Heti hírvilág (2014. december 1 – 7.)
Benyújtotta a kormány a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló törvényjavaslatot a parlament elé. A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslat hatálya minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódik beleértve az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint az üzemeltetésre történő előkészítést. A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között szögezi le, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír. A törvényalkotáson túl egyes törvények, például az atomtörvény módosítására is javaslatot tettek. A legjelentősebb módosítások közé tartoznak az engedélyezési eljárással kapcsolatos kérdések, de kitér a dokumentum munkajogi és sugárvédelmi területekre is.
A bejelentésre reagálva az LMP közleményben tiltakozott a paksi bővítés ellen. A párt szerint a nyilvánosság kizárásával, teljes titokban építhetik fel a paksi atomerőmű új blokkjait, ha a parlament elfogadja azt a kormányzati indítványt, amelyet hétfőn nyújtottak be az Országgyűlésnek. Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt mondta, ha a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról címet viselő javaslat megvalósul, mostantól semmi nem garantálja a bővítés, az építés és a finanszírozás biztonságát. Ha ez a törvény így átmegy, akkor mostantól “gyakorlatilag egy vakrepülésben van a projekt” – jelentette ki. Ezt követően a Greenpeace is közleményt adott ki, jelezve, hogy a törvényjavaslat ütközik az Aarhusi egyezménnyel és Magyarország alaptörvényével is. Amennyiben a törvénytervezet jogerőre emelkedik, a Greenpeace bővíti az Aarhusi egyezmény Jogkövetési Bizottságához korábban beadott panaszát.
A Pakson építendő új blokkok VVER-1200/V491-es típusúak lesznek, melynek alapja a VVER-1000-es típus és 60 éves üzemidőre tervezik. Bruttó teljesítményük 1170 MW-lesz. A referencia erőmű a Leningrád II-es VVER-1200-as, melynek első blokkja 2016-ban, a második 2018-ban fog elindulni - mondta Aszódi Attila kormánybiztos, az IIR Magyarország EnKon EXTRA 2014. budapesti konferenciáján – közölte a Paks-Press. Aszódi Attila bevezetőjében a hazai villamosenergia-piac helyzetét tekintette át, bemutatva először a nagyerőművek, majd a kiserőművek helyzetét a 2013-as adatok alapján. Mint mondta a paksi atomerőmű és a Mátrai erőmű adja a hazai termelés 71 százalékát, a gázbázisú erőművek pedig gazdasági okokból alig működnek, ezzel együtt a kiserőművek is visszafogottan termelnek.
Nem kerül orosz tulajdonban az építendő két atomerőművi blokk - jelentette ki Aszódi Attila, a Paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos csütörtökön az MTI-nek, reagálva a Népszabadságban megjelent következtetésre – írta a vgh.hu. A napilap csütörtöki cikkében azt írta: Aszódi Attila egy konferencián azt mondta, olyan megállapodásokat kötnek az oroszokkal, hogy uniós elutasítás esetén a magyar állam kiszállhasson a projektből. Ugyanakkor a kormány abban is gondolkodik, hogy orosz tulajdon lenne a két új reaktor, és az állam garantált áron vásárolná az áramot. Aszódi Attila a Heti Válasznak is úgy reagált: előadásában nem beszélt arról, hogy orosz tulajdonba kerülne az erőmű, és sosem merült ez fel. "Nem gondolkodunk ilyen megoldásról" - szögezte le a kormánybiztos.
A paksi kettes blokkon 2003-ban történt üzemanyag sérülés következményeinek elhárítása, a tervezett atomerőmű beruházás és az új generációs reaktorok és fúziós technológia is téma volt az idei nukleáris technikai szimpóziumon, amelyet december 4-én és 5-én tartottak Pakson. A nukleáris technikai szimpóziumot tizenharmadszor rendezte meg a Magyar Nukleáris Társaság (MNT), ez a hazai nukleáris szakma legfontosabb fóruma, közölte Hózer Zoltán elnök a szervezők pénteki sajtótájékoztatóján – jelezte a mediatica.ro. Cserháti András főszervező, az MNT elnökségének tagja azt mondta, hogy idén kiemelten foglalkoztak Paks II. témakörével. Az engedélyezés kérdéseiről, a paksi kapacitás fenntartási projekt aktuális kérdéseiről is elhangzott egy-egy előadás, valamint az orosz atomenergetikai gépgyártás fejlődése és jövője is terítékre került.
Újabb négy modult építenek a paksi atomerőmű szomszédságában lévő, jelenleg 20 kamrás Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT); a bővítéshez szükséges talajcserét és a védelmi rendszer átépítését elvégezték a kijelölt területen – közölte a stockportal.hu. Mostanáig 8077 darab kiégett üzemanyag kazettát helyeztek el a létesítményben. Az elhasznált fűtőelemek több évet töltenek az erőmű reaktorcsarnokában lévő pihentető medencében, utána szállítják át a szomszédos tárolóba. A masszív, 10 méter magas betonépítményeket megfelelő szilárdságú alapra, kellő tömörségű és minőségű talajra lehet csak felépíteni, ezért talajcserére volt szükség – tájékoztatott a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft. A cég azt is közölte, hogy mivel a tárolómodulok megnövelik a KKÁT területét, a fizikai védelmi rendszert is bővíteni kellett.
A fővárosban megtartott „Atomenergiáról – mindenkinek” konferenciát rendkívüli érdeklődés övezte: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében megtartott rendezvényre több mint háromszázan voltak kíváncsiak, sok iskolás csoport képviselője már a helyszínen jelezte, hogy a tavaszra tervezett újabb budapesti konferenciára is szeretnének diákokat küldeni – tette közzé az OAH. Köszöntőjében Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója kiemelte: az OAH nem támogatója és nem ellenzője az atomenergia alkalmazásának. A konferencia egyik célkitűzése, hogy a résztvevők megalapozott, tényszerű tájékoztatást kapjanak az atomenergiával kapcsolatos témakörökben.
Déli Áramlat után a paksi bővítés finanszírozásától is elállhatnak az oroszok, véli az energetikai szakértő. Holoda Attila az ATV Start-ban elmondta, a Déli Áramlat lefújása mögött a politikai okok mellett költségvetés-bevételi problémák állnak, miután az orosz nemzetgazdaság legfontosabb bevételi forrását jelentő olaj ára mintegy 30-35 százalékkal esett az elmúlt időszakban.
„A marslakó” címmel mutatták be a Szilárd Leó életétről készített három részes filmet a romániai TVR1 magyar nyelvű adásában november 11-én, 18-án és 25-én. Az „Erdélyi tudósok és feltalálók” sorozatban készült film megtalálható a TVR1 archívumában - hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nukleáris Társaság. Szilárd Leó olyan ember volt, aki nem illeszkedett a normákhoz. Nem tartotta be a diszciplináris fegyelmet a fizika, biológia, irodalom, vagy a társadalmi élet bármely területén, éppúgy ahogy a politikai szabályokat vagy diplomáciai szokásokat sem. A társadalom minden szféráján kívül állt, és ebből a helyzetből olyan szögben látta a dolgokat, ahogyan senki más.
Az elmúlt évtizedekben a bohunicei és a mohi atomerőművek mintegy 290 terawattóra (TWh) áramot fejlesztettek. Ugyanakkor éves szinten 15 millió tonna emissziót engedtek a légkörbe. Tájékoztatott minderről Janka Budová, a Szlovák Villamos Művek szóvivője – jelezte a Felvidék.ma. November 28-án az üzembe helyezés évfordulóját ünnepelték a Szlovák Villamos Művek képviselői, szlovák szakemberekkel és az Európai Atomenergetikai Fórum (Foratom) vezérigazgatójával. Burdová hangsúlyozta, az INPO nemzetközi ügynökség értékelése szerint a szlovák atomerőművek megfelelnek a nemzetközi követelményeknek, saját típus csúcsteljesítményét adják. A szóvivő megemlítette: Szlovákia az első országok közé tartozik, amely az atomenergiát kezdte el hasznosítani az áram előállítására. Az első atomerőművet 1958-ban kezdték el építeni. A bohunicei atomerőmű két reaktorát harminc évvel ezelőtt állították üzembe. A mohi atomerőmű két reaktora pedig 15 éve működik.
Műszaki hiba történt a délkelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben, de radioaktív anyag nem szivárgott ki - közölte Volodimir Demcsisin ukrán energetikai miniszter szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Mint a stop.hu tudósitott: a miniszter szavai szerint a hármas energiablokk rövidzárlat miatt állt le hétfőn. Kiemelte, hogy a műszaki meghibásodás nincs kapcsolatban az atomreaktorral, és semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre. Hangsúlyozta: a szakemberek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy péntekig újra üzembe helyezzék az energiablokkot.
A hírre reagálva az Országos Atomenergia Hivatal jelezte, hogy nem volt jelentésköteles az ukrajnai atomerőműben történt esemény. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a jelentős érdeklődésre való tekintettel, - az Országos Atomenergia Hivatal által korábban kiadottakkal megegyező tartalmú - információt tett közzé az ukrajnai Zaporozzsja atomerőművel kapcsolatban. A NAÜ tájékoztatása szerint egy – a turbinacsarnokban elhelyezkedő – elektromos berendezés meghibásodása miatt november 28-án lekapcsolták az elektromos hálózatról az ukrajnai Zaporozzsja atomerőmű 3. blokkját, amely jelenleg leállított, biztonságos állapotban van. Nem történt jelentésköteles esemény, INES 0 besorolást kapott a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skálán (azokat az eseményeket, amelyeknek nincs biztonsági jelentősége, skálán kívüli vagy skála alatti (INES 0) szintre minősítik).
Majd ezt követően az OAH közzétette azt is, hogy Magyarországon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Magyar Honvédség, a Paksi Atomerőmű Zrt., az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Bátaapáti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. üzemeltetésében mintegy 150 radiológiai mérőállomás ellenőrzi folyamatosan az ország sugárzási helyzetét, kíséri figyelemmel annak változásait.
A Roszatom 2015 márciusában hozzá kíván kezdeni a törökországi Akkuyu atomerőmű építéséhez – jelentette be Szergej Kirijenko, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója. Az AtomenergiaInfo írta Oroszország és Törökország 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről. A tervek szerint négy, 1200 MW teljesítményű 3+ generációs nyomottvizes blokk fog megépülni a telephelyen, 60 éves garantált üzemidővel. Az első blokk 2021-ban kezdheti meg a villamosenergia-termelést. A jövőben határozat születhet arról, hogy a projekt 49 százalékát kitevő részét befektetőknek adják el, 51 százalékának azonban továbbra is az orosz fél tulajdonában kell maradnia.
Azt is az AtomenergiaInfo közölte, hogy november 12-én az orosz Novoszibirszki Vegyikoncentrátum Gyár és a holland nagy fluxusú reaktor (HFR) üzemeltetője, a Nuclear Research and Consultancy Group (NRG) szerződést írt alá a következő évekre alacsony dúsítású üzemanyag szállítására a petteni reaktor számára. Ez az esemény az jelenti, hogy a Roszatom cégcsoport egy új külföldi üzemanyag-piacra lépett be, ez pedig lehetőséget biztosít az orosz TVEL üzemanyaggyártó cégnek, hogy részt szerezzen a nyugati típusú kutatóreaktorok üzemeltetésében szükséges alacsony dúsítású üzemanyagok nemzetközi piacán.
A Belarusz atomerőmű második blokkjában a zónaolvadék-csapda behelyezésével folytatódik az ütemterv szerint haladó fehérorosz atomerőmű építése – idézte az AtomenergiaInfo a leendő üzemeltető képviselőjét. Az 1-es belarusz blokkon már elkezdődött a zónaolvadék-csapda beépítése, és várhatóan a következő hónapokban a művelet be is fejeződik. A két blokk építése a terveknek megfelelően halad, az orosz 3+ generációs 1200 MW teljesítményű reaktorok 2018-ban és 2020-ban kezdhetik meg a kereskedelmi célú villamosenergia-termelést. Az 1-es blokk földfelszín feletti építése már 9,4 méter magasan tart, de 2014 végére az építmények elérik a 22 méteres magasságot. Ehhez 33 000 tonna betonvasat és 183 000 köbméter betont építenek be. Ebben a hónapban a beruházáson dolgozók létszáma 3500-ra fog emelkedni, ami kétszerese az év eleji létszámnak.
A finn parlament kereskedelmi bizottsága november végén jóváhagyta a Fennovoima cég atomerőművi blokk építésére vonatkozó tervét. A Hanhikivi-1-es blokkot a Roszatom fogja megépíteni – közölte ugyancsak az AtomenergiaInfo. A finn kormány már 2010-ben előzetes elvi engedélyt adott a Hanhiviki telephelyre történő 1500-2500 MW teljesítményű nukleáris blokk építésére. A Fennovoima eredeti engedélykérelme benyújtásakor még az EPR, az SWR-1000 és az ABWR típussal terveztek. Ettől függetlenül 2013-ban a cég szerződést kötött az orosz Rusatom Overseas Zrt.-vel egy 3+ generációs AESZ-2006 típusú 1200 MW teljesítményű blokk megépítésére. A hírhez kapcsolódik, hogy ezt követően a finn parlament is jóváhagyta, hogy az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom szállítsa és lássa el üzemanyaggal az Észak-Finnországban létesítendő Fennovoima atomerőművet – adta hirül a figyelo.hu.
A tervezéskor még nem ismert törésvonalakat fedeztek fel nemrég a Diablo Canyon atomerőmű közvetlen közelében. Ezért több szakértő is bezárását követeli. Minimális igény, hogy ki lehessen vizsgálni, mennyire állna ellen egy nagyobb földrengésnek – jelezte a hirhatar.com. Kalifornia egyetlen, még mindig működő atomerőművét a közbiztonsági érdekében le kellene állítani és részletes vizsgálat alá kéne venni, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy nagyobb erejű földrengést is kibírna – jelentette ki kongresszusi meghallgatásán Sam Blakeslee. Az egykori kaliforniai állami szenátor és egyben geofizikus szerint az erőművet üzemelő PG&E az amerikai atombiztonsági hatósággal (NRC) együtt alulbecsüli a Diablora leselkedő veszély nagyságát, csak azért, hogy az tovább tudjon működni.
Amennyiben az MVM Magyar Villamos Műveknek (MVM) sikerül megvásárolnia az olasz Eneltől a szlovák villamosművek (SE) többségi tulajdonrészét, a magyar energetikai vállalat befejezi és üzemeltetni is fogja az SE tulajdonát képező mohi (Mochovce) atomerőmű új blokkjait - írta pénteken a pozsonyi Pravda az MVM stratégiai igazgatójával készített interjúja bevezetőjében – jelezte a hvg.hu. A független szlovák lap azzal összefüggésben jelentetett meg interjút Harmati Györggyel, az MVM csoport stratégiai igazgatójával, hogy az MVM és a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft, mintegy két hete, közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett a piacvezető szlovák energetikai vállalat többségi tulajdonrészének megvásárlására.
Az MVM Csoport felkészült a szélsőséges téli időjárásra, az ország ellátásbiztonsága zavartalan – közölte a társaságcsoport. A Budapest térségét érintő rendkívüli időjárási körülmények következtében hétfőn éjjel megsérült az Ócsa–Zugló 220 kV-os távvezeték. Több oszlop eltört, illetve kidőlt és az áramvezetők az M31-es autópályára zuhantak. A leszakadó vezeték rászakadt a Gödöllő-Kőbánya és Gödöllő-Rákoskeresztúr 120 kV-os elosztóhálózati távvezetékekre. Az üzemzavar személyi sérülést nem okozott. A helyzetet tovább nehezítette, hogy kedden kora reggel az Albertirsa–Göd 400 kV-os távvezetéken is hasonló esemény következett be, amelynek eredményeként ezen távvezeték sodronyai is az M31-es autópályára kerültek.A MAVIR ZRt. szakemberei a Katasztrófavédelemmel együttműködve azonnal megkezdték a helyszín helyreállítását. Az MVM Csoport erőművei menetrend szerint üzemelnek, felkészültek a szélsőséges téli időjárásra. A magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje december elsején 4,290 milliárd köbméter, amely képes kielégíteni a hazai téli fogyasztás több mint kétharmadát. A Magyar Földgáztároló Zrt. tárolóiban már több mint 53%-kal magasabb földgázkészlet érhető el, mint tavaly ilyenkor. A hazai villamosenergia-termelés több mint 50%-át adó Paksi Atomerőmű felkészült az extrém időjárási helyzetekre is.
Újabb régiókban függesztette fel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogramot. Ezúttal a közép-dunántúli régióban a forrás kimerülése miatt november 30. napjával határozatlan időre felfüggesztették a pályázatok benyújtását. Az előzetesen meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokat a Pályázati Útmutatóban rögzítettek szerint rangsorolják. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban. Ezt követően pedig december 3. napjával a nyugat-dunántúli régióban, december 6.-tól pedig a dél-dunántúli régióban a forrás kimerülése miatt határozatlan időre felfüggesztik a pályázatok benyújtását.
Véget ért az idei gázbetárolási időszak, a múlt hét vége óta befelé már nem, csak kifelé ment fűtőanyag a hazai tárolókból – derül ki a Magyar Földgáztároló Zrt. adataiból. Mint a Napi Gazdaság jelezte, a négy, korábban E.On-tulajdonban lévő tároló november 20-án érte el az 59,3 százalékos csúcsot, ami közel 2,8 milliárd köbméter gázt jelentett. Innentől ugyan még egy hétig érkezett fűtőanyag a létesítményekbe, ám azokból több földgázt vettek ki, mint amennyit elraktároztak. A számokból az is kiderül, hogy a Gazprom Export által a magyar tárolókban lekötött 700 millió köbméter kapacitást az orosz cég nem tudta teljesen kihasználni. A tárolt mennyiségből ugyanis 120 millió köbmétert tesz ki a korábban készletté átminősített párnagáz, az MVM pedig nagyjából további 2 milliárd köbméteres saját tartalékkal rendelkezik. Ezenkívül pedig más hazai szereplők is rendelkeznek tárolt fűtőanyaggal, így a Gazprom 400-500 millió köbméter körüli mennyiséget helyezhetett el mostanáig a föld alatti létesítményekben. A pontos számról az MVM-től nem érkezett válasz.
Több mint 18 milliárd forintos fejlesztési megállapodást írtak alá a Főtáv Zrt. és az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport vezetői. A projekt lényege, a dél-budai és a dél-pesti távhőrendszerek összekapcsolása, amely olcsóbb szolgáltatást eredményezhet - mondta a Klubrádiónak Briglovics Gábor. Az Alpiq vezérigazgatója szerint az a legfontosabb, hogy a Főtáv megkapja az EU támogatást a fejlesztésre.
Nagy teljesítményű geotermális erőmű épül Battonyánál 116 millió euró befektetésből. A Dél-Alföldi EGS erőmű projekt 39,3 millió euró uniós támogatást kapott az innovatív, megújuló energiák előállítását támogató NER300 program keretéből - jelentette be kedden délután Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízott Békéscsabán – írta a hvg.hu. A projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztési programnak nyilvánította. A geotermális energiát innovatív módon hasznosító villamoserőmű éves szinten 12 megawatt áramot termel majd és 60 megawatt hőt.
Megállapodást írt alá az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. az Elmű-Émász csoport tulajdonában lévő Sinergy Kft. megvásárlásáról. Az RWE német energiakonszern - amely egy másik német céggel, az EnBW-vel közösen tulajdonos az Elmű-Émász csoportban - korábban hazai gázérdekeltségeit is eladta, Főgáz-részesedését az állami MVM, a Tigázban meglévő kisebbségi csomagját pedig az olasz Eni vette meg – jelezte a hvg.hu. A lépéssel számottevően bővül az Alteo energiatermelő portfóliója, és az energiakereskedelmi piacon is jelentősen erősíti pozícióit a tőzsdén jegyzett társaság. A felvásárlás érinti a Sinergy 11 leányvállalatban meglévő részesedését is, így további kilenc projekttársaság teljesen, kettő pedig részben az Alteo tulajdonába kerül.
December 1-jével dr. Grabner Pétert nevezte ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettesévé dr. Dorkota Lajos, a Hivatal elnöke. Az elnökhelyettes megbízatása 7 évre szól – közölte a MEKH. A villamosmérnök és mérnök-közgazdász képzettséggel rendelkező szakember 2001-től 11 évig volt a Magyar Energia Hivatal munkatársa, 2011 és 2012 között energetikáért felelős elnökhelyettes, majd energetikai szakértő, többek között a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. vezérigazgatói tanácsadója volt. 2013-tól energetikai főtanácsadóként segítette a hivatal elnökének munkáját is.
Újraindította a széntermelést a Dalkia Energia Zrt. (Dalkia) tulajdonában lévő Pannon Hőerőmű Zrt. a Pécstől északkeletre található vasasi bányában csütörtökön – közölte a Népszava. Palkó György, a Dalkia elnök-vezérigazgatója a csütörtöki ünnepélyes bányanyitást megelőző sajtótájékoztatón elmondta: évi 15 ezer tonna energiahordozót nyernek majd ki helyi munkaerővel, és az ásványvagyon elsősorban lakossági értékesítését tervezik a Baranya, Somogy, Tolna alkotta Dél-Dunántúlon. Hozzátette, hogy a bánya emellett gyakorlati helyként szolgálhat a komlói vájárképzésben részt vevő diákok számára.
A sorozatos rezsicsökkentések Európa egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázárát eredményezték Magyarországon. Vásárlóerő-paritáson számolva is látványos az energiahordozók olcsóbbodása az Eurostat adatai szerint – írta a napi.hu. A rezsicsökkentés eredményeképpen a háztartási fogyasztási kategóriában euróban számolva a magyar családok fizetik a második legkevesebbet a földgázért és az áramért is Európában - ismertette az Eurostat novemberi adatait Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára. Az első rezsicsökkentés előtti árakhoz képest összesen 25 százalékkal csökkent a lakossági földgáz, 24,5 százalékkal a villamos energia és mintegy 22,5 százalékkal a távhőszolgáltatás ára. 2013. január 1-je óta a lakossági fogyasztók összesen 334 milliárd forintot takarítottak meg az energiaköltségeken
Noha Európa egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázára a magyar, az átlag magyar háztartásnak a rezsi kifizetése még mindig sokkal megterhelőbb, mint más országokban. Mindez részben azért, mert az elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások zabálják az energiát – jelezte a hvg.hu. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal október jelentése (mely a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora részt tesznek ki az energia-költségek) azt állapította meg, hogy míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a modellezett háztartások villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van.
Hiába a rezsicsökkentés, Magyarországon még mindig sokat kell fizetni az energiáért - hangzott el a Napi Gazdaság "Biztonság az energiaellátásban - Ez ma a legnagyobb érték" című konferenciáján. Paksról és a kazáncsere-programról is volt szó. Magyarországon a rezsicsökkentés után is magas maradt a lakossági energia ára - mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója. A hazai háztartások rezsire havi költségvetésük 16 százalékát költik, ami az EU átlag kétszerese - derült ki a szakember előadásából. Véleménye szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az épületek elavultak, régen megértek a felújításra. Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója előadásában az energiabiztonság kérdését kiterjesztette a nukleáris biztonságra is. Mint mondta, a fukusimai katasztrófát követő stresszteszteken kiderült, hogy a paksi az egyik legbiztonságosabb atomerőmű Európában.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport ügyfélszolgálata nyerte el az „Energiafogyasztók Díját” a Magyar Energiafogyasztók Szövetségétől. Ez a díj is bizonyítja, hogy a számos innovatív megoldás és a sikeresen bevezetett fejlesztések meghozták a várt eredményt – tette közzé a társaságcsoport. Az „Energiafogyasztók Díját” 1995-ben alapították. Idén tizenkilencedik alkalommal kerül sor ennek a kitüntető címnek az adományozására. A díjat a leginkább fogyasztóbarát magatartást tanúsító energiaszolgáltatást nyújtó engedélyesek kapják. A kuratórium mindig figyelembe veszi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által évenként végeztetett fogyasztói elégedettség-vizsgálat eredményeit, de emellett más fogyasztóvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek.
A Tigáz Zrt. harmadik helyezést ért el a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség „Legjobb Női Munkahely 2013” pályázatán a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok kategóriájában – közölte a cég. A bíráló bizottság a díjakat a munkavállalók és a vezetők által kitöltött anonim kérdőívek alapján, valamint egy vezetői kérdéssor értékelése alapján ítélte oda.
Ostravában tárgyaltak a V4 országok energiaszabályozó hatóságai december 2-án, ahol a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatalt Nyikos Attila elnökhelyettes képviselte. Mint a MEKH közleményéből kiderül, a találkozón elsősorban az energiaellátás biztonságának kérdését vitatták meg, amely az ukrán politikai válság miatt nemcsak a V4 országokat, de az Európai Unió valamennyi tagállamát érinti. A megbeszélésen részt vett az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatója, Alberto Pototschnig is.
Hatalmas változás előtt áll a világgazdaság, jöhet az olcsó energia kora – jósolja számos szakértő az új technológiai módszerekkel kitermelhető szénhidrogének ugrásszerűen növekvő szerepére számítva. Ha minden a jóslatok szerint alakul, 15-20 év múlva akár mi is gáznagyhatalom lehetünk – jelezte a 168óra.hu. Az egész világgazdaság fejlődését és az egyes régiók versenyképességét alapvetően befolyásolhatja a palagáz és a palaolaj kitermelésének gyors növekedése – állítja számos nemzetközi tanulmány. A szükséges technológiák már rendelkezésre állnak, és elterjedésük egyre olcsóbbá teszi a korábban túl drágának és ezért nem igazán gazdaságosnak tartott termelést. Ezek a szénhidrogén készletek ugyanis jellemzően mélyen és a kőzetrétegek közé beágyazottan, gyakran buborék formában vannak, így a hagyományos módszerekkel nem, csak jóval bonyolultabb eszközökkel és nagyobb beruházással érhetők el. Óriási előnyük viszont, hogy hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre, a már eddig feltárt készletek is becslések szerint legalább 100-150 évre képesek lennének kielégíteni a világ energia szükségletét.
A piaci szereplők tátott szájjal nézik a kőolaj árának zuhanását. A nyáron még 100 dollár körüli ár pár hónap alatt 80-ra, majd a múlt hét utolsó két napján hirtelen 60 dollár közelébe szakadt. Ez valóban nem kis mozgás, de ettől még mondhatjuk-e, hogy ezen a szinten alacsony már az ár? – tette fel a kérdést a privatbankar.hu. Ahhoz, hogy megértsük, miért a mostani hirtelen esés, és hogy ez túlzott-e vagy nem, érdemes megvizsgálni az olajár múltbeli alakulását, és ennek okait. Az olaj piacán 1973-ig viszonylagos béke honolt, az olaj 3 dollár körül mozgott. A kitermelők döntően az arab országok közül kerültek ki, így amikor ők a kínálat visszafogása mellett döntöttek, az ár pillanatok alatt a többszörösére emelkedett. Ez akkor megrázta a világgazdaságot, és magas inflációt váltott ki a fejlett országokban. Ugyanez még egyszer megismétlődött 1980-ban, de ezt követően a fogyasztók reakciója már gyors volt: elsődleges szempont lett az energiatakarékosság.
Személyre szabott igények szerint változó világítás a lakásban, az irodában és az utcákon, intelligens villanyoszlopok által megakadályozott autóbalesetek és fluoreszkáló anyaggal beinjektált fák - többek között ezekkel kecsegtet minket a világítástechnika jövője. Már a jelent is a hagyományos izzólámpáknál 10-15-ször nagyobb hatékonysággal bíró LED-lámpák irányítják, a jövőben azonban a technológia további, elképesztő mértékű fejlődése és elterjedése várható. A portfolio.hu munkatársai a GE európai világítástechnikai bemutatóközpontjában jártak Budapesten, ahol Koltai Zoltán, a GE Lighting Európa, Közel-Kelet, Afrika régió LED-technológia vezetője beszélt az iparágról, a technológiákról és a fejlődésről.
Az olajipar jövője két-három generációra biztosított – jelentette ki a Kőolaj Világtanács (World Petroleum Council) magyar elnöke Veszprémben, a Pannon Egyetemen – jelezte az energiaoldal.hu. Tóth József számításai szerint 2050-re – amikor a Föld lakossága megközelíti majd 9 milliárdot – megközelítőleg 70 százaléknyi lesz a fosszilis tüzelőanyagok felhasználási aránya. A megújuló energiák terjedése nem halad gyorsan, a következő évtizedekben a közlekedésben várhatóan megmarad az olajipar vezető szerepe.
Oroszország nem ellenség, Magyarország úgy látja, hogy komoly beszállítóként szerepet kell kapnia az európai energiapiacon - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az európai energiabiztonságról a párizsi Politikatudományi Egyetemen (Sciences Po) szervezett nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen – idézte a vg.hu. Az orosz földgáztól való függőségre összpontosító beszélgetést - a magyar mellett a lengyel, a német, a francia és az uniós álláspontot ismertető energiaügyi szakértőkkel - az Európai Bizottság párizsi képviselete szervezte a francia külügyminisztérium támogatásával. Aradszki András elmondta: Oroszország nem ellenség, Magyarország úgy látja, hogy komoly beszállítóként szerepet kell kapnia az európai energiapiacon. Az orosz gáz nélkül az európai energiapiac nem életképes - tette hozzá. A megállapítással a beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett.
A hét legkiemelkedőbb és legtöbb reagálást eredményező híre az volt, hogy Oroszország lemondta a Déli Áramlat gázvezeték-beruházást az erős uniós ellenállás miatt.
Azoknak az országoknak, amelyek a projekt gázára számítottak, új ellátási importstratégiát kell kidolgozniuk – közölte a vg.hu. Magyarország számára ezt azt jelenti, hogy az eddiginél is nagyobb hangsúly kerül az Észak-Dél gázfolyosóra, az AGRI vezeték-projektre, az interkonnektorok fejlesztésére, a hazai gáztermelés növelésének ösztönzésére és az energiatakarékosságra. Közben pedig erősen kell bíznunk abban, hogy nem támad zavar a kelet felőli behozatalunkban.
A bejelentésre reagálva a BruxInfo azt közölte, hogy Brüsszel "tudomásul vette" az orosz döntést, de kitart amellett, hogy a gázhálózat építése összhangba kell, hogy álljon az európai uniós törvényekkel, ellenkező esetben veszélyeztetik az uniós egységes piac működését és a dolog rést üthet az energiabiztonsági elvárásokon - szögezte le az Európai Bizottság szóvivője a Déli Áramlat ejtéséről szóló orosz bejelentésre válaszul.
Ugyancsak a bejelentés kapcsán azt jelezte a vg.hu, hogy Európa-szerte veszik sorra azokat a bevételkieséseket, várható károkat és új feladatokat, amelyek a sokak által feleslegesnek ítélt, orosz hátterű gázvezeték-beruházás elmaradása miatt merülnek fel. A GKI Energiakutató igazgatója szerint Magyarország nem sokról marad le a Déli Áramlat megfeneklésével, sőt, megúszhat egy bő egymilliárd eurós hitelfelvételt is. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este visszalépett a Déli Áramlat beruházástól, mondván, Oroszország nem kívánja az Európai Unió akarata ellenére lefektetni a vezetéket. Az EU persze nem magát a beruházást ellenezte, hanem annak az unióstól eltérő szabályozását, de Putyin részéről sem egyszerű meghátrálásról van szó – ahogyan bejelentését sokan értékelik –, hanem a megváltozott körülményekre való, ésszerű reagálásról. Hiba lenne belemenni egy olyan beruházásba, amely sem gazdasági, sem más okból nem sürgős – válaszolt a Világgazdaságnak Hegedűs Miklós , a GKI Energiakutató igazgatója.
A bejelentést követően a Külgazdasági és külügyminisztérium közleménye szerint december 1-jén Magyarország, Görögország, Bulgária és Románia egyeztetést folytattak Athénban a Déli Folyosó gázvezeték-hálózat kiépítésének kérdéseiről, ahol hazánkat Dr. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára képviselte. Oroszország Déli Áramlattal kapcsolatban hozott döntése után Magyarországnak további lehetőségek után kell néznie, hogy hazánk biztonságos energiaellátását hosszú távon meg lehessen oldani. Ezek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a Déli Folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása. A folyosó egy reális, középtávon kivitelezhető, és finanszírozás szempontjából is életképes projekt, amely dedikált nagyvezeték építése helyett a meglévő vezetékek összekötését (interkonnektorok) és a hiányzó infrastruktúra kiépítését valósítaná meg. A folyosó koncepciója élvezi az EU támogatását, megjelent többek között az uniós állam- és kormányfők által elfogadott 2014. márciusi európai tanácsi következtetésekben. A görög-bolgár-román-magyar gázfolyosónak kiemelt szerepe van az EU forrásdiverzifikációja szempontjából – közölte a tárca.
A vg.hu pedig azt írta, hogy Oroszország kész Magyarországgal, Szerbiával és Ausztriával folytatni a Déli Áramlatot érintő tárgyalásokat, közölte Oroszország uniós megbízottja, Vlagyimir Csizsov. „A törökország gázközpontból bármilyen irányba továbbhaladhat a gázvezeték” – jelentette ki az Itar-TASZSZ jelentése szerint Oroszország uniós megbízottja, Vlagyimir Csizsov.
Az inforadio.hu pedig arról számolt be, hogy a Déli Áramlat fölgázvezeték megépíthető, s ennek feltételei hosszú ideje világosak - jelentette ki csütörtökön Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Nincs semmi újdonság. A labda az oroszok térfelén pattog. Mi készen állunk. Az előkészítő munka folyamatban van - szögezte le Juncker.
Az ügyben megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor "nekünk nem érdemes pitizni" azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani. A vg.hu beszámolója szerint a miniszterelnök azt mondta: tudomásul kell venni, hogy a Déli Áramlat dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy "legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát".
A Klubrádió pedig azt közölte, hogy a Gazprom nem mond le arról, hogy Ukrajnát elkerülő gázvezetéket létesítsen, és a Déli Áramlat helyett Törökországon keresztül a görög határig vezető szállítási útvonalat építene ki - írta a Kommerszant című orosz napilap. Az orosz állami energetikai cégnek ehhez meg kell győznie a tőle földgázt vásárló európai partnereket, hogy 2020 után a Nyugat-Törökországban megépítendő gázelosztóból vigyék tovább az energiahordozót és építsenek saját erőből gázvezetékeket Közép-Európában. A Gazpromnak 6 év múlva jár le ugyanis a jelenleg érvényes tranzitszállítási szerződése Ukrajnával - állapította meg az orosz újság.
Addig nem is érdemes Energia Unióról ábrándozni, amíg a közép- és kelet-európai energiahálózat sűrűsége meg nem közelíti az északnyugat-európai szintet – szögezi le a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Európai Unióról hétfőn közzétett jelentése – idézte a BruxInfo. Megdicséri az Európai Uniót az energiapiacok liberalizálása és a klímaváltozás elleni küzdelem terén elért eredményeiért a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség. Az IEA ugyanakkor kritikusan hozzáteszi, hogy az európai energiapiacok integrációja nagyrészt a kontinens északi és nyugati felére korlátozódik, és ameddig nem szövik át határkeresztező összekötők egész Európát, az EU nem fog rendelkezni egységes energiahálózattal, ami az Energia Unió alapjának számít. A jelentés arra is rámutat, hogy a nagykereskedelmi piacok reformjával éles kontrasztban a kiskereskedelmi piacokat egyre jobban torzítja a tartós árszabályozás és a növekvő zöldterhek és díjak. Az energiaügynökség ajánlásában felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy vezessék ki a szabályozott árakat és a jelenleginél versenyképesebb kiskereskedelmi piacokat hozzanak létre, a fogyasztók erőteljesebb bevonásával a keresleti oldalon, az okos mérők és hálózatok elterjesztésével, továbbá a termékek és a tarifák jelenleginél nagyobb kínálata révén.
Oroszország nem fogja vissza jövő évi olajtermelését annak ellenére sem, hogy csökken a kőolaj ára - jelentette be az orosz energiaügyi miniszter, miközben a legnagyobb orosz olajcég vezetője 70-75 dolláros jövő évi hordónkénti olajárra számít – jelezte a vg.hu. Alekszandr Novak miniszter szerint jövőre az ideihez hasonló nagyságú, 525-526 millió tonna körüli lesz az orosz olajtermelés. Mint mondta: középtávon 85-90 dollár lesz az olajár. Az nem derült ki, hogy ezt pontosan milyen időszakra értette. Oroszország jelenleg napi 10,5 millió hordó kőolajat termel ki.
Orosz kőolaj szállításáról szóló szerződést írt alá Szlovákia Moszkvában, az államközi egyezmény 2029-ig tartó olajszállításról döntött – tudósitott az origo.hu. A szlovák sajtóban „az évszázad szerződésének” nevezett stratégiai szerződést Alekszandr Novak orosz energiaügyi és Pavol Pavlis szlovák gazdasági miniszter írta alá Moszkvában. A megállapodás alapján Oroszország évente hatmillió tonna kőolajat szállíthat Szlovákiába a Barátság csővezetéken keresztül. További hatmillió tonna pedig tranzitszállítmányként halad át Szlovákia területén, nyugat-európai országok felé.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök aláírta azt a kormánydöntést, amelynek értelmében eladják a Rosznyefty cégben lévő állami részesedés egy részét – írta az MTI az orosz kormány honlapjára hivatkozva – adta hirül az index.hu. Az államnak 69,5 százalékos részesedése van a Rosznyeftyben, ami 50 százalék plusz egy részvényre csökken a 19,5 százalék eladásával. A cég a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett olajvállalata. Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke nemrég azt mondta, hogy 8,12 dolláros részvényáron tervezik értékesíteni a 19,5 százaléknyi tulajdonhányadot.
A szlovák kormány azonnali hatállyal felmondja a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az olasz Enellel kötött szerződést - jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő Pozsonyban csütörtökön – közölte a vg.hu. A még 2006-ban kötött üzemeltetési szerződés felmondását azzal indokolta, hogy az Enel súlyosan megsértette a szerződést. Robert Fico közlése szerint az Enel nem tette hozzáférhetővé a szlovák kormány számára azokat az információkat, amelyek alapján Pozsony megítélhette volna, hogy a bősi vízierőmű által termelt haszon megosztása - a többségi tulajdonos Enel és a kisebb részvénycsomagot birtokló szlovák állam között "mennyire igazságos."
A Mol Nyrt. partnere, a Gulf Keystone Petroleum Limited (GKP) bejelentése szerint a kurdisztáni régió kormánya kifizetett bruttó 15 millió dollárt a GKP-nak az olajexport részbeni ellenértékeként - közölte a Mol a tőzsde honlapján. Mint a vg.hu jelzi: közlemény idézi Alexander Dodds-ot, a Mol kutatás-termelés ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: biztosak benne, hogy korábbi nyilatkozatával összhangban, a kurdisztáni régió kormánya rendszeres időközönként fizet majd az exportált kőolajért.
A német közszolgáltató óriás, az E.On a hétvégén radikális átalakulásról szóló terveket közölt, eszerint a vállalatot két részre osztanák és leválasztanák az áramtermelés, az energiakereskedelem és az upstream nagy részét - írja a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. Mindez válasz lenne a cég részéről az európai energiaszektort sújtó súlyos válságra. Az E.On a jövőben a megújuló energiára, az elosztó hálózati tevékenységre és a testre szabott energiahatékonysági szolgáltatásokra kíván fókuszálni. Mindezt azzal indokolják, hogy a globális energiapiacon drámai változások mentek végbe. Az új igényeket pedig az E.On jelenlegi üzleti modellje nem tudja tovább hatékonyan kiszolgálni - jelezte a cég vezetője, Johannes Teyssen egy közleményben. Az E.On legfontosabb piaca Németország, ahol az áramszolgáltatók komoly kihívásokkal néznek szembe, az energiakereslet hosszabb ideje igen nyomott, a nagykereskedelmi áramárak alacsonyak, a megújuló energiák térnyerése pedig növekszik, ami egyre inkább kiszorítja a gáz és széntüzelésű erőműveket.
Húsz éve nem látott energiaválság miatt naponta több órás áramkimaradásokra számíthatnak az ukrajnai háztartások – jelentették be az Ukrenergo központi diszpécserszolgálatánál – számolt be a hirszemle.net. December 1-től az áramszolgáltatás tervezett rendszeres szüneteltetésének bevezetésére figyelmeztette fogyasztóit az Ukrán Elektromos Művek. A közlemény szerint az intézkedésre az országos egységesített energiarendszerek életképességének fenntartása miatt van szükség. A kelet-ukrajnai válság miatt akut szénhiány alakult ki a hőerőművekben, valamint a tervezett határidő előtt leállt a Zaporizzsjai Atomerőmű központi energiablokkja. Az utóbbi okára nem terjednek ki a híradások.
Ukrajna 150 millió euró hitelt kapott az Európai Beruházási Banktól (EIB) az Urengoj-Pomari-Ungvár (Testvériség) közötti gázvezeték egy részének a korszerűsítésére – jelezte a vg.hu. A hitelből, továbbá abból a mintegy 200 millió dollárból, amit várhatóan december 10-én fog jóváhagyni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a vezetékszakasz 120 kilométeres részét újítják fel. Az EIB-hitelt 19 év alatt kell törlesztenie Kijevnek. A vezeték korszerűsítését négy év alatt végzik el, ennek keretében például teljesen kicserélik a csöveket az érintett szakaszon.
Első alkalommal kapott gázturbina-megrendelést a Siemens Japánból. A német vállalat két darab SGT5-8000H típusú, nagyteljesítményű gázturbinát szállíthat a Tochigi prefektúrában fekvő, Moka városban épülő új kombinált ciklusú erőműbe. A Csendes-óceán partjától mintegy 50 kilométerre, a szigetország belsejébe telepített erőmű várhatóan 2019 végén kezdi meg működését. A turbinákat megrendelő Fuji Electric kulcsrakészen szállítja majd az erőművet a beruházó japán ipari óriásnak, a Kobe Steelnek (KOBELCO). A környezetvédelmi hatásvizsgálati engedélyt várhatóan 2016 közepén kapja meg a telep, amely a kategóriájában a világon leghatékonyabb, legnagyobb teljesítményű gépeit állítja majd üzembe. A mokai erőmű 1,2 gigawattos összteljesítményével és több mint 61%-os hatékonyságával – többek között a Siemens által szállított, egyenként 400 megawatt teljesítményű turbináknak köszönhetően – Japán legerősebb és leghatékonyabb gáztüzelésű erőműve lesz.
Ugyancsak a Siemens tette közzé, hogy megtörtént a cég 6 megawattos szélturbinájának első németországi telepítése. Az onshore telepítés színhelye az északnyugati Wehlens falu Wilhelmshaven közelében, ahol nemrég két SWT-6.0-154 típusú offshore szélturbinát installáltak. A szóban forgó onshore telephelyen a szélviszonyok hasonlóak, mint az offshore szélfarmok esetében. A két új szélturbina rotor-átmérője 154 m, és direkt meghajtású generátorokkal vannak felszerelve. A berendezéseket néhány héten belül rákötik az elektromos hálózatra, és 14 000 átlagos német háztartást fognak tiszta energiával ellátni.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy válaszút elé érkezett az autóipar, ahol mindenkinek el kell döntenie, hogy merre megy tovább: az elektromos vagy pedig a hidrogén hajtás mellett teszi le a voksát, ha alternatív hajtástechnológiáról van szó. Vannak, akik szilárdan ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz és szövetségekkel erősítik vezető pozíciójukat. Van, aki több vasat tart a tűzbe és természetesen vannak azok, akik vállalva a körhátrányt, inkább a biztosra mennek. Az energiaoldal.hu szerint az egyik nagy táborba tartoznak azok, akik az elektromos hajtás mellett tették le a voksukat, ilyen a BMW is. A németek rohamléptekben törnek előre az elektromos járművek piacán, létrehozták az “i” almárkát, melynek két bevezető modelljét, az i3-at és az i8-at, amelyért sorban állnak a vásárlók. A legfrissebb hírek pedig már arról szólnak, hogy összeállhatnak az iparág vezető szereplőjével, a Teslával.
A világ legnépszerűbb, legvékonyabb, legerősebb és legkevésbé átjárható anyaga a grafén, és most felfedezték, hogy a protonok könnyen át tudnak jutni rajta. Ez nagy változást hozhat az üzemanyagcellák működésében. A grafén membránok segítségével a levegőből tudunk kivonni hidrogéngázt, amivel elektromos áram termelhető - írja Marcelo Lozada-Hidalgo és Andre Geim a tanulmányában. (Geim és munkatársai fedezték fel a grafént 2004-ben, és ezért 2010-ben Nobel-díjat kaptak.) – jelezte az alternativenergia.hu. A grafén rácsos szerkezetén a legkisebb atomok is fennakadnak, de a Manchester University kutatói meg akarták vizsgálni, hogy ez vajon a protonokra, vagyis az elektronjaitól megfosztott hidrogénekre is igaz-e. Legnagyobb meglepetésükre a protonok át tudtak hatolni ezen a rendkívül erős anyagon, főleg amikor megemelték annak hőmérsékletét, és a grafént platina nanorészecskékkel borították be. Lozada-Hidalgo és Geim úgy vélik, hogy a grafénból nagyon jó protonvezető membránt tudnának készteni, ami fontos alkatrésze az üzemanyagcelléknak. Ezekben az oxigén és a hidrogén reakciójával víz és elektromos áram keletkezik, tehát nagyon tiszta energiatermelő megoldásról van szó. Néhány autóban már kipróbálták az üzemanyagcellát kísérleti jelleggel, de a most használatban lévő membránok nem túl jó hatásfokúak, mert szivárognak.
Bekapcsolták a világ legnagyobb napelemfarmját – jelezte a hvg.hu. A kaliforniai Topaz nem csak az Egyesült Államokban, hanem a világon is az első 500+ megawattos napelem-létesítmény. A First Solar nevű cég két éve kezdte el építeni Kaliforniában a Topazt, a 2,5 milliárd dollárból összehozott telep a világ eddigi legkomolyabb napelemes projektje. Az IFL Science azt írja, hogy 24,6 km2-nyi földterületen összesen 9 millió panelt helyeztek el. (Persze nem olyan átlátszót, amilyet otthonra mindig is szeretett volna, arról itt olvashatunk.)
Érdekes kísérletben kezdett egy holland startup, amely lehetővé teszi, hogy extrém esetben akár a szomszédtól vásároljanak a felhasználók áramot, kizárva a körből a közműveket. A kozossegerejeblog.hu szerint egyre több területen terjeszkedik a közösségi gazdaság, Hollandiában például már az elektromos művek vezetése is elkezdheti vakarni a fejét, ugyanis egy startup ezt a szolgáltatást vette célba. „Jött egy nagyon egyszerű ötlet: miért nem vásárolhatok áramot mondjuk egy olyan gazdálkodótól, akinek szélturbinája van?” – mesélt a kezdetekről a Vandebron négy alapítójának egyike, Remco Wilcke. Utánanéztünk a dolognak és kiderült, hogy az ötlet ugyan egyszerű, a megvalósítás ennél már kissé összetettebb. A dolog lényege, hogy a fogyasztó regisztrál az oldalon, bejelöli, milyen típusú szerződést szeretne kötni (egy és három éves között lehet választani), és mennyi áramra van szüksége, majd választhat az előállítók közül, akik természetesen a bemutatkozó oldalukon minden fontos részletet feltüntetnek magukról.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)