Heti hírvilág (2014. július 28 – augusztus 3.)
A Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók – mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos a Kossuth rádió 180 perc című műsorában - írta a hvg.hu. Az előkészítő fázist nem kell, hogy zavarja, ami most a nemzetközi politikában zajlik, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni azt, ami az unió szintjén történik. Ha széles körű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az akár érintheti a projektet - mondta a kormánybiztos. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "Európa ezer szállal kötődik Oroszországhoz", így véleménye szerint a szankciókat illetően meg kell találni azt a megoldást, amellyel az európai érdekek nem sérülnek súlyosan.
A Népszabadság több forrásból megerősített információi szerint a magyar kormány a paksi atomerőmű jelenlegi folyamatos üzemanyag-ellátása érdekében egy olyan alternatív szállítási konstrukció kialakításán dolgozik, amelynek keretében a nukleáris fűtőanyagot légi úton szállítanák Magyarországra. Hasonló megoldásra térségünkben már volt példa, ám olyan eset, amikor a „feladót” és a célországot egy háborús konfliktuszóna – jelen esetben Ukrajna – választotta el egymástól, még nem fordult elő. Információjukat megerősítette Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nukleáris biztonsági főigazgató-helyettese is. Kérdésükre elmondta, a konkrét engedélykérelem még nem érkezett meg a hatósághoz, ám az engedélyezés előkészítése folyamatban van. Elmondta, a légi szállítás műszakilag megoldható, hasonlóra Szlovákia és Románia esetében is volt már precedens.
A hírre reagálva azt közölte az Együtt-PM, hogy véleményük szerint éves szinten akár több tízmilliárd forinttal drágíthatja a paksi atomerőmű működését, ha légi úton szállítják oda a fűtőelemeket – jelezte a Klubrádió
Az LMP-s Szél Bernadett pedig az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezte, miután sajtóhírek szerint a jövőben repülővel szállíthatják a paksi erőmű fűtőelemeit – közölte a párt.
Az orosz titkosszolgálat intézhette el a paksi bővítést – írta a 444.hu, melynek bevezetőjében jelzik, hogy hosszú cikk jelent meg a legolvasottabb francia hetilap, a Nouvel Observateur július végi számában, amely az orosz titkosszolgák és kémek franciaországi működését mutatja be. Az egyébként is nagyon érdekes cikk (angolul ismertetve itt ) egy részlete azonban különösen fontos lehet a magyar közelmúlt és a jövőnk szempontjából. A cikk ugyanis azt állítja, hogy a Roszatom nevű orosz cég azért tudott eladni “egy európai országnak” egy atomreaktort, mert az orosz titkosszolgálat egy franciaországi forrásától megtudta, hogy az Areva nevű francia cég már titokban ajánlatot tett. Ez a leírás pedig egyértelműen illeszkedik Magyarországra és a Roszatom paksi megbízására, amit Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014 elején írtak alá Moszkvában.
A Moszkva melletti Rakéta táborban töltött tíz napot tucatnyi paksi gyerek annak az együttműködésnek a keretében, amelyet a paksi atomerőmű és a Roszatom szakszervezetei kötöttek egymással. Mint a Paksi Hírnök jelezte, Lőrincz László elnök azt mondta, hogy a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) már tíz éve felvette a kapcsolatot az orosz társszervezettel. A viszony az elmúlt három évben vált szorosabbá. Tavaly állapodtak meg a diákcsereprogramról, amelynek első lépéseként 11 orosz gyerek táborozhatott Balatonfüreden. Minap a viszontlátogatásra is sor került, tucatnyi paksi gyerek töltött emlékezetes napokat a Rakéta gyermektáborban. Kísérőjük, Kern Tanja azt mondta, itt egy időben közel félezren táboroznak, mindannyian az orosz energiaiparban dolgozók gyerekei.
Határainkon túli egyetemisták jártak szakmai gyakorlaton az atomerőműben, amely sokadszor fogad hallgatókat Erdélyből, Felvidékről és más magyarok lakta területekről – közölte a TEOL. Bő ismeretekkel gazdagodtunk, szimpatikus, nekem tetszett, jól éreztem magam. Most már, hogy közelebbről megismertem, látom, hogy nagyon szervezetten folyik a munka, ügyelnek mindenre, szerintem semmi ok a félelemre – így összegezte az atomerőműben szerzett tapasztalatait Bógyi Csilla. A felvidéki diáklány egyike annak a tizenkét határainkon túl élő magyar egyetemistának, főiskolásnak, aki lehetőséget kapott, hogy szakmai gyakorlatát az atomerőműben töltse.
Az LMP a megújuló energiaforrások kutatását és egy ezzel foglalkozó kormánybiztos kinevezését kéri a kormánytól, miután megtudta: Aszódi Attila, a paksi erőmű bővítési biztosa és intézete több mint egymilliárd forintos megbízást kapott a paksi erőműtől és az MVM-től. Szél Bernadett, az LMP társelnöke közleményében azt írta: pártja közérdekű adatigénylése nyomán kiderült, hogy Aszódi Attila bővítési biztos és az általa vezetett BME Nukleáris Technikai intézet több mint egymilliárd forint értében kapott megbízást az állami tulajdonú Paksi Atomerőműtől és a Magyar Villamos Művek Zrt.-től. Az LMP által kikért szerződésekből kiderült, hogy többek között lakossági atomkampányok lebonyolítására, az atomerőmű tervezett bővítésével, a nukleáris hulladék elhelyezésével, a 2003-as balesetben megsérült fűtőelemkazetták sorsával kapcsolatos kutatásokra, és egy kutatóreaktor felújítására szerződött Aszódi Attila paksi bővítési kormánybiztos és az általa vezetett intézet.
Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, mintegy 3,5 milliárd dollárnyi magyar exporttal. Emellett a magyar földgázellátás 85 százaléka, a kőolajnak pedig majdnem a 100 százaléka onnan jön. A jelentős függőség miatt az ATV érdeklődött az illetékes minisztériumnál, hogy szankciók kérdésében mi Magyarország álláspontja: szigorítás-pártiak vagyunk, vagy sem? A szankciók érintették-e negatívan Magyarországot, a magyar bel- és külgazdasági érdekeket, például a paksi atomerőmű építését? A minisztérium válaszából az derült ki, hogy Magyarország is megszavazta a szankciókat, de a nagyon, de nagyon óvatos országok közé tartozhatunk. Paks bővítését, illetve a magyar honvédség alkatrész utánpótlását pedig nem érinti a Moszkva elleni uniós büntetés.
Nem csak Magyarország készül új atomerőműveket építeni Európában, az Egyesült Királyság egész új atomerőművi "flotta" kiépítésével számol. Nemrég a budapesti Brit Nagykövetség meghívásából zajlott le egy szuperintenzív brit nukleáris roadshow, ahol a résztvevőknek lehetőségük volt megtekinteni, hogy miként készül az Egyesült Királyság az nukleáris reneszánszra. Tervezettség, összehangoltság, a magán- és közszféra magas fokú együttműködése, és szemléletbeli különbségek. A Portfolio beszámolójának első része itt érhető el. Habár a térségben számos ország gondolkodik további atomerőművi kapacitások létesítésén, Európa nyugati felén jelenleg egyetlen ország rendelkezik érdemi nukleáris tervekkel, az Egyesült Királyság. A szigetország korántsem tartozik kezdők közé a nukleáris energiatermelésben, mi több, a technológia egyik úttörőjének számít.
Pavol Pavlis gazdasági miniszter megerősítette, hogy tovább késik a mohi atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának építése. Mint a Hírek.sk közölte. Pavol Pavlis azt is elmondta, hogy a mohi (Mochovce) atomerőmű említett blokkjainak a felépítéséhez több mint 3,8 milliárd euróra van szükség. A miniszter azonban további részleteket nem árult el, mert az építkezésről szóló elemzést, amelyet a Szlovák Villamos Művek (SE) részvényesei dolgoztak ki, még mindig tanulmányozzák. Az új becslések szerint a 3. blokknak ez év végéig, a 4. blokknak pedig 2015-ben kellene elkészülnie. Az eredeti tervek szerint a munkálatoknak 2012 végén, illetve 2013 őszén kellett volna befejeződniük. A mohi atomerőmű új blokkjainak teljesítménye megközelítőleg ezer megawatt lesz. Felépítésük 3,8 milliárd euróba kerül, vagyis 1 milliárddal többe, mint azt eredetileg tervezték. Az építkezés 2008. november 3-án vette kezdetét.
Amerikai szállítóval állapodott meg atomerőműve bővítéséről Bulgária, a politikai elit ezzel igyekszik mérsékelni az ország teljes orosz energiafüggőségét. Bulgária, az egyik olyan európai uniós tagország, amely jelenleg kizárólag orosz eredetű nukleáris technológiával rendelkezik, a japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai Westinghoue Electric Companyt bízza meg atomerőműve bővítésével - írta a Reutersre hivatkozva a Jövőnk.info. Az átmeneti kormány vállalati részesedési megállapodást írt alá a céggel. A Westinghouse - a világ legnagyobb nukleárisüzemanyag-előállító vállalata - 30 százalékos részesdést szerez abban a vállalatban, amelyet újonnan hoztak létre a kozloduji atomerőmű bővítésére. Az amerikai cég egy új 1000 megawattos blokkot telepít. A Duna-parti városban jelenleg két szovjet gyártmányú, 1000 megawatt kapacitású reaktor működik. Az egyezségre rá kell bólintania az októberi előrehozott parlamenti választások nyomán felálló új kormánynak is.
Az Electrabel újraértékeli belga atomerőművei üzemeltetését, mivel az új adók a céget gazdaságilag kedvezőtlen helyzetbe hozták - tartalmazza a cég által kiadott közlemény. Az Electrabel üzemelteti mind a hét működő belga kereskedelmi atomreaktort. A cég szerint minden 2013-as adójukat és a 422 millió eurónyi atomadót összeszámolva a kifizetendő teher több mint az üzemeltetési bevételük, így már a második évben veszteséget kell elszámolniuk egymás után. Az Electrabel a közleményét a belga alkotmánybíróság július 17-i döntése után adta ki, amelyhez a vállalat fellebbezéssel fordult – közölte az Energiainfó.
A következő uniós ciklusban mintegy 800 milliárd forint áll rendelkezésre az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatására, tette közzé a Fidesz. A napelemek telepítését bármilyen meglepő, leginkább az alacsony kamatok ösztönzik. Már teljesen nyilvánvaló, mindenki jobban jár, ha ebben tartja a pénzét, mintha bankbetétben – hangzott el a Kossuth Rádió Oxigén című műsorában. Míg a világban a csökkenő támogatások miatt egyre kevesebb ilyen berendezést helyeznek üzembe, Magyarországon nő a telepítési kedv – jelentette ki Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki szerint hazánkban a legfőbb ösztönző a magas kamatszint.
A napokban lezárt társadalmi egyeztetés után megjelent a Széchenyi 2020 keretében a “Fotovoltaikus rendszerek kialakítása” című (KEOP-2014-4.10.0/N kódszámú) pályázati kiírás. A pályázaton a közép-magyarországi régión (Budapest és Pest-megye) kívüli helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és 100%-ban állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k indulhatnak 20-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásért 100 százalékos támogatási intenzitás mellett. A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése - összhangban a hazai és EU stratégiával - ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. A célra összesen 5 milliárd forintos a pályázati keret, amelyre pályázni kizárólag az 50 kVA csatlakozási teljesítmény alatti (HMKE méretű), hálózatra csatlakozó napelemes rendszer kialakítására lehet, saját villamosenergia-igény részbeni vagy teljes közvetlen kielégítése céljából. Az első szakaszban 2014. augusztus 21. és 2014. augusztus 30. között lehet benyújtani a pályázatokat.
Szeptembertől tesztelik a magyar-szlovák interkonnektort – közölte a Világgazdaság. Mint írták: Szlovákiában is prioritást kapott az ország nagynyomású gázhálózatának összekapcsolása a szomszédos országok gázrendszerével. A magyarországi FGSZ Zrt. már 2007-ben belefogott olyan térségi gázháló kiépítésébe, amelyen keresztül az abban részt vevő országok gázzal kisegíthetik egymás, illetve élénkíthetik a gázkereskedelmüket. A maga részéről 2013-ig minden szükséges beruházást el is végzett a NETS nevű rendszeren, de nem minden szomszédos ország volt hozzánk hasonlóan érdekelt a kétirányú gázszállításban, illetve a további interkonnektorok lefektetésében. Pedig a NETS nem csak az észak-dél gázfolyosó létrejöttét segítette, hanem megteremtette a horvát-magyar-ukrán irányú szállítás lehetőségét is. Az uniós energiaszabályozás szerint kétirányú szállításra alkalmas vezetékekkel kell összekapcsolni a tagországok gázrendszerét. A szlovákiai földgáz rendszerirányító, az Eustream is egyre közelebb kerül e kötelezettsége teljesítéséhez. Bejelentette, hogy szeptemberben kezdődik a magyar-szlovák interkonnektor tesztüzeme. E terv egyébként már ismert, ahogyan a kereskedelmi üzem 2015. január 1-re tervezett indítása is.
Az Európai Unió és a magyar költségvetés 840 millió forintos támogatásával 980 millió forint összegű beruházással Kecskemét közterületi lámpáinak csaknem a felét energiatakarékos fényforrásra cserélték le. Az Energiainfó szerint Nagypál Sándor, a beruházásért felelős alpolgármester elmondta, hogy a 11 909 közterületi lámpából 5350 darabot cseréltek le korszerű, energiatakarékos LED-es fényforrásra, amely éves szinten 90 millió forint megtakarítást eredményezhet a városnak.
Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) állásfoglalást adott ki a magyarországi villamosenergia-ellátás biztonságáról a Paksi Atomerőmű új blokkjainak üzembe helyezését megelőző időszakban. Mint többek között jelzik: a magyar erőműpark jellemzője, hogy kapacitásai jelentős arányban elavultak, és a földgáztüzelésű erőművek részaránya meghaladja az európai átlagot. Az egységesülő régiós és európai árampiacon a hazai erőművek nagy része (lényegében Paks és Mátra kivételével) nem versenyképes, az utóbbi években a hazai erőműpark kihasználása egyre csökkenő, több erőművet leállítottak Az ETE az MTI Országos Sajtószolgálatnál kiadott közleményben véleményét, javaslatait is jelzi.
Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből: elektromos áram nélkül, kis túlzással, nem is létezhetnénk, és egyre több olyan eszköz vesz körül bennünket, amelyek a hálózatra csatlakoznak. AZ IEA (International Energy Agency, Nemzetközi Energiaügynökség) legutóbbi jelentése szerint 2013-ban a hálózatra kötött irodai és otthoni eszközök fogyasztása 616 terawattórára rúgott. Már ez is elképesztő szám, az viszont annál inkább az, hogy ennek az energiamennyiségnek a 65%-a, 400 terawattóra megtakarítható lett volna olyan technológiák bevetésével, amelyek már rendelkezésre állnak. Az említett, kárba menő energiamennyiség 80 milliárd dollárnak felel meg – közölte a hvg.hu.
Mától ezer köbméterenként 300 dollárnál olcsóbban érkezik az orosz gáz, amiért 2012 utolsó hónapjaiban még 560 dollárt fizettünk. Az augusztusban behozott mennyiség jelentősen nőni fog. Ha elakadna az Ukrajnán keresztüli behozatalunk, akkor a télen csak a tárolt mennyiségre, saját termelésünkre és némi nyugati importra számíthatnánk – közölte a vg.hu. Augusztus 1-től is rendben érkezik Magyarországra az orosz gáz, ami azért hangsúlyozandó, mert az üzletben érintett orosz Gazprombank is rajta van azon a szankciós listán, amelyet az Egyesült Államok a Krím elcsatolására válaszul állított össze. Az import jelentős része a magyar-orosz Panrusgáz Zrt-en keresztül érkezik, a kisebb, de szintén számottevő hányada pedig a közvetve Gazprombank ellenőrzésű Centrex Zrt. közreműködésével.
Az origi.hu pedig azt közölte, hogy Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos szerint Oroszország a gazdasági érdekeltség miatt az új uniós szankciók bevezetése után is folytatja a földgázszállítást az EU-ba. Oroszország érdekelt az Európai Unió tagállamaiba irányuló földgázexportban, mert "kell a bevétel az államháztartásnak", a földgázvezetékekbe pedig "milliárdokat ruháztak be", és ezek a befektetések nem térülnek meg, ha "üresen állnak a vezetékek" - mondta az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja csütörtökön az ARD német közszolgálati televíziónak. A függőség kölcsönös, ezért (az oroszok) betartják a szállítási megállapodásokat - emelte ki. Ugyanakkor az EU az orosz szállítások esetleges leállása okozta gázkieséssel is meg tud birkózni. A földgáztározók töltöttsége "nagyon jó, sok napig kibírjuk import nélkül", és elkészült az EU stratégiája arról, hogy a közösség miként állhat helyt az energiapiacon, "függetlenül attól, hogy mit tesz Oroszország" - mondta Günther Oettinger.
Augusztus 1-jétől dr. Laczó Sándor lett a FŐGÁZ új vezérigazgatója. Dr. Laczó Sándor, a FŐGÁZ Zrt. Igazgatóságának elnök-helyettese eddig a cégcsoport vezérigazgató-helyetteseként dolgozott - közölte a cég.
Globális együttműködést alakított ki a svájci ABB gépipari konszern és a svéd Volvo Buses járműgyártó vállalat tisztán elektromos és villamos-hibridhajtású autóbuszok gyorstöltésére, valamint töltőállomás-hálózatok városi telepítésére. Mint a hvg.hu jelezte, a megállapodás értelmében a két vállalat közösen fejleszt és hoz forgalomba nyílt szabványú egyenáramú (DC) gyorstöltő technológiával tölthető tisztán elektromos és villamos-hibridhajtású autóbuszokat, valamint telepít számukra egész városokra kiterjedő töltőállomás-hálózatokat. Az elektromos buszok töltési szabványa a nemrég elfogadott, a személyautókhoz kifejlesztett globális DC gyorstöltő szabványokon alapul. A Volvo és az ABB technológiája a járművek tetejére telepített automatikus csatlakozó rendszeren keresztül a buszmegállókban, avagy kábeles töltőrendszer segítségével az éjszaki üzemszünetben képes gyorsan feltölteni a járműveket. A megoldás előnye, hogy lehetővé teszi a meglévő e-mobilitási technológiák maximális kihasználását és ezáltal a városi elektromos tömegközlekedési rendszerek gyors kiépítését.
A Siemens Energy Hollandia legnagyobb partközeli szélerőművére szóló megrendelést kapott – tette közzé a cég. A 48 direkt meghajtású szélturbina 144 MW összteljesítményével a Westermeerwind lesz az első szélerőmű, amelyet a Siemens, offshore üzlete keretében, kulcsrakészen valósít meg az ügyfél számára. Az utóbbinak 15 éves teljes szerződés körű karbantartási szerződés garantálja a szélturbinák rendelkezésre állását. A Westermeerwind projekt az Ijsselmeer sekély édesvizű tóban létesül a hollandiai Noordoostpolder község északi és nyugati védőgátja mentén. A szélturbinákat három sorban rendezik el a sekély vízben, a gáttól 500-1100 m távolságban. A 3 MW-os szélturbinák 108 méteres rotor-átmérője maximális hatékonyságot biztosít.
Az akkumulátorok Szent Grálját találták meg a Stanford Egyetem munkatársai, akik tiszta lítiumból tudtak anódot készíteni. A nagyobb kapacitású, könnyebb és kisebb akkumulátorokat eredményező áttörésről a Nature Nanotechnology tudományos lapban számolt be Yi Cui, a kutatócsoport vezetője – közölte az index.hu. Most is többnyire lítiumos akkukat használunk, de az elnevezés félrevezető, mert a lítiumion nem az anódban van, hanem az elektrolitben. Azt pedig egyáltalán nem volt könnyű megoldani, hogy az anódot is ebből az anyagból tudják elkészíteni. Az akkumulátoroknak három fő összetevőjük van: az elektrolit szolgáltatja az elektronokat, míg az anód süti ki azokat; ez a negatív pólus, ahonnan az elektronok átjutnak az akkura kötött eszközbe. Végül a pozitív pólusnál katód begyűjti az elektronikus eszközön áthajtott elektronokat. Töltés közben az elektrolitban lévő pozitív töltésű lítiumionokat magához vonzza a negatív töltésű anód, és környezetében felgyülemlik a lítium. Magát az anódot most grafitból, vagy újabban szilíciumból gyártják.
A passzívház társasházat a közös kertbe leásott jégverem segítségével hűtik nyáron. Ami még érdekesebb, hogy nemcsak hűtik, hanem jég segítségével fűtik is az épületet. Az új trend a “jégfűtés”. Az Energiaoldal.hu cikke szerint Németországban terjed az új fűtési rendszer, amelynél jeget használnak fűtésre. A fűtési elv ötlete abból indult ki, hogy 1 kg jég felolvasztása során olyan sok energia szabadul fel, mintha 1 liter vizet melegítenénk fel 80 Celsius fokra. A bemutatott 670 m2 területű, 5 lakásos passzívház tervezésénél már közel 100 családi ház tapasztalata állt a tervezők rendelkezésére az új rendszerről. A társasház kertjében 3 m3-es jégtartályt építettek betonból, amely összeköttetésben van a gépészeti helyiségben elhelyezett hőszivattyúval.
Az észak-atlanti energiabiztonságról szóló törvény elfogadását sürgette Európa Oroszországtól való energetikai függőségének csökkentése érdekében két republikánus szenátor a The Wall Street Journal keddi kiadásában megjelent közös cikkében – közölte az Energiainfó. John McCain és John Hoeven rámutatott, hogy az orosz szénhidrogénektől való függőség Európában aláássa a folytatódó ukrajnai orosz agresszió elleni transzatlanti közös fellépés támogatottságát. A két politikus ezért szorgalmazta az általuk - Lisa Murkowski és John Barraso republikánus szenátorral együtt benyújtott -, az észak-atlanti energiabiztonság megteremtéséről szóló törvénytervezet mielőbbi elfogadását. A reménybeli jogszabály a szerzők szerint amerikai természeti kincsekre támaszkodva meggyengítené a Putyin-rezsimet, és megerősítené Amerika ukrajnai és európai szövetségeseit.
Éves összehasonlításban 76 százalékkal, 372 millió horvát kunára nőtt a horvát INA olajipari vállalat nettó nyeresége 2014 első felében a nem auditált, konszolidált adatok alapján. Az üzemi nyereség 53 százalékkal nőtt és 534 millió kuna lett 2014 első hat hónapjában, de az értékesítésből származó nettó bevétel az első fél évben 12 százalékkal csökkent és 11,76 milliárd kunát tett ki – közölte az mfor.hu. Áldott Zoltán, az INA igazgatótanácsának elnöke szerint a "tartós és felelősségteljes" irányítási munka miatt javultak a nyereségmutatók, a gyakorlatban ellensúlyozva a kedvezőtlen piaci körülmények és a kitermelési ágazatot érintő törvényi változások negatív hatásait.
A Mol-csoport 24 milliárd forint nettó nyereséget ért el 2014. második negyedévében, 27 százalékkal magasabbat, mint az előző év azonos időszakában - közölte a társaság pénteken a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az olajipari társaság működési eredményei ugyanakkor romlottak az elemzői várakozásoknak megfelelően, elsősorban a kutatás-kitermelés (upstream) üzletág gyengébb teljesítménye miatt. A csoport "tiszta", újrabeszerzési árakkal becsült kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 95 milliárd forint volt, 17 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A tisztított üzleti eredmény 21 százalékkal csökkent, 28,6 milliárd forintot tett ki – közölte a Magyar Hírlap.
Várhatóan még a nyáron elkészülnek az ipari rezsicsökkentés megvalósításához szükséges hatástanulmányok - közölte a Napi Gazdasággal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lap szerdai számában azt írta a tárca tájékoztatására hivatkozva: a kormányzat ezek ismeretében határozza meg a nemzeti ipar versenyképességének növelését szolgáló intézkedéseket. Ennek megfelelően az ősz során derülhet ki, megvalósulhat-e, és ha igen, milyen módon a nem lakossági fogyasztók számára is a rezsicsökkentés, illetve az milyen vállalati réteget érint majd. A lap felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször hangoztatta, a kormány célja az, hogy négy-öt éven belül Magyarországon legyen a legalacsonyabb a villamos energia ára az Európai Unióban az üzleti fogyasztók számára – idézte fel a ma.hu.
Szaúd-Arábia nem kevesebb, mint 109 milliárd dollárt szán a megújuló energiaforrások felhasználásának kiépítésére – írja a MENAFN az Arab News hírügynökségre hivatkozva – közölte a logisztikama.hu. A beruházások célja, hogy a kőolajban rendkívül gazdag királyság energiaszükségletének mintegy 20-23 százalékát mielőbb megújuló energiaforrásokból fedezzék. A napenergia felhasználásának kifejlesztését a Saudi Aramco állami olajvállalat irányítja majd. Az igencsak becsvágyó terv megvalósítása meglehetősen jól halad, mivel a cég már meg is épített a 300 MW kapacitású „naperőművet”.
A Szaharába és Közel-Keletre tervezett koncentrált napenergiaművek nem csak az orosz gázfüggőséget csökkentenék, hanem elősegíthetik a zéró emissziós célok hosszú távú elérését is. A technológia 2050-ra válhat átütővé, ám ehhez már most intézkedésekre lenne szükség - érvel Emanielle Massetti és Elene Ricci a VoxEU-n – közölte a figyelo.hu. A DESERTEC alapítvány tanulmánya alapján az európai energiaellátás közel 20 százaléka fedezető lenne Afrika sivatagos területeinek energetikai hasznosításával. A tervek szerint a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) országok területére koncentrált napenergia termelő egységek (CSP) telepítésére kerülhet sor. A megtermelt áramot magasfeszültségű vezetékeken keresztül szállítanák az Európai Unió területére.
A Mol-csoport Istenhegyi úti, napenergiával működő benzinkútja nyerte el az Energy Globe National Award (EGNA) díjat. A töltőállomás rendhagyó módon nulla szén-dioxid-kibocsátással üzemel, az ökológiai falak és tetők, a hőszigetelés és a napsugárzás hatására energiát termelő fűtési rendszernek köszönhetően. Az alternatív energia kreatív felhasználásával a kút évente 190 tonna szén-dioxid kibocsátásától kíméli a környezetet – közölte az ittlakunk.hu.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)