Heti hírvilág (2014. október 6 – 12.)
A paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó teljes projekt átkerül a Miniszterelnökséghez a Magyar Villamos Művek Zrt.-től - írta keddi számában a Napi Gazdaság, egymástól független, pontosan meg nem nevezett iparági forrásokra hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy az erről szóló döntést az állami energetikai társaság következő, október 16-ai közgyűlésén véglegesíthetik.
A kalohirek.hu közzétette a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT), illetve az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2014. augusztusban mért, a paksi atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítményét. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik. Ezekből az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai augusztusban olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett.
Mint arról korábban is hírt adtunk, folytatódik a paksi atomerőműben keletkező nagy radioaktivitású hulladék végleges tárolóhelyének keresésére irányuló kutatások – jelezte a Pécsi újság. A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) igen finom szemcseméretű, kis vízáteresztő képességű kőzettest, ami a nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének potenciális befogadó képződménye. A szakemberek az itt található, világviszonylatban is ritka, kiváló vízzáró tulajdonságokkal rendelkező agyagkő miatt választották ki ezt a térséget még a kilencvenes években.
Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv gondozását végző Felsőszintű Munkacsoport (FMCS) idei harmadik ülésének szeptember 25-én az OAH adott otthont. A napirend szerint az FMCS ülésén először a miniszteri felelősségek rendszerének áttekintése történt meg. A felülvizsgálatot az idei kormányzati átalakulás indokolja – jelezte a hivatal. A cél az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerhez (ONER) kapcsolódó felelősségek újraértékelése mellett a Munkacsoport képviseleti rendszerének frissítése volt. Második témaként a résztvevők az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv (OBEIT) felülvizsgálata körüli teendőket tárgyalták meg.
Ugyancsak az OAH adta hírül, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség támogatásával egyhetes tudományos látogatást tettek hazánkban az indonéz nukleáris biztonsági hatóság és a katasztrófavédelmi hatóság munkatársai, Abdul Qohhar és Medi Herlianto. A szakemberek az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer felépítéséről és fontosabb feladatairól, valamint az egy évvel ezelőtt megtartott ONER-3-2013 Nemzeti Nukleárisbaleset-elhárítási Gyakorlatról kaptak átfogó tájékoztatást.
Szintén az OAH honlapján jelent meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tudományos bizottságainak választásán Koblinger Lászlót, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott főigazgató-helyettesét a 2014-2017-es ciklusra megválasztották az Atommag-fizikai Tudományos Bizottság tagjává.
Arról is az OAH tájékoztatott, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 58. közgyűléséhez kapcsolódóan ünnepi ülést tartott a WENRA (nyugat-európai nukleáris hatóságok szervezete) Bécsben, megalapításának 15. évfordulója alkalmából. A találkozón az 1999 óta a nukleáris biztonság terén elért eredmények ismertetése mellett bemutatták az atomerőművekre vonatkozó, megújított biztonsági ajánlásokat (referenciaszinteket), amelyeknél a fukusimai tapasztalatokat is hasznosították.
Az SCWR-FQT (Supercritical Pressure Water Cooled Reactor-Fuel Qualification Test) projekt egy 2010-ben meghirdetett és elnyert Európai Uniós FP7-es kutatási projekt, amelyben 6 európai partner (köztük a BME NTI) dolgozik együtt. A projekt célja egy tesztkör megtervezése és a tervek korszerű elemző kódokkal való analízise. A tesztkör a Prága melletti Řež -i kutatóintézet (CVR) LVR-15-ös reaktorába kerülne elhelyezésre 2015 után. Az analíziseknek olyan részletességűeknek kell lenniük, hogy a cseh nukleáris hatóságnál történő majdani engedélyeztetési folyamatot is megalapozzák. A projektről a NUKLEON legújabb számában olvashatunk.
A Roszatom reaktorépítési projektjeit a Greenpeace szerint nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik, csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet felszólítja a kormányt, hogy álljon el a Roszatommal és az orosz állammal kötött paksi "paktumtól" - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel – számolt be a vg.hu. A környezetvédelmi szervezet a közlemény szerint hétfőn mutatta be „A Roszatom kockázatai” című új jelentését. A Roszatom a jelentés szerint átláthatatlanul működik, tevékenységeire, kiadásaira, vagyonfelhasználására vonatkozó adatait nem köteles közzétenni, állami kontroll alatt áll. A vállalat csak 2012-ben 2,97 milliárd euró állami támogatást kapott és emellett egyéb, közvetett támogatásokban is részesül.
Ausztria közölte: perre megy az Európai Bizottsággal, ha az engedélyezi a Hinkley Point-i erőmű építését. Ha nyer, a paksi bővítés is veszélybe kerülhet – írta a vs.hu. Az Európai Bizottság (EB) a múlt hónapban jelezte, hogy álláspontja szerint szabályos a brit Hinkley Point-i erőmű építésének közvetett állami támogatása. Ahogy akkor megírta a portál, az EB versenyjogi biztosa azt mondta: javasolni fogja a biztosok testületének, hogy engedélyezzék a beruházást. Joaquín Almunia annak ellenére adta áldását a beruházás finanszírozási tervére, hogy azt több uniós tagállam is kritizálta, amiért ellenkezik az uniós versenyszabályokkal. Most az osztrák kancellár is csatlakozott azok táborához, akik szerint a 20 milliárd eurós beruházás jelenlegi formájában összeférhetetlen az EU szabályaival. Az EUobserver szerint Werner Faymann az unió bíróságán, Luxembourgban támadná meg a bizottsági döntést, ha arra a biztosok testülete áldását adja.
A témához kapcsolódik, hogy több biztos ellenszavazata mellett hagyta jóvá szerdán az Európai Bizottság a Hinkley Point atomerőmű-beruházáshoz nyújtandó brit állami támogatást, miután egy éve tartó vizsgálata végén arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti tervekhez képest több ponton is módosított üzleti terv megvalósítása nem idéz elő torzulásokat a belső piaci versenyben és a támogatás mértéke arányban áll az elérendő célokkal – jelezte a BruxInfo. A versenypolitikai biztos szerint a mostani döntés nem teremt precedenst más országokban tervezett nukleáris beruházások számára.
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern és a Cseljabinszk megyei kormányzat jelenleg nagyszabású rehabilitációs programot valósít meg a Majak nukleáris hulladékot feldolgozó üzem által 1949 és 1957 között okozott nukleáris környezetszennyezés következményeinek felszámolása érdekében. Mint az AtomenergiaInfo irásában olvasható, a környezeti és szociális rehabilitációs program megvalósítása a 2001. július 10-i 92-F3, „A sugárszennyezett területek rehabilitációját célzó különleges környezetvédelmi programokról” rendelkező orosz szövetségi törvény alapján zajlik. A rehabilitációs célra használják a 2004-es pozsonyi orosz-amerikai egyezmény alapján az orosz fűtőanyagot használó külföldi kutatóreaktorokban végrehajtott – a NAÜ felügyeletével zajló – üzemanyagcseréből, illetve a magas dúsítottságú üzemanyag oroszországi feldolgozásra való visszaszállításából befolyt összegek egy részét.
A Szlovák Villamos Művek nyilvánosságra hozta, hogy mikor készül el a mohi atomerőmű hármas és négyes blokkja: nem éppen holnap, de már látszik a fény az alagút végén – jelezte a bumm.sk. A blokkok építéséért felelős szakember, Giancarlo Aquilanti szerint a harmadik blokkban a rendes termelés 2016 harmadik negyedévében indulhat meg. A negyedig blokkot pedig 2017-ben helyeznék üzembe. A harmadik blokk üzemeltetésének megkezdése azért kerülhet már hamarabb sor, mert 80 százalékra készen van a komplexum, a negyedik még csak 60 százalékon áll. Az eredeti tervek szerint az új blokkok már 2012-ben, illetve 2013-ban üzemeltek volna. Az átadás aztán egyre újabb időpontokra csúszott. Leginkább az új biztonsági előírásoknak megfelelő átalakítás és újratervezés tartotta fel az építkezést.
Finnország szorosabbra fűzi oroszországi energiakapcsolatait, holott az EU ennek éppen az ellenkezőjére szólította fel tagországait Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója miatt, írta a Reuters-re hivatkozva a vg.hu. A Fennovoima társaság az orosz Roszatommal építtetne atomerőművet, Finnország a jövő évtől áramot exportálna Oroszországba, állami közműcsoportja, a Fortum pedig 4,2 milliárd eurós beruházásra készül orosz földön. Későbbre tették az LNG-fogadó terminál építését is. Magyarország szintén orosz kivitelezésben, és orosz hitellel építene két nukleáris blokkot, az előkészületek haladnak.
Az USA-ban mindjárt kész az új évezred első atomerőműve. Tanulva a 9/11-es terrortámadás és Fukusima hibáiból, a legrosszabbra is felkészítették, bár cunami a térségben még 200 millió évig nem várható, kapott tartalék generátorokat, műholdas kapcsolata van, és kibírja egy repülőgép becsapódását is. Évente kilenc milliárd kilowattórát termel majd, jobb alternatíva sok mindennél, a kérdés mégsem ilyen egyszerű: nemcsak ez a projekt csúszott éveket, sok atomerőmű építése elakadt, drágább lett az építkezés – közölte az index.hu. A tennessee-i Watts Bar Nuclear Generating Station lesz az első új kereskedelmi atomerőmű blokk az Amerikai Egyesült Államokban, amit ebben a században állítanak munkába. Üzemideje alatt a reaktor több elektromosságot termel majd, mint hat, kombinált ciklusú földgázerőmű, öt új szénerőmű, harminc a legnagyobb naperőművekből, illetve 10 ezer a hatalmas szélerőművekből. Rá eső szén-dioxid-kibocsátása is nagyon alacsony, az előállított áram ára minden eddigi alá mehet.
Nagy-Britannia nukleáris biztonsági hatósága (Office for Nuclear Regulation - ONR) engedélyt adott arra, hogy az Észak-Walesben működő Wylfa-1 atomerőművi blokk 2015. december végéig üzemelhessen – tudósitott az Energiainfo. A Wylfa-1, a világ utolsó üzemelő Magnox reaktora az eredeti tervek szerint 2010-ben hagyta volna abba a termelést. Az erőművet üzemeltető Magnox Ltd közölte: 2013 szeptemberében végezték el a blokkra a tízévente esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálatot. Az időszakos felülvizsgálatot áttekintette az ONR, amely néhány további munkálatot is szükségesnek tartott, ezek jelenleg is zajlanak az erőműben.
Aláírták Brüsszelben az EUROfusion (Európai Konzorcium a Fúziós Energia Fejlesztésére) megalapulását deklaráló iratot: az összefogás keretében az EU tagországi kutatóközpontok közös forrásból, eredményeiket megosztva dolgozhatnak együtt – közölte az alternativenergia.hu. A konzorcium célja, hogy a fúziós kutatásokkal 2050-re olyan környezetbarát energiaforrást sikerüljön biztosítani, amely hozzájárul a világ egyre növekvő energiaigényének kielégítéséhez - olvasható az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet által az MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint az Európai Unió mintegy fél milliárd euróval járul hozzá a kutatásokhoz a következő öt évben. A kutatási program előkészületeként 2012-ben az európai kutatóközpontok közösen felvázolták azt a részletes programot, amelynek pontjait követve 2050-re megvalósíthatják a fúziós energia mindennapos használatát
Folytatódott az Energiaklub „Paksról komolyan” című rendezvénysorozata. A szervezők felhívása szerint a paksi beruházás évtizedekre meghatározza Magyarország sorsát. Ehhez képest nem tudjuk, hogy milyen előkészítő anyagok alapján és milyen konkrét okokból döntöttek az új atomerőmű építése mellett. Pedig a Paksra tervezett két új blokk számos közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdést vet fel. Az Energiaklub tematikus eseményein szakértők segítségével egy-egy nagyobb témát járnak körül. A legutóbbi rendezvényen a számos környezeti hatás közül hármat taglaltak részletesen.
Sürgősen további munkára van szükség a nemzeti és regionális mélygeológiai tárolók megvalósítása érdekében, hogy a kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok biztonságos tárolása megoldható legyen, amikor szükségessé válik – állítja egy EU jelentésre hivatkozva az Energiainfo. A „Kiégett nukleáris üzemanyag és hulladékai kezelése” címet viselő jelentést az Európai Bizottság saját tudományos szolgálata, a JRC (Joint Research Centre) és az európai akadémiák tudományos tanácsadó bizottsága (European Academies’ Science Advisory Council) írta. A jelentés szerint még zárt vagy részben zárt nukleáris üzemanyagciklus esetén is szükség van mélygeológiai tárolókra. A nukleáris programot megvalósító EU-tagállamoknak tároló létesítési programot is kell folytatniuk, és párhuzamosan a regionális geológiai tárolók megvalósítását is meg kell vizsgálniuk.
Hong Lei kínai külügyi szóvivő október 10-én Pekingben kijelentette: Kína támogatja, hogy hozzáértő vállalatok között atomenergetikai projektek jöjjenek létre, hisz ez elősegíti a kínai-európai együttműködések fellendülését is – írta a CRI.online. Egy újságíró azt kérdezte Hong Lei-től, mi Kína véleménye arról, hogy az Európai Bizottság a minap jóváhagyta a francia EDF és a kínai atomenergiai vállalat közös finanszírozásával megvalósuló brit Hinkley Point atommű-projektet? Hong Lei azt felelte, hogy Kína üdvözli az Európai Bizottság döntését. Kína támogatja az érintett kínai vállalatot abban, hogy francia és brit partnereivel együtt megvalósítsa ezt a projektet, tette hozzá a külügyi szóvivő.
Lesz igény az európai országokban új importkapacitásokra a következő évtizedben – legalábbis ez derül ki az ENTSO-E, vagyis a 34 európai ország (benne Magyarország) villamosenergia-ipari rendszerirányítóját tömörítő szervezet 2010 és 2025 közötti hálózati kapacitásvizsgálatából – hivatkozik a szervezet tanulmányára a napi.hu. Az elemzés szerint 2010-ben körülbelül 3400 terawattóra villamos energiát fogyasztottak az ENTSO-E tagjai. A felhasználás a számítások szerint 2015-re mintegy 3700 terawattórára növekszik, aztán azonban erőteljesebb emelkedés következhet. Ennek köszönhetően pedig az áramigény 2025-re várhatóan eléri a 4300-4400 terawattórát. Vagyis Európában a következő több mint egy évtizedben körülbelül 28 százalékkal emelkedik majd a villamosenergia-felhasználás. A Paksra tervezett két új nukleáris blokk 2026-2027 táján kezdheti meg az üzemelést, így azok még jó pár évig együtt termelnek majd a mostani atomerőművi egységekkel, hiszen azok működési ideje – a most zajló üzemidő-hosszabbítást követően – 2032 és 2037 között ér majd véget. Mivel az atomerőművi blokkok szabályozhatósága meglehetősen korlátozott, a csúcsfogyasztási időszakokon kívül ideiglenesen jelentős mennyiségű felesleges áram állhat majd elő hazánkban a két új blokk belépésével. Ugyanakkor az európai villamosenergia-igény nem csak a fogyasztás várható emelkedése miatt nőhet: az ENTSO-E kapacitáselemzése szerint a következő évtizedben rengeteg termelő blokkot kell majd leselejtezni kontinensszerte. Az európai szervezet előrejelzése alapján míg 2010-ben még 71,44 százalék a ténylegesen működő blokkok aránya a teljes beépített erőművi kapacitásból, 2015-re ez 68,99, 2020-ra 65,92, 2025-re pedig 63,87 százalékra csökken, vagyis az európai erőműállomány öregedése komoly hatással jár majd. Ebből a szempontból különösen rossz a helyzet Romániában, Szlovákiában és Németországban.
Ugyancsak a Napi Gazdaság írta, hogy a paksi bővítés mellett Magyarországnak számos új erőművi blokkra lesz szüksége a következő másfél évtizedben, hogy biztosítani tudja az ellátást. A jelenlegi termelőegységek fele 2030-ig kiesik, a fogyasztás addig több mint ötödével emelkedhet, de beruházási tervek egyelőre nem látszanak. Nem lesz biztosított Magyarország energiaellátása, ha 2030-ig csak a két új paksi nukleáris blokk épül fel. A következő másfél évtizedben ugyanis a jelenlegi hazai áramtermelő egységek körülbelül felét le kell majd állítani azok elöregedése miatt. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) közép- és hosszú távú kapacitáselemzése szerint jelenleg a beépített erőművi kapacitás hazánkban 9100 megawattot tesz ki. Csakhogy hozzáteszik, tíz év múlva ebből nem egészen 6700 megawatt marad, 2030-ra pedig mindössze 5100 megawatt üzemelhet még.
Hosszú jogi perpatvar után pont került két kelet-magyarországi erőmű eladására. Az ukrán-orosz vevők végül 604 millió forintért vették meg az évek óta leállított berentei és a tiszapalkonyai telepet. Azt még nem tudni, hogy újraindítják vagy szétszerelik az erőműveket – számolt be szintén a napi.hu. Négy évvel a felszámolás megkezdése után végre lezárult a berentei és a tiszapalkonyai erőmű ügye. A Debreceni Ítélőtábla immár jogerős végzése értelmében az FMG-BUD konzorciumé lett a két - immár évek óta nem működő - erőmű. Ez egyben azt is jelenti, hogy az arab háttérrel rendelkező vesztes Duna Electric Hungary Kft. hiába kínált állítólag kétszer annyit, mint a nyertes pályázó, alaki-formai okok miatt a felszámoló BIS Csődgondnok és Tanácsadó Kft. kizárta őket.
A magyar állam megvásárolta a Főgáz Zrt.-nek a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló 50 százalékos társasági részesedését - válaszolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken az MTI érdeklődésére – jelezte az atv.hu. Az NFM közlése szerint "az energiaellátás biztonságát erősítő, a kormány rezsicsökkentési politikájához illeszkedő tranzakció" csütörtökön zárult.
Még az árampiaci kereskedők is csak találgatják, hogy beépült-e már a magyar nagykereskedelmi árakba az Ukrajnából érkező áramimport kiesésével kapcsolatos kockázati felár. Az sem világos, hogy Magyarország exportálhat-e áramot a szomszéd országba, és annak milyen hatása lenne az árakra. A magyarországi áramkereskedelemben részt vevő kereskedők megosztottak azzal kapcsolatban, hogy beépült-e már a havi kontraktusok árába az a prémium, amely fedezhetné az Ukrajnából érkező import kiesése okozta többletköltségeket - írja az icis.com energetikai szakportálra hivatkozva a napi.hu. Egyesek még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy megfordul szállítás iránya: azaz Magyarország exportálhat áramot szomszédjába.
Ingadozva, de felfelé tartanak az árak a HUPX-en. Tegnap egy nagy ugrás is volt, ma pedig a szelíd, felfelé tartó trend folytatódott – közölte a vg.hu. Az augusztusi mélypont óta folyamatosan erősödnek az árak a magyar áramtőzsdén, vélhetőleg a szezonális hatások miatt. A jellemzően hétvégente lecsúszó jegyzések az augusztus 23-24-i hétvégén még látványosan alacsonyra gyengültek, ami a csúcstermék esetében megawattóránként éppen, hogy 10 euró fölötti szintet jelentett, a folyamatosan előállított, úgynevezett zsinórterméknél pedig 17 eurót. Október első hétvégéjén a csúcstermék ára 30 euró, a zsinórtermék ára 34 euró körül járt.
Az elmúlt évtized során a központi villamosenergia-rendszert irányító Mavir rendre túlzó villamosenergia-fogyasztási előrejelzéseket tett közzé – deríthető ki a cég jóslatai és a bekövetkezett rideg valóság összevetéséből – írta a nol.hu. Ez azért probléma, mert a szakma és a politikusok egyaránt a Mavir előrejelzéseire hivatkozva sürgetnek hatalmas pénzigényű beruházásokat, például a paksi atomerőmű bővítését. Ez alapján a beruházóknak – akár az államnak – most kell dönteniük a jövő áramtermelési irányairól, hisz e területen az építkezés több évet, a remélt megtérülés pedig több évtizedet igényel. A Mavir elemzéseinek visszatérő sugallata a fokozatosan elavuló erőműpark miatti nagyarányú beruházási igény.
Megkezdődött az észak–déli gázfolyosó részét képező magyar–szlovák földgázvezeték próbaüzem előtti feltöltése – tudta meg a Népszabadság. Ez a próbaüzemet közvetlenül megelőző művelet. A munkálatok jó negyedéves csúszást mutatnak: a próbaüzem az eredeti ütemezés szerint július 1-jével indult volna. Pedig a Várkert Bazárhoz hasonlóan a magyar–szlovák gázvezetéket is átadták már egyszer, mégpedig áprilisban Szadán, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében. Mint azt Pap Gézától, a kivitelezésért és a próbaüzem sikeréért felelős Olajterv-csoport egykori molos kisebbségi tulajdonosától, a fejlesztés irányítójától megtudtuk, néhány napon belül a gázvezeték teljes hosszában megvalósulhat a feltöltés. Egy ezt követő kompresszorállítás után 72 órás próbaüzem következik. A szakember nem látja veszélyeztetettnek a kereskedelmi gázszállítás 2015. január 1-je előtti megindulását.
A magyarországi földgáztárolók töltöttségi szintje október elején elérte az összesen 4 milliárd köbmétert, amely képes kielégíteni a hazai téli fogyasztás mintegy kétharmadát. A tárolók töltése tovább folytatódik. A jelenlegi készletszint elérésének kulcsa az MVM Csoport felelős készletezési politikája, amelynek legújabb eleme a Gazprom Exporttal megkötött logisztikai szolgáltatási szerződés. A szerződés keretében a felek további legfeljebb 700 millió köbméter földgáz hazai tárolókban történő tárolásáról állapodtak meg. A megállapodás tovább erősíti a hazai ellátásbiztonságot, a tárolók töltöttségi szintjét több mint 10%-kal növelheti meg – közölte az MVM. A fűtési szezon kezdetekor Magyarországon a régió országai közül az egyik legmagasabb fogyasztás arányos földgázmennyiség áll majd rendelkezésre. A magyarországi földgáztárolókban az egy évvel korábbihoz képest immár 38%-kal több, összesen 4 milliárd köbmétert meghaladó földgáz érhető el, amely már több mint 1 milliárd köbméterrel több a tavalyi maximális szintnél.
Évente 100 milliárd, 2020-ig összességében 700 milliárd forint áramolhat az energetikai szektorba - jelentette be Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy energetikai fórumon - adta hirül az OrientPress. Ennek köszönhetően cserélődhetnek elavult energiaforrásaink, nőhet a hazai vállalkozások versenyképessége, és egyúttal csökkenhet hazánk energiafüggősége is - közölte a gazdasági tárca államtitkára. A napjainkban bejelentett, vállalkozásösztönző pályázati pénzek mellett jelentős uniós, illetve állami támogatás érkezhet a megújuló energetikai szektorba is.
Másodpercentként több mint száz liter 98 fokos víz érkezik a geotermikus kútból, amely a jövőben a győri távhőrendszert is ellátja. Tizenöt évre szóló szerződést kötött a geotermikus hőenergia szállítására és átvételére a PannErgy Nyrt. száz százalékos tulajdonú leányvállalata, az Arrabona Geotermia Kft. a Győr-Szol Zrt-vel. A szerződés lényege, hogy a társaság geotermikus forrásból látja el hőenergiával a győri távhőrendszert – írta az alternativenergia.hu. A Pér melletti területet a Győri Geotermikus Projekt PER-PE-01 jelű kút hidraulikai paramétereinek vizsgálatakor látogatta meg Borkai Zsolt a Győr-Szol Zrt. képviselői társaságában. A tesztelés a 2300 méter mélységű kút folyamatos termeltetésével történik, amely során megadott paraméterek ellenőrzésével követi nyomon a PannErgy a kút teljesítőképességét. A kinyert adatokból megállapítható a geotermális kút teljesítőképessége, a várható hozam és hőfok, illetve a víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A tesztelés végső eredményei elengedhetetlenül szükségesek a felszíni geotermikus rendszer megtervezéséhez.
A CBA csatlakozott az MVM Partner Zrt. zöldenergia programjához és a jövő év első negyedévének végéig 136 üzletében megújuló energia biztosítja majd az áramellátást - jelentette be Fodor Attila, a magyar üzletlánc kommunikációs igazgatója. Mint a napi.hu cikke szerint az energiatakarékos megoldásokkal egy átlagos üzletben éves szinten több 100 ezer forint megtakarítás érhető el.
Kényelmes, kompromisszumoktól mentes életet lehet élni felesleges energiapazarlás nélkül is - ezt állítják egy Pest megyei ökofalu lakói – közölte az alternativenergia.hu. Napkollektorok sorakoznak a házakon és a pajta tetején is az ökofaluban. A házak mellett pedig szélerőművek állnak, amelyek szél esetén folyamatosan termelik az energiát. A Galgahévízi Ökofaluban a nap és szél energiáját használják, az elektromos energiát pedig a házakba vezetik. Heteken belül elindul a falu biogáz-üzeme is. Trágyából állítják majd elő az energiát a fűtéshez és a meleg vízhez.
Kétmilliárdos beruházás keretében biogázüzem épült Pécsen, amellyel a baranyai megyeszékhely szennyvíztelepén keletkező szennyvíziszap energetikai hasznosítása valósul meg, a létesítményt szerdán adták át. Mint az Energiainfo beszámolt róla, a beruházás 925 millió forintos uniós támogatással épült meg a baranyai megyeszékhely határában a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. szennyvíztelepén. A létesítményben október végén indul meg a próbaüzem.
Az Európai Unió ellátásbiztonságának javítása érdekében Magyarország szorgalmazza az önkéntes regionális együttműködést, amelynek keretében lehetővé válna többek között a regionális földgáztárolás optimalizálása és az energiahordozók központilag koordinált beszerzése – mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Európai Unió energiaügyi és klímavédelmi minisztereinek 2014. október 5-6. között megrendezett informális találkozóján, Milánóban. Mint a fejlesztési tárca közleménye jelzi, a találkozó keretében az egyes tagállamok miniszterei megvitathatták az Európai Uniónak az energiabiztonsággal, a belső energiapiac kiteljesítésével és az EU 2030-as klíma és energia keretével kapcsolatos javaslatait. A tanácskozást megelőzően találkozót tartottak a Visegrádi Együttműködés országai, ahol egyeztették a miniszteri találkozó napirendi pontjaival kapcsolatos álláspontjaikat.
Ugyanezen a tanácskozáson hangzott el, hogy Románia támogatja az EU energiaimporttól való függőségének csökkentését célzó törekvéseket és egyetért azzal is, hogy az európai energetikai források felhasználására és kiaknázására nagyobb figyelmet kell fordítani, valamint szorgalmazza az innovatív alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésére és alkalmazására való átállást – közölte az Erdély.ma. Ugyanakkor támogatja és szükségesnek tartja a nukleáris energia fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek fontos szerepet töltenek be az energiatartalékok biztosításában azáltal, hogy a 2050-re megszabott dekarbonizációs ütemtervet be lehessen tartani – ismertette Románia prioritásait Borbély Károly, az RMDSZ energetikai ügyekért felelős államtitkára.
Tovább folytatódott az orosz – ukrán konfliktus következményeinek bemutatása a sajtóban.
Felfüggesztette az együttműködést a Shell a Gazprommal, a két cég egy közös vállalatot hozott létre oroszországi palaolaj kitermelésére. A hír újabb bizonyítéka annak, hogy az Oroszországra kivetett szankciók igenis ártanak a nyugati cégekkel kiépített gazdasági kapcsolatoknak - írja a Financial Times cikkére hivatkozva a portfolio.hu. A Gazprom olajipari cégének, a Gazpromnyeftnek a vezetője közölte a hírt. Jelezte, a Shell felfüggesztette a munkálatokat a közös vállalatnál, a Gazpromnyeft viszont folytatni fogja, egymaga. Mindez újabb bizonyítéka annak, hogy mennyire károsak tudnak lenni a nyugat által életbe léptetett szankciók Oroszországnak. Legutóbb az ExxonMobil közölte, hogy 10 függőben lévő projektjét is felfüggeszti az orosz állami irányítás alatt álló Rosznyefttel, a francia Total pedig legutóbb jelezte, a Lukoillal való kapcsolatát gyakorlatilag teljesen megszüntette.
Az ukrán válság és Oroszország miatt jelenleg nem állnak fenn azok a politikai feltételek, amelyek a Déli Áramlat megépítéséhez szükségesek - közölte hétfő este az Európai Parlamentben tartott biztosi meghallgatásán Federica Mogherini, az Európai Unió kinevezett külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – idézte az elmondottakat a napi.hu. Ulrike Lunacek, osztrák zöldpárti politikus kérte Mogherinit, tisztázza az álláspontját, miután korábban állítólag kiállt az orosz beruházás mellett, az EP viszont, miután nem uniós projekt, ellenzi azt. Mogherini kijelentette: ő a déli energiafolyosó fontosságát hangsúlyozta, amit valószínűleg valaki félreértett.
Oroszország 10 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani Ukrajnának az őszi-téli időszakra - jelentette ki Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter hétfőn – írta a napi.hu. A szaktárca vezetője Dmitrij Medvegyev orosz kormányfőnek számolt be a gáztárgyalások alakulásáról. Azt is elmondta, hogy jelenleg Kijevben vizsgálják az orosz-ukrán-EU-s megállapodás tervezetét, és még nem kaptak választ arra az ukrán vezetéstől. Dmitrij Medvegyev közölte, hogy folytatni kell a tárgyalásokat és a kompromisszumok keresését, annak tudatosításával, hogy Kijevnek meg kell fizetnie eddigi adósságát, de Ukrajna számára elfogadható gázárat kell kialakítani. A miniszterelnök kedvezőnek nevezte az orosz ajánlatot, amely szerint Moszkva ezer köbméterenként 100 dolláros kedvezményt adna Ukrajnának, így a földgáz 385 dollárba kerülne ezer köbméterenként.
Ukrajna ezer köbméterenként 340 dollárt fizet a norvég Statoilnak, ami napi átlagban 11 millió köbméter fölgázt ad. Ez az Ukrajna felé irányuló fordított gázszállítás csaknem fele – jelezte a hvg.hu. Ukrajna októbertől Norvégiától is vásárol földgázt a Naftohaz ukrán és a Statoil norvég olaj- és gázipari cég megállapodása értelmében. Kijevben szerdán jelentették be, hogy Ukrajna ezer köbméterenként 340 dollárt fizet, a Statoil napi átlagban 11 millió köbméter fölgázt ad, ami az Ukrajna felé irányuló fordított gázszállítás csaknem fele.
Ha az oroszországi gázszállítás leáll, Ausztriának hat hónapra elegendő a készlete - közölte Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter Bécsben. A politikus az ausztriai gázellátásra vonatkozó felmérésre hivatkozva elmondta: az ország tározóinak töltöttségi szintje 90 százalékos – adta hirül a Klubrádió. Külön kiemelve Szlovákiát és Magyarországot, a miniszter kijelentette: Ausztria segíteni fogja azokat az országokat, amelyeknek az orosz gázszállítás esetleges leállása nehézséget okoz.
Az orosz szakadárok által ellenőrzött területeken nem működnek a bányák, ezért Ukrajnának nincs elég szene ahhoz, hogy megtermelje a szükséges áramot, ami miatt szénimportra kényszerül - nyilatkozta Jurij Prodan ukrán energetikai és szénipari miniszter. Mint a vg.hu közölte, a miniszter azt mondta, hogy Ukrajna 155 szénbányájából 83 a szakadárok által ellenőrzött területeken található, 7 bánya pedig teljesen megsemmisült. A kijevi vezetés alatt álló bányák az áramkereslet 30 százalékát nem képesek fedezni.
Október 21-én folytatódhatnak a téli ukrán gázellátást rendező tárgyalások, miután az orosz energiaügyi minisztérium jelezte, hogy készek részt venni a következő berlini háromoldalú egyeztetésen - számol be a Reuters hírére hivatkozva a portfolio.hu. Az orosz energiaügyi minisztérium nem sokkal ezelőtt jelezte, hogy készek részt venni október 21-én azon a találkozón, amelyen Ukrajna és az EU képviselői vennének részt. Mint ismeretes, árazási vita és tartozás miatt Oroszország június 16-tól csak előrefizetés ellenében hajlandó földgázt értékesíteni Ukrajna számára. Tekintettel arra, hogy Ukrajna az egyik legfontosabb tranzit útvonal Oroszország és az EU közötti gázkereskedelemben, a kialakult helyzet komoly kockázatot jelent Ukrajna és az uniós országok téli gázellátásra nézve.
Az idei első nyolc hónapban csökkent az exportra szánt orosz fölgáz átlagára, miközben nőtt az orosz cégek olajtermékek eladásából származó bevétele éves szinten – írta a napigazdasag.hu. Az orosz vámhatóság kedden ismertetett adatai szerint az augusztus végével záródott idei első nyolc hónapban az exportgáz átlagára 329,4 dollár volt ezer köbméterenként, 4,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Tavaly az első nyolc hónapban az átlagár 345,16 dollár volt. A Gazprom gázexportból származó bevétele a január-augusztus közötti időszakban 40,879 milliárd dollár volt, 4,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A vizsgált időszakban a Gazprom gázeladása 0,08 százalékkal 124,1 milliárd köbméterre bővült.
Ugyanakkor a portfolio.hu irásában az olvasható, hogy a Gazprom azt tervezi, hogy jövőre mintegy 5 százalékkal növeli gáztermelését az idei szintről - mondta Vszevolod Cserepanov, a Gazprom igazgatótanácsának a tagja kedden. A Gazprom számításai szerint a cég idei termelése 463 milliárd köbméterre csökken az Ukrajnával kialakult gázárvita miatt. Egyes elemzők szerint a termelés még ennél is kisebb lehet, 450 milliárd köbméterre is zsugorodhat, ami 1989 óta a legalacsonyabb lenne. A Gazprom az idei első kilenc hónapban 311,6 milliárd köbméter fölgázt termelt.
A Gazpromé lesz Európa legnagyobb, 4,2 milliárd köbméter kapacitású gáztárolója egy még tavaly kötött és uniós jóváhagyást is kapott megállapodás alapján. A lépéssel az orosz társasághoz kerül három német gázkereskedő és gáztároló cég is. Cserébe a német Wintershall beszállhat a gazdag urengoji gázmezőbe – közölte a vg.hu. A létesítmény Rehden határmenti kisváros közelében működik, és 4,2 milliárd köbméter gáz tárolására képes. Az orosz társaság a német BASF-fel lebonyolítandó részvénycserével jut a tárolóhoz, a szerződést tavaly kötötték. Már megkapták az Európai Bizottság jóváhagyását is, még azelőtt, hogy Oroszország elcsatolta volna Ukrajnától a Krímet.
Az olajtársaság szerint nincs értelme pénzt és energiát fektetni a horvátországi Sziszekben található olajfinomító életben tartására - idézi a Jutarnji List című zágrábi lap pénteken Ferencz I. Szabolcsnak, a Mol Csoport csoportszintű társasági kapcsolatok ügyvezető igazgatójának ezzel kapcsolatos nyilatkozatát – tudósitott a privatbankar.hu. A finomító tavaly 1250 millió kuna (mintegy 51 milliárd forint) veszteséget ért el a kőolajtermékek iránti kereslet csökkenése, illetve az Egyesült Államokbeli cégek technológiai előretörése és európai piacszerzése miatt - mondta nemrég Goran Saravanja, az INA vezető közgazdásza.
A román hatóságok leállították a Lukoil romániai finomítójának működését – közölte Oroszország bukaresti nagykövete, Oleg Malginov. Az orosz diplomata azt mondta, hogy aggasztja a Petrotel finomító helyzete, a román hatóságok döntése ugyanis veszélyezteti az orosz konszern romániai teljes termelési ciklusát – idézte a vg.hu. A Lukoil több mint 15 éve működik a román piacon. Ebben az időben sohasem állították le a finomító működését és sohasem szakították meg a termelési ciklust – mutatott rá az orosz nagykövet.
A hírhez kapcsolódik, hogy az orosz Lukoil újraindítja az egy hete leállított ploiesti Petrotel kőolaj-finomítót, közölték a vállalat vezetői pénteken a térségben illetékes környezetvédelmi őrséggel – jelezte a profitline.hu.
A Gazprom orosz gázipari cég felajánlotta Szerbiának, hogy a vele szemben fennálló adósságot vállalati tulajdonrészek átadásával is rendezheti, amit Belgrád el is fogadott – írta a hir24. Ezt Ivica Dacic szerb külügyminiszter közölte kedden, hozzátéve, hogy a Gazprom egyebek között a HIP Petrohemija vegyi üzemben kíván tulajdonhányadot kapni. Szerbia mintegy 180 millió dollárral adósa a Gazpromnak. Ebből 148 millió dollár a tavaly februári-márciusi, valamint az idei márciusi-áprilisi, további 34,8 millió dollár az 1995 és 2011 közötti orosz gázszállítások rendezetlen számláiból áll össze.
Ismét nehéz helyzetbe került Szerbia a Déli Áramlat gázvezeték kiépítése miatt, miután az Európai Bizottság (EB) országjelentésében szerdán kitért arra is, hogy Belgrádnak össze kell hangolnia erre vonatkozó lépéseit az európai elvárásokkal. Az mfor.hu írása szerint Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök az EB-jelentésről tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a gázvezeték kiépítése nem Szerbiától, hanem Brüsszel és Moszkva megállapodásától függ. Szerbia pedig tiszteletben fogja tartani az Európai Unióval szembeni kötelezettségeit - tette hozzá.
Ugyancsak a Déli Áramlattal kapcsolatos, hogy Az eddig publikáltnál 47 százalékkal magasabb, összesen 23,5 milliárd eurós várható összköltséget költséget jelentett be a vezetékre Alekszander Ivannyikov, a Gazprom pénzügyi és gazdasági részlegének első helyettese – közölte a vg.hu. Az Interfax által idézett vezető a tengeri szakasz esetében 14 milliárd eurós kiadásról nyilatkozott az eddigi 10 milliárd euró helyett. Az európai szárazföldi szakasz a korábbi adatok szerint 6 milliárd euróba került volna, az új számítások alapján viszont csak 9,5 milliárd euróból hozható ki.
A Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller argentínai gázmezők feltárásának lehetőségéről tárgyalt az argentin ipari miniszterrel, Debora Giorgival a Szentpéterváron tartott nemzetközi gázfórumon – számolt be a vg.hu. A tárgyalások során a kétoldalú együttműködés lehetőségeit vitatták meg a két ország gáziparában. Szó volt arról is, hogy a Gazprom leányvállalata cseppfolyósított földgázt szállítson Argentínának. 2013-ban a latin-amerikai országban 35,5 milliárd köbméter gázt és 30,5 millió tonna olajat termeltek ki, miközben a belföldi igény évi 48 milliárd köbméter gáz, illetve 29,4 millió tonna olaj. A Gazprom leányvállalata, a Gazprom Marketing and Trading az argentin kormány nemzetközi pályázatán megbízást nyert el 2014-2015-ben egymillió tonna cseppfolyósított földgáz szállítására.
Európa egyre inkább kezd lekerülni a világ energia-beruházási térképéről, miközben egyre több nagy európai szolgáltató is a kontinensen kívül tervez jövőbeni projekteket. A megújulók és az új digitális technológiák megjelenése nagy kihívások elé állítja az iparágat, de a szabályozási bizonytalanságok kezelése is komoly erőforrásokat emészt fel az energiaipar szereplőinél. Európának sokkal koordináltabb energiapolitikát kellene folytatnia, mert a nemzetközi versenyben nehéz lesz úgy helytállni, hogy az országok teljesen eltérő elvek mellett képzelik a jövőbeni energiaellátásukat - állapították meg a 4. KPMG Global Power&Utilities konferencia felszólalói Londonban – áll a portfolio.hu beszámolójában. Miközben Amerika már kint van a válságból, Ázsiát pedig gyakorlatilag el sem érte, addig Európában továbbra is komoly kihívásként jelentkezik a krízisből eredő hatások kezelése.
Az ABB a New-York-i ENSZ-klímacsúcson bejelentette, hogy csatlakozik az ENSZ Környezetvédelmi Programjához, amely globális lépéseket irányoz elő a készülékek és berendezések hatékonyságának javítására. Az ItExtreme szerint az ABB az energiahatékony motorok és transzformátorok területén meglévő szaktudásával kívánja segíteni a kormányokat az energiatakarékosság felgyorsítását szolgáló irányelvek kidolgozásában.
Meredeken esik továbbra is az olaj árfolyama, aminek következtében a WTI-nél már új medve piac alakult ki, miután az olajfajta a korábban beállított lokális csúcshoz képest több mint 20 százalékot esett. A 2009-es válság óta ez a negyedik medve piac az energiahordozónál, ami időtartamát tekintve már most a leghosszabbnak számít – írta a portfolio.hu. A WTI típusú kőolaj 87 dollár alatt jár, míg a Brent árfolyama 92 dollárnál mocorog. Az amerikai olajfajtánál a Bespoke Invest által készített ábra szerint ezzel egy újabb medve piac alakult ki, miután az árfolyam a korábbi bika piac során kialakított csúcshoz képest több mint 20 százalékot esett.
Szeptember végén a dániai Brandéban adta át új szélturbina-távfelügyeleti központját a Siemens. Az új központból kísérik figyelemmel a világszerte telepített több mint 7500 szélturbina működését. Az egység feladata az erőművektől érkező adatok elemzése és kiértékelése, valamint a működésbeli problémák korai kiszűrése. A központ tevékenysége emellett az eszközök hatékonyabb jövőbeli működését, teljesítményük optimalizálását is szolgálja.
Szintén a Siemens közölte, hogy a Panda Power Funds és a Siemens közös projektjeként épül Texas első, úgynevezett flexibilis erőműve Temple városában. A kombinált ciklusú erőmű 758 megawatt összkapacitással működik majd, ennek köszönhetően közel 750.000 texasi háztartást fog ellátni energiával. A flexibilis erőművek nagy hatékonysággal és rugalmassággal működnek. Üzembe helyezés után akár már harminc perccel képesek energiát termelni, ráadásul a leadott energia mennyisége egyszerűen és gyorsan szabályozható.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)