Heti hírvilág (2015. január 5 – 11.)
Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai nukleáris ipar – címmel közölt a teol.hu egy, az elmúlt évben történteket áttekintő írást. Ebben többek között jelzik, hogy tavaly januárban megállapodás született két új atomerőművi blokk építéséről, decemberben már az erre vonatkozó szerződéseket is megkötötték. Az üzemelő blokkok közül a második is megkapta az engedélyt az üzemidő meghosszabbítására. Az év során egymást érték a hírek az atomenergiával kapcsolatban.
Titkolózik-e a kormány a paksi atomerőmű bővítésének ügyében? Miért az oroszok kapták a beruházást? Mekkora összeg fog szerepelni végül a számlán? A Heti Válasz kérdéseire Aszódi Attila kormánybiztos válaszolt. Ahogy az új paksi atomerőművek tervezésének, építésének munkafolyamatai engedik, minden információt, „amit lehet, megosztunk a nyilvánossággal” – ígéri Aszódi Attila a lapnak adott interjúban. Az új blokkok építéséért felelős kormánybiztos szerint azonban „nem lehet megtenni a magyar állampolgárokkal, hogy veszélynek tegyük ki az energiaellátásuk biztonságát és a paksi projekt megvalósulását azáltal, hogy idő előtt nyilvánosságra hozunk dokumentumokat.
Az eddigi értékelések szerint nincs olyan indok, ami megkérdőjelezné, hogy a bodai agyagkő alkalmas-e nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tároló befogadására. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Kereki Ferenc a Bama megkeresésére arról számolt be, hogy a több éves szünet után újraindított bodai kutatások keretében két fúrást ütemeztek 2014-re. Az egyik fúrás már a nyáron elérte a 914 méteres záró talpmélységet, a másik, ősszel mélyített mintavétel tervezett mélysége 450 méter. Az így nyert kőzetminták elemzését elkezdték, az előzetes eredmények során a vizsgált kőzet agyagkő, ahogy az igazgató fogalmazott: „nem okozott csalódást”.
Egy új brit tanulmány szerint a kőolaj, a földgáz és a szén nagy részét a föld mélyén kellene hagyni a globális felmelegedés megállítása érdekében. A most rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások felhasználása a mintegy 3000 gigatonna emissziót hozna létre. A világ kőolajtartalékainak harmadát, a földgáznak a felét és a szén több mint 80 százalékát nem lenne szabad felhasználni, hogy a felmelegedést korlátozni lehessen – írta a greenfo.hu. a Nature tudományos lapban megjelent, Mennyi fosszilis energiaforrást lehet kiaknázni? című tanulmányra hivatkozva. A szerzők szerint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok szénkincsének legnagyobb részét, valamint több mint 260 milliárd hordó közel-keleti kőolajat - ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajtartalékával egyenlő - kellene kiaknázatlanul hagyni. A Közel-Kelet gázkincsének több mint 60 százalékát sem kellene a felszínre hozni.
Ura-e a magyar kormány az atomerőmű-beruházással kapcsolatos történéseknek?” tette fel a kérdést az Energiaklub, majd megadták a választ is: Úgy tűnik, a titkolózással a kormány egyrészt a projekt előkészítetlenségét igyekszik elfedni, másrészt annak a kínos folyamatnak próbál véget vetni, amelyben sorra derül ki: amit korábban állítottak, az nem úgy van. Az Energiaklub szerint a totális információblokád ugyanakkor visszaüt, hiszen információk nélkül esélyük sincs meggyőzni az állampolgárokat arról, hogy a kormány képes a beruházást a magyar érdekek szerint alakítani.
A témához kapcsolódik, hogy Jávor Benedek, az Együtt-PM listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő betekintést kér a titokká nyilvánított paksi megvalósítási megállapodásokba, és eljárást kezdeményez a titkosítás miatt az adatvédelmi hatóságnál. A politikus szerint az adófizetőknek az évszázad legnagyobb állami beruházásánál jogukban áll tudni, hogy mire költik az adóforintjaikat, és mit kapnak majd a pénzükért. Az LMP pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordul, azt kérve, vizsgálják felül a paksi bővítés szerződéseinek titkosítását – közölte Szél Bernadett. A párt várja Lázár János válaszát is: miért akarja elrejteni a beruházásminden részletét a nyilvánosság elől.
Egy most megjelent könyv szerint Nicolae Ceausescu román kommunista vezető 1989-ben a paksi atomerőmű elleni rakétatámadást készített elő. Szőczi Árpád újságíró, "Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története" című könyv szerzője a budapesti történeti levéltárban bukkant 2013 novemberében egy olyan magyar hírszerzői jelentésre miszerint a Kondukátor 1989 nyarán hét rakétát telepített a Kolozsvár melletti szászfenesi (Floresti) katonai egységbe, amelyeket a paksi atomerőműre állíttatott rá. A rakétákat arab közvetítéssel Kínából vásárolta. Ceausescu ugyanis attól tartott, hogy a magyarországi reformok Romániába is eljutnak, és őt is elsodorják – ismertette a Könyvkultúra. Az újságírónak Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is megerősítette az információt. A volt magyar kormányfő arról is tájékoztatta, hogy a fenyegetés hatására Magyarország az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból szerzett be rakétavédelmi rendszert.
A Wildhorse Energy Hungary Kft. tulajdonában álló Magyar Urán Bányászati Zrt-t a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánította – jeleztük elmúlt heti hírvilágunkban. A Zrt tavaly veszteséges volt anyacégével együtt, a kutatási licencek pedig 2016 járnak le. Az LMP nukleáris biztonsági szóvivője szerint atomipari komplexum létrehozása lehet a cél, amelyből a nyilvánosságot kizárnák – közölte folytatva a témát a Pécsi Stop. Szilveszter napján nyilvánította stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a Magyar Urán Bányászati Zrt-t (rövidebb nevén: Magyar Urán Zrt.) a kormány. A módosítás a Magyar Közlönyben jelent meg. A Magyar Urán Zrt. tulajdonosa a Wildhorse Energy Hungary Kft - ez az a cég, mely az ausztrál anyavállalat Wildhorse Energy Ltd. magyar résztvevőjeként a kővágószőlősi egykori uránbánya újraindítását, valamint a Mecsekben lévő szénvagyon új módszerrel történő kitermelését tervezi már pár éve.
Mitől félünk, amikor az atomerőmű téma napirendre kerül? Van elég információnk az atomerőművek működéséről és meghibásodási esélyéről, vagy egyszerűen csak összerándul a gyomrunk és tiltakozunk, ha a paksi bővítés kerül szóba? – tette fel a kérdést a brookskiado.hu. Néhány tény: 60 éve jött létre az első atomerőmű és azóta közel 500 működik a világban. Eddig 3 jelentősebb, közismert baleset történt az erőművek meghibásodása kapcsán ( Kizitim-tragédia Majakban 1957-ben, Csernobilban 1986-ban, Fukushimában 2011-ben). Ezek évtizedekig kiható rombolást eredményeztek. Ennek ellenére elmondható, hogy az atomerőművek alapvetően biztonságosan működnek. Az előírások szerint egy erőműben 2000 azaz kétezer évente egyszer fordulhat elő katasztrófa, amely adódhat tervezési, karbantartási vagy emberi hibából. A paksi atomerőmű 1969 – 1987 között épült és 1982-ben adták át. 2003. április 10-én súlyos baleset történt Pakson, amit gyorsan elhárítottak, és nem lett belőle katasztrófa. Ennyit tudunk a híradásokból és ezen kívül szinte semmit, az erőmű békésen működik több, mint harminc éve. Az atomerőművek mellett és ellen szóló érvekről bővebben olvashatunk itt.
Késik az első lengyel atomerőmű megépítését előkészítő beruházás, a lengyel fél – több millió eurónyi veszteség mellett – felmondta a beruházáshoz kapcsolódó terepmunkákat végző WorleyParsons (WP) ausztrál tervező céggel kötött szerződését, közölte a Rzeczpospolita lengyel napilapra hivatkozva az origo.hu. A beruházás előkészítésével megbízott PGE EJ1 társaság - ami a döntően állami részesedésű Lengyel Energetikai Csoport (PGE) tulajdona – azzal indokolta a szerződés felbontását, hogy a kivitelező „rendszeresen nem vette figyelembe a kidolgozott tanulmányokhoz fűződő lengyel észrevételeket”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal január 1-től egy új igazgatósággal bővült. A Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság létrejöttét jelentette be Áder János. A hivatal vezetője Kőrösi Csaba korábbi ENSZ- nagykövet – jelezte a greenfo.hu. Mint Áder János elmondta, kiemelt kérdés a köztársasági elnöki munkában már évek óta a környezetvédelem. Nem mindegy, milyen környezetet hagyunk gyermekeinkre és unokáinkra, a klímaváltozásnak egy sor gazdasági, társadalmi következménye van- tette hozzá. "A fenntartható fejlődés az én megítélésem, és sok tudós szerint ebben a formában valójában fenntarthatatlan fejlődés" - mondta az államfő, aki szerint ezért fel kell hagyni a struccpolitikával.
A döntéshozatal felgyorsításához elengedhetetlennek tartja az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kisebbségi részvénypakettjének államosítását az Orbán-kormány. Egyes iparági szakértők szerint azonban egyértelmű hogy nem erről van szó, hanem az állami vállalatnál zajló gyanús ügyleteket szeretnék még inkább elzárni a közvélemény elől. A kisrészvényesek ilyen módon történő kifosztása uniós alapjogokat is sért – állítják elemzők a Népszava írása szerint. Sem gazdasági, sem jogi okai nincsenek, hogy a Fidesz-kormány államosítsa az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. magánkézben lévő részvényeit. Az idézett vélemények szerint az intézkedés célja az, hogy kizárja a nyilvánosságot a cég működésének a felügyeletéből, annak ellenére, hogy állami tulajdonú cégről van szó, amely a hatályos törvények értelmében amúgy is köteles lenne átláthatóan működni. Az MVM-et 99,87 százalékban jelenleg is az állam birtokolja, így csupán 0,13 százaléknyi rész van magánbefektetők kezében.
Az MVM Csoport tájékoztatása alapján a magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje január elején 3,662 milliárd köbméter, amely mintegy 68%-kal több az egy évvel korábbinál. A hideg időjárásra tekintettel tárolóiból a kitárolás folyamatos. Magyarország irányába a földgázszállítás jelenleg is folyamatos és biztonságos. A fűtési szezon kezdetekor Magyarországon a régió országai közül az egyik legmagasabb, éves szinten az 50%-ot megközelítő fogyasztás arányos földgázmennyiség állt rendelkezésre, amely a téli fogyasztás akár több mint kétharmadát is képes fedezni. Ezzel a piaci szereplők alacsony készletezési hajlandósága ellenére a magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje még januárban is 57,83%-os, azokban összesen 3,662 milliárd köbméter földgáz érhető el.
Az idén létrejövő állami szolgáltatóval a szabad piacon is letörné az energiaárakat a Fidesz, hogy a vállalkozásokra is kiterjedhessen az akár 10 százalék közeli rezsicsökkentés - erről Németh Szilárd, a párt országgyűlési képviselője beszélt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján – idézte az inforadio.hu. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa kiemelte, a cél az, hogy a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe kerüljenek, hiszen ahol a vállalkozások olcsóbban jutnak energiához, ott "pörög" a gazdaság. Ezért szeretnék a "kötött piac", a háztartásoknak biztosított egyetemes energiaszolgáltatás után a szabad piacra is kiterjeszteni a rezsicsökkentést - folytatta -, a szabad piaci árakat pedig az idén létrejövő állami szolgáltatóval törnék le. Ez úgy sikerülhet, ha az állami szolgáltató kisebb apparátust, kisebb "vízfejet" használ, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe.
Magánvállalkozásoktól állami cégekhez csoportosítanak át súlyos milliárdokat – ez deríthető ki a decemberben megjelent több száz belső energiatarifa-változtatásból – vonta le a következtetést a nol.hu. Az utóbbi hetekben legalább öt olyan alsóbb szintű rendelet jelent meg, amely átszabja az energiaárak belső szerkezetét. A lakossági felhasználók is felfedezhetik majd a változásokat a villanyszámlájukon. A szakhivatal januártól a hálózatok karbantartására szolgáló rendszerhasználati díjat kilowattóránként (kWh) mintegy 60 fillérrel csökkenti, ezzel párhuzamosan igyekszik pont ugyanennyivel növelni az áramért felszámítható díjat. Ez a pár fillér éves szinten nagyjából húszmilliárd forintot csoportosit át.
A nemzeti fejlesztési programban 82,5 százalék arányúra nő a lakosság szennyvizes közművel való ellátottsága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyilvánosságra hozott adatai szerint jelenleg a Nyírségben élő mintegy 550 ezer lakos 67,5 százaléka jut korszerű szennyvízelvezetési és tisztítási lehetőséghez – jelezte a vg.hu. A 229 szabolcsi település közül most 111 rendelkezik csatornahálózattal, a szennyvíztisztító telepek száma pedig 51. A következő években 187-re nő majd a csatornázott települések száma a nemzeti települési szennyvízelvezetési és tisztítási program megvalósításának eredményeként. Európai uniós és hazai támogatással 2007 és 2014 között nyolc kistérség 14 településén, több mint 46 ezer lakosnak már megépült a csatornarendszer, 5 tisztítóteleppel. A beruházások értéke 18,8 milliárd forint volt. A program keretében folyamatban lévő fejlesztések 19 szabolcsi agglomeráció 36 települését érintik.
A Népszabadság értesülése szerint az MVM és a Mol júliusig várja, hogy döntés szülessen a Szlovák Villamos Művek (Slovenské Elektrárne, SE) többségi részvénycsomagjáról. A teljesen, illetve kisebbségben állami tulajdonú két hazai energiacsoport novemberben jelentett közös érdeklődést a szlovák erőműcsoportnak az olasz Enel tulajdonában lévő 66 százalékára. Elemzők a csomag értékét 2-5 milliárd euróra (félezer-másfél ezer milliárd forintra) tették. A lap forrásai megerősítették: az MVM-nek jelenleg ennyi elkölthető pénze nincs, még akkor se, ha feleznek. A Molnak viszont van. Azt a kérdést ugyanakkor korainak nevezték, hogy a két induló miből állná a hatalmas összeget, illetve ez mennyiben befolyásolná az irányításon belüli helyzetüket. Kézenfekvőnek nevezték, hogy az MVM a Moltól is kaphat kölcsön, de szokás szerint az állam is biztosíthatja tőkeemeléssel a legalábbis több százmilliárdos forrást.
Megkezdődött a nyilvános konzultáció az Európai Unió közös érdekű energia-infrastruktúra fejlesztési projektjeiről – tette közzé a kormány. Az Európai Bizottság az új közös érdekű projekt-javaslatokról nyilvános konzultációt indított 2014 decemberében, mely 2015. március 13-ig tart. A konzultációs kérdőív elérhető az Európai Bizottság honlapján. Az Európai Bizottság a nyilvános konzultációt követően, várhatóan 2015 októberében fogadja el a 347/2013/EU rendelet mellékleteként az új közös érdekű projektek listáját.
Az energiabiztonságról, valamint az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közötti együttműködésről tárgyalt a két szervezet elnöke - adta hirül a MEKH. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke január 9-én hivatalában fogadta Alparslan Bayraktart, az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (Energy Regulators Regional Association - ERRA) elnökét. A bemutatkozó találkozón a felek az energiabiztonság legfontosabb nemzetközi feladatairól, a meghatározó energetikai konszernekről, valamint az ERRA és a MEKH közötti együttműködés bővítéséről egyeztettek.
A magyar-orosz gazdasági együttműködések sora kerülhet terítékre Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusi, budapesti látogatása során. A látogatás tervéről a Népszava számolt be, ám azt a magyar kormány nem erősítette meg. A Világgazdaság úgy tudja, az egyik fő kérdésnek majdani gázellátásunk mikéntje ígérkezik, sok ugyanis a nyitott kérdés. Mindenekelőtt rögzíteni kell az ez évben lejáró, hosszú távú importszerződésünk folytatásának módját annak ellenére, hogy a take or pay típusú megállapodás lehetőségeit kihasználva az importőr több milliárd köbméter gáz átvételét tolta át a 2015 utáni évekre. Kiemelt témának ígérkezik a Gazprom Magyarországon tárolt gázmennyiségének jelentős növelése is, a tavalyi, 700 millió köbméternek több mint a kétszeresére emelnék a tételt.
Nemcsak az a kérdés, hogy Oroszország megbízható üzleti partnernek mutatkozik-e a jövőben az európai gázpiacon, hanem az is, hogy képes lesz-e kielégíteni az igényeket, mivel a kitermelése évek óta csökken – hangzott el az EU energiabiztonsági stratégiájáról rendezett konferencián – idézte a nol.hu. Az egyelőre csak munkadokumentumként létező, idén véglegesítendő stratégia kimondva-kimondatlanul Európa oroszgáz-függőségének csökkentéséről és az alternatívák megteremtéséről szól: ez a szempont egyenrangú motivációként szerepel benne a környezeti és klímavédelmi megfontolásokkal. Ahogyan Jávor Benedek, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke fogalmazott, Európa egységes abban, hogy az orosz kitettséget biztonsági kockázatként kezeli, egyedül az Orbán-kormány folytat különutas, oroszbarát energiapolitikát, folyamatosan növelve a magyar energiarendszer Oroszországtól való függőségét. Aradszky András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára többször is hangsúlyozta, hogy nincs magyar külön út, azaz nekünk is az energiaforrások és a beszerzési lehetőségek diverzifikálása a célunk, amelynek érdekében kiépítettük a határkeresztező földgázszállító kapacitásokat a szomszédainkkal, és „háromlábú” (atom, fosszilis, zöld) energiaellátási stratégiát készítettünk 2011-ben.
Közérdekű adatigénylés keretében minden vonatkozó szerződést kikér Szél Bernadett, az LMP társelnöke az MVM cégcsoporttól, hogy kiderüljön, milyen feltételekkel engedett át az állam egy gázüzletet a svájci székhelyű, offshore hátterű MET cégcsoportnak. Az LMP hónapok óta igyekszik feltárni az állami Magyar Villamos Művek tagvállalatai és a MET-csoport közötti üzletelés részleteit. 2011 és 2014 között az MVM kedvezményes árú gázt importált Ausztria felől, ami nem közvetlenül jutott el a fogyasztókhoz, hanem a MET Zrt. magáncég közbeiktatásával. E vállalat évente több tízmilliárd forintos haszonnal tudta ezt továbbértékesíteni.
Sem Magyarország, sem Európa energiaellátását nem oldja meg a palagáz, az eddigi projektek üzleti szempontból kudarcnak bizonyultak. Az amerikai készletek paradox módon valóban lefelé nyomják az árakat, ennek azonban elsősorban pszichológiai okai vannak – véli a nol.hu. A cikk szerint komplett világmagyarázó ideológiát faragott a magyar jobboldal abból az elméletből, hogy a Déli áramlat projekt meghiúsulása valójában az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, és az amerikai palagáz európai exportját készíti elő. A magyarázat szerint így függ össze egymással a Mol–INA-ügy (amelynek egyik tétje, hogy kié lehet a Krk szigetén épülő, cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminál), az Ukrajnát kikerülő orosz gázvezeték meghiúsulása és az USA európai gázexport tervei. Az elmélet több fontos ponton sántít, és ezt a legpontosabban azok tudják, akiknek a makói magyar palagáz projektre is rálátásuk van.
Hétfőn 270 dolgozó kapta meg a felmondásról szóló határozatot a Vértesi Erőmű Zrt.-nél. Az érintettek már egy hónappal ezelőtt tudták, hogy év elején kezükbe kapják a papírt. Az elbocsátottak legalább fele oroszlányi – írta a kemma.hu. Mára többen elmondhatják, hogy az utolsó műszakot töltötték a föld alatt. Ezek az emberek megkapták a felmondólevelet és munkájukra már nem tart igényt a bánya. Márkushegy egyébként gyűjtőhellyé vált az utóbbi évtizedekben. Sokan jöttek a sorra bezáró bányákból, hogy itt teljesítsék a bányásznyugdíjhoz (a mostanra járadékká változtatott juttatáshoz) szükséges 5000 műszakot. Ugyanakkor többen érkeztek még ide nemrégiben a mostoha körülmények között dolgozó erdélyi vájárok közül is. Nekik a végső remény volt az utolsó mélyművelésű bánya életben tartása. A most elbocsátandók számára az Országos Foglalkoztatási Alapítvány már megkezdte a tájékoztatást, nekik átképzést javasolnak.
A téma folytatásaként a nol.hu közölt egy cikket, amelben Téglás József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége alelnöke beszélt a dolgozók helyzetéről.
Január végén indulhat el a kereskedelmi üzem a magyar–szlovák gázvezetéken, ha az unió lefolytatja az engedélyezéshez szükséges eljárásokat – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára. Aztán arról is beszélt, hogy idén először írhatnak ki szénbányászati koncessziókat, de egyelőre csak teszt jelleggel.
Mintegy 10 milliárd forintos támogatáskerettel, 50%-os támogatásintenzitással indul el a társasházi energiahatékonysági pályázat az Otthon Melege Program keretében – hangzott el a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A kormányszóvivő a társasházi energiahatékonysági pályázat meghirdetéséről tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett a közelmúltban hozott intézkedésekre: a 2008-ról és 2009-ről örökölt forráshiányos panelprogramok lezárása után a kormány 2014 szeptemberében új lakossági energiahatékonysági pályázatokat tett közzé Otthon Melege Program néven. Ennek új alprogramjában immár társasházak is pályázhatnak, a cél 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése.
Szeptember 26-ától automatikusan hatályba lép Magyarországon is az az uniós rendelet, amely éves átlagban mérve a legalább 86 százalékos hatásfokú gázkazánok forgalomba hozatalát engedélyezi, ez azt jelenti, hogy ekkortól csak kondenzációs gázkazánok felszerelésére lehet engedélyt kapni – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jelenleg Magyarországon 2,5 millió gáz fűtőkészülék működik, az évente forgalomba hozott új készülékek száma 40-50 ezer, ennek mindössze 40 százaléka kondenzációs kazán – erről Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke beszélt. A meglévő hagyományos gázkazánokhoz képest – a gyakorlati tapasztalatok szerint – a kondenzációs kazánok gázfelhasználása 25-30 százalékkal kevesebb. A kondenzációs gázkazánok ára 300 ezer forinttól indul, de a kiegészítő beruházásokkal együtt a kazáncsere elérheti az egymillió forintot is. A megtérülés 2,5 és 8 év közé esik.
A Kecskeméti Főiskola egyik hallgatói csapata, a Megameter nevet szerzett magának az energiahatékony járművek versenyén: ők voltak, akik egy liter üzemanyaggal több mint háromezer kilométert tettek meg. A sikereken felbuzdulva új kihívások elé fordultak, ezúttal a napenergiával kísérleteznek. Kutasi Zoltán csapatkapitány nevében Diósy Miklós számolt be a részletekről, aki a MegaLux egyik áramlástannal és végeselem-szimulációval foglalkozó csapattagja.
Újabb sokéves mélypontra zuhant január 5-én reggel az olajár, a lejtmenetet továbbra is az táplálja, hogy a keresleti viszonyok mellett túl sok van az energiahordozóból. A múlt héten megjelent friss tartalék adatok ugyan a vártnál nagyobb mértékű csökkenést mutattak, ez láthatóan nem tudta megállítani az esést. A portfolio.hu szerint gyengén kezdi az idei évet is az olaj, azt követően, hogy 2014-ben közel 50 százalékkal esett az ár, ma újabb sokéves mélypont alakult ki, mind a Brentnél, mind a WTI-nél. Az előbbi 55 dollár közelében jár már, míg az utóbbi 52 dollár alatt van, februári határidőre. Hasonlóan alacsony olajárakat 5 és fél éve nem láttunk már.
Kedden reggel pedig már azt írta a hvg.hu, hogy hordónként ötven dollár alá süllyedt a nyersolaj ára a New York-i árutőzsdén (NYMEX) magyar idő szerint január 5-én késő délután. 2009 áprilisa óta nem jegyezték ilyen alacsonyan a WTI amerikai könnyűolajfajtát.
Rekordszintre nőtt tavaly az orosz olajtermelés, miközben csökkent a kőolaj exportja – közölte az atv.hu. Az energiaügyi minisztérium által közölt adatok szerint tavaly 526,753 millió tonna kőolajat bányásztak Oroszországban, ami 0,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A napi átlagos olajtermelés 1,443 millió tonna volt. Ugyancsak a minisztérium adatai szerint Oroszország tavaly 221,598 millió tonna kőolajat exportált, 5,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Eközben a belföldi olajfeldolgozás 5,2 százalékkal 288,957 millió tonnára nőtt.
Újabb fordulatot hozhat a világ üzemanyagpiacán, hogy az Egyesült Államok várhatóan enyhíti hazai kutakból származó fekete arany kivitelét. Az OPEC pestiesen szólva jól ráfázhat az amerikai termelők ellen irányuló húzásaira. Az Obama-adminisztráció újabb lépéseket tett az amerikai olajkiviteli tilalom enyhítésére, amivel segítséget nyújthat a viszonylag magas költséggel működő olajpala-kitermelőknek a túléléshez - írja a Bloombergre hivatkozva a napi.hu. Ha a kereskedelmi minisztérium frissen megjelent irányelveibe foglalt tervek valóra válnak, akkor az év közepétől engedélyezhetik az úgynevezett ultrakönnyű nyersolaj exportját, aminek eredményeként jelentősen nőhet az USA kivitele. Jelenleg az exporttilalmat kissé enyhítő néhány kivételnek köszönhetően naponta 200 ezer hordó olaj hagyja el az amerikai kikötőket, ami 2015 közepére 500 ezerre emelkedhet. Az év végén már napi egymillió hordóval növelhetik a világpiaci kínálatot az amerikai olajtermelők, amelyek naponta 3,81 millió hordó könnyű és ultrakönnyű nyersolajat hoznak felszínre - derül ki a Citigroup adataiból.
Mint az elmúlt két alkalommal már jeleztük az eddig rejtett gázmezők kitermelésének jövőbeni lehetőségéről készített négy részes cikksorozatot a New Scientist magazin, az ausztrál Petroleum Exploration & Production Associationnal együtt. Az első rész a Shell Prelude nevű tanker- és gázfeldolgozó hajó jelentőségét dolgozta föl, a második cikk pedig az ausztráliai és a csendes óceáni térség gázkitermelésének a jövőjéről szól. A harmadik részben a New Scientist azt vizsgálja, hogy milyen újfajta, kifinomult érzékelő és elemzési technikák segítségével derítik fel a rejtett szénhidrogén készleteket az egyre bonyolultabb földtani képződményekben is. Fókuszban még mindig a palagáz Az ausztrál olaj- és gázipari társaság, a Santos tavaly kezdte el keresni a palagázt Tanumbirini sziklái alatt, egy távoli szarvasmarhatelepen, Ausztrália északi területén, 600 kilométerre dél-keletre Darwin városától. A mérnökök 4000 métert fúrtak a palarétegbe arra keresve bizonyítékot, hogy az földgázt tartalmaz. Ez a kísérleti állomás az egyik legmélyebbre fúrt gázkút a kontinensen.
Újabb rekord évet zárhat a globális napenerga-piac annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb piacát jelentő Egyesült Államok komoly büntetőintézkedéseket vezetne be, sőt az elmúlt hónapokban a nyersolaj árfolyama zuhant, ami közvetve a megújuló energiákat is érzékenyen érintheti. Ezek a tényezők pedig szerepet játszhattak abban, hogy míg az amerikai részvénypiac új csúcsra emelkedett, addig számos szolárcég rendkívül gyengén teljesített tavaly – közölte a portfolio.hu. Tavaly is folytatódott a napenergia egyre népszerűbbé válása, bár végleges adatokat egyelőre nem tettek közzé, elemzők szerint 2014-ben mintegy 40-45 GW új kapacitást telepíthettek globálisan. A világ éllovasa az előző évhez hasonlóan most is a Kína-Japán-USA trió volt. Míg Kína tavaly toronymagasan verte a mezőnyt, addig idén, részben a csúszó projektek miatt, könnyen a második helyre szorulhat: szakértők szerint Kínában 2014-ben kevesebb mint 12 GW-t telepítettek (eredeti terv 14 GW) míg Japánban 10,3-11,9 GW új kapacitással számolnak.
Világrekordnak számító, több mint 40 százalékos hatékonyságot sikerült elérniük ausztrál kutatóknak saját fejlesztésű napenergia-rendszerükkel. A példátlan hatékonyságot a Sydney-ben tartott kültéri teszteken érték el, amit az amerikai Nemzeti Megújuló Energia Laboratórium (NREL) létesítményének független mérései is megerősítettek. "Ez a napfény elektromossággá alakításának valaha jelentett legnagyobb hatékonysága" - nyilatkozott a fejlesztést magáénak tudó Új Dél-Walesi Egyetem (UNSW) professzora, Martin Green, az intézmény Fejlett Fotovillamossági Központjának igazgatója. A tesztek során a kereskedelemben elérhető napelemeket használtak, a módszer volt új, vagyis a hatékonyságbeli fejlődés azonnal elérhető lehet a napenergia ipar számára. A napelemek egy részét az amerikai Spectrolab biztosította.
Új helyzet állt elő Szerbiában (is) azzal, hogy nem épül meg a Déli Áramlat gázvezeték – jelezte a vg.hu. Tomasz Żornaczuk, a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa szerint déli szomszédunknak most új gázimport útvonal után kell néznie az orosz gáz számára, egyúttal pedig lehetősége nyílik arra, hogy diverzifikálja beszerzését. Évi, mintegy 2,83 milliárd köbméteres igényét jelenleg Ukrajnán, onnan pedig Magyarországon át elégíti ki. Szerbiának azért volt sajátos helyzete a Déli Áramlatban, mert a projektben egyetlen, nem uniós tagországként vett volna részt, és mert szoros gazdasági, politikai és kulturális szálak fűzik Oroszországhoz. Igaz – bár erre Tomasz Żornaczuk nem emlékeztet – e szálak tavaly meglazultak, amikor a szerb vezetés firtatni kezdte, hogy a Gazprom Nyefty hogyan jutott hozzá az ország egyetlen olajfinomítója, a NIS 51 százalékához, illetve, amikor a szerb importőr kezdett elmaradozni a gázszámla kifizetésével.
A Siemens és a dél-koreai POSCO Engineering & Construcion Co. Ltd. (POSCO E&C) a világ egyik legnagyobb acélgyártójának, a POSCO-nak leányvállalata) a dél-koreai hálózatra kapcsolta az Ansan kombinált (gáz-gőz) ciklusú erőművet. Az építési idő az első kapavágástól a kereskedelmi üzem megkezdéséig mindössze 24 hónapot tett ki. Az Ansan villamos teljesítménye 834 MW. Hatásfoka meghaladja a 60%-ot. A megtermelt áram mellett a létesítmény távhőt is szolgáltat Ansan város lakóinak. Az áram és a hő kombinált előállítása a tüzelőanyag több mint 75%-os kihasználását eredményezi. Az NOx-kibocsátás értéke 7 ppm, ami Koreában a legalacsonyabb. Ennek köszönhetően az erőmű a leghatékonyabb és leginkább környezetbarát fosszilis-tüzelésű létesítmények egyike az országban. Üzemeltetője az Ansan székhelyű S-Power.
Nanohuzalos ruházatot fejlesztettek a Stanford Egyetem kutatói. Az apropó az, hogy csökkenteni kellene a lakások kifűtésére elhasznált földgáz, olaj és szén mennyiségén, vagyis az épületek miatti szén-dioxid-kibocsátáson – jelezte az origo.hu. A Stanford kutatói abból indultak ki, hogy az épületek és a lakások fűtéséből adódik a világ teljes energiafogyasztásának közel a fele. Kényelmünkért nagy környezeti árat fizetünk, mert a fűtés felelős az üvegházhatású gáz globális kibocsátásának harmadáért – mondja a kutatást irányító Yi Cui, az egyetem anyagtudományi és mérnöki karának docense. Az üvegházhatású gázok kibocsátását hatékonyabb szigeteléssel és jobb hőszigetelő anyagok felhasználásával igyekeznek mérsékelni.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)