Heti hírvilág (2014. október 13 – 19.)
Több fontos döntés született az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. október 15-i közgyűlésén – tette közzé a társaság. Az MVM Zrt. közgyűlése döntött a paksi kapacitás-fenntartás irányításáért felelős társaság, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 10,157 milliárd forint értékű részvényeinek a Magyar Állam részére történő átruházásáról. A társaságot az MVM Zrt. 2012 nyarán 9 milliárd forintos alaptőkével hozta létre, hogy az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó elemző, tervező, döntés-előkészítő és engedélyeztetési munkákat megkezdje. A 21. század legnagyobb magyar beruházásának megvalósulása érdekében az MVM Csoport továbbra is együttműködik a Paks II Atomerőmű Fejlesztő ZRt-vel az új blokkok építési projektje sikere érdekében. A közgyűlésen döntöttek továbbá a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alaptőkéjének megemeléséről is.
A további megvalósítási szerződések előkészítése kiemelten fontos, a tulajdonosi döntések lerövidítése érdekében kerül át az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a Miniszterelnökség irányítása alá - mondta el a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos Az Estében. Aszódi Attila a műsorban felidézte: 2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében két új atomerőműblokk építését készítik elő. Jelenleg három megvalósítási megállapodás készül. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait határozza majd meg. Ezeknek a szerződéseknek az egyeztetése folyik az orosz féllel - közölte, hozzátéve, hogy a tervek szerint a megállapodások ebben az évben aláírásra kész állapotba kerülnek.
A Paksi Atomerőműben az elmúlt húsz évben egy közepes hőerőmű teljesítményével nőtt a termelés az orosz TVEL üzemanyaggyártó vállalatnak köszönhetően - mondta Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói tanácsadója, volt energiaügyi államtitkár kedden a párizsi nukleáris világkiállításon tartott előadásában – idézte az elhangzottakat a KBCEquitas. A volt államtitkár a Roszatom orosz állami atomenergetikai cég által szervezett konferencián szólalt fel. Mint elmondta: a Paksi Atomerőmű 15 évvel ezelőtt kötött hosszú távú megállapodást az TVEL orosz nukleáris üzemanyaggyártó vállalattal a magyarországi üzemanyag-szállításról. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult, miután az üzemanyag-felhasználás fokozatosan egyre gazdaságosabbá vált: ma már kevesebb hulladék keletkezik és egy kilogramm uránból több energiát sikerül kinyerni. A TVEL által kidolgozott műszaki megoldást a magyar atomerőmű tesztelte, majd az engedélyezési eljárást követően a teljesítménynövelési program következményeként az atomerőmű blokkjainak korábbi 440 megawattos teljesítménye mára fokozatosan, átlagosan 500 megawattra nőtt.
Szeptember 26-án hajnalban első alkalommal érkeztek az MVM Paksi Atomerőműbe olyan friss atomerőművi fűtőelem-kazetták, amelyeket légi úton szállítottak Magyarországra. Az Országos Atomenergia Hivatal a szigorú nemzetközi előírások és ajánlások figyelembevételével engedélyezte a mostani, repülővel történő szállítást, amely fontos mérföldkövet jelent hazánk számára, mivel a gyakorlatban is alkalmazható alternatív megoldást kínál a vasúti szállítás mellett, növelve a Paksi Atomerőmű üzemanyag-ellátásának megbízhatóságát.
Azt is az OAH közölte, hogy 2015 májusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szervezésében kerül sor az integrált hatósági felülvizsgálati misszióra (IRRS), amelynek során egy nemzetközi szakértői stáb tekinti át az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságáért és védettségéért felelős magyarországi hatósági rendszer működését. A missziót előkészítő ülést az Országos Atomenergia Hivatalban október 1-2. között tartották. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít az atomenergia békés célú, biztonságos felhasználására a tagországokban. Ennek érdekében még 2009-ben döntöttek arról, hogy a tagállamoknak legalább tízévente meg kell szervezniük a nemzeti hatóságaik önellenőrzését, valamint nemzetközi szakértői értékelést kell kérniük a biztonság folyamatos javítása céljából (2009/71/Euratom irányelv 9. cikk). Ennek teljesítése érdekében az OAH kezdeményezte, hogy a NAÜ IRRS-missziója keretében kerüljön sor az átvilágításra.
Az Országos Atomenergia Hivatal honlapján tetté közzé, hogy november 4-én 14 órakor a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) 21-33 kamrák létesítési engedélyéhez kapcsolódóan közmeghallgatást tartanak. A közmeghallgatás helyszíne Paks Város Polgármesteri Hivatalának nagyterme.
Arról is az OAH számolt be, hogy Vincze Árpád főosztályvezetőt megválasztották az MTA Radiokémiai Bizottságának tagjává. A Radiokémiai Bizottság elsősorban az izotópalkalmazással, a nukleáris anyagvizsgálati és a nukleáris környezetanalitikai módszerekkel, valamint a sugárhatáskémiával kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkozik.
Beépül-e az új paksi reaktorok beruházási költsége az áram árába, vagy a költségvetés fizeti vissza az oroszoknak a hitelt? Az egymásnak ellentmondó kormányzati vélemények miatt többek között e kérdés is megválaszolása vár. A papíron 3 ezermilliárdos óriásépítkezés környezeti hatásairól pedig még egyetlen hatástanulmányt sem mutatott be a kormány. Ki mond igazat a paksi áram áráról? - kérdezte Seszták Miklós fejlesztési minisztertől Szél Bernadett. A tárca vezetőjének két hét áll rendelkezésre, hogy válaszoljon – írta a stop.hu. Az LMP társelnöke egyebek mellett azért fordult Sesztákhoz, mert a Pakson felépíteni tervezett új atomerőművi blokkok létesítéséről szóló megállapodás aláírása után Lázár János, a miniszterelnökség vezetője azt nyilatkozta: "az erőműbővítéshez biztosítandó orosz államközi hitel költsége nem épül majd be a Pakson előállított áram árába", mert a kölcsönt nem az atomerőmű, hanem a költségvetés fizeti majd vissza. Aszódi Attila, a bővítésért felelős kormánybiztos pedig - Szél információi szerint - azt állította az MVM múlt heti háttérbeszélgetésén, hogy a tőkeköltség beépül az áramárba. Ellenkező esetben Brüsszel nem hagyná jóvá a finanszírozási konstrukciót tiltott állami támogatás miatt.
Gyakorlatilag felmondhatatlan szerződést kötött a magyar kormány Oroszországgal a paksi bővítésről – hangzott el az Energiaklub és a Friedrich Ebert Stiftung csütörtöki budapesti konferenciáján, ahol a beruházás geopolitikai vonatkozásairól tanácskoztak. Mint a nol.hu írja, a meghívott szakértők közül ketten is úgy foglaltak állást, hogy Európában piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.
Látogatás a CERN-be és a Lausanne Fúziós Kutatóreaktorhoz: a WIN Magyarország szakmai kirándulást szervezett Svájcba szeptember 21-27. között, az útra az Magyar Nukleáris Társaság tagjai is kaptak meghívást kaptak – tette közzé az MNT. A szakmai program két részből állt: a Lausanne-i Műszaki Egyetem plazmafizikai kutatóközpontjának és CERN-ben a jelenleg a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumának (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) meglátogatása.
A brit energiapolitika mintha a múltban ragadt volna: úgy tűnik, a kormány villamosenergia-piaci reformja leginkább atomerőművek építésére alapoz – írta a greefo.hu. A portál szerint az energia világa változik, amire a következő pédákat hozza. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, az UBS nemrégiben azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy nem a Hinkley-hez hasonló nagy, centralizált erőművek jelentik a jövőt, hanem a napenergia, az elektromos autók és az olcsóbb akkumulátorok. Eközben a technológiai éllovas Google 3,2 milliárd dollárt fektetett be a Nest okosotthon-vállalatba. A portál úgy véik, hogy ennek ellenére a brit energiapolitika mintha a múltban ragadt volna: úgy tűnik, a kormány villamosenergia-piaci reformja leginkább atomerőművek építésére alapoz. És igen nagyvonalú átvételi árat garantál az EDF számára a Hinkley-be tervezett új, 3,2 GW teljesítményű reaktorok 35 éves üzemelése során, amelyek építése 24,5 milliárd fontba (mintegy 9 500 milliárd forintba) kerül, és legkorábban 2023-ban kezdheti meg a termelést.
Fölösleges és egyáltalán nem hatékony projekt a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának a felépítése – állítja a Greenpeace Slovensko környezetvédő szervezet – közölte a hirek.sk. Pavol Široký, a szervezet klimatikai és energetikai kampányának a koordinátora elmondta: Szlovákiában jelenleg egyensúlyban van a villanyáram gyártása és fogyasztása, ezért nincs feltétlenül szüksége egy új erőműre. Szerinte biztonsági szempontból kérdéses az egész projekt. A 40 évesnél öregebb szovjet technológiát csak nehezen nevezhetjük korszerűnek és biztonságosnak – mutatott rá Široký. Hozzátette: ezen a tényen az új biztonsági intézkedések semmit sem változtatnak. Ha egy autókereskedő azt állítaná önöknek, hogy egy 40 éves, de BMW-s fékekkel és mercedeses légzsákkal felszerelt Wartburg ugyanolyan, mint egy korszerű autó, akkor talán kétségbe vonnák a lelki egészségét. Valami hasonlóról igyekszik meggyőzni bennünket az atomenergiai ipar is – fogalmazott.
A termonukleáris fúziós kutatásokról és a Cadarache-ban (Franciaország) megvalósuló Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor ITER megvalósításával kapcsolatos tudományos kérdésekről lesz szó a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az orosz kormány által szervezett szentpétervári tanácskozáson – jelezte az AtomenergiaInfo. Az október 13-18 közötti nemzetközi konferencián 45 ország több mint 750 képviselője vesz részt, köztük a témakör vezető szakértői. Előadások hangzanak el egyebek között a termonukleáris fúzió technológiájáról, a magfúzió, valamint az inerciális termonukleáris szintézis témakörében zajló kísérletekről, de az előadások érintik a termonukleáris fúzióval és a majdani fúziós reaktorokkal kapcsolatos mérnöki feladatokat. Szó lesz továbbá a szupravezető tekercsek által fenntartott mágneses térben a plazmaáram fenntartását célzó innovatív megoldásokról, valamint anyagtechnológiai kutatásokról is.
Ugyancsak az AtomenergiaInfo írta, hogy a Szentpétervár melletti Leningrád Atomerőmű 2-es kiépítés 1-es blokkján október elején beemelték a helyére az 1200 MW-os reaktorblokk passzív biztonsági rendszerének 4 tartályát, amelyben bóros vizet tárolnak majd. Az egyenként 75 tonnás, 60 köbméter víz befogadására alkalmas tartályok szerepe, hogy egy extrém kis valószínűségű baleset esetén, mint például hűtőközeg elvesztése (szekunder oldali törés és üzamzavari tápvíz hiánya) emberi beavatkozás nélkül is biztosítsa a reaktorban a láncreakció leállítását. A bórsavas víz gravitációsan jut be a reaktorba a tartályokból és a neutroncsapdaként működő bórvegyületek segítik a láncreakció leállítását. A négy tartály részét képezi az AESZ 2006-os típusú 3+ generációs nyomottvizes reaktor kiterjedt passzív biztonsági rendszereinek.
Arról is az AtomenergiaInfo számolt be, hogy az Orosz Földrajzi Társaság szervezésében szeptember vége óta zajló expedíció a Japán-tengeren vizsgálja a három éve történt fukusimai reaktorbaleset lehetséges hatásait. A Professzor Hljusztin nevű kutatóhajó 2014. október 10-én Hokkaido szigetétől nyugatra tartott Szahalin irányába. A fedélzeten a Roszatom szakemberei mellett az orosz meteorológiai szolgálat, a Hlopin Radiológiai Intézet, illetve a Nevelszkij tengernagyról elnevezett Tengerészeti Egyetem szakemberei vizsgálják a súlyos baleset lehetséges hatásait. Az eddig vett levegő- és tengervízminták gamma-sugárzását mérve nem találták nyomát annak, hogy a balaset hatással lett volna a környezetre ebben a térségben, a radionuklid-értékek nem mutattak eltérést.
Az orosz állami Roszatom nukleáris vállalat előzetes megállapodást írt alá Kazahsztán első kereskedelmi atomerőművének felépítéséről és üzemeltetéséről – közölte az orosz vállalat. – adta hírül az Energianfo a NucNet hírére hivatkozva. A Roszatom szerint a javasolt projekt pontos részleteit, többek között a telephelyet és a kivitelezési ütemtervet meg fogják határozni a végleges szerződés aláírása előtt. Az előzetes megállapodás lehetővé tesz egy szerződés előtti időszakot a partnerek számára, amely során tanulmányozhatják a projekt műszaki, gazdasági és üzleti aspektusait.
Ugyancsak az Energiainfo portálon jelent meg, hogy az üzemeltető Nuclenor benyújtotta az üzemelési engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyblokkos Santa Maria de Garola atomerőműre a spanyol nukleáris hatósághoz (Consejo de Seguridad Nuclear - CSN), jelentette be a cég. Az 1971 óta üzemben lévő 446 megawattos forralóvizes blokkra részletes felújítási és átalakítási tervet dolgoztak ki. A CSN augusztusban kért műszaki kiegészítést a korábban, májusban egyszer már benyújtott engedélykérelemhez. A kiegészítés az üzemidő hosszabbításával, valamint a reaktortartály időszakos ellenőrzéseivel és próbáival kapcsolatos kérdésekre vonatkozott. Emellett tartalmaznia kell a 2011-es fukushimai baleset tanulságaiból származó, az európai stressz-tesztek során elhatározott átalakításokat.
Hangulatos múltidézésben volt részük mindazoknak, akik elfogadták az Atomenergetikai Múzeum meghívását péntek estére. Miután a Múzeumok őszi fesztiváljához csatlakozva először tanárok számára kínáltak programot, főként pedagógusok töltötték meg a sorokat, de akadtak bőven „civil” érdeklődők. Szabó Péter, a Vak Bottyán Gimnázium történelemtanára állította össze az úti tervet a Pónya Józseffel, Kováts Balázzsal közös időutazáshoz. Az atomerőmű első, leghosszabb ideig regnáló vezérigazgatója, illetve az egyes és kettes blokk tudományos indításvezető-helyettese, az ESZI alapító igazgatója egy-egy gondolatot, történetet fűzött a kivetítőn megjelenő régi képekhez, dokumentumokhoz – idézte a történteket a paksihirnok.hu. Előkerültek az erőmű építésének idejére vonatkozó ötéves tervek ugyanúgy, mint az építés időszakát megörökítő filmek és az atomtudósok paksi látogatását dokumentáló fotók. A látogatók megtudhattak egy sor kulisszatitkot, megismerhettek jó néhány legendát.
Mások mellett egy kínai cég is pályázna nukleáris reaktorok építésére Csehországban - jelentette be a cseh ipari és kereskedelmi miniszter kedden. Mint a Világgazdaság megírta, Jan Mladek közölte: "már öten vannak, akik hivatalosan, félhivatalosan, vagy közvetett módon jelezték, hogy részt vennének reaktorok építésében". A közelebbről meg nem nevezett kínai cég mellett "a francia Areva, az orosz Atomsztrojexport céget is magában foglaló konzorcium, a Toshiba amerikai leánycége, a Westinghouse és a koreai KEPCO is jelezte szándékát" - a cseh miniszter bejelentése szerint.
A hírhez kapcsolódik, hogy az amerikai-japán Westinghouse Electric Company, amely
korábban részt vett a temelini atomerőmű bővítésére kiírt pályázaton, felajánlotta,
hogy részt venne új atomenergetikai fejlesztések finanszírozásában - közölte a Westinghouse
cseh leányvállalatának vezetője, Pavel Janik. A Westinghouse ajánlatának hírét a
Pénzügyi és az Iparügyi Minisztérium is megerősítette – számolt be a figyelo.hu. Társaságunk vezetése tett egy
ilyen ajánlatot és készen állunk tárgyalni a cseh kormánnyal - mondta Janik. A megbeszélésen
áttekintenénk az atomerőmű-építés finanszírozásának olyan megoldásait, amelyeket
az AP1000 típusú üzemek projektjei esetében az USA-ban, Nagy-Britanniában és Bulgáriában
alkalmazunk.
A CEZ cseh energiaszolgáltató társaság, Temelin üzemeltetője, ez év áprilisában
visszavonta az erőmű bővítésére kiírt pályázatot. A döntés fő oka az volt, hogy
a kormány nem kívánt pénzügyi garanciákat nyújtani a kibővített erőmű által termelt
áram átvételi árára.
Megalakult az EUROfusion-program. A cél, hogy 2050-re beinduljon az első európai fúziós erőmű, amely környezetbarát energiával láthatja majd el a kontinenst – írta az origo.hu. A következő öt évben körülbelül félmilliárd eurót költ az EU a fúziós reaktorok fejlesztésére. A cél az, hogy 2050-re már áramot is termeljen a DEMO erőmű, amely - a kutatólaborokból kilépve - már az elektromos hálózatra is rá lesz kapcsolva. Ez lesz az első ipari fúziós erőmű, amely élesben is működhet.
A magyar energiaszabályozói keretben bekövetkezett változások eredményeként romlott a befektetési klíma – állapítja meg a harmadik energiacsomag végrehajtásáról készült országjelentésében az Európai Bizottság, amely stabil, s a villamos energia- és a gázpiacon a befektetések és a verseny irányába ható szabályozói környezet kialakítására ösztönzi a magyar kormányt – közölte a BruxInfo. A 2013-ban végrehajtott jelentős mértékű rezsicsökkentés és az energia infrastuktúrára kivetett rendkívüli adóteher elriasztja a társaságokat a további beruházásoktól – állapítja meg az Európai Bizottság abban az országjelentésében, ami a harmadik energialiberalizációs csomag magyarországi végrehajtásáról készült. A jelentés arra is rámutat, hogy az infrastruktúra fejlesztése az állami tulajdonban lévő cégekre, főként az MVM-re korlátozódott, és elsősorban uniós alapok igénybevételét jelentette.
Valamivel több, mint 3,1 milliárd köbméter – ennél nagyobb gázkészlet már biztosan nem lesz az MVM tulajdonában lévő hazai tárolókban a mostani fűtési szezon előtt. A föld alatti létesítményeket felügyelő Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt. adatai szerint az idei télre már nincs leköthető betárolási kapacitás – jelezte a napi.hu. Az összesen 4,4 milliárd köbméter kapacitással bíró négy tárolóban így 1,3 milliárd köbméternyi hely üresen marad, ám a beérkező mennyiség így is jóval több, mint tavaly: 2013 novemberében ugyanis a töltöttség még a 2 milliárd köbmétert sem érte el.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. pályázatot ír ki az MVM Energetikai Nemzeti Díj odaítélésére. A díjat a kiírás feltételeinek megfelelő, egy Magyarországon élő, magyar állampolgárságú, valamint egy határainkon túl élő, magyar nemzetiségű, magyarul beszélő alkotónak ítéli oda az MVM Energetikai Nemzeti Díj Kuratóriuma. A díj kiírása és a feltételek az MVM honlapján olvashatóak. Az elismeréssel járó pénzjutalom összege 1.000.000 forint/fő.
A gazdaság erősödését jelzi, hogy az év első kilenc hónapjában 7,6 százalékkal több gázolaj fogyott, mint az egy évvel azelőtti azonos időszakban. Ötödével nőtt a prémium üzemanyagok iránti kereslet, és csak nem akar kikopni a piacról a 98-as benzin sem. Az év első kilenc hónapjában tovább nőtt a hazai üzemanyag-fogyasztás, mégpedig minden termék esetében, derül ki a Magyar Ásványolaj Szövetségl (MÁSZ) összesítéséből. A teljes értékesítés 2,17 millió liter volt, ami 5,4 százalékos bővülést takar. A számok még kedvezőbbek a nyilvánosságra nem hozott részadatok fényében. „Az idén egyetlen olyan hónap sem volt, amikor akár egyetlen üzemanyag-féleségből is csökkent volna a felhasználás, és növekedést mutatnak a külön-külön nem közzétett negyedéves számok is” – válaszolta a Világgazdaságnak Wilde György, a MÁSZ főtitkára.
A sikeres teszteredményeknek és a projekttagok felkészültségének köszönhetően a 4M piac-összekapcsolási projekt Irányító Bizottsága megerősítette, hogy a cseh-szlovák-magyar-román összekapcsolás a tesztek sikeres befejezése után röviddel elindulhat – közölte a Mavir. Az Irányító Bizottság köszönetet mond a piaci szereplők projekttel kapcsolatos értékes visszajelzésiért és részvételükért az összehangolt nemzeti tájékoztató fórumokon, amelyek mind a négy, a projektben résztvevő országban szeptemberben kerültek megrendezésre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében első körben 58 milliárd forinttal támogatja a települési vízellátáshoz, szennyvízelvezetéshez és -tisztításhoz kapcsolódó projekteket - mondta Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte: a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a tárca együttesen 1116 milliárd forinttal "gazdálkodhat", ennyi áll rendelkezésre az uniós és hazai társfinanszírozással együtt a különböző fejlesztési projektekre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján tették közzé, hogy a szeptember 22-én, az Otthon Melege Program keretében meghirdetett Fűtéskorszerűsítés (kazáncsere) alprogram pályázatának határidejét a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították. A tárca régiónként eltérő beadási határidőket jelölt meg. Ennek megfelelően a pályázatok benyújtására szakaszosan, az egyes régiók számára egyedileg meghatározott időpontban, október 22-e és november 31-e között vagy a forrás kimerüléséig lesz lehetőség. Ezzel együtt módosul a homlokzati nyílászárócsere-pályázat benyújtási határideje is. A pályázatok beadására ugyancsak szakaszosan, az egyes régiók számára egyedileg meghatározott időpontban, október 29-e és november 27-e között vagy a forrás kimerüléséig lesz lehetőség – jelezte a tárca.
Úgy tűnik, hogy jó pár év csúszással ugyan, de hazánkban is egyre inkább terjednek a háztartási méretű erőművek, annak ellenére, hogy érdemi állami támogatási programra ezen a területen eddig nem igazán lehetett építeni. A napelemek használata például iszonyatos gyorsasággal növekedett az elmúlt 2-3 évben, de még így is hatalmas tér van a megújuló energiák használatának további bővüléséhez. A portfolio.hu írása szerint a hazai energiaellátás még mindig nagymértékben épít a hagyományos, centralizált energiaellátási rendszerekre, amelyek lényege, hogy nagykapacitású erőművek termelik meg a villamos energiát, amely ezt követően az átviteli és az elosztó hálózaton keresztül jut el a távoli fogyasztókhoz. A megújulók megjelenésével ezzel szemben Európában egy olyan új trend kezd kibontakozni, amelyben a háztartások maguk is szerepet vállalnak az energiatermelésben, így napelemekkel vagy kisebb szélkerékkel fedezik az áramszükségletük egy részét.
Eddig hat közintézmény tetejére szereltek fel napelemeket nagyrészt uniós forrásból Százhalombattán, a számítások szerint ezzel évente kétmillió forintot takaríthatnak meg – közölte a ma.hu. Nyilas Hajnalka, a város önkormányzatának szóvivője elmondta, hogy a nyáron három iskola tetejére kerültek fel a környezetbarát energiaellátást biztosító napelemek, amelyek költségét teljes egészében uniós pénzből finanszírozták. Egy újabb pályázatnak köszönhetően hasonló, ötven kilowatt névleges teljesítményű úgynevezett kiserőműveket telepítettek a Barátság Kulturális Központ, a Hamvas Béla könyvtár és a polgármesteri hivatal tetejére.
Hosszúra nyúlt előkészítés után nemrég folytatta le a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének társadalmi egyeztetését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az Energiaklub támogatja és örömtelinek tartja azt a törekvést, hogy az épületek ügye különálló stratégiai területté és prioritássá emelkedjen, hiszen az épületfelújítások ösztönzése minden más gazdaságfejlesztési intézkedésnél jelentősebb járulékos haszonnal bír a nemzetgazdaság számára. Mindazonáltal néhány észrevételt és javaslatot megfogalmaztak a tervezettel kapcsolatban, melyek itt olvashatóak.
Akár 2020-ig is kihúzhatjuk új hosszú távú orosz gázszerződés nélkül – vélekednek kormányközeli forrásaink – közölte a nol.hu. Az orosz féllel megkötött, 1996 óta érvényes, az elmúlt évtizedek hazai gázbehozatalának alapjául szolgáló megállapodás jövőre jár le. Ennek okán időről időre felmerül a kérdés, mikor kötünk újat. Annál is inkább, mert a lejárat előtt egy évvel a környező országok zömének zsebében már ott lapult a megújított papír. Magyarországon azonban mindeddig nem tudni arról, hogy a két fél érdemben akár csak el is kezdte volna a tárgyalásokat, noha Orbán Viktor kormányfő tett jó pár határozottan kedves gesztust a Gazprom felé. Talán az utolsó óra okán is, de az iparágban egyre erőteljesebben hallani, hogy semmiről nem maradtunk le, sőt, a szerződés jövő júliusi lejártakor egyáltalán nem is szükséges újat kötni.
Az Ukrajnába történő, nyugat felőli gázszállítás növelése, egy térségi gázközpont kialakítása és olajipari együttműködések indítása a fő célja az ukrán állami gázipari vállalat, a Naftogaz Ukrajini Budapesten nyílt kereskedelmi képviseletének – írta a Világgazdaságra hivatkozva a hir24. Igor Mazjar képviselet-vezetőtől kapott tájékoztatás szerint pillanatnyilag a gázszállítás az elsődleges, éppen ezért az iroda tevékenysége az ebben érdekelt négy országra - Magyarország mellett Ausztriára, Szlovákiára és Lengyelországra terjed ki.
Miért jobb olyan otthonban élni, amely energiatakarékos kialakítással rendelkezik? – teszi fel a kérdést a greenfo.hu. A válasz egyértelmű, hiszen az energiaárakat látva nincs olyan ingatlan tulajdonos, aki ne szeretne spórolni például a fűtésre, vagy a hűtésre szánt kiadásokon. Ma már nemcsak nyugaton, hanem hazánkban is egyre többen választják az ilyen típusú házakat, legyen szó akár tervezésről, akár vásárlásról. Az ingatlantajolo.hu szakemberei is azt tapasztalják az utóbbi időben, hogy az eladó ház kínálatban kiemelt népszerűségnek örvendenek azok az ingatlanok, amelyek akár a fűtés, a levegőztetés, akár a fekvés, vagy az elrendezés kapcsán energiatakarékos jellemzőkkel bírnak. Ez nem csak az Energetikai tanúsítvány minősítése, és a ház értéke miatt fontos, hanem az élhető, és ugyanakkor megfizethető lakókörnyezet kialakításának okán is.
A MOL jelezte, újrakezdené a tárgyalásokat a német közszolgáltató RWE-vel olajipari egységének (DEA) esetleges megvásárlásáról, amennyiben a cég oroszoknak való tervezett eladása mégsem valósul meg - számolt be a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. Korábban írtak már róla, hogy a MOL is a cégre pályázók között volt, végül az RWE úgy döntött, Mikhail Fridman orosz milliárdos vezette befektetői csoport lesz a befutó.
Hosszú távon megvalósítható az orosz gáztól való függés jelentős, több mint 90 százalékos mérséklése anélkül, hogy az árak elszabadulnának - ismertette Kaderják Péter, az általa vezetett intézet, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) vizsgálatainak eredményét szerdán Brüsszelben – tudósitott a napi.hu. Kaderják Péter az Európai Politikai Tanulmányok Központja által szervezett, "Hogyan javíthatják az energiabiztonságot a megújuló energiaforrások és az energiafelhasználás hatékonyságának növelése?" című konferencián kifejtette: a REKK három forgatókönyvet modellezett; ha minden marad a mostani helyzet szerint, ha elsősorban a hatékonyság javul, illetve ha ehhez a megújuló energiaforrások is párosulnak. Emellett a kutatóközpont azt is vizsgálta, mi a helyzet, ha az uniós tagállamok újratárgyalják és meghosszabbítják jelenlegi hosszú távú gázszállítási szerződéseiket, és mi várható, ha ezeket felmondják, és kizárólag eseti jelleggel, folyó piaci áron vásárolnak gázt Oroszországból.
Észtország lenne az egyetlen uniós tagállam, amelyik az orosz gázszállítások huzamosabb, fél éven át tartó kimaradása esetén saját erőből nem lenne képes gondoskodni védett fogyasztóinak ellátásáról – állapítja meg az európai gázrendszer rövid távú ellenállóképességéről készült bizottsági közlemény, amit csütörtökön tettek közzé Brüsszelben – jelezte a BruxInfo. Az ukrán tranzitútvonal hosszú időre, legalább fél évre történő befagyása és az orosz gázszállítások teljes kimaradása jelentős hatással lenne az Európai Unióra, és elsősorban a közösség keleti tagállamait és az Energia Közösség tagjait sújtaná.
Ugyancsak a BruxInfo közölte, hogy gazdasági szempontból adott a lehetősége a hosszú távú orosz gázszállítási szerződések teljes megszüntetésének – hangzott el egy szerdai brüsszeli rendezvényen, ami a 2030-ig terjedő uniós klíma- és energiapolitikai céloknak az energiaellátás biztonságára gyakorolt hatásáról szólt. Szakértők szerint a megújulók arányának dinamikus növelése, az energiahatékonyság javítása és az infrastruktúra-fejlesztés hármasának köszönhetően az ambícióktól függően akár a jelenlegi mennyiség 6,5 százalékára is lecsökkenthető az EU-ba irányuló orosz gázszállítás. A visegrádi négyek az elmúlt időszakban különböző válaszokat adtak az energiaellátás biztonságát fenyegető kihívásokra, ami alatt Közép-és Kelet-Európában elsősorban a földgáz szállítás biztonságát értették – mutatott rá Orbán Anita, a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete.
Az ukránoknak meglepő módon igen hamar sikerült megállapodniuk egy esetleges orosz gázszerződés fő paramétereiről - jelentette be Petro Poroshenko ukrán elnök. Noha ez még csak egy kezdeti lépésnek tekinthető, az egyre csak közelgő tél miatt ez is nagyon fontos eredmény, ami akár a konfliktus lecsillapodását is elősegítheti - jelezte a Reutersre hivatkozva a portfolio.hu. A kezdeti tárgyalásokról az oroszok még azt mondták utólag, hogy tele voltak "félreértésekkel és ellentétes véleményekkel". Emiatt kifejezetten meglepő, hogy ilyen hamar változott a helyzet, márpedig Petro Poroshenko ukrán elnök szerint a legutóbbi találkozásuk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a német, illetve francia vezetőkkel határozott előrelépést hozott.
Európa egyik nagy problémája az erőteljes energiafüggőség Oroszországtól, ami különösen a mostani feszült helyzetben lehet veszélyes. A hosszú távú függetlenedést segítené egy fontos azeri gázkitermelési projekt, melyben most jelentősebb részesedést értékesített a norvég Statoil. A 15,5 százalékos részesedést 2,25 milliárd dollárért adták el - írta a portfolio.hu. Egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a világ nagy olajipari vállalatai, az emelkedő költségek és a zuhanó olajár ugyanis jelentős nyomást gyakorolt a nyereségre. A haszonrés védelme érdekében sok cég eszközeladásokba kezdett az utóbbi években, ezek közül a norvég Statoil sem volt kivétel, amely eladja a megmaradt 15,5 százalékos részesedését is az azeri gázkitermelési projektben, a Shah Denizben.
Az európai gáztárolókba 1,596 milliárd köbméter földgáz került október első két hetében az európai tározóüzemeltetőket képviselő Gas Storage Europe (GSE) pénteki adatai szerint, írja az MTI híre alapján az index.hu. Ezzel az európai gáztárolók 93,67 százalékban voltak feltöltve. Október elsején az európai földalatti gáztárolókban 76,294 milliárd köbméternyi földgáz volt, ez október 15-ére 77,89 milliárd köbméterre emelkedett. A feltöltési arány október elsején 91,89 százalék, szeptember elsején pedig 88,5 százalék volt.
Aláírták az orosz-kínai földgázszállítási kormányközi egyezményt, amely azonnal hatályba lépett, közölte Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami energetikai cég vérigazgatója. A megállapodást az úgynevezett keleti útvonalon, a Szibéria Ereje nevű vezetéken keresztül Kínába menő orosz gázról kötötte a két ország. Az aláírást Li Ko-csiang kínai kormányfő moszkvai látogatására időzítették, írta az MTI-re hivatkozva az Index. A Gazprom május 21-én egyezett meg a China National Petroleum Corp (CNPC) nevű állami energetikai céggel hogy 2019-től évi 38 milliárd köbméter gázt szállít Kínába. A szerződés 30 évre szól. Az üzlet több mint 400 milliárd dollár (mintegy 96 ezer milliárd forint) értékű, de azt nem árulták el, hogy ezer köbméterenként mennyibe fog kerülni Kínának az orosz gáz. Alekszej Miller emlékeztetett rá, hogy elkezdték a Szibéria Ereje nevű orosz-kínai gázvezeték építését. A beruházást szeptember elsején indította el Vlagyimir Putyin orosz államfő a kínai kormány vezető tisztviselői jelenlétében a nyugat-szibériai Jakutföldön.
Jelentősen csökkent a Gazprom orosz állami energetikai társaság adózott nyeresége az idei első félévben. A második negyedévről viszont emelkedést jelentettek – közölte az origo.hu. A Gazprom-csoportot - a kőolajkitermeléssel foglalkozó Gazprom Nyeftyel együtt - szankciókkal sújtotta az EU a Nyugat Oroszország ukrajnai szerepvállalása miatt. Az európai gázszükséglet mintegy harmadát biztosító cégnél folyamatosan értékelik a büntetőintézkedések hatását.
A stockholmi döntőbírósághoz fordult a Naftohaz ukrán állami gázvállalat az orosz Gazprommal kötött, Ukrajnán keresztül Európába irányuló gáztranzit díját szabályozó megállapodás felülvizsgálatát kérve - közölte Jurij Vitrenko, az ukrán vállalat igazgatója kedden – jelezte a portfolio.hu. Az ukrán fél követeli, hogy a tarifák megállapítását igazítsák az európai normákhoz. A tranzitszerződést a Naftohaz szerint a jövőben nem vele, hanem az Ukrtranszhaz állami gázszállító vállalattal kell megkötnie az orosz félnek.
Szlovákia október végén szerződést köt Oroszországgal olaj szállításáról, 2029-ig. Ezt Miriam Ziakova, a szlovák gazdasági minisztérium szóvivője jelentette be Pozsonyban. „Pozsony stratégiai prioritást tulajdonít e szerződésnek” – emelte ki a szlovák gazdasági minisztérium szóvivője – közölte a Világgazdaság. A szerződés szerint Szlovákia 15 év alatt 43 millió hordó olajat vásárol.
Az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) friss éves jelentése és előrejelzése szerint a napelemek aránya a villamosenergia termelésben 16%-os érhet el, a napenergia a teljes energiatermelésben (tehát hőenergiával együtt) pedig elérheti a 27%-ot világviszonylatban 2050-re. A napelemek arányának növekedése ebből 2035-2040-ig lesz a legnagyobb – közölte az energiaoldal.hu. Ebből az arányból az EU és a fejlett országok aránya természetesen jóval magasabb lesz, mint a fejlődő vagy a nagy olaj- és széntartalékokkal rendelkező országoké.
Egy megawatt/óra energia előállítása szélerőművekkel 133 dollárba kerül, míg a gázzal előállítható energia hasonló egysége 208, a szénerőművekből termelté pedig 295 dollárba kerülne az Ecofys tanácsadó cég által készített tanulmány szerint. A transindex szerint persze, ha a fosszilis energiaforrások felhasználását támogató állami szubvenciókat is figyelembe veszik, ám nem számolják a közegészségügyi költségeket, akkor úgy tűnik, jobban megéri anyagilag ezekre építeni, de a minden tényezőt figyelembe vevő mérleg mást mutat: még a napenergia is jóval olcsóbb, mint a szén-, gáz- vagy atomerőműbvek által termelt energia. Gunther Oettinger energiaügyi uniós biztos bejelentette, további kutatásokat rendeltek meg az energiaipari hatékonyságot tekintve.
A korábban vártnál lassabb olajkereslet-növekedésre számít az idén a Nemzetközi Energia Ügynökség. Közleményük szerint 2014-ben napi 700 ezer hordóval nőhet a globális olajkereslet, napi 200 ezer hordóval lassabban, mint korábbi előrejelzésében várta – írta a TőzsdeFórum. Az ügynökség öt év óta nem jósolt olyan lassú keresletnövekedést, mint most. 2015-re kissé javul a helyzet, de abban az évben is csak napi 1,1 millió hordós keresletnövekedésre számítanak. 2014 szeptemberében napi 93,8 millió hordó olaj volt a globális kínálat és az új adataik szerint december végére is csak napi 92,4 millió hordót ér el a kereslet, azaz telített a piac. A kiegyensúlyozatlanság megmutatkozik a világpiaci árakban is, amelyek hetek óta csökkennek. A Brent olaj hordónkénti ára a határidős piacon október 14-én délután 87,92 dollár volt 1,09 százalékos napi csökkenés után, a WTI olaj hordónkénti ára 84,85 dollár 1,04 százalékos visszaesés után.
Rossz irányba néznek a napelemek, mert szakemberek szerint a déli helyett nyugati irányban lenne optimális a panelek alkalmazása – jelezte az sg.hu. Ahogy egyre több háztartásban, egyre több épület tetején bukkannak fel az elektromágneses sugárzást villamos energiává átalakító napelemek, gyakrabban hangzik el kritika azok felhasználásával, egészen pontosan elhelyezkedésükkel és irányukkal kapcsolatban. A tengerentúlon számos energetikai szakember véli úgy, hogy a nyugati irány az optimális, amely országos szinten jobb választás lenne.
Az elektronikai eszközök az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődtek: szebbek, jobbak, okosabbak, kényelmesebbek, több pixelt rajzolnak ki, és jobban szólnak. A teljesítmény növekedése exponenciális volt, de egyvalami nem bírta tartani a lépést: az akkumulátor. Az alternativenergia.hu írása szerint az akkumulátorgyártásban a felhasznált technológia nagyban korlátozza az új fejlesztéseket; hiába születtek nagyszerű hordozható eszközök, ha nem volt olyan telep, ami hosszabb távon biztosította volna az energiaellátást. Mármint eddig, mert azóta a kínai Nanjangi Műszaki Egyetem kutatói feltaláltak egy új akkumulátorgyártási technológiát, amivel a töltési idő percekre csökkenthető, és több évtizeden át működőképes marad.
Némileg meglepő eredményre jutott az OilPrice.com felmérése. Az eddig is tudható volt, hogy az amerikaiak rengeteg energiát használnak, most azonban kiderült, hogy az európaiaknak és a közel-keletieknek sem feltétlenül jár elismerés a környezettudatosságért – ismertette az alternativenergia.hu. A fogyasztást lakosonként számoló lista élén ugyanis Izland végzett, itt elsősorban az energiaforrások bősége miatt nem szorulnak tudatosságra a fogyasztók. A második az olajfüggő Katar lett, de felkerült a dobogóra Trinidad és Tobago is. Ez utóbbi a karibi térség egyik leggazdagabb országa, a régió vezető olaj- és gázkitermelője, a nyugati félteke egyik legnagyobb földgáz-feldolgozó létesítményének otthona. A negyedik legtöbb energiát a kuvaitiak falják, ahol a jelentős helybéli készletek ellenére gázimportra van szükség a kereslet kielégítésére.
A brit kormány az Oroszország elleni szankciók miatt egyelőre nem engedélyezte, hogy egy orosz milliárdos vegye meg a német RWE energiaipari csoport olaj- és földgáztermelő vállalkozását, mivel a cég az északi-tengeri brit kitermelési szektorban is érdekelt - írta a Financial Times cikkére hivatkozva a vg.hu. A londoni üzleti napilap szerint Mihail Fridman luxemburgi bejegyzésű befektetési alapja, a LetterOne vette volna meg 5,1 milliárd eurórért a német cég DEA nevű kitermelési érdekeltségét, amely az északi-tengeri brit szektor mellett Németországban, Norvégiában, Dániában és Egyiptomban folytat nyersolaj- és földgázkitermelést.
A horvát legfelső bíróság érvénytelenítette azt a korábbi döntést, amely alapján a horvátországi INA olajvállalattól a horvát kormány megvonta a Száva folyó és Horvátország északnyugati környékén található földgáz és kőolaj-lelőhelyek kiaknázásának koncesszióját – közölte a vg.hu. A koncessziókat az INA-tól Jadranka Kosor kormányzása alatt vették el 2011-ben, akkori indoklás szerint azért, mert a vállalat még az előkészítő munkálatokat se kezdte meg az olajkutatásokhoz.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)