Heti hírvilág (2014. november 10 – 16.)

2020

Hatalmas érdeklődés kísérte a Műegyetemen az Energetikai Szakkollégium Hogyan készül Paks II? - Fórum az atomerőművi kapacitás fenntartásáról” című, rendezvényét, melyen Prof. Dr. Aszódi Attila kormánybiztos, Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója és Nagy Sándor, az MVM Paks II Zrt. vezérigazgatója tartott előadást – jelezte a Paks-Press. Fichtinger Gyula az új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezéséről beszélve többek között kiemelte, hogy az OAH felkészülési folyamata 2009-ben kezdődött, ám az időközben bekövetkezett fukushimai katasztrófát követő felülvizsgálatok tapasztalatait is felhasználták. Aszódi Attila a paksi kapacitás-fenntartási projektet ismertetve elmondta, hogy a paksi bővítés már az 1980-as években felvetődött, de végül 2009-ben hozta meg a parlament a bővítésről szóló elvi döntést. Aztán idén januárban született meg a magyar – orosz államközi szerződés arról, hogy két 1200 MW-os blokk épül Pakson, 12,5 milliárd eurós költséggel, melyhez 10 milliárd eurós hitelt biztosít az orosz partner. Aszódi Attila azt is hozzátette, hogy folyamatosan egyeztetnek az unióval a beruházás lépéseiről. Nagy Sándor bemutatva a majdani paksi blokkokat ismertette a VVER típusú blokkok fejlődését (jelenleg is ilyen, de lényegesen kisebb, eredetileg 440 MW, jelenleg 500 MW kapacitású blokkok üzemelnek Pakson). Mint mondta: az AES-2006 típusú, 1200 MW-os blokkok fognak Pakson felépülni, ezek mindenben megfelelnek a legmodernebb és legszigorúbb nemzetközi előírásoknak is.


Akár már az év vége előtt kiírhatják a Paks II. beruházás első, nyilvános közbeszerzési pályázatait, jövőre pedig az orosz kivitelező hozzáfog az új blokkok tervezéséhez. Minderről Aszódi Attila, Paks II. kormánybiztosa nyilatkozott a Világgazdaságnak. Az pedig fel sem merült, hogy az új blokkok kiégett kazettáit Majakba szállítsuk – hangsúlyozta Aszódi Attila az interjúban.

Ugyancsak Aszódi Attila nyilatkozta, hogy megengedhetetlen, hogy az európai politikai helyzet befolyásolja a Paks egyetlen magyar atomerőmű bővítési projektjét orosz részvétellel. "Remélem, hogy az energetikai blokkjaink nem francia Mistralok. Remélem, hogy kevesebb politika van bennük. Nem akarok harcolni az Európai Unióval, megbízható villamosenergia-ellátást akarom szavatolni Magyarországnak. Szükségünk van erre a projektre"- mondta Aszódi Attila az egyik orosz TV-csatornának – idézta az Oroszország hangja rádió. Korábban jelentették, hogy az USA több magyar állampolgárnak megtiltotta a belépést területére, e személyeket Washington korrupcióval gyanúsítja. Az elemzők úgy vélik, hogy a Nyugatnak nem tetszik Magyarország az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok pragmatikus megközelítése, és az, hogy támogatja a Déli Áramlat, meg a Paks atomerőmű építését.


A Paksi Atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) elvárásai szerint működik a most zárult, 18 napos átfogó biztonsági ellenőrzés alapján, de azért mindig vannak további fejleszteni valók. A jövő héten újabb ellenőrzés indul – közölte a vg.hu. „A NAÜ biztonsági előírásainak betartását vizsgáltuk, viszont nem volt a feladatunk a létesítményt sem hatósági, sem tervezési szempontból ellenőrizni, és nem hasonlítottuk össze az erőművet más erőművekhez. Az úgynevezett jó gyakorlatokat azonban beazonosítottuk, azaz, hogy itt mit csinálnak jobban, mint máshol, hogy ezeket a tapasztalatokat meg lehessen osztani más atomerőművekkel” – mondta el a paksi tájékoztatón Pierre Gest, a NAÜ Osart csoportvezetője.


Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója szombattól, 2026. december 31-ig, a Miniszterelnökség - az erről szóló nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg – jelezte a hvg.hu. A cég 2012 augusztus 10-én alakult, jegyzett tőkéje 9 milliárd forint. Egyedüli részvényese mostanáig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. volt.


Az Országos Atomenergia Hivatal az MVM Paks II. Zrt. kérelme alapján indított, „A paksi telephelyen létesítendő új atomerőmű telephely vizsgálati és értékelési engedélykérelme” tárgyú, OAH-2014-00673/2014 ügyszámú közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásban döntést hozott. A hirdetmény itt érhető el, a határozat pedig itt olvasható.


Matekpéldában már kijön az olcsó Paks 2 – címmel közölt írást a hvg.hu.. Ebben jelzik, ha majd a hiteleket visszafizettük, jönnek az aranyévek, amikor majd 39 évig baromira olcsón termel majd az új magyar atomerőmű. Lényegében ezzel állt elő kedden, egy konferencián a korábban a Reális Zöldeknél publikáló Hárfás Zsolt. Néhány tényezőtől azonban eltekintett. „A globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében az energiapolitikában technológiasemleges megközelítésre van szükség, azaz a klímavédelmi és a versenyképességi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásra közösen kell támaszkodnunk. Ugyanakkor tudnunk kell reálisan, szakmai alapokon értékelni az egyes energiatermelési lehetőségeket” – mondta Hárfás Zsolt az Óbudai Egyetemen kedden tartott „Energiastratégiák 2014” című konferencián.


A nol.hu szerint a bős–nagymarosi duzzasztómű és Paks2 története között felfedezhetünk jó néhány párhuzamot. Mindkét létesítmény áramot termel túlságosan drágán, vállalhatatlan ökológiai kockázatok árán. A fülig adósodott magyar kormánynak egyik beruházásra se telik, ezért mindkettőt hitelből akarják megépíteni.


Összesen 6231 millió forintot szán a Tolna megyei önkormányzat arra a programra, mely a paksi atomerőmű-bővítés fogadásával kapcsolatban gazdaságfejlesztést és képzéseket tartalmaz. A forrásokból olyan megyei kis- és közepes vállalkozások részesülnek, melyek érintettek az Atomerőmű II projektben és Tolna megyei ipari parkok is támogatást napnak – írta az epoc.hu. Pakshoz közel kamionpihenőt és szervizállomást, valamint konténeres áruk rakodására alkalmas logisztikai raktárt alakítanának ki. Foglalkoztatási és képzési szempontból ötvenezer munkanélkülit céloznak meg.


Tizenegy éve indította el a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozatot, amelyhez idén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is csatlakozott: a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán „Tudománymaraton” elnevezéssel, programsorozatot szervezett – jelezte a Paks-Press. Diákok látogattak az atomerőműbe, fizikaórán vettek részt és meglátogathatták a gyakorló központot is.


Az MVM Paksi Atomerőmű közelében lévő települések lakossága körében az egyik legismertebb önszerveződéssel létrejött szervezet a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), amely Kalocsa székhellyel a Duna paksi és alföldi oldalán 13 településen fejti ki tevékenységét. A TEIT tagsága az érintett települések polgármestereiből áll, a tagság a polgármesteri mandátum lejártáig szól. A közelmúltban lezajlott önkormányzati választásokon a Duna bal partján lévő települések közül Kalocsán és Foktőn, a Dunán túl Pakson, Gerjenben és Pusztahencsén választottak új polgármestert. Az Atomerőmű vezetése a leköszönő és új polgármestereket, utóbbiakban a TEIT új tagjait köszöntötte tudósitott a kalohirek.hu.


A magyar ipar versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy olcsó, tartósan stabil, folyamatosan biztosítható és klímavédelmi szempontból tiszta energiaforráshoz tudjon jutni, amit jelenleg a nukleáris energia tesz lehetővé - mondta Cséfalvay Zoltán, aki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél három évig nagyköveti posztot tölt be. A magyar állandó képviselet vezetője a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb prognózisára reagált szerdán az MTI-nek – közölte a hirado.hu. Az IEA szerint a nukleáris energia európai szerepének csökkenése az energiaárak jelentős emelkedéséhez és az Európai Unió energetikai versenyképességének további gyengüléséhez vezethet. A párizsi székhelyű szervezethez tartozó IEA éves jelentése szerint az energiaellátás kérdése elsősorban a globális aktuálpolitikai események miatt vált ismét az egyik legfontosabb témává, hiszen az egyes energiaforrások kitermelhető tartalékai több száz évre elegendők.


A közelmúltban zajlott a Közép-Európa országainak regionális szemináriuma Budapesten, amelynek témájául a radioaktív hulladék elhelyezése szolgált. A szlovén, szlovák, cseh, osztrák és magyar szakértők részvételével tartott tanácskozás célja az volt, hogy megosszák egymással a hulladékkezelés lokális gyakorlatát – írta a teol.hu. Ugyan az alapelvek nemzetköziek, ám a napi rutin mindenütt más és más. Ezért is fontos, hogy a magyar gyakorlat megint követendő példaként szerepelhetett. A konferencia első napjának színhelye a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) bátaapáti telephelye, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) volt.


Nukleáris szakjogász képzést készít elő a Széchenyi István Egyetem – tette közzé az Országos Atomenergia Hivatal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére Győrben, a Széchenyi István Egyetem égisze alatt kezdték el kidolgozni a nukleáris jogi szakjogászi képzést, amely már szakindítási fázisban van, és várhatóan 2015 elején indul be. Az előkészítésbe számos elismert hazai szakembert bevontak, így az OAH több vezetője és munkatársa is részt vett benne. Hasonló jellegű szakjogászi képzés jelenleg nincs Magyarországon.

Szintén az Országos Atomenergia Hivatal honlapján jelent meg, hogy a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen december 3-án ismeretterjesztő konferenciát rendeznek „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel. A rendezvényre több százan jelentkeztek, így a jelentős érdeklődés miatt a regisztrációt le kellett zárni. Várhatóan tavasszal újabb konferenciát tartanak Budapesten, amelyre várják az érdeklődőket. A mostantól beérkező jelentkezéseket már a következő konferenciára regisztrálják, amelynek időpontjáról később adnak tájékoztatást.


A világon jelenleg 72 nukleáris blokk építése van folyamatban, de ez a szám folyamatosan bővülni fog, hiszen a közeljövőben további 174 blokkot terveznek megépíteni, a távolabbi jövőben pedig további 301 reaktor megépítésére vannak javaslatok – ismertette az AtomenergiaInfo. Ennek tükrében a globális villamosenergia-mixben továbbra is megmarad az atomenergia jelenlegi részesedése annak eredményeként, hogy 2035-ig várhatóan csaknem megkétszereződik a nukleáris alapú villamosenergia-termelés. Ez a növekedési tendencia teljes mértékben összhangban van a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2014. szeptemberi becslésével, amely szerint 2030-ig a világ atomenergia-ipara 8 és 88 százalék között növekedhet.

A franciaországi Cadarache-ban épülő ITER fúziós berendezés építése újabb fázisba érkezett november 4-én, amikor bejelentették, hogy befejeződött 2010 augusztusában elkezdett a tokamak komplexum alapozása – jelezte szintén az AtomenergiaInfo. 2010. augusztusa és 2014. augusztusa között 17 méter mély gödröt készítettek, talajszintű alapot és a támfalakat hoztak létre, beépítettek 493 db szeizmikus tartóoszlopot és rezgéscsillapítót, valamint beöntötték az alaplemezt. A következő években az alapra közel 400 000 tonna épületet és berendezést építenek majd fel, ebből csak az ITER tokamak berendezés közel 23 000 tonnát fog képviselni. Az ITER fúziós berendezéssel kívánják bizonyítani a fúziós energiatermelés létjogosultságát, megvalósíthatóságát technológiai és tudományos szempontból. Ha megépül, akkor ez lesz a világ legnagyobb fúziós kísérleti berendezése.

Ugyancsak az AtomenergiaInfo közölte, hogy Oroszország november 11-én szerződést kötött Iránnal a busheri atomerőmű bővítéséről, amelynek során először két új orosz blokk épül Busherben, melyet két további blokk követhet. A megállapodás alapján összesen nyolc új blokk létesülhet Iránban – négy blokk épülhet Busherben, illetve négy további egy másik telephelyen. A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közleménye szerint november 11-én Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója és Ali-Akbar Szalehi, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnöke, az illetékes Iráni Atomenergetikai Szervezet vezetője kiegészítő jegyzőkönyvet írt alá az Irán és Oroszország közötti, 1992. augusztus 25-i kormányközi megállapodáshoz, amely szerint Irán területén közösen építenek atomerőművet. A felek aláírtak egy tárcaközi emlékeztetőt is a békés célú atomenergia terén folytatott együttműködés kiterjesztésének szándékáról.


Több mint 100 milliárd dollárba kerül a következő 25 évben a világ régi atomreaktorainak leállítása és a felhalmozódott szennyezőanyagok eltakarítása a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Londonban ismertetett éves jelentése szerint. Ráadásul a költségbecslés csak a reaktorok leszerelésére vonatkozik, és nem tartalmazza a hulladék végleges eltávolításának árát – közölte az energiaoldal.hu. Az IEA becslése szerint 2040-ig kétszáz reaktort kell leállítani világszerte, miközben a leszerelési költségeket komoly bizonytalanság övezi, tekintettel arra, hogy egyelőre korlátozottak az atomerőművek lebontásában szerzett tapasztalatok. Az elmúlt negyven évben mindössze tíz reaktort állítottak le véglegesen világszerte.


Milos Zeman cseh államfő szerint új pályázatot kellene kiírni a csehországi atomerőművek bővítésére, amelyen minden érdeklődő részt vehetne – jelezte a nepszava.hu. "Egy régi szabály azt mondja, minél több érdeklődő, annál alacsonyabb ár" - jelentette ki Zeman abban az interjúban, amelyet az Ekonom című gazdasági hetilap legújabb száma közölt. "Azt szeretném, ha a pályázaton a Westinghouse, az Areva, a Roszatom és a koreai Kepco cég venne részt. Kínai látogatásom alkalmával az ottani elnök jelezte, hogy Kína is részt szeretne venni a pályázaton" - fejtette ki az államfő. Hozzátette: előre senkit sem kell kizárni. "A cseh cégek magas részvétele az egyes érdeklődők projektjében természetes kell, hogy legyen" - húzta alá Zeman.


Hálózatra kapcsolták a Zhejiang tartományban található Fangjiashan-1 blokkot, ez lett a 22. üzemelő atomerőművi blokk Kínában. A tervek szerint 2014 végén kezdheti meg a kereskedelmi üzemet – irta az Energiainfo. Az 1080 MW teljesítményű CPR-1000 típusú blokkot 2014. november 4-én, helyi idő szerint 21:12-kor kapcsolták hálózatra, jelentette be a Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat (China National Nuclear Corporation – CNNC). A Qinshan atomerőmű közelében lévő Fangjiashan telephelyen két CPR-1000 típusú reaktor épül. A Fangjiashan-1 blokkon 2008 decemberében öntötték be az első betont, a fűtőelemeket 2014. szeptember 1-jén kezdték el betölteni, és 2014. október 21-én érte el először a kritikusságot. Ez a CNNC tizenegyedik üzemelő blokkja.


A magyarországi nettó villamosenergia-fogyasztás a 2010-es évek második felétől évi 1,3 százalék körül emelkedhet, az összes fogyasztás 2020-ra elérheti a 46,2 terawattórát a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) előrejelzése szerint – idézte a vg.hu. A legfrissebb előrejelzés a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényének alakulásáról a cég honlapján olvasható. Az évente készített közép- és hosszú távú előrejelzés megalapozza egyebek között a 132 kilovoltos és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó fejlesztési terveket. Az elemzés 2030-ig tekint előre több szakaszban: 2019-ig, 2024-ig, illetve 2030-ig vázolja fel a fogyasztói igények alakulását. A bizonytalanságok kezelése érdekében hagyományosan három - alap-, kisebb és nagyobb - növekedési változatot vizsgáltak. A tanulmány készítő megjegyzik, hogy az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest, ezért kisebb valószínűsége van a nagyobb igénynövekedési változatnak, miután az Európában kialakult irányzatok, például a takarékosság és a hatékonyságjavulás nagyobb hatásával is lehet számolni.


Ötödével növekvő árbevétellel ismét Magyarország negyedik legnagyobb vállalata lett az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. Az elmúlt évek sikereit igazolja a három év alatt közel duplájára emelkedő, 2013-ben 922 milliárd forintot meghaladó árbevétel, amely a felelős gazdálkodás eredményeként idén tovább emelkedhet – tette közzé az MVM. Az MVM Csoport külföldről származó bevétele is több mint ötödével volt magasabb, mint 2012-ben. A cégcsoport az elmúlt években növekedési pályára lépett, a listán 2010-ben a 13. helyen állt, 2013-ban és idén pedig már az előkelő negyedik helyre került a cégcsoport. Sikerrel szerepelnek az MVM Csoport az 500 legnagyobb forgalmú magyarországi céget felsorakoztató listán szereplő társaságai is, mindegyikük a tavalyinál előkelőbb helyezést ért el. A Magyar Földgázkereskedő Zrt. a hatodik, az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. öt helyet javítva a 9., az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szintén öt helyet javítva a 49., a MAVIR a 68., az MVM OVIT pedig a 162. legnagyobb cég Magyarországon az árbevétel szempontjából. Az MVM Csoport a legnagyobb hozzáadott értéket termelő cégek 10-es listájára is felkerült, az MVM Partner Zrt. pedig az árbevételüket a válság kitörése óta a legnagyobb mértékben növelő cégek között lett második helyezett.

Ugyancsak az MVM adta hirül, hogy hat hazai és két határon túli szakembert jelöltek az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. szakmai elismerésére, az I. MVM Energetikai Nemzeti Díjra. A közismert és elismert energetikai szakemberekből álló kuratórium döntött az egymillió forint pénzjutalommal is járó Díjról: két kategóriában, egy Magyarországon élő, magyar állampolgárságú, valamint egy határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul beszélő szakembernek ítélte oda az idei elismeréseket. A díjazottak nevét december 11-én ünnepélyes díjátadó keretében teszi közzé a társaság.

A magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje november második hetére elérte az összesen 4,345 milliárd köbmétert, amely képes kielégíteni a hazai téli fogyasztás több mint kétharmadát – jelent meg az MVM honklapján. A tárolók töltése tovább folytatódik, az enyhébb időjárás ellenére a mérsékelt kitárolás folytatódik. Magyarország irányába a földgázszállítás jelenleg is folyamatos és biztonságos.


Forintban kis mértékben emelkedett, euróban kissé csökkent a 0-24 órában szolgáltatott (úgynevezett zsinór-) áram ára az MVM áramárverésén az egy évvel ezelőtti ugyanilyen árverés tarifáihoz képest – tudta meg a nol.hu. Ez kilowattóránként 13 forint körüli árat jelent. Az éjszakai áram ára forintban és euróban egyaránt nagyobb mértékben, körülbelül 8 forintra csökkent. Mindebből az következik, hogy egy év alatt a hazai piac a forintban fizető fogyasztók számára emelkedő árnyomást fejt ki, de csak az árfolyam gyengülése miatt. Ugyanakkor egyes vélemények szerint a piaci árat fizető fogyasztók jó része ma már euróban fizet.


Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének tartja Orbán Viktor, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz. A miniszterelnök azután beszélt erről, hogy a Parlamentben fogadta Ilham Aliyev azeri elnököt, akivel stratégiai megállapodást írt alá – közölte a hirado.hu. Orbán Viktor azt mondta: fontos, hogy a következő években az azeri gáz eljusson délről Közép-Európába is, de ehhez szükség van a Magyarországgal szomszédos országok támogatására is.


Bár jól hangzik, kevés a realitása annak, hogy a magyar állami energetikai bajnok, az MVM, csak úgy bevásárolná magát a Szlovák Villamos Művekbe. Mert az igaz lehet ugyan, hogy az olasz többségi tulajdonosnak a mohi atomerőművi beruházás miatt most lett elege az oroszokból, de az általuk felkínált falat jóval nagyobb, mint amit az MVM képes lenne megrágni – írta a hvg.hu. Az Energiaklub blogja utánanézett annak a laikusok számára igen jól hangzó, de a realitástól meglehetősen távol eső múlt heti hírnek, mely szerint az MVM (akár a Mollal karöltve, akár egyedül – hisz a cégnél október végén 50 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre) esélyes lehet arra, hogy bevásárolja magát a nyár óta eladásra előkészített Szlovák Villamos Művekbe (Slovenske Elektrarne). Az olasz cég a tervek szerint november végéig adná el a részesedését, és mintegy kétmilliárd eurót kérne a kivonulásért, és a bizniszre állítólag az MVM-en kívül cseh, finn, orosz, kínai és francia cégek is rárepültek.


Az összekapcsolt cseh-szlovák-magyar-román másnapi villamosenergia-piacon várhatóan november 19-én indul a kereskedés, az első szállítási nap november 20-a lesz - közölte a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. – tudósitott az mfor.hu. A négy áramtőzsde továbbra is külön működik, de a napi kereskedelem bonyolítása során összedolgoznak a nemzetközi kereskedelem optimalizálása érdekében. A 4M MC projekt eredményeként létrejövő közös másnapi szállítású cseh-szlovák-magyar-román árampiacon a négy ország kereskedői, termelői és fogyasztói egységesen, hatékonyan, egy egyszerűsített folyamatban kereskedhetnek a villamos energiával.


Nemzetközi madárvédelmi konferenciát rendezett a MAVIR, amelyen szemléltették a részben magyar fejlesztésű madáreltérítő berendezések elhelyezését a távvezetékeken. A társaság madárvédelmi programját és az európai uniós Life projekt magyarországi eredményeit is bemutatta.


Elhárultak az Otthon Melege Program keretében kiírt lakossági energiahatékonysági pályázatok informatikai rendszereinek technikai problémái – közölte a fejlesztési minisztérium. Módosult határidőkkel így megkezdődhet a pályázatok beadása november 14-étől. Ahogy azt a fejlesztési tárca korábban is jelezte, a technikai hiba miatt senki nem eshet el a pályázati lehetőségtől. Az eddig beérkezett hűtőgépcsere- és fűtéskorszerűsítési pályázatok érvényesnek minősülnek, ismételt benyújtásukra nincs szükség. A minisztérium ezúton is felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy a beruházások a tényleges pályázati benyújtás előtt nem kezdhetőek meg. Megkezdett beruházáshoz a hatályos jogszabályok alapján nem adható vissza nem térítendő támogatás.


Szijjártó Péter szerint az európai uniós országok közül Magyarországon kell biztosítani a legolcsóbb energiát az ipar számára. Magyarország a teljesítményével jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy Európa újra megerősödjön - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Berlinben a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP) tartott előadásában – számolt be a privatbankar.hu. A miniszter a következő időszak céljairól szólva kiemelte, hogy az európai uniós országok közül Magyarországon kell biztosítani a legolcsóbb energiát az ipar számára, és ötmillióra kell emelni a foglalkoztatottak számát.


Nehéz helyzetbe kerültek a közműcégek, alig két hónapjuk maradt arra, hogy auditáltassák a számlázási rendszerüket. Ha év végéig nem sikerül, nagy a baj, nem minősített rendszerből kiadott számla ugyanis már nem lesz érvényes. A kormány úgy alakítgatta a szabályokat, hogy csak egyetlen cég végezheti el a minősítést. Neki kellene most csaknem ezer céggel szerződnie – jelezte az index.hu. Tömeges csődhelyzet és energiaellátási krízis jöhet a Magyar Energiakereskedők Szövetsége szerint, ha nem lép a kormány. Csaknem ezer közműcégnek kellene ugyanis auditáltatni a számlázási rendszerét év végéig, az auditálással azonban egy októberben kihirdetett törvény szerint mindössze egyetlen céget lehet megbízni. Aki nem tartja be a határidőt, becsukhatja a boltot.


Idén is az E.ON csoporttal közösen rendezi a GreenDependent Intézet az EU energia-menedzsment és társadalmi befektetés díjas EnergiaKözösségek elnevezésű háztartási-közösségi energiamegtakarítási versenyt. A verseny során a résztvevő közösségek megtanulják, hogyan érhetnek el jelentős energiamegtakarítást otthonukban, beruházás nélkül, úgy, hogy közben jól együttműködő kis közösségeket alakítanak, hiszen együtt spórolni is könnyebb és élvezetesebb. A verseny célja, hogy a családok, háztartások energiatudatosságát és energiahatékonyságát növelje, és ezen keresztül is népszerűsítse a klímabarát, zöld életmódot. A program érdekessége, hogy a háztartás minden tagját igyekszik bevonni a versenybe, a háztartások, családok pedig közösségeket alakítanak, így a jelen és jövő nemzedékei együtt tanulhatják és gyakorolhatják a környezettudatos, fenntartható életmódot.


Európai Uniós pályázat segítségével napelemeket telepítettek a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tetejére, a rendszer segítségével jövőre már az intézmény működéséhez szükséges villamosenergia több mint kétharmadát a gimnázium maga állítja elő megújuló energia felhasználásával. Az újenergiak.hu szerint a beruházás keretében 64 db 250 wattos napelem került telepítésre, összesen 16 kW teljesítménnyel, a napelemek által előállított egyenáramot egy háromfázisú, 17 kVA teljesítményű inverter alakítja váltakozó árammá és táplálja az épület belső hálózatára. A napelemek a gimnázium Budapest I. kerület, Krisztina tér 4. alatti épületének udvari tetőfelületén kerültek elhelyezésre, az inverter pedig a padlástérben lett telepítve.


A PannErgy Nyrt. két leányvállalata, a DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft., valamint az Arrabona Geotermia Kft. 18 millió eurós (mintegy 5,5 milliárd forint) hitelmegállapodást kötött a Magyar Export-Import Bank Zrt.-vel (Eximbank) a Győr térségében megvalósuló geotermikus beruházások hátralevő szakaszainak projektfinanszírozására közölte a cég – idézi az epoc.hu. A megállapodás révén a hitelfelvevőknek az Eximbanktól összesen közel 18 millió euró összegben, hosszú távú beruházási célú finanszírozási keret felhasználására lesz lehetősége. A Győri Geotermikus Projekt első kútjának fúrása júniusban kezdődött, a munkálatokat a DD Energy Termelő és Szolgáltató Kft. irányítja. Az akkori tájékoztatás szerint a Győr mellett fekvő Pér községnél elindult beruházás várhatóan évi 340-400 terajoule hő leadását biztosíthatja. A projekthez a PannErgy Csoport egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el tavaly szeptemberben az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának pályázatán.


A Magyar Tudomány Ünnepének idején egy hétre ismét kinyitják kapuikat a tudomány iránt érdeklődők előtt az MTA kutatóhálózatának intézményei. November 17-től 21-ig színes programokkal, laborlátogatásokkal, előadásokkal várják a látogatókat a „Kutatóhelyek tárt kapukkal" rendezvényein. Az országos programokat ide kattintva lehet megnézni.


Az Eni első helyezést ért el a Transparency International vállalati átláthatóságot vizsgáló éves felmérésében. A nemzetközi szervezet a korrupcióellenes programokat, a szervezeti átláthatóságot és a kulcsfontosságú pénzügyi információk teljes körű közzétételét vizsgálta – tette közzé a Tigáz. Az Eni 7.3 pontot ért el azon a 10 pontos skálán, melyen a Transparency International a világ 124 legnagyobb vállalatának átláthatóságért tett törekvését értékelte. Az olasz cégcsoport a korrupcióellenes törekvések kategóriájában 96%-ot, a szervezeti átláthatóság területén pedig egyedülálló módon 100%-os eredményt ért el. A Tigáz Zrt. a Transparency International egy korábbi, 2013-as magyarországi jelentése szerint a TOP 10 között végzett a félszáz, hazánkban működő nagyvállalat átláthatóságát mérő felmérésben. A vizsgálat során a Tigáz 88%-os eredményt ért el, ezzel a magyar energetikai szektor legátláthatóbb szereplője.


Jelentősen többe kerül a gáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól való függésnek, hanem az orosz importtól való függésnek köszönhető. A tartósan olcsó gázhoz a szomszédos országokba menő vezetékekre lenne szükségünk, amelyeken keresztül hozzánk is eljuthat az orosszal versenyző nyugat-európai gáz. Az index.hu írása szerint ésszerűnek tűnik, hogy ha olcsóbb földgázt szeretnénk, akkor a legnagyobb szállítónkkal, Oroszországgal kell barátságban lennünk, és velük kell minél jobb üzleteket kötnünk. Hogy értékeljük ezt a logikát, megvizsgálták: mi határozza meg, hogy melyik országnak mennyibe kerül a gáz? Mennyit számít az importtól való függés, és mennyit az orosz importtól való függés?


Mint a Hír24 jelezte, Oroszország és Kína már a második gázszállítási előszerződést hozta tető alá idén, így a Gazprom több mint 400 milliárd dollár értékben szállít majd gázt Kínába. Az évi 30 milliárd köbméter gáz a szibériai vezetéken érkezik Kínába a következő 30 évben – írta a Bloomberg hétfőn. Elemzők szerint a lépés amellett, hogy nagy üzlet Oroszország számára, komoly politikai jelentőséggel is bír. Egy oxfordi elemző úgy véli, hogy az ukrajnai orosz agresszió miatti nyugati szankciók komolyan veszélybe sodorhatják az orosz költségvetést, mivel fő bevételi forrásuk az energiaexport, ami az olajárhoz van kötve. A mostani megállapodás ezt ellensúlyozhatja, így egyfajta válasz a nyugati szankciókra, amely pénzügyileg is találkozik Kína törekvésével, hogy a jüant tegyék meg az elsőszámú valutának a világban a dollár helyett. Kína az USA külföld felé fennálló államadósságának fő finanszírozója. Az USA teljes tartozásának 47 százaléka Kína és Japán között oszlik meg, 30 százalék esik Kínára, ők ezt dollárban finanszírozzák. A Kommerszant orosz napilap - az MTI tudósításában - azt emelte ki a mai orosz-kínai megállapodásból, hogy a szibériai gázvezeték megépítéséhez a kínaiak nem adnak hitelt az oroszoknak. És ez késleltetheti az orosz állami energetikai cég többi beruházását, így a Bulgárián és Magyarországon keresztül tervezett Déli Áramlat megvalósítását is.

A megállapodásról a vg.hu azt közölte, hogy a Kínába irányuló orosz földgázszállítás mértéke középtávon meghaladhatja az Európába szállítottat - jelentette ki Alekszej Miller, az orosz Gazprom vezérigazgatója Pekingben, miután a kínai és orosz részről vasárnap újabb keretmegállapodást írtak alá az orosz gázexport növeléséről. Miller újságíróknak elmondta, az új szerződések tükrében a "nyugati útvonalon" történő szállítással 30 éven át évi 30 milliárd köbméterrel nőhet a Kínába irányuló export. Az ezt előirányzó tárcaközi szándéknyilatkozat mellett a vállalatok közti szállításról szóló megállapodást a Gazprom és a kínai energiaipari órás a China National Petroleum Corporation (CNPC) első embere szentesítette.


Visszaesett a Gazprom európai exportja az idei első kilenc hónapban a tavalyi azonos időszakhoz képest. A Gazprom pénteken azt közölte, hogy európai gázkivitele 114,246 milliárd köbméter volt a szeptember végével záródott idei első háromnegyed évben, ami 3,6 százalék csökkenés éves összevetésben – közölte a napigazdasag.hu. Az orosz földgáz legnagyobb vásárlója továbbra is Németország (27,592 milliárd köbméter), Törökország (20,744 milliárd köbméter) és Olaszország (18,364 milliárd köbméter) volt. Tavalyhoz képest azonban Németország 6,5 százalékkal, Olaszország pedig 3,2 százalékkal csökkentette gázimportját, Törökország ugyanakkor 7,2 százalékkal növelte az orosz földgáz behozatalát.


Magyarország azt tervezi, hogy felújítja az Ukrajnába irányuló gázszállításokat decemberre - jelentette ki a Naftohaz ukrán állami energiaipari konszern vezetője egy hétfői lapinterjúban – a portfolio.hu szerint. Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportálnak adott, az interneten közzétett terjedelmes interjúban Andrij Kobolev, a Naftohaz igazgatótanácsának elnöke elmondta, hogy jelenleg Szlovákia felől maximális, Lengyelország felől pedig "jó mennyiségben" áramlik a földgáz Ukrajnába, míg Magyarország irányából szünetel a szállítás. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. szeptember 25-én jelentette be, hogy határozatlan időre leállítja a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást Ukrajna felé. Ezt megelőzően Magyarország felől - a maximálisan lehetséges 16,8 millió helyett - 3-4 millió köbméter földgáz érkezett naponta Ukrajnába.


Az ukrán kormány pénteken elfogadott rendeletében előírta az ipari, az energia- és hőtermelő vállalatoknak, hogy csak a Naftohaztól szerezhetik be a működésükhöz szükséges földgázt december 1. és február 28. között. Mintegy 80 vállalatot, köztük a Zaporizssztal fémfeldolgozó kombinátot és a Motor Szics nevű, a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat gyártó vállalatát is érinti a döntés – jelezte a hvg.hu. Így leállíthatják tevékenységüket a magántulajdonban lévő ukrán gázkitermelő és- szállító vállalatok - írta szerdán az ukrán sajtó szakértők véleményét idézve.


Korunk egyik legjelentősebb kérdése a villamos energia tárolásának megoldása. A világon számos helyen működnek kísérleti technológiákon alapuló energiatároló rendszerek. Az iparág viszont nem egységes ezek megítélésében, hiszen az új fejlesztések gazdasági megtérülése a változó környezetre reagál, hatékonysága, területi alkalmazhatósága folyamatosan bővül. A logisztikama.hu cikkében az energiatárolás különböző lehetőségeit mutatják be.


Az év végén megindul a kitermelés a Mol Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Mol Kalegran kurdisztáni, Akri-Bijeel blokkjában elhelyezkedő Bijell-1 kúton – jelentette be Alexander Dodds, a Mol-csoport kutatás-kitermelési ügyvezető igazgatója Erbilben – közölte a vg.hu. Hozzátette: kezdetben a Bijell-1 naponta 2300 hordó olajat ad majd, de a vállalat rövidtávú célkitűzése az, hogy napi 10 000 hordó olajat hozzanak a felszínre. A tervek szerint a térség másik kereskedelmi értékű találatánál, a Bakrman-1 kúton 2015 második negyedévében 2000 hordóval, szintén megkezdődhet a kitermelés, a mezőfejlesztések eredményeként pedig a blokk összkitermelése a jövő év végéig elérheti a napi 35 000 hordót.

Arról pedig a napi.hu számolt be, hogy bővül a Mol északi-tengeri portfóliója, miután a cég sikeresen pályázott az Egyesült Királyság 28. kutatásilicensz-kiírásán - jelentette be az olajtársaság szerdán a BÉT honlapján. A társaság tájékoztatása szerint négy operátori licenszet ajánlottak fel számára. Az új blokkok az Északi-tenger középső, Egyesült Királysághoz tartozó részén - annak kontinentális talapzatán - helyezkednek el. A felajánlott licenszekhez kutatófúrási kötelezettség nem tartozik, amennyiben azonban a kezdeti fázis időszakának végéig nem történik fúrás, a licensz automatikusan lejár.


A Bécsi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki és Gazdaságtudományi kara költözhetett be Ausztria első olyan irodaházába, amely több energiát termel, mint amennyi az éves felhasználása. Az épület homlokzatát és tetejét is napelemek borítják. Mint a greenfo.hu jelezte: elsősorban napenergiával biztosítják az irodaház energiaigényét. A pluszenergia háznak nevezett épületben ezen kívül fűtésre használják a szerverek által megtermelt hőt, energiavisszanyerő rendszert alkalmaznak a lifteknél és optimalizálták az árammal működő berendezéseket is. „Ez a toronyház először ad lehetőséget arra, hogy éves szinten nézve kevesebb energiát használjunk fel, mint amennyit az elektromos hálózatba betáplálunk. Ilyen a világon még nem volt.” – mondja Thomas Bednar projektvezető a Wissenschaftsministeriummal (Tudományok Minisztériuma) és a Bundesimmobiliengesellschafttal (Állami Vagyonkezelővel) közösen megvalósított épületről.


A Siemens Wind Power and Renewables divíziója összesen 137 onshore szélturbinát állít működésbe 2015 év végéig, melyek több mint 100 ezer ontariói háztartás energiaigényét lesznek képesek kielégíteni. A megállapodások szerint a Siemens 91 egység SWT-2.3-101-es szélturbinát szállít a Samsung Renewable Energy Kft. számára a cég Armow Wind projektjéhez, míg 46 SWT-2.3-103-as turbinát a Suncor Energy Kft.-nek Cedar Point II. projektjéhez. A vállalat mind a két megrendelés esetében vállalta a turbinák szállítását, szerelését és üzembehelyezését is, ráadásul a két projekthez szükséges 137 tornyot Kanadában, helyi acélból gyártatja le. A szélturbinák kereskedelmi célú üzembe helyezése várhatóan 2015 végén történik meg.


Készül Hollandiában a világ első napenergiát termelő kerékpárútja, sőt, hamarosan át is adják. Egyelőre csak 70 méter hosszú, de ha beváltja a hozzáfűzött reményeket, lesz még hosszabb is – jelezte az alternativenergia.hu, A Solaroad egy 2,5-ször 3,5 méteres előregyártott panelekből összerakott út. A napelemeket a vastag, érdesített felületű üveggel borított panelek rejtik magukban. A tervezők szerint az út alá dugott napelemek 30 százalékkal kisebb hatékonysággal működnek ugyan, mint a háztetőkre szerelt panelek, de cserében nagy felületet lehet velük beborítani, és kevésbé rontják a városképet. Az Amszterdamtól 25 kilométerre fekvő Krommeniében indított beruházás 1,5 millió euróba került.


A zöld bizonyítványok flamand rendszere összeegyeztethető az uniós joggal. A tagállamok ösztönözhetik a villamosenergia?szolgáltatókat arra, hogy támogassák a zöld villamos energia nemzeti termelők általi termelését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében – közölte a jogiforum.hu. A C?204/12–C?208/12. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet - Essent Belgium NV kontra Vlaamse Reguleringsinstantie voor de Elektriciteits? en Gasmarkt. A zöld villamos energia támogatásáról szóló irányelv értelmében a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia fogyasztásának a saját területükön való fokozására. Ezenkívül létre kell hozniuk a származási garanciák rendszerét annak érdekében, hogy a zöld villamosenergia-termelők bizonyíthassák, hogy az általuk értékesített villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. Amennyiben e termelők bizonyítják a villamos energia zöld eredetét, a származási garanciákat a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük.


"Teccenek tudni, mi az a Peabody’s Powder River Basin Operations?" teszi fel a kérdést a 444.hu. Nos, ez a Wyoming állambéli üzemcsoport így együtt évi 130 millió tonnás termelésével a világ talán legnagyobb szénbánya-vállalkozása, a Peabody-féle bányabirodalom gyöngyszeme. Az Egyesült Államok elektromos energia-igényét mintegy 40%-ban szénből termelik meg, az energiaiparban felhasznált szén 12%-a ebből a bányacsoportból származik. Erről az üzemről és Amerika fosszilis energiahordozó-politikájáról készített riportot a Guardian, mintegy gyakorlati ellenpontozásként a nemrég lezajlott ENSZ-klímacsúcshoz. Bár Obama előszeretettel nyilatkozik arról, hogy a globális felmelegedés rossz, a megújuló energia jó, értem, a valóságban valahogy mégis prosperálnak a szénbányák. A wyomingi bányakomplexum jelenlegi tervei szerint mintegy 25-30 év alatt kitermelik majd az itt található hárommilliárd tonnányi szenet, és ez a szén persze szén-dioxidként mind a légkörbe jut majd, ahol tovább erősíti az üvegházhatást. Akkor is, ha a szénipar számára még maga ez a kifejezés is tabu.


A politikusok addig vitatkoztak azon, hogy van-e klímaváltozás vagy nincs, amíg késő lett. Ahelyett, hogy lassították volna az üvegházhatású gázok kibocsátását, még gyorsult is, annyira, hogy mostanra visszafordíthatatlanná vált a folyamat – írta a privatbankar.hu. Október végén került nyilvánosságra a részben az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) által készített új dokumentum, amely szembesítette a világ döntéshozót és közvéleményét az eddigi klímapolitika teljes kudarcával. A jelentés szerint 1970-2010-ig nem csökkent, hanem nőtt az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása, és minden figyelmeztetés és igyekezet ellenére 2000 és 2010 között különösen gyorsan emelkedett. A szén-dioxid kibocsátás beárazása hozott némi eredményt pl. Európában, de az erőfeszítések messze nem elegendőek.


Váratlan és jelentős megállapodás az Egyesült Államok és Kína között a klímaváltozás kapcsán – jelezte az epoc.hu. Az Egyesült Államok és Kína Pekingben tárgyaltak az APEC nevű kereskedelmi egyezményről, de egy olyan bejelentést is tettek, ami az egész világot meglepte: aláírtak egy klímaváltozás elleni megállapodást, amelyben Barack Obama és Hszi Csin-ping elnökök vállalták, hogy országaik üvegházhatású gázainak kibocsátását harmadára csökkentik az elkövetkező két évtizedben. Az egyezség alapján az Egyesült Államok vállalja, hogy 2025-re 26–28%-al csökkenti a szén-dioxid kibocsátást (ezt a szintet 2005-ben határozta meg). Kína vállalta, hogy 2030-nál nem későbbi időpontra éri el a szén-dioxid-kibocsátási maximumát, továbbá a nem fosszilis üzemanyag-használatot is megnöveli ugyaneddig az évig 20%-kal.


A Brent típusú olaj ára hordónként 80 dollár alá csökkent - ami újabb négyéves mélypont -, miután a csütörtöki adatok szerint lassult a kínai gazdaság növekedése októberben – jelezte a vg.hu. A világ legjelentősebb energiafogyasztójának számító Kína ipari termelési és beruházási rátájának növekedési üteme csaknem 13 éves mélypontra lassult októberben. Ez megfelel a várakozásoknak, ami szerint mérséklődni fog az ázsiai ország üzemanyag-igényének növekedése. Jövőre 1 millió hordóval, napi 29,2 millió hordóra csökken az igény a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajtermelése iránt a szervezet eheti előrejelzése szerint. A 12 tagú OPEC adja a világ olajtermelésének csaknem harmadát.


Éves szinten 38 százalékkal, 19,6 milliárd koronára csökkent a cseh energetikai művek (CEZ) adózott nyeresége az idei év első kilenc hónapjában - közölte Daniel Benes, a CEZ vezérigazgatója szerdai prágai sajtótájékoztatóján – tudósitott az Energiainfo. Az energetikai csoport forgalma a január-szeptemberi időszakban kilenc százalékkal, 147 milliárd koronára esett vissza. A cég elemzése szerint a nyereségcsökkenés legfőbb oka az áram árának folyamatos esése, valamint az év eleji rendkívül meleg időjárás, amelynek következtében kevesebb hőenergia fogyott. Az EBITDA (kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti eredmény) az első kilenc hónapban 15 százalékkal 54,7 milliárd koronára esett vissza. Benes azt mondta: egész évben a CEZ 72 milliárd koronás EBITDA mutatóval számol.


Romániában a lakosság és a cégek által a fogyasztásért fizetett villanyszámla közel háromnegyedét az állam és a szolgáltatók által behajtott adók, illetékek és szállítási költségek teszik ki – írja a Krónika című erdélyi hírportálra hivatkozva a blikk.hu. Noha az Európai Unión belül Romániában a legolcsóbb az elektromos energia előállítása, a Curs de Guvernare hírportál elemzése szerint az országban minden 12 eurócentből 4 eurócentbe kerül az elhasznált elektromos áram, további 4 eurócentbe kerülnek az adók és illetékek, a szolgáltatónak pedig 5 eurócentet kell fizetni a szállításért.


A török kormány leállított egy energetikai beruházást a környezetvédők tiltakozásának hatására – jelezte a keletport.hu. A Kolin építőipari nagyvállalat a kelet-törökországi Yirca városánál egy széntüzelésű hőerőmű létesítésére készült. A terveket már hivatalosan jóváhagyták, el is kezdődtek a munkálatok. De a terület megtisztításához ki kellett vágni hatezer olajfát. Ez a liget már évszázadok óta nagyon nagy becsben állt a helyiek szemében. Amikor először szóba jött az erőmű építése aláírásgyűjtés kezdődött az olajfák megmentéséért. De ennek nem lett semmi hatása. A múlt héten bulldózerek jelentek meg Yirca mellett és letarolták a több ezer, évszázados olajfát. Ettől elszabadultak az indulatok. Most már az utcára vonultak a Yirca lakói, a megmozdulásban több környezetvédelmi szervezet, így például a Greenpeace törökországi csoportja is részt vett. A demonstráció nagy visszhangot kapott a török sajtóban és a tv állomásokon is. A tiltakozók az Államtanácshoz, az ország adminisztratív ügyekben illetékes bíróságához fordultak. A testület azonnal összeült és szokatlanul gyors döntést hozott: elrendelte az erőmű építésének leállítását.


Több mint 5 éves mélypontra esett a szén árfolyama a túlkínálatos piacon. A Glencore az árfolyam zuhanásának fékezése érdekében három hétre leállítja ausztráliai kitermelését, mely a szektortársakat is hasonló lépésre sarkallhatja - írja a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. Az Indonesia Coal Mining Association elnöke a Glencore lépését pozitívan értékelte, elmondása szerint most más társaságokon a sor, hogy hasonló lépéseket tegyenek. A Glencore leállása mintegy 5 millió tonnával csökkentheti a kínálatot (ez 2,5 százalékát jelenti a 2014-es ausztrál exportnak). Elemzők szerint ugyanakkor ez önmagában kevés lesz ahhoz, hogy érdemi hatással legyen a milliárd tonnás szénpiacra.


A zentai községi tanács a városi távfűtés díjával kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lenne szerencsés emelni a szolgáltatás díját, és ebben sikerült is megállapodni a távhőszolgáltatást végző cukorgyárral. Amint azt Varga Viktor, a községi tanács tagja elmondta, a központi fűtéses lakásokban élőknek egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy megdrágul a fűtés. A magyarszo.com szerint nagy valószínűséggel az idén már nem lesz semmiféle ármódosítás, bár rendkívüli helyzetek adódhatnak, például, ha drasztikusan romlik a dinár árfolyama a dollárhoz viszonyítva, ami tovább drágíthatja a külföldről érkező földgázt.

(Az összeállítást készítette: Mayer György)

Heti hirarchivum