Heti hírvilág (2014. július 21 – 27.)

2020

A paksi atomerőmű bővítése során a beszállítók negyven százaléka magyar lehet: számos hazai vállalat alkalmas arra, hogy beszállítója lehessen a paksi atomerőmű bővítő beruházásának – jelezte a Magyar Hírlap. A Magyar Villamos Művek (MVM) ügyel arra, hogy minél magasabb arányban juthassanak megbízáshoz a minősítéssel és tapasztalattal rendelkező magyar cégek. Az MVM a paksi atomerőmű bővítésének előkészületei közben azon is dolgozott, hogy a hazai beszállítók aránya minél nagyobb lehessen. A 2014. január 14–én aláírt magyar–orosz államközi szerződésében az szerepel, hogy a fővállalkozónak és a megbízónak is minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a hazai beszállítási arány elérje a negyven százalékot – ha ez megvalósítható és a jogszabályi keretek is megengedik.


A piaci szereplőknek kedvet kell csinálni az erőmű-felújításokhoz, Ukrajnát elkerülve is érkezhet a paksi fűtőelem. Lehet, hogy a Gazprom Magyarországon tárol majd gázt, egyébként a Déli Áramlat ellenzői nem kínáltak gázellátási alternatívát a térségnek. A nonprofit valójában „non-osztalékot” jelent. Minderről Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkára nyilatkozott a Világgazdaságnak.


Év eleje óta gőzerővel dolgoznak a Pécs melletti Bodán. Azt vizsgálják, hogy biztonságosan lehet-e tárolni a területen a nagy aktivitású radioaktiv hulladékot. Ha igen, akkor 2060-ban lehet ott egy lerakó. A térségben az ezredforduló óta folynak arra vonatkozó kutatások, hogy alkalmas-e a bodai agyagkő egy nagy mélységben kialakítandó radioaktívhulladék-tároló befogadására – idézi a PécsMa.hu Kereki Ferencet, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) ügyvezető igazgatóját.


Az orosz közreműködéssel Finnország északi részében, építeni tervezett Hanhikivi-1 atomerőmű jó eséllyel rendelkezik ahhoz, hogy megkapja a finn parlament engedélyét. Ezt a finn-orosz baráti társaság új elnöke, egyben parlamenti képviselő, Paula Lehtomaki jelentette ki az Itar-TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva – idézte a vg.hu. A felülvizsgált projektet a kormány idén augusztusban veszi fontolóra, majd a parlament elé utalja, mert a több évvel ezelőtt kiadott első engedélyben nem szerepelt a Roszatom neve. A Roszatom várhatólag 1200 MW kapacitású reaktort fog leszállítani. Az építkezés 2015-ben kezdődik el. A finn média szerint az atomerőmű költsége 6,5 milliárd euró lesz, ebből 1,6 milliárdot fizet majd a Fennovoima.


Dr. Aszódi Attila kormánybiztosi kinevezése miatt 2014. július 1-től Dr. Czifrus Szabolcs lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézete (NTI) megbízott igazgatója, 2014. december 31-ig - adta hirül az Intézet.


Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója szerint Magyarországon új táncrendet kellett megszokniuk a vállalatoknak az elmúlt években. A kormányzatnak határozott elképzelései vannak, ehhez a piaci szereplők kénytelenek alkalmazkodni. A telekommunikációs szektorban 2010 óta dúló háborúnak, amelyben a kormány az Invitelre szürke eminenciásként támaszkodott, a Telekommal kötött békeszerződéssel vége lett. Azért azt szerencsésnek tartja, hogy az EU-s pénzeket nem cégekre, hanem célokra szabottan osztják. Az MVM volt vezérigazgatójaként aggódik az állami vállalat hitelállományának mérete miatt, de atomerőmű-pártiként támogatja a paksi bővítést. Szerinte nem vagyunk elkésve, de bizonyos feltételeket mindenképp ki kell vasalni az oroszokból. (A vs.hu interjuja Mártha Imrével.)


Az Európai Bizottságnak a közeljövőben foglalkoznia kell a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó orosz gigahitel ügyével - tudta meg a Népszava Jávor Benedektől. Az Együtt PM európai parlamenti képviselője az elmúlt héten írásbeli kérdést nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben arra volt kíváncsi, hogy sérti-e az orosz-magyar hitelmegállapodás az Európai Unió alapszerződését, valamint milyen következményei lehetnek mindennek a paksi beruházás jövőjére nézve.


A Santa Maria de Garona atomerőmű üzemeltetője, a Nuclenor 18,4 millió eurós büntetést kapott a spanyol nemzeti pénzpiac és verseny felügyelettől (Spanish National Commission on Financial Markets and Competition - CNMC) amiért úgy döntött, hogy a reaktor üzemeltetési engedélyének lejárta előtt leállítja az erőművet – közölte a NucNet. . Az Energiainfó szerint a Nuclenor, amely az Endesa és az Iberdrola spanyol cégek tulajdonában van, 2012 decemberében állította le az egyblokkos erőművet, hat hónappal azelőtt, hogy lejárt volna az üzemeltetési engedélye. A CNMC szerint azért volt ez súlyos cselekmény, mivel a villamos termelés csökkentésére megfelelő engedély és műszaki vagy biztonsági ok hiánya mellett került sor, így a spanyol villamosenergia-törvényekkel ellentétesen történt.


Megkezdődtek a hideg és meleg járatási tesztek az orosz Rosztov-3 atomerőművi blokkban és befejeződött a környezeti ellenőrzés - jelentette be az orosz atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom – írta a NucNet-re hivatkozva az Energiainfo. A cég szerint megkezdődtek az átfogó berendezéspróbák és a villamos rendszer tesztje, a tűzoltó rendszer tesztje pedig már be is fejeződött a nyugat-orosz Volgodonsk közelében elhelyezkedő Rosztov atomerőmű harmadik blokkján. Jelenleg a VVER-1000 típusú nyomottvizes reaktor hideg próbája zajlik, amely során a reaktor hűtőrendszerének primerkörét feltöltik és 35,5, majd 253 bar nyomáson tesztelik. A Rosztov-3 építését 2009-ben kezdték meg, az építés az ütemezésnek megfelelően halad - tartalmazza a közlemény. A Rosztov-4 építését 2010-ben kezdték el és az szintén megfelelően halad, a konténment épület már majdnem elérte a 20 métert és a polár daru is a helyszínen van. A 4. blokk a 3. blokkal megegyező típusú. További információ a WNA honlapon


A kanadai nukleáris hatóság kijelentette, a Pickering atomerőmű blokkjai az eredeti tervekben szereplő üzemidőn túl is működhetnek. A hatóság ugyanakkor azt kéri az erőművet üzemeltető OPG (Ontario Power Generation) vállalattól, hogy mutasson be egy továbbfejlesztett kockázatelemzési tervet egy 2014. augusztusi megbeszélésen. – írta az Energiainfó a NucNet híre alapján. A telephelyen üzemelő hat blokk közül az egyiket még 2014 júniusában le kellett volna állítani, ha a hatóság nem hozza meg ezt a döntést. A többi blokk is az eredetileg tervezett üzemidő végéhez közeledik. A reaktorok nyomástartó csöveinek – melyekben az urán fűtőelemek vannak – tervezési élettartama 210 000 óra névleges teljesítményen történő üzemelés (equivalent full power hours – EFPH). A hatóság mostani határozata felhatalmazza az OPG-t, hogy a Pickering atomerőmű 210 000 órán túl is üzemeljen, akár 247 000 óráig. Az OPG 2020-ig szeretné a blokkokat üzemeltetni a nyomástartó csövek költséges és időigényes kicserélése nélkül. Az egyes reaktorok 380-390 darab nyomástartó csövet tartalmaznak, melyek a reaktor zónán is áthaladnak. Ezek kicserélése több évig tartana.


Három kínai fejlesztésű, CF3 nukleáris fűtőelemet töltöttek a Qinshan 2 atomerőmű második blokkjába. Ezzel mérföldkőhöz érkezett a kínai nukleárisüzemanyag-gyártás, jelentette be a kínai atomenergia szövetség (Nuclear Energy Association - CNEA). A Qinshan 2 atomerőmű részére a kínai állami China National Nuclear Corporation (CNNC) által fejlesztett üzemanyag most érkezett a teljesítmény próbákhoz, ami után megkaphatja az engedélyt a kereskedelmi alkalmazásra - közölte a CNEA. A Qinshan 2-2 kínai tervezésű CNP-600 nyomottvizes reaktor 610 megawatt teljesítménnyel, 2004-es üzembelépéssel. A Qinshan telephelyen összesen hét blokk üzemel, melyek közül öt nyomottvizes, kettő pedig Candu-6 nyomott nehézvizes reaktor - írta az Energiaifó Nucnetre hivatkozva.


Megnőtt az áramfogyasztás a hőség miatt. Az idei nyár eddigi legnagyobb csúcsterhelése az előzetes adatok alapján 2014. július 21-re volt várható, 6007 megawatt értékkel - tájékoztatott Hackl Mónika, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kommunikációs osztályvezetője. A Mavir adatai szerint tavaly június 20-án mérték a csúcsterhelési rekordot, 6193 megawattot, míg az utóbbi évtized eddigi legmagasabb nyári csúcsterhelését 2007. július 20-án rögzítették, amelynek értéke 6320 megawatt volt. Egy nyári munkanapon átlagosan mintegy 110-115 gigawattóra a hazai áramfogyasztás. Amint a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 fokot, az egy nap alatt elfogyasztott villamosenergia mennyisége 1500-2000 megawattórával nő fokonként, ami 500-600 háztartás egész éves fogyasztásának felel meg. Minden egy fok emelkedés pedig 90-100 megawattos napi csúcsteljesítmény-növekedést jelent.


Az ország energiafelhasználásának egyre nagyobb részét teszi ki a nyári időszakban történő fogyasztás, ezáltal a téli és nyári energiafelhasználási csúcsok közötti különbség a tavalyi év végére 1,8 százalékra csökkent. Az Energiainfó szerint a nyári energiafelhasználás növekedésének egyik fő oka a klímaberendezések használata, amelyek széndioxid kibocsátása ráadásul még inkább hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A légkondicionálók ugyanakkor nem csak a környezetre, de pénztárcánkra is káros hatással lehetnek. Otthonunk egy fokkal történő hűtése háromszor több energiát emészt fel, mint egy fokkal történő fűtése. Ha azonban épületeink energetikai szempontból korszerűbbek, megfelelően hőszigeteltek lennének, hűtésük külön energiaráfordítás nélkül megoldható lenne.


Az Unió az orosz gáztól való függőség csökkentését szeretné elérni és ezért támogatná a horvátországi Krk szigetén, az INA telephelyére tervezett cseppfolyósított gázfogadó állomás megépítését. Ám feltehetően csak akkor, ha az oroszok nem szereznék meg az INA céggel együtt a beruházás jogát is. A héten folytatódik a Mol és a horvát kormány megbeszélése az INA jövőjéről. Az Európai Bizottság egyre határozottabban lép el a Déli Áramlat építése ellen. Nem valószínű, hogy az Európai Unió (EU) tétlenül nézi majd, hogy a Gazprom, vagy valamelyik másik orosz energetikai óriásvállalat rátegye a kezét a horvát energiaiparra, illetve a Krk szigeten megépíteni tervezett cseppfolyósított gázfogadó (LNG) állomásra. A terminál szerepe ugyanis éppen az lenne, hogy függetlenséget biztosítson a dél- és közép-európai országoknak, köztük Magyarországnak, az orosz gázbeszerzési forrásoktól - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós.


Szkopjéban, Macedónia fővárosában nyílt meg a tizenkettedik magyar kereskedőház. A magyar kormány célja, hogy a jelenlegi 2500-3000-ről 12 ezerre növelje az exportképes kis és közepes cégek számát, a kereskedőházak feladata lesz, hogy minél több vállalkozást segítsenek sikerhez a piacon. Kiderült, hogy az MVM Magyar Villamos Művek kifejezetten érdeklődik a macedón energiapiac adta lehetőségek, valamint Macedónia és Albánia villamosenergiai hálózatainak küszöbön álló összekötése iránt – jelezte a Privátbankár.


A portfolio.hu szerint kegyetlenül elkezdett gázt spájzolni Európa: egy újabb orosz gázcsapelzárást követően a tárolókban lévő földgáz nyújthat átmeneti segítséget, így a jelenlegi helyzetben nem csoda, hogy a komoly földgázkitettségben lévő országok "spájzolnak". Már most annyi földgáz van az európai tárolókban, mint amennyi tavaly csak szeptember végére gyűlt össze. A magyar adat nem ennyire fényes, de így sem várjuk rossz pozícióból az esetleges krízist. Legalábbis, ami a gáztárolást illeti.

Ezt követően írta az Energiainfó, hogy az ukrán-orosz feszültségek elhúzódása egyre nagyobb kockázatot jelent az európai gázbiztonságra, hiszen mindkét ország kulcsszerepet játszik az Európai Unió (EU) gázellátásában. Oroszország az európai gázfogyasztás közel 30 százalékát biztosította 2013-ban, Ukrajna pedig mindmáig az egyik legfontosabb tranzitország az orosz-európai gázszállítások tekintetében, hiszen a szállítmányok több mint fele halad át rajta. Az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel kísérte az ukrán gáztartozásokkal kapcsolatos tárgyalásokat, és közvetítőként igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a felek megállapodásra jussanak. Ez a kísérlet sikertelenül zárult, amelynek egyenes következményeként egy jelentős kockázati elem került be az európai gázellátásba: Ukrajna csak előre fizetés ellenében vásárolhat földgázt Oroszországtól – figyelmeztet a KPMG negyedéves energetikai hírlevele.


Belelendültek a hazai gáztárolók töltésével: a kapacitások 25,5 százalékánál járunk, de még mindig 1,8 százalékkal vagyunk elmaradva az egy évvel korábbi szinttől. A nemzetközi árak alakulása kedvez a gázbeszerzésnek, amelyek az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása miatt soha nem voltak olyan fontosak, mint most – írta a vg.hu. Az MFGT Zrt. által ellenőrzött kereskedelmi kapacitások kihasználtsága hétfőn 25,5 százalékos volt, a betárolt mobil gázkészlet nagysága pedig közel 860 millió köbmétert tett ki. A betárolás üteme a múlt hónap végén vett lendületet, júliusban eddig már végig magas szinten, napi 15 millió köbméter körül alakult. Az országba három irányból érkezik földgáz: Ukrajna felől az elmúlt hetekben naponta mintegy 17 millió köbmétert kaptunk, Ausztria felől napi 18-20 millió köbmétert, Románia felől pedig napi 200-300 ezer köbmétert. Az így beérkező, nagyjából napi 36-37 millió köbméter gáznak körülbelül a bő kétötöde a tárolókban landol. Bizonyos hányada a hazai igényeket elégíti ki, a többit külföldre továbbítja az FGSZ Földgázszállító Zrt. Júliusban eddig Ukrajna felé napi mintegy 5 millió köbméter, Szerbia felé pedig napi 3-4 millió köbéter gáz hagyja el az országot.

A hét közepén pedig az MVM azt közölte, hogy a magyarországi földgáztárolókban az egy évvel korábbihoz képest mintegy 8%-kal több, összesen 2 650 millió köbmétert meghaladó földgáz áll rendelkezésre. Június vége óta az MVM Csoport 4 tárolójában a betárolás üteme jelentősen megnőtt, jelenleg napi 15 millió köbméteres szinten van. Az MVM a maga részéről felkészül, hogy biztosítsa hazánk zavartalan földgázellátását.


Az energia árát a piaci versenynek kell meghatároznia, a mesterségesen alacsonyan tartott vagy támogatott energiaárak hagyományosan előbb-utóbb kudarcot vallanak – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában az amerikai külügyminisztérium energiapolitikáért felelős különmegbízottja, aki szerint az amerikai palagáz megoldást jelenthet Európa egyoldalú energiafüggőségére is. A nemrég Budapesten és Zágrábban járt Amos Hochsteint a Mol-INA ügyről és a Hernádi Zsoltot érintő hangfelvételekről is kérdezték.


Európai tervek szerint 2019-re készül el az adriai cseppfolyósgáz-terminál, amely 630 millió eurós beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épül meg - írta a Jutarnji List című horvát napilapra hivatkozva a napi.hu. A horvát lap szerint a Nyugat és az Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminál és a német-lengyel határon fekvő Balti-tengeri lengyel kikötővárosban, Swinoujscévelmben lévő cseppfolyós terminált összekötő tranzitvezeték. Európa így kevésbé függne az orosz gáztól, és ezzel együtt az orosz politikától. Angela Merkel német kancellár is elvi támogatásáról biztosította a horvátokat erről a dubrovniki találkozón. A krki terminál biztosítaná a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar piac számára is a földgázellátást, továbbá Ukrajna is azon országok közé tartozik, amely a lap szerint érdekelődik a horvát földgáz iránt, és erről már tárgyalásokat is folytat.


Harminc százalékos energiamegtakarítási célra tett javaslatot 2030-ig szerdán elfogadott közleményében az Európai Bizottság, amely szerint az új, jogilag nem kötelező, de 2017-ben felülvizsgálható energiahatékonysági célkitűzés ambiciózus és egyúttal reális is. A 30 százalékos cél eléréséhez becslések szerint uniós szinten másfél évtizeden át évente 89 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség – közölte az origo.hu. Az indoklás szerint így biztosítható annak a célnak az elérése, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal alacsonyabb legyen az EU-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugyancsak az origo.hu írta meg, hogy bár az Európai Bizottság 30 százalékos megtakarítást irányoz elő 2030-ra, a magyar kormány azonban egyelőre főleg csak ígértekkel támogatta az energiahatékonyságot, állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet. Késik a 2012-es Energiahatékonysági Irányelv hazai átültetése, egyelőre nem látni semmit a tavaly decemberben megígért Panel III. programból, és több mint egy éve várunk az Épületenergetikai Stratégiára - hívta föl a figyelmet annak apropóján a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI), hogy az Európai Bizottság tegnap 2030-ra 30 százalékos EU-szintű energia-megtakarítási cél kitűzését javasolta.


A MOL közleményben reagált a horvát gazdasági miniszter INA-val kapcsolatos kijelentésére. Jelezte, hogy lépéseivel egy célt kíván szolgálni: azt, hogy az INA piaci alapokon működő cég maradjon. Azt kérte a horvát államtól, hogy konkrét vételi szándékát hivatalosan is jelezze. A MOL kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében/ leszögezte: stratégiája továbbra is egyértelmű és változatlan - a piaci alapokon működő INA a cél.

Az üzlet kapcsán a vg.hu pedig azt írta, hogy a horvát kormány keresi a hitelfelvételi lehetőséget a MOL INA-részvényeinek visszavásárlásához szükséges források előteremtéséhez – jelentette ki Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter. Fedezetként (a hitelhez) a MOL birtokában lévő részvényeket és a sajátunkból legfeljebb 19 százaléknyit tudnánk felajánlani, így nem lenne szükség állami garanciára és a tranzakció nem növelné az államadósságot” – mondta Ivan Vrdoljak, aki kedden a Bloomberg hírügynökségnek beszélt erről.

Pénteken pedig már azt írta a Népszava, hogy a MOL szerint nem sikerült előrehaladást elérni a horvát kormánnyal folytatott tárgyalásokon az INA horvát energiaügyi csoport jövőjéről. A horvát kormány és a MOL képviselői közötti ötödik tárgyalási fordulót követően kiadott közleményben a MOL hangsúlyozta, hogy válasz nélkül maradtak azok a kérdések, amelyek miatt Zágrábba utaztak, de továbbra is nyitottak a tárgyalások folytatására.


A Siemens és az erlangen-nürnbergi Friedrich Alexander Egyetem (FAU) a jövőben együttműködnek fenntartható, megfizethető és megbízható energiarendszerek kutatásában – közölte a cég. A szövetség keretében olyan innovatív rendszereket akarnak kifejleszteni, amelyek az állandóan változó energetikai környezetben is versenyképesek, és ezáltal számottevően hozzájárulhatnak a német energetikai fordulat sikeréhez. A kutatási együttműködés közös platformja a 2013 decemberében megalapított Campus Future Energy Systems (FES) kutatási szövetség lesz. A kutatási eredményeket a piacérettségig kell vinni, és ezután vagy a Siemens portfólió részévé tenni, vagy start-up cégekbe kitelepíteni. Nem nyilvános kutatási témák mellett nyilvánosan támogatott projektek és kutatási tevékenységek is lesznek a Siemens kiemelt ügyfeleivel - ami a kutatási Campust vállalatok, egyetemek és intézetek számára igen vonzóvá teszi. Emellett a Helmholtz-közösség (Németország legnagyobb tudományos szervezete), a Fraunhofer társaság és további német nemzeti intézetek és nemzetközi intézmények bekapcsolódása is szerepel a tervekben.

Ugyancsak a Siemens jelentette be, hogy installálták a harmadik HVDC-platformot a TenneT számára az Északi-tengerben. A HelWin2 projekt ezzel a célegyenesbe fordult a 2015-ös üzembe állításhoz vezető úton. Ez fontos részeredmény a német szövetségi kormány által kitűzött offshore bővítési cél tekintetében. A HelWin2-platform Helgoland szigetétől 35 km-re, a 2013 augusztusában installált HelWin1 platform közelében áll. Idén áprilisban a BorWin2 platformot építették meg a Keleti-Fríz-szigetek közül az egyik legnyugatabbra fekvő sziget partjai előtt. A Siemens összesen öt északi tengeri hálózati kapcsolatot valósít meg a TenneT számára. Az első négynek egymást követően, 2014 második félévében és 2015 első félévében kell kereskedelmi üzembe állnia. Összesen 2,9 GW átviteli teljesítményt nyújtanak. Az idén megrendelt ötödik összeköttetésnek, a BorWin3-nak 2019-re kell üzemkésznek lennie.


A Déli Áramlat gázvezeték építésének elhalasztását javasolta az Európai Bizottság (EB) Szerbiának addig, amíg a projektet nem hangolják össze teljes egészében az érvényes uniós szabályozással – közölte a Klubrádió a Politika című szerbiai napilapra hivatkozva. Az EB szerint a Déli Áramlat terve sérti az uniós szabályokat, amelyek tiltják, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek. Az illetékesek hozzátették: elviekben nem ellenzik a gázvezeték kiépítését, mivel nagyon fontosnak tartják a gázellátás lehetőségeinek és forrásainak bővítését a Nyugat-Balkánon. Megfogalmazásuk szerint a Déli Áramlat újabb módot adna a gázellátás bővítésére, de egyben nem lenne új forrása ennek az ellátásnak. "Az EB-t nem maga a gázvezeték léte aggasztja, hanem a projekt megvalósításának a módja" - fogalmaztak a szerb lap által közölt fordítás szerint. Közölték: annak érdekében, hogy az Európai Unió energiabiztonságát növelni lehessen, minden ezzel kapcsolatos - uniós és harmadik országot érintő - beruházásnak összhangban kell lennie az energiáról, a versenyképességről és a közbeszerzésekről szóló uniós jogszabályokkal.


Szlovákia lakosainak várhatóan 2015 januárjától kevesebbet kell majd fizetniük a villanyáramért - irta Hírek.sk szlovák televíziós hírportál. Ezzel a villamos energia ára a harmadik egymást követő évben csökkenne, ezúttal hozzávetőleg 5 százalékkal. Az energiaszolgáltatók már dolgoznak árjavaslataikon, amelyek szerint megawattóránként [MWh] közel 5 euróval csökkenhet a villamos energia termékára. Ez a fogyasztóknak is némi megtakarítást jelenthet. A Pravda napilap számításai szerint például egy négyfős család, amely évi 3,2 MWh villanyáramot fogyaszt világításra és mosásra, hozzávetőleg évi 22 eurót spórolhatna meg. A villanyáramon kívül januártól a gázár csökkenése is elképzelhető, hiszen Robert Fico kormányfő korábban azt ígérte, hogy az állami kézbe kerülő Szlovák Gázművek (SPP) 2015-2016-ban a gáz árát legalább 10 százalékkal csökkentené. A víz és a hő árával kapcsolatban nem várhatók jelentősebb elmozdulások.


Rengeteg magyar család tartozik a közműszámlával. Akad olyan fogyasztó is, aki sokmilliós csúszásban van. A tapasztalatok szerint sokan még a nyári hónapokban sem tudják utolérni magukat. Vajon esetükben csak a kikapcsolás marad? Még a rezsicsökkentés sem hozott átütő változást, továbbra is kritikán aluli a magyar lakosság közüzemidíj-fizetési hajlandósága - derül ki a pénzcentrum.hu néhány hazai gáz- és áramszolgáltató körében végzett friss felméréséből. Bár sok háztartás a fűtési szezon vége óta rendezte tartozását, átlagosan még így is a fogyasztók 20-25 százaléka van elmaradásban. Az egy fogyasztóra eső átlagos elmaradás összege természetesen egyenesen arányos a fizetési határidő óta eltelt idővel, akadnak, akik mára milliós tartozást halmoztak fel.


A biomassza eltékozlása katasztrófával fenyeget: mindannyiunkat arra tanítottak gyerekkorunkban: hasznosítsuk újra a papírt, hogy minél kevesebb fát kelljen kivágni. A környezetvédők mozgalmát valóban az erdők védelme hívta életre. De mára, a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a Föld megóvásának jegyében a környezetvédők széleskörű kampányt folytatnak a fák kivágása és elégetése érdekében, hogy azzal csökkentsék a fosszilis üzemanyagok használatát – írta a vg.hu. A legtöbb embernek a napkollektorok és a szélturbinák jutnak eszébe a megújuló energiaforrások hallatán, pedig a 2010-es adatok szerint azoknak csupán kis részét, globális szinten kevesebb mint 7 százalékát alkotja a nap- és a szélenergia. A vízenergia ehhez képest jóval nagyobb arányt, 17 százalékot tesz ki. A legfontosabb megújuló energiaforrásoknak azonban kétség kívül a biomassza számít – a természet legrégebbi üzemanyaga ma a megújuló energiaforrások 76 százalékát, és az összes energiaforrás 10 százalékát adja. Ennek 60 százaléka fa, illetve trágya, amit az a közel 3 milliárd ember hasznosít, aki nem fér hozzá a modern energiahordozókhoz.


Huszonnyolc dízel-elektromos hibrid autóbusz szállításáról írt alá megállapodást a Rába Járműipari Holding a Budapesti Közlekedési Központ egyik alvállalkozójával, a csuklós autóbuszok üzemeltetői tenderét megnyerő T&J Busz Projekt Kft.-vel - közölte a járműgyártó az MTI-vel. Az új, alacsonypadlós, légkondicionált, legkorszerűbb Euro VI motorral felszerelt Volvo 7900-as típusú autóbuszok a jövő év elején állnak forgalomba a belvárosi vonalakon. Hangsúlyozták: a járművekkel akár 39 százalékkal alacsonyabb üzemanyag-felhasználás, 40-50 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátás, valamint csendes, elektromotoros indulás válik lehetővé. A fejlesztések során a dízel erőforrást egy komplett elektromos hajtóművel építették egybe.


A bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötött, az állam számára előnytelen szerződés miatt vizsgálódik a Szlovák Villamosműveknél (SE) a rendőrség, amely házkutatásokat tartott és dokumentumokat foglalt le az olasz Enel többségi tulajdonában lévő szlovákiai energetikai cégnél. Mindezt a Pravda közölte saját értesülésére hivatkozva csütörtökön – írta a brumm.sk. A lap szerint az SE pozsonyi központjában és több vidéki kirendeltségén szerdán egy időben tartották a házkutatást, amelynek hátterében a korábban a Szlovák Villamosművek tulajdonában lévő erőmű üzemeltetéséről kötött, az állam számára állítólag előnytelen szerződés megkötése és annak körülményei állnak.

(Az összeállítást készítette: Mayer György)

Heti hirarchivum