Heti hírvilág (2014. december 8 – 14.)
Ma aláírta az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást – közölte a Paks-Press. Az aláírásról közös sajtótájékoztatón számolt be Kovács Zoltán kormányszóvivő, Aszódi Attila kormánybiztos és Nagy Sándor vezérigazgató. Rendkívüli jelentőségű szerződéseket írtak alá intenzív, öt hónapos tárgyalásokat követően a paksi erőmű bővítéséről - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos a tájékoztatón. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az erőmű magyar tulajdonban marad, a teljes, 12,5 milliárd eurós keretbe a beruházás minden körülmények között belefér. A három megvalósítási szerződés mai aláírását hosszú és alapos tárgyalások előzték meg az orosz Roszatom és a magyar Miniszterelnökség, valamint az MVM Paks II. Zrt. szakembereinek részvételével.
Nem történt hirtelen aláírás, minden a tervezett ütemben halad, senki nem kapkod, mondta Aszódi Attila az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Nemcsak az erőmű megépítésére vonatkozóan kötöttünk szerződést, hanem az üzemanyag-ellátás és a későbbi üzemeltetés, karbantartás támogatására is – tette hozzá a kormánybiztos. Nem hozzák nyilvánosságra a most kötött szerződéscsomagot a paksi két új blokk megépítéséről, mert szerinte sehol a világon nem nyilvánosak ezek a szerződések. Eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségnek azzal, hogy elmondták, miért van szükség a bővítésre. Megtervezték a projektet, és azt látták, hogy ekkora időtávra, ekkora összegre nem lehet hitelt felvenni a piacon. Ekkor jött az oroszok kedvező ajánlata. Aszódi szerint az árfolyamkockázat nem úgy jelentkezik egy ilyen kölcsönnél, mint általában a devizahiteleknél, hiszen az áram ára euróban van, a törlesztést pedig akkor kell megkezdeni, amikor a blokkok már termelnek, tehát bevételt hoznak.
Idén mintegy 12 milliárd forintot fordítottunk létesítményeink üzemeltetésére, fejlesztésére, kutatásaink finanszírozására, és nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy tevékenységünk még átláthatóbb legyen a lakosság számára – mondta Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatója, a társaság szerdai, évértékelő sajtótájékoztatóján – közölte a Paks-Press. A biztonság fokozása és a tárolókapacitások növelése volt az RHK Kft. idei legfőbb feladata. A társaság szakemberei eddig összesen több mint 3200 hordó kis és közepes aktivitású hulladékot szállítottak le a bátaapáti létesítmény felszín alatti tárolójába, valamint több mint 8000 elhasznált fűtőelem biztonságos elhelyezéséről gondoskodnak a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában. - Ezeket a feladatokra a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap nyújt fedezetet, melynek legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű – hangsúlyozta Kereki Ferenc.
Az Európai Bizottság verseny-biztosa vizsgálja, hogy a paksi tervezett két új blokk beruházása nem tartalmaz-e állami támogatást, de bizonyítani lehet, hogy nincs erre szükség - mondta Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa az Energiaklub konferenciáján, Budapesten – jelezte a Paks-Press. Az Energia Klub újra hitet tett az atomenergia és Paks bővítése ellen, az előadókkal Aszódi Attila kormánybiztos magányos harcosként állt szemben – miután csak őt hívták meg az atomerőműves oldalról. A Klub – természetesen - azokat az embereket hívta össze, akik a magyarországi atomenergia ellenzék zászlóvivői voltak eddig is, akiknél az érvek rendszeresen süket fülekre találnak. Az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung alapítvány „Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának egész napos konferenciáját kedden tartották „A Paks2 beruházás etikai dimenziói, a beruházás jelenlegi helyzete” címmel.
A Déli Áramlatnak eredeti formájában vége, azonban ez nem jelenti azt, hogy Moszkva ne gondolkozna valamely más gázsztrádán, amely biztosítaná a régió, így Magyarország diverzifikált gázellátását – mondta Vlagyimir Szergejev, Oroszország új budapesti nagykövete a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A diplomata hangsúlyozta: Paks bővítését semmilyen geopolitikai fejlemény nem veszélyeztetheti. Szergejev szerint Budapest semmilyen engedményt nem tett. Ezek értelmetlen politikai vádak – nyomatékosította.
Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást – közölte a nol.hu. Jávor szerint ellenkezik az uniós joggal, hogy az orosz Roszatom nyilvános nemzetközi pályáztatás nélkül bővítheti a paksi erőművet. A politikus sajtótájékoztatóján bizonyosnak nevezte, hogy ha elindul az eljárás, akkor az unió a közbeszerzési szabályokkal ellentétesnek fogja találni a tendereztetés elmaradását. A képviselő arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ha szerintük sem lehet nemzetközi tender nélkül dönteni az ügyben, akkor állapítsa meg a jogsértést, és szólítsa fel a magyar kormányt a megállapodás megszüntetésére.
A 2003-ban történt üzemanyag sérülés következményeinek elhárítását is áttekintették a Magyar Nukleáris Társaság Pakson tartott kétnapos rendezvényén – számolt be a teol.hu. A hazai nukleáris szakma legfontosabb fórumának nevezte Hózer Zoltán a Nukleáris Technikai Szimpóziumot. A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) – mint az elnök hozzáfűzte – tizenharmadik alkalommal teremtett lehetőséget arra, hogy tudósok, kutatók, elméleti és gyakorlati szakemberek adjanak számot eredményeikről a szakma képviselői előtt. Idén száznál többen regisztráltak, harmaduk előadással is készült.
Az Országos Atomenergia Hivatal megállapodást írt alá a Rosztyehnadzorral – közölte a hivatal. Az orosz nukleáris biztonsági hatósággal kötött megállapodás alapján lehetőség nyílik a tapasztalatok cseréjére az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonsági szabályozása és felügyelete terén. Az Országos Atomenergia Hivatalnak jelenleg 11 érvényes kétoldalú megállapodása van, amelyek biztosítják a műszaki-szakmai együttműködés lehetőségét a világ számos, hasonló hatáskörrel felruházott hatóságával. A kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés elsősorban az atomenergia alkalmazásának felügyeletéhez kapcsolódó tapasztalatok megismerésére, általános információcserére, jogi és technikai kérdések megvitatására, felmerült problémák megoldásához nyújtott segítségre terjed ki.
Ugyancsak az OAH tette közzé, hogy a vietnami atomenergia ügynökség főigazgatója, Hoang Anh Tuan által vezetett delegáció látogatott a hivatalba. A vendégek elsősorban az iránt érdeklődtek, mik azok a lehetőségek, amelyek segíthetik nukleáris szakembereik képzését a két ország közötti együttműködés keretében. Mivel Vietnamban a paksihoz hasonló, orosz tervezésű VVER-típusú atomerőműveket is építenek, szeretnék minél jobban megismerni a magyarországi tapasztalatokat. Ennek érdekében az elmúlt években összesen mintegy háromszáz vietnami szakember érkezett hazánkba továbbképzésre a BME Nukleáris Technikai Intézetbe, a Paksi Atomerőműbe, illetve az OAH-ba.
Sikerült elhárítani a Zaporizzsjai Atomerőmű 3. számú energiablokkjában keletkezett hibát a karbantartóknak, így ismét áramot termel a reaktor. Egy tekercs olvadt le, de sugárszennyezés nem történt. Az ukrán áramhelyzet azonban továbbra is kritikus, karácsonykor sötétben maradhatnak – közölte az origo.hu. Az erőmű termelési kapacitása ezzel ismét elérte a 4670 megawattot, így elhárult az ukrajnai elektromos energiarendszer teljes összeomlásának veszélye. A helyzet javulását tovább fokozza majd, ha befejeződnek a délkelet-ukrajnai erőmű 1-es blokkján megkezdett tervezett karbantartási munkálatok.
Manuel Valls francia miniszterelnök hétfőn Prágában közölte, hogy Párizs szeretne részt venni a cseh atomerőművek tervezett bővítésében – írta portfolio.hu. "Szeretnénk megerősíteni együttműködésünket a Cseh Köztársasággal az atomenergia területén. Szeretnénk bekapcsolódni a stratégiai jelentőségű nagy projektekbe, elsősorban a két (cseh) atomerőmű bővítésébe" - jelentette ki a francia kormányfő hétfőn este Prágában azután, hogy tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség aktuális kiadványa, a „Climate Change and Nuclear Power 2014” szerint a fejlődéshez elengedhetetlen, az energia rendelkezésre állása – idézte az AtomenergiaInfo. A következő években, évtizedekben egyre növekvő energiaigényekkel kell számolnunk, ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a klímaváltozás elleni harc eszközei az atomenergia és a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználása. A kiadvány szerint az atomenergia felhasználása – a fukushimai atomerőmű-balesetet követően is – növekedni fog, ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi, 376 GW beépített teljesítményről az alacsony növekedési forgatókönyvet figyelembe véve 2050-ig 413 GW-ra, magas növekedéssel számolva pedig 1092 GW teljesítményre növekedhet a világ nukleáris kapacitása, ezzel közel megháromszorozva a beépített teljesítményt. Az atomenergia növekvő szerepének alapvető magyarázata pedig az, hogy az egyes országok felismerték, belátták azt, hogy az atomenergia a klímavédelem egyik alappillére, valamint azt is, hogy versenyképesen tud villamos energiát előállítani az ellátásbiztonság egyidejű biztosítása mellett.
Az AtomenergiaInfo beszámolója szerint Szergej Kirijenko, a Roszatom állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója megerősítette, hogy az atomipari ágazat egyik sajátossága, hogy a meghozott döntések hosszú távra szólnak. Példaként az atomjégtörőket működtető Atomflot szerződéseit emelte ki, amelyek 2040-ig szólnak. A Roszatom állami konszernek az összetett politikai helyzetben is sikerült az összes partnerrel kötött szerződését megtartania, beleértve az ukrán szerződéseket is – jelentett be Szergej Kirijenko. Egyetlen partnerünk sem állt el a megkötött szerződésektől és egyezségektől – mondta Kirijenko arra a kérdésre válaszolva, hogyan érintik az orosz atomipart az Oroszországot sújtó szankciók. Hangsúlyozta, hogy az atomenergetikai iparban minden hosszú távra szól.
Arról is az AtomenergiaInfo közölt cikket, hogy a belarusz atomerőmű építői különösen figyelnek a környezeti biztonságára. Jurij Szolovjov, a „Környezetvédelmi kezdeményezés” társadalmi szervezet elnöke szerint a fehérorosz atomerőmű környezetvédelmi szempontból is egyedülálló lesz, miután a legújabb aktív és passzív védelmi rendszerek lehetővé teszik, hogy eleve megelőzzék a vészhelyzetek kialakulását, de a biztonsági rendszere tartalmazza a reaktorok alatti úgynevezett zónaolvadék-csapdát, amely megakadályozza, hogy egy esetleges baleset következtében az atomerőműből radioaktív anyag kerüljön ki a környezetbe, a reaktorok masszív vasbeton konténmentje pedig még egy repülőgép becsapódását is kibírja.
A Der Bund című svájci lap a TagesAnzeiger nyomán közölte Martin Läubli cikkét: Svájc befejezi, mások fejlesztenek. Ebben az szerepel: Svájc fokozatosan kiszáll a nukleáris energiából, és ezzel a másik két kiszállóhoz, Olaszországhoz és Németországhoz csatlakozik. Az olaszok az atomerőművekből származó áram termelését már 1987-ben, a csernobili katasztrófa következményeként leállították. Németországban a kiszállásról szóló, 2011-ben hozott döntés nyomán már szintén lekapcsoltak a hálózatról 8 atomerőművet. Jelenleg még 16 erőmű üzemel, és az áramfogyasztás 16 százalékát fedezi. Németország határozott tempóban halad: a következő években a lehető legtöbb energiát szél- és napenergiából akarják termelni. A megújuló energiák részesedése máris 25 százalék felett van. Az EU 2030-ig szintén az áramszükséglet kereken 40 százalékát akarja megújuló forrásokból termelni. Tény azonban, hogy az energiafordulat Németországban akadozik. Lekapcsoltak ugyan atomerőműveket, de nőtt a szénfelhasználás. A részesedése jelenleg 45 százalék.
Az 1966 és 1996 között az Egyesült Államokban épült 75 erőműnél a tényleges beruházási költségek rendre többszörösen, átlagosan közel 3-szorosan meghaladták az eredetileg tervezettet. Paks II miért lenne kivétel? tette fel a kérdést az infotandem.hu. Az elrettentő amerikai tapasztalatok mellett egy tanulságos mai példa: a finnországi Olkiluoto szigeten működő atomerőmű III. blokkjának építése 2005-ben kezdődött, s 9 éves csúszással, 2018-ban fejeződhet be. A várható költségtúllépés a korábbi trendet követi. Mi okunk lenne feltételezni, hogy a tervezett magyarországi beruházás másképpen fog viselkedni, mint a korábbi projektek? Ha csak a historikusan jellemző költségtúllépés felével számolunk, akkor is brutális végösszeg, 5625 milliárd forint adódik…
Egy szlovákiai elemző szerint a korábbi magyar tőkekihelyezések pozitív tapasztalatai nagy mértékben javítják az MVM esélyeit abban, hogy betársuljon a Szlovák Villamosművekbe – jelezte a Magyar Hírlap. A Magyar Villamos Művek és a MOL közös szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft az egyik érdeklődő a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészében. A Szlovák Villamosművek (SE) részvényeinek egy harmada van szlovák állami kézben, a további 66%-kal az olasz Enel rendelkezik. Ez utóbbi részvénycsomag megvásárlására törekszik a Slovnaft. Horbulák Zsolt gazdasági elemző a trencséni Alexander Dubcek egyetem adjunktusa szerint a korábbi szlovákiai magyar tőkekihelyezések, mint a MOL és az OTP beruházásai is fejlődést és stabilitást hoztak a régióba. Ez mindenképpen kecsegtető a Szlovák Villamosművekbe társulni kívánó MVM számára, ráadásul a politikai környezet is kedvező. Horbulák szerint a jelenlegi pozsonyi kabinetre már kevésbé nehezedik "az erősen nemzeti és esetenként magyarellenes véleményeket megfogalmazó erők" nyomása, mint a korábbi Fico-kabinet esetében.
A korábbi 14-16 helyett inkább 20-24 atomerőmű-blokkot építene Oroszország Indiában, jelentette be az indiai orosz nagykövet, miközben Vlagyimir Putyin épp Delhiben tárgyal. A diplomata nem halasztotta el, hogy beszóljon a nyugati országoknak, akik szerinte India szuverenitását kérdőjelezik meg, amikor az atompaktumot kritizálják – közölte a 444.hu, a Times of India cikkére hivatkozva.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. egy új, hosszú távú, 100 millió euró keretösszegű beruházási hitelszerződést írt alá az Európai Beruházási Bankkal. A hitel célja a magyar energetikai rendszer kulcsfontosságú elemeihez kapcsolódó 22 kiemelt beruházás finanszírozása. A mintegy 53 milliárd forintos fejlesztések tovább növelik az MVM Csoport szerepét a régió ellátásbiztonságában, modern, nemzetközi normák szerint is magas színvonalú és hatékony villamosenergia-átviteli eszközök létrehozásával és a meglévő gáztárolói eszközök fejlesztésével. Az EIB-hitelt az MVM Csoport 18 hazai átvitelihálózat-fejlesztési (MAVIR) és 4 földgáztároló-felújítási projektre használja fel jelentette be Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója a hitelszerződés ünnepélyes aláírásán. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése a hitelszerződés jóváhagyása mellett döntött az MVM Zrt. 37,2 milliárd forintos alaptőke-emeléséről, valamint a FŐGÁZ Zrt. 49,83 százalékos részvénypakettjének az MFB Csoport részére való átruházásáról is. Továbbá jóváhagyta az MVM NET Zrt. 450 MHz-es frekvenciasávban működő mobiltávközlési technológián alapuló adatátviteli szolgáltatások bevezetése tárgyú projektjének megvalósítását, valamint személyi kérdésekben is döntött.
A magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje december második hetének kezdetekor 4,206 milliárd köbméter, amely képes kielégíteni a hazai téli fogyasztás több mint kétharmadát. A hideg időjárásra tekintettel az MVM Csoport tárolóiból a kitárolás folyamatos – tette közzé az MVM. Mint közölték: Magyarország irányába a földgázszállítás jelenleg is folyamatos és biztonságos.
Bár a két cég együttes árbevétele meghaladja a 15 milliárdot, 500 millió fölött azonban csak a vevő árbevétele volt - így A Gazdasági Versenyhivatal a GDF-MET kiskereskedelmi ügyfeleivel kötött, villamosenergia adásvételi szerződések MET Magyarország Energiakerekedő Zrt. általi átvételére indult fúziós eljárást megszüntette. Ennek alapja az, hogy a GVH megállapította, hogy a GDF Portfolió MET általi átvétele nem engedélyköteles - közölte a Privátbankár.hu szerkesztőségével a GVH. A MET-csoportnak és a GDF Portfoliónak a 2013. évben elért együttes nettó árbevétele meghaladta ugyan a 15 milliárd forintot, azon belül azonban csak a MET-csoport esetében volt több a nettó árbevétel, mint 500 millió forint. A kérelmezett összefonódás így pedig nem engedélyköteles, mivel a GDF Portfolió ügyfelei által előző üzleti évben generált nettó árbevétel nem éri el a versenytörvény által előírt 500 millió forintos engedélykérési szintet.
Jogszabályi kötelezettségének eleget téve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal december 9-én közzétette a 2015. évre vonatkozóan aktualizált kötelező átvételi árakat. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia átvételi árának megállapításakor a Hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-indexek átlagát vette figyelembe.
A MET Magyarország Zrt. frissen kinevezett vezérigazgatójával, Szabó Gergellyel közölt ma nagyinterjút a Figyelő – idézte az írást a portfolio.hu. Mint ismeretes, a részben MOL-tulajdonú, svájci központtal rendelkező MET az elmúlt években azzal került a figyelem középpontjába, hogy hozzáférést kapott az olcsóbb gázforrásokat biztosító osztrák-magyar HAG-vezetékhez, illetve hogy tulajdonosai között oknyomozó újságírók olyan személyeket véltek felfedezni, mint az Orbán Viktor barátságát élvező Garancsi Istvánt, illetve a korábban a Wallishoz köthető Nagy Györgyöt. Az interjúból kiderül, hogy Szabó Gergely a MET International vezetői székéből került most a magyar operációk élére.
A parlament törvényalkotási bizottsága által jelenleg tárgyalt napirendek közé csempészve a Fidesz kissé emelné a lakossági körön kívüli áramárat. Így fedeznék a kedvezményezett energiacégek bújtatott támogatásának növelését, miközben ezzel a lendülettel csökkentenék a villamosipari nyugdíjasok kedvezményeit. A szakszervezet máris sztrájküzemmódba helyezte magát – írta a noil.hu. Az előterjesztés szerint a veszteséges állami Vértesi Erőműnek évi többmilliárdos támogatását biztosító úgynevezett "szénipari szerkezetátalakítási támogatást" kilowattóránként (kWh) 17 fillérről 21 fillérre, a "kapcsolt szerkezetátalakítási támogatást" pedig, ami valójában a zömmel önkormányzati távhőcégeknél a rezsicsökkentés okozta hiány betömésére szolgál, 1 forint 71 fillérről 2 forint 8 fillérre emelik.
Lezárult az EDF tulajdonában álló Budapesti Erőmű Zrt. által még 2009-ben indított választott bírósági eljárás, melyben a francia tulajdonú magyarországi energiaszolgáltató azt kifogásolta, hogy a magyar állam 2008-ban megszüntette a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodásait. A bíróság nem adott igazat teljes egészében az EDF-nek, de így is megítélt egy 107 millió eurós, azaz nagyjából 33,036 milliárd forintos kártérítést a vállalatnak – tudósitott a 444.hu. A hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodásokat a magyar állami tulajdonban álló Magyar Villamos Művek (MVM) és a kilencvenes évek közepén, az energiaszektor privatizációja során érkező külföldi cégek birtokába kerülő magyar erőművek kötötték, évekkel Magyarország EU-csatlakozása előtt. A 2004-es uniós belépés után azonban kiderült, hogy ezek a szerződések, amelyekkel a külföldi cégek számára kedvező környezetet akart teremteni az állam a beruházásokhoz, uniós jogba ütközhetnek. Az Európai Bizottság 2005 és 2008 közötti vizsgálatában ki is jelentette, hogy a hosszútávú villamosenergia-vásárlási megállapodások az uniós joggal ellentétesek, mivel tiltott állami támogatásoknak minősülnek. A Bizottság elrendelte azt is, hogy ezeket a szerződéseket meg kell szüntetni, és az uniós csatlakozás után jogtalanul kifizetett támogatásokat vissza kell fizettetni az erőművekkel.
Csökkenteni kell Magyarország kiszolgáltatottságát az energiaellátásban – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem konferenciáján. Mint az mno.hu jelezte, Glattfelder Béla a magyar külgazdaságról szóló rendezvényen elmondta: Magyarország évente nagyjából egymilliárd euró értékben importál energiát. Ezt a kiszolgáltatottságot úgy kell csökkenteni, hogy egyúttal növeljük az energiafelhasználás hatékonyságát. Az államtitkár kifejtette, hogy ennek egyik eszköze az ország „földgázfüggőségének” a csökkentése, amit úgy lehet elérni többek között, hogy növeljük a geotermikus és a biomasszából nyert energia részarányát. Emellett csökkenteni kell a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét, többek között ezt szolgálja a Jedlik Ányos-terv az elektromos közlekedés elterjesztéséért.
Ismét elérheti 2030-ra a 20 százalékot a kapcsolt technológiával, a hőt és villamos energiát azonos tüzelőanyag bázison, párhuzamosan termelő erőművek által termelt áram részaránya Magyarországon - derül ki a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET), a hazai kogenerációs erőműveket tömörítő szakmai szervezet szerdai közleményéből – emlékeztetett a hirado.hu. A tájékoztatás hivatkozik a COGEN Europe, a kapcsolt energiatermelő iparág európai szakmai szervezetének friss elemzésére, amely szerint 2010-ben már meghaladta a 20 százalékot Magyarországon a kapcsolt technológiával termelt villamos energia részaránya. A kedvezőtlen piaci környezet és a szabályozói döntések révén azonban négy év alatt 13 százalékra zuhant vissza ez az arány, és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult.
Energianövényeket telepített a mosonmagyaróvári Városüzemeltető kft. A társaság ebből készít majd tüzelőanyagot a város intézményeinek, illetve a rászorulóknak – jelezte a kisalfold.hu. A próbaüzem után már „élesben" működteti a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. a brikettgyártó üzemet. A Barátság utcai telephelyen fahulladékból darálékot és brikettet állítanak elő. Előbbit az önkormányzati intézményekben hasznosítják, utóbbival pedig a rászorulókat segítik – mondja Kosár Tibor ügyvezető. A brikettüzem emellett lehetőséget teremt arra, hogy az állásnélkülieket újból visszavezessék a munka világába. Három, korábban közmunkaprogramban részt vett dolgozót alkalmaznak most az üzemben.
Több mint 30 millió eurós beruházással bővíti dunaföldvári etanolüzemét a Pannonia Ethanol Zrt., a bővítéshez 25 millió eurós hitelnyújtásról írt alá megállapodást a társaság a Magyar Export-Importbank Zrt. (Eximbank) vezérigazgatójával szerdán, Dunaföldváron – adta hirül a profitline.hu. Az üzem bővítésével a cég megduplázza kapacitását, a kezdeti 220 millió liter után jövőre 450 millió literre növelik a bioetanol-gyártó kapacitást. Ez azt is jelenti, hogy az üzem évi 200 ezer tonna helyett 325 ezer tonna magas fehérje tartalmú takarmányt előállítására lesz képes.
2050-re száz százalékban megújuló energiával működhet Kaposvár, mert városvezetés eltökélt célja, hogy a somogyi megyeszékhely energiaellátásban független legyen és csökkentse a kiszolgáltatottságot – számolt be az alternativenergia.hu. A közszolgáltatások és ez energiaszolgáltatás terén kivívott önállóságnál és függetlenségnél nincs nagyobb dolog. Kaposvár célja ezért nem más, mint hogy 2050-ig teljes egészében megújuló energiával működjön a város, például a fűtés és a világítás is - mondta Szita Károly polgármester keddi előadásban „A fenntartható város” elnevezésű budapesti konferencián, ahol Glattfelder Béla államtitkár a megújuló energiák Magyarországot is érintő európai szabályozását mutatta be.
Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója lett a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) új elnöke – közölte az Energiainfo. A közlemény idézi az új elnököt, aki kiemelte: a régió energiaellátása szinte folyamatosan napirenden van az utóbbi időszakban, ezért nem kis kihívással néz szembe a szakma, a biztonság megteremtése érdekében azonban nélkülözhetetlen, hogy a szövetség a kormányzattal szorosan együttműködve tegyen lépéseket. Fasimon Sándort a MÁSZ december 9-i közgyűlésén egyhangúlag választották elnökké, megbízatása három évre szól.
Az elmúlt időszak világpolitikai és világgazdasági változásai felértékelik a Nyugat-Balkán jelentőségét Magyarország számára, ezért az eddigieknél is szorosabbra kell fűzni a gazdasági és politikai együttműködést a térség országaival - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott macedón kollégájával, Nikola Poposzkival, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a Magyarország és Macedónia közötti együttműködés fontos területe lehet az energetika, a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás – közölte a mixonline.hu. A miniszter szerint a két ország közötti gazdasági együttműködés zászlóshajója lehet, hogy arról tárgyalnak: az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. részt vehessen a Macedónia és Albánia villamosenergia-hálózatát összekötő interkonnektor megépítésében.
Tovább eshetnek a hazai üzemanyagárak a lejtőn lévő olajárak nyomán, amely mögött részben Washington Moszkva megregulázására irányuló törekvései állhatnak – állítják szakértők – a Népszava írása szerint. A szankcióháborúnak azonban a Déli Áramlat után áldozatául eshet a paksi atomerőmű bővítése is, annak ellenére, hogy gyorsan aláírták a bővítés még hiányzó szerződéseit is. Ez az Orbán-kormány keleti nyitásának a teljes kudarcát jelentené. Jól járhatnak a hazai autósok a külpiaci olajárak csökkenésével. Az alacsony jegyzésárak miatt ugyanis a következő két-három hónapban akár további 15-20 forinttal is mérséklődhetnek országunkban az üzemanyagárak. Ez folyamat azonban nem tart örökké, a jövő év első harmada után várhatóan megkezdődik a nyersolaj drágulása, amit követnek majd a hazai készterméket – benzin, gázolaj – árai is.
Mit ígért Orbán ma Putyinnak? – tette fel a kérdést a sztarklikk.hu. Vlagyimir Putyin telefonon beszélt ma Orbán Viktorral a Déli Áramlat projekt lezárása utáni energetikai együttműködés lehetőségeiről - közölte a Kreml sajtószolgálata vasárnap. A portál felidézi, hogy szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A cikk szerint cserébe azt kérte Putyin Orbántól, hogy Magyarország támogassa a Déli Áramlat megépítését. A magyar kormánynak ez nem esett nehezére - úgy voltak vele, hogy két legyet egy csapásra -, hiszen egyrészt Magyarország gázellátása biztosítva lesz, másodsorban hatalmas összeghez juthatnak, amiből finanszírozni tudják a rezsicsökkentésből és a külföldellenes gazdaságpolitikából származó veszteségeket. Ezek után a kormány tagjai szinte napi rendszerességgel erősítették meg a sajtóban, hogy megkötötték az évszázad üzletét.
Egyedül Magyarország nem csatlakozott kedden ahhoz a közös sajtónyilatkozathoz és az abban bejelentett kezdeményezésekhez, amelyeket keddi megbeszélésükön fogadtak el a Déli Áramlat gázvezeték-projektben érintett tagállamok miniszterei és az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök. Aradszki András az NFM energetikáért felelős államtitkára a BruxInfónak azt mondta, hogy a magyar fél még értékeli a helyzetet és ezt követően dönt arról, csatlakozzon-e a kezdeményezésekhez. Feltűnést keltett kedden Brüsszelben az, hogy a nyolc érintett EU-tagállam közül csak hét adta nevét ahhoz a közös nyilatkozathoz, amit a Déli Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt országok energiaügyi miniszterei fogadtak el Maros Sefcovic Energia Unióért felelős bizottsági alelnökkel a Vlagyimir Putyin orosz elnök ankarai bejelentése után kialakult helyzetre reagálva. A közleményt – amelyben az érintett tagállamok felkérték Maros Sefcovicot, hogy a projekt lemondásáról szóló hivatalos értesítés hiányában tisztázza a helyzetet az orosz féllel – a Bizottság mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Bulgária képviselője írta alá.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója nyilatkozott, hogyha elkészül a török-görög határáig futó gázvezetékük, gyakorlatilag nullára csökkentik az Ukrajna felé juttatott gáz mennyiségét – jelezte a hir.ma. A Déli Áramlat leállítását követően Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök megállapodtak az új gázvezeték építésében. A Déli Áramlat Oroszországból egészen Olaszországig szállította volna a gázt, és ebben tranzitország lett volna hazánk is. Az új vezeték viszont csak Törökországig fog gázt szállítani. Ez a bejelentés azt jelenti, hogy a Testvériség gázvezetéken keresztül semmi sem fog jönni az oroszoktól, mert Ukrajnán keresztül kaptuk mi is a gázt.
A Gazprom - csaknem féléves szünet után - csütörtökön újraindítja a gázexportot Ukrajnába, miután Kijev a pénzt már előre átutalta – értesült a hirado.hu. A két ország között októberben létrejött egyezség szerint, ha Ukrajna pénzt utal, Oroszország vállalja, hogy legkésőbb 48 órán belül újra megkezdi a gázszállítást. A megállapodás szerint az idei negyedik negyedévben ezer köbméterenként 378 dollárt, a jövő év első három hónapjába 365 dollárt kell fizetnie Ukrajnának, ha ugyannyi gázt vásárol. Oroszország júniusban állította le a gázszállítást Ukrajnának, mert a két ország nem tudott megállapodni az energiahordozó árában. Moszkva később jelezte: hajlandó exportálni földgázt Ukrajnába, de csak úgy, ha Kijev előre rendezi a számlát.
A Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját a Gazprom – véli a portfolio.hu. Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg - mondta Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjúban. "Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban. Az EU ezentúl Törökországgal, mint tranzit országgal áll majd kapcsolatban" - mondta a Gazprom vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, "amelyet alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni".
Ehhez kapcsolódva ugyancsak a portfolio.hu még azt irta, hogy a Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Magyarország és Szerbia vezetőivel az energia terén történő együttműködésről egyeztetett - számolt be a Reuters. Mindez pár nappal azok után, hogy Putyin lefújta a Déli Áramlatot. A Kreml egyéb részleteket nem közölt. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy az oroszok által kezdeményezett Déli Áramlat Szerbián és Magyarországon keresztül haladt volna át. Azonban Vlagyimir Putyin törökországi látogatása során bejelentette, hogy leállítják teljesen a projektet, mert az EU akadályaiba ütköztek. Itt külön megemlítette Bulgária esetét.
Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszej Miller, a Gazprom első embere rendre tényként nyilatkozik a Törökországon keresztüli gázszállításról és Ukrajna, mint tranzitútvonal majdani mellőzéséről, az érintett török fél hallgat. A részletekről sem tudható semmi – hivta fel a figyelmet a vg.hu. Szigorúan nézve egyrészt csak szándéknyilatkozat született a Déli Áramlat beruházást kiváltó orosz-török együttműködésről, másrészt erről a szándéknyilatkozatról sem tudunk sokat. Annyit jelentettek be, hogy a Déli Áramlathoz szükséges csövekkel a Fekete-tengeren veszteglő teherhajók rakományát egy olyan vezeték építéséhez fogják felhasználni, amelynek a végpontja már nem Bulgária, hanem Törökország lenne. Így a majdani vezeték kapacitása is azonos lenne a 40 milliárd dollárosra taksált Déli Áramlatéval, azaz évi 63 milliárd köbméter.
Nincs komoly jelentősége többé az OPEC-nek, mint olajkartellnek, a hordónkénti ár pedig 50 dollárig is visszazuhanhat a következő hónapokban – figyelmeztetett a Bank of America – idézte az atv.hu. Az OPEC gyakorlatilag „feloszlott” miután legutóbbi egyeztetésén az olajkartell képtelen volt stabilizálni a csökkenő olajárakat – vélekedett Francisco Blanch, a Bank of America termékigazgatója. A következmények lényegesek és hosszú távúak lesznek – tette hozzá a szakértő. Ennek pedig az lehet az eredménye, hogy a piac fogja a jövőben megszabni az olaj árát, ami új korszakot nyithat: a heves olajár-ingadozások korát, amiből legfeljebb csak a közel-keleti petroállamok, mint például Szaúd-Arábia profitálhatnak. Az olyan kisebb szereplők, mint például Nigéria, vagy Venezuela lehetséges, hogy hamarosan beadják a kulcsot.
A hírhez kapcsolódik a portfolio.hu írása. Eszerint szüntelenül esik a kőolaj árfolyama, az amerikai WTI pénteken már 59 dollárnál jár, a Brent pedig 63 dollár alatt tartózkodik. Az újabb pofont a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ma közzétett havi olajpiaci jelentése adta, amiben a szervezet csökkentette a jövő évi, globális olajkereslet-növekedésre vonatkozó várakozását. A masszívan eső olajáraknak van egy kedvező vonzata is, elsősorban a hazai autósok számára: a benzinárak is folyamatosan esnek. Ezt látva jövő héten akár folytatódhat az üzemanyagok árcsökkenése a hazai kutakon. Az eddig megjelent, talán legpesszimistább, 35 dolláros olajár-jóslatot alapul véve könnyen elképzelhető, hogy a hazai benzinárak 275 forintig is leesnek.
Püspökladány, Abony, Mór vagy Kiskőrös teljes éves áramszükségletét biztosítani tudja az a két, heteken belül üzembe is álló óriási szélturbina, amit először telepítenek szárazföldre. Nem, nem nálunk, Németországban. Ott fúj a szél – ismertette a projektet a hvg.hu. Az első szárazföldi giga-szélturbinával 14 ezer lakás áramigényét tudják majd fedezni. A színhely: az északnyugati Wehlens falu Wilhelmshaven közelében, ahol nemrég két SWT-6.0-154 típusú offshore szélturbinát állitottak fel. A percenként 5-11 fordulattal is 6 megawatt névleges teljesítményre képes rendszert oda érdemes telepíteni, ahol hasonló szélviszonyok találhatók a szárazföldön (onshore), mint a tengeri (offshore) szélfarmok esetében.
Oroszország második legnagyobb olajtársasága, a Lukoil a következő 25 évben további ötmilliárd dollárt fektet be az Üzbegisztán déli részében található kandymi olaj- és gázlelőhelyekbe. Ezt Vlagyimir Putyin elnök jelentette be Taskentben tett rövid látogatása során – közölte a vg.hu. A Lukoil 2039-ig ötmilliárd dollárt akar befektetni a kandymi lelőhelybe. Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke megerősítette, hogy újabb befektetésekről van szó. 2004 óta már hárommilliárd dollárt fektettek be ebben a térségben, amelyet üzbég partnerével, az Üzbegnyeftyegazzal közösen tár fel.
2017-re tervezik az első rendszeres szállításokat cseppfolyósított földgázból (LNG) Oroszországból Indiába – jelezte a vg.hu. Ezt irányozza elő a Gazprom és a GAIL indiai energiavállalat szerződése. Putyin emlékeztetett arra, hogy a Gazprom leányvállalata, a Gazprom Marketing and Trading Singapore tavaly próbaszállításként már 0,11 millió tonna LNG-t küldött Indiába. India 20 év alatt mindenkor 2,5 millió tonna LNG-t fog kapni – tette hozzá Putyin. A 2,5 millió tonna LNG mintegy 3,5 milliárd köbméter földgázt jelent.
Az ukrán kormány úgy határozott, hogy piaci szintre emeli a lakossági energia árát - jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök Kijevben, a kormány keddi ülésén – közölte a vg.hu. Az elhúzódó, április óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kialakult súlyos gazdasági helyzetben lévő és energiahiánnyal küzdő Ukrajnában a Naftohaz ukrán állami gázvállalat az állam költségvetését is meghaladó deficitet halmozott fel idén. A Naftohaz hiánya mintegy 110 milliárd hrivnyát (egy hrivnya körülbelül 16 forint), míg az állami költségvetésé 68 milliárd hrivnyát tesz ki.
Az ausztrál University of New South Wales (UNSW) kutatói negyven százalék feletti hatékonysággal alakítottak át napenergiát elektromossággá, ez a legmagasabb arány, amit valaha elértek. A rekordot kültéri teszteken érték el Sydney-ben, és megerősítette az amerikai National Renewable Energy Laboratory (NREL) is, szintén kültéri teszthelyszínén. Az index.hu cikke szerint a munkát a megújuló energiákkal foglalkozó ügynökség, az Australian Renewable Energy Agency (ARENA) támogatta. A kutatást vezető Martin Green professzor elmondta, hogy kereskedelemben kapható napelemeket használtak, de új módon, ezért ezek a fejlesztések gyorsan elérhetőek lehetnek.
A szocialista polgármester, Anne Hidalgo drasztikus lépésekkel szeretné javítani Párizs légszennyezettségi mutatóit. A most bejelentett tervek legfontosabb eleme, hogy 2020-ig kitiltják a városból a dízelmeghajtású autókat – közölte a 444.hu írása. Mivel az idén eladott új autók 65 százaléka dízeles, ezért ez egy nagyon sokakat érintő javaslat. Ennek ellenére a konzervatív ellenzék vezetője, Nathalie Kosciusko-Morizet üdvözölte a terveket, szerinte a párizsiak évek óta várták a döntést.
Egy USA-beli új adatközpont teljes mértékben megújuló forrásból termelte villamos energiával táplálja szervereit. Ehhez szennyvíztisztítóból származó biogázt konvertál árammá (és vízzé). A pilot projektet, amely nemrég kezdte meg működését, a Siemens valósította meg, a Microsofttal és a FuelCell Energy-vel együtt. Az adatközpont nincs rákötve a nyilvános elektromos hálózatra. A Cheyenne-ben (Wyoming állam) működő kis adatközpont 200 szerverből áll. A víztisztító emésztő tankjaiban keletkező biogázt (metánt) az adatközpontba vezetik, ahol egy 300 kW-os tüzelőanyag-cella konvertálja azt elektromos energiává elektrokémiai (égetésmentes) folyamat keretében. Az adatközpont 250 kW-nyi áramot használ saját céljaira, a maradékot pedig a szennyvíztisztító használja fel.
Főképp a háztartások számára segítség, hogy a villamosenergia-hálózat korszerűsítését megvalósíthatják Ecuadorban. Ennek érdekében 200 millió dolláros hitelt is felvesznek – közölte a latinoport.hu. A kölcsönről szóló szerződést már alá is írta a pénzügyminiszter. A 200 millió dollárt az Andok Fejlesztési Társaság folyósítja. Az elektromos rendszer 120 voltosról 220 voltosra való átalakítása valósítható meg ebből a pénzből.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)