Heti hírvilág (2014. december 15 – 21.)
Egy nagyon biztonságos, robusztus erőmű lesz a paksi telephelyen, amely minden releváns, ember által kiváltott és természeti hatást kibír majd – mondta Aszódi Attila bővítési kormánybiztos az M1 műsorában. A blokkok engedélyeztethetőek lesznek az Európai Unióban is. Mint hangsúlyozta, a gázhoz viszonyítva mindenféle atomenergiai megoldás növeli az ellátásbiztonságot, ugyanis a gáz vezetéken érkezik, és bár Magyarország rendelkezik tárolókapacitással, ám probléma esetén 2-3 hónapra elegendőnél többet nem tud tárolni. Ehhez képest az atomerőmű-üzemanyag nagyon jól készletezhető, a paksi erőmű jelenleg két évre elegendővel rendelkezik. A törvény szerint az új blokkokra is minimum 2 évre való lesz előírva – magyarázta Aszódi Attila.
Az Allianz Hungária Zrt. vezette csoport nyerte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jövő évi nukleáris kárfelelősség-biztosítását, nettó 1 millió 290 ezer euró díjért - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg – közölte a portfolio.hu. A 2012-es, a 2013-as és az idei közbeszerzést is az Allianz Biztosító által képviselt csoport nyerte. A 2012-es díj 1 millió 170 ezer euró, míg a 2013-as biztosításé 1 millió 260 ezer euró, míg az ideié 1 millió 280 ezer euró volt. A csoport tagjai - egy kivétellel - korábban is a mostaniban szereplő biztosítók voltak. Az Uniqa most csatlakozott a csoporthoz.
Határozatlan időre szóló megállapodást kötött az Atomerőműveket Befogadó Oroszországi Városok Szövetségével a paksi atomerőmű térségében élőket képviselő TEIT. Az erről szóló szerződést csütörtökön, Pakson írták alá azt követően, hogy a szervezetek bemutatták egymásnak eddigi eredményeiket, céljaikat – tudósított az eseményről a paksihirnok.hu. A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás tagja a hasonló szövetségek által létrehozott nemzetközi szervezetnek, de ez az első ilyen jellegű, kétoldalú szerződése, szögezte le dr. Bálint József elnök. Azt mondta, fontos számukra, hogy éppen az atomenergia békés célú felhasználásában jelentős szerepet vállaló Oroszországban találtak partnerre.
Elég nagy sajtóérdeklődést váltott ki az, hogy bár Lázár János a parlamentben csak a jelenleg is működő paksi erőmű irányításával kapcsolatban beszélt külföldi menedzserekről és nemzetközi fejvadászcégről, a VS.hu információi szerint a kormányban már eldőlt, hogy az erőmű bővítésébe is bevonnak majd nyugati menedzsereket, sőt partnercégeket is. Nemzetközi fejvadászcégekkel keres majd menedzsereket az állam a paksi atomerőmű vezetésébe, hogy átlátható legyen a működés. Át kell tekinteni a szerződéseket és csökkenteni kell a működési költségeket – jelentette be kedden a Parlamentben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Tóth Bertalan MSZP-s képviselő interpellációjára válaszolva.
Ezt követően jelent meg az, hogy az Orbán-kabinet a paksi atomerőmű vezérkarának a lecserélésére készül – értesült a Népszabadság. Lázár János a hét elején már említette, hogy változások várhatók. és kifejtette, hogy fejvadászokkal keresnek új, külföldi menedzsereket a nukleáris üzem élére, s ezt a Népszabadságnak tegnap több forrásból is megerősítették. Állitólag a széles körű menedzsmentcsere hivatalos indoka, hogy az erőmű biztonsági mutatói ugyan jók, ám a rendelkezésre állás terén a hatékonysága elmarad a várttól (utóbbinak ellentmond, hogy a kormány a legutóbbi időkig a kiemelkedően magas rendelkezésre állási mutatókkal büszkélkedett, és a tények is azt mutatják, hogy Pakson az elmúlt években alig volt rendkívüli leállás).
A hírekre reagálva írta meg a teol.hu, hogy továbbra is a magyar szakemberek gondos kezei között akarja tudni a paksi atomerőművet Heringes Anita országgyűlési képviselő, az MSZP paksi elnöke, aki közleményében megdöbbentőnek nevezte Lázár János miniszter Tóth Bertalannak adott válaszát. A miniszterelnökség vezetője azt mondta, nemzetközi fejvadász céget bíznak meg, hogy keressenek nyugati menedzsereket, akikre rábízzák „lehetőség szerint többségben a paksi atomerőmű jelen pillanatban működő részének üzemeltetését”, mert úgy ítélik meg, hogy jó néhány szerződés áttekintésére és a működési költségek csökkentésére van szükség.
Pénteken pedig már az jelent meg, hogy a kormány európai szinten elismert szakértők bevonásával, az Országos Atomenergia Hivatalon belül nemzetközi tanácsadó testületet fog létrehozni, amely a Paksi Atomerőmű bővítése során segíti majd a fejlesztést, valamint - más európai példákhoz hasonlóan - garanciát jelent a nemzetközi szakmai közvélemény tájékoztatására - idézte Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert az MTI-re hivatkozva a Paks-Press. A miniszter kifejtette, hogy a nemzetközi sztenderdek figyelembevételével, a magyar adó- és áramdíjfizetők érdekeit szem előtt tartva, a gazdasági rezsicsökkentés előkészítése érdekében, a már működő Paksi Atomerőmű fejlesztésére, a Magyarország szempontjából stratégiai jelentőségű energiaforrás biztonságának megőrzésére, hatékonyságának növelésére, - más nagyvállalatokhoz hasonlóan - szintén világszerte elismert szaktekintélyeket kívánnak bevonni. Ezáltal a hazai eredmények és nemzetközi tapasztalatok alapján átláthatóbb és még eredményesebb működést tudunk elérni - hangsúlyozta. Ez nyilvánvalóan sértheti a korábbi kormányok alatt kialakult érdekeket. Beszédes, hogy már a kiválasztási folyamat kezdetén megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és ellehetetleníteni ezt a kezdeményezést - jelentette ki Lázár János.
Szükség van-e Paks II. áramára? – tette fel a kérdést a vg.hu, melyre szakértők - Drucker György, az Ex Libris kft. igazgatója, Uzonyi Zoltán, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke, Balogh József, az Axpo vezérigazgatója, Hárfás Zsolt, az AtomenergiaInfo szakértője és Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója válaszát kérték.
Elemzők attól tartanak, hogy az orosz válság miatt a paksi atomerőmű bővítése is veszélybe kerül, a kancelláriaminiszter azonban nem számít erre. Lázár János szerint a hosszú távú terveket meg tudják valósítani. Az atomerőmű vezetőségébe külföldi szakembereket keres a kormány – jelezte az mno.hu. „Azt gondolom, hogy ennek a projektnek egyelőre még megvan a prioritása, a létjogosultsága, de ha a következő hónapokban a helyzet nem javul, tehát nem következik be érdemi gazdaságpolitikai, külpolitikai fordulat Oroszországban, illetve az Oroszországgal szembeni szankciók nem csökkennek, akkor nem kizárt, hogy ez a paksi projekt is el lesz halasztva, vagy akár teljesen el is törlik” – mondta Tóth Gergely vezető elemző. Az orosz kereskedelmi képviselet vezetője a tatár–magyar üzleti fórumon ugyanakkor a magyar–orosz együttműködést méltatta.
Munkatársakat keres az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki felügyelő munkakörökbe, valamint jogász, közbeszerzési és pénzügyi referens, humánpolitikai referens, rendszergazda, programozott rendszerek védelmi területére felügyelő, valamint ügyintéző titkár(nő) munkakörre.
A Roszatom tíz évre szóló megrendelésállománya az idei év végére mintegy 98 milliárd dollárt ér el – tette közzé az AtomenergiaInfo. Szergej Kirijenko, a Roszatom állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a MIFI moszkvai egyetem fizikus hallgatóival találkozva elmondta, hogy a vállalatnak jelenleg 27 külföldi erőművi blokkra van megrendelése, de ebben nincs benne az a nyolc, amelyről még tárgyalnak, egyebek közt Dél-Afrikában, illetve Dél-Amerikában. Kirijenko elmondta, hogy a nukleáris fűtőanyag-szállítás is jelentős tételt jelent a vállalat megrendeléseit illetően. Szavaiból kiderült, hogy ezen a téren nem tapasztalható fennakadás Ukrajnával kapcsolatban: 2015-re megkötötték a fűtőanyag-szállítási szerződést, a szállítások rendben haladtak és Ukrajna rendezte a számlát.
Szintén az Atomenergiainfo közölte, hogy az oroszországi BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor, a Belojarszki Atomerőmű 4-es blokkjában, a tervek szerint még az év végéig megkezdi a kereskedelmi termelést, amely működési, technológiai és üzemeltetési tapasztalatokat fog biztosítani a tervezett BN-1200 típusú gyorsneutronos reaktor számára. Erről Mihail Bakanov, a belojarszki atomerőmű igazgatója beszélt. A Belojarszk 4-es blokkban elhelyezett reaktor 800 MW teljesítményű, kevert urán-plutónium üzemanyagot (MOX) alkalmaz. Év végi indulása után ez lesz a világ legnagyobb teljesítményű, üzemelő kereskedelmi gyorsneutronos reaktora. Oroszország azt tervezi, hogy 2020 körül megindulhat majd az új, még nagyobb teljesítményű BN-1200-as típusú gyorsneutronos reaktor építése is. A BN-800-as blokk elsőrendű feladata nem a villamosenergia-termelés, hanem az, hogy a beépített új technikai megoldásokkal és újításokkal üzemeltetetési tapasztalatokat szerezzenek az orosz szakemberek a BN-1200 típusú reaktor fejlesztéséhez, amely várhatóan szerepet kap majd az üzemanyagciklus zárásában.
Az Atomenergomas Nyrt. leányvállalata, a ZiO-Podolszk Nyrt. a szerződéses határidőre leszállította a kínai Tianwan-erőmű 3-as blokkja számára a 4. gőzfejlesztőt is – írta szintén az AtomenergiaInfo. A PGV-1000M típusú gőzfejlesztő átmérője valamivel több mint 4 méter, hossza 16 méter, a súlya pedig 378 tonna. A Tianwan atomerőmű 3. blokkjának építése 2012. december 27-én kezdődött meg, a blokk kivitelezője az orosz Roszatom vállalatcsoport. A Tianwan-3-as mellett még egy, a 4-es számú VVER-1000 típusú nyomottvizes blokk fog megépülni. Az építésre vonatkozó szerződést 2010-ben írta alá a két fél. Az előzetes tervek szerint a két blokk 2017-ben, illetve 2018-ban kezdheti majd meg a villamosenergia-termelést.
A Dél-ukrán atomerőmű 3. blokkja jövőre új üzemanyag alkalmazását kezdi meg, amelyet a Westinghouse Electric Company szállít az ukránok számára - jelentette be az üzemeltető Energoatom. Ennek keretében az Energoatom 42 friss üzemanyag-kazettát fog betölteni a Dél-ukrán-3 blokkra, erősítette meg a Westinghouse is – idézte a NucNet-re hivatkozva az Energiainfo. A Westinghouse azt is elmondta, hogy a második és a harmadik blokk már használ Westinghouse üzemanyagot és az új üzemanyagot a még 2008-ban kötött szerződés alapján szállították. Az Energoatom szerint a Dél-Ukrán-3 blokkot december 8-án állították le karbantartásra, amely összesen 119 napig fog tartani, egészen 2015. áprilisig. A karbantartás során egyebek között a reaktor általános javítási munkáit, 2 gőzfejlesztő műszaki vizsgálatát és a kisnyomású turbina karbantartását végzik el. Az atomerőmű három orosz építésű 960 megawattos VVER-1000 típusú reaktorral működik, amelyek 1983 és 1989 között léptek üzembe.
Szabályozási bizonytalanságokat okozhat és az új atomerőmű befektetéseket is befolyásolhatja, ha az Európai Vegyi Ügynökség (European Chemical Agency - ECHA) felveszi a bórsavat a korlátozottan hozzáférhető vegyi anyagok listájára - jelentette be az európai energia ipari szövetség, az Eurelectric. Mint az Energiainfo jelezte, az Eurelectric szerint a bórsavat, amelyet sok atomerőműben használnak és mással nem helyettesíthető, szükségtelen korlátozásnak vethetik alá, ha felkerül az ECHA tiltólistájára (Reach – Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals).
A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt. részvényeinek átruházását az MVM Magyar Villamos Művektől a Magyar Fejlesztési Bankra – adta hirül a hirado.hu. Az MVM közérdekből ruházza át a Főgáz 160 690 darab törzsrészvényét, 49,83 százalékos részvénypakettjét az MFB-re és az MFB Investre.
Két kategóriában adott át díjakat az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a villamosenergia-ipar, illetve a tágabb energetika területén példamutató eredményeket elérő szakembereknek. Az egyenként egymillió forint pénzjutalommal járó I. MVM Energetikai Nemzeti Díjat a Magyarországon alkotók közül Dr. Farkas István, a határon túl alkotók díját pedig Pázsit Imre nyerte el. Hat hazai és két határon túli szakembert jelöltek az I. MVM Energetikai Nemzeti Díjra. A díj közismert és elismert energetikai szakemberekből álló kuratóriuma az egyenként egymillió forint pénzjutalommal is járó elismerést két kategóriában, egy Magyarországon élő, magyar állampolgárságú, valamint egy határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul beszélő szakembernek ítélte oda.
A Magyar Villamos Művek teljes államosításáról nyújtott be törvényjavaslatot a kormány még november közepén. Az állam jelenleg 99,87 százalékban birtokolja a céget, a fennmaradó rész tulajdonosait azonban nem kérdeztek meg a javaslatról. Korányi G. Tamással, a cég egyik magánrészvényesével, a Gazdasági Rádióban Balkó Rita beszélgetett. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.
Első alkalommal jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az FGSZ Zrt. közös, a magyar földgázrendszer adatait és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő szállítási-rendszerüzemeltetői statisztikai adatokat tartalmazó kiadványa, amely átfogó képet nyújt a földgázrendszerről, a termelés és felhasználás alakulásáról. Az egyre enyhébb teleknek és melegebb őszi, tavaszi és nyári évszakoknak köszönhetően 2010 és 2013 között 3,9 Mrd m3-ről 3,2 Mrd m3-re csökkent a hazai lakossági fogyasztók földgázfelhasználása. A hazai termelés az országos fogyasztás 20 százalékát adja. 2013-ban a fogyasztók ellátása zavartalan volt.
A Főtáv az elmúlt években érezhetően sok erőforrást fordított arra, hogy megpróbáljon változtatni a távfűtés korábban egyre inkább negatívvá váló imázsán. A törekvések beérni látszanak, a lecsatlakozások helyett ma már egyre többen váltanak vissza a távhőre, ami mellett számos nagyobb új építésű kereskedelmi ingatlan is ezt a fűtési módot választotta. A Főtáv elmúlt éves működéséről Toldy Csabát, a szolgáltató üzleti értékesítési osztályvezetőjét kérdezték a portfolio.hu interjújában.
Tesztelhetik a magyar–szlovák gáztranzitvezetéket, de a közelgő kereskedelmi üzemre kiírt kapacitáskiosztási szabályzatát érvénytelenítette a Magyar Gáz Tranzit Zrt. Az FGSZ már vizsgálja, hogy újraindíthatja-e az Ukrajnába történő gázszállítást, amely nélkül – a vg.hu szerint – havi 1-1,5 millió eurótól esik el. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) visszavonta a magyar-szlovák tranzitvezeték kapacitásai kiosztását szolgáló, úgynevezett Open Season eljárás szabályzatát, azaz: 15 nappal a kereskedelmi üzem kezdete előtt még nyitott, hogy kik és milyen arányban használhatják majd a csövezetéket.
A hírhez kapcsolódva azt jelezte a portfolio.hu, hogy technikai gondok miatt halasztódik a Szlovákiát Magyarországgal összekötő új gázvezeték tesztüzeme. Az Eustream szlovák vezetéküzemeltető pénteki közlése szerint az interkonnektor tesztelésének megkezdése a magyar oldalon, a szadai kompresszorállomáson keletkezett gondok miatt tolódik.
Már vizsgálja a rendszerirányító, hogy indokolt-e még az Ukrajnába irányuló gázexport szüneteltetése – tudta meg napigazdasag.hu. A korlátozás fenntartását sem az időjárás, sem a tárolók töltése nem teszi szükségessé. Úgy tűnik, hamarosan újraindulhat a magyar gázszállítás Ukrajna felé. Az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél ugyanis a lap kérdésére azt közölték, a társaság már vizsgálja, hogy „az Ukrajnába irányuló földgázszállítás határozatlan időre való megszakítását kiváltó okok fennállnak-e még". Amennyiben megalapozottan megállapítható, hogy a külső körülmények tartós megváltozása lehetővé teszi a szállításokat, akkor az FGSZ megteszi a szükséges intézkedéseket – tették hozzá a rendszerirányítónál.
Terítéken van egy új hulladékégető építése Budapest déli térségében. Egy ilyen létesítmény harmadával-negyedével olcsóbban adja a hőt, mint egy hagyományos erőmű, igaz, elég komoly beruházásra van hozzá szükség. A vizsgálatok folynak, döntés még nincs. A beruházásnak köszönhetően kevesebb lerakóra lesz szükség, és olcsóbb lehet a főváros távfűtése is. Ilyen létesítmény csak egy van Budapesten, de az ország egészében is. „Nagy szükség van a főváros térségében egy második hulladék-hasznosítóra, és ennyire közel soha nem is voltunk a megvalósításához” – mondta a Világgazdaságnak a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Orbán Tibor tájékoztatása szerint egy hulladékégető harmada-negyede áron adja a hőt, mint egy hagyományos erőmű, és csökkenti is az ország gázfelhasználását is.
Egy szélerőmű tetején jártunk – számol be élményéről a 444.hu újságírója. Száz méter magasba visz minket a zörgő, libegő ipari lift. A hajtómű alatt hason átkúszva jutunk a gondolába. A hűtő- és kenőrendszer mellett átoldalazunk a csapágyház tetejére, kinyitjuk a tetőablakot, és akár meg is érinthetjük a 45 méter hosszú lapátok tövét. A bemutatott képen Magyarország 176 szélerőművének egyike látható. A Vestas gyártmányú, V90 típusú dán szélgenerátor, a Wallis csoport Alteo nevű energetikai vállalatának tulajdona éppen olyan ipari termék, mint egy otthoni gázkazán, csak kicsit nagyobb és drágább. Ez a két megawattos erőmű hozzávetőleg egymilliárd forintba kerül, toronnyal, lapátokkal, mindennel – ennyiért bárki megveheti, és felállíthatja. Persze nem Magyarországon. Itt 2010 óta nem adtak ki ilyenre engedélyt, 2011 óta nem épült szélerőmű.
Ma már egyre több lakóház tetején láthatunk áram termelésére szolgáló napelemeket. Mi a helyzet a vállalkozásokkal? Számukra is megtérülő és megindokolható egy ilyen beruházás, vagy egyelőre ez csak a felső tízezer kiváltsága? Minderről a penzcentrum.hu kérdezte Lehoczki Balázst, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. ügyvezetőjét.
A kormány által immár csaknem egy éve ígérgetett ipari rezsicsökkentés helyett januártól az áram díjának növekedésével számolhatnak a vállalkozások. A Fidesz ugyanis egy olyan javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé, amely átrendezné a céges áramszámlák egyes tételeit, és az amúgy filléres tételek végeredménye a magasabb végösszeg – jelezte a Népszava. A tervek szerint a veszteséges, állami tulajdonban lévő Vértesi Erőműnek évi többmilliárdos támogatását biztosító úgynevezett „szénipari szerkezetátalakítási támogatást” kilowattóránként 17 fillérről 21 fillérre növelnék. A „kapcsolt szerkezetátalakítási támogatás” díjtételét pedig 1 forint 71 fillérről 2 forint 8 fillérre emelik. Ez utóbbi tarifaelemből beszedett pénz arra kell, hogy a kormány árcsökkentései miatt a csőd szélére került távhő cégek - az évente hozzávetőleg 55-60 milliárd forint támogatás segítségével - életben maradhassanak. Van csökkenő tétel is, így a nyugdíjas villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes áramtarifájának forrásául szolgáló tételt kilowattóránként 20-ról 13 fillérre csökkentik. Mindez szakmai számítások szerint összességében 34 filléres – megközelítőleg egyszázalékos – áramáremeléshez vezet az ipari fogyasztók körében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idén szeptemberben hirdette meg a háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréjét támogató pályázatát. A tárca a visszajelzéseket mérlegelve több mint 60 millió forinttal növeli meg az Otthon Melege Program keretében megnyitott konstrukció keretösszegét. A minisztérium egyidejűleg módosítja a pályázatok benyújtásának határidejét is (2015. február 15-ig vagy a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig), hogy minél többen élhessenek az új lehetőségekkel.
Az uniós finanszírozású, 1,5 millió eurós “Alacsony szén-dioxid-kibocsátású Dél-Kelet-Európa (LOCSEE)” projekt az év végével lezárul, a záróeseményen a magyar szakértők beszámolót hallgattak meg arról a tanulmányról, amely az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésének gazdasági hatásait elemezte a paksi bővítés tükrében, továbbá tájékoztató hangzott el a limai éghajlati csúcsról is – ismertette az alternativenergia.hu. A budapesti rendezvényt követő sajtótájékoztatón Bálint Judit projektmenedzser, a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) munkatársa elmondta, a projektben 10 ország vett részt - köztük Albánia és több jugoszláv utódállam - azzal a céllal, hogy a klímavédelmi uniós szabályok átvételének intézményrendszerét kidolgozzák.
Év végével lezárul a Sustain szlovák-magyar határmenti projekt, amelynek keretében 450 ezer euró uniós forrásból két tanulmányt készítettek a fenntartható építészetről - mondta Drescher László projektvezető az elkészült tanulmányokat bemutató sajtótájékoztatón – közölte az alternativenergia.hu. Az egyik tanulmány a fenntartható építészethez ad útmutatót, a másik a fenntartható bérlakásépítéssel foglalkozik. Az úgynevezett fenntartható házak, lakások az eddig épültekhez képest sokkal kevesebb energiát fogyasztanak és a megújuló energiaforrásokat is hasznosítják. Ilyen például az az épület, amelynek meleg vizet előállító napkollektora vagy elektromos energiát termelő napeleme van.
Megkezdte a győri projektjének keretében a második geotermikus kút fúrását a PannErgy, tájékoztatott a társaság – tudósitott az alternativenergia.hu. A nyári első kút fúrási munkálatai után december 7-én megkezdődtek a második kút fúrásának munkálatai is. Valószínűleg 2400 méterig kell lefúrni, hogy elérjék a megfelelő szinteket, jelenleg pedig 626 méternél jár a fúrófej. Az előző kút fúrásának tapasztalataiból kiindulva nagyjából 2 hónapot vesz majd igénybe a lemélyítés. Ezen túlmenően megkezdődött a geotermikus kutak körzetében tervezett Bőnyi Hőközpont terület-előkészítése, illetve a távvezetéki rész első ütemének kivitelezése is. A közel 13 km hosszú nyomvonal több ütemben készül majd el, amiből a jelenleg zajló több mint 8 km hosszú távvezetéki szakasz befejezése 2015. év első felére várható. Ezzel párhuzamosan további szakaszok kivitelezését is megindítja majd a cég.
A Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (TVK) közzétette a BÉT honlapján, hogy szerződést írt alá az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt-vel (Émász) a TVK-Erőmű Termelő és Szolgáltató Kft-nek (TVK-Erőmű) jelenleg az Émász tulajdonában lévő 74 százalékos üzletrészének megvásárlásáról – jelezte a vg.hu. A bejelentés szerint TVK energiaellátásában jelenleg is kulcsszerepet betöltő erőmű megvásárlása illeszkedik a vevő stratégiájába, és tovább növeli a cég energiaellátásának biztonságát. A tranzakció után a TVK-Erőmű 100 százalékban a TVK tulajdonába kerül. A tranzakció zárása, az üzletrész tulajdonjogának tényleges átruházása, 2015 első félévében várható.
A „Békéscsaba közvilágításának korszerűsítése” címmel benyújtott pályázatot a Környezet és Energia Operatív Program Irányító Hatóság vezetője 499.859.682,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte, ezzel Békéscsaba újabb, igen jelentős beruházás megvalósítására kap lehetőséget, mely komoly mértékű energia megtakarítást és a város polgárai számára élhetőbb, komfortosabb lakókörnyezetet tud biztosítani – tájékoztatta a beol.hu-t Hanó Miklós alpolgármester. A korszerűsítéssel érintett területen a jelenleg 2680 db világítótest 236,88 kW beépített teljesítménnyel üzemel, melynek éves szinten 945.841,88 kWh a fogyasztása. A korszerűsítést követően 2680 db világítótest beépített teljesítménye 106,88 kW lesz, ami 519.066,042 kWh és 54,88 % fogyasztás megtakarítást eredményez. Az alkalmazandó világítótestek többségében LED fényforrással üzemelnek. A pályázat megvalósítási helyszínei: Mezőmegyer, Lencsési lakótelep, Erzsébethely (Jamina) jelentős része.
Egyre olcsóbb az üzemanyag, a hatás nem is maradt el: a felhasználás megnőtt, de inkább a prémium, mint a normál termék-kategóriában. A szakértők az energiaárak esése nyomán a benzin és a gázolaj árának további mérséklődését várják – közölte a vg.hu. A Mol legutóbb pénteken mérsékelte 4 forinttal 350-351 forintra a benzin, és 3 forinttal 373-374 forintra a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A benzinárcsúcs 2012. április elején volt 451 forinttal, a gázolaj árcsúcs pedig 2012. januárjában, 449 forinttal. A benzin négy éve, 2010 elején volt ennyire olcsó, a gázolaj pedig 2011 szeptemberében került utoljára ennyibe.
Január elsejétől az eddigieknél sokkal jobb szigeteléssel kell ellátni az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Megváltozik ugyanis az épületek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, ami minél kisebb, annál jobb hőszigetelést mutat – ismertette a vg.hu. Három évvel később pedig már minden épületre vonatk.ozni fog az előírás, amely szerint a falak hővesztesége akár 47 százalékkal is csökkenhet. A tetőknél ez az érték 32, a padlókon pedig 40 százalékkal fog mérséklődni a jelenlegiekhez képest.
Összesen egymilliárd forintból, több mint 600 millió forintos EU-s támogatás felhasználásával épít biogáz üzemet Vajszlón az Ormánsági Zöldenergia Kft. – közölte a TőzsdeFórum. Szabados Tibor, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, a beruházás várhatóan 2015 második negyedévében készül el, segítségével évi 4,5 gigawattóra (GWh) zöldáramot állítanak elő és négy új munkahelyet hoznak létre az ormánsági településen. Az üzemben a környező állattartó telepeken képződő sertés almos trágyát, növényi és élelmiszeripari melléktermékeket, hulladékot hasznosítanak majd energetikai célra. Az alapanyagokból várhatóan évente 2,2 millió köbméter biogázt állítanak elő teljesen zárt rendszerben. A villamos energiát a kötelező átvételi rendszerben a MAVIR Zrt. számára értékesítik, míg a keletkező hőenergia mezőgazdasági célt szolgál majd, fóliasátrak fűtésére használják fel. A 625 millió forintos EU-s támogatást élvező, összesen 950 millió forintba kerülő beruházás révén évente 718 000 köbméternyi földgáz-felhasználás váltható ki.
A kiugróan magas, illetve a rendkívül alacsony villamosenergia-igények kiegyenlítése, kisimítása világszerte nagy probléma. E kihívásra az egyik legkézenfekvőbb válasz az energiatárolás, amely azonban egyelőre nem kellően hatékony és rugalmas. Egy magyar innováció bevezetésével több országban – így az Egyesült Államokban és Németországban is – jó esély kínálkozik a megoldásra – közölte az energiacentrum.hu. A magyar tulajdonban lévő AWE Mérnökszolgálati Kft. szakemberei az elmúlt öt év során olyan korszerű, lítiumion-akkumulátorokra épülő berendezéseket alkottak, amelyek új távlatot nyitnak az ingadozó termelés jellemezte nap- és szélerőművek, valamint az alap villamos erőművek számára egyaránt. Az akkus tároló decentralizáltan, a probléma helyén nyújt segítséget (az 1 megawattóra kapacitású egység szállítható méretű, így egyszerűen telepíthető), ezzel levéve a terhet a rendszerszabályozó válláról is. Alkalmas továbbá arra is, hogy nagy termelőüzemek számára szükség esetén veszteségmentes, tervszerű leállást biztosítson.
A washingtoni választott bíróság határozata szerint a Mol Nyrt. megnyerte Horvátországgal szemben az első jogi csatát. Lehet, hogy Horvátországnak vissza kell vásárolnia az INA veszteséges gázágazatát? - írta a Jutarnji List horvát napilapra hivatkozva az mfor.hu. A nemzetközi választott bíróság Washingtonban meghozta első döntését abban az eljárásban, amelyet a Mol indított Horvátország ellen 2012 végén az ottani befektetéseinek védelmében. A Mol azért fordult Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), mert a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. A Mol szerződésszegéssel vádolta meg Horvátországot, amiért az a 2009-ben aláírt megállapodással ellentétben nem vásárolta ki az INA-ból a veszteséges gázüzletágat. A döntőbíróság az eljárás során nem fogadta el Horvátország panaszait.
Megállapodás született a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében teendő lépésekről, az egyes országok által vállalandó kötelezettségekről Peruban az ENSZ égisze alatt szervezett klímakonferencián – tudósitott a hvg.hu. Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszter, a rendezvény házigazdája elmondta, hogy a kéthetes intenzív tárgyalások eredményeképpen elfogadtak egy négyoldalas dokumentumot, amely alapjául szolgál a jövő évi párizsi klímakonferencián folytatandó tárgyalásoknak. A kiotói szerződés utódjának szánt megállapodás megkötését jövő év végére tervezi az ENSZ 190 tagállama. A 12 napos limai konferencián ennek a megállapodásnak az elemeit dolgozták ki.
A Gazprom orosz gázipari cég igazgatótanácsa hamarosan napirendre tűzi a finn Gasum gázipari vállalatban lévő kisebbségi hányad eladásának a kérdését. A Gazprom közleménye szerint az orosz részesedés 25 százalék. Az igazgatótanács december 16-án ül össze – írta a vg.hu. A finn kormány, amely próbál némi függetlenséget elérni az orosz gázszállításoktól, a múlt hónapban jelezte: hajlandó 510 millió eurót fizetni, hogy a jelenlegi 24 százalékról 75 százalékra növelje az állami részesedést az 1994-ben alapított Gasumban, amelyben egyebek között az E.ON Ruhrgas is tulajdonos.
Az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó honlapjára felkerült adatok szerint Ukrajna a tavalyi első 11 hónapban 2,1 milliárd köbméter, egy évvel korábban 0,1 milliárd köbméter földgázt importált Európa felöl – jelezte a privatbankar.hu. A legtöbb földgáz Szlovákián keresztül áramlott Ukrajnába az idei csaknem egy évben. Magyarország szeptember 25-e óta átmenetileg szünetelteti a gázszállítást Ukrajna felé. A Gazprom június közepén állította le a gázszállítást Ukrajnának, mert a szomszédos állam moszkvai számítások szerint 5,3 milliárd dollárral tartozott a korábban leszállított energiahordozóért. Ukrajna azóta rendezte adósságának egy részét. A két ország között októberben létrejött megállapodás szerint Oroszország hajlandó újraindítani a gázexportot Ukrajnába, de csak annyit szállít, amennyit előre kifizet Kijev. Ukrajna december elején 378 millió dollárt utalt át Oroszországnak, amely december 9-én megkezdte a szállítást.
A hírhez tartozik, hogy csökkenhet az Ukrajnába irányuló orosz gáz ára az olajárak esése miatt jövő év első negyedévében - vélte a Andrij Kobolev, az ukrán Naftohaz igazgatótanácsának elnöke. A vg.hu szerint a mostani 1000 köbméterenkénti 375 dollárról 340 dollár alá csökkenhet az orosz gáz ára 2015 első negyedévében - mondta az illetékes. Várakozását azzal magyarázta, hogy az Oroszországból Ukrajnába érkező gáz árát - a jelenleg érvényes szerződés szerint - az olajárakhoz kötötték. A kőolaj globális ára csaknem 40 százalékkal esett június óta.
Angela Merkel német kancellár bulgáriai látogatásán arra ösztönözte a bolgár kormányzatot, hogy kezdjenek új tárgyalásokba a Déli Áramlat ügyében Oroszországgal - számolt be a Reuters-re hivatkozva a portfolio.hu. Merkel a bolgár kormányfővel történt találkozóját követően úgy nyilatkozott, hogy meg kell vizsgálni minden jogi kérdést a Déli Áramlat kapcsán, és ezek alapján tárgyalásokat kell folytatni Oroszországgal. Hozzátette: számos szerződést megkötöttek már, és minden érintett fél számára fontos, hogy megbízható partnerként tartsák számon a jövőben is.
A hírhez kapcsolódva azt jelezte a vg.hu, hogy a bolgár energiaügyi miniszter vezetésével küldöttség utazik Moszkvába, hogy tárgyaljon a Déli Áramlat gázvezeték építésének megkezdéséről, amit orosz részről szóban néhány hete leállítottak - közölte a Ria Novosztyi orosz hírszolgálat szerdán. Eközben orosz lapértesülés szerint a gázcsőgyártó cégek továbbra is szállítják Bulgáriába a Déli Áramlat Fekete-tenger alatt húzódó első szakaszához a csöveket. A bolgár energiaügyi miniszter utazásáról szóló bejelentésre néhány nappal azután került sor, hogy hétfőn új tárgyalásokat szorgalmazott Angela Merkel német kancellár Bulgária és Oroszország között a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről.
Ezt követően pedig már azt írta a vg.hu, hogy Bulgária kiad minden építési engedélyt a vezeték-beruházáshoz. Ha a Gazprom ennek ellenére sem valósítja meg a projektet, az már az ő hibája. Alekszander Novak orosz energiaminiszter arra sürgette telefonon bolgár kollégáját, Temenuzska Petkovát, hogy Bulgária időben adja ki a Déli Áramlat tenger alatti szakasza lefektetéséhez szükséges, összes engedélyt.
A CNN riportja szerint skót és walesi energiacégek komolyan fontolgatják, hogy víz alatti turbinákkal váltsák ki a ma használt szélerőműveket. A tengermélyi erőműveknek komoly előnyei lennének: amellett, hogy a hullámverés folyamatos és kiszámítható energiaforrást biztosítana a számukra, a tájképet sem csúfítanák el – írta a ma.hu. A projektben résztvevő cégek a közelmúltban felépítettek egy kísérleti hullámerőművet a skóciai Pentland Firth partjai közelében. Ha a tesztüzem jól sikerül, a következő években egy komplett "víz alatti szélfarmot" is felhúzhatnak a közelben, amely a kormány számításai szerint legalább négyszázezer háztartást láthatna el árammal.
14 és 3,4 forint a nap- és szélenergia az USA-ban – ismertette a piacesprofit.huí rása. Az elmúlt 5 év árzuhanása idén felgyorsult, állítják az amerikai energiaszektorban dolgozó menedzserek. Egyes piacokon jobban megéri megújulókra hagyatkozni, mint a fosszilis energiahordozókra, állítja a Lazard pénzügyi tanácsadó cég. A New York Times elemző cikke szerint számos áramszolgáltató írt alá idén szerződéseket alvállalkozókkal arra vonatkozóan, hogy megújuló forrásokból szerezzék be a szükséges energiát. A megújulók nem kis részben a bőséges állami támogatásnak és adókedvezményeknek köszönhetik olcsóságukat. Ezek közül azonban több is lejár a közeljövőben. Ágazati megfigyelők mégis optimisták, szerintük a megújulók a támogatás nélkül is piacképesek maradnak az árversenyben.
Kétszeres teljesítménnyel indul újra márciusban két évig tartó szünet után a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) hadronütköztetője – jelentette a primhirek.hu. A Genf közelében, a svájci-francia határon található Nagy Hadronütköztető (LHC) hozzájárult a Higgs-bozon nevű szubatomi részecske felfedezéséhez. Az LHC egy 27 kilométeres alagútban található. Működésének második hároméves időszakára készülve már majdnem az egész berendezést lehűtötték az abszolút nulla foknál 1,9 fokkal magasabb hőmérsékletre.
Feltehetőleg az utóbbi 30 év legnagyobb kőolaj- és gázlelőhelyét találta meg Buzău megyében az OMV Petrom és a Hunt Oil Company of Romania - írja a Mediafax híre alapján a Pénzcsinálók. A vállalatok előzetesen úgy becsülték, hogy a 2500 méter mélységben feltárt lelőhelyből a kitermelés megkezdése után akár 1200-2100 hordó kőolaj is kinyerhető lesz naponta. A vállalatok közleménye szerint az elkövetkezendő időszakban további kutatásokat fognak elvégezni annak érdekében, hogy meghatározzák a lelőhelyek termelési potenciálját.
A Siemens átadta Ausztrália egyik leghatékonyabb ipari erőművét. A Diamantina nevű erőmű két kombinált ciklusú blokkból áll, amelyek 50%-ot is jóval meghaladó hatékonysággal működnek. A Queensland államban, Mount Isa-ban megépített mű a meglévő Mica Creek erőmű közelében létesült. Teljes beépített teljesítménye 242 MW, ami elegendő ahhoz, hogy ellássa a helyi bányákat és a régió lakosságát környezetbarát árammal.
Ugyancsak a Siemens közölte, hogy az első H-osztályú gázturbinát tartalmazó erőművét adja el Lengyelországban, amely Közép-Európában az első ilyen technikával készült erőmű. Az 596 MW teljesítményű, kombinált (gáz-gőz, GuD) ciklusú erőmű megrendelője, a PKN Orlen Közép-Európa legnagyobb ásványolaj-konszernje. A létesítés helye Płock, Varsótól 100 km-re, északnyugatra fekszik. A rugalmas elrendezésnek köszönhetően igény szerint az országos hálózatba lehet majd betáplálni az áramot, vagy a płocki petrokémiai üzemet árammal és technológiai gőzzel ellátni. Az üzembe állítás 2017 végén esedékes.
Csaknem 4000 kínai településnek nincs még áramszolgáltatása, ami azt jelenti, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában 3,8 millió ember él villany nélkül – közölte a szegénység felszámolását koordináló pekingi kormányzati hivatalra hivatkozva az energiaoldal.hu. Liu Su-ven azt hangoztatta, hogy Kína egyes részein még mindig küzdenek a szegénység ellen, az áramhiány mellett vidéken nem ritka a vezetékes ivóvíz hiánya, és sokaknak a megfelelő egészségügyi ellátást is nélkülözniük kell.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)