Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kérelmére kiadta az új paksi atomerőműre vonatkozó telephely-vizsgálati és értékelési engedélyt. Az engedélyezésnek ebben az első szakaszában a hatóság azt mérlegeli, hogy azok a vizsgálati módszerek, amelyekkel az adott telephelyet meg akarják kutatni, megfelelőek-e és előreláthatóan hiteles eredményt adnak-e, mondta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója kedden az MTI-nek – idézte az index.hu. Az engedélyezésben részt vett a Pécsi Bányakapitányság, amely geotechnikai, földtudományi kérdésekkel kapcsolatban értékelte a zrt. vizsgálati programját. Ezen túlmenően kikérték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértő csoportja, valamint az OAH főigazgatóját fajsúlyos ügyekben segítő tudományos tanács véleményét is. Ezek pozitív nyilatkozata alapján született meg a paksi telephelyen létesítendő új atomerőműre vonatkozó telephely vizsgálati és értékelési engedély.
Sikeresen lezárult a 2014. évi Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Törzsvezetési Gyakorlat – tette közzé az Országos Atomenergia Hivatal. részt vevő szakembereknek a Paksi Atomerőmű egyik blokkján szimulált baleseti és az annak kapcsán kialakult sugárzási helyzetet kellett kezelniük. A gyakorlat alatt az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezete teljes létszámmal működött. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben (ONER) részt vevő szervezetek november 19-én tartották idei törzsvezetési gyakorlatukat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. mellett az Országos Atomenergia Hivatal Baleset-elhárítási Szervezete, az ONER Riasztási és Értesítési Ügyelete, a BM OKF Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nukleáris Védekezési Munkabizottsága (KKB NVM), a KKB NVM Szakértői Részlege, valamint az atomerőmű körüli megyei védelmi bizottságok tesztelték, hogy minden rendszerelem hatékonyan, az előírásoknak megfelelően működik.
Nincs késés, vagy csúszás a paksi atomerőmű bővítésének előkészítési, hitelezési folyamatában, és Magyarország a legjobb döntést hozta, amikor Oroszországgal írt alá szerződést - jelentette ki a külügyminiszter moszkvai látogatásakor – írta a Hir24. Az erőmű bővítésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodások érvényben vannak, azokat semmilyen módon nem érintik a Kreml Ukrajna-politikája miatt hatályban lévő nyugati szankciók. Magyarország energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú projekt az atomerőmű kapacitásbővítése. A magyar kormány szerinte a lehető legjobb döntést hozta, amikor Oroszországgal állapodott meg. Szijjártó Péter a Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban úgy vélte: Európának fel kell azt ismernie azt, amire az ukrajnai válság és konfliktus minden eddiginél világosabban rámutatott, hogy az energiafüggőség "csúcskihívás az Európai Unió előtt".
Munkatársakat keres az OAH nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki felügyelő munkakörökbe – közölte a hivatal. Az Országos Atomenergia Hivatalnál dolgozó új munkatársak feladata lesz az atomenergia békés célú felhasználásának biztonsági felügyelete, a jogszabályok által meghatározott hatósági tevékenység, nukleáris létesítményekkel, nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos tevékenységek. Emellett szintén feladatuk lesz az átalakítások biztonsági, fizikai védelmi és biztosítéki engedélyezése, ellenőrzése és felügyelete, továbbá nukleáris és más radioaktív anyagok központi nyilvántartásának vezetése, a helyi nyilvántartások ellenőrzése. Az álláskiirás teljes szövege itt olvasható.
Sokak szerint azért rágott be Amerika azt Orbán-kormányra, mert a paksi bővítéssel elköteleztük magunkat Oroszország felé. A magyar médiában sokan párhuzamokat keresnek a bolgár és a magyar történések között, a jobboldali média pedig a cseh kormány tavalyi bukását is a CIA számlájára írja. De mégis mi történt Bulgáriában, miután kiderült, hogy a szocialista kormány a Roszatommal akar új atomerőművet építtetni? tette fel a kérdést az index.hu. Mint írták, karnyújtásnyira voltak az oroszok attól, hogy megépítsék Bulgária második atomerőművét, ám most úgy tűnik, ha lesz valaha Belenében atomerőmű, akkor azt az amerikaiak fogják felhúzni. Megint az oroszoktól távolabb húzódó Bojko Boriszov lett a miniszterelnök, miközben az elnök szerint inkább energiatakarékos intézkedések kellenek, nem új atomerőmű. Bulgáriával ellentétben viszont úgy tűnik, Csehország és Szlovákia a paksi sémához hasonló terven gondolkodik: a tender nyertesétől hitelt is vár a beruházáshoz, márpedig ilyet csak az oroszok kínálnak.
Kritikus fázisába érkeztek a mohi atomerőmű 3-as és 4-es reaktorblokkjának építési munkálatai. Hat évvel a munkálatok újraindítását követően ugyanis nem világos, hogy folytatódik-e a munka. A Pravda napilap információi szerint a Szlovák Villamos Műveknek már ott lapul a tarsolyában a ”B” terv, miszerint a projektet szépen, csendben mellékvágányra terelik – jelezte a hirek.sk. Olyannyira, hogy ezt a forgatókönyvet papírra is vetették. A Pravda napilapnak ezt az információt a gazdasági minisztérium is megerősítette, amely azonban állítja, mindent elkövet annak érdekében, hogy elejét vegyék a sötét forgatókönyv bekövetkeztének. Azonban, egyelőre kérdéses, hogy mindez sikerülhet-e. Az olasz Enel ugyan a Szlovák Villamos Művek (SE) 66 százalékos részvénycsomagjának privatizációjakor azt ígérte, hogy befejezi a mohi atomerőművet, a második Dzurinda-kormány idején azonban ez az ígéret nem öltött írásos formát. Az alapvető problémát az jelenti, hogy a projekt egyre inkább túlárazottá válik, befejezése késik, miközben az államnak - mint 34 százalékos részvényesnek - esze ágában sincs további 800 millió euróval megemelni az így is borsos tervezetet.
Sikeresen végződött egy robottal végzett vizsgálat egy meg nem nevezett, üzemelő amerikai atomerőmű kondenzátum táptartályában. A robot alkalmazása nélkül az üzemeltetőnek le kellett volna eresztenie a tartályt, vagy búvárokat kellett volna alkalmazni – közölte a nukinfo.hu. A roncsolásmentes vizsgálatokra szakosodott IHI Southwest Technologies berendezése ultrahang, lézer és örvényáram, valamint nagyfelbontású kamerák segítségével végezte a vizsgálatot. A berendezés segítségével olyan adatokat tudtak összegyűjteni a vizsgálatot végző szakemberek, melyek megfelelnek a Nuclear Energy Institute nukleáris létesítmények ilyen berendezéseit célzó vizsgálatokra érvényes előírásainak. Az úszó robottal a 16,5 méter átmérőjű és 15,8 m magas tartály fenekének 95%-át vizsgálták át, illetve vizuálisan megvizsgálták az összes hegesztési varratot is. A vizsgálat a blokk karbantartása alatt történt.
A Vinci és a Bouygues francia vállalatból álló konzorcium befejezte az új szarkofág boltívének építését a Csernobili Atomerőművön Észak-Ukrajnában. Az epoc.hu hire szerint, a kupola két 108 m magas alkatrészből áll. A munka következő szakaszán üzembe helyezik a kupola minden rendszerét. Ezt követően a szarkofágot a régi fölé helyezik. A munkálatok befejezését és az objektum üzembe helyezését 2017 novemberére tervezik. Az új szarkofág építéséhez szükséges 768 millió dollárt 43 donor ország gyűjtötte össze
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) az idei évben is elkészítette a globális energiaipari előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2014. című kiadványát, amely részletes elemzéseket tartalmaz az energetika és az energiapiac legfontosabb kihívásairól és jövőképéről. A kiadvány november 12-én jelent meg – ismertette az Atomenergiainfo. Az ügynökség forgatókönyve szerint a globális energiaigény a jelenlegi szinthez képest a 2040-es évekig 37 százalékkal fog növekedni, ezért is lenne nagyon sürgős változtatni az energiafelhasználás hatékonyságán. Az előrejelzések szerint 2020-ig továbbra is Kína lesz a piaci növekedés legfőbb motorja, de azt követően India fogja átvenni a vezető szerepet. Globálisan növekedni fog a nukleáris-, a gáz- és a megújuló alapú villamosenergia-termelés volumene is. 2040-ben a világ energiaellátásának négy, majdnem egyenlő pillére lesz: alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (atomenergia és megújuló energiaforrások), az olaj, a földgáz és a szén.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy a TVEL nukleáris fűtőanyaggyártó vállalatnál elkészültek a világ legnagyobb és legerősebb jégtörő hajójának első, kísérleti fűtőelemei. Az LK-60-as, Arktika névre keresztelt hajó építése egy éve kezdődött meg Oroszországban és 2017 decemberében várható az átadása. A hajó „szívét” jelentő reaktor is új fejlesztés, a RITM-200-as az Afrikantov gépipari tervezőiroda alkotása, mint ahogy az új fűtőelemeket is ott tervezték, amelyeket később a TVEL Moszkva közelében lévő elektrosztali gépgyárában új technológiai gyártósorokon készítenek majd.
Ugyancsak az AtomenergiaInfó híre, hogy megérkezett az Osztrovec mellett épülő első belarusz atomerőmű 1-es reaktorának zónaolvadék-fogó berendezése. A beépítése után egy speciális anyaggal feltötött berendezés a jelenlegi legkorszerűbb, Pakson is megvalósuló, 3+ generációs nyomottvizes 1200 MW-os AESZ-2006-os reaktortípushoz fejlesztett passzív biztonsági megoldás.
A vietnami Nin Thuan-1 es atomerőmű építéséről szóló első szerződések a kivitelező Roszatom várakozásai szerint már jövőre aláírhatók lesznek. Mint az AtomenergiaInfo jelezte, erről Nyikolaj Drozdov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója beszélt a november 19-én Ho Si Minh városban először megrendezett Atomex Asia kiállításon. Jelenleg vietnámi részről a projekt műszaki-gazdasági megalapozásának vizsgálata folyik, majd ezután várhatóak az első megállapodások az erőmű műszaki tervezéséről, illetve az erőműépítési projekt kidolgozásáról. Ezek jóváhagyása, illetve az építési engedély után következhet a főszerződés aláírása. A tervek szerint 2014-2020 között épülne meg a két, egyeként 1200 MW-os nyomottvizes blokk, amelyhez Oroszország 8 milliárd rubeles állami hitelt nyújt.
Az is az AtomenergiaInfo portálon jelent meg, hogy a szükséges műszaki ellenőrzések befejezését követően, valamint a szükséges engedélyek birtokában november elején elkezdődött az oroszországi Rosztov-3 VVER-1000 típusú, új nyomottvizes blokkon a nukleáris fűtőelemek betöltése a reaktorba. A Rosztov-3 reaktorblokk építése 2009-ben kezdődött meg, és a tervek szerint – a határidő lejárta előtt – még idén elindul. Az erőműben magyar berendezések, nagy teljesítményű hűtővízszivattyúk is működnek majd.
Benyújtotta Lázár János miniszter azt a törvényjavaslatot, amellyel az MVM Zrt. 100 százalékos állami tulajdonba kerülhet. Az összesen 0,031 százalékot birtokló magántulajdonosok piaci árat kaphatnak a részvényeikért, ugyanakkor kötelezővé válna az értékesítés - számolt be a Napi Gazdaság. Kötelező lesz megválniuk részvényeiktől azoknak az önkormányzatoknak, cégeknek és magánszemélyeknek, akik tulajdonrésszel bírnak az MVM Zrt.-ben - legalábbis ha elfogadja a parlament ezt a törvényjavaslatot. A javaslat egyik bekezdése ugyanis a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009-es törvényt módosítaná. Ennek értelmében az olyan vállalatokban, ahol az állam legalább 90 százalékban tulajdonos, és a cég a lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújt, az állam képviselője vételi jogot szerez. Ez olyan opció, amelynek fennállása alatt egyoldalú nyilatkozattal minden további feltétel nélkül kikényszeríthető az adásvételi szerződés. Vagyis amennyiben az állam képviselője élni kíván vételi jogával, a mostani részvényeseknek kötelező lesz megválniuk papírjaiktól.
Úgy tűnik, hogy a Déli Áramlat egyre nagyobb szerepet kap a Nyugat és Oroszország közötti szembenállásban, miközben a magyar kormány továbbra is teljes mellszélességgel áll ki a projekt megvalósítása mellett. A magyar kormány sok tekintetben kényszerpályát fut ez ügyben, de nem lehetetlen, hogy hamarosan egy másik kényszerpályára állítják. Gigászok közé került a gigavezeték – írta a portfolio.hu. Az elmúlt hetekben a korrupciós botránnyal indult külpolitikai feszültségekkel kapcsolatos magyarázó, értelmező írások gyakran említették a Déli Áramlat vezetékprojektet, mint amely tüske lehet az amerikaiak szemében. A Portfolio-n már korábban írtak arról, hogy csak ebben az évben három olyan energetikai vonatkozású projektről döntött-lépett előre a kormány, amelyek által növekedett vagy növekedni látszódhatott az Oroszországhoz való kötődésünk. Ezek közül most a Déli Áramlatot mutatja be bővebben az irás, megkísérelve minden fontos érintett szempontjából bemutatni a projektet.
A MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. veheti át a francia GDF Suez egyik hazai üzletágát – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal honlapjára felkerült fúziós kérelemből. Ennek értelmében a MET a GDF Suez Energia Holding Hungary Zrt. villamosenergia-kiskereskedelemmel foglalkozó portfólióját vásárolná meg, így a francia cég megtartaná a társasághoz tartozó gázkereskedelmi tevékenységet – jelezte a napigazdaság.hu. A francia vállalat ezáltal csupán a hazai gázpiacon lenne jelen, hiszen a kiskereskedelem mellett a lakossági gázszolgáltatásban és -elosztásban is tevékenykedik. Ez a lépés egyértelműen portfóliótisztításként értékelhető, hiszen a GDF Suez idén már megvált a Dunamenti Erőműtől is. A vevő akkor szintén a MET Csoport volt.
Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a jövő modern szénerőműveiről, az ezekben alkalmazott technológiai megoldásokról hallhattak – ismertette a 168óra.hu, Az est előadói Orosz Zoltán, a Mátrai Erőmű ZRt. Stratégiai Osztályának vezetője, valamint Dr. Kalmár István, a Calamites Kft. ügyvezető igazgatója voltak.
Több, mint száz MVM dolgozó, beleértve a menedzsment tagjait is önkéntesként segítette a fogyatékkal élő, tartós kórházi kezelésre szoruló beteg kisgyermekek, illetve a már gyógyult és egészséges társaik kikapcsolódását az MVM hetedik Élménynapján, csütörtökön, a budapesti Millenárison – számolt be a Paks-Press. A rendezvényen, melyen több mint hétszáz gyermek vett részt, összesen 75 millió forint támogatást adtak át az MVM Csoport vezetői tizenhárom intézmény, kórház és civil szervezet képviselőjének.
Nem kizárt, hogy 2017-ben Párizsból Budapestre költözteti székhelyét a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA). A nemzetgazdasági miniszter ugyanis felkínálhatja a szervezet számára a budapesti Mészáros utca 48-54. alatti ingatlant, mégpedig ingyenes használatra, derül ki a Magyar Közlöny 156. számában olvasható kormányhatározatból – jelezte vg.hu. Ha az ügynökség elfogadja az ajánlatot, akkor a nemzetgazdasági miniszternek gondoskodnia kell az ingatlan felújításának, berendezéseinek, fenntartási és karbantartási kiadásainak, sőt, az ügynökség költöztetésének költségeiről is.
November 19-én a cseh-szlovák-magyar-román piac-összekapcsolás sikeresen elindult, integrálva a cseh, a szlovák, a magyar és a román másnapi kereskedésű villamosenergia-piacokat, felváltva ezzel a korábbi cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolást – közölte a Mavir. A projekt 2013 augusztusában indult azzal a céllal, hogy a cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolást kiterjessze Romániára, és bevezesse a PCR (Price Coupling of Regions) megoldást. Az átviteli rendszerirányítók (ČEPS, SEPS, MAVIR és Transelectrica) és a szervezett villamosenergia-piacok (OTE, OKTE, HUPX és OPCOM) a nemzeti szabályozó hatóságok támogatásával (ERÚ, ÚRSO, MEKH és ANRE) működtek együtt a projektben. A piac-összekapcsolás fő előnye, hogy hatékonyabb kereskedést és kapacitás-felosztást tesz lehetővé, amellyel nagyobb ellátásbiztonság, magasabb likviditás és alacsonyabb árvolatilitás érhető el.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (ÉMÁSZ) és Miskolc, hogy közösen dolgozzák ki azt az okos város koncepciót, amellyel a település a polgárainak élhetőbb, vállalkozásainak pedig kedvezőbb befektetői környezet biztosít. Az alternativenergia.hu cikke szerint Hans-Günter Hogg, az ÉMÁSZ Nyrt. igazgatóságának tagja az észak-magyarországi közcélú villamosenergia-ellátás megkezdésének 120. évfordulója alkalmából tartott ünnepség után az MTI-nek elmondta, az élhető városok irányításában és fejlődésében az intelligens rendszerek alapvető szerepet játszanak. Ebben vállalhat szerepet egyebek mellett a közvilágítás területén az ÉMÁSZ. Kifejtette, ennek lényege, hogy innovatív megoldásokkal, például az energiatakarékos lámpákkal csökkenthető a széndioxid-kibocsátás. A lámpák csak akkor világítanak, amikor jön egy gyalogos, egy kerékpáros vagy egy autó.
Ugyancsak az alternativenergia.hu ismertette, hogy egy valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító program mérési eredményei szerint a szigetelés 46 százalékkal csökkentette egy családi ház fűtésszámláját - közölte a Knauf Insulation Hungary Kft. az MTI-vel a novemberben lezárt programot értékelve.A szigetelőanyagokat gyártó társaság kísérletének megvalósításához pályázaton keresett két azonos technikai és műszaki jellemzőkkel rendelkező családi házat. Egy hajdúnánási család 110 négyzetméteres, valamint egy hajdúdorogi család 108 négyzetméteres otthonát választották ki. A két ház paraméterei lényegében azonosak, két-két felnőtt és két-két gyermek lakott bennük. A méréseket azonos hőmérsékleti körülmények között végezték. program elején a hajdúnánási házat leszigetelték. A nem szigetelt házban mintegy 250 ezer forintba, míg a szigetelt házban 136 ezer forintba került a fűtés.
A téli időszakra – rendkívüli körülményekre - készülve közös válság-gyakorlatot tartott az E.ON és a BM Országos Katasztrófavédelmi Fő-igazgatóság. A gyakorlat során kettes, majd hármas fokozatú veszélyhelyzet körülményeit modellezték életszerűen a Dél-Dunántúlon. Ennek során a szakemberek a munkaszervezési, kommunikációs, együttműködési és javítási folyamatok hatékonyságát tesztelték – közölte az Energiainfo. A gyakorlat során szimulált vihar hajnalban érkezett 100 kilométer/óra erős-ségű széllel. A kidőlt fák és oszlopok miatt leszakadtak a vezetékek, áramkimaradást okozva a középfeszültségű és a kisfeszültségű hálózaton. A vállalat a válságkezelési szabályai alapján egy ilyen helyzetben válságstábot állít fel, az üzemzavarok gyors és szakszerű elhárítását pedig legmagasabb szinten koordinálja.
Az immár ötödik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában a klímaváltozás hatásainak érzékelhető erősödése, kiváltó okai és közülük is a pazarló fogyasztás szerepe állt. A konferencia összefoglalója itt érhető el.
Idén a tatabányai tömbházakban 151 millió forintos szigetelési és fűtéskorszerűsítési beruházást végeztek el az önkormányzat által támogatott pályázatokkal – jelezte a hirado.hu. jelezte a hirado.hu. Schmidt Csaba polgármester közölte: a beruházás teljes összegéből a város 64 millió forintot vissza nem térítendő támogatásként adott át a pályázó társasházaknak. A lakóközösségek önerős ráfordítását pedig 41 millió forintos kamatmentes kölcsönnel segítették. Idén 11 társasház 338 lakásában hajtottak végre energia-megtakarítást eredményező felújítást. A számítások szerint a mérhető és szabályozható távfűtéssel 30 százalékos hődíj-megtakarítás érhető el, az épületek szigetelésével pedig az együttes megtakarítás elérheti az 50 százalékot.
Jász-Nagykun-Szolnok megye minden településén új kéményseprő szolgáltatót kellett kijelölnie az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF). Erre azért volt szükség, mert a munkálatokat eddig végző Fűtéstechnika Kft.-t októberben felszámolták – tudósitott a napigazdasag.hu. Az OKF november 3-tól a Filantróp Környezetvédelmi és Fűtéstechnikai Nonprofit Kft.-t jelölte ki ideiglenes szolgáltatóként addig, amíg az önkormányzat részéről nem születik végleges megoldás, de legfeljebb kilenc hónapra. A Filantróp Kft. eddig Bács-Kiskun megye jelentős részében végzett kéményseprési tevékenységet. A társaság fő tulajdonosa 2012 óta az állam: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a cég részvényeinek több mint 80 százalékát tudhatja magáénak, a fennmaradó részeken a szolgáltatási terület alá eső önkormányzatok osztoznak. A Katasztrófavédelem mostani határozatával a Filantróp Kft. eddigi 79 településből álló ellátási területe további 78 településsel bővül.
Megnyitotta kapuit a Mobilitás 2014 Autókiállítás és Vásár a SYMA Rendezvényközpontban, melyen 20 márkakereskedő 24 márkája vesz részt. A kiállítás közel 10 éves kihagyás után az első nagyszabású autószalon Budapesten. A rendezvényen a hagyományos autók mellett az elektromos járművek is kiemelt szerepet kapnak, amiket nem csak megtekinthetnek, hanem a fedett tesztpályán ki is próbálhatnak az érdeklődők – közölte a Paks-Press. A háromnapos rendezvény célja, hogy megmutassa a nagyközönség számára, hol tart napjainkban a járműipar, mik a legújabb trendek, és mik a legfontosabb, Magyarországon is megjelenő újdonságok, így a pár héttel ezelőtt a Párizsi Autószalonon bemutatott új, vagy megújított, alternatív hajtású modellek is megtekinthetőek.
Heves megye és a régió víziközmű-szolgáltatásának helyzetét tekintette át a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dorkota Lajos, Bánhidy Péterrel, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatójával, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével egy mai találkozón – közölte a hivatal. A Heves Megyei Vízmű Zrt. az ország egyik legnagyobb önkormányzati tulajdonú szolgáltatójaként öt megyében szolgáltat. A társaság az országban először hajtott végre társasági szintű integrációt, melynek során 2010 októberében a Délborsodi Víz- és Csatornamű Kft. beolvadt a Heves Megyei Vízmű Részvénytársaságba.
A fűtési szezon előtt 97 millió forint értékű fejlesztést hajtott végre az 1800 lakást és csaknem 100 közületet ellátó tatai távfűtési rendszeren az üzemeltető Tata Energia Kft. – írta az MTI-re hivatkozva az mno.hu. Marcsó József ügyvezető elmondta, hogy 120 méternyi szakaszon vezetékcseréket hajtottak végre, felújították az 5 megawatt kapacitású biomassza tüzelésű kazánt, új hőközpontokat alakítottak ki és fejlesztették a távfelügyeleti rendszert. A távfűtési hálózatot új fogyasztók fogadására is felkészítették. Az ügyvezető emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években kritikus állapotba került rendszeren 2013 előtt nem voltak ritkák a 10-12 napos leállások sem, a tavalyi fűtési szezonban ilyen súlyos kiesés már nem fordult elő.
Elkészült a geotermikus fűtési rendszer korszerűsítése Szarvason, a közintézményeket és lakásokat is ellátó rendszer modernizációját 732 millió forint költséggel végezték el, európai uniós támogatás segítségével - tájékoztatta Szarvas polgármestere az MTI-t szerdán – idézte az alternativenergia.hu. Babák Mihály kiemelte: a beruházási program fő célja az volt, hogy kiváltsák a földgázt, és olcsóbb energiával lássák el a városi termálhő-központokra csatlakoztatott önkormányzati intézményeket, a szarvasi főiskolát, a közintézményeket és a csatlakozott lakásokat. A kivitelezési munkálatok februárban indultak, a beruházásra az önkormányzat 623 millió forint EU támogatást nyert az Új Széchényi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pénzügyi keretéből. A projekt teljes költsége 732,64 millió forint.
Geotermikus energiával, napelemekkel és LED-es közvilágítással évente 50 millió forintos megtakarítást érhet el Mórahalom az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően. Több megújuló energetikai pályázatuk is elbírálás alatt van, jövőre napelemes kiserőművet építenek – számolt be a delmagyar.hu. November 11-én a nyolc országot átölelő GeoSee projekt szakemberei egynapos tréninget tartottak a településen. Az idén záruló kétéves program bemutatja, hogyan lehet kevesebb, mint 150 fokos termálvízzel valamint nap, szél vagy biomassza felhasználásával hibrid rendszerű, elektromos áram termelésére alkalmas geotermikus erőművet építeni.
Ősszel az újszegedi geotermikus kaszkádrendszer is megkezdte a működését, amely a Szegedi Tudományegyetem öt újszegedi épületét (köztük az újszegedi Gyermekkórházat, az Egészségtudományi Kar és Biológiai Központ épületét, illetve a Herman Ottó és a Móra Ferenc Kollégiumot), a Városi Sportcsarnokot és uszodát, három városi tulajdonban lévő épületet, valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontját, az újszegedi MÁV Rendelőintézetet és az ÁNTSZ helyi épületét látja el fűtési célú geotermikus energiával – jelezte a weborvos.hu. Egy átlagos téli időszakban az intézmények hőszükségletének közel 95%-át a termál energia fedezi majd. A minimum 30 évig üzemelő rendszer használatával éves szinten 2.343 tonna széndioxid emisszió csökkenés érhető el.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram esetében a közép-magyarországi régióban a forrás kimerülése miatt november 19. napjával határozatlan időre felfüggeszti a pályázatok benyújtását – tette közzé a tárca. A régióban megvalósítandó beruházásokra pályázatokat november 20-áig, lehetett benyújtani. A Pályázati Útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokat az útmutatóban rögzítettek szerint rangsorolják. A befogadható pályázatok a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban.
Alig néhány nappal később, pedig már azt közölte a tárca, hogy forráskimerülés miatt szünetel a kazáncsere pályázatok benyújtása az észak-alföldi régióban is.
A nemzeti fejlesztési miniszter a pályázatok értékelésére létrehozott minősített bizottságok javaslata alapján döntést hozott a második körben meghirdetett bányászati koncessziók megadásáról – adta hirül az OrientPress. E döntés alapján szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Okány-kelet területére), a Vermilion Exploration B.V. (Ebes területére), az O&GD Central Kft. (Nádudvar és Újléta területére) és a HHE Group Kft. (Nagylengyel-nyugat területére), míg geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására az EU-FIRE EGS Hungary Kft. (Battonya területére) nyert jogosultságot koncessziós szerződés megkötésére.
A hazai teljes villamosenergia-fogyasztás 6,68 százaléka származott megújuló energiaforrásból 2013-ban. Egyre jelentősebbek a háztartási méretű kiserőművek, melyek beépített teljesítménye a tavalyi évben 32,1 MW-ra nőtt. Többek közt ez is kiderül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal MAVIR ZRt.-vel közösen készített statisztikai évkönyvéből – közölte a MEKH. A VER adatait és a nemzetközi rendszerirányítói statisztikai adatokat tartalmazó közös kiadvány immár ötödik alkalommal jelenik meg a két szervezet gondozásában. A Magyar Villamosenergia-Rendszer (VER) 2013. évi Statisztikai Adatai elnevezésű kiadvány többek közt bemutatja a rendszerszintű szolgáltatásban résztvevő nagy- és kiserőművek fontosabb adatait, teljesítőképességét és légszennyezési adatait, illetve a villamosenergia-termelés változásait és a rendszer teljesítőképességét egészen a múlt század közepéig visszamenőleg.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és a MOL Csoport tagja, a Slovnaft a.s. november 19-én közös, nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Slovenské Elektrárne a.s. 66%-os, az ENEL SpA. tulajdonában lévő részvénycsomagjának megvásárlására – közölte az MVM. Mind az MVM Csoport, mind a MOL Csoport keresi azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül a társaságok energetikai szerepvállalása kölcsönös előnyökön alapulva bővülhet a régióban. A kiemelkedő adottságokkal rendelkező Slovenské Elektrárne-val olyan szinergiákat kívánnak együttesen érvényesíteni a több, mint 50 éves energetikai szakmai tapasztalattal rendelkező partnerek, amelyek nemcsak a régió energiabiztonságának további növekedését eredményezhetik, hanem a méretgazdaságosságnak köszönhetően tovább javulhat a termelés hatékonysága és mélyülhet a piacok integrációja, ezzel jelentősen nőhet minden érintett társaság eredményessége. Ezzel együtt a hirado.hu azt közölte, hogy a Cseh Energetikai Művek (CEZ) szerdán megerősítette: meg akarja venni az olasz Enel energetikai csoport kétharmados részvénycsomagját a szlovákiai Slovenské elektrárne (Szlovák Villamosművek-SE) társaságban. A CEZ levelet küldött az Enel-nek, amelyben megerősítette érdeklődését a Szlovák Villamosművek iránt, és részletesebb információkat kért az Enel-től ennek érdekében.
A magyar fogyasztók biztonságos téli gázellátásáról is egyeztetett hétfőn Moszkvában Alekszej Miller, a Gazprom orosz energetikai vállalat vezérigazgatója és Balla János moszkvai magyar nagykövet – tudósitott a hirado.hu. A találkozóról az orosz állami cég sajtószolgálata közleményt adott ki, amely szerint a közelgő téli energiaellátás biztonságát illetően további garanciát jelent a magyarországi földalatti gáztározókban elhelyezett mintegy 700 millió köbméternyi orosz földgáz. Alekszej Miller és Balla János a Magyarország területén átmenő stabil tranzitról is szót váltottak, és azt is megvitatták, hogy hol tart a Déli Áramlat európai gázvezeték megvalósítása.
Ukrajna reméli, hogy a magyar hatóságok eleget tesznek a gázszállítások újraindítására vonatkozó ígéretüknek – közölte kedden a BruxInfo kérdésére válaszolva Andryi Koboljev, az ukrán Naftogaz elnök-vezérigazgatója. Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a szlovák-magyar gázösszekötő jövő év eleji forgalomba helyezése után nyílik lehetőség az ukrajnai szállítások felújítására – jelezte a BruxInfo. Az ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz vezetője kedden megerősítette, hogy a magyar hatóságok ígéretet tettek Kijevnek a gázszállítás felújítására. „Ígéretet kaptunk rá, és kíváncsian várjuk, hogy ennek” mikor tesznek (a magyarok) eleget – fejtette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva Andryi Koboljev, aki kedden Brüsszelben tárgyalt. Szíjjártó Péter kedden a BruxInfo kérdésére megerősítette, hogy a szlovák-magyar gázösszekötő jövő év eleji forgalomba helyezése után indulhat újra a gázszállítás Ukrajnába.
Tovább bővítené gáztárolási lehetőségeit a Gazprom Európában - áll az orosz társaság Napi Gazdaságnak küldött válaszában. Ez akár hazánk számára is új üzleti opciót nyithat, különösen akkor, ha megépül a Déli Áramlat vezeték. A közelgő tél előtt több mint 5 milliárd köbméter gázt tárolt be a Gazprom Európában - közölte az orosz társaság. A következő években azonban tovább növelné meglévő tárolókapacitását: a cél az, hogy 2030-ra éves európai exportjának 5 százalékát elérjék a Gazprom készletezési lehetőségei. Ez a tavaly exportált 161,5 milliárd köbméter mellett összesen 8 milliárd köbméternyi tárolókapacitást jelentene, ami lényegesen több a most elérhető 5,3 milliárdnál. A bővítési szándék hazánk számára is kedvező lehet. Mint ismert, a Gazprom idén először tárol földgázt magyarországi tárolóban, az orosz társaság 700 millió köbmétert kötött le az MVM-csoporthoz tartozó egységekben a fűtési szezon előtt. Baji Csaba, a magyar állami energetikai cég elnök-vezérigazgatója néhány hete a Napi Gazdaságnak elmondta, arra törekszenek, hogy ez az együttműködés a Gazprommal hosszú távú legyen. Akkor hozzátette, mindez különösen a Déli Áramlat gázvezeték megépítése után játszhat majd fontos szerepet
A Rosznyefty orosz olajcég a következő öt évben 1,6 millió tonna kőolajat és 9 millió tonna feldolgozott olajterméket vásárol a PDVSA venezuelai állami olajtársaságtól - állapodott meg az orosz és a venezuelai cég vezetője hétfőn Moszkvában – közölte a privatbankar.hu. A két cég között korábban létrejött egyezség alapján a venezuelai vállalat már 375 ezer tonna olajterméket szállított le az orosz félnek. A Rosznyefty nem csak vásárlásokkal fűzi szorosabbra a kapcsolatát Venezuelával, de úgy is, hogy kivásárolta a Lukoil, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajipari cég részesedését abból a konzorciumból, amelyet még 2009-ben hozott létre a PDVSA venezuelai állami olajtársaság orosz cégekkel. A Junin 6 olajmező feltárására létrehozott konzorciumban a Rosznyefty mellett mára már csak a Gazprom Nyefty vállalat maradt.
Az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök továbbra is látna fantáziát a közös gázvásárlásban, ám a piaci verseny csorbulásától tartó európai gázcégek bizalmatlanok a tervvel szemben. Mint a BruxInfo közölte, az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a földgáz közös, uniós vásárlásának a lehetőségét – jelentette ki egy hétfői szakmai konferencián az Energia Unióért felelős bizottsági alelnök. A szlovák Maros Sefcovic ugyanakkor hozzátette, hogy bármilyen megoldásnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania a piaci verseny és a WTO szabályait.
Az energiaoldal.hu szerint Orbán ismét Moszkvát választotta Brüsszel helyett, amiért azonban nem csupán erkölcsileg, de anyagilag is megfizethetünk. A Déli Áramlat gázvezeték ügyében Brüsszel kooperációra kényszerítené Moszkvát a vezeték rendszer-üzemeltetési és a szállítási jogainak szétválasztásával. Vagyis, más gázcégeknek is szállítási jogokat akar kicsikarni, ami nyilvánvalóan csökkentené az orosz gázóriás monopóliumát. Ez Magyarország számára mindenképpen kedvező lenne, hiszen a monopólium megtörésével az árak alacsonyabbak lehetnek, a projekt pedig kevésbé lenne alkalmas a politikai nyomásgyakorlásra. Ezzel egy időben Magyarország nemhogy rendezné sorait és a kérdésben egységesülő EU-ban határozottan beleállna a döntésbe, éppen ellenkezőleg. Rogán Antal pár napja nyújtott be egy javaslatot, amellyel kicselezve az EU-s jogot és szembemenve az EU elvárásaival egy ideig még biztosan tovább építhetjük a Déli Áramlat hazai szakaszát. Ezzel a kormány ismét Moszkvát választotta az éppen értünk is harcoló Brüsszel helyett.
Oroszország jelentősen, 12 százalékkal csökkenti a kivitelre szánt kőolaj vámját december 1-jétől: az exportvám 277,5 dollár lesz tonnánként, ami 39,2 dollárral kisebb a mostani 316,7 dollárnál – jelezte az origo.hu. Oroszországban a kormány havonta vizsgálja felül az olaj exportvámját, amit az Urals típusú orosz nyersolaj világpiaci árának havi alakulásából kiindulva egy meghatározott képlet alapján számítanak ki. A november 14-én záródott egy hónapban az Urals hordónkénti átlagára 82,67 dollár volt (tonnában számítva 603,5 dollár), ami sokkal kevesebb az egy hónappal korábbi hordónkénti 91,75 dollárnál (tonnánként 669,8 dollár).
A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy törvénytervezet szerint – tudósitott a tozsdeforum.hu. A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.
A horvát gazdasági minisztérium ismét visszavonta az INA horvát olajvállalat kutatási engedélyeit a Száva folyó és Horvátország északnyugati környékén található földgáz- és kőolajlelőhelyekre - közölte az INA bejelentésére hivatkozva a portfolio.hu. Az INA többségi tulajdonosát, a Mol magyar olajipari vállalatot meglepte a két koncesszió visszavonása. A cég álláspontja szerint Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter döntése diszkriminatív és kárt okoz az INA-nak, közvetve pedig a Molnak is. A horvát gazdasági minisztérium másodjára fosztotta meg a koncesszióktól az INA-t.
Szintén az INA jövőjét érinti, hogy aki INA részvényeket vásárol, annak egyeztetnie kellene a kormánnyal a fejlesztési terveiről, hogy a horvát kormánnyal mint stratégiai partnerrel közösen lehessen irányítani a vállalatot - mondta Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter – jelezte az Energiainfo. Kifejtette, a horvát kormány a Mol INA-részesedése iránt érdeklődő minden befektetőt szívesen lát, az amerikaiakat is. A miniszter a Bloomberg hírügynökség értesüléseit kommentálta, amelyek szerint a genfi székhelyű Klesch Csoport érdeklődik a Mol INA-részesedése iránt, és már megkezdte az INA átvilágítását. A Klesch Csoport tulajdonosa, az amerikai Gary Klesch szeptemberben nyilatkozta a Bloombergnek, hogy öt-hat olajfinomítót vásárolna Európában.
A Schneider Electric, az energiamenedzsment nemzetközi szakértője bejelentette, hogy az Eiffage Clemessy leányvállalata által vezetett konzorcium nyerte el Európa legnagyobb fotovoltaikus projektjét, mely a franciaországi Bordeaux közelében fekvő Cestas-ban valósul meg. Mint a Műszaki Fórum írta, a közel 285 millió euró értékű megbízás egy napenergiafarm és egy nagyfeszültségű alállomás építésére vonatkozik. A Schneider Electricet és a Krinnert is magába foglaló konzorcium az erőmű működtetéséért és karbantartásáért is felelős lesz. A megújulóenergia-piac egyik vezető francia szereplője, a Neoen által kifejlesztett projekt részeként 300 MW-os csúcskapacitást biztosít majd a napelempark.
Az energiaszektor fejlesztéséért is felelős miniszter szerint India a következő 8 évben olyan mértékben növelné telepített napenergia-kapacitását, mellyel csak a jelenleg toronymagasan listavezető Kína venné fel a versenyt. Mivel a hazai gyártókapacitások egyelőre szűkösek, így több külföldi panelgyártó is rendkívüli lehetőséget lát az indiai szolárpiacon – tudósitott a greefo.hu. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a tavaszi indiai választásokon elsöprő győzelmet arató párt programjának egyik központi eleme az energiaszektor fejlesztése. A területért felelős miniszter az egyik konferencián azonban egészen meglepő, sokak szerint túlságosan is ambiciózus tervekről beszélt.
Zöld áram felhasználásával, vízből és szén-dioxidból állítanak elő gázolajat az Audi és partnerei által létrehozott üzemben. Mint az alternativenergia.hu cikkéből kiderül, két úttörő technológia kombinálásával állít elő üvegházhatást növelő gázból szénsemleges üzemanyagot az Audi. A pénteken átadott, új üzemben zöld elektromos áram segítségével alkotóelemeire bontják a vizet, majd az így előállított hidrogént a légkörből kinyert szén-dioxiddal léptetik reakcióra. A magas hőmérsékleten (220°C) és nyomáson (25 bar) zajló, 70 százalékos hatásfokú folyamat eredményeként szénhidrogénekből álló, nagy energiatartalmú folyadék jön létre. A svájci Climeworks CO2-kinyerő technológiáját hasznosító, drezdai üzem jelenleg naponta 160 litert képes előállítani ebből a folyadékból, ami 80 százalékban szintetikus gázolajjá alakítható át. Az így nyert “Audi e-gázolaj” nem tartalmaz aromás szénhidrogéneket, sem ként. Cetánszáma magas, kémiai tulajdonságai alapján tetszőleges arányban keverhető ásványi forrásból származó gázolajjal.
Az ABB a közelmúltban, Brazíliában üzembe helyezett “Rio Madeira”nevű nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) átviteli hálózata 2.400 kilométeren szállít majd 3.150 MW villamos energiát. Az ABB egyik, Thomson Reuters által díjazott újítása a nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) kábel, amely az átviteli kapacitást több mint megkétszerezve, kb. 2600 MW-ra növelte azt – jelezte az itextreme.hu. Brazília a világ ötödik legnagyobb országa, területe körülbelül. 80%-a Európáénak. Az ország mérete és a nagy távolságok külön jelentőséggel bírnak ebben az esetben, mivel ezek indokolták a Rio Madeira energia-átviteli rendszer kiépítését. Ez a világ leghosszabb HVDC hálózata, amely összeköti az északnyugaton lévő távoli energiatermelő forrásokat a tőlük kb. 2400 kilométerre, délkeletre található nagy villamos-energiafogyasztó központokkal, amelyek Brazília fő gazdasági központjának számító Sao Paulo környéki régióban vannak.
A spanyol Repsol olajvállalat megkezdte a próbafúrásokat a Kanári-szigeteknél, arra számítva, hogy jelentős kőolajmezőt találnak a tenger mélyén - közölte a spanyol közmédiára hivatkozva az Energiainfo. A feltárási munkálatok Fuerteventura partjaitól 54 kilométerre, Lanzarotte partjaitól 62 kilométerre zajlanak. A cég kutatóhajóját, a Rowan Renaissance-t a legkorszerűbb technológiával szerelték fel, és egyedülállóak azok a szondák is, amellyel a tengerfenék kőzetének rétegeit vizsgálják. Marcos Fraga, a Repsol szóvivője a spanyol állami rádiónak elmondta: reggel fél hétkor engedték le az első szondát. Először 1920 méteres mélységig fúrnak le, de a cél a 3100 méter elérése. Kétszáz ember vesz részt a munkálatoknak ebben a fázisában, amely a tervek szerint legkésőbb január végéig tart. Azután kiértékelik az eredményeket - tette hozzá.
Ukrajna 10,4 százalékkal, 859,9 millió kilowattórával 7,397 milliárd kilowattórára csökkentette áramexportját éves összevetésben az idei első tíz hónapban az ukrán energiaügyi minisztérium adatai szerint. Az Interfax-Ukraini hírügynökség jelentése szerint egyebek között a Magyarországra, Szlovákiába és Romániába irányuló ukrán villamosenergia export 0,4 százalékkal, 15,3 millió kilowattórával, 3,624 milliárd kilowattórára nőtt éves összevetésben az idei első tíz hónapban – közölte az MTI alapján a Blikk. A vizsgált időszakban a Lengyelországba eladott árammennyiség 685,8 millió kilowattóra volt, 15,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest, miközben Ukrajna szeptember után októberben sem exportált áramot Lengyelországba. Ukrajna az idei első tíz hónapban egyáltalán nem exportált áramot Oroszországba, tavaly ugyanebben az időszakban 6,4 millió kilowattórát adott el. Az ukrán vámhatóság adatai szerint az idei első tíz hónapban Ukrajna összesen 433,559 millió dollár értékben adott el külföldre villamosenergiát, ami 8 százalékkal (28,805 millió dollárral) marad el az egy évvel korábbitól.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)