Heti hírvilág (2014. február 17 – 23.)
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján elérhető annak az IPPAS-misszió (International Physical Protection Advisory Service, a NAÜ Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálata) jelentésnek a nyilvános része, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a nukleáris és radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények fizikai védelmének magyarországi rendszeréről készített. Magyarország kérésére 2013. május 27-június 7. között a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) teljes körben és részletesen átvilágította a nukleáris és radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények fizikai védelmének magyarországi rendszerét. A felülvizsgálat eredményéről készített jelentést a NAÜ benyújtotta az OAH-nak, amelyben javaslatokat fogalmaztak meg, valamint ajánlásokat tettek. Az előremutató, jó gyakorlatokat is megjelenítették, amely lehetőséget teremt a magyar gyakorlat nemzetközi hasznosítására.
Az OECD és az Európai Unió intenzíven érdeklődik az új típusú, úgynevezett negyedik generációs reaktorok iránt. A kutatási programban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói is részt vesznek: vizsgálják az úgynevezett sóolvadékos reaktorok tulajdonságait, amelyben nincs külön üzemanyag-kazetta, mint például a paksi reaktorokban, hanem a nukleáris reakció zónája és a hűtés összefolyik. Ez sok problémát megold, de legalább annyit fel is vet. Mégis ez lehet a jövő egyik útja. A kutatók áramlással kapcsolatos eredményeiket az Annals of Nuclear Energy című szaklapban publikálták. A programról az index.hu oldalán jelent meg egy írás, amely itt érhető el.
Az E.ON 5 megawatt kapacitású akkumulátortelepet létesít Németországban, melynek célja a megújuló energiaforrások által megtermelt elektromos áram tárolása. A projekt nagyságrendje nem jelentős, inkább egyfajta kísérletnek tekinthető. A projekthez az E.ON 6,5 millió eurós állami támogatást is kap. A cél, hogy az elektromos hálózatot stabilabbá tegyék, egyúttal az áram árának ingadozását is ki lehet vele használni. Az E.ON-nak már volt hasonló jellegű kísérlete, akkor elektrolízis útján állítottak elő ipari méretekben hidrogént, ami az energia tárolásának egyfajta módja. A hír kapcsán nem számítunk árfolyamhatásra, de ezek a kísérletek jól mutatják, hogy a megújuló energia elterjedését követően egyre inkább előtérbe kerülnek az áramtárolási megoldások - olvasható az Erste Európa Best of kiadványában.
Hazánk számára nem nélkülözhető a paksi atomerőmű bővítése - mondta Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke az "Építkezés energiapolitikája 2014" címet viselő minapi előadásában. Programjavaslatukban azt elemzik, hogy a kormány által letett alapokon hogyan lehetséges folytatni és kiteljesíteni a magyar nemzeti energiapolitikát. Számtalan javaslatot dolgoztak ki, aktualitásánál fogva a paksi bővítés kiemelt helyet foglalt el az előadásban. Ezt követően az atomenergiainfo.hu készített riportot Járosi Mártonnal.
Szerdán megtárgyalta a kabinet a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitel-megállapodást, közölte Giró-Szász András kormányszóvivő. A kormány a megállapodást a szokásos módon az Országgyűlés elé terjeszti. A hitel-megállapodás tízmilliárd euró értékben négy kamatsávval - 3,95, 4,5, 4,8 és 4,95 százalék - jött létre, fenntartva a magyar fél számára a mindenkori előtörlesztés lehetőségét, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kifizetésekkel kapcsolatos jóváhagyás jogosítványát. A kormányszóvivő azt mondta, az NGM számításai szerint a paksi beruházás egyszázalékos GDP-növekedést eredményez, több mint kilencezerrel növeli majd a foglalkoztatottak számát, és egyértelműen nem veszélyezteti az államadósság csökkenő pályáját.
Az ABB megrendelésére az energiaadatokat szolgáltató Enerdata 45 ország, köztük Magyarország nemzeti energiapolitikájára és energiahatékonyságára, valamint az ipari és közüzemi szektorokban megvalósuló szén-dioxid kibocsátási trendekre is kiterjedő tanulmányt állított össze. Az egyes beszámolók egy adott államban hatályos alacsony széndioxid kibocsátási szabályozás áttekintésével kezdődnek, hogy megfelelő kontextusba helyezzék az energiaiparban és más iparágakban megvalósuló energiahatékonyságot. Az elemzéseket az Enerdata globális energiaügyi adatbázisából származó energiahatékonysági mutatók alapján végezték el. Az energia a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, mivel a világ gyorsan növekvő energiaigényét a klímaváltozás ütemének lassításával párhuzamosan kell kielégíteni. A feladat sikeres megoldásához az energia hatékonyabb felhasználása jelenti a megoldást. Az információhiány az egyik legnagyobb akadály az energiatakarékos megoldások megvalósulásának útjában, pedig az ilyen megoldások alkalmazásával a beruházás költségei jellemzően megtérülnek.
Szintén a két cég összefogásával készült egy másik tanulmány, az Enerdata rendelkezésére álló 2011-es adatok alapján "A globális energiahatékonyság helyzete – Globális és iparági energiahatékonysági tendenciák” címmel.
A fenti tanulmányokat szemléletes interaktív térképek egészítik ki, amelyek rávilágítanak a már említett különbségekre aközött, amit valójában teszünk, illetve amit tehetnénk a jobb energiahatékonyság érdekében. A legjobb teljesítményt nyújtó országok példáján látható, hogy milyen sokat lehet tenni az ügy érdekében a már ma is a meglévő technológiák segítségével. Minden oldalon rövid leírás található a számítások elvégzésénél alkalmazott módszerről.
Az interaktív térkép használata: ha rákattintunk egy adott régióra, láthatóvá válnak az oda tartozó országok. Akár az összes régiót megnyithatjuk egyszerre, és három ország adatait is összehasonlíthatjuk a kördiagram segítségével, ha a kijelölt országok diagramjait egymásra húzzuk. Amennyiben további részletekre vagyunk kíváncsiak, a kördiagramra rákattintva grafikonos ábrázolást kapunk. A konkrét adatok megtekintéséhez rá kell kattintanunk az egyes adatpontokra. Tetszés szerint váltogathatunk a térképet és az arányszámokat bemutató nézetek között.
Az atomerőmű, egyszerre biztosítja, az energiastratégiában kitűzött mindhárom célt: ellátásbiztonságot, fenntarthatóságot és a versenyképességet, vagyis a paksi atomerőmű bővítése minden szempontból megkerülhetetlen - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a "Villamosenergia-ellátás a 21. században" című konferencián kedden, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
Minden előzetes várakozásnál nagyobb érdeklődés mellett rendezték meg a konferenciát az MTA székházában, az előzetesen a felolvasóterembe szervezett rendezvényt a nagyteremben kellett megrendezni és még a harmadik emeleten, egy kisebb teremben video-közvetítésen is sokan követték az elmondottakat. A kiemelkedő érdeklődést indokolták a napirenden szereplő témák: a villamosenergia-ellátás műszaki, közgazdasági és nemzetközi vonatkozásai, alternatívák, energiaforrások és biztonsági kérdések a villamosenergia-ellátásban című témák, olyan aspektusban, ahol első ízben szembesült egymással nyilvánosan Paks 2 híveinek és ellenzőinek álláspontja.
A témáról gyakorlatilag az egész magyar sajtó beszámolt, de leginkább Sólyom László, volt köztársasági elnök atomenergia és a döntés meghozatalát élesen támadó kijelentéseit idézték. Mi egy olyan írást ajánlunk olvasóink figyelmébe a Paks-Press Hírügynökség kiadásában, amely a bővítés szakmai felvetéseit mutatja be.
A Mavir ZRt. közleménye szerint a cseh-szlovák-magyar-román piac-összekapcsolás éles indulása 2014 utolsó negyedévében várható. Idén januárjában a négy ország szervezett villamosenergia-piac működtetői (PX) sikeresen végrehajtották a szükséges felkészülési lépéseket, hogy bevezethessék azt a regionális áralapú piac-összekapcsolási (Price Coupling of Regions – PCR) megoldást, amely teljesen összhangban lesz a célmodellként szolgáló egységes Európai Belső Piaccal (IEM). Ez elengedhetetlen annak érdekében, hogy az összehangolt másnapi kereskedésű európai villamosenergia-piacok átfogó uniós célja megvalósuljon. A négy ország átviteli rendszerirányítói (TSO) megegyezésre jutottak a TSO Menedzsment Funkció (mTMF) kialakitását illetően. Az mTMF biztosítja a közös TSO tevékenységek hatékony kezelését, valamint működteti az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia tőzsdék közötti kommunikációs csatornát. A működés megkezdését követően az mTMF egy olyan a régiók közötti piacintegrációt támogató univerzális platformot biztosít majd, amely nyitott lesz más piacok irányába történő bővítésre is.
Nagy falat az EU-s klímapolitika Kelet-Európának: Az uniós energia- és klímapolitikának jobban figyelembe kellene vennie a felzárkózás fázisában lévő közép- és kelet-európai tagállamok sajátos adottságait – állítja a térség országainak energiapolitikai kihívásáról szóló friss tanulmány egyik szerzője.
A 2004-ben és azt követően csatlakozott 11 közép- és kelet-európai tagállam gyáripara és háztartásai az ipari szerkezetéből és jövedelemviszonyaiból adódóan jobban megsínylik az energiaárak drágulását, mint a régi tagállamokban – mutat rá a Roland Berger német tanácsadó cég által a térség energiapolitikai kihívásairól készített jelentés, amelyet a napokban mutattak be Brüsszelben.
A témával bővebben a BruxInfo irása foglalkozik.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)