Heti hírvilág (2014. február 3 - 9.)
Az elmúlt hét legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye volt, hogy megkezdte a Parlament „A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat” vitáját. Hétfőn tartották az általános vitát, kedden a részletes vitát, majd csütörtökön, az eredeti tervekkel ellentétben egy héttel előbbre hozva meg is tartották a végszavazást, melyen a kormánypárti képviselők nagy többségének igen szavazatával elfogadták a törvényjavaslatot.
A parlamenti vita alatt folytatódott a kormánypártok és az ellenzési pártok képviselőinek már korábban megkezdett politikai töltetű összecsapása, amelyet az ülésteremben tartott LMP-s demonstráció, valamint több civil „zöld” szervezet utcai demonstrációja is kísért. A politikai kérdéseken túl a leginkább vitatott téma az volt, hogy megéri-e egy ekkora és ilyen hosszú időre előre mutató energetikai beruházás, valamint ugyancsak lényeges kérdés, hogy mit jelent a szerződés azon kitétele, amely a kiégett fűtőelemek visszaszállításáról szól.
A hét közepén jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy sikerült megállapodni szerdán Oroszországgal a paksi atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről, a szerződést néhány napon belül alá tudják írni. A kamat sávos, 4, 4,5 és 4,9 százalék lesz, az euróhitel törlesztése pedig 2025 és 2046 között esedékes. A megállapodást ugyancsak be fogják nyújtani a parlamentnek.
A parlament elfogadta a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amely szerint az idén három lépésben lesz olcsóbb a rezsi: a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken.
A Nuclear Energy International Journal különdíját nyerte a BME Nukleáris Technikai
Intézet részvételével zajló nemzetközi EERRI oktatási program. Sok fejlődő országnál
nehézségekbe ütközik oktató- vagy kutatórektorokhoz történő hozzáférés, akár egyetemi
képzésről, akár pedig alacsonyabb szintű, műszaki segédszemélyzet képzéséről van
szó. Ezt felismerve jött létre 2008-ban a European Research Reactor Initiative (EERRI)
– a Közép-Európai Kutató Reaktorok Együttműködési Kezdeményezése – a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szervezési és anyagi támogatásával. A kurzus
Bécsben kezdődik és ér véget, a résztvevők pedig még legalább két ország kutatóreaktorain
dolgoznak, az előadások tárgyai között megtalálható a reaktorfizika, a reaktorszabályozás
és műszerezés, valamint a reaktorbiztonság. Továbbá a Monte-Carlo szimulációs programok
segítségével végzett zónatervezés, sugárvédelem, vészhelyzet elemzés és lakossági
kommunikáció is.
A BME Nukleáris Technikai Intézet mellett a kurzusban még a következő – kutatóreaktorral
rendelkező – intézmények vesznek részt: Bécsi Műegyetem – Atominstitut
(Ausztria, Triga reaktor), Prágai Műegyetem (Cseh Köztársaság, V1- reaktor), Nemzeti
Kutatóintézet Rez (Cseh Köztársaság, NRI reaktor), MTA Energiatudományi Kutatóközpont
(Magyarország, Budapesti Kutatóreaktor) Jozef Stefan Intézet (Szlovénia, Triga reaktor).
A program folytatódik, 2014-re már újabb két kurzusra lehet jelentkezni.
A Nuclear Energy International tekintélyes nemzetközi szakmai lap, amely évente
öt kategóriában díjazza a nukleáris területen legjobbnak ítélt oktatási és tréning
programokat. A 2013-ban érkezett 40 pályázat értékelése során a rangos nemzetközi
zsűri különdíjjal jutalmazta az Eastern European Research Reactor Initiative (EERRI)
képzési programot, amelynek résztvevői négy ország hat kutatóreaktorában –
többek között a BME Oktatóreaktorában is – tanulnak.
Miután Lettországgal és Észtországgal elakadtak a közös beruházásról folytatott tárgyalások, Litvánia egyedül is belevághat a visaginasi atomerőmű építésébe – véli a litván gazdasági tárca volt minisztere. Dainius Kreivys, aki egy ideig a gazdasági tárcát vezette, úgy látja, hogy az ország pénzügyi rendszere stabil, és két-három év múlva még inkább az lesz, így pedig az euróövezetbe belépve Litvánia a mostaninál is olcsóbb áron juthat majd pénzekhez. Vagyis képes lenne önerőből felépíteni a reaktorblokkot. Litvánia az energiafelhasználásának 60 százalékát szerzi be importból, ami az Európai Unióban a legnagyobb arányt jelenti. A lakosság többsége azonban ennek ellenére továbbra sem tartja célszerűnek az atomerőmű-építést. Legalábbis, erre utal a Prime consulting közvélemény-kutató január elején végzett felmérése, miszerint a megkérdezettek 65 százaléka szerint a balti államnak nincs szüksége atomerőműre, míg 31,6 százalék támogatna egy ilyen beruházást.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)