Heti hírvilág (2014. október 27 – november 2.)
Vietnam a jövőben is számít azokra a tapasztalatokra, amelyekre a magyar szakemberek a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetése során szert tettek – mondta Vietnam magyarországi nagykövete Budapesten, vietnami szakemberek nukleáris továbbképzési programjának zárásán - közölte a hir24.hu. Nguyen Thanh Tuan sikeresnek értékelte a két éve indult programot, amelyben öt csoportban kétszáz szakember szerzett elméleti és gyakorlati tudást atomenergetikai és nukleáris technológiai témakörben. Az ötödik csoport tagjai a hathetes képzés és azt követő záróvizsga után, pénteken este vették át az okleveleiket egy záróünnepség keretében. A vietnami szakemberek, köztük egyetemi oktatók és kutatók három hétig a BME Nukleáris Technikai Intézetében előadásokat hallgattak, az oktatóreaktoron végeztek laboratóriumi méréseket, majd a paksi atomerőműben szereztek helyszíni, elsősorban gyakorlati tapasztalatokat, többek között a karbantartó gyakorló központban, illetve a teljes léptékű szimulátoron.
Nem veszélyezteti sem a rezsicsökkentést, sem a paksi bővítést az EU új klímastratégiája. A miniszterelnök azt mondta, a vállalások Magyarország számára semmilyen hátránnyal nem járnak majd – jelezte az mno.hu. Teljesültek Magyarország várakozásai az EU 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájával kapcsolatban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján. Az egyik ilyen szempont az volt, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló lépések ne terheljék meg a költségvetést. És miután a 2030-ig előírt 40 százalékos csökkentésből hazánk már most 36,5 százalékot teljesített, ez a veszély nem fenyeget. Ugyancsak fontos szempont volt, hogy a vállalások ne veszélyeztessék a paksi bővítést.
Az atomerőmű-bővítésével kapcsolatos közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala érdekében fordult a Szekszárdi Járásbírósághoz magánszemélyként dr. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, mint felperes. Az alperes az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. Mint a teol.hu jelezte, a per második tárgyalását megelőzően a bíróságon kérdezték meg a felek jogi képviselőit. Dr. Pálvölgyi Miklós elmondta, a hatástanulmányokat, valamint a Moszkvában 2014 januárjában aláírt megállapodásokat kérték a Paks II-től. A felperes, mint országgyűlési képviselő, az LMP frakcióvezető-helyettes ugyanezen adatokat megkérte a minisztériumtól is. Arra kérdésre, hogy mire számítanak, az ügyvéd azt válaszolta, hogy a bíróságnak abban kérdésben kell döntenie, mi az erősebb, a nyilvánossághoz fűződő közérdek, vagy pedig az államnak a titokhoz fűződő érdeke. A bíróság a felperes kérelmét elutasította, mondta el dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság sajtószóvivője. Az ítélet nem jogerős, a felek az írásba foglalt ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek.
A Fideszen belüli újabb hatalmi harcok és a titkolódzás erősítésének a része a paksi beruházás közvetlen miniszterelnökség alá rendelése. Az építkezésről Orbán Viktor hozza a döntéseket, de a kormányfő igyekszik elhárítani magától a szerződéskötésekkel kapcsolatos politikai felelősséget. Az LMP tovább küzd a nukleáris program körüli homály feloszlatásáért – ismertette a Népszava. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé idézné Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztost Szél Bernadett. Az LMP társelnöke azt szeretné megtudni a bizottsági meghallgatáson Aszóditól, hogy pontosan miről folytat titkos megállapodásokat az orosz féllel. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis félő, hogy a nyilvánosság kizárásával további olyan megegyezések születnek Moszkvával a nukleáris beruházásról, amelyek hátrányosak lesznek Magyarország számára, s azok súlyos következményeit generációkon át viseli majd a magyar társadalom.
A paksi önkormányzat és az atomerőmű több mint 25 éve hozta létre a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítványt, hogy a tudomány, a művészetek, az anyanyelvi kultúra, a sport területén kimagasló teljesítményt nyújtó fiatalokat és az őket felkészítő pedagógusokat ösztönözze a további jó teljesítményre. A célok változatlanok, a döntési elv azonban idén némiképpen módosult – írta a teol.hu. A kuratórium célja az volt a változtatásokkal, hogy tovább emelje az elismerés rangját. Ezért például csak azok pályázhatnak, akik országos tanulmányi versenyen az első 10-ben végeztek – a korábbi 15 helyett – illetve azok, akik megyei versenyt nyertek. Sport kategóriában is szigorítottak: kizárólag az országos sportszövetségek és a Magyar Diáksport Szövetség első három helyezettje pályázhat. Mostanáig ugyanabban a kategóriában két év szünet után kaphatott elismerést ugyanaz a fiatal, mostantól három év után lehet pályázni. Dávid József, a kuratórium elnöke a Tehetséges Paksi Fiatalok Alapítvány filozófiájáról azt mondta, szeretnék erősíteni a tehetségek kötődését a térséghez, ösztönözni őket, hogy tanulmányaik után visszatérjenek, és tudásukkal a környezetüket gyarapítsák. Idén tíz diák pályamunkája nyert pozitív elbírálást.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma, a négy éves ciklust is lezáró ülésén 19 települést részesített támogatásban 216 millió forint összegben. Az eltelt időszakban 41 településről 252 pályázat érkezett be, ebből 78 volt eredményes, közel 2 Mrd. forintot osztott szét a Kuratórium, amely hatszoros, 11 Mrd. forintos fejlesztést megvalósító eredménnyel járt – közölte a Paks-Press. Mint az a kuratóriumi ülésen elhangzott, a 2011-ben létrejött Alapítvány évente 500 millió forinthoz jutott az alapító, MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től. A megfogalmazott célok között volt a térségfejlesztés, a több mint negyven településen az életminőség javítása és a munkahelyteremtés.
Folytatódott az Energiaklub „Paksról komolyan” című rendezvénysorozata, melynek eheti témája „A nukleáris beruházások természetrajza” volt. Merre halad a világ nukleáris ipara? Milyen problémák nehezítik a nukleáris beruházásokat? Milyen jelenségek kísérik a Roszatom beruházásait? Milyen korrupciós kockázatokkal kell számolni egy atomerőmű-beruházás során? Milyen korrupciós jelenségekre számíthatunk Paks II esetében? Milyen módszerekkel lehet csökkenteni a kockázatokat? – tették fel a kérdést a szervezők. Mint a rendezvényen elhangzott, átláthatóság, elszámoltathatóság és költséghatékonyság – ennek a három szempontnak kellene megfelelnie minden közpénzköltésnek. Sőt, minél nagyobb volumenű egy beruházás, annál inkább meg kellene felelnie ennek. Paks II-re tehát, amely 3-4 ezer milliárdos költségével a következő évtized legnagyobb beruházása lesz Magyarországon, fokozottan figyelni kell. Ezt kívánja a nemzet érdeke. Az Energiaklub megbízásából Az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében? címmel a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja készített tanulmányt.
Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából az Országos Atomenergia Hivatal három munkatársának adományozott miniszteri elismerő oklevelet Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter – közölte az OAH. Kulcsár Istvánné szakmai főtanácsadó, Zombori Zsolt jogtanácsos, valamint Szabó Zoltán nukleáris biztonsági felügyelő kiemelkedő szakmai teljesítményéért kapta az elismerést.
Ugyancsak az OAH tett közzé, hogy október 27-én négyfős kínai delegációt fogadott Horváth Kristóf főigazgató-helyettes. A vendégek főként a nukleáris és sugárvédelmi szabályozások, a környezet monitoring eljárások, a sugárzási és környezetvédelmi hatástanulmányok, valamint a nukleáris és sugárzásos veszélyhelyzetek kezelése és elhárítása iránt érdeklődtek. Horváth Kristóf a hivatal tevékenységéről és a felügyelt létesítményekről adott áttekintést, Kármán András, az OAH nukleáris biztonsági felügyelője a Baleset-elhárítási Szervezet felépítéséről és működéséről tartott előadást. Homoki Zsolt, az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet szakembere az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszert mutatta be.
Az Európai Unió (EU) huszonnyolc tagállama vezetőinek meg kell fontolnia az atomenergia előnyeit, és technológiailag semleges klíma- és energiacélokban kellene megállapodniuk, közölte a Westinghouse. Az Európa Tanács brüsszeli ülését – ahol az EU 2030-as klíma- és energiacéljait tárgyalják – megelőzően a Westinghouse kijelentette, - közölte a NucNet-re hivatkozva az Energiainfo. Az EU vezetőinek meg kell fontolniuk az atomenergia alkalmazásának az energiabiztonságra, a klímacélokra és a villamosenergia-árakra gyakorolt kedvező hatását. A Westinghouse hozzátette, a nukleáris ipar évi 70 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz és 800 000 munkahelyet támogat. „Csak egy következetes, kiszámítható és hosszú távú szabályozási környezettel teremthető meg a biztonságos befektetési környezet az alacsony széndioxid-kibocsátással járó technológiák számára” - közölte Yves Brachet, a Westinghouse Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős elnöke. A Westinghouse felszólította az EU vezetőit, hogy hozzanak határozatot az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-kal történő mérsékléséről, a technológia-semleges klíma- és energiapolitikáról, valamint egy erős kibocsátás-kereskedelmi rendszerről.
Egy japán város kedden engedélyezte, hogy újrainditsák a közelében lévő atomerőmű két reaktorát. Szacumaszendaj az első település a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta, amely megadta hozzájárulását, hogy visszatérjenek az atomenergiához – közölte a Népszava. A városi tanács 19 tagja igennel, 4 nemmel szavazott az újranyitásra. A szendaji erőmű a japán nukleáris biztonsági hatóság szerint átment a stresszteszteken és megfelel a szigorúbb biztonsági előírásoknak. Az atomerőmű volt az egyik legnagyobb munkahelyteremtő cég a környéken. A fukusimai nukleáris balesetet követően valamennyi japán atomerőművet leállították, s csak az Ohi erőmű két reaktorát indították újra rövid időre, de lakossági tiltakozás miatt azt is leállították. Legalább 20 reaktort azonnal be lehetne üzemelni, de továbbra is erős az ellenérzés és az aggodalom a közelben élők körében. A szendaji erőmű két blokkjának újranyitásához még a szomszédos prefektúra, Kagosima hozzájárulását is meg kell szerezni, ott novemberben szavaznak. Fukusimát megelőzően Japán energiaellátásának harmadát a nukleáris energia biztosította.
Közben arról számolt be az Energiainfo, hogy megkezdte a működését az új, nagyteljesítményű víztisztító berendezés a Fukushima Daiichi atomerőműben, és ezzel napi 500 tonnával nő a víztisztítási kapacitás, közölte a Tepco (Tokyo Electric Power Company). Az új rendszer, amely a reaktor hűtésére használt vízből szűri ki a radioaktív szennyezőket, az ALPS víztisztító (advanced liquid processing system – továbbfejlesztett vízkezelő rendszer) harmadik generációja. A rendszer előző két verzióját már korábban üzembe helyezték a Fukushima Daiichi telephelyen. Az új rendszer tesztüzeme 2014. október 18-án kezdődött, és amikor majd teljes teljesítményen üzemel, teljes víztisztítási kapacitása eléri a 2000 tonna/nap értéket. Ezzel a Tepco teljesíti a víztisztításra vonatkozó kötelezettségét, és csökken a telephelyen tárolt erősen szennyezett víz mennyisége.
Eljutottunk odáig, hogy az MVM ma már a legnagyobb nemzeti tulajdonú cég Magyarországon, a magyar cégek között a negyedik legnagyobb, míg közép-európai összevetésben a huszonötödik legjelentősebb vállalatcsoportról beszélhetünk - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Paks II-vel kapcsolatban várhatóan 2018-ban elkezdődnek a munkálatok, 2025-ben pedig elindulhat az energiatermelés is. Az EU által komoly fenntartásokkal kezelt Déli Áramlat gázvezetékről elmondta: a magyar fél abban érdekelt, hogy a beruházás terv szerint elkészüljön. Hozzátette: vannak olyan kérdések, amelyeket még tisztázni kell, de ezek főként az Európai Unióval, illetve a többi résztvevő országgal - Szerbiával vagy Bulgáriával - kapcsolatosak. A hazai projekt jelenleg az engedélyeztetés elindításánál jár, az első kapavágás akár fél éven belül megtörténhet, de azt szeretnék, hogy 2017-re már át is adhassuk a magyarországi szakaszt. Az új, Magyarországot Szlovénia helyett Ausztria felől elhagyó nyomvonal sokkal kedvezőbb hazánk számára, mert így az MVM-nek lehetősége lesz egy olyan eszközparkot kialakítani, amely a meglévő gázvezetékek és tárolói kapacitások kedvezőbb felhasználását tenné lehetővé.
A Déli Áramlat gázvezeték végleges útvonalának kiválasztása az év végére várható, a tervek szerint a magyarországi szakaszt 2017-re átadnák - közölte az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. szerdán az MTI megkeresésére. A társaság írásos tájékoztatása szerint lehetőség van arra, hogy a vezeték új nyomvonala részben a korábban tervezett, de végül elvetett Nabucco csővezeték útvonala mentén haladjon. Ezért a vállalat elsődlegesen azt vizsgálja, hogy lehetséges-e a meglévő tervek és adatok felhasználása, ami megkönnyítené és felgyorsíthatná a tervezési és engedélyezési munkákat – ismertette a portfolio.hu. A Déli Áramlat építésének előkészítése a tervek szerint halad - hangsúlyozta az MVM, hozzátéve, hogy az időzítésben nem jelent különbséget a nyomvonal változása. Az új magyarországi nyomvonal 360-380 kilométer hosszú lehet, a vezeték Röszkénél lépne be Magyarországra, majd a városföldi gázcsomópont érintése után Rajkánál hagyná el az országot az osztrák Baumgarten felé.
Ugyanakkor a vg.hu azt közölte, hogy orosz lapértesülés szerint a Rosznyefty olajvállalat intézkedések egész sorát javasolta Vlagyimir Putyin elnöknek a válság és a nyugati szankciók által sújtott hazai gazdaság támogatására, kezdve a külföldről származó nukleáris hulladékok importjának leállításától a külföldi cégek ipari berendezései kivitelének megtiltásán keresztül a Déli Áramlat gázvezeték projektjének befagyasztásáig.
Befejeződött a földgázszállítási zavarokat modellező lehetséges forgatókönyvek vizsgálata. A vizsgálat eredményeit összefoglaló bizottsági közleménnyel, a kapcsolódó rövid- és hosszú távú, valamint az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos vita a napokban vette kezdetét – közölte a fejlesztési tárca. Az Európai Bizottság által modellezett legrosszabb forgatókönyv szerint, amennyiben az Oroszországból Európába történő földgázszállítás teljesen leállna, a magyar kormány a hazai földgáztárolókban meglévő és jelenleg is folyamatosan növekvő földgáztartalékok felhasználásával, a jogszabályokban meghatározott korlátozó intézkedések mellett garantálni tudja a lakossági igények kielégítését. A vizsgálatok lefolytatása óta eltelt időben jelentősen növekedett a magyar tárolókban elhelyezett földgáz mennyisége. Jelenleg több mint 4,1 milliárd m3 áll a fogyasztók rendelkezésére, és a betárolásoknak még nincs vége. A jelenlegi készletszint mintegy 10%-kal meghaladja a földgáztárolók hat évvel ezelőtti teljes fizikai kapacitását.
Leállította magyarországi urán- és szénprojektjeit az ausztrál Wildhorse Energy Ltd. - értesült a napi.hu. A cég a kutatások felfüggesztésével igyekszik megőrizni készpénztartalékait. Így ilyen irányú tevékenység hónapok óta nem is zajlik a hazai területeken, továbbá sikertelenül próbált vevőt találni a legnagyobb veszteséget felhalmozó, korábban több tíz milliárd forintos beruházással is kecsegtető leányára. A cég elvileg a Mecsekben kutat urán- és szén után, illetve belevágott egy föld alatti szénelgázosítási projektbe is. E tevékenységek az elmúlt hónapokban leálltak és van, ahonnan ki is vonulna a társaság, ha lenne vevő. Sokatmondó, hogy az urán- és a szénelgázosító projekt könyv szerinti értékét teljesen le is írták a múlt év során. A Wildhorse magyarországi tevékenységről szóló, magyar nyelvű weboldalak nem működnek, a neten elérhető telefonszámokat pedig hiába hívtuk. Egy pécsi forrásunk is úgy fogalmazott, amikor a Wildhorse után érdeklődtünk, hogy "nagyon visszaépült" a cég magyarországi tevékenysége.
Áldását adta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arra, hogy a Magyarországról kivonuló Lukoil benzinkúthálózata egy orosz és egy magyar hátterű cég közös vállalkozásához (Norm Benzinkút Kft.) kerüljön. A GVH a vevők és a Lukoil Magyarország tevékenységei között nem azonosított semmiféle átfedést és kapcsolódást hazánkban – közölte a privatbankar.hu. A Norm egyébként a Lukoil szlovákiai kútjait is megveszi, de ez nem lett volna engedélyköteles, a GVH a kérelemre pedig az egész tranzakciót – a Lukoil Magyarország és a Lukoil Slovakia feletti irányításszerzést – engedélyezte a szlovákiai versenyhatások vizsgálata nélkül - írta ma közleményében a hivatal. A Norm a vásárlás engedélyezéséhez szükséges eljárást még szeptemberben kezdeményezte.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elkészítette beszámolóját a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer (KÁT) 2013. évi alakulásáról – tette közzé a MEKH. 2013-ban az előző évekhez képest nőtt a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés. Különösen jelentős a tisztán biomassza, valamint a napenergia térnyerése, de növekedett a biogáz és depóniagáz, valamint a biológiailag lebomló kommunális hulladék alapú áramtermelés is. A hivatal beszámolójából kiderül, hogy a tisztán biomassza tüzelés (azaz nem szén-biomassza vegyes tüzelés), a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása növekedett számottevően 2013-ban, mind a beépített kapacitás, mind a villamosenergia-termelés tekintetében. A szén-biomassza vegyes tüzelés csökkent, illetve időjárási okoknál fogva szél- és vízenergiából kevesebb zöldáramot termeltek. Az összesített megújuló alapú villamosenergia-termelés 3,69 százalékkal bővült és 2013-ban elérte a 2828 GWh-t.
Bizonytalan időre felfüggesztették az összes lakossági energiahatékonysági pályázati kiírást. A kezelő ÉMI Nonprofit Kft. elismerte: informatikai rendszerük nem volt felkészülve a pályázók rohamára, és erre eddig megoldást se találtak. A kiírások mögött álló nemzeti fejlesztési tárca eddig nem szólalt meg az ügyben – közölte a nol.hu. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az „Otthon Melege Program" közelmúltban megjelent három pályázatával - fűtéskorszerűsítés (kazáncsere) alprogram (ZFR-KAZ/14), háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogram (HGCS-2014) és homlokzati nyílászárócsere alprogram (ZBR-NY/14) - kapcsolatban a legnagyobb elővigyázatosság és gondosság ellenére a napokban jelentkező fejlesztői és a pályázók által is jelzett problémákat jelenleg még nem sikerült teljes körűen megoldani. A végleges megoldásig, és annak teljes körű teszteléséig bizonytalan időre a pályázatbenyújtásokat az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft. felfüggeszti - olvasható "a pályázatbenyújtások felfüggesztésre kerültek" címmel a lakossági energiapályázatok ÉMI által üzemeltetett honlapjain.
A hírre reagálva a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a következő tájékoztatást adta: a tárca a probléma megoldása érdekében folyamatos egyeztetéseket folytat, hogy mielőbb megkezdődhessen a pályázatok fennakadásmentes beadása és befogadása. A végleges megoldás kidolgozásáig a kiíró a pályázók türelmét kéri. A technikai hiba miatt senki nem eshet el a pályázati lehetőségtől. A minisztérium szükség esetén meghosszabbítja a jelentkezési határidőt, az eddig beérkezett hűtőgépcsere- és fűtéskorszerűsítési pályázatokat pedig érvényesnek tekinti.
Az ABB automatizálási és vezérlési megoldása, a Freelance segítségével Szegeden a távfűtési rendszer 25 nagy önkormányzati fogyasztó számára szolgáltat geotermikus távhőt. A korszerű rendszernek köszönhetően évi 1,8 millió köbméter földgázzal csökkent az intézmények fogyasztása és ez által a működési költsége, valamint évi 3633 tonnával kevesebb üvegházhatású gázt bocsátottak ki. A távfűtési rendszer első üteme 2013 novembere óta üzemel. A megújuló energiák hasznosításában sok éves tapasztalattal rendelkező, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a környezeti hatások mérséklése érdekében a legfejlettebb technológiákat alkalmazó ABB a projektben a könnyen használható és bővíthető Freelance automatizálási és osztott vezérlési megoldását működteti.
Négy évvel a hazai villamosenergia-szektort bemutató könyv megjelenését követően iránytűt kaptak a magyar földgázszektor szereplői is, miután a hazai energiaellátás másik nagy ágazatát is bemutató szakkönyv jelent meg a hazai piacon "A magyar földgázszektor működése és szabályozása I." címmel. Az igencsak hiányos hazai szakirodalom számára komoly előrelépést jelent a könyv megjelenése, amely közel 600 oldalon az ágazat teljes vertikumát átveszi, és rámutat a magyar földgázszektor sajátosságaira – jelezte a portfolio.hu. A tizenkét fejezetből álló könyv külön tárgyalja a gázpiac működési modelljét, a kutatás és termelés jogi környezetét, a tárolás, szállítás és elosztás témakörét. Ezek mellett megjelenik a földgáz-kereskedelem is, és külön fejezetet kapott az egyetemes szolgáltatási és a szervezett piac bemutatása, de az árszabályozásnak, az ágazati jogvédelemnek és versenyjognak is külön fejezeteket dedikáltak a könyv szerzői.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet október végén rendezte meg éves szakmai konferenciáját, melynek fókuszában ezúttal az energiahatékonyság finanszírozása állt. Különös aktualitást adott a rendezvénynek az Európai Tanács október 24-i döntése arról, hogy az EU 2030-ra 40%-os üvegházgáz kibocsátás-csökkentést határozott el, és eldöntötte, hogy a kontinens energiahatékonyságát is megpróbálja 27%-kal növelni – adta hÍrül az alternativenergia.hu. Hoós Éva, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy az Energiahatékonysági Irányelv értelmében itthon idén kellett volna bevezetni az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségét (EHK), amely értelmében e cégeknek az eladott energia 1,5%-ának megfelelő megtakarítást kell elérniük évente. Bár a hazai bevezetés egyelőre késik, a Bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy érvényesítse az Irányelv követelményeit. Az EHK jelentősége ugyanis óriási: 2020-ig az éves hazai energiafogyasztás nagyjából 1/3-adát takarítjuk majd meg segítségével.
Erkölcsileg és jogilag is elfogadhatatlan módon jött létre a magyar MOL és a horvát kormány viszonya az INA-ban - idézi a horvát Dalje hírportál Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök napokban tett kijelentését a Financial Times Londonban tartott európai gázipari konferenciáján, melyen többek között a horvát köztársasági elnök is megszólalt. Ivo Josipovic egyebek mellett azt mondta, erkölcsileg és jogilag is elfogadhatatlan módon jött létre a magyar MOL és a horvát kormány viszonya az INA-ban – tudósitott a portfolio.hu. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Horvátország számára fontos az INA nemcsak az ország energiaellátási biztonságát, de a munkahelyek megőrzését is garantáló stratégiai jelentőségű nemzeti vállalatként élvezett státuszának a megőrzése.
Jóváhagyta a Mol Nyrt. kurdisztáni leányvállalatának, a Mol Kalergannak a kurdisztáni Akri-Bijeel blokkra vonatkozó mezőfejlesztési tervét a természeti erőforrások minisztere - jelentette a vg.hu a Mol Nyrt-re hivatkozva. A tájékoztatás szerint a kitermelési megállapodás (lifting agreement) és a csővezeték építési megállapodás (pipeline construction agreement) főbb paramétereiről tárgyalások folynak a kurdisztáni természeti erőforrások minisztériumával. A Mol 100 százalékos leányvállalata, a Mol Kalegran 2007 óta működik az észak-iraki Kurdisztánban az Akri-Bijeel blokk operátoraként. Az operátor két kereskedelmi értékű találatot jelentett be a blokkban, a mezőfejlesztési terv a két találat (Bijell, Bakrman) körüli területre vonatkozik.
Talán már jövőre, vagy 2016-ban jelenhet meg az első olyan autógáztöltő állomás Magyarországon, amelyet az orosz Gazprom és helyi partnere látna el gázzal, és üzemeltetne is. A tárgyalások folyamatosak. Minderről Eugen Pronin, a Gazprom Export gázautó üzletágáért felelős vezetője nyilatkozott a Világgazdaságnak. A legutóbbi megbeszélésre az adott alkalmat, hogy budapesti megállót és prezentációt is beiktatott a gázautózást (NGV) népszerűsítő idei, európai roadshow-jába a társaság gázautó (NGV) üzletágára létrehozott Gazprom Gazomotornoje Toplivo leányvállalat, valamint anyacége, és az E.On Global Commodities.
A Blue Corridor Rally budapesti látogatásáról tudósított a Paks-Press. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett, tisztán földgáz üzemű járművek részvételével zajló rally Szentpétervárról indult és 6600 megtett kilométer, valamint 14 érintett ország után ér el az Adriáig tartó útjának célállomására. A projekt célja, hogy az útba ejtett városokban a lehető legtöbb emberrel megismertesse a földgázt, mint tiszta, biztonságos és mindenki számára elérhető üzemanyagot. A megmozdulás nagy hangsúlyt fektet a környezetkímélő és költséghatékony európai közlekedés megteremtésére, kiemelve a földgáz fontosságát a szárazföldi és vízi közlekedésben. Az idei Blue Corridor nyitóeseményét a Gazprom Neft multifunkciós töltőállomásán rendezték meg október 7-én. A szervezők, a Gazprom Export, az E.ON, a Gazprom Gazomotornoe Toplivo és a szentpétervári körzeti hatóságok innen indították Adriáig tartó útjára a gázüzemű karavánt.
Megújuló energiaipari szolgáltató központot hoztak létre összesen 1,7 millió eurós költséggel Tégláson, illetve a romániai Fugyivásárhelyen - jelentették be a települések polgármesterei a téglási projektzáró rendezvényen. Mint az OrientPress beszámolt róla, Czibere Béla és Pop Ioan tájékoztatása szerint a két településen megvalósult beruházást - a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében - 1,56 millió euróval támogatta az Európai Unió. A projekt keretében a téglási HAJDU Ipari Parkban kialakított, megújuló energiát hasznosító épületben egyebek mellett vízmelegítők, szolár tárolók, hőszivattyús vízmelegítők, hőszivattyús kazánok, napkollektoros és napelemes rendszerek működésébe tekinthetek be az érdeklődők.
Az európaiaknak nem kell fagyoskodniuk az idei télen – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke azt követően, hogy Oroszország és Ukrajna a Bizottság bábáskodása mellett csütörtök este Brüsszelben aláírta a köztük lévő gázár-vitát lezáró ideiglenes megállapodást. Az alku révén 2015. március végéig megoldottnak tűnik Ukrajna és ezzel az EU gázellátása is. A BruxInfo beszámolója szerint aláírták Oroszország, Ukrajna és az Európai Bizottság képviselői csütörtök késő este az orosz-ukrán gázvitát a jövő március végéig tartó téli fűtési szezonra rendező ideiglenes megállapodást és az annak végrehajtását szabályozó technikai dokumentumot, amit a Gazprom és az ukrán Naftogaz vezetője írt alá.
A bejelentéshez kapcsolódik, hogy Ukrajna garantálja a területén áthaladó orosz gázszállításokat Európába, hogy Oroszországnak "ne legyen tere zsarolásra" - mondta pénteken Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Mint a napi.hu jelezte, Jacenyuk ukrán energiaipari tisztségviselők előtt egyszersmind bírálta a Déli Áramlat projektet, és hozzátette: "Ukrajna garantálja az orosz tranzitszállításokat, és nem fog ürügyet szolgáltatni Oroszországnak arra, hogy különféle szállítási útvonalak révén zsarolja Ukrajnát és Európát".
Vlagyimir Putyin két nappal az október 16-i belgrádi látogatása után döntött úgy, hogy a korábban megbeszéltnél egyharmaddal kevesebb gázt bocsát Szerbia rendelkezésére, írja a Danas című belgrádi napilapra hivatkozva az origo.hu. Az orosz elnök azért döntött a csökkentésről, mert belgrádi látogatásakor Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök nem írta alá a gáztartozás márciusig történő kifizetéséről szóló megállapodást. A lap információi szerint Szerbia mintegy 200 millió dollárral tartozik az oroszoknak. A szerb kormányhoz köthető, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Danas azt írja, Vucic szerint Putyin kérése "ízléstelen és nem tisztességes", mert Oroszország a szerbiai olajipari vállalaton (NIS) keresztül jelentős haszonra tesz szert. Erre az a Szerbia számára veszteséges szerződés ad lehetőséget, amelyet a NIS eladásáról 2008-ban kötött a két ország.
Sokkoló vagy sem, a németek átlépik azt a nálunk nemrég egy kormányzati képviselő által hivatkozott polémiát, hogy a napcellák által termelt áramot ne csak akkor lehessen használni, ha süt a nap. Az óriási akkutelep majdnem a magyar szélenergia-kapacitás tizedét teszi ki, és Németországban már nem is ez az egyetlen ilyen létesítmény – jelezte a hvg.hu. A szélturbinával és napelemmel áramot termelő rendszerek egyik gyenge pontja, hogy a hullámzó termelést csak valamilyen segéd- vagy pótkapacitás rendszerbe építésével lehet "kisimítani". Eddig úgy volt, hogy az csak elvileg járható út, hogy a termelési volumenhez illeszthető nagyságrendű energiatároló rendszerek elérjék ugyanezt a hatást. A németországi Szász-Anhalt tartományban viszont e területen is a gyakorlati megvalósítás felé léptek előre azzal, hogy hamarosan az ún. Solar-völgyben az alapinfrastruktúra részévé válik egy 30 MW-os akkumulátor. A gigaakku kifejezetten a pillanatnyi napenergia-túltermelési helyzetek kezelésére szolgál. Mint azt a Cleantechnica megírta, a térségbe 1991 óta mintegy 9 milliárd eurót fektetek be a napenergiába, és olyan cégeket tettek naggyá, mint az Innotech Solar, a Hanwha Q-Cells vagy az Enercon.
Jelentős mértékben, 15 dollárral csökkentette a Goldman Sachs 2015 első negyedévére vonatkozóan olajár-várakozását, ezzel a leginkább pesszimistának számít a nagy pénzügyi intézmények között, akik a közelmúltban módosították előrejelzéseiket. Mint a portfolio.hu közölte, az olaj árfolyama a közelmúltban látott korrekciót követően ismét esik, a Brent jelenleg 86 dollár alatt jár. Az olaj piacán a fundamentumok hosszabb távon sem adnak okot sok bizakodásra, ezek alapján a jelenleginél akár jelentősen alacsonyabb árfolyamok is kialakulhatnak. Nagy figyelmet mindezek miatt az OPEC november végi ülése, melyen a jövő év első felének kitermelési kvótáiról döntenek majd a tagok. Az alacsony olajárnak persze vannak pozitívumai is, egyes becslések szerint a mostani árak mellett éves szinten több mint 1000 milliárd dolláros megtakarítás jöhet létre.
Újabb cég szeretné kihasználni a szaharai napsütést, és olcsón megtermelt árammal látni el minél több fogyasztót Nyugat-Európában. A Nur Energie nevű amerikai-brit vállalat Tunézia déli részén építene naperőművet – jelezte az origo.hu. A megtermelt árammal körülbelül 2,5 millió nagy-britanniai háztartást lehetne ellátni. A Nur Energie azért vette célba éppen Nagy-Britanniát, mert London pályázatot írt ki megújuló energiát termelő és szállító cégek számára. Az a vállalat, amely nyer a tenderen, támogatást kap ahhoz, hogy piacilag kedvező áron tudja értékesíteni az áramot. A TuNur nevű naperőműben hatalmas tükörrendszer vetítené a napfényt egy központi toronyra, ahol sóolvadékot melegítene fel körülbelül 550 Celsius-fokos hőmérsékletre. Az olvadékkal gőzt termelnének, és innen már a hagyományos erőművekhez hasonlóan működne a rendszer. A gőzzel meghajtanák a turbinát, amelyre a generátor van kapcsolva.
A német Manager Magazine cikke szerint a Porsche, a Mercedes és az Audi is elektromos autón dolgozik válaszul a Tesla Model S-ére. A Porsche elnöke, Matthias Müller azt nyilatkozta, hogy a cég egy teljesen elektromos autón dolgozik, ami az általuk kifejlesztett Modular Standard Platformra (MSB) épül, és hasonlóan néz ki, mint a Panamera, a már gyártásban lévő hibrid-elektromos autó. Az alternativenergia.hu cikke szerint a kocsiban „fejlett akkumulátor lesz, ami teljesítményben és hatótávolságban is összemérhető a Model S-sel” – írja az Autocar UK. A Porsche célja, hogy az autó menetsúlya kisebb legyen, mint a Tesla Model S 2100 kilogrammja. A kocsi viszont nem jelenik meg leghamarabb 2018 előtt.
Az Eni együttműködési megállapodást kötött a KOGAS koreai nemzeti gázvállalattal, melynek köszönhetően a két társaság számos szektorban megerősíti a kapcsolatait, legfőképp a kitermelési üzletágban és a cseppfolyós földgáz területén. Az Eni és a KOGAS azt reméli az együttműködéstől, hogy az majd előre mozdítja a mozambiki négyes körzet LNG fejlesztéseit, amiben az Eni 50%-os részesedéssel bír. A projektben partner még az NCPC (China National Petroleum Corporation) 20%-os részesedéssel, valamint a KOGAS, a Galp Energia és az ENH (a mozambiki állami gázvállalat), egyenként 10%-os részesedéssel. A négyes körzetben található készletek több mint két billió köbméter gáz kitermelését vetítik előre, amelynek kiaknázása előreláthatóan 2015-ben veheti kezdetét.
A FactSet pénzügyi szolgáltató által várt 9,94 milliárd norvég koronás nyereség helyett 4,7 milliárd korona nettó vesztesége volt a norvég Statoil olajvállalatnak 2014 harmadik negyedévében – közölte az MTI-re hivatkozva az Energiainfo. A nyereség 2013 harmadik negyedévében még 14,3 milliárd korona volt, de a vállalat szerint "egyszeri negyedéves tételek miatt" most veszteségbe fordult át. A Statoil közlése szerint a kőolaj és a földgáz nemzetközi árának csökkenése negatívan befolyásolta a negyedéves adatokat. A gázeladásait egyébként maga a cég fogta vissza, mert abban bíznak, hogy javul a piaci helyzet, azaz nőnek az árak. Az olajvállalat korrigált negyedéves bevétele (amely nem számol az eszközállományának az értékváltozásával) 146,4 milliárd korona lett, éves szinten 11 százalékkal csökkent, a korrigált adózás előtti nyereség 24 százalékkal esett, 30,9 milliárd korona lett. A Statoil részvényárfolyama az oslói tőzsdenyitás után 1,9 százalékkal gyengült, de a kedvező európai piaci hangulat miatt később már 1,42 százalékos erősödésben volt.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)