari cég vezetője azt mondta, hogy az idén Európából érkező földgáz aránya a teljes behozatal 60 százalékát teheti ki. Két éve ez az arány 5 százalék volt. Ukrajnának az a célja, hogy teljesen megszüntesse gázfüggőségét Oroszországtól - hangsúlyozta.
A hazai palagázkutatásnak sem kedvez az olajár visszaesése, de a makói árok most nem emiatt került parkolópályára, hanem az orosz Gazprom érdekeltségébe tartozó szerb NIS visszavonulása okán - tudta meg a Napi.hu. A területen kutató kanadai hátterű cég nem kíván több pénzt beletenni a projektbe: eredmény nélkül járt le a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. és a szerbiai Naftna Industrija Srbije jsc. (NIS) közös, három kút fúrására szóló projektje, amelyben a makói árokban kutattak volna palagáz után, így tetszhalott állapotba került a térség feltárása. A Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (TXM) több éves előkészítés után még 2013 januárjában állapodott meg a három próbafúrásának határidejéről és finanszírozásáról az orosz Gazprom Nyefty többségi tulajdonában lévő NIS-szel, amely februárban 1,5 millió dolláros befektetéssel járult hozzá a költségekhez. Az akkori egyezség szerint a három kutat 2014 júliusáig kell kifúrni, majd a határidőt az év végéig meghosszabbították.
Szintén a palagáz kutatással függ össze, hogy a palagáz nem csodaszer Európa energiagondjainak megoldására - olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentumában. Állásfoglalásuk egybecseng az mta.hu által megkérdezett kutatók véleményével, akik egyúttal felhívták a figyelmet a feltáratlan készletek, a csökkenő kőolajár, valamint a környezetvédelmi aggályok okozta bizonytalanságra is. „Tudományos vagy műszaki okok nem indokolják a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárásának vagy kitermelésének betiltását" – olvasható az EASAC dokumentumában. A testület ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem tekinthető csodaszernek sem a kontinens energiagondjainak megoldására, sem a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Ugyanakkor a vg.hu arról számolt be, hogy külföldiek nélkül is lehet lengyel palagáz-termelés. Egy sorozat közel utolsó lépésenként a napokban az amerikai Chevron is kivonult a lengyelországi nem hagyományos gáztermelésből. Előtte már távozott a 3Legs Resources, az ExxonMobil, a Talisman és a Marathon is. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök egy konferencián jelezte, hogy országa a Chevron nélkül is folytatja az elkezdett munkát, mert a nem hagyományos gáz és az energiabiztonság továbbra is elsőbbséget élvez Lengyelországban.
Új hidegháború" készül Európában, de az nem a katonai fölényről szól, hanem az energia-exportról – olvasható a The State elemzésében – idézte az origo.hu. Mint írták az amerikai portál szerint az Egyesült Államok jó úton halad affelé, hogy megtörje Európa orosz energiától való függőségét, azonban az orosz lobbi sem tétlen, ennek eredménye lehet a Paks 2 beruházás is. Az új konfliktus több tízmillió európai fűtéséről és áramfogyasztásáról szól. A térképen nem csapatmozgásokat, harckocsi-zászlóaljakat és rakétasilókat jelölgetnek, hanem gázvezetékeket, kikötőket és erőműveket – fogalmaznak a The State hírportálon megjelent írásukban.
Az elmúlt 3 év tendenciáit megfordítva, 2014-ben végre növekedett a tiszta energiaforrásokba befektetett összegek mértéke – derült ki a Bloomberg New Energy Finance felméréséből – idézte a greenfo.hu. Tavaly összesen 310 milliárd dollár értékben fektetett ebbe a területbe. Az összeg kicsivel marad a 2011-ben mért, rekordot jelentő 318 milliárd dollárnyi invesztíciótól. Habár tavaly sem a szabályozás, sem a csökkenő olajárak elméletileg nem kedveztek volna a megújuló energiaforrások terjedésének, mégis egy év alatt 16 százalékkal emelkedett a befektetések összege. A befektetési boomot elsősorban a 2014-ben 25 százalékkal megugró napenergetikai befektetések generálták, amely területre összesen 149,6 milliárd dollár folyt be tavaly. A szélenergetika – főleg az offshore széltornyok révén – szintén korábban még sosem látott mértékben vonzotta a pénzeket, összesen 99,5 milliárd dollárt fektettek be tavaly ebbe a technológiába, amely 11 százalékos növekedést jelent.
Megjelentek az idei elemzések a világ napelemes piacairól 2015-re vonatkozóan, és bár sajnos Magyarországot egyikben sem említik, de itthon is érdemes lehet ismerni a nemzetközi trendeket. Az IHS előrejelzése szerint idén 53 GW és 57 GW között lesz az új telepített napelemek kapacitása, ami 16-25% közötti növekedést jelent 2014-hez képest. Nagyobb befektetési cégek és bankok is szoktak saját előrejelzést készíteni, és ők is hasonló számokat várnak.
Ezzel párhuzamosan azt közölte a greenfo.hu, hogy miközben Magyarországon a napelem-piacot sorra érik a csapások, aközben Európa fejlettebb országaiban gőzerővel telepítették a napelemeket. A gyártás terén az olcsó kínai eszközök kiszorították a kontinens legnagyobbjait. Az előző években számos nyugat európai ország bőkezű támogatási rendszert léptetett életbe a napelemes áramtermelés elterjesztésért. Németország, Olaszország, Spanyolország hatalmas, 10-20 évre szóló, évi kb. 20 milliárd eurós támogatási vállalásokat tettek. Ennek is köszönhető, hogy a befektetők, vállalatok és számtalan háztartás Európa szerte több mint 500 megawattnyi napelemet telepített, csak Németországban 100 milliárd eurótól nagyobb értékben!
Minimálisan csökkent az orosz olajtermelés januárban az előző hónaphoz képest, miközben a gáztermelés szerényen emelkedett – jelezte a Napi Gazdaság. Az orosz energiaügyi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy a januári olajtermelés napi 10,66 millió hordóra mérséklődött a decemberi 10,67 millió hordóról. Tavaly az átlagos napi orosz olajtermelés 10,58 millió hordó volt, ami a legnagyobb a világon, és a legtöbb a Szovjetunió széthullása óta. Ugyancsak az energiaügyi minisztérium adatai szerint a múlt hónapban az orosz gáztermelés 62,92 milliárd köbméterre nőtt a decemberi 62,38 milliárd köbméterről.
Csaknem 8%-ot zuhant az olaj árfolyama, a márciusi határidős WTI már újra 49 dollár alatt tartózkodik – jelezte a portrfolio.hu. Ezzel le is dolgozta az elmúlt négy kereskedési napon látott emelkedés egy jó részét.
Ugyancsak a portrfolio.hu jelezte, hogy a svéd olajvállalat, a Lundin Petroleum igencsak meglephette a piacokat, amikor negyedéves eredményeivel együtt bejelentette, továbbra is folytatja az olajkutatással kapcsolatos fúrásokat a Norvégiától északra lévő Barents-tengeren. Ezzel szemben a világ nagy olajkitermelői az utóbbi hetekben agresszív beruházás csökkentéseket hajtottak végre, és sokan több ezer fős elbocsátásokról is döntöttek. A Lundin a Barents-tengeren végez aktív szénhidrogén kutatási tevékenységet, az elszántságot talán az magyarázhatja, hogy tavaly egy igen komoly találatot jelentettek itt be. Illetve az, hogy a menedzsment hisz abban, hogy az olajárak középtávon a mostaninál magasabbak lesznek.
Az Európai Bizottság célszerűnek tartaná a tagállamok és harmadik országok kormányai között tervezett gázszállítási és a cégek közötti kereskedelmi szerződések átláthatóbbá tételét, hogy ezzel is erősítse az EU alkupozícióit – jelentette ki szerdán a biztosi testületben tartott első orientációs vitáról beszámolva Maros Sefcovic, az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök. Miközben továbbra is mérlegeli a közös gázvásárlás önkéntes formájának az energia uniós projekt keretében történő kezdeményezését, az Európai Bizottság a gázbiztonság javításának alternatív módját látja az Unió tagállamai által kitárgyalt hosszú távú gázszállítási megállapodások, sőt még ezen is túlmenően az energiacégek között megkötött üzleti szerződések átláthatóságának növelésében. Többek között ez volt az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök válasza szerdán a BruxInfo arra vonatkozó kérdésére, hogy milyen konkrét üzenete van az Oroszországgal a hosszú távú gázszállítási megállapodások megújítását mérlegelő tagállamok számára a Bizottság egyértelmű kételyeinek az ukrajnai gáztranzit török útvonalra való átterelhetőségét illetően.
A CRIonline pedig azt közölte, az Európai Unió (EU) tervet állított fel az európai energiapolitikák újraszervezésére, és megkezdte az Európai Energiaunióhoz vezető munkákat, közölte az Európai Bizottság szerdán. A Bizottság szerint ez „egy fundamentális lépés az egységes energiapiac felé," és reményeit fejezte ki, hogy az segíteni fog megreformálni az európai energiatermelést, szállítást és felhasználást. Az energiaunió, az előretekintő klímaváltozási politika mellett a Juncker elnökölte testület egyik fő politikai prioritása, közölte a Bizottság. A közlemény kiemelte, hogy időszerű az energiaunió létrehozása, mivel az EU a felhasznált energia 55%-át importálja és a lakóházak 90%-a nem energia-hatékony Európában.
A Napi Gazdaság ugyanakkor arról számolt be, hogy csökkenteni kell az orosz gáztól való függőséget az Európai Unióban, fejleszteni az együttműködést harmadik országokkal, erősíteni kell a tagállamok közötti energia megosztást és a megújuló energiák részarányát - hangsúlyozta Miguel Arias Canete energia- és éghajlatügyi biztos az Európai Bizottság honlapján pénteken megjelent beszédében. A Rigában az energiaunióról rendezett konferencián tartott beszédében a biztos elmondta: ha az unió nem lép, a tagállamok többsége egy olyan energiaimportőrtől válik függővé, amely nem egyszerűen kereskedelmi ügyként kezeli a gázértékesítést.
Február közepére választja ki az LNG Croatia projektcég a Krk-szigeten tervezett cseppfolyós gázt (LNG) fogadó kikötő építésének jogi, üzleti és pénzügyi kérdésekért felelős tanácsadóját. Az 1,864 millió eurós megbízásért horvát sajtóhírek szerint többek között az Ernst & Young, az AT Kearney, a Pricewaterhouse Coopers, továbbá egy olyan, magyarországi ajánlattevőkből álló csoport szállt ringbe, amelyeket a Boston Consulting budapesti és zágrábi képviselete fog össze. A győztes pályázónak 560 nap alatt kell a projektet építésre kész állapotba hoznia. Az LNG Croatia az állami HEP villamosművek és a szintén gázvezeték-rendszer üzemeltető Plinacro tulajdona. Az építkezés 680 millió eurós költségéből Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter reményei szerint az EU 300 millió euróra hitelgaranciát ad, a többi pénzt a gáz majdani vevői adják össze. A régóta tervezett terminál előkészületei a Déli Áramlat múlt év végi lefújása után kaptak lendületet. A létesítmény kapacitása évi 4-6 milliárd köbméter lenne, 75-265 ezer köbméteres tankereket tudna fogadni, és tartozna hozzá két, 180 ezer köbméteres LNG tartály.
Befejeződni látszik a tádzsikisztáni Rogun vízerőmű építésének közel négy évtizedes története, amely elkészülte után a világ legmagasabb, 335 méteres gátjával fog rendelkezni - írta a kitekinto.hu. A gát megépítése megduplázná az ország energiatermelő kapacitását, ezzel energetikailag függetlenné válhat, ami kiutat jelenthet a szegénységből és az elszigeteltségből. Rogun a fővárostól, Dusanbétól mintegy 100 km-re keletre található a Vaks folyó partján, Tadzsikisztán déli részén. A kivitelezés 1976-ban vette kezdetét és a szovjet köztársaságok együttműködésén alapult. A Szovjetunió 1991-es felbomlásával a projekt abbamaradt, a volt tagköztársaságok közötti együttműködési hajlandóság megszűnt és a régió országai saját víz- és energiapolitikába kezdtek. Ezt követően a tádzsik kormány önerőből próbálta folytatni az erőmű építését, amit az 1992-től 1997-ig tartó polgárháború szakított félbe. A kétezres évek elején a gát megépítésének terve ismét előtérbe került. Az erőmű előreláthatólag 6 turbina segítségével, 3,600 MW tényleges teljesítménnyel, évente 13,3 TWh villamos energiát lesz képes szolgáltatni.
Meglepő és egyben izgalmas módját választották a biogáz előállításának Ausztráliában. A gázgyártás „megszokott” alapanyagai széles terjedelemben változhatnak. Trágya, szennyvíziszap, ocsú, növényi hulladékok, napraforgó pogácsa, törköly. A felsorolást oldalakon keresztül lehetne folytatni. Ezen anyagok közös jellemzője, hogy könnyen bomlanak. Ezt a tulajdonságot szem előtt tartva jutottak arra az elhatározásra az ausztrálok, hogy a begyűjtött ételhulladékot dolgozzák fel. A Sydney külvárosában található Earth Power biogáz üzem közel 3600 fogyasztót lát el elektromos árammal. Az anaerob (oxigéntől elzárt) környezetben történő bomlás során több fázison keresztül (hidrolízis, acetogén szakasz, metanogenezis) metánt állítanak elő. A metánt gázmotorral elégetve termelik az elektromos áramot és a nem elhanyagolható mértékű hőenergiát. Az áramot a hálózatba táplálva értékesítik, míg a hőenergia fűtési vagy egyéb biomassza hasznosítási célokra alkalmazható. A motor hulladékhője alkalmas lehet többek között brikettáló gépsor vagy pelletáló üzem szárító berendezéseinek fűtésére.
Érdekes elgondolással állt elő egy francia kutatócsoport, amelynek tagjai a szél energiáját egy piezoelektromos anyag révén alakítanák át elektromos energiává. Az elképzelés szerint az anyagot zászlókra tennék, amelyek tartós szélben az anyag és a levegő találkozásainál fellépő instabilitások miatt kellő mértékben lobognának. Mivel a piezoelektromos anyagokban deformáció hatására elektromos feszültség keletkezik, ez a lobogás elegendő lehet ahhoz, hogy a zászlók hasznosítható mennyiségű elektromos energiát termeljenek. Az ötlet technikai megvalósítása ugyanakkor nagy kihívás, hiszen olyan anyagot kell alkotni, amely nagyjából egyenletesen lobog (amit befolyásolnak a piezoelektromos rátétek, hiszen ezek megváltoztatják a szövet természetes mozgását), a rendszernek ugyanakkor a szél kiszámíthatatlansága miatt bírnia kell a jelentős energiaingadozásokat is. A francia szakértők egy ilyen, elmondásuk szerint optimálisnak tűnő rendszer terveit vázolták fel nemrégiben megjelent tanulmányukban. Az elképzelés alapjaiban formálhatja át a szélenergia hasznosításának módját, és akár a vízi áramlatokból (természetes vagy mesterséges vízfolyások, árapály stb.) történő energiatermelésben is alkalmazható lehet.
Az elnevezéssel: Liquefied Petroleum Gas (LPG) a cseppfolyósított gázok mindegyikét jelölik ugyan, de Magyarországon mégis, szinte kizárólag az autógázra használják. Ez azonban mindegy is, mivel bizonyították az anyag környezetvédő hatását. A hvg.hu cikke szerint egy európai labor vizsgálta a cseppfolyósított gáz (LPG*) környezetvédelmi paramétereit és megállapították, hogy a benzinnel és a gázolajjal szemben 16 százalékkal kevesebb a CO2 kibocsátás ugyanolyan teljesítmény elérésekor. Az Európai LPG Szövetség (AEGPL) szerint a cseppfolyósított gáz ökológiai lábnyoma 17 százalékkal kisebb a fűtőolajénál, és 49 százalékkal alacsonyabb, mint a széné, ezért a fenntartható fejlődés szempontjából rendkívül lényeges a PB-gáz és az autógáz elterjedése. Tíz év alatt több mint duplájára emelkedett Európában az LPG autógáz-töltőállomások száma. Még 2003-ban 15 ezer, napjainkban már 30 ezer ilyen kút üzemel – ismertette a nemzetközi szervezet megállapításait Kirilly Tamás, a Prímagáz műszaki vezetője.
A Siemens kapta a megrendelést a kansasi 48 MW-os Alexander szélerőműre. A megrendelés 21 db G2-es, SWT-2.3-108-as típusú szélturbina szállítására és karbantartására vonatkozik az NJR Clean Energy Ventures amerikai vállalat számára. Az Alexander Rushban (Kansas) épül meg. A szélfarm előreláthatóan 2015 őszén áll üzembe, és a megrendelő, ill. üzemeltető NJRCEV két nagy ügyfelének fog áramot szállítani. Az SWT-2.3-108-as onshore, fogaskerékáttétel-meghajtású, az USA-ban különösen népszerű termékplatformhoz tartozó berendezések különféle forgórész-átmérővel szállíthatók az eltérő helyi szélviszonyoknak megfelelően. Az amerikai kontinensen (USA, Kanada, Dél-Amerika) a Siemens nemrégiben elérte a 10 GW összes installált szélenergia-teljesítményt. Ehhez csak az USA-ban közel 5600 berendezés járul hozzá, amelyek 2,5 millió háztartás tiszta árammal való ellátására elegendőek.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)