Heti hírvilág (2015. január 12 – 18.)
Az elmúlt évben végzett háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokból nyert adatokat felhasználva indul a telephely-vizsgálati program a két atomerőművi blokk létesítésével kapcsolatban. Mittler István, az MVM Paksi II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatójának tájékoztatása szerint, a tényleges vizsgálatok 2015 elején kezdődnek el. Az Országos Atomenergia Hivatal 2014. november 14-én adta ki a telephely-vizsgálati és - értékelési program elfogadására vonatkozó határozatát. Az engedélyezési eljárással párhuzamosan a Paks II. társaság megkezdte a programban rögzített feladatok "csomagokra” bontását, a végrehajtásukra vonatkozó beszerzési eljárások előkészítését, majd – már az engedély birtokában – a kiválasztott partnerekkel szerződést kötöttek a több mint egy évig tartó munkálatokra. Dr. Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásfenntartásáért felelős kormánybiztos azt mondta, a telephely-vizsgálati program arra szolgál, hogy meggyőződjenek a kijelölt telephely alkalmasságáról, illetve meghatározzák azokat a paramétereket, amelyeket a tervezés során figyelembe kell venni. Hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon jól megkutatott, monitorozott környék, mert már harminc éve működik itt atomerőmű. Az újabb vizsgálatokat a legújabb, legmodernebb módszerekkel végzik a jelenleg érvényben lévő elvárásoknak maradéktalanul eleget téve.
Az idén méri fel a kormány, hogy milyen beruházás-ösztönző programokra van szükség a vállalt 40 százalékos hazai beszállítói arány eléréséhez Pakson. Még tavaly év végén jelent meg az a kormányhatározat, amelyben egyebek mellett egy paksi bővítéshez kapcsolódó beszállítói program kialakítását is kezdeményezte a kabinet. A Figyelő kérdésére most elárulták: ennek célja, hogy a kivitelező Roszatom által vállalt 40 százalékos magyarországi beszállítói arányt el lehessen érni. Aszódi Attila az atomerőmű kapacitásfenntartásáért felelős kormánybiztos a Figyelőnek hangsúlyozta: a folyamat már évekkel ezelőtt megkezdődött, hiszen a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. - az MVM csoport tagvállalatainak bevonásával - még 2012-ben megindított egy beszállítói programot. Ennek célja az volt, hogy felmérje azon magyar vállalkozásokat, amelyek részt tudnak venni majd a későbbiekben a beruházással kapcsolatos feladatok elvégzésében.
Az újabb két paksi atomerőművi blokk sem elegendő ahhoz, hogy hosszú távon garantálja az ország biztonságos áramellátását, az egyéb erőművi beruházásokhoz sürgősen el kell készíteni a nemzeti erőműfejlesztési cselekvési tervet - mondta Bencsik János (Fidesz), a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságainak elnöke, illetve a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke. Az Energiapolitika 2000 Társulat rendezvényén elhangzott előadásában Bencsik János leszögezte azt is, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs reális alternatívája. A várható csúcsterhelés a jelenlegi 6500 megawattról 2020-ra 6700-ra nő, 2030-ra pedig eléri a 7300 megawattot. Magyarországon az erőművek bruttó beépített teljesítőképessége a Mavir adatai szerint több mint 9 ezer megawatt. Az üzemelő kapacitás 2020-re 6-7 ezer megawatt közé csökken majd, az import pedig várhatóan megduplázódik, eléri a 3 ezer megawattot.
A PM-et a párt egyik informátora arról tájékoztatta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben - közölte az MTI-vel Jávor Benedek, hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az EP-képviselő szerint az egyes blokk élettartam-hosszabítása úgy történt meg, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel: ott is korrodálódott a csőrendszer.
Nem minősül üzemzavarnak a Paksi Atomerőműben 2013-ban történt rendellenesség sem a hazai, sem a nemzetközi előírások szerint - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, a sajtóban megjelent információkra reagálva. A közlemény szerint az atomerőmű hármas blokkján egy 2013. májusi ellenőrzés során a szakemberek azt tapasztalták, hogy a korábban elhasznált fűtőelemek hűtésére, pihentetésére használt medence hűtőközeg-mennyisége némileg gyorsabban csökkent a természetes párolgásból adódó fogyásnál. A külső szakértők bevonásával elvégzett vizsgálat megállapította, hogy a korróziós foltok, illetve az ezekből kialakult tömörtelenség lokális jellegű, amely a normális üzemeltetés során is előfordulhat és semmilyen veszélyt nem jelent sem az erőmű dolgozóira, sem pedig a létesítmény környezetére. Egy ilyen rendellenesség igen messze áll az üzemzavartól, különösen hogy a hűtőközeget (bóros vizet) a biztonsági rendszerek a telephelyen belül összegyűjtötték.
Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) közzétette a Fukushima tanulságait feldolgozó Nemzeti Akciótervek felülvizsgálatáról szóló jelentéseket – közölte az Országos Atomenergia Hivatal. A közvélemény megismerése érdekében olyan online felületet hoztak létre, ahol észrevételt, véleményt lehet mondani, illetve kérdéseket lehet feltenni. A weboldal 2015. január 8-tól február 28-ig fogadja a visszajelzéseket. A kérdéseket az ENSREG továbbítja az adott országnak, közvetlenül nem válaszol a beérkező megkeresésekre. Az oldal itt érhető el.
Ugyancsak az OAH tette közzé: hazánk nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a 2004-ben, Madridban alapított, jelenleg 15 állam nukleáris védettségi hatóságaiból álló ENSRA szövetség (Európai Nukleáris Védettség Területén Kompetens Hatóságok Szövetsége) elnökségi feladatait az Országos Atomenergia Hivatal látja el 2015-ben. A szervezet azzal a céllal jött létre, hogy megfelelő fórumot biztosítson a nukleáris védettséggel összefüggő szabályozási kérdések megvitatására – beleértve a bizalmas, minősített ügyekkel kapcsolatos felvetéseket –, fejlesztve ezzel a fizikai védelem alapelveinek átfogó megértését. Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia hatósága mellett a közeljövőben várhatóan Románia és Bulgária hatósága is csatlakozik a szövetséghez. Az Országos Atomenergia Hivatal 2009 óta tagja az ENSRA-nak.
A versenyképességet és az energiabiztonságot is csökkenti az, hogy Európában visszaszorulóban van az atomenergia - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza budapesti sajtótájékoztatóján. A szakember ezt a megállapítást emelte ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) múlt évi, legutolsó jelentéséből, amely az atomenergiát vizsgálta részletesen. Az atomenergia alacsony részaránya miatt drágább az elektromos áram, ami több iparágban visszaveti a versenyképességet, ilyen terület például az alumínium-, az üveg- és az acélipar - mondta a vezető közgazdász. Az említett iparágak versenyképességét Ázsiához kell mérni, ahol viszont - különösen Kínában - folyamatosan emelkedik az atomenergia részaránya a villamos áram termelésén belül.
Érdekes infografika jelent meg az a Paksi Paktum Facebook oldalán az egyéves, moszkvai Orbán–Putyin megegyezés apropóján - hívta fel a figyelmet a hvg.hu. Az Energiaklub által "üzemeltetett" Paksi Paktum infografikát közölt a ma egy éve megkötött, Paks 2 építéséről szóló orosz-magyar megállapodás kapcsán, amely a hivatalos statisztikán túl arra villant vakut, hogyan építenek az oroszok atomerőművet. "A hivatalos statisztikák mást mutatnak, de a valóság az, hogy egyes reaktorokat már évtizedek óta építenek, és egyetlen projekt sem fut a tervezett menetrend szerint. Mi vajon mire számíthatunk?" – írták a kép alá.
Ugyancsak az új paksi blokkokkal foglalkozott a greenfo.hu írása is. Mint jelezték, Paks II, az évszázad beruházása, melyre közel 4 ezer milliárd forintot költ majd el a magyar állam. A reaktorokra 3000 milliárdnyi hitelt veszünk fel, aminek törlesztése mindannyiunkat érint majd, mert a hitelt mi, adófizetők fizetjük vissza. A kormánybiztos szerint nem számolnak korrupciós kockázatokkal, mert az bűncselekmény. És ha így van, sokakat zavarhat az a titkolózás, ami körülveszi a Paks 2 beruházást. Az RTL KLUB "Házon kívül" c. műsorában Velti László riportjában három fontos elemet vett sorra: a hatalmas devizahitel kockázatait, a gigaberuházás átláthatatlanságát és azt, vajon az orosz hitel mennyire láncolja majd Magyarországot Oroszországhoz.
Egy éve állapodott meg Orbán Viktor a paksi szerződés aláírásáról, ennek kapcsán közölt egy összeállítást a 444.hu, az azóta történtekről.
A terveknek megfelelően Indiában 2014 utolsó napján a Kudankulam 1. VVER-1000 típusú blokk megkezdte kereskedelmi üzemét – jelezte az AtomenergiaInfo. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern a blokk sikeres kereskedelmi üzemével is bizonyítja, hogy olyan technológiai tudással rendelkezik, amelyek teljes mértékben kielégítik a fukushimai atomerőmű-baleset tapasztalatai alapján kidolgozott és bevezetett új nukleáris biztonsági elveket és követelményeket is. A blokk India déli villamosenergia-hálózatához csatlakozik, az általa termelt villamos energiát 5 államban használják fel, enyhítve az energiahiányt. A blokkon 2013. július 13-án indították be a láncreakciót, az első hálózatra csatlakozás pedig még az év október 22-én történt. Azóta elvégeztek minden szükséges műszaki vizsgálatot és beszereztek minden szükséges hatósági jóváhagyást.
Szijjártó Péter nem lát semmilyen kockázatot vagy esetleges módosítási kényszert a 10 milliárd eurós, paksi projekthez igénybe vett orosz finanszírozást illetően - tudósít a Reuters hírügynökség írására hivatkozva a portfolio.hu. A külügyminiszter a paksi beruházás mellett a hírügynökség beszámolója szerint arról is beszélt, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság pénzügyileg támogatja majd Magyarországot energiainfrastruktúrájának felépítésében a Déli Áramlat után. Szijjártó nyilatkozatában elmondta, hogy a Déli Áramlat tervének megszűnése miatt Magyarország még jobban függ az orosz gázellátástól. Ennek következtében "nincs is olyan ország, amely Magyarországnál hamarabb szeretne egy, a Minszk protokollt figyelembe vevő megoldást sürgetni" - fogalmazott a miniszter.
Fennakadást tapasztaltak a szakemberek az Oroszország felől Ukrajnán át Magyarországra érkező gázolajszállításban – erősítették meg a Mol részéről a The Wall Street Journal kérdésére kedden. Mint a hvg.hu közölte, azt nem tudni, pontosan milyen problémáról van szó. A gazdasági lap e-mail-ben feltett kérdéseire válaszoltak a Moltól. A fennakadással kapcsolatban csak annyit közöltek, hogy az oroszok eleget tesznek hosszú távú szerződéses kötelezettségeiknek. Egy névtelenül nyilatkozó, a helyzetet jól ismerő, Molon kívüli forrás azt mondta, hogy az érintett gázvezeték tulajdonjogáról vita van az oroszok és az ukránok között, az ukránok saját tulajdonuknak tekintik azt ugyanis.
Indulnak a háromdimenziós mérések azon a Szeged közeli szénhidrogén-lelőhelyen, amelynek olajára alapozva a Mol Magyarország lassítani szeretné hazai felhozatalának csökkenését. A lelőhely jellemzői kis robbantásokkal nyert adatokkal mérhetők fel. A szénhidrogén-iparhoz, a bányászathoz és az útépítéshez kapcsolódóan tavaly több tucatnyi robbanószer-használati engedélyt adtak ki a bányakapitányságok. A vg.hu szerint januárra és februárra ütemezte a Mol Nyrt. alvállalkozója azokat a robbantásokat, amelyekre azért van szükség, hogy pontosan meg lehessen határozni a Szeged közeli olajkoncessziós terület olajkincsének pontos elhelyezkedését. Olyan, háromdimenziós (3D) vizsgálatokról van szó, amelyek során a szakértők kis robbantásokkal keltett hullámok visszaverődése alapján alkotnak képet a szénhidrogént rejtő szerkezetek tulajdonságairól.
Tavasszal a lakossági földgázszolgáltatással megkezdi működését az állami közműcég, ezt követően pedig a társaság megjelenik az áram-, majd a távhő-szolgáltatói ágazatban is - ezt a Miniszterelnökség közölte hétfőn az MTI-vel. A Népszava információi szerint azonban a Fidesz-kormány korábbi ígéretei ellenére egyelőre még csak homályos tervekben létezik az az óriási állami rezsiholding, amelynek az egész országban el kellene látnia az árammal, a gázzal, és a távhővel a lakosságot. Iparági szakértők szerint legalább féléves csúszással kezd majd működni ez a közműszolgáltató, amely a közpénzek temetője lehet. A Lázár János vezette Miniszterelnökség most azt közölte, hogy az állami közműszolgáltatás rendszerének megszervezése "gőzerővel folyik" és "a korábbi bejelentéseknek megfelelően a következő két-három évben elnyeri végső formáját és üzemméretét." Közleményükben azt is írják: visszautasítják az állami közműcég indulásának késlekedésével kapcsolatos, "félrevezető sajtóhíreket".
Több mint három havi szünet után Magyarország felújította az Ukrajnába irányuló földgázszállítást - idézi az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó vállalat közleményét a portfolio.hu. Az Ukrtransgaz tájékoztatása szerint Magyarország felől napi 2,7 millió köbméter földgáz érkezik majd Ukrajnába. Ukrajna igyekszik alternatív energiaforrásokat találni az Oroszországból érkező földgáz helyettesítésére, 2014-ben kezdett nagy mennyiségben földgázt importálni Európából, ahonnan a tavaly beszerzett több mint ötmilliárd köbméter földgáz jelentős része Szlovákiából érkezett, Magyarország felől 600 millió köbmétergáz került ukrán tározókba. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. tavaly szeptember 25-én jelentette be, hogy határozatlan időre leállítja a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást Ukrajna felé, mert a rendszerhasználók értesítése szerint megnőtt a beszállítási igény. Ezt megelőzően Magyarország felől - a maximálisan lehetséges 16,8 millió helyett - 3-4 millió köbméter földgáz érkezett naponta Ukrajnába.
Napok óta érkezik gáz az FGSZ Zrt. nagynyomású gázszállító rendszerébe a magyar-szlovák tranzitvezetéken, amelynek végéhez közeledik a tesztüzeme. A magyar piacnak hamar szüksége is lehet az északról várható gáztöbbletre, mert az orosz Gazprom szerdán közölte: zavar támadhat Európa Ukrajnán keresztüli gázimportjában – jelezte a vg.hu. Tegnap közel kétmillió köbméter földgázt fogadott az FGSZ Zrt. vecsési gázközpontja a magyar-szlovák összekötő gázvezetéken. Ez még csak a próbaüzem, amelynek első szállítására már tavaly december 29-én sor került, a hónap második felében pedig volt példa néhány ellenkező irányú szállításra is. Szintén tegnap a Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT), a cső magyarországi szakaszának tulajdonosa „erős fény és hanghatással járó” tisztítást (fáklyázást, görényezést) végzett a szadai kompresszorállomáson. E létesítmény műszaki problémái miatt nem lehetett a vezeték kereskedelmi üzemét megindítani a 2015. január 1-i határidőre.
Három cég nyerte a MAVIR távvezeték tenderét: az eredetileg becsült nettó 12 milliárd 888 millió forint helyett nettó 14 milliárd 176 millió forintért vállalta a kiírásban szereplő távvezeték építést és bontást a nyertes három cég, az Omexom Magyarország Kft., az MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. - az eredmény a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg – közölte a profitline.hu.
Ezt követően pedig a Napi Gazdaság arról irt, hogy távvezeték oszlopok felújítására és a távvezetékek optikai összeköttetésére több mint 4 milliárd forintot fordít a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. - az erről szóló két tender eredménye pedig a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Mindkét közbeszerzés hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárás volt, mindkét esetben a legolcsóbb ajánlattevő nyert volna, ha van az elfogadottakon kívül is ajánlattevő. Az első közbeszerzés a távvezeték oszlopok felújítását tartalmazta. A becsült érték nettó 2 milliárd 310 millió forint volt, a nyertesek 2 milliárd 541 millió forinttal vállalták a munkát. A nyertes az MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. lett. másik tender a távvezetékek optikai összeköttetésének a kiépítését kérte. Itt a becsült érték nettó 1,5 milliárd forint volt, míg a nyertes társaságok nettó 1,65 milliárdért vállalták a munkát. A nyertes az Omexom Magyarország Kft. valamint - közös ajánlattevőként - az MVM OVIT Zrt. és az EKS Service Kft. volt.
Az előző évhez képest, tavaly 3,5 milliárd forinttal került kevesebbe a hazai zöldenergia-termelés a fogyasztóknak. A termelők viszont több büntetést fizettek 2014-ben – jelezte a Napi Gazdaság. Olcsóbb volt a megújulóenergia-termelés Magyarországon tavaly, mint 2013-ban, mivel kevesebbet kellett költenie a rendszerirányítónak az ingadozások kiegyensúlyozására – derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) adataiból. A zöld energia előállításához kapcsolódó kiegyenlítő energia tavaly tizenegy hónap alatt – a decemberi számokat még nem közölte a rendszerirányító – 3,5 milliárd forintba került. Ez körülbelül fele akkora összeg, mint amennyit a fogyasztók – a Maviron keresztül – 2013-ban kénytelenek voltak kifizetni a megújuló termelés negatív sajátosságai miatt. Tavalyelőtt ugyanis a kiegyenlítő energia január és november között 7 milliárd forintot emésztett fel.
Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, a kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles - hivta fel a figyelmet a greenfo.hu. Januártól termékdíjkötelessé váltak a környezetkímélő áramtermelésre szolgáló napelemek – emelte ki a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. Az új, nemzetközi viszonylatban is példátlan adónem kivetésének a pénzbehajtáson túl nincs racionális magyarázata, a használt napelem ugyanis nem veszélyes hulladék, és 100 százalékban újrahasznosítható. Egy aprócska adómódosítással az Orbán-kormány alighanem ismét kivívja a világ figyelmét: januártól környezetvédelmi termékdíjat (elvben az adott termék környezetkárosító hatását ellensúlyozó zöldadót) kell fizetni a napelemek minden kilogrammja után. Hasonló intézkedésre nem találtunk példát: a Nap energiájával környezeti kibocsátás nélkül áramot termelő panelek felszerelését mindenütt adókedvezményekkel és támogatásokkal ösztönzik. Magyarországon viszont, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a napenergiával termelt áram aránya, az állami elvonás miatt most jelentősen megdrágulnak a napelemek.
A bejelentést követően az ellenzéki pártok, civil és szakmai szervezetek is tiltakoztak az adó bevezetése ellen. Az államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és a köztársasági elnök is - ezt Áder János a parlamenti frakciók vezetőinek szerdán küldött levelében írta. A másik tanulság pedig az, hogy 25 év után elérkezett az idő arra, hogy belássuk, az Országgyűlésnek végre szakítania kell a “salátatörvény”-alkotás rossz gyakorlatával”.
Illés Zoltán volt fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint a kormány azért drágítja a napelemeket, hogy úgy tűnjön, jobban megéri az atomenergiába és Paks 2-be fektetni. Mint mondta, a kormányban "baloldali ügynek" tartják a környezetvédelmet, és ezért nem foglalkoznak vele.
Egyedüli ajánlattevőként az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. nyerte el a tatabányai fűtőerőmű biomasszás tüzelésre való átépítését - jelent meg a hétfői Közbeszerzési Értesítőben – közölte a profitline.hu. A szerződés értéke közel 6,2 milliárd forint. A beruházás magában foglalja faapríték tüzelésű kazánok és a hozzájuk tartozó behordó rendszer beszerzését, valamint a berendezések beépítéséhez szükséges építészeti, gépészeti, irányítástechnikai és villamos tervezési, illetve kivitelezési munkákat. Az erőmű vezetői 2013 novemberében jelentették be, hogy a létesítmény a földgáz helyett biomassza tüzelésével biztosítaná a fűtést és a melegvizet Tatabánya 23 ezer lakásában és intézményeiben. A beruházáshoz két pályázaton összesen másfél milliárd forintot meghaladó összegű támogatást nyert el a társaság.
Szeptember 26-ától energia címke kerül a gázkazánokra is, akkortól csak az A és a B energiaosztályú készülékeket lehet forgalomba hozni, illetve ezek beépítését lehet engedélyezni – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az MTI-vel – számolt be a szegedma.hu. Akkor lép hatályba az a két uniós rendelet, amelyek közül az egyik a vízmelegítők, a másik pedig a kazánok energetikai jellemzőit tartalmazza, illetve ekkortól írják elő az energia címkék kötelező használatát e körben. A rendeleteket automatikusan alkalmazni kell minden tagállamban. A címke megegyezik a háztartási gépekre, berendezésekre eddig is kötelező címkével, vagyis A-tól G-ig terjed az energetikai besorolás. Az A-osztálynál jobb besorolás is az eddigi módon, az A betű után tett + (plusz) jelekkel történik.
Január 1-jétől Veolia Energia Magyarország Zrt. néven folytatja tevékenységét a Dalkia Energia Zrt., és részben vagy egészben szintén a Veolia nevét és arculatát veszi fel a cégcsoport többi hazai tagja. A Dalkiához tartozó hazai leányvállalatok változatlan tevékenységi körrel működnek a jövőben. A váltás nem lesz hatással a vállalatok szolgáltatásaira, a napi ügymenetre és az ügyfélkapcsolatokra. A névváltás révén a Dalkia márka megszűnik Magyarországon. 2013 őszén a francia Veolia és Electricité de France (EdF) nagyvállalatok úgy döntöttek, hogy felbontják 2000-ben létrejött megállapodásukat, és felosztják az addig közös tulajdonukban álló nemzetközi Dalkia vállalatot. A Franciaországban működő egységek az EdF érdekkörébe kerültek, és megtartották a Dalkia nevet, míg a Franciaországon kívüli leányvállalatok a Veolia cégcsoporthoz csatlakoztak, és a Veolia brandje alatt folytatják működésüket.
Felfüggesztették a TVK-részvények kereskedését a társaság kérésére, mivel a MOL nyilvános vételi ajánlatot tett az általa nem birtokolt, mintegy 5 százalék körüli részvénycsomagra, papíronként 4984 forinton. Az ajánlati ár 2 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi piaci árnál. A MOL ezzel a törvényben meghatározott minimum árat fizeti, ezen felül nem kínál prémiumot a kisebbségi részvényeseknek. Azt persze érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb kisrészvényesnek ez így is vastagon nyereséges kiszállást jelent.
A Farkasréti Mindenszentek Templom a nyár folyamán új, svéd (Lindab) gyártmányú hőszigetelt tetőborítást kapott, melyre 48 db napelem került elhelyezésre. A templom és plébánia teljes villamosenergia-ellátását megújuló energiából nyerik. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 14.764.272 Ft volt, mely 85 %-os támogatást jelentett. A teljes bekerülési összeg 17.369.732 Ft volt.
Újabb sikeres pályázat révén a napkohók után a jövőben napelemek is támogatják a Bugát Pál Kórház energiaellátását. A most elnyert, 128 millió forintos, 100 százalékos támogatottságú projekt révén közel 200 kWp-os napelemes rendszert épít ki a gyógyító intézmény, mely a kórház villamos energia szükségletének 15%-át lesz képes megtermelni. A kórházban komoly infrastruktúra üzemel. Az épületek üzemeltetésében, a betegellátásban használt műszerek, berendezések komoly energiaigénnyel jelentkeznek, még a legalacsonyabb fogyasztási időben is. A megújuló energia alkalmazása egy nagy lehetőség és a jövő iránti felelősségünk kinyilvánítása is egyben – nyilatkozta Weisz Péter, főigazgató.
A november 1-jén megalakult Juncker-bizottság egyik kiemelt prioritása az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése. Brüsszel már az Európai Energia Unió mielőbbi létrehozását vizionálja, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) decemberi jelentése azonban lehűtötte az ambiciózus brüsszeli terveket – közölte a kitekinto.hu. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „Az IEA-országok energiapolitikája - az Európai Unió“ című decemberi jelentésében elismerően nyilatkozott az Bizottság erőfeszítéseit illetően, amelyeket az elmúlt évek során a tagállamok energiafüggőségének csökkentése, az energiapiac liberalizálása, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság növelésének érdekében tett. A jelentés ugyanakkor egyértelműen Brüsszel tudomására adja: jelenleg korai “Európai Energia Unió”-ról beszélni. Az Nemzetközi Energiaügynökség érvelése szerint az Európai Energia Unió létrehozása csak hosszú távon valósítható meg. A szervezet decemberi értékelésében kifejti: az észak- és nyugat-európai energiahálózatok sűrűsége jelentősen meghaladja a dél- és kelet-európai hálózatokét. Az Európai Bizottság energia uniós elképzelései ezért mindaddig megvalósulatlanok maradnak, amíg az európai energiahálózatok rendszere nem egységesül a keleti és nyugati térségben. Ez utóbbi ugyanis az Európai Energia Unió létrehozásának “alapfeltétele”
Amíg Magyarország aludt, Bulgária magához ragadta a több hete kínálkozó lehetőséget, és kézbe vette az orosz gázimport új útvonalát szolgáló vezetékrendszer megszervezését. A vg.hu cikke szerint Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint a Várnában kialakítandó uniós gázközpontból akár a korábban Nabucco West néven tervezett csövön is eljuthat a gáz Ausztriába. A projektre azért van szükség, mert az orosz Gazprom tavaly decemberben lefújta a Déli Áramlat beruházást, de gázt így is küldene térségünkbe, Ukrajnát elkerülve. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa hétfőn támogatta Bojko Boriszov javaslatát - írta a Novinite. A térség gázpiaca integrálására és gázimportja diverzifikálására létrehozandó magas szintű munkacsoport első ülése Szófiában lesz.
Alekszej Miller, a Gazprom orosz energetikai vállalat vezérigazgatója sürgette az Európai Uniót, hogy igyekezzen mielőbb kiépíteni gázszállító kapacitásait Törökországig, különben elveszíti a jelenleg Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázt. Az Energiainfo azt jelezte, hogy Miller szerdán fogadta Moszkvában Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság alelnökét, energiaügyi biztost, akinek megismételte a december elején meghirdetett új orosz tárgyalási álláspontot. Eszerint Oroszország az európai partnereinek eddig Ukrajnán keresztül szállított földgázt áttereli Törökországba, és Európának gondoskodnia kell az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről, hogy a török-görög határon kiépülő új átemelő állomáson megkaphassa ezt a földgázt. Miller megerősítette, hogy a Déli Áramlat projektet lezárták, a Török Áramlat lesz az egyetlen útvonal, amelyen keresztül az egyelőre Ukrajnán áthaladó orosz földgázt a jövőben szállítani tudják.
Leállt a földgáz továbbítása Ukrajnába Lengyelországon keresztül az év első napjaiban - jelentette a lengyel gázvezeték-üzemeltető cég szóvivőjére hivatkozva a hvg.hu. A lengyel szállítások leállítását a Gaz System azzal magyarázta, hogy az az ukrán vállalat, amellyel eddig kapcsolatban álltak, nem kötött le kapacitást. Erre a kétoldalú szerződés egyébként lehetőséget biztosít, és arra már korábban is volt példa arra, hogy ideiglenesen szünetelt a lengyel gáztovábbítás Ukrajnába.
Az Eni a horvát állam pályázatán elnyert licensz alapján hamarosan megkezdheti a horvátországi feltárási munkálatokat az Adriai-tenger kilences blokkjában. jelent meg a Tigáz Hirügyeletes portálján. Az olasz nagyvállalat évtizedek óta folytat feltárásokat és kitermelést a területen, mind az olasz, mind a horvát partok közelében. A feltárást végző vegyesvállalatban az Eni 60%-os részesedéssel bír majd a feltárás vezetője, a Rockhopper brit vállalat partnereként (40%). A megbízás formálisan 2015 áprilisában indul majd, a Kitermelés Megosztási Egyezmény aláírását követően.
Ugyancsak az Eni jelentette be, hogy eladták 20%-os részesedésüket a Déli Áramlat gázvezetékben. Közleményük szerint az Eni megvált érdekeltségétől a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséhez fűződő projektben. Az olasz cégcsoporttól a Gazprom vásárolta meg a South Stream Transport holdingvállalat 20%-os tulajdonrészét. A tranzakciót követően az olasz vállalat visszaszerzi az eladás időpontjáig befektetett tőkét, ugyanis a vételár fedezi az eddigi költségeket. A megegyezés előtt a South Stream Transport tulajdonosai 50%-os részesedéssel a Gazprom, 20%-os tulajdonrésszel az Eni, illetve 15-15%-ban a Wintershall és az EDF voltak.
Arról is az Eni számolt be, a cég megkezdi a kitermelést Kongóban a Nené Marine tengeri mezőn, mindössze nyolc hónappal azután, hogy megszerezte a jogosultságot a területen való működésre. Az olajmező 17 kilométerre fekszik Kongó partjaitól. A Nené Marine olajmező 28 méteres vízmélységnél található, más, kitermelés alatt álló olajmezők közelében. Az olajmező kitermeléséhez szükséges fejlesztések több fázisból állnak majd, melyek része a termelési platformok telepítése, valamint 30 kút kifúrása. A mező várható termelési hozama 140.000 hordó/nap. A nyersanyagot 2.5 kilométer mélyről hozzák a felszínre.
Alig kezdődött el az év, de már most a 400 ppm (milliomod térfogatrész) lélektani határ feletti értéket mutat a szén-dioxid légköri koncentrációja, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy akár hónapokon keresztül küszöbérték felett maradhatnak a mutatók – közölte a piacesprofit.hu. A Kaliforniában működő Scripps Oceanográfiai Intézet adatai szerint az atmoszférában lévő szén-dioxid koncentrációja már január 1-jén meghaladta a 400 ppm-et, majd január 3-án és 7-én is határérték feletti koncentrációt mértek a szakemberek – olvasható a LiveScience című ismeretterjesztő portálon. A napi átlagok a határérték közelében maradtak január 9-ig, és az időjárási feltételek okozta napi változások függvényében várhatóan továbbra is a 400 ppm körül fognak mozogni. A szakemberek szerint még ezekkel az ingadozásokkal együtt is valószínűleg sok olyan hónap lesz 2015-ben, amikor a globális koncentráció meghaladja a szimbolikus 400 ppm-es szintet.
Átmenetileg leállt a finomítás az INA sziszeki egységében. Ezt a horvát olajcég azzal indokolta, hogy a zuhanó olajár mellett további hatékonyságjavító intézkedések váltak szükségessé a finomításban - számolt be a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. Az átmeneti leállásról ennek tükrében döntöttek. A társaság azt is közölte, a leállás mögött az húzódik meg, hogy kimerültek a helyi nyersolaj készletek. Az INA jelezte ugyanakkor, hogy a leállás nem jelenti a finomító bezárását, vagy az itt dolgozók elbocsátását.
A Goldman Sachs által tegnap újraindított olajár zuhanás folytatódni látszik az ázsiai kereskedésben. A profitline.hu írása szerint az olaj ára 5 százalék körüli mértékben zuhant, miután a Goldman Sachs jelentősen rontott a rövid távú és az idei év egészére vonatkozó olajár-várakozásán. A Goldman az északi-tengeri Brent olajfajta következő három hónapra vonatkozó hordónkénti átlagárával kapcsolatos becslését 80 dollárról 42 dollárra változtatta. A nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta esetében az új becslés 40 dollár az eddigi 70 dollár helyett.
Egy orosz milliárdos tulajdonába kerül márciusban a német RWE közüzemi cég olaj- és gáztermelő vállalkozása, a DEA - közölte a német vállalatra hivatkozva a Napi Gazdaság. A német gazdasági minisztérium tavaly augusztusban engedélyezte az ügyletet, amit eredetileg a múlt év végén terveztek lezárni. Novemberben a felek ugyanakkor jelezték, hogy néhány hónap csúszás lesz. Mihail Fridman orosz milliárdos, a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank társtulajdonosának befektetési cége, a LetterOne tavaly márciusban kötött elvi megállapodást arról, hogy 5 milliárd euróért megvásárolja a DEA vállalatot, amelynek mintegy 600 millió euró az adóssága.
A német RWE energiaipari konszern megújuló energiaforrások, elsősorban szélenergia kiaknázására szakosodott leányvállalata, az RWE Innogy az idei év első felében helyezi üzembe a németországi Helgoland szigeteknél fekvő Nordsee Ost tengeri szélerőmű parkot, valamint a brit partoknál fekvő Gwynt y Môr szélerőmű park befejező fázisát – jelezte a hirado.hu. Az új tengeri és szárazföldi szélerőmű parkokkal együtt az év végéig a cég hálózatra kapcsolt áramtermelési kapacitása 2,8 gigawattal 4 gigawattra nő és ezzel egyenes arányban emelkedik a vállalat üzleti eredménye is - közölte Hans Bünting, az RWE Innogy vezérigazgatója. A cég 2013-ban 200 millió euró üzleti eredményt ért el.
2020-ra várhatóan az új autók 75 százaléka elektromos hajtású vagy hibrid lesz. Ez egy óriási lépés a világ környezetterhelésnek csökkentéséhez. Mint az ecolounge.hu jelezte, mára már az összes nagy autógyár felismerte, hogy egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az alternatív energiával hajtott gépjárművek gyártásában. A legnagyobb hajtóerő továbbra is a Tesla Motors, de szerencsére mára már nem ő az egyedüli szereplője ennek a piaci szegmensnek. A 2015. január 5-9-e között Los Angelesben megrendezésre került CES-en (Consumer Elektronics Show) az előző évekhez képest sokkal nagyobb szerepet kaptak az autók és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések.
Ez a norvég ökoház háromszor annyi energiát termel, mint amennyire szüksége van – írta a 444.hu. Norvég építészek és kutatók együttműködéséből jött létre a ház, amely talán egy majdani szép jövő otthonainak prototípusa lehet. Norvégiában kutatóközpont működik, amelynek az a feladata, hogy teljesen károsanyag kibocsátás-mentes házakat tervezzen. A Sn?hetta építészeivel együttműködve hozták össze ezt az épületet Larvick városában. A ház tetején 150 négyzetméternyi napelempanel van, a tetőt pedig 19 fokkal megdöntötték, hogy a lehető legjobban ki lehessen használni a Nap sugarait. Emellett óriási ablakokat is kapott az épület, hogy a lehető legtöbb fény juthasson be.
Dánia energiaellátásának immáron csaknem 40 százalékát szélturbinákból nyeri, megelőzve ezzel az ugyancsak rohamosan fejlesztő Egyesült Királyságot és Németországot. Az Orbán-kormány mindeközben megadóztatja a megújuló energiatermelést – hivta fel a figyelmet a greenfo.hu a thinkprogress.org cikkére hivatkozva. Eszerint Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első a világon, amely a 70-es évek közepén szélturbinát épitett, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39.1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)