Heti hírvilág (2014. november 3 – 9.)
A munkavállalók bérére, a telephely- és környezeti hatásvizsgálati költségekre, illetve a jövőre már megkezdődő tervezésre fordítják azt a 28 milliárd forintot, amely a jövő évi költségvetés tervezetében szerepel a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésére – mondta az M1 Ma reggel című műsorában Aszódi Attila, az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. A Paks II. Fejlesztő Zrt. eddig az MVM kötelékébe tartozott, most azonban a hatékonyság kedvéért átkerül a Miniszterelnökség közvetlen irányítása alá. Ennek megfelelően a 28 milliárd forint egy részét a projekttársaságban dolgozó több mint száz munkavállaló bérére, működésére fordítják – jelentette ki Aszódi Attila. A munkatársak jelenleg elsősorban az orosz-magyar tárgyalásokkal, a szerződések előkészítésével, a műszaki részletek tisztázásával foglalkoznak – részletezte. A létszám a jövő év végéig 200 főre bővül, hiszen egyre több emberre van szükség. Fontos kiadás lesz 2015-ben, hogy megkezdődik a telephely-vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati munka is – folytatta. „Van egy nagyon helyénvaló kötelezettség is: a környezeti hatásokat fel kell mérni, és ezt a környezetvédelmi hatóságnak, a környékbeli országoknak és a magyar lakosságnak be kell mutatni” – tette hozzá.
Sikeres volt az Atomenergetikai Múzeum mindhárom rendezvénye – számoltak be erről az atomerőmű honlapján. Három rendezvénnyel vett részt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Múzeumok Őszi Fesztiválja elnevezésű országos programsorozatban. A Régen volt, hogy is volt? elnevezésű rendezvényen történeti időutazásra hívták az érdeklődőket. Pónya József, az atomerőmű első vezérigazgatója és Kováts Balázs, az 1. és 2. blokk tudományos indításvezető-helyettese, az ESZI alapító igazgatója elevenítették fel az atomerőmű építését, Paks várossá válását. A diákoké volt a főszerep a Jövő energiája rajzversenyen, ahol középiskolás diákok mérték össze rajztudásukat. Legalább négyfős csapatokban dolgoztak a fenntarthatóság, a környezetvédelem témaköreiben. A „Játszd újra, tekerd gyorsabban!” című fesztiválzáró zenés közönségtalálkozón pedig Lukács Peta, a Bikini gitárosa szólaltatta meg elektromos gitárját egy szobabicikli tekerésével generált áram segítségével. A rendezvény fénypontja az a lehetőség volt, hogy a jelentkezők saját hangszerükön jam-sessiont játszhattak az ország egyik legképzettebb gitárosával.
Egyetlen érdeklődő sem jelent meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) paksi közmeghallgatásán, amelyet a nukleáris hatóság a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója bővítése témájában szervezett – jelezte a Paksi Hírnök. Nagyon szomorú vagyok, hogy ilyen érdektelenség kísérte a közmeghallgatást, aminek éppen az lett volna a lényege, hogy megismerjük a lakosság véleményét, állásfoglalását, hogy mindenki tájékozódjon, mi zajlik a környezetében – foglalta össze Fichtinger Gyula főigazgató. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója az atomerőmű elhasznált üzemanyagának tárolására szolgál ötvenéves időtartamra. Jelenleg húsz kamrája van a modulárisan bővíthető létesítménynek. Az engedélyezési eljárás a 21-33-as kamrákra vonatkozik. A létesítményben jelenleg 8077 kazettát tárolnak. A cél és egyben elvárás, hogy minden esetben legyen elég kapacitás az atomerőműből átszállított fűtőelemek fogadására. Az ütemezés szerint négy kamrát építenek 2017-ig, majd újabb négyet 2025-ig, végül pedig 2033-ra megépítik az utolsó öt kamrát tartalmazó modult.
Az Országos Atomenergia Hivatal a honlapján jelezte, hogy a közmeghallgatáson az OAH és az engedélykérelmet benyújtó RHK Kft. képviselőin kívül részt vettek az eljárásba bevont szakhatóságok (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal) munkatársai is. A közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvet legkésőbb az eljárás végéig közzéteszi az OAH.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség október végén ötnapos konferenciát tartott Bécsben a nukleáris biztosítéki ellenőrzésben érintett hatóságok, kutatóintézetek és a nukleáris létesítmények üzemeltetői számára. A stratégia, a megvalósítás, a szakemberek, a technológiák és a felszerelések, a koncepciók és az elméleti megközelítések, a detektálás, az elemzési módszerek, valamint a képzés rendszerszemléletű összekapcsolása és összehangolása fő témaként szerepelt a rendezvényen. Az Országos Atomenergia Hivatal részéről Vincze Árpád főosztályvezető, valamint Stefánka Zsolt osztályvezető vett részt a konferencián, ahol három előadást is tartottak – közölte az OAH.
Ugyancsak az OAH honlapján jelent meg, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen december 3-án ismeretterjesztő konferenciát rendez „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel. Az immár tizenötödik alkalommal sorra kerülő regionális konferencián neves előadók tekintik át mindazokat a nukleáris témájú kérdéseket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. A konferenciával párhuzamosan a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Mecsekérc Zrt. kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Nukleáris Társaság a szünetben műszeres bemutatót tart, ahol a résztvevők beszélgethetnek a szakemberekkel az atomenergia alkalmazásáról.
Megkezdte az épülő belarusz atomerőműnek készülő szivattyúk gyártási előkészítését a Roszatom magyarországi vegyesvállalata, a Ganz EEG Kft – közölte az AtomenergiaInfo. A Ganz összesen nyolc nagy teljesítményű keringető szivattyút gyárt az osztroveci két, egyenként 1200 MW-os blokk számára. A hűtővízrendszerhez tervezett gépek gyártása előtt a gyár elkészíti az óriási szivattyúk méretarányosan lekicsinyített modelljét és az úgynevezett kisminta-mérésekkel igazolják a majdani nagy szivattyúk paramétereit. A kisminta várhatóan az év végéig készül el.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo jelezte. hogy a Ganz EEG Kft. atomerőművi átrakói tudják mindazt, ami a mai 3+ generációs atomerőművekben elvárás, sőt egy sor területen a magyar vállalat a konkurencia előtt jár. Az átrakási technológiával szemben a legfontosabb követelmény a prioritást élvező biztonság és ennek részeként a tökéletesen megbizható működés, az átrakási idő csökkentése és a költséghatékonyság. A Ganz EEG és elődeinek több mint három évtized fejlesztésein alapuló korszerű átrakó berendezései élen járnak e mutatók tekintetében. Mindez az orosz anyacég, a Roszatom gépgyártó holdingja, az Atomenergomas Nyrt. keretein belül egyértelmű versenyelőnyt biztosít a vállalatnak.
Elkezdődött az oroszországi Rosztov-4 blokk konténment épület fedelének behelyezése – nyilatkozta a Roszatom Állami Atomenergetikai Vállalatcsoport képviselője – idézte szintén az AtomenergiaInfo. A vállalatcsoport bejelentése szerint a 104 tonnás, több mint 40 méter átmérőjű alsó darab már október 12-én a helyére került, ezért megkezdődhetett a kupola felső részének a betonozása. A 160 tonnás felső rész jelenleg ugyan még szerelés alatt áll, azonban ha ez a helyére kerül, akkor a konténment épület teljesen elkészül. A szereléssel egy időben elkezdődött a 45 méter hosszú és 75 tonnás polár daru építése is. Az építés és a beüzemelés után pedig elkezdődhet a főberendezések és a csővezetékek beemelése és beszerelése.
Arról is az AtomenergiaInfo tudósított, hogy Oroszországban a Roszatom Vállalatcsoporthoz tartozó Szibériai Vegyi Kombinát befejezte az ETVS-5 típusú kísérleti nukleáris üzemanyag előzetes vizsgálatát. Az új üzemanyagot három évig a Belojarszk-3, BN-600 típusú nátriumhűtésű gyorsreaktorban fogják majd tesztelni. A kevert urán-plutónium-nitrid üzemanyag egy prototípus üzemanyag a kísérleti demonstrációs Brest-OD-300 reaktorhoz, amely a Szibériai Vegyi Kombinát telephelyén fog megépülni. A tervek szerint 2016-ban kezdik el építeni a kísérleti ólomhűtésű gyorsreaktort, amely várhatóan 2020-ban üzemelni fog.
Pavol Pavlis gazdasági miniszter Mohiban tett látogatása során bírálta az atomerőmű 3. és 4. blokkjával kapcsolatos munkálatok menetét. Hangsúlyozta: elégedetlen az építkezéssel – jelezte a hirek.sk. Pavol Pavlis azt is leszögezte, hogy az állam a jövőben sokkal intenzívebben figyeli majd az építkezési munkálatok menetét. „A gazdasági tárca mától kezdve a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezése kapcsán minden nap az olaszok nyakán liheg majd. Kissé megütköztem azon, hogy én vagyok az első miniszter, aki négy év után eljött ellenőrizni az építkezést, s személyesen tekintette meg az állapotát. Nem vagyok elégedett. Az ilyen ellenőrző napoknak mától fogva természetessé kell válniuk“ – fogalmazott. A Szlovák Villamos Művek (SE) vezérigazgatója, Luca D'Agnese elismerte, hogy késnek a munkálatok. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Mohiban is ugyanúgy járnak el, mint más hasonló európai projektek esetében. Hozzátette: áprilistól mindkét részvényes igyekszik közös nevezőre jutni és megoldani az esetleges problémákat és kritikus pillanatokat.
A szakembereknek szerdán le kellett állítania a délnyugat-csehországi Dukovany atomerőmű két blokkját. Eltört a hűtőrendszer egyik csővezetéke – közölte a bumm.sk. A cseh közszolgálati rádió értesítette a nyilvánosságot a balesetről. A Dukovany erőműnek összesen négy blokkja van, ebből kettőt kellett leállítani. A technikai biztonsági rendszereket hűtőrendszerének egyik csővezetékével már hétfőn problémák voltak. Az üzemzavar elhárításának céljából állították le a hármas és a négyes reaktort. Az szlovák közszolgálati hírügynökség szűkszavú tájékoztatójából kiderül, hogy a sérült cső négy méteres mélységen van. A javítása heteket vesz igénybe. A leállított két blokk együttes teljesítménye 1000 megawatt, ez az egész Cseh Köztársaság villamosenergia-fogyasztásának 10 százaléka.
A The New York Times úgy tudja, Irán előzetesen beleegyezett abba, hogy Oroszországba szállítaná uránkészlete jelentős részét, amennyiben sikerül tető alá hozni egy széles körű nukleáris egyezséget a Nyugattal – értesült az Energiainfo. Az újság lehetséges áttörésként értékelte a fejleményt, amelyről a tárgyalási folyamatban részt vevő tisztviselők és diplomaták közlése alapján számolt be. A javasolt megállapodás értelmében az Oroszországba szállítandó uránt fűtőelemekké alakítanák a Busehrben működő atomerőmű, Irán egyetlen ilyen polgári célú létesítménye számára - írta a The New York Times, megjegyezve, hogy az üzemanyagrudakat rendkívül nehéz lenne később nukleáris fegyverekhez felhasználni.
A Zhejiang tartományban, Kína keleti részén található Fangjiashan-1 blokk elérte a kritikusságot, jelentette be a Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat (China National Nuclear Corporation – CNNC). Mint az Energiainfo jelezte, a kínai tervezésű CPR-1000 típusú nyomottvizes reaktor október 21-én, helyi idő szerint 14:52-kor volt először kritikus. A kínai nukleáris hatóság október 20-án adott engedélyt a blokk kritikus állapotba hozására. A CNNC szeptember 1-jén jelentette be, hogy megkezdődött az első 157 db fűtőelem-köteg berakása a reaktorba. A műveletet 49 óra alatt fejezték be. A Fangjiashan telephelyen két kínai tervezésű CPR-1000 típusú nyomottvizes reaktor létesítése folyik. A telephely a meglévő Qinshan atomerőmű közelében helyezkedik el, ahol hét atomerőművi blokk üzemel.
Újabb drónt észleltek péntekre virradó éjjel egy francia nukleáris kutatóközpont felett az országi déli részén található Marcoule-ban - közölték rendőrségi források – s zámolt be a hírről az inforadio.hu. A kutatóközpont felelőseit kihallgatták, akik feljelentést is tettek, de a hatóságok semmilyen nyomát nem találták sem a kereskedelmi forgalomban kapható pilóta nélküli repülőgépnek, sem az azt irányító személyeknek. Pénteken derült ki az is, hogy szerdán a Saint-Albanban található atomerőmű felett is elrepült egy drón, amiért az igazgatóság feljelentést tett. Ezzel 18-ra emelkedett az elmúlt hónapban atomerőművek közelében észlelt rejtélyes drónrepülések száma.
A Lockheed Martin Corp. repülés- és haditechnológiai óriáscég bejelentette, hogy olyan áttörést értek el a fúziós energia használatában, melynek köszönhetően lehetséges lesz a teherautó-méretű atomerőművek létrehozása. Ráadásul a módszer nem termel radioaktív mellékterméket. A Reuters jelentésére hivatkozva azt írta a piacesprofit.hu. A hírügynökségnek Tom McGuire projektvezető elárulta, hogy négy éve dolgoznak azon a „kompakt fúziós energián” alapuló megoldáson, melyet a Lockheed Skunk Works névre hallgató telephelyén, az amerikai légierő 42-es számú bázisán állítottak össze a kaliforniai Palmdale-ben. Most érezték elérkezettnek az időt arra, hogy kormányzati és magánfinanszírozók után kutassanak a technológia piaci hasznosítására.
Biztos nem lesz szükség idén gázkorlátozásra, még az esetleges behozatali ingadozások esetén sem – mondta Horváth Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója Zsanán, ahol a hazai földgáztárolók működését mutatták be a sajtó képviselőinek – közölte a Paks-Press. A Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt. négy tárolójában 2,65 milliárd köbméter földgáz van, valamint a MMBF Földgáztároló Zrt. Szőregi Stratégiai Tárójában is rendelkezésre áll az előírt 920 millió köbméter biztonsági tartalék és további 700 millió köbméter kereskedelmi gázkészlet, így a teljes gázkészlet 4,3 milliárd köbméter, ezzel a tárolói kapacitás 68 százalékos feltöltöttségű, ami a becsült téli fogyasztás 69 százalékát fedezi. A zsanai tárolót még jelenleg is töltik, míg a két kisebb, a pusztaedericsi és a kardoskúti tárolóból már megkezdték a kitárolást – ismertette Fritsch László, az MFGT elnök-vezérigazgatója.
A Magyarországon betárolt földgáz mennyiségének növelését segíti az a pénteken megjelent kormányrendelet, amely felülírta a gáztörvény egyes részeit. A megjelenése napján hatályossá vált szabályozás a 2014/2015-ös gázévre vonatkozik, és 2014. december 31-ig lesz érvényben – adta hirül a vg.hu. Ebben az időszakban könnyebbé válik a versenypiaci gázkereskedőknek, a saját célra gázt importáló felhasználóknak, és adott feltételek mellett az egyetemes szolgáltatóknak gázt behozniuk abban az esetben, ha a behozni kívánt gázt hazai tárolókban kívánják elhelyezni. A könnyebbség abban áll, hogy amennyiben e társaságok bejelentik kapacitásigényüket a rendszerüzemeltetőnél egy magyar államhatáron lévő betáplálási pontra, akkor a rendszerüzemeltető köteles számukra úgynevezett megszakítható kapacitást biztosítani. A kapacitást havonta 25 gáznapra kell biztosítani.
Arról is a Világgazdaság írt, hogy nehezen, vagy sehogyan sem olvasható ki a nyilvánosan hozzáférhető adatokból, hová kerül az Oroszországból Ukrajnán át szeptember 26-tól az itteni betárolásra behozott, de még a Gazprom tulajdonában maradó, összesen majd 700 millió köbméter gáz. A jelzett napon e szállításra hivatkozva állíttatta le az FGSZ Zrt. a Magyarországról Ukrajnába történő, akkor napi 4-5 millió köbméteres kivitelt. Szeptember 26-tól az Ukrajna felől a behozatal napi 12-13 millió köbméterről 24-25 millió köbméterre emelkedett, az MFGT tárolóiba történt napi betárolás pedig 12-14 millió köbméterről 20-23 millió köbméterre nőtt. Ez utóbbi lendülete azonban mára napi 5 millió köbméter alá csappant. Az a csökkenés magyarázata, hogy az MFGT két kisebb tárolója már nem fogad gázt, és megkezdte a kitárolást, és hamarosan a harmadik tároló is átáll a kitárolásra. Már csak a zsanaiban folyik betárolás. (A betárolható mennyiség a tároló telítődésével is esik.)
Az önmagában nem sért uniós jogot, ha Magyarország a földgázvezetékek megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges engedélyeztetési eljárást különválasztja, ugyanakkor az engedélyeket objektív, átlátható, nyilvános és diszkriminációmentes feltételek alapján kell kiadni - közölte a Déli Áramlat magyarországi megépítését firtató újságírói kérdésre kedden Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság illetékes szóvivője az MTI szerint – amit az index.hu idézett. A szóvivő ugyanakkor úgy vélte, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett módosító indítványból nem derül ki, milyen feltételek alapján adhatja ki az építési engedélyt az energiahivatal, ezért a nyitott kérdések tisztázása érdekében Brüsszel közvetlen kapcsolatban van Budapesttel.
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz kapcsolódóan megnyitotta kapuit a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. A szakmai programokon a látogatók szakemberek vezetésével tekinthették meg a hazai villamosenergia-rendszer irányításának - a nagyközönség elől egyébként elzárt - központját – tudósított az eseményről a Paks-Press. A délutáni látogatáson kiderült, hogy az ország aktuális fogyasztása 5714 MW-volt, a hazai termelés ebből 3961 MW-ot tett ki, így közel 1900 MW import kellett a zavartalan ellátáshoz. A hazai termeléshez abban az időszakban a paksi atomerőmű 2017 MW-al járult hozzá. Kapás Mihály, a MAVIR Országos Diszpécser szolgálatának vezetője ismertetőjében azt hangsúlyozta, hogy a villamos energiának az a sajátossága, hogy nem tárolható, ezért mindig a pillanatnyi igényeknek megfelelő energiát kell termelni.
A meglévő épületállomány Magyarország jelentős vagyonát képezi, annak fenntartható és az energiahatékonysághoz jelentősen hozzájáruló fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen a jövőben. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia alapozza meg, hogy a következő évtizedekben mi történik és mennyire hatékonyan tud az épített környezet és annak használata hozzájárulni az országos primerenergia-felhasználás és károsanyag-kibocsájtás csökkentéséhez. Mindezek miatt a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elkészítette állásfoglalását a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetéhez, amely itt olvasható.
Lakásállományunk megfelelő szigetelésével jelentős mértékben javíthatnánk épületeink energiahatékonyságát, mérsékelhetnénk gázfelhasználásunkat, energiafüggőségünket, CO2 kibocsátásunkat, sőt a rezsiköltségünk is komoly mértékben csökkenne. Mint a Holnapház jelezte, a magyarországi háztartások nagyságrendben kétharmada él családi házban. Ez az épülettípus teszi ki az épületállomány 95 %-át. Ezek közül az 1967 előtt épültek vannak a legrosszabb energetikai állapotban, jónak/elfogadhatónak, azaz a jelenleg is érvényben lévő normáknak megfelelőnek pedig csak a 2007 után épületek tekinthetőek. Az ország energiafelhasználásának 40%-át adják a háztartások. A Knauf Insulation felmérései szerint a felhasznált energia 70%-át fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre fordítjuk. A legnagyobb megtakarítás tehát a fűtési és hűtési energiaszükséglet csökkentésével érhető el. Egy Magyarországon korszerűnek számító lakóépület energiafogyasztása 96 - 100 kWh/m2/év, ami kétszerese az EU korábbi 15 tagországában az egy lakásra vetített energiafogyasztásának. Ez az adat is jól mutatja, hogy - sajnos - milyen komoly megtakarítási potenciál van az itthoni lakásállományban és akkor még nem is beszéltünk a passzívházakról.
A földgáztüzelésű, gázmotoros, kapcsoltan villamos energiát és hőt termelő háztartási méretű kiserőművek telepítése akár 5-10 év alatt megtérülhet. A gyártásához rendelkezésre áll a magyar szakértelem és ipari kapacitás is, a lakossági elterjedést ösztönözhetné a vonatkozó szabályozás finomítása – írta az Energiainfo. A háztartási méretű kapcsolt – azaz a hőt és a villamos energiát azonos tüzelőanyag-bázison, párhuzamos termelő – erőművek telepítése lakossági felhasználás esetén, évi 3500-4000 órás üzemidő mellett, 8-10 év alatt megtérülhet, míg a vállalkozások ennek az időtávnak akár a fele alatt is visszanyerhetik a beruházási költségeket. A hazai gyártókapacitások a jelenlegi kereslet akár dupláját is képesek lennének kiszolgálni. A berendezések iránti lakossági keresletet, amely kitörést jelenthetne a hazai gázmotorgyártásnak, jelentősen növelhetné az erőművi kategóriára vonatkozó szabályozás finomítása, ami összességében a nemzetgazdaságra és a foglalkoztatásra is jó hatással lehetne.
A Strasbourg Club keretein belül működő, grazi székhelyű Zöld Energia Bizottság tagja 50, a területen jelentős szakmai know-how-val bíró európai város, köztük Miskolc, valamint számos környezetbarát üzleti technológia alkalmazásában érdekelt vállalat – ismertette a minap.hu. A szervezet legutóbbi hírlevelében ír többek között Miskolcnak a geotermikus energiafelhasználás terén betöltött kiemelkedő szerepéről, illetve a Zöld Nyíl projektről. Arról is szólnak, hogy Miskolc az első magyarországi város, mely zöld mintavárosként a Zöldebb Városokért (Green City) Mozgalom alapelvei mentén fogalmazza meg jövőképét és városfejlesztési stratégiáját, konkrét intézkedéseit pedig a fenntarthatóság köré építi.
Az ügyintézés korlátozása, illetve az előre fizetős mérők feltöltésének ellehetetlenítése miatt 15 millió forintra bírságolta az ELMŰ Nyrt. egyetemes szolgáltatót a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Súlyos hiányosságokat tárt fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal helyszíni ellenőrzés keretében a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-nél (ELMŰ Nyrt.) ügyfélszolgálatának működésében. A szolgáltató megsértette az üzletszabályzatában foglaltakat azzal, hogy indokolatlanul megrövidítette ügyfélszolgálati irodáinak nyitva tartását, korlátozta a telefonos ügyintézési lehetőségeket, valamint több napon keresztül ellehetetlenítette az előre fizetős mérők feltöltését. Ez utóbbi intézkedése a legkiszolgáltatottabb felhasználókat különösen hátrányosan érintette.
Nagy kiterjedésű áramszünet volt a fővárosban – közölte a noltv.hu. A belvárosi kerületek közterületeire kiterjedő áramszünet volt az péntek éjszaka Budapesten. Az ELMŰ elismerte, hogy egy számítógépük meghibásodása okozta az utcák sötétbe borulását. A hibát negyed óra alatt kijavították, de az okát még vizsgálják. Az áramszünet a lakossági áramellátást nem érintette. Az időkép.hu timelaps felvételein látszik, milyen sötét lett a városban egy pillanat alatt.
Megjelent az ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék „Erre van előre” kutatócsoportja és a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület gondozásában készült kötet. “Az ERRE VAN ELŐRE egyetemközi energiatervező kutatócsoport egyre nagyobb aggodalommal figyeli a hazánkban hozott energiapolitikai döntéseket. Magyarország az energiagazdálkodás környezeti teljesítményét (szennyezését) illetően eddig is az Európai Unió legutolsó helyeinek egyikét foglalta el, de a közelmúltban meghozott döntések olyan helyzetbe sodorják az országot, amelyből már nem nagyon látszik a kiút” - olvasható a kutatócsoport honlapján. A kutatócsoport 2011-ben „Erre van előre – Vision 2040 Hungary” címmel nyilvánosságra hozta azt a mintegy 150 oldalas jelentését, amely a hazai viszonyokra igazítva mutatja be ennek az elkerülhetetlen átmenetnek a kereteit, most pedig megjelent a kutatás második része, amely innen letölthető.
Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Tolna megyei Fürged térségében tervezett szélerőműpark. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megismételt eljárásban, négyéves engedélyezési folyamat után hozta meg a határozatot, amelyben kimondják, a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása – jelezte az origo.hu. A Fürged Szélerőmű Kft. eredetileg 36 széltornyot akart építeni Fürged, Magyarkeszi és Felsőnyék határában, majd a környezetvédelmi eljárás során ezt a számot tizenhatra csökkentették. Most már csak tíz, egyenként 1,8-2,3 megawatt teljesítményű erőművet terveznek. A szélpark összteljesítménye 18-23 megawatt lesz. Kilenc torony Fürged, egy Magyarkeszi külterületén épül.
Biomasszával működő kazánt helyeztek üzembe pénteken a nagytarcsai Petőfi lakótelepen, a berendezés csaknem 200 lakás fűtését és melegvíz-ellátását fogja biztosítani. – tudósitott az épülettár.hu. A 103 millió forintból megvalósult fejlesztés ünnepélyes záróeseményén Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a beruházás bizonyítja, hogy magyar gyártmányú kazánnal és Magyarországon megtermelt biomasszával ki lehet váltani az importált orosz földgázt, egyben munkahelyeket lehet teremteni. A lakótelep korábbi, évi közel 400 ezer köbméteres földgázszükséglete a projektnek köszönhetően a negyedére csökken. A csővezeték cseréje és a kazán hatásfokának javítása mintegy 100 ezer, a biomasszakazán pedig további 200 ezer köbméter földgáz megtakarítását teszi lehetővé.
Nyár óta eladó a Szlovák Villamos Művek 66 százaléka. A lehetséges vevők között lehet az MVM vagy a Mol is – legalábbis a 444-nek nyilatkozó külföldi források szerint. Az MVM nem cáfolta egyértelműen a hírt; közölték: stratégiai céljaikkal egybevág a régiós terjeszkedés és szívesen átveszik a térségből kivonuló multinacionális cégek szerepét.. A 620 milliárd forintra becsült tulajdonrész azonban túl nagy falat lenne a magyar állami cégnek. A hvg.hu szerint Magyarország lehetséges vevőként tárgyal az olasz Enel energiaóriással, amely súlyos adósságai miatt megválna 66 százalékos tulajdonrészétől a Szlovák Villamos Művekben (Slovenske Elektrarne). A szlovák energetikai cég üzemelteti a mohi atomerőművet és a bősi vízerőművet is. Az olasz cég november végéig adná el a részesedését a hírek szerint kétmilliárd euró (azaz kb. 620 milliárd) körüli összegért. Több vevő érdeklődik cseh, finn, orosz, kínai és francia cégektől. Magyar részről az MVM és a Mol lehet vevő.
Az Egyesült Államok diplomáciai offenzívát indított annak érdekében, hogy megállítsa a MOL-t abban, hogy a magyar olajtársaság a horvát INA-ban fennálló részesedését Oroszországnak adja el - számol be a Reuetrs hírügynökség szombati cikkében – idézte a portfolio.hu. Nyugaton ugyanis a magyarok ezen lépését is úgy értelmezik, hogy hazánk veszélyesen közel kerül Oroszországhoz. A hírügynökség cikke emlékeztet arra, hogy Washington már hat magyar magánszemélyt tiltott ki az USA-ból, arra hivatkozva, hogy az érintettek korrupciós cselekményekben vettek részt. Ez példátlannak mondható egy uniós, illetve NATO-tagállam esetében.
Egy éven belül elkészülhet az a kogenerációs erőmű, mely elsősorban a Párkányi Ipari Park területén működő vállalatokat fogja ellátni hővel és villamos energiával. Működtetéséhez primer energiahordozóként a gyár területén előállított olajat fogják felhasználni – jelezte a realista.hu. A fejlesztés tulajdonképpen kettős beruházás. Eredeti elképzelésük az olajgyártás beindítása volt, amihez műanyaghulladékot fognak felhasználni. Ez adta az ötletet a kogenerációs erőmű létrehozásához, ahol a műanyag feldolgozással előállított olajat fogják felhasználni. A beruházáshoz szükséges technológia telepítését már elkezdték, a kogenerációs erőmű üzembe helyezését nyárra tervezik. A befektetés összértéke 3,5 millió euró.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) fóti Lovasterápiás és Oktató Központja három épületének energetikai korszerűsítésére 55 milló forint támogatást nyert az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának keretében. A beruházás eredményeként a terápiás és oktatási központként működő épületegyüttes fűtési és elektromos energia-költségei csökkentek – adta hirül az orientpress.hu. 2001 óta működik Fóton a Gyermekmentő Szolgálat Lovasterápiás és Oktató Központja. A terápiás és oktatási központként működő intézetben látás- és mozgássérült, tanulásban és értelmileg akadályozott, magatartási problémákkal és figyelemzavarral küzdő gyermekeket gyógyítanak, fejlesztenek lovasterápia alkalmazásával, valamint lovasterápiás szakembereket képeznek.
Ukrajna 18,3 százalékkal 16,112 milliárd köbméterre csökkentette gázimportját az idei első kilenc hónapban éves szinten. Az ukrán energiaügyi minisztériumnak az elvisti.com ukrán honlap által idézett adatai szerint szeptemberben csaknem ötödére, 986 millió köbméterre esett az ukrán gázbehozatal tavaly szeptemberhez képest – közölte a vg.hu. A minisztérium nem indokolta a visszaesést, ami azonban minden bizonnyal azzal függ össze, hogy tavaly szeptemberben Oroszország még szállított fölgázt a szomszédos országnak. Oroszország az idén június 16-án állította le a gázszállítást Ukrajnának.
Ugyancsak az ukrán gázhelyzetet érintő hír, hogy Ukrajna napokon belül kifizeti a korábban szállított orosz földgáz ellenértékének első részét – jelentette ki Kijevben az ukrán nemzeti bank elnöke. Mint a vg.hu tudósitott, Valerija Gontareva azt mondta: Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök tegnap megbeszélést tartott a Ukrajna által teljesítendő valamennyi kifizetésről és ő nem kételkedik benne, hogy ezeket a megállapodásnak megfelelően teljesítik. „Ehhez megvan a pénzünk és rendelkezésre állnak a tartalékaink” – fejtegette. Az erről szóló egyezményt Brüsszelben írták alá az Oroszország, Ukrajna és az EU részvételével tartott hármas tárgyaláson. A Gazprom szóvivője jelezte: készek azonnal elkezdeni a gázszállításokat Ukrajnának, miután az ukrán Naftogaz teljesíti fizetési kötelezettségeit.
A bejelentést követően pedig már azt közölte az index.hu: a Gazprom megerősítette, hogy a Naftohaz ukrán állami energiaipari konszern átutalta gáztartozásának első részletét, 1,45 milliárd dollárt. A Naftohaz ezzel megtette az első lépést az Ukrajnába irányuló orosz földgázszállítások felújítása felé. A két ország október 30-án kötött ideiglenes, márciusig tartó megállapodást a földgáz áráról és az – egyelőre még vitatott összegű – ukrán adósság visszafizetésének menetrendjéről, így lehetővé válik a gázszállítások újraindítása. Ukrajnának további 1,65 milliárd dollárt kell kifizetnie adósságából az év végéig.
Szintén az ukrán helyzethez kapcsolódva azt jelezte a vg.hu, hogy az ukrán Naftogaz csak végszükség esetén vásárol földgázt Oroszországtól, mivel továbbra is európai vállalatok lesznek a fő üzemanyag-szállítói a tél folyamán – közölte a Naftogaz sajtószolgálata, a cég elnök-vezérigazgatóját, Andrij Koboljevet idézve. Ukrajna továbbra is európai vállalatoktól importál földgázt Ukrajnába – tette hozzá, és csak csúcsidőszakban él azzal a jogával, hogy az október 30-án Oroszország és Ukrajna között az EU közreműködésével létrejött szerződés alapján földgázt vásároljon a Gazpromtól. E szerződés szerint Oroszország ismét szállít gázt Ukrajnának ez év végéig ezer köbméterenként 378 dolláros áron, míg a jövő év első negyedében 365 dolláros áron. Eközben Kijevnek még az év végéig meg kell fizetnie a Gazpromnak 3,1 milliárd dolláros adósságot.
A Déli Áramlat (az orosz gáz Nyugat-Európába szállításának alternatív útvonala) projektből kiszállna az ENI, amennyiben az olasz vállalatra eső költségek túlságosan magasak lennének, jelentette be az energetikai cég vezérigazgatója. Az ENI továbbra is részt vesz a projektben, amennyiben a beruházási költségek 600 millió euró alatt maradnak, írja a naturalgaseurope.com hírére hivatkozva a portfolio.hu. A hír Magyarország szempontjából is érdekes, hiszen a gázvezeték hazánkon is keresztül futna.
A világon 2040-re a mostaninál 60 százalékkal több energiára lesz szükség, szakértők szerint a kőolaj-felhasználás mértéke csökkenni, a földgáz és a megújuló energiaforrások aránya viszont ezzel párhuzamosan nőni fog - olvasható a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) csütörtökön közzétett előrejelzésében – ismertette a hirado.hu. A szervezet idei jelentése szerint a világgazdaság 160 százalékkal, a globális energiafogyasztás viszont az energiahatékonyság javítása miatt "csak" 60 százalékkal fog növekedni a következő 25 évben. A napjainkban még a legfontosabb energiaforrásnak számító kőolaj jelentősége valamelyest mérséklődni fog. A jelenlegi 32-ről a jelzett időszak végére 25 százalék alá fog csökkenni a részesedése az energiatermelésből. Ez azonban csak relatív csökkenés, a világ kőolajtermelése a szakértők szerint a mostani napi 91 millió hordóról 2040-re 99,6 millióra fog emelkedni. A kőolaj helyét minden bizonnyal a szén fogja átvenni, részesedése a Bécsben nyilvánosságra hozott dokumentum szerint 27,1 százalékra fog nőni a világ energiatermeléséből. A földgáz-kitermelés a palagáz-forradalom miatt nagy valószínűséggel meg fog duplázódni. A földgázból nyert energia részesedése a 2010-es 21,5-ről 27 százalékra fog nőni az előrejelzés szerint. Az OPEC szakértői szerint a nukleáris energia felhasználása a fukusimai atomkatasztrófa ellenére 60 százalékkal fog nőni 2040-ig, az atomerőművek a világ energiatermelésének 5,7 százalékát fogják adni.
Az Urals típusú orosz nyersolaj hordónként (159 liter) átlagára 103,04 dollár volt az idei év első tíz hónapjában - közölte Alekszandr Szakovics, az orosz pénzügyminisztérium szakértője szerdán – idézte az Energiainfo. Tavaly január-októberben 107,75 dollárra rúgott a hordónkénti átlagár, amely így az idei év azonos időszakában 4,71 dollárral volt kevesebb. Az év első kilenc hónapjában alacsonyabb mértékű volt a visszaesés: 2,7 dollárral 105,07 dollárra csökkent az északi-tengeri Brenthez képest alacsonyabb minőségű (kénes), oroszországi keverék nyersolaj átlagára éves összehasonlításban. Idén októberben az Urals átlagára 86,38 dollárra esett a 2013. októberi 107,91 dollárról. Kedden 77,19 dollár volt. Az év eleje óta a globális alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent könnyűolaj ára 26 százalékkal, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára pedig 22 százalékkal csökkent.
Az ABB az EU által finanszírozott Grid4EU projekt keretében olyan korszerű terhelés- és hálózatautomatizálási megoldást dolgozott ki, amely támogatja az EU 2020-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek megvalósítását, egyben leteszi a jövő villamoshálózatai fejlesztésének alapkövét – jelezte az Itextreme.hu. A „Demo 1” kísérleti programban a hálózatautomatizálási technológiát már teljes mértékben beintegrálták a meglévő helyi hálózatba, ahol a hálózat terhelési viszonyait ellenőrzi és a szállított energia mennyiségét automatikusan a fogyasztás változásaihoz igazítja. A megoldás lehetővé teszi a meglévő, nyitott körhálózat topológiájú vezetékek kapcsolását, így alakít ki közvetlen kapcsolatot a fogyasztók és az energiatermelők között. Ez azt jelenti, hogy a helyi energiatermelők villamos áramot szállíthatnak a helyi fogyasztók számára, ami csökkenti a vezetéken fellépő veszteséget, és javítja az elosztóhálózat hatékonyságát. A térségi hálózatvezérlési központban kiépített technológia fejlett vezérlési funkcióinak köszönhetően javul a hálózat megbízhatósága, az olyan hibákat is észlelik, mint pl. a túlterhelésé vagy a feszültségingadozásé.
Jelenleg az elektromos energia 20%-át állítják elő széntüzeléssel Dániában. Eredetileg 15 éven belül mondtak volna le teljesen a legolcsóbb energiahordozó használatáról. Egyrészt környezetvédelmi szempontok miatt csökkentették az átállási időt tíz évre, másrészt erős üzenetet akarnak ily módon közvetíteni a világ országainak – írta a transindex.ro. Dániában 2050-re 100%-ban megújuló energiaforrások használatát irányozzák elő; fűtésre és áramtermelésre már 2035-re kizárólag megújuló energiaforrást használnának; 2020-ra 40%-kal csökkentenék a háztartások üvegházhatású gázkibocsátását. Ugyancsak 2020-ra az elektromos energia 50%-át szélenergiából fedeznék.
Környezet- és állatvédelem párosításának tökéletes példája az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier, amelynek fűtését és melegvíz-ellátását a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagáz felhasználásával oldják meg. Mint a greenfo.hu beszámolt, ezzel évente 55 ezer köbméter földgázt spórolnak meg. Teljesen független lesz a földgáztól Bécs új állatmenhelyének, a TierQuarTiernak a melegvíz- és hőellátása, mivel a szomszédos szeméttelepen keletkező depóniagázzal fűtik majd. 2009 óta ugyan csak salak kerül ki a szemétégetőből, korábban azonban hagyományos szemétlerakóként működött a telep. A hulladék lebomlása során depóniagáz keletkezik. Ezt 1994 óta hasznosítják villamosenergia termelésre, a folyamat során keletkező hőt azonban eddig nem tudták felhasználni, mivel nem volt a közelben nagyfogyasztó. A TierQuarTier megépítésével azonban ez a probléma is megoldódik.
Gazdag hülye szénnel fűt – címmel közölt írást az index.hu. Ausztrália harminc éven át élen járt a megújuló energiaforrások fejlesztésében. Most, hogy tökéletesítették a napelemgyártás technológiáját, a miniszterelnök úgy döntött, ideje felturbózni a széntermelést. Már az időzítés is katasztrofális volt, de a döntés más szempontok szerint is érthetetlen. A szén jó az emberiségnek – mondta Tony Abbott, Ausztrália miniszterelnöke, amikor megnyitott egy új ausztrál szénbányát. A magát konzervacionistának tartó Abbott szerint a világ fejlődésében kulcsfontosságú szerep jutott a szénnek, és nem kéne démonizálni a fosszilis tüzelőanyagokat. A Moranbahban megnyitott, a BHP Mitsubishi Alliance által működtetett, 4,2 milliárd dolláros Caval Ridge szénbánya megnyitását Abbott azért üdvözölte ilyen lelkesen, mert a szénkitermelés olcsón hozzáférhető energiát biztosít, és munkahelyeket teremt, tehát a szén és a bánya külön is jó dolgok, de így együtt egyenesen fantasztikusak - vélte az ausztrál miniszterelnök.
A tegnapi óriási mértékű esés után tovább szakad az olaj ára, az amerikai könnyűolaj már a 76 dolláros szintekig zuhant, ez egy napon belül több mint 3 százalékos esésnek felel meg, a Brent jegyzése is szakadt, 82 dollárig zuhant, ez pedig több mint 2 százalékos esés napon belül. Emögött elsősorban az áll, hogy Szaúd-Arábia meglepetésre csökkentette az Egyesült Államoknak szállított nyersolaj árát, viszont az európai és az ázsiai szállítmányoknál árat emelt – jrta az energiaoldal.hu. A szaúdi lépés meglepte a piacokat, ugyanis amennyiben esetleges ármódosítással is számoltak, úgy minden régió esetében egységes díjmozgást vártak. A mostani lépéssel folytatódik az Egyesült Államokkal szembeni árháború, ugyanis az olcsóbb olaj a tengerentúli vállalatokra további árcsökkentő nyomást gyakorol.
A kőolaj nemzetközi árának több hónapos zuhanása miatt Amerikában csökkeni kezdett a működő olajfúrókutak száma. Október elején 1609 darab volt, mostanra 1568 maradt a Bloomberg hírügynökség összeállítása szerint – adta hirül a napigazdaság.hu. 2010 óta a palagáz és a palaolaj kitermelése miatt nő a belföldi amerikai olajkitermelés, csökken az importált olaj mennyisége, és a gallononkénti (3,78 liter) üzemanyagár 3 dollár alá esett. Az olaj nemzetközi ára azonban 24 százalékkal esett az elmúlt négy hónapban, így egyes kutakat már nem éri meg működtetni. James Williams, a WTRG Economics energiaipari tanácsadócég elnöke szerint hivatalos adatok is mutatják, hogy kevesebb új kutat fúrnak. Williams úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy december végéig több mint százzal csökkenhet az olajfúrókutak száma Amerikában. A Genscape adatszolgáltató előrejelzése szerint 2015 közepére országosan már csak 1325 olajkút lehet.
A Trina Solar új világcsúcsot állított fel egy 335,2 Wattos napelemével. A monokristályos technológiával készült napelem egyébként a cég korábbi saját, 326 Wattos rekordját döntötte meg. A speciális anyagokkal és technológiákkal is épült modul tömeggyártásba egyelőre nem kerül, a kutatás-fejlesztési tevékenységben használják az eredményeket. Az átlagos mono napelemek, amik a Trina Solar-tól vásárolhatók 260-270 Wattosak.
Kanada a távolságok, a természet és a gigantikus léptékű megoldások hazája. Ez utóbbi hírnevet öregbíti majd az a 800 millió kanadai dollárból épülő áramátviteli rendszer, amellyel három év múlva, 1400 km távolságba szállítanak majd akár 2300 MW-nyi energiát – jelezte a hvg.hu. A Mortenson Construction vállalattal partnerségben jutott jelentős megrendeléshez Kanadában a Siemens. A 800 millió kanadai dollár (vagyis: mintegy 175 milliárd forint) értékű projekt egy olyan, nagyfeszültségű áramátviteli beruházásról szól, mely mintegy 1400 kilométeres távolságot köt össze a Hudson-öböl parti részétől - ahol a Manitoba Hydro áramtermelő rendszerei dolgoznak - a tartomány déli részén fekvő Winnipegig. A nagyfeszültségű vezetékek az északon fekvő vízierőművekben termelt áramot továbbítják a nagy energiaigényű tartományi fővárosba. A Siemens azzal nyerhette meg a megbízást, hogy a rendszer alacsony áramveszteségét is bevállalta. A Bipole III elnevezésű projektet az teszi különlegessé, hogy az eszközöknek a régióra jellemző szélsőséges időjárási körülmények között is helyt kell állniuk. Ez akár mínusz 50 Celsius fokos hideget is jelenthet.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)