Heti hírvilág (2014. november 24 – 30.)
Az Országos Atomenergia Hivatal a honlapján közölte, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelme alapján indított, „MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2. blokkjának tervezett üzemidőn túli üzemeltetési engedélykérelme” tárgyú, OAH-2013-01505/2013 ügyszámú közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásban döntést hozott, engedélyezve az üzemidő hosszabbítást. Az OAH hirdetménye itt érhető el, a határozat pedig itt olvasható.
Ugyancsak az OAH adta hirül, hogy útmutatót adtak ki, amely az új létesítmények telephelyének fizikai védelmi szempontú elemzéséhez nyújt segítséget. Minden létesíteni tervezett nukleáris létesítménynél, illetve radioaktívhulladék-tárolónál kiemelt kérdés a tervezési alapfenyegetettség meghatározása, amelyhez szükséges a telephely fizikai védelmi szempontú elemzése. Ennek során a legkülönbözőbb tényezőket kell megvizsgálni: földrajzi, szeizmológiai, meteorológiai kérdések mellett gazdasági és népességi jellemzőket is át kell tekinteni. Az Országos Atomenergia Hivatal új útmutatója ehhez a komplex munkához nyújt segítséget.
A kettes blokk üzemidő hosszabbításának hátteréről és egy jobb teljesítmény elérésnek lehetőségéről tartottak sajtótájékoztatót a paksi atomerőműben. Baji Csaba elnök-vezérigazgató és Hamvas István vezérigazgató tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a nukleáris hatóság napokban megadott engedélye nyomán - az egyes blokkot követve -, a kettes is már tovább folytathatja a munkát, ez utóbbi 2034. december 31-ig. – ismertette a Paks-Press. Az atomerőműben készülnek arra is, hogy a további két blokk is engedélyt kaphasson az üzemidő hosszabbításra. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy egy másik, kiemelt projekt is folyamatban van az atomerőműben, ennek eredményeképpen még tovább növelhető a kapacitás-kihasználás. A sajtótájékoztatón Baji Csaba felidézte, hogy a cégcsoport illetve a paksi atomerőmű hosszú évek óta törekszik arra, hogy a gazdálkodó szervezeteknek és a lakosság számára nagy tömegben termeljen villamos-energiát, olcsó, elérhető áron. Az atomerőmű a hazai igények ötven százalékát biztosítja, biztonságosan termel, ez utóbbit nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szervezetek is megerősítették. A technikai fejlesztésekkel együtt lehetővé tették a blokkok üzemidő hosszabbítását, két éve az egyes, most pedig a kettes blokk kapott további működésre szóló engedélyt.
Nem akarjuk titokban felépíteni Paksot, de valamennyire muszáj lesz – nyilatkozta Aszódi Attila kormánybiztos a vs.hu-nak. A paksi építkezés megkezdéséhez még három szerződést kell megkötni, ám ezeknek legfeljebb a részleteit ismerhetjük meg. Ma még azt sem tudni, kik írják alá a szerződéseket az oroszokkal. Aszódi Attilával, a paksi bővítésért felelős kormánybiztossal mindezekről beszélgettek.
A Greenpeace rossz döntésnek tartja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megadta az engedélyt a paksi atomerőmű kettes blokkjának tervezett üzemidőn túli működésére. Egy 30 éves blokk még jelentős biztonságnövelő átalakításokkal sem felel meg a mai kor követelményeinek. A Greenpeace szerint ezzel a döntéssel Magyarország ismét nagyot lépett előre a nukleáris kockázatok új korszakában.
A Greenpeace 2014 márciusában egy új tanulmányt is megjelentetett, mely az „Új veszélyzónába lépve: Az elöregedő atomerőművek élettartam-hosszabbítása” címet viseli. A független európai szakértők által készített tanulmány feltárta az elöregedésből adódó technikai veszélyeket, elemezte a gazdasági és biztosítási kockázatokat. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az atomreaktorok üzemidejének meghosszabbításával egy új, veszélyesebb korszak következik Európában. Az atomerőművek átlagéletkora már most 29 év.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Kerékpáros Magyarország Szövetséggel együttműködésben idén nyolcadszor hirdette meg a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatokat. - A díjazottak között van az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is, a címet egy évig viselheti – közölte a szaktárca – jelezte a Paks-Press.
Közel négy év után újra nyit a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) Kalocsa, Szent István király út 35. szám alatti irodája, jelentette be dr. Bálint József polgármester a kalocsai önkormányzat sajtótájékoztatóján – közölte a paksihirnok.hu. A városvezető, akit a minap a társulás elnökének választottak, arról is beszámolt, hogy az iroda újranyitásának igénye az MVM Paksi Atomerőmű és a TEIT egyes településeit képviselő polgármesterek részéről is megfogalmazódott, mondván, hogy hatékonyabb belső kommunikációt várnak. Az észrevételek, igények teljesülését egy év múlva értékelik. A TEIT iroda hétköznapokon 10-16 óráig tart nyitva.
A Roszatom tíz évre szóló rendelésállománya az idei év végére mintegy 98 milliárd dollárt ér el – írta az AtomenergiaInfo. Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója a MIFI moszkvai egyetem fizikus hallgatóival találkozva elmondta, hogy a vállalatnak jelenleg 27 külföldi erőművi blokkra van megrendelése, de ebben nincs benne az a nyolc, amelyről még tárgyalnak, egyebek közt Dél-Afrikában, illetve Dél-Amerikában. Kirijenko elmondta, hogy a nukleáris fűtőanyag-szállítás is jelentős tételt jelent a vállalat megrendeléseit illetően.
Az oroszországi Rosztov atomerőmű hármas blokkjában befejezték az üzemanyag behelyezését, miután az orosz nukleáris hatóság november 14-én engedélyt adott arra, hogy a fűtőelemek a helyükre kerüljenek és a blokkot kritikus állapotba hozzák – jelentette be az orosz atomerőműveket üzemeltető cég, a Roszenergoatom – tudósitott ugyancsak az AtomenergiaInfo. A VVER-1000 típusú nyomottvizes blokkon 163 db nukleáris fűtőelem-kazetta került a reaktorba. A nukleáris szakértők most ellenőrzik a berakott kazettákat – közölte Viktor Tyeresonok, a beruházásért felelős igazgató, hozzátéve, hogy ezt követően lezárják a reaktort, majd megkezdődhet a primer és szekunder kör tesztelése.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy Németországban a fukushimai atomerőmű-balesetet követő „atomellenes” döntés következtében folytatódott a megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználása a villamosenergia-termelésben. 2013 végén a német villamosenergia-rendszerben a naperőművek 35,65 GW, a szélerőművek pedig 32,51 GW beépített teljesítményt képviseltek. A legfrissebb adatok szerint idén novemberben a naperőművek teljesítménye 38,13 GW, a szélerőműveké pedig 35,68 GW teljesítményre növekedett, azaz közel 1 év alatt a beépített nap- és szélerőművi kapacitás összességében 5650 MW értékkel növekedett. Ez a szám azonban önmagában nem értelmezhető, miután az energetikai kérdések rendszerszinten vizsgálandók és a megújuló energiatermelés mellett a többi energiatermelési módra és az export-import kérdésére is kiterjednek.
A globális atomenergia-kapacitások 2040-ig közel 60 százalékkal nőnek, vagyis a 2013 év végi 392 ezer megawatt teljesítményről 620 ezer megawattra emelkednek, de így is csak a teljes áramtermelés 12 százalékát fogják adni a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb előrejelzése szerint. Mint a vg.hu megirta, e növekedés nagy része négy országban fog koncentrálódni – Kínában, Indiában, Dél-Koreában és Oroszországban. A növekedés 45 százalékát egyedül Kína fogja képviselni, a 30 százalékát pedig a másik három ország. Kínában jelenleg 21 nukleáris blokk üzemel közel 18 ezer megawatt beépített teljesítménnyel, de közben már 27 új blokkot építenek hozzávetőleg 30 ezer megawattal, a jövőben pedig további 60 tervezett és 120 javasolt új blokkal számolnak.
Tovább drágul a mohi atomerőmű: a Szlovák Villamos Művek (SE) pénteki rendkívüli közgyűlésén elfogadott 830 millió eurós pluszkiadást a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építésére, amelyet az SE teljes egészében saját forrásaiból és hitelekből fedez – nyilatkozta Luca D'Agnese, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója – jelezte a nemzeti.net. Pavol Pavlis gazdasági miniszter szerint a közgyűlésen ezzel párhuzamosan elfogadtak egy 14 pontos akciótervet is az építkezés felgyorsítására, ami ráadásul nagyobb beleszólást biztosít az államnak. A 3. blokk azonban így is csak 2016 novemberére, a 4. blokk pedig 2017-re épülhet fel, miközben az eredeti tervek szerint 2012-ben, illetve 2013-ban kellett volna átadni őket. Az energiatársaság említett blokkok építéséért felelős vezetője, Giancarlo Aquilanti szerint a 3. blokk már 80, a 4., pedig nagyjából 60%-ra kész. A társaság a késést az előkészületi munkálatok elhúzódásával és a biztonsági előírások szigorodásával magyarázza.
82 éves korában elhunyt Kapolyi László volt ipari miniszter és MSZP-s képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egykori elnöke. Kapolyi László hosszan tartó súlyos betegség után halt meg – közölte az Index. A bányamérnökből lett politikus és üzletember 1932-ben született Újpesten. Tanulmányai befejezése után a hatvanas években a Tatabányai Szénbányáknál dolgozott: először mint beosztott mérnök, majd mint főosztályvezető. A Szénbányákból került a Nehézipari Minisztériumba, ahol a miniszter-helyettesi kinevezés után 1983 és 1987 között Magyarország ipari minisztere volt. Posztjáról egy úgynevezett eocénprogram bukása után gyorsan, és nem túl szépen távozott, ám élete során ezt követően is ezer szállal kötődött az energetikához.
Majd megeszi a kíváncsiság a kutatókat a Lockheed-Martin amerikai multi bejelentésével kapcsolatban, miszerint képesek tíz éven belül használható fúziós atomreaktorokat építeni. A cég szabadalmai titkosak, így nem tudni, reális lehetőség-e vagy csak álom a Lokcheed terve – közölte a napi.hu. A nukleáris fúzió segítségével előállított energiával kapcsolatban a tudósok fél évszázada arról beszélnek, hogy nagyjából 30 év múlva válhat valósággá. A szkeptikusabb megfigyelők ennek alapján az elmúlt hónapig úgy vélték, hogy ez a jövőben is így marad: a fúziós atomreaktorok beindításához soha nem kerülünk közelebb három évtizednél (azaz ez a feladat meghaladja az emberiség képességeit). Az örök kétkedőket a repülőgépgyártó ipar egyik óriása, egyben az amerikai hadsereg egyik legnagyobb beszállítója, a Lockheed-Martin ingatta meg, amely a múlt hónapban bejelentette: tíz éven belül képes előállítani egy kis méretű fúziós reaktort. Hogy van ez? Hogy jön egy repülőgépgyártó az energetikához? - teszi fel az ezzel kapcsolatos szónoki kérdéseket Matt McGrath, a BBC szakírója.
Néhány napja jelent meg a CBS tévéadó Csernobilról készített dokumentumfilmje, amely az 1986-ban felrobbant atomreaktor utóéletét vizsgálja. A filmesek bementek a mai napig sugárzó tiltott zónába, melynek közepén a reaktor áll, amelyet jelenleg is – 40 ország támogatásával, 1400 munkás által – próbálnak befedni egy újabb betonszarkofággal. A reaktor mellett pedig az egy nap alatt evakuált Pripjaty városa fekszik, amely a napig úgy néz ki, ahogy anno otthagyták a menekülő lakói. Leszámítva azt, hogy azóta benőtte a természet és a lakótelepek, játszóterek, uszodák, iskolák elkezdtek szétrohadni. A CBS munkatársa, Danny Cooke egy pár perces videót is készített, amelyben eddig sosem látott drónszemszögből is megnézhetjük a várost, mely mögött ott magasodik az egykori atomerőmű.
India korábbi nukleáris igazgatója egy ingyen energia készüléket mutatott be. Az írás szerint a főáramú tudományos világban az olyan elektromos generátorok, melyek több energiát képesek termelni annál, mint amennyit elfogyasztanak ki vannak zárva az energia megmaradás törvénye miatt. De ma már változnak a dolgok, így a tudományos világban is (mint mindig). Az elmúlt évtizedekben számos tudós, köztük Nobel-díjas tudósok is demonstrálták, hogy létezik egy olyan energia, amit "üres térnek" neveznek (a tér egy olyan konstrukció, amely az elkülönülés illúzióját adja számunkra). A tudomány megmutatta, hogy az atomok nem egy ürességben léteznek, hanem valójában tengernyi energia veszi őket körül. Miután a fizikusok rájöttek, hogy ez az energia ott van, a következő kérdés az volt, hogy meg lehetne-e csapolni, vagy hogy ki tudnának-e új, tiszta, zöld energia generátorokat fejleszteni, melyek hasznosítják ezt az energiát. A válasz: igen. Az 1980-as években a Hughes kutatólaboratóriumban Robert Forward igazolta a "Cazimir-effektusnak" nevezett jelenséget, amely bizonyította, hogy ezt az energiát valóban ki lehet aknázni, és esetleg energia előállítására is alkalmas.
Jelentősen visszaesett a hazai erőművek kihasználtsága az elmúlt tíz évben - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) legújabb kapacitáselemzésében. Eszerint míg a húsz hazai nagyerőmű 2003-ban még több mint 57 ezer órát működött, 2013-ban már csak 34 ezer óra összesített üzemidőt tartott nyilván a Mavir, ami 40 százalékos visszaesés – közölte a Napi Gazdaság. Még rosszabb a helyzet, ha a tavalyi értéket 2008-hoz viszonyítjuk, mivel addig emelkedés jellemezte az erőművek kihasználtságát, így abban az évben több mint 61 ezer órát üzemeltek a termelőegységek. Ehhez képest a 2013-as kihasználtság 44 százalékos zuhanást mutat. Az idén valószínűleg még tovább romlott az arány, hiszen amellett, hogy az év eddigi részében tovább csökkent a hazai áramfogyasztás, növekedett a külföldről vásárolt villamos energia aránya is.
Az „E.ON Energiatakarékossági Díj 2014 nyertese” címkét kapnak azok a háztartási készülékek, melyek a TÜV Rheinland cég vizsgálatai alapján energiafogyasztási szempontból a leghatékonyabbnak bizonyultak. Idén újdonságként kerültek be a vizsgálandó körbe a LED lámpák. Okos vásárlással akár több tízezer forintot is megspórolhatunk évente és nem mindig a legdrágább a leghatékonyabb termék – ismertette a greenfo.hu. Az ötödik éve megrendezett verseny népszerűségét jól mutatja, hogy idén már 20 gyártó illetve forgalmazó nevezett összesen 75 termékkel az E.ON Energiatakarékossági Díj pályázatára. A kérdés tehát nem csak a fogyasztókat, hanem a gyártókat is élénken foglalkoztatja; melyek azok az eszközök, amik hiteles, valós körülményeket modellező fogyasztási tesztben a leginkább energiatakarékosnak bizonyulnak.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság Magyarországnak az energiahatékonysági irányelv teljes körű átültetésének, illetve az erről szóló tájékoztatásnak az elmulasztása miatt. A testület egy másik jogszabály-átültetés kapcsán is felszólítással élt, míg az e-útdijrendszer ügyében ejtette eljárását – közölte a BruxInfo. Az Európai Bizottság szerdán hivatalosan felszólította Magyarországot (és Bulgáriát), hogy gondoskodjon az energiahatékonysági irányelv teljes körű átültetéséről, mielőbbi tájékoztatást kérve minden ezt célzó intézkedésről. Az irányelv meghatározott mértékű energia-megtakarítás elérését írja elő a tagállamok számára a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra. Ezt energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti kötelezettségi rendszerek vagy egyéb, célzott szakpolitikai intézkedések révén kell elérniük, melyek célja az energiahatékonyság javítása a háztartásokban, az iparban és a közlekedésben.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közép-magyarországi régió és az észak-alföldi régió után az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram esetében a pályázatok benyújtását a dél-alföldi régióban is a forrás kimerülése miatt november 24. napjával határozatlan időre felfüggesztette. Ezt követően a tárca azt is jelezte, hogy forráskimerülés miatt november 27-től az észak-magyarországi régióban is határozatlan időre felfüggesztették a pályázatot.
A Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal (MEKH) nem lát kivetnivalót abban, hogy a Démász összevonja a kis összegű számlákat, azonban a Népszava kérdésére adott válaszában előrevetíti, hogy a közeljövőben minden szolgáltató esetében felülvizsgálja az értékhatárt. A Szegedet is ellátó Démász áramszolgáltató a bruttó 6350, nettó 5000 forint alatti havi fogyasztásról nem állít ki számlát, hanem azokat összevonva küldi ki a többnyire kispénzű kisfogyasztóknak. Szerintük a halasztott fizetés előnyös az érintettek számára. Több kisnyugdíjas nem értette meg, hogy ez nekik miért jó, mert amiatt panaszkodtak, hogy ezeket a több havi, összevont számlákat képtelenek kigazdálkodni. A Népszava kérdésére válaszolva a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal elküldte a Démász kérésének indoklását, amelynek alapján engedélyezték 2013-ban a működési szabályzat módosítását és abban a számlák összevonását.
Sikerrel teljesítette első levegőtisztaság-védelmi projektjét az Alstom Hungária Zrt. erőműszerviz üzletága, amely a Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. megbízásából 2 új elektrofiltert szállított le és helyezett üzembe a pécsi erőmű egyik biomassza tüzelésű blokkjában – jelezte a profitline.hu. A 600.000 euró (kb. 180 millió forint) értékű fejlesztés eredményeként a pécsi erőmű faapríték-tüzelésű erőművi blokkjának tovább csökkent a porkibocsátása, így az már most megfelel a szigorú, 2016-ban életbe lépő EU-s károsanyag kibocsátási normáknak. A fejlesztés révén a porleválasztó berendezés karbantartási és üzemeltetési költségei is csökkenhetnek, miközben nő az eszköz hatásfoka. A Pannonpower pécsi hőerőműve Magyarország legnagyobb biomassza tüzelésű erőműve, melyben két biomassza- és két földgáz-tüzelésű tartalék kazán található. Jelenleg a két biomassza-tüzelésű blokk működik, az egyiket faalapú és mezőgazdasági alapú aprítékkal, a másikat bálázott mezőgazdasági tüzelőanyagokkal fűtik. Az erőmű 31 ezer háztartást és mintegy 450 közintézményt lát el Pécsett, teljes egészében zöld energiával.
A termelőkút fúrásával elkezdődött a tamási önkormányzat geotermikus energiát hasznosító projektjének kivitelezése, a beruházás értéke közel 1,4 milliárd forint - közölte a hirado.hu. Porga Ferenc polgármester elmondta: a 940 méter mély termelőkút mellett egy 750 méter mély kutat is fúrnak, amelyet a kitermelt víz visszasajtolására használnak majd. A B Build and Trade Kft. kivitelezésében zajló, 1,387 milliárd forintos projekthez 50 százalékos támogatást nyert el az önkormányzat a Környezet és Energia Operatív Program forrásaiból.
A pénzügyi-gazdasági válságok története azt mutatja, hogy a válságok után gyakran nehezen előre jelezhető átrendeződések indulnak be, amelyek az előzőektől sok tekintetben, minőségileg új növekedési feltételeket indukálnak. A 2008-2009. évi pénzügyi válság kezdetben úgy tűnt, hogy csupán a pénzügyi szektor túlburjánzásából fakad, a termelés és a reálszféra alapvető meghatározottságait nem igazán érinti. A pénzügyi szektor újraépítésének eddigi félsikerei és a gazdasági növekedés tartósnak ígérkező zavarai valamint gyengülő üteme, azt a gyanút veti fel, hogy bizonyos késleltetéssel ugyan, de a reálszférában is tartósnak ígérkező átalakulások indulnak be. Ebben az összefüggésben globálisan, EU szintjén és különösen Magyarországon figyelmet érdemelnek az energia szektorban kibontakozó folyamatok – tette közzé a GKI Energiakutató, számba véve az energiapiaci helyzetet.
Az üldözött szél – Miért nem kell a megújuló energia? – tette fel a kérdést a magyarnarancs.hu. Mint írták, Magyarország mellőzi a szélenergiát. Kár érte. A történet – minden ellentmondásossága és megkésettsége ellenére – nálunk is biztatóan indult, idővel egyre-másra nyíltak a magyarországi szélerőművek: eddig 176 működik közülük az országban, együtt és elméletileg 340 ezer család áramszükségletét képesek megtermelni. Közös bennük, hogy a rájuk vonatkozó kvótákat még 2010 tavasza előtt osztották ki. Valódi cezúrának és több mint kormányváltásnak bizonyult e tekintetben is a NER eljövetele: az Orbán-kormány első intézkedéseinek egyikeként visszavonta a még korábban kiírt és eredményhirdetésre váró erőműtendert. A kvóták kiosztása persze már az előző kormányzat alatt is botrányok kíséretében zajlott, de erre valószínűleg nem a szélenergia-hasznosítás teljes megakasztása volna a megoldás.
Jövő évtől az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente az új uniós forrásokból. Ebből kb. 33-34 milliárdot kaphat majd a lakosság vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. De csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. Ebből egyelőre még nem sokat láthattunk, noha ez hosszú hónapokig is eltarthat – jelezte az alternativenergia.hu. A napokban zárult le a 2014-2020-as uniós forrásokat elosztó operatív programok utolsó társadalmi egyeztetése. Az új operatív program-tervezetek az eddigieknél sokkal részletesebben mutatták be, hogy a kormány mire kívánja fordítani az uniós forrásokat. Kiderült, hogy az eddigieknél jóval több pénzt költhetünk majd energiahatékonyságra. Összesen évi 63 milliárd forintot kaphat az ágazat, amiből mintegy 20% jut a KKV-knak, 50% a lakosságnak, és 30% a középületekre fordítódhat.
A Lukoil orosz olajipari cég több mint 200 millió euróért értékesíti magyar, cseh és szlovák töltőállomásait – számolt be a figyelo.hu. A cég csütörtökön közölt negyedéves eredményismertetésében az szerepel, hogy 234 millió euróért adja el közép-európai érdekeltségeit. A megállapodásokat már aláírták, az ügyleteket várhatóan az év végéig lezárják. A hírügynökség jelentése szerint a már aláírt megállapodások értelmében a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft veszi meg a Lukoil 44 csehországi töltőállomását. A Norm Benzinkúté lesz a Lukoil 75 magyar és 19 szlovákiai benzinkútja. A budapesti székhelyű Norm Benzinkút Kft.-t a céginfo.hu adatai szerint idén alapították 20 millió forint jegyzett tőkével.
Magyarország mindaddig nem tud Ukrajnának földgázt szállítani, amíg fel nem töltötte saját tározóit - idézi a Reuters hírügynökség Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek a pozsonyi energiaügyi konferencián újságíróknak hétfőn adott nyilatkozatát – ismerteti a figyelo.hu. A Gas Infrastructure Europe portál adatai szerint Magyarország földgáztározóiban 4,5 milliárd köbméter földgáz van, ez 71,2 százalékos feltöltöttségnek felel meg. Andrij Koboljev, az ukrán állami energiaipari vállalat, a Naftohaz vezérigazgatója a konferencián tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az év végéig Oroszországtól még egymilliárd köbméter gázt vásárolnak, valamint tárgyalásokat folytatnak Magyarországgal a gázszállítások újraindításról. "Reményeink szerint a gázszállítások decemberben vagy januárban újraindulnak Magyarországról. Erről tárgyalunk magyar partnereinkkel" - mondta a vezérigazgató.
A hírhez kapcsolódik a vg.hu cikke, miszerint november 18. és november 23. között változatlanul 59,3 százalékon állt az MFGT tárolóinak töltöttsége, miközben Seszták Miklós fejlesztési miniszter szerint majd akkor küldünk Ukrajnának gázt, ha a mi tárolóinkba már nem fér több. A növekedés leállásának két oka biztosan van: a kevésbé jelentős ok az, hogy megindult a kitárolás, a fontosabb pedig, hogy az elmúlt napokban a naponta betárolt mennyiség a szeptemberinek és az októberinek a töredékére esett. Eközben Ukrajna felől változatlanul beérkezik napi 24 millió köbméter körüli mennyiség, vagyis az a tétel, ami miatt szeptember 26-tól leállt a Magyarország felől az Ukrajnába történő gázszállítás. Két további oka is lehet annak, hogy nem gyarapszik az MFGT-nél tárolt készlet. Egyrészt Ausztria felől az októberi, napi 17-18 millió köbméter helyett most csak 10 millió körüli mennyiség érkezik, másrészt pedig nyomjuk kifelé a gázt Szerbiába. A múlt heti, napi mintegy 5 millió köbméter helyett tegnap 8 milliót tranzitáltunk, vagy exportáltunk.
Megromlottak a hazai gáztárolás üzleti lehetőségei az elmúlt években, például, mert a piac kínálativá vált, a szállítási költségek magasak, az átlagosnál olcsóbb gáz pedig nehezen juthat be az országba. A társaság új termékekkel, nagyobb rugalmassággal javítana pozícióin – jelezte a vg.hu. Az írás szerint a piaci trendek feladták a leckét a Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt-nek. A fő gond az, hogy az ország és Európa csökkenő gázfelhasználása miatt egyre kisebb a tárolás iránti igény. 2013-ban a hazai elsődleges energia-felhasználása 991 petajoule (PJ) volt a 2004-es 1088 PJ után, az idén pedig már csak 959 PJ-re várható a Mavir adatai szerint.
A nemzeti fejlesztési miniszter a Belügyminisztériumot jelölte ki a magyar-szlovák összekötő földgázvezeték építéséért és üzemeltetéséért felelős Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben az állami tulajdonosi jog gyakorlójának 2020. december 31-ig, a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent rendelet szerint – írta a portfolio.hu. Az addigi tulajdonosok az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. voltak, egyenlő arányban. A magyar-szlovák gázvezeték a tervezett uniós szintű észak-déli gázfolyosó fontos elemeként összeköttetést biztosít a nemzeti földgázvezeték rendszerek között Lengyelországtól Horvátországig. Tervezett kereskedelmi üzemkezdete 2015. január 1.
A megvalósítási szakaszába lépett a MAVIR és a BME VIKING Zrt. konzorcium által szeptemberben kiírt 266,5 milliós közbeszerzési pályázat, amely az villamos energia ellátás biztonságát hivatott növelni – jelezte a Magyar Hírlap. A két társaság által indított közös projekt célja a másnapi szervezett villamos energia piac és az ún. szabályozási tartalékok piaca közötti informatikai kapcsolat fejlesztése, ezáltal növelve a villamosenergia-ellátás biztonságát. Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt összköltsége közel 700 millió forint. A cél egy új villamosenergia-piaci modell kidolgozása, amely révén a másnapi szervezett villamos-energiapiac és tartalék piac közötti kapcsolat hatékonyabbá válhat. Egyes szakértői vélemények szerint a jelenlegi európai villamos-energiapiaci modell a kapacitásokkal nem kellő hatékonysággal gazdálkodik, így az új rendszer jelentősen növelhetné az ellátásbiztonságot.
Egy hónapos csúszással, december közepén megkezdődhet a Déli Áramlat Fekete-tenger alatti szakaszának építése - közölte a Gazprom egy képviselője – ismertette a vg.hu. Vlagyimir Markov, az orosz állami energetikai cég főosztályvezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beruházás megvalósítása az előre eltervezett menetrend szerint halad. A gázvezeték a terveknek megfelelően elkészül. A lenta.ru orosz hírportál megjegyezte, hogy a Déli Áramlat tenger alatti szakasza megépítésének elkezdését novemberre tervezték.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős alelnöke egy interjúban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Budapest törvénnyel engedélyezte a Déli Áramlat orosz gázvezeték magyarországi szakaszának megépítését – jelezte a Napi Gazdaság. "A mi pozíciónk teljesen világos: nagyon aggódunk a magyarországi fejlemények miatt" - jelentette ki Sefcovic abban az interjúban, amelyet a Respekt című cseh liberális társadalompolitikai hetilapban jelent meg. Hozzátette: az Európai Bizottság már levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben kéri a törvény elfogadásának hivatalos magyarázatát.
Maroš Šefčovič energiaunióért felelős biztos, alelnök kinevezését megelőzően többször hangsúlyozta: „elérkezett az Európai Energia Unió” ideje. Elképzelése előrevetítette a Juncker-bizottság vízióit: az Európai Energia Unió felállítása ugyanis a november 1-jén hivatalba lépett testület egyik kiemelt prioritása lesz. Ennek megfelelően a hónap első két hetében Šefčovič a következő kérdéseket jelölte meg fő prioritási terültként, immár biztosi kvalitásban: energiaellátás biztosítása a tagállamok számára, stratégia kidolgozása az Európai Energia Unió létrehozásához, beruházások növelése a energia felhasználás területén – számolt be a kitekinto.hu. Az első prioritás kapcsán pozitív fejlemény, hogy a leköszönő Barroso-bizottság október végén megállapodásra jutott Oroszországgal (valamint Ukrajna megegyezett a Gazprommal adóssága rendezése kapcsán), így az EU tagállamok gázellátottsága 2015 márciusáig biztosított. (Maroš Šefčovič szerint egyébként teljes gázkimaradás estén sem lenne ok az aggodalomra, ugyanis az EU tagállamok szükségleteinek 96 százalékát biztosító energia tartalék áll ezen országok rendelkezésére.)
A Mol felkérte a horvátországi INA olajipari vállalat ügyvezető bizottságát, hogy hívja össze az INA részvényeseinek rendkívüli közgyűlését. A napirendre vétel után a Mol javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy támogassanak egy 260 millió euró (80 milliárd forint) értékű rendkívüli osztalék-kifizetést az eredménytartalék terhére - szerepelt a Mol keddi közleményében. Eszerint a Mol korábban megmentette az INA-t a csődtől, stabilizálta a pénzügyi helyzetét és nyereséges vállalatot csinált belőle, amely jelentős befektetési lehetőségekkel rendelkezik. A Mol szerint mindezek ellenére a horvát gazdasági minisztérium új döntésében ismét megvonta az INA-tól a Száva és Horvátország északnyugati területein található földgáz és kőolaj-lelőhelyek kutatási engedélyeit. Így elérkezettnek látják az időt arra, hogy korábbi befektetéseik eredményét realizálják.
Oroszország, amely a világ vezető energiaexportálója, nem tervezi csökkenteni olajkivitelét, hogy ezzel emelje a kőolaj árát - közölte az orosz energiaügyi miniszter. Alekszandr Novak és Igor Szecsin, a legnagyobb orosz olajtermelő cég, a Rosznyefty vezetője Bécsbe utaznak az OPEC ülése előtt, hogy az olajtermelő szervezet több vezetőjével tárgyaljanak az olajpiacon bekövetkezett fejleményekről – közölte a vg.hu. Oroszország nem tagja az OPEC-nek, annak ülésén nem is vesz részt. Oroszország önmagában nem sokat tud tenni a kőolaj árának emelése érdekében, mivel nincs elég tárolókapacitása, az olajkutak leállítása pedig azzal járhat, hogy befagynak.
Szintén az OPEC ülésével függ össze az ATV híre. Eszerint a nyersolaj világpiaci árának jelenlegi zuhanása valószínűleg "az aranykor végét" jelenti a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) számára, mindenekelőtt azért, mert a csoportnak a jelek szerint már nincs olyan globális befolyása az olajárakra, mint korábban - állapítják meg helyzetértékelésükben londoni iparági elemzők. A City egyik legnagyobb - rendszeres olajpiaci elemzéseket is összeállító - befektetési bankcsoportja, a Barclays szakelemzői szerint az amerikai olajtermelés meredek növekedése és a rendkívül gyenge globális fogyasztási dinamika együttes hatásaként tíz éve először érdemben csökkenni kezdett az OPEC-olaj kereslete. A Barclays szakértőinek becslése szerint az OPEC nyersolaja iránti igény 2011-ben tetőzhetett 31 millió hordó körüli napi keresleti szinten, ám ez jövőre várhatóan 28 millió hordó alá csökken.
Végül a hvg.hu közölte, hogy nem csökkentette kitermelési kvótáját a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC). Mindez azt jelenti, hogy tovább csökkenhet a kőolaj, így az üzemanyagok ára is. A szervezet 30 millió hordó/napon hagyta a kitermelési kvótát. A Brent típusú kőolaj ára a hírre 75 dollár alá esett, erre pedig 2010 szeptembere óta nem volt példa. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább csökkenhet az üzemanyagok ára. Az olajárak azután zuhantak be idén, hogy az Egyesült Államokban felfutott a nem konvencionális kitermelés, három évtizede nem látott mértékűre növekedett az olajbányászat. Az OPEC korábban úgy reagált az árak zuhanására, hogy visszafogta a kitermelést, ám most azt látják, hogy koránt sincsenek olyan hatással már a piaci árakra, mint évekkel ezelőtt (még ők a legnagyobb szereplők, de csökken piaci részesedésük).
A döntést követően máris összeomlott az olajár – írta a portfolio.hu. Mindkét meghatározó olajfajta (Brent, WTI) ára 6-7% közötti zuhanást mutat, azaz az OPEC-döntés igen heves áresést okozott a nyersolaj fajták árfolyamában.
Az Energiainfo pedig arról számolt be, hogy a magyar földgázpiacon referenciaként számon tartott holland gáztőzsdén és a német-osztrák villamosenergia piacon emelkedő ártrendek voltak megfigyelhetőek, a kőolaj piacon várhatóan folytatódik az árcsökkenés az OPEC csütörtöki döntése nyomán. A holland TTF gáztőzsdén míg október első heteiben 0,204 EUR/m3 körül alakultak a kötések, addig a hónap második felében már köbméterenként 0,213 és 0,218 euró között kereskedtek a földgázzal, amely árszint stabilizálódni látszott november első felében is – írta negyedéves energiapiaci trendfigyelőjében a KPMG. A villamosenergia-piacon a régióban irányadó német/osztrák másnapi zsinórtermékre szóló jegyzések október óta emelkedő ártrendet mutatnak, bár a kereskedés viszonylag volatilisnak bizonyult. Hétköznapokon 35-50 EUR/MWh között alakult az árszint. A Magyar Szervezett Villamosenergia-piacon (HUPX) is jelentős napi ármozgást lehetett megfigyelni, az elmúlt egy hónapban MWh-ként 50 euró alatti és 70 euró feletti áron is kereskedtek a másnapi zsinórtermékkel. Az október végi, jellemzően 60 EUR/MWh közeli árszintről november közepére 45 EUR/MWh körüli szűkebb ársávba csökkent a kereskedés a HUPX-en.
Dúl a politikai vihar a német atomerőművek körül - a végén a paksi áram lesz a legolcsóbb? – írta a privatbankar.hu. A klímaváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt a kormányok az utóbbi években komoly nyomás alá kerültek, hogy támogassák a megújítható energiák termelését. Németország ebben élharcosnak bizonyult. Az energiaátállás (’Energiewende’) egy 2002 óta létező, és 2011-ben nagy kormányzati lökést kapott terv. Főbb pontjai: 2022-re bezárják az összes atomerőművet, 2050-re az 1990-es állapothoz képest legalább 80 százalékkal csökkentik a CO2 kibocsátást és 2030-ra a megtermelt áram fele megújuló forrásból lesz, 2050-re pedig 80 százaléka (szél, nap, víz). Az átállás ütemét Merkel ráadásul felgyorsította a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követően és azóta már nyolc atomerőművet kapcsoltak ki a 17-ből. Nos, ezek a célok és ez a gyorsaság minden zöld aktivista szívét megdobogtatják.
Úgy fest, hogy alapvető gondok vannak a világ legnagyobb napenergiát koncentráló erőművével. Azzal, ami az eredeti tervek szerint több mint százezer háztartás szükségleteit látná el – közölte az alternativenergia.hu. 2010-ben, amikor elkezdték építeni az Ivanpah-t, még úgy tekintettek a Kalifornia és Nevada államok határához közeli létesítményre, hogy az lesz a megújuló energia egyik mérföldköve és szimbóluma egyben. Az NRG, a Google és a Bright Source Energy cégek közösen kezdték fejleszteni, és bár a kezdeti stádiumban fölmerült néhány gond – az eredeti tervekhez képest kisebbre kellett építeni, mivel komolyan veszélyeztette volna a sivatagi teknősök élőhelyét –, a szakemberek optimizmussal várták az indulását. Hiábavaló volt. A tesztüzem és a tavaly decemberben elindult kereskedelmi energiatermelés kezdete óta sűrűn hallani, hogy madarak pusztulnak – megégnek, nekirepülnek a tükröknek – az erőmű területén. Amikor vonulás van, a jelenség tömeges. Ezenfelül az is kiderült, hogy a teknőcök helyzete sem mondható megoldottnak, mivel a védett faj egyedei nagy számban vándorolnak el a területről, és sok közülük el is tűnik.
A Rosznyefty orosz állami kőolajvállalat 16,7 százalékos részesedésvásárlását tervezi a német PCK Raffinerie GmbH-ban, az erről szóló megállapodást pénteken írta alá Igor Szecsin, a Rosznyefty vezetője és Patrick Pouyanne, a részesedését eladó francia Total SA vezérigazgatója – jelezte a vg.hu. A Rosznyefty 50 százalékot birtokol a Ruhr Oel GmbH-ban, amely már a német finomító 37,5 százalékának tulajdonosa. Ha az orosz kőolajvállalat megveszi a Total részesedését, a két cég együttesen majdnem 55 százalékos tulajdonosa lesz a PCK Raffinerie-nek. A holland Royal Dutch SHELL 37,5 százalékot, az olasz ENI SpA 8,3 százalékot birtokol a német finomítóban.
A négyszázadik szélkereket avatták fel Burgenlandban, így a tartományban található szélerőművek már csaknem 600 ezer háztartás áramellátását képesek fedezni – számolt be a ma.hu. A burgenlandi szélerőművek évente 2,1 milliárd kilowattóra áramot termelnek, sokkal többet, mint amennyit a tartomány felhasznál - mondta Hans Niessl tartományfőnök a Sopronkertesen (Baumgarten) tartott avatás alkalmával. Emlékeztetett: Burgenland áramszükségletének 2000-ben három, 2013-ban pedig már száz százalékát fedezték megújuló szélenergiával. Egy szélkerék 1700 háztartás áramellátását fedezi, ezzel évente 1750 autó által kibocsátott CO2 mennyiséget takarít meg. A burgenlandi Mosontarcsán (Andau) környékén található Ausztria legnagyobb, 79 szélkereket működtető erőműparkja, amely 155 ezer háztartás energiaellátását képes fedezni. Az idén augusztusban átadott park 545 millió kilowattóra áramot termel, működésük 130 állandó munkahelyet teremtett a régióban. Szélenergia tekintetében Burgenland úttörőnek számít Európában, hiszen elsőként vált önellátóvá.
Szolgálatba állt Nagy-Britannia első, biogázzal működő busza Bristol és Bath városa között - írja a BBC-re hivatkozva az alternativenergia.hu. A negyvenüléses buszt ételhulladék és szennyvíz újrahasznosításával készült metángáz hajtja. A környezetbarát jármű 300 kilométert tud megtenni egytanknyi gázzal, amelyhez körülbelül öt ember éves hulladékára van szükség.
Hamarosan héliummal töltött repülő szélturbinák (Buoyant Airbone Turbine) szolgáltatnak megújuló energiát Alaszkában – jelezte az interpressmagazin.hu. Az első repülő szélturbina Fairbanks városa felett fog lebegni a magasban, és több tucat családod lát majd el elektromos árammal. A BAT (Buoyant Airbone Turbine) a valaha telepített legmagasabb szélturbina lesz, mely 120 méterrel magasabban fog megújuló energiát termelni, mint a jelenlegi rekorder, a Vestas v164-8.0-MW. Az első prototípust már felbocsátották, mely jelenleg teszt üzemmódban működik. A hőlégballonokra hasonlító levegőben úszó szélerőművek több nagyvárosban is feltűnhetnek majd. A légtéri szélturbinák látványa első látásra olyan, mintha egy sci-fi filmbe csöppentünk volna, pedig a lebegő erőművek világa hamarosan valósággá válik. Az Altaeros Energies már megépítette az első prototípust, mely kétszer annyi energiát képes termelni a levegőben, mint a földi megfelelője.
Olyan anyagot kísérleteztek ki a Stanford University kutatói, mely a házak tetejére helyezve egyenesen az űrbe lövellné a városi forróságot. Ezzel a légkondicionálás igénye is csökkenne, s rengeteg energiafogyasztást és üvegházgáz-emissziót lehetne megtakarítani – ismertette a piacesprofit.hu. A geoengineering szakterülete – mely kifejezésnek magyar megfelelője sincs igazán – , az emberi találékonyságot és az invenciózus mérnöki géniuszt hívja segítségül, hogy technológiai megoldásokkal oldja meg a globális felmelegedés, az üvegházhatás problémáját. A Stanford University szakemberei a Nature magazinban publikálták vizsgálati eredményeiket azokról a szilícium- és hafniumoxid-alapú lapkákról, melyek a tetőre helyezve egyszerre tükrözik vissza – azaz verik vissza – a napfényt és vonják ki az épületből a hőt. Egyik sem igényel áramot, hangsúlyozta tudósításában a Bloomberg hírügynökség.
Miért és mikor érdemes duzzasztógátat építeni? Tényleg minden esetben káros? Mit eredményez, ha egy folyó arculatát megváltoztatjuk? Hogyan kompenzálhatjuk az átalakítás káros hatásait? - Többek közt ezekre a kérdésekre is igyekik választ adni az ecolounge.hu cikke. Kezdjük azzal, hogy mi is az a gát? A duzzasztógát valamely vízfolyás keresztirányában kiépített olyan műszaki megoldás, amelynek célja az ott lévő víznek a felduzzasztása, vagy teljes elzárása. A gát felett magasabb a víz, mint a gát alatt, és itt ezért vízbukás állítható elő. Jelenleg - világviszonylatban - a nagygátak száma meghaladja a 48 ezret, további ezerötszáz pedig tervezés alatt áll, vagy megvalósítási szakaszban van.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)