Heti hírvilág (2014. február 10 – 16.)
Az elmúlt évben az országban a legolcsóbban, 12,71 Ft/kWh átlagos áron, összesen 15.370 GWh villamos energiát termelt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., ez a hazai villamosenergia-termelés 50,7 százaléka, a teljes magyarországi felhasználásnak pedig a 36,4 százaléka volt – jelentette be Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója, az erőmű csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján. Az atomerőmű eddigi fennállása alatt összesen mintegy 400 TWh villamos energiát állított elő, amely a teljes magyarországi lakosság mintegy 35 évnyi villamosenergia-felhasználásával egyenértékű. A társaság az elmúlt évben 185,5 milliárd forint árbevételt ért el, úgy, hogy az erőmű rendelkezésre állása és biztonsági mutatói folyamatosan javultak, társadalmi elfogadottsága pedig független külső felmérés szerint nemzetközi összehasonlításban is magas, 76 százalék volt, dolgozóinak elégedettsége, elkötelezettsége is kiemelkedő. Az idei feladatokról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy többek között a 2. blokk üzemidő hosszabbításához szükséges engedélyek megszerzése a legfőbb feladat, emellett pedig újabb biztonság- és hatékonyságnövelő beruházások hajtanak végre, valamint a 2. blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos engedélyeztetési eljárások mellett folytatják a 3. és 4. blokk felkészítését is a további húsz évre szóló működtetéshez.
Múlt heti hírvilág összeállításunkban jeleztük, hogy a hét legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye volt, hogy megkezdte a Parlament „A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitáját, majd nagy többséggel meg is szavazták a javaslatot. Az előterjesztés leginkább vitatott kérdése az volt, hogy megéri-e egy ekkora, és ilyen hosszú időre előre mutató beruházás. A felvetésre az atomenergiainfo.hu oldalán Kiszámoltuk Paks II. áramának árát találtuk meg a választ. Eszerint az új Paks II. blokkok építésével kapcsolatos hazai feltételekkel, műszaki és gazdasági paraméterekkel (10 milliárd euró, 21 év törlesztés a beüzemelést követően, átlag 4,5 százalékos hitelkamat, 20 százalékos önrész, 2400 MW teljesítmény, 92 százalékos teljesítménykihasználási-tényező, 60 éves garantált üzemidő) számolva termelési (ön)költségre 17 Ft/kWh körüli értéket kapunk, ami versenyképes ár a többi energiatermelési móddal való összehasonlításban is.
A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásához kapcsolódó együttműködési lehetőségekről, a műszaki felsőoktatás szükséges képzési irányairól egyeztettek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a projektet irányító MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és a mérnöki háttértevékenységet végző MVM ERBE Zrt. vezetői. Az előzetes szakmai egyeztetések lezárásaként és a projekt sikeres végrehajtása érdekében az MVM Paks II. Zrt. és MVM ERBE Zrt. vezetői felvázolták az együttműködés három fő lehetséges területét. Egyrészt már ma láthatóak olyan szakmai kérdések, feladatok, amelyek a BME szakértőinek tevékenységét igénylik. Másrészt körvonalazódott több, a hallgatók számára szakmai kihívást jelentő tudományos diákköri, szakdolgozati diplomaterv, doktori feladat, amelyek kutatása és feldolgozása tevékenyen hozzájárulhat a tervezett létesítés műszaki megoldásainak mélyebb elemzéséhez. Az együttműködés harmadik főbb területe a képzési választék bővítése annak érdekében, hogy a hallgatók olyan tantárgyakat is választhassanak, ahol szakterületükön belül a nukleáris iparhoz kapcsolódó tudást is elsajátíthatják.
Hétfőn jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tárgyalásos közbeszerzést írt ki az új blokkok földtani kutatására. A közbeszerzés nyertesének lesz a feladata az új atomerőművi blokk(ok) telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrások alapján történő földtani kutatási vizsgálatok és program végrehajtása, azon belül általános földtani, geofizikai, geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatok végrehajtása, és térinformatikai adatbázis létrehozása. A tenderen való részvételre március 7-ig lehet jelentkezni. A második fordulóban a legolcsóbb ajánlattevő lesz a nyertes.
Daniel Benes, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) vezérigazgatója a Lidové Noviny című cseh lapban nyilatkozta, hogy Csehországnak szüksége van az atomerőművekre, s a cseh politikusoknak azon kellene dolgozniuk, hogy a formálódó európai uniós energiapolitikai keretében megvédjék a cseh nemzeti érdekeket. Csehországban vita folyik arról, szükséges-e tovább bővíteni az ország atomerőműveit. A Temelíni atomerőmű két új energiablokkjára kiírt pályázat ugyanakkor a végső szakaszába érkezett, s a pályázat győzteséről, illetve sorsáról az idén kellene döntést hozni. Ugyanakkor Bohuslav Sobotka miniszterelnök a minap a parlamentben egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az állam nem fogja garantálni a CEZ-nek a stabil áramárakat. Daniel Benes úgy véli, hogy Temelín bővítése nincs veszélyben, csupán a mostani pályázat sorsa kérdéses. Arra a kérdésre, hogy a CEZ - hasonlóan Magyarországhoz - esetleg pályázat kiírása nélkül építené meg az új energiablokkokat, Benes kifejtette: "Nem tudom elképzelni, hogy a CEZ, mint üzleti társaság, pályázat nélkül választaná ki az építőt. A magyar útról eddig kevés az információ, ezért értékelésével várni kell még. Idővel talán megmutatkozik, hogy ebben az esetben nem probléma-e éppen az építő kiválasztása. Ráadásul ott kormányközi megállapodásról van szó, a CEZ számára ez az út nem járható." A vezérigazgató szerint nyilvánvaló, hogy úgy 2030 körül Csehországnak már szüksége lesz az új blokkokra.
Tavaly 12,5 százalékkal, 35 ezer megawattal, 318 ezer megawattra emelkedett a szélerőművek áramtermelő kapacitása világszinten - közölte az IG Windkraft osztrák szélerőmű technológiai vállalat a GWEC szakmai képviseleti szervezet adatait idézve. A szélenergia ipari szakmai képviseleti szervezet, a GWEC (Global Wind Energy Council) adatai szerint 2012-ben 45 ezer 200 megawattal nőtt a szélerőművek áramtermelési kapacitása. Tavaly a legnagyobb ütemben Kína és Európa szélerőműves áramtermelési kapacitása növekedett. Kína rendelkezik a legtöbb szélerőművel is, amelyek összes áramtermelési kapacitása 91 ezer 400 megawatt. Tavaly a kínai termelési kapacitás 16 ezer 100 megawattal nőtt. Kína a 2020-ra kitűzött szélerőműves áramtermelési kapacitáscélját 150 ezer megawattról 200 ezerre emelte meg. A szélenergia termelési kapacitás rangsorában a második helyen az Egyesült Államok áll 61 ezer 100 megawattal, a 2013-as növekedés 1084 megawatt volt. Németország 34 ezer 250 megawatt kapacitással harmadik a globális rangsorban, az elmúlt évben a kapacitás 3238 megawattal nőtt. Európa összesített szélenergiás áramtermelési kapacitása a tavalyi 12 ezer megawattos növekedéssel 120 ezer megawatt. Ázsiában 115 ezer megawatt telepített szélerőmű áramtermelési kapacitás működik. Az idézett GWEC tájékoztatója elérhető itt.
A Siemens újabb onshore-szélerőműre kapott megrendelést az USA-ból. A Windthorst-2 projekt Texas Windthorst városának közelében létesül, és 28 SWT-2.3-108 típusú Siemens-szélturbinából fog állni. A megrendelő ügyfelek a Brooklyn székhelyű OwnEnergy fejlesztő cég, illetve egy a BlackRock által igazgatott alapítvány. A szélpark, melyet már 2014 őszén üzembe kell állítani, 67,6 MW összteljesíténnyel fog rendelkezni, és közel 20 ezer amerikai háztartásnak fog klímabarát áramot szállítani. Egy kapcsolódó szervizszerződés keretében a Siemens a berendezések megbízható üzeméről, rendelkezésre állásáról és teljesítményéről is gondoskodik.
A Mavir még A Mavir még tavaly év végén elkészítette a Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2013. című tanulmányt, mely szerint a magyarországi erőműpark jelenlegi több mint 9000 megawattos összkapacitása 2018-ra 30 százalékkal, 2030-ig több mint 40 százalékkal csökken a szükséges selejtezések miatt, ezért rövid távon 3000 megawatt, hosszú távon 6300 megawatt új kapacitás építése válik szükségessé. Az elemzők azzal számolnak, hogy Magyarországon a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme a következő tizenöt évben – rövid átmeneti időszak után – évente átlagosan 1,5 százalék lesz, emellett a villamos csúcsterhelés évente jellemzően 70 megawattal fog növekedni. A fogyasztásnövekedés mellett azonban elsősorban a pótlási igények teszik szükségessé az új kapacitások létesítését. A tanulmány többek között megállapítja, hogy a magyar villamosenergia-rendszer termelői oldalán továbbra is meghatározó a Paksi Atomerőmű, amely 2012-ben a hazai termelés 45,9 százalékát adta. A Mátrai Erőmű 17,8 százalékkal, a Dunamenti Erőmű 6 százalékkal, a Csepeli Erőmű 4,7 százalékkal járult hozzá a hazai termeléshez. A többi nagyerőmű részesedése ez alatti volt. Az elemzést vélhetően a paksi megállapodás miatt nagyon felkapta a sajtó, mert egyébként már korábban feltették a Mavir honlapjára, de nem igazán jelent meg a hírekben.
Elkészült az összefoglaló az ALTEO tavalyi eredményeiről. Eszerint 2013-ban is kiemelkedően teljesítettek az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. megújuló alapon villamos energiát termelő erőművei. Az egységek összesen több mint 26 ezer megawattóra villamos energiát termeltek, ezzel az árammennyiséggel 11 ezer család átlagos éves áramigényét lehet kielégíteni. Kifejezetten jól teljesített a társaság 4 szélerőműve, amelyek a termelés 68 százalékát biztosították. A szemétlerakókban képződő depóniagázt hasznosító 2 egység a termelés 26 százalékát adta, a termálvíz kitermeléssel együtt felszínre törő kísérőgázt égető 2 erőmű pedig 6 százalékkal részesedett a megtermelt villamos energiából. Az egységek tavaly több mint 18 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól kíméltek meg a környezet ahhoz képest, mintha ezt az árammennyiséget hagyományos fosszilis energiahordozókkal kellett volna megtermelni.
Elkészült a finnországi Pyhäjokiban építendő atonerőmű környezetvédelmi hatástanulmánya. A beruházó szerint a projekt kímélné a környezetet, de a végső szót a szakminisztérium mondja ki. A Fennovoima Ltd. február 13-án nyújtotta be a finn munkaügyi és gazdasági minisztériumnak, mint koordináló hatóságnak a Pyhäjoki közelében építendő atomerőmű környezetvédelmi hatástanulmányát. A helyszínen egy nyomott vizes, 1200 megawattos, AES-2006-os reaktort fog építeni az orosz Roszatom. Nagyjából ugyanolyat, amilyet majd Magyarországon is. Erről a Fennovoima tavaly decemberben írt alá szerződést a Roszatom külföldi tevékenységét kézben tartó Rusatom Overseas társasággal. Az írás elérhető itt.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)