Heti hírvilág (2015. január 19 – 25.)
Elkezdődött a Pakson építendő blokktípus terveinek helyszíni körülményekhez igazítása, azaz adaptálása. Az ehhez szükséges adatok biztosítása érdekében földtani kutatásokat is végeznek. A Népszava szerint Aszódi Attila kormánybiztos elmondta, hogy a Pakson megépülő két blokknak számos olyan része van, amelyek meg fognak egyezni az Oroszországban, Szentpétervár közelében kivitelezés alatt álló két blokkéval, de vannak olyan helyi körülmények és követelmények, amelyekhez hozzá kell igazítani a terveket. Példaként említette a talajjellemzőket, a meteorológiai feltételeket, a villamoshálózatot és a hűtővíz biztosítását. Mivel mások a talajviszonyok, az alapozás minden bizonnyal más lesz. A referencia erőműben hűtőtornyos hűtés van, mi pedig frissvíz-hűtésre készülünk, így szükség lesz vízkivételi-műre, más lesz a hűtővíz blokkokra való eljuttatása is.
Az Index Eurológus blogja úgy véli, hogy több szempontból is kifogásolhatja az Európai Bizottság a paksi atomerőmű tervezett bővítését. Problémás, hogy a döntés előtt nem volt közbeszerzés, és elképzelhető, hogy a projekt tiltott állami támogatásban is részesül. Közbeszerzési eljárás nélkül döntött a kormány arról, hogy az atomerőmű két új blokkját a Roszatom fogja építeni – ez szúrja a leginkább az Európai Unió végrehajtó és felügyelő testületének szemét. Decemberben a Fidesz egy törvényjavaslattal is bebiztosította, hogy a közbeszerzési törvény ne vonatkozzon a projektre. Ennél kisebb horderejű ügyben is marasztalt már el tagállamot az Európai Bizottság. Most, hogy Oroszország nap mint nap egyre keményebbeket üzen az EU-nak, egy ilyen építkezés kiemelt figyelmet kap Brüsszelben.
Kínai cégek keresik annak a lehetőségét, hogy miként tudnának nukleáris fűtőanyagot eladni Kelet-Európában. Az egyik lehetséges ország Magyarország – jelezte a vg.hu. A China National Nuclear Corporation (CNNC) állami atomenergetikai vállalat egyik képviselője a Pekingben zajló World Nuclear Spotlight atomenergetikai fórumon a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta: "az elmúlt évek erőfeszítései nem csak arra irányultak, hogy a kínai keresletet sikerüljön kielégíteni nukleáris fűtőanyagokból, de arra is, hogy a kínai cégek utat találjanak a külföldi piacokra is". Mára sikerült elsajátítani az energiablokkok fűtőanyagának gyártásához szükséges francia és orosz technológiát, ami lehetőséget teremt arra, hogy fűtőanyagot adhassunk el különböző atomlétesítményeknek.
A paksi atomerőmű munkavállalóit sérti Jávor Benedek kijelentése és szakmaiatlannak tekintik azt – írja az európai parlamenti képviselőnek írt nyílt levelében a PADOSZ – közölte a paksihirnok.hu. A Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Jávor Benedek azon kijelentésére reagált, miszerint eltitkoltak egy atomerőműben történt üzemzavart Nem felel meg a valóságnak az, hogy üzemzavar történt. A normál üzemi működéstől való eltérést tapasztaltak, amelyet a szokásos profizmussal, a hatóság által jóváhagyott szabályoknak megfelelően kezeltek. Hozzátették, hogy az sem igaz, hogy ezt az atomerőmű munkatársai késlekedtek volna jelezni. Biztonsági filozófiánk és munkakultúránk szerves része az eltérések, hibák, problémák, fejlesztési területek folyamatos keresése. Ennek szellemében nem csupán azonnal jelentjük a tapasztalatainkat, de sokszor - mint ebben az esetben is –, kollégáink olyan eltéréseket is jelentenek, amelyeket amúgy a világon sehol nem szükséges.
Fölösleges Paks II. az Energiaklub számításai szerint – írta az origo.hu. Elegendő villanyáramot lehet termelni 2030-ig Magyarországon még akkor is, ha nem bővítjük a paksi atomerőművet. A szakpolitikai intézet szerint a megoldás a következő: okosabb, takarékosabb áramfogyasztás, hőszigetelt épületek, több megújuló energia, rugalmasabb áramhálózat. Nem lesz annyi áramra szükségünk, mint amennyivel a paksi atomerőmű bővítést indokolják a különböző kormányzati intézmények. Ez a kiindulópontja annak a 2030-ig szóló energetikai modellszámításnak, amelyet az Energiaklub végzett.
Január 15-én az „Energoatom” által üzemeltetett dél-ukrajnai atomerőmű AT-1-es transzformátorán egy rövidzárlat miatt tűz keletkezett, az üzemzavar során a védelmi berendezések megfelelően működtek és a tűzet a személyzet másfél óra alatt eloltotta – közölte az Országos Atomenergia Hivatal. Az esemény nem veszélyeztette a nukleáris biztonságot, az atomerőmű normál működését sem befolyásolta. A környezetbe a hatósági korlátot meghaladó radioaktív kibocsátás nem történt, az atomerőmű területén a háttérsugárzás nem növekedett. Az üzemzavar során személyi sérülés nem történt. Az atomerőmű hivatalos közleménye itt érhető el.
Rekord mennyiségű áramot termeltek tavaly a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern oroszországi nukleáris erőművei. A 2014-es termelésük 180,458 milliárd kilowattóra volt, ami jócskán meghaladta ez egy évvel korábbi, 172,2 milliárdos értéket – adta hirül az AtomenergiaInfo. A szövetségi árhivatal által támasztott 168,3 milliárd kilowattórás kormányzati elvárásokat már 2014. december 11-én, a Roszatom célkitűzését (175 milliárd kilowattóra) pedig 2014. december 21-22-ére virradó éjszakára teljesítették az erőművek. Az elmúlt év kulcsfontosságú eseménye volt a Rosztovi Atomerőmű 3. számú energiablokkjának üzembe helyezése – a reaktort 2014. december 27-én kapcsolták rá az országos energetikai hálózatra. Oroszországban jelenleg tíz atomerőműben 33 reaktorblokk állít elő energiát. Ezek adják a villamosáram-termelés 16 százalékát, de a nyugati országrészben ennél is magasabb, 30 százalékos a részesedésük.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo jelezte, hogy a Roszatomhoz tartozó Afrikantov Gépipari Kísérleti Tervezőirodában összegezték és jóváhagyták a BN-1200 típusú, gyorsneutronos, nátriumos hűtőközegű reaktor kifejlesztése érdekében tavaly elvégzett munkát. A kutatás-fejlesztésben az orosz állami atomipari konszern gépgyártó társasága, az Atomenergomas keretében működő Afrikantov irodán kívül fontos résztvevő volt a Roszatom több más vállalata, így a Moszkvához közeli Obnyinszkban működő Fizikai Energetikai Kutatóintézet (FEI), a Gidropressz Kísérleti Tervezőiroda, az atomerőműveket tervező Atomprojekt, a Szervetlen Anyagok Magastechnológiájú Kutatóintézete (VNIINM) és a Szentpéterváron működő Prometeuszról elnevezett Prometej szerkezetanyag-kutató intézet is. Mára elkészültek a reaktor és a turbina, valamint a hozzájuk tartozó rendszerek, berendezések műszaki tervei, a méretezések és a kísérleti kutatások eredményei.
Szintén az AtomenergiaInfo írta, hogy Oroszország VVER-600 típusú referencia nukleáris blokkot tervez építeni a Kola Atomerőmű 2. építési fázisaként – közölte az orosz Roszatom Vállalatcsoport. A VVER-600 közepes méretű nukleáris blokk a VVER-1200 típusra épül, így berendezései és az alkalmazott biztonsági megoldások is hasonlóak. Ezek az átlagos teljesítményű reaktorok olyan régiókban lehetnek sikeresek, ahol nem annyira fejlett a hálózati infrastruktúra, és ahol nehéz vagy drága lenne más energiahordozóval kielégíteni a villamosenergia-igényeket. A típus teljes mértékben megfelel a 3+ generációs blokkok esetében megkövetelt nukleáris biztonsági elveknek és követelményeknek is. Gazdaságossági, előretervezhetőségi szempontból kiemelten fontos, hogy a blokkok tervezett üzemideje a VVER-1200 típushoz hasonlóan szintén 60 év.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy újabb csapás érte azokat a kínai terveket, hogy az ország az atomtechnológia nemzetközi élmezőnyébe kerüljön: tovább késik a harmadik generációs AP-1000 típusú reaktor üzembe helyezése az épülő szanmeni erőműben. Fejlesztési problémák miatt 2016-ig nem várható az átadás – jelentette ki a kínai Állami Atomenergia-technológiai Társaság (SNPTC) főmérnöke. Bár a szakember arról nem közölt részleteket, hogy milyen nehézségek támadtak, az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a csúszás veszélybe sodorja azt a kínai célkitűzést, melynek értelmében 2020-ig megháromszorozzák az ország atomenergia-termelését. Ez már nem az első fennakadás a japán Toshibához tartozó amerikai Westinghouse társasággal közös projektben, amelynek az eredeti elképzelések szerint 2013-ban kellett volna elkészülnie. Először a fukusimai erőműbaleset nyomán szükségessé vált biztonsági megfontolások és tervezési átalakítások miatt csúsztak a tervek, de minőségi kifogások is felmerültek az amerikai beszállítókkal szemben.
Négy cég versenyez a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos részvénycsomagjáért – nyilatkozta Pavol Pavlis gazdasági miniszter, miután személyesen ellenőrizte a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építési munkálatait. A részvénycsomag tulajdonosa az olasz Enel, a miniszter szerint már az egyes ajánlatokat bírálja el, ami azonban április végéig is eltarthat. Már tavaly kiderült, hogy a részvénycsomagért magyar–cseh párharc alakulhat ki. A Mol-csoport tagja, a pozsonyi Slovnaft és az MVM Magyar Villamos Művek ugyanis már november 19-én közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett a részvényekre, és a magyar cégekkel csaknem azonos időben jelentette be hivatalos vételi szándékát a cseh ČEZ energetikai társaság is. A másik két társaság neve egyelőre nem ismert, sajtóhírek szerint azonban orosz és kínai cégek is voltak az érdeklődők között. Az Enel a részvénycsomag iránt érdeklődő társaságokról egyelőre nem nyilatkozik. Az SE 66 százalékos részvénycsomagját az olaszok 2006-ban vették meg 840 millió euróért, tavaly azonban bejelentették, hogy a hatalmasra duzzadt tartozásaik miatt kénytelen lesznek megválni egyes cégeiktől, és a kiszemelt tulajdonrészek között van az SE is.
A cseh energiaszolgáltató társaság, a CEZ úgy véli, hogy új atomerőmű építése az ország energiaellátása szempontjából fontos ugyan, de az építkezés biztos piaci háttér nélkül nem kezdődhet meg, mondta a CEZ szóvivője, Ladislav Kriz, aki a cseh atomenergetikai fejlesztés akciótervének közzétételét követően nyilatkozott – tudósitott a figyelo.hu. A kiegyensúlyozatlan európai árampiac miatt az új atomerőmű-egységekbe fektetett tőke megtérülése bizonytalan, tette hozzá. A tervezet szerint az új atomerőmű-blokkok építését alapvetően a CEZ vagy a CEZ által alapított leányvállalat finanszírozná. Másik lehetőség egy magánbefektetői konzorcium, de az is felmerült, hogy az állam is beszáll. Az első és a második változatnak van egy közös eleme. Az építkezés tényleges megkezdésére, amely valamennyi, szükséges engedély megszerzését követheti, nem kerülhet sor biztonságos háttérfeltételek nélkül - mondta Kriz.
Ugyancsak a temelini atomerőművel kapcsolatos, hogy három nem kormányzati szervezet keresetet nyújtott be a Nukleáris Biztonság Állami Hivatala (SUJB) ellen, mert engedélyezte két új blokk megépítését a temelini atomerőműben - jelezték a szervezetek képviselői egy sajtóközleményben. A három szervezet a Dél - Bohémiai Anyák Egyesülete, a Polgári Kezdeményezés a Környezetvédelemért és a Calla mozgalom – közölte a figyelo.hu. A beadvány különösen a Környezetvédelmi Minisztérium tevékenysége miatt emel szót. A benne foglaltak szerint a tárca a projekt környezeti hatásainak elemzése során hibát követett el azzal, hogy elmulasztotta a konkrét reaktor-típusok környezetre gyakorolt hatásainak az értékelését. A keresetet három témakörre alapozták. A környezeti hatástanulmány problémaköre mellett azt állítják, hogy a nem - kormányzati szervezetek észrevételeivel csak formálisan foglalkoztak. Panaszt emeltek a SUJB álláspontjával kapcsolatban is.
Az idén lejáró után új hosszú távú gázszállítási megállapodást kíván kötni Oroszországgal, és abban bízik, hogy ennek főbb pontjairól meg tud majd állapodni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – nyilatkozta pénteki brüsszeli tárgyalásait követően a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szavai szerint azt is világossá tette partnereinek, hogy a bevándorlás kapcsán „nem fogadjuk el az európai szélsőjobboldal megközelítését és nem képviselünk idegenellenes álláspontot”. A magyar kormányfő néhány óra leforgása alatt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével és Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével tárgyalt.
A kormány határozatot fogadott el arról, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-t egymilliárd forintos alaptőkével és tizennégy milliárd forint tőketartalékkal alapítsák meg február 28-ig. A kizárólagos állami tulajdonú társaság felett az MFB Zrt. gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat – jelezte a portfolio.hu. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent határozatban a kormány egyetértését fejezi ki, hogy a nemzeti közműszolgáltatási rendszer a földgáz, a villamosenergia és a távhőszolgáltatás tekintetében piaci alapokon kerüljön megszervezésre a hosszú távon fenntartható működés biztosításával. A kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon a Fővárosi Gázművek Zrt. egyetemes szolgáltatási tevékenységének országos kiterjesztéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, beleértve a növekedési terv teljesítéséhez szükséges energiaforrások biztosítását, továbbá a feladatkörébe tartozó jogszabálymódosítási javaslatok és előterjesztések elkészítését.
Nem csupán a napelemekre vetett ki büntetőadót az Orbán-kabinet, hanem a szélerőművekre és a hőszivattyúkra is, vagyis már az összes korszerű zöldenergia-alkalmazás termékdíjköteles. Az LMP szerint a kirívóan környezetellenes adópolitika azonnal korrekcióra szorul, a párt egyúttal azt is javasolja, hogy a versenysemlegesség jegyében az atomerőmű-alkatrészekre is vessenek ki zöldadót.
A Mátrai Erőmű korábban már előkészített, de meg nem épített 400-450 megawattos blokkjának megvalósítását javasolja az Energiapolitika 2000 Társulat. A szakmai szervezet közleményében azt állítja, ezzel érdemben csökkenteni lehetne a magyar gazdaság importfüggését, és növelni az ellátásbiztonságot még az új paksi egységek üzembe helyezése előtt. Nemcsak a nemzeti lignitvagyon hasznosulhatna így a továbbiakban is, hanem a beruházással új, hosszú távon piacképes termelőegységek és új munkahelyek is létrejönnének.
Tóth Bertalan szocialista képviselő a MET és az MVM közti gázüzletről tett fel kérdéseket Seszták Miklós fejlesztési miniszternek. Az ezekre adott válaszok kikerültek a parlament honlapjára. A MET állami segítséggel szerzett üzletéről itt olvasható a 444.hu korábbi cikke.
Korszerűsítenék a közvilágítást Medinán. Vén Attila polgármester elmondta, a tervezési folyamat elkezdődött. Kész tervekkel szeretnék várni a pályázati lehetőséget, hogy mielőbb benyújthassák az anyagot. Mivel 2020-ig húsz százalékra kell emelni a megújuló energia arányát, napelemparkot is létesítenének a településen – jelezte a teol.hu. A község egyébként azt már elérte, hogy középületeinek rezsije a minimálisra csökkenjen. A medinai óvodára és a malom épületére napelemek kerültek, ezek használatára megkapták a szükséges engedélyeket. A középületek áramellátása és fűtése takarékos és teljesen korszerű, amennyire lehetősége van rá, alternatív forrásokból szerzi a falu az energiát.
Lezárult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. csaknem 7 milliárd forintos nyílt közbeszerzési eljárása a 2015 évi villamosenergia kereskedő kiválasztására. A nyertes ajánlattevő az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. lett. A szerződéskötésnek köszönhetően az MNV és a társasággal együttműködő állami tulajdonú cégek jövőre több mint 300 millió forintot takaríthatnak meg. A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a költséghatékonyság jegyében az elmúlt években több közös beszerzést is kiírt az állami tulajdonú társaságokkal együttműködve, melyeknek köszönhetően már eddig is több mint egy milliárd forintot spóroltak az állami társaságok.
Összesen 240 háztartás éves energiaszükségletét fedezi az a naperőmű, amelyet Berettyóújfaluban adtak át. A 680 megawattóra villamos energia termelésére képes létesítmény a legnagyobb a megyében. Mint az mno.hu közölte, a hajdúszoboszlói székhelyű családi vállalkozás, a Nord-Point Kft. Berettyóújfalu délnyugati részén, egyhektáros területen egy év alatt építette fel a csaknem 300 millió forintba kerülő naperőművet. A beruházáshoz 120 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert európai uniós forrásból a cég.
Zalaegerszeg közvilágításának mintegy 80 százalékát energiatakarékos LED-izzókra cserélik ki egy több mint egymilliárd forintos beruházás jóvoltából - közölte az alternativenergia.hu. A polgármester szerint közel 6 ezer lámpatestet cserélnek le a munkálatokra rendelkezésre álló 160 nap alatt. Csaknem 50 új lámpaoszlopot is felállítanak, a lakossági igények és a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével. A polgármester hozzátette: Zalaegerszeg ökováros programjához szervesen illeszkedik a közvilágítási rendszer korszerűsítése. A korszerűbb lámpatestek jóvoltából nemcsak csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, de évente mintegy 50 millió forinttal kevesebbet kell majd költeni villamos energiára.
Forgalomba áll az első vadonatúj hibridbusz Budapesten. Ezek a buszok, a szokásos fekete füstfelhő helyett, a megállóból hangtalanul, elektromos üzemmódban indulnak el. A buszokat a T&J Buszprojekt Kft. veszi és üzemelteti a BKK megrendelésében – közölte a hvg.hu. Az összesen 28 darab új Volvo, az Euro 6-os kibocsátási normának megfelelő, dízel-elektromos hajtású hibrid csuklós autóbusz először a 7-es busz vonalán szállít utasokat, majd márciusra fokozatosan az 5-ös, a 9-es és a 107-es járat vonalán is megjelennek. Az új hibridbuszok EURO 6 környezetvédelmi besorolásúak, hibrid meghajtásuk miatt 25-35%-kal kedvezőbb fogyasztási értékekkel rendelkeznek, mint például a normál Euro 6 dízel járművek.
Hatvanban átadták az Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola, a Hatvani Vörösmarty téri Óvoda és a Hatvani Csicsergő Óvoda felújított épületét – jelezte az MTI OTS. Az Új Széchenyi Terv égisze alatt, a Környezeti és Energia Operatív Program keretében a beruházást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium bruttó 83 973 487 forint támogatásban részesítette. Az építés során az épületek falára 10 cm polisztirol hab hőszigetelés, a padlásra pedig 20 cm vastag környezetbarát technológiával készült üveggyapot hőszigetelés került. A régi, elhasználódott nyílászárók, modern, hőszigetelt üvegezésűekre lettek cserélve. A radiátorokat a helyiségenkénti hőmérsékletszabályozást lehetővé tevő termosztatikus szelepekkel szerelték fel. Az épületek fűtését, majdnem a teljes fűtési idényben az ATES típusú talajszondás hőszivattyúk biztosítják. A korszerűsítés hatására közel 65%-os energia-megtakarítást értek el.
Napelemadó: az unió mást mond, mint a kormány – közölte az alternativenergia.hu. Az unió valóban elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket, de az elektronikai hulladékok kezelését nem a kormányok, hanem a cégek számára írja elő. A hulladékgazdálkodást három éve államosították, azelőtt a cégek visszaigényelhették a termékdíjat, ha gondoskodtak a szemétről, most már mindenképpen fizetniük kell. Napelemhulladék még évtizedekig nem lesz, és akkor sem kell majd kiválogatni a paneleket a többi szemét közül.
Magyarország egyfajta jelzést, iránymutatást vár az EU-tól és az Európai Bizottságtól arra, hogy a Déli Áramlat meghiúsulása után milyen úton kíván elindulni Közép-Európa energiabiztonságának javítása érdekében – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a BruxInfo kérdésére közölte, „célegyenesbe fordult a Putyin orosz elnök budapesti munkalátogatásának időpontjáról folyó egyeztetés”. Magyarország azt szeretné, ha az EU és az Európai Bizottság „tiszta vizet öntene a pohárba”, és világossá tenné, milyen irányokat kész támogatni Közép-Európa energiabiztonságának javítása érdekében. Szijjártó Péter mindenekelőtt erről a kérdésről kíván tárgyalni kedden Maros Sefcovic, Energia Unióért felelős bizottsági alelnökkel.
Ugyancsak a Déli Áramlattal kapcsolatos, hogy az orosz külügyminiszter sem örül a gázvezeték-projekt lezárásának, de az orosz államnak nem volt más választása egyéb kötelezettségei miatt. Szergej Lavrov bizakodóan nyilatkozott a Török Áramlatról, amely Ukrajna elkerülésével biztosíthatja az európai kontinens biztonságos gázellátását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sajnálatosnak nevezte a Déli Áramlat európai gázvezeték-projekt lezárását. Elsősorban azért született az orosz döntés, mert a Déli Áramlat az Európai Bizottság kezében a hátrányos megkülönböztetés eszköze volt. Lavrov szerint az Európai Unió úgynevezett harmadik energiacsomagja alól tett számos kivétel bizonyítja, hogy a politikai akarat megléte esetén mindent meg lehet valósítani. Egyebek között arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság 2013-ban kivette az uniós szabályozás hatálya alól a transz-adriai földgázvezetéket (TAP), és lehetővé tette az úgynevezett harmadik fél hozzáférését az infrastruktúrához, valamint a díjtételek szabályozását illetően is engedményeket tett.
Ezt követően pedig már azt jelezte az atv.hu, hogy bár moszkvai tisztviselők szerint a Déli Áramlat földgázvezeték tervének törlése nagy csapást jelent Európára, elemzők szerint Oroszország kilátásai sem a legjobbak, mert van lehetőség mellőzni az orosz gázt. Persze az drágább lesz, de emiatt nem a Nyugat, hanem Kelet-Európa feje fájhat majd. 2019-ig még jön Ukrajna felől gáz, de utána már nem biztos, sőt, az orosz álláspont szerint Törökország lesz az új tranzitország – vezeték arra viszont még nincs. Miután évekig dolgoztak egy Ukrajnát megkerülő második gázvezetéken, de aztán az unió ellenkezése miatt a Déli Áramlat projektet lezárták, az oroszok úgy döntöttek, hogy egy törökországi elosztó közbeiktatásával oldják meg a tranzitot – de ide az európai országoknak már maguknak kell kiépíteniük a vezetéket. „A Déli Áramlat kérdése le van zárva. A Török Áramlat az egyetlen út. Nincs más lehetőség” – közölte Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója.
Konkrét eredményeket hozott Ewa Kopacz lengyel kormányfő kijevi látogatása, amelynek során több együttműködési megállapodás született, elsősorban az energetikában – írta a napi.hu. A Naftogaz és a lengyel Gaz-System szerződést kötött egy gázvezeték építésére, amely - mint Arszenyi Jacenyuk ukrán kormányfő hangsúlyozta - nem az orosz gáz reverz szállítását tenné lehetővé, hanem a swinoujsciei cseppfolyósított gáz (LNG) kikötőből szállítana Kijevnek évente akár 10 milliárd köbméternyi földgázt. Emellett Varsó tíz év alatt 100 millió euró értékű hitelt folyósít Ukrajnának, ennek egy részét az ukrán hő- és villanyerőművek célirányos korszerűsítésére fordítanák.
Fehéroroszország februártól 9,7 százalékkal emeli a Barátság olajvezetéknek az országon át vezető úgynevezett északi szakaszán a tranzitdíjat. Fehéroroszország egy éve 8,5 százalékkal, még egy évvel korábban, 2013-ban pedig 9,7 százalékkal emelte a tranzitdíjat – jelezte a vg.hu. Egy fehérorosz-orosz kormányközi megállapodás értelmében a két fél egyetértésével alakítják évente a tarifát. Tavaly 61 millió tonna orosz kőolaj haladt át Fehéroroszországon, ami 1,4 millió tonnával haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Még decemberben egy ukrán energiaügyi minisztériumi forrás arról beszélt, hogy Kijev emelni tervezi az országon áthaladó, Oroszországból Európába tartó Barátság olajvezeték déli szakaszán a tranzitdíjat, amit a jövőben már euróban szedne be.
További, a jelenleginél kisebb vízerőművel gyarapodhat a Bős–nagymarosi Vízmű. Az állami kézben levő Vízgazdálkodási és – építőipari Vállalat ugyanis Dunacsúnnál azoknak a zsilipeknek a felújítását tervezi, amelyek a Bős–nagymarosi Vízmű részét képezik – közölte az alternativenergia.hu. A zsilipek alatti vízerőmű építésének célja azoknak a vízáramlatoknak a hidroenergetikai kihasználása, amelyeket eddig a Duna medrébe engedtek – áll a társaság beruházási tervében, amelynek az életkörnyezetre gyakorolt hatásait (EIA) már vizsgálják. A Pravda.sk, a Pravda napilap portáljának információi szerint a dunacsúni kisebb vízerőmű az állami vállalatnak hozzávetőleg 22 millió eurójába kerül, annak a teljesítménye pedig 7 megawatt lesz. Az erőműben a villanyáramot majd két Kaplan-féle horizontális turbina fejleszti. Az új vízerőmű építése jövőre kezdődne. Az egész építkezés azt követően két évig tarthat.
Az Eni hamarosan megkezdi a gáz- és olajkitermelést Portugáliában, miután megvásárolta három tengeri lelőhely 70%-os tulajdonrészét a Petrogaltól. Az egyezmény értelmében az olasz vállalat 9 ezer négyzetkilométeres, eddig kiaknázatlan területen kapott kutatási jogot. Az Eni a Gamba, Santola és Lavagante mezők 70%-os tulajdonrészét vásárolta meg a Petrogaltól, mely a portugál energetikai vállalat, a Galp Energia leányvállalata. A Petrogal a feltárási jogot 2007-ben kapta a portugál államtól.
A brit lakossági közműszolgáltatók szerint az ellenzéki Munkáspárt közműdíj-befagyasztási tervei miatt nem lehet a konzervatív kormánykoalíció által elvárt mértékben csökkenteni a háztartási energia árát. Mint az Energiainfo jelezte, a hat országos szolgáltató közül eddig a két legnagyobb, az E.On nagy-britanniai kiskereskedelmi üzletága és a British Gas jelentette be, hogy 3,5, illetve 5 százalékkal csökkenti a lakossági földgázszolgáltatás díjszabását. A nagybani földgázbeszerzési árak jelentősen, 24 százalékkal zuhantak az elmúlt egy évben. George Osborne pénzügyminiszter a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilapnak nyilatkozva kijelentette: előrelépésnek tartja, hogy két cég már díjcsökkentéseket jelentett be, de "ennél tovább kell menni", el kell érni, hogy a nagybani beszerzési árak esése megfelelő mértékben jelenjen meg a fogyasztói díjszabásokban. Osborne hozzátette: a brit kormány "nagyon szoros figyelemmel" fogja követni, hogy ez bekövetkezik-e.
Brazília több pontján korlátozni kényszerültek, néhány helyen pedig teljesen le is állították a szolgáltatók az áramellátást, amely rendkívüli mértékben megnövekedett a nyári hőség miatt – közölte a greenfo.hu. A regionális energiavállalatok az országos energiahatóság (ONS) iránymutatásait követve jártak el. Az ONS szerint az áramszolgáltatás összeomlásának megakadályozására elrendelt "gördülő áramszünetre" a tartós hőség következtében megnövekedett energiafogyasztás miatt volt szükség. Sao Paulóban például csaknem 37 fokot mértek a hét első napján. Az energiafogyasztás átmeneti korlátozása az egyik Sao Pauló-i metró működését is érintette, Rio de Janeiro szövetségi államban pedig automatikusan lekapcsolt az Angra I atomerőmű.
A greenfo.hu hire szerint ezzel párhuzamosan ugyancsak folyamatos áramkimaradások keserítik meg az argentin főváros életét, miután a kánikulájában újabb rekordokat döntött a Buenos Aires-iek áramfogyasztása. A fogyasztói árak befagyasztása miatt a szolgáltatóknak nem éri meg korszerűsíteni az elavult hálózatot. Az Edenor áramszolgáltató társaság szóvivője azt mondta, hogy dolgoznak a lakosság ellátásának helyreállításán. Míg az argentin főváros másik nagy szolgáltatója, az Edesur reményét fejezte ki, hogy a szerdai nap végére fel tudják számolni az áramkimaradásokat.
A portfolio.hu számolt be arról, hogy a horvát miniszterelnök a sziszeki finomítóban dolgozók szakszervezetének vezetőivel tárgyalt. Ezt követően Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter levélben kért választ az INA-tól azokra a kérdésekre, hogy miért késnek a horvátországi finomítói beruházások, illetve hogy mik a tervek a finomítókkal. Minderre azt követően került sor, hogy a horvát elnök a sziszeki finomítóban dolgozók szakszervezeti vezetőivel tárgyalt. A finomítóban átmenetileg leállt a termelés az INA döntése nyomán, amit azzal indokoltak, hogy a zuhanó olajár miatt pótlólagos hatékonyságjavító intézkedések váltak szükségessé. A gazdasági miniszter levelére a MOL nyilatkozatban reagált, ebben hangsúlyozta, csalódott, hogy a horvát fél visszautasította az amerikaiak által ajánlott közvetítőket, ami a tárgyalásokat gyorsíthatta volna fel a felek között. A MOL szerint a gazdasági miniszter által írt levelek átpolitizáltak, a horvát politikai játszmától pedig a jövőben is szeretnék távol tartani magukat.
A krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) megépítésének jogi, üzleti és pénzügyi szaktanácsadására kiírt horvátországi tenderre a Boston Consulting magyar kirendeltsége, a brit Ernst&Young, az amerikai AT Kearney, a PricewaterhouseCoopers zágrábi, olasz és norvég kirendeltsége, továbbá a horvát EI Hrvoje Pozar adott be pályázatot – közölte a Polsovni Dnevnik című horvát napilapra hivatkozva az Energiainfo. Hivatalos adatokat a beérkezett pályázatokról még nem közölt az LNG Hrvatska vállalat, ami szerintük összhangban van az Európai Bizottság által előírt szabályokkal. A lap úgy tudja, hogy nyolc pályázat érkezett a tenderre, de három nem felelt meg az előírásoknak. A pályázatokat a következő harminc napban fogják elbírálni és értékelni.
A palaolaj-kitermelésben is érdekelt nagy olajvállalatok több ezer munkást bocsátanak el és befagyasztják a beruházásokat a csökkenő olajárak miatt. A világ legnagyobb bányászati vállalata, a BHP Billiton 40 százalékkal csökkenti az észak-amerikai palaolaj-kitermelését. 26 fúrószigetből 10-et bezár június végéig. Ugyanakkor fokozza a megmaradó fúrószigetek működését. Az Euronews szerint 2011-ben a BHP 20 milliárd dollárt költött arra, hogy belépjen a palaolaj- és palagázpiacra. Megvette a Petrohawk Energy-t és a Chesapeake Energy-t. A cég vezérigazgatója legutóbb azt nyilatkozta, hogy a vállalat a texas-i Black Hawk mezőre fog koncentrálni. A kőolaj mellett a BHP vasércbányászattal is foglalkozik. Ám a vasérc világpiaci ára szintén folyamatosan esik. Tavaly összesen 47 százalékkal csökkent a jegyzése, mivel Kína egyre kevesebbet rendel a nyersanyagból. Ennek ellenére a BHP a kitermelés növelését jelentette az októbertől decemberig tartó időszakban, és a kitermelés további fokozását tervezi 2015-re.
Ugyancsak az olajpiaci helyzettel foglalkozik a portfolio.hu: - Dráma az olaj piacán! Itt a 86-os válság? című írása. Mint jelzik, sorra érkeznek az olajszektorból az elbocsátásokról és beruházáscsökkentésről szóló hírek, de a vállalatok mellett már jegybanki prognózisok is megjelentek az olajár-esés várható következményeiről. A helyzet kísértetiesen hasonlít a 86-os olajválságra, a nagy olajcégek első válasza akkor is pontosan ugyanez volt: csökkenő beruházások. A részvényárak tavaly nyár óta meredeken esnek, ahogy a profitvárakozások is, a 86-os példát alapul véve azonban hamarosan fordulatnak kell már jönnie. Ez utóbbi irányába mutat egyébként a kínálati oldal megindult alkalmazkodása is, az USA-ban a múlt héten olyan mértékben csökkentek az olajfúró kapacitások, amire 24 éve nem volt példa.
Gigantikus úszó napfarm épül Japánban: a hasonló elrendezésű, vízfelületekre telepített napelem-együttesekre az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Indiában és Olaszországban is akad példa, a Tokiótól keletre található Jamakura-gát víztározóján helyet kapó telep viszont minden eddiginél grandiózusabb lesz. A tervek szerint 2016 márciusára elkészülő napfarm 180 ezer négyzetméteren terül majd el, és a vízen úszó 50 ezer napelem közel 5000 háztartás energiaigényét (13,4 MW) lesz képes kielégíteni. A becslések szerint a telep üzembe állásával évi 8000 tonnával csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A projekt egy japán elektronikai cég, a Kyocera, a fotovoltaikus berendezések tervezésével és üzemeltetésével foglalkozó francia Ciel et Terre és a Century Tokyo Leasing Corporation közös vállalkozása. A vízre telepített napelemek nagy előnye a szárazföldi telepekkel szemben, hogy a panelek nem foglalnak el értékes termőterületeket, ami Japánban különösen fontos szempont.
Erős szél vagy sok napsütés idején nagy mennyiségű megújuló vagy más, decentralizáltan termelt energia kerül betáplálásra a középfeszültségű hálózatba. Ez rövidzárlatokat okozhat, amelyek veszélyeztetik az áramellátást. A szupravezetős hálózati technológiák ilyen körülmények között is megbízható hálózati üzemet tesznek lehetővé. A Siemens egy úgynevezett rezisztív típusú szupravezetős áramkorlátozó túláramvédelmet (Superconducting Fault Current Limiter) szerel fel az augsburgi városi műveknél ennek a problémának a megoldására. A fejlesztési munkáknak és a városi középfeszültségű hálózatban való telepitésnek 2015 végére kell befejeződniük, ezt követően az SFCL-t terepi teszt keretében fogják vizsgálni. Az Assist nevű projektet a bajor gazdasági, média-, energetikai és technológiai államminisztérium támogatja a „BayINVENT” program keretében, amely az innovatív energia-technológiákra és energia-hatékonyságra irányul. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) már több fontos szabadalmat fogadott el a rezisztív SFCL technológia tárgykörben.
Az Impulse-2 napelemes repülőgép 12 szakaszban repüli majd körbe a Földet anélkül, hogy egy csepp üzemanyagot vételezne – jelentették be a projekt kezdeményezői. A svájci Bertrand Piccard és André Borschberg, a Solar Impulse 2 projekt társalapítói és pilótái kedden mutatták be repülési stratégiájukat az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dzabiban, ahonnan a tervek szerint február végén vagy március elején indulnak útnak. Öt hónap alatt körülbelül 35 ezer kilométert tesznek majd meg nagyjából 25 repülési nap alatt, sebességük óránként 50 és 100 kilométer között lesz. A tizenkét éve indult projekt eredményeként ők lesznek az elsők, akik napenergia segítségével szállnak át óceánok és kontinensek felett. A napelemekkel és négy villanymotorral ellátott gép több napon és éjszakán át képes repülni.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)