Heti hírvilág (2014. július 14 – 20.)
Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű bővítésének kormánybiztosa volt az InfoRádió - Aréna című, kedd esti egy órás műsorának vendége. A beszélgetés mottója az volt, hogy: Mi lesz a feladata a kormánybiztosnak a Paksi Atomerőmű bővítésével, kapacitás-fenntartásával kapcsolatos beruházásban? A műsorban a nukleárisenergia-termelésről és a Paksi Atomerőmű bővítéséről volt szó. A beszélgetés, amely emellett számos más részletkérdésre is kitért, meghallgatható itt.
Ezt követően tette közzé az LMP parlamenti frakciója, hogy Aszódi Attila szakbizottsági meghallgatásait kezdeményezik. A zöldpárt arra kíváncsi, hogy pontosan miről tárgyal a kormánybiztos Moszkvában, milyen meglepetéseket tartogat még a kormány a titokban előkészített gigaberuházással kapcsolatban.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében június 30. és július 4. között hazánkban került sor arra a képzésre, amelynek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) adott otthont. Az egyhetes rendezvény során a résztvevők elsajátíthatták a hatósági ellenőrzés integrált megközelítésével kapcsolatos ismereteket. A tanfolyam anyagának összeállításánál a NAÜ munkatársai külön figyelmet fordítottak arra, hogy a megszerzett tudás a gyakorlatban is jól hasznosítható legyen – közölte az OAH. A szemináriumon 14 országból 22 szakember vett részt. A képzést külföldi szakértők vezették: Jukka Kupila (Finnország) az ellenőrzés integrált megközelítésének módszeréről, Willem Van Doesburg (Svájc) a vezetőség biztonság iránti felelősségéről, a biztonsági kultúráról, valamint az engedélyes irányítási rendszerének ellenőrzéséről, illetve a NAÜ részéről Jean-René Jubin az ellenőrzési program összeállításáról, az ellenőrzés folyamatáról tartott előadást.
A NEA szerint a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös felülvizsgálat elengedhetetlen része a hatékonyan működő nemzeti nukleáris hatóságnak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Atomenergia Ügynöksége által kiadott „The Characteristics of an Effective Nuclear Regulator” című jelentés összefoglalja a hatékony nukleáris hatóság jellemzőit, szerepét és felelősségeit, a feladatához köthető alapelveket és jellemzőket. Egy ilyen szervezetnek tisztában kell lennie szerepével és felelősségével, és a lakosság biztonságának kell lennie az elsődleges szempontnak. A hatóság jó működéséhez elengedhetetlen a teljes mértékű függetlenség a nukleáris ipartól, valamint a kormányzat nukleáris iparhoz kötődő szektoraitól – írta az Energiainfó.
A Mohi atomerőmű új blokkjai a jövő év első felében vagy a harmadik negyedévben léphetnek munkába, mennyiben nem késnek a munkálatok a szigorítások miatt. A vEnergetike.sk-nak adott interjújában – melyet a Bumm.sk idéz. Marta Žiaková, az Atomenergiai Felügyeleti Hivatal vezetője elmondta, ezt az építési ütemterv jelzi, amelyet a szlovák villamos művek, mint befektető és az építést végző cég közreadott. Hozzátette, a cégnek a harmadik és negyedik blokkot 2016-ig kell befejeznie Mohiban, eddig kapott haladékot a munkálatok befejezésére a hivataltól. Žiaková elismeri, hogy a két blokk késleltetett befejezésével olyan biztonsági intézkedések miatt van szükség, amelyet a fukusimai katasztrófa után is megtettek. „Ez az intézkedés hatással lehet az ütemtervre, késleltetheti a munkálatokat. Ez csak egy az újabb kiegészítő biztonsági faktorok közt, melyeket ellenőrizni kell, ezek mind befolyásolják az építés menetét és idejét” – tette hozzá.
Bár a közhangulat a 2011 márciusi földrengést és cunamit követő fukusimai nukleáris baleset óta erősen atomellenesre fordult, valójában csendes forradalom zajlik az atomiparban. Fiatal, magukat környezetvédőként meghatározó szakemberek alapítanak cégeket és kutatják, hogy mi lehet az atomenergia jövője. A kutatások közös pontja, hogy az amúgy nullemissziós, vagyis széndioxidot egyáltalán nem kibocsátó technológia magas járulékos költségeit minimalizálják, illetve rugalmasabbá tegyék az alkalmazását. A cél tehát az, hogy olcsóbb; kisebb; könnyen szabályozható teljesítményű atomerőműveket tervezzenek. A részletek itt olvashatóak.
Elsőként teljesítette a fukusimai balesetet követően kidolgozott szigorú biztonsági előírásokat egy atomerőmű Japánban az atomenergetikai hatóság szerdai közlése szerint, ezzel megnyílhat az út a három évvel ezelőtti katasztrófát követően leállított létesítmények újraindítása előtt. A japán atomenergetikai hatóság szerdai döntésével előzetesen jóváhagyta azon jelentést, amely szerint a déli Kjúsú szigetén – Tokiótól ezer kilométerre délnyugatra – található szendai atomerőműben elvégzett biztonsági fejlesztések megfelelnek a tavaly nyáron kiadott, a világon a legszigorúbbnak tartott előírásoknak, írja az MTI- re hivatkozva az index.hu. Az erőmű az értékelés szerint a legsúlyosabb természeti csapásoknak, köztük egy, a 2011-es fukusimaihoz hasonló földrengésnek és szökőárnak is képes ellenállni. Ugyanakkor a végső jóváhagyást csak egy további, harminc napos technikai és tudományos felülvizsgálat után adják majd ki az erőműnek, az újraindításhoz pedig a helyi önkormányzatok beleegyezését is meg kell szerezni.
Kiéleződik a verseny az elkövetkező évtizedekben a közép-európai térség árampiacán. Mivel várhatóan a 2020-as évek elején jelenik meg a régió villamosenergia hálózatán az új magyar, szlovák és cseh atomreaktorok teljesítménye. Így fokozódik a már most is jelentős túlkínálat a környező országokban. Az új paksi blokkokban termelt áram pedig előreláthatólag nem lesz versenyképes, mert drága lesz az előállítása, ezért felesleges volt elkapkodni a döntést a paksi atomerőmű bővítéséről - nyilatkozta a Népszavának Hegedűs Miklós, A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője annak kapcsán, hogy sajtó hírek szerint a cseh kormány megváltoztatja a korábbi döntését és elkezdi a temelini atomerőmű bővítését. Az ottani nukleáris létesítmény tervek szerint hozzávetőleg az új paksi blokkokhoz hasonló nagyságú, kétszer 1200 megawattos kapacitással bővülne, s az ottani teljesítmény megközelítőleg Paks II.- vel egyszerre a 2020-as évek elején jelenne meg az árampiacon. Ekkor még a meglévő paksi reaktorokban is zajlik majd az áramtermelés, ami 2000 megawatt kapacitást jelent. Így a hazai piac nem tudja majd felvenni az újonnan létesülő reaktorokban előállított energiát - vélik szakértők.
Aranyáron szállíthat villamos energiát két, korábban leállított kelet-magyarországi erőmű is - így viszont már érthető, hogy miért küzd megvásárlásukért egy ukrán és egy arab vevő. A felszámoló az előbbit hirdette ki győztesként, az árat már ki is fizették - de a jogi viták még nem zárultak le. A napi.hu szerint kiderült, miért folytat küzdelmet két "ócskavas telepért" egy ukrán és egy arab befektető. A három évvel ezelőtt bezárt tiszapalkonyai széntüzelésű és a berentei biomassza alapú erőművet ugyanis újra lehet indítani. Ennek oka, hogy a paksi atomerőmű új blokkjainak üzembe lépésével új, úgynevezett csúcskiegyenlítő és tartalék erőművek belépésére van szükség.
Csaknem 12 százalékkal csökkent az áramkimaradások gyakorisága és időtartama tavaly 2012-höz képest - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékeléséből. A MEKH 2003 óta minden évben értékeli a villamosenergia-ellátás megbízhatóságának színvonalát, és ellenőrzi a minimális minőségi követelmények teljesítését. A hivatal szerint az elmúlt évben a Magyarország területén működő villamos energia elosztói engedélyesek mindegyike teljesítette az előírt minimális minőségi követelményeket.
Az évtized végéig legalább 1500 megawattnyi erőművi kapacitást kellene üzembe helyezni Magyarországon a várható leállások és az áramimport növekedési üteme alapján, mutatott rá legfrissebb tanulmányában Stróbl Alajos energetikai szakértő. Szerinte az erőművi beruházásokban az államnak az eddiginél nagyobb szerepet kellene vállalnia. A vg.hu írása szerint tíz pontban foglalta össze azokat a teendőket Stróbl Alajos, amelyekkel az élesedni látszó magyarországi erőművi kapacitáshelyzeten javítani lehetne. Áramtermelésünk állapota ugyanis az év első negyedében tovább romlott: a kapacitások alig nőttek, szemben az állandó hiánnyal, ami azt jelenti, hogy egyes erőművek állnak ahelyett, hogy termelnének. Állandó hiányban van például a Tisza II. Erőmű mind a négy egysége, a Dunamenti F blokkja, a Tiszapalkonyai, a Borsodi és a Debreceni DKCE Erőmű, együtt 1547 megawatt kapacitással. Ezeket a tulajdonosaik be is zárhatják, vagy el is adhatják. Ráadásul a beépített kapacitásoknak alig a kétharmadát lehetett üzembiztosan igénybe venni.
Második állomására, az idén Miskolctapolcán megrendezett EFOTT-ra érkezett a Paksi Atomerőmű és az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. interaktív kiállítása. A Jövőnk Energiája Interaktív Kamion idei fesztiválturnéján is sztárvendégek és fesztiválozók veszik majd át az irányítást a magyarországi villamosenergia-termelés több mint felét adó Paksi Atomerőmű valósághű vezérlőpultja felett és kipróbálhatják miként borulnának sötétbe egyes megyék vagy akár az egész ország, ha csökkentenék az atomerőmű teljesítményét, és ezzel párhuzamosan mennyivel lenne drágább az áram és mennyivel nőne az ország károsanyag-kibocsátása. A látogatók emellett azt is kipróbálhatják, hogy mennyit kell tekerni az áramfejlesztő kerékpáron egy hajszárításhoz, telefontöltéshez vagy éppen egy rock koncerthez szükséges árammennyiség megtermeléséért. A kiállítást bemutató írás szerint idén a VOLT-on debütált a Jövőnk Energiája Interaktív Kamion az EFOTT teljes ideje alatt látogatható, ezt követően pedig a szegedi SZIN-en, a kapolcsi Művészetek Völgyén, a Debreceni Virágkarneválon, a Szerencsi Csokoládéfesztiválon és a nyíregyházi Vidor Fesztiválon találkozhatnak az érdeklődők a kiállítással.
Az európai energiaár háromszorosa, mint az amerikai, ezért ezen változtatni kell: a lakossági rezsicsökkentést az ipari rezsicsökkentésnek kell követnie. Ha ezt Európa nem tudja megcsinálni, mi megcsináljuk – mondta egyebek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tizenhatodik éves jelentésük nyilvánosságra hozatalának rendezvényén, csütörtökön – közölte a Paks-Press. A szervezet megfogalmazása szerint az elmúlt évtizedek rendkívüli fejlődést hoztak a világban, ami együtt járt a termelés és a fogyasztás növekedésével. Mint írják, az élelmiszerek, az energiahordozók, a víz és egyéb természeti kincsek iránti növekvő igények, hatalmas nyomást gyakorolnak Földünkre. Irányadónak tartják az Európa 2020 stratégiát, amely szerint a legalacsonyabb költségek mellett a legnagyobb hatékonyságot lehessen elérni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés fellendítésében.
Az állami MVM leányvállalata, az MVM Partner a Fogyasztóvédelmi Referens Képző és Közvetítő Központ (FRKKK) Kft.-vel kötött szerződést fogyasztóvédelmi referensképzésre – tudta meg a Népszabadság Online az állami energiacsoporttól. Az intézményt referenciái, árai és képzési időpontjai alapján választották ki. Közlésük szerint a társaságnál az MVM Partner fogyasztóinak kis száma és a már meglévő ügyfélszolgálati rend jelenleg egy fogyasztóvédelmi referens alkalmazását indokolja. (Az MVM Partner közvetlenül nem lakossági ügyfeleket, hanem cégeket, intézményeket lát el energiával.)
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén nem hitelesítette a megújuló energiaforrások telepítésével összefüggő népszavazási kezdeményezést. A népszavazási kérdés úgy hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy amennyiben Magyarország energetikai beruházásokba fog, azt kizárólag a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények telepítése céljából tegye a jelenleg üzemelő energiatermelő egységek fenntartása (tehát maximum a szinten tartása és karbantartása) mellett?"
Az amerikai Falcon Oil & Gas Ltd. szerdán közleményben jelentette be, hogy sikeresen befejeződött kutatófúrása a Makói-árokban miután a Besa-D-1 kútnál elérték a 3000 méteres mélységet. A Besa-D-1 a második abból a három kútból, amelyekkel az Algyő formációból kitermelhető lehetséges gázkészlet felmérésére törekszenek a Makói-árokban. A közlemény szerint a munka során nem merült fel semmilyen technikai probléma, és egyelőre leálltak a további fúrással, míg kidolgoznak egy megfelelő tesztprogramot a készletek felméréséhez – közölte az Energiainfó A Falcon 2013 januárjában állapodott meg a Naftna Industrija Srbije jsc (NIS) vállalattal a fúrási programról. 2013 februárjában a NIS 1,5 millió dollárt fizetett a Falconnak és megegyeztek, hogy 2014. júliusági három próbakutat fúrnak.
A Mol Magyarország kilencmilliárd forintos beruházási programot indít azt követően, hogy nemrég szénhirdogén- és geotermikus koncessziós szerződéseket írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. A Szeged közeli mező kiaknázásával lelassulhat a társaság – és az ország – szénhidrogén-termelésének csökkenése. A Szegedi-medence Nyugat nevű lelőhely három éves kutatási programja 5,6 milliárd forintba kerül. Az idei előkészületek után 2015-ben kerül sor egy 120 négyzetkilométeres terület háromdimenziós szeizmikus felmérésére, és a Mol-csoporthoz közvetve tartozó Rotary elvégezheti az első fúrást is – mondta a Világgazdaságnak Szakál Tamás, a Mol Magyarország kutatás- termelés igazgatója a Világgazdaságnak.
Jövő év végétől geotermikus, azaz termálvízből kinyert hővel fűtik majd a győri Audi Hungaria Motor Kft. üzemcsarnokait. Pér határában megkezdődött az első termálkút fúrása, jelenleg 1250 méter mélyen dolgozik a gyémánt fúró, várhatóan egy hónap múlva érik el a 2400 méteres mélységet, ahol 100-110 Celsius fokos vizet rejt a föld mélye. Thomas Faustmann, a győri Audi ügyvezetésének elnöke és Tóth Péter, a PannErgy Nyrt. vezérigazgatója a helyszínen avatta be az újságírókat a nyolc milliárd forintos projekt részleteibe. Elmondták, 2015 végére négy termálkútból nyerik majd ki a forró vizet, a hőenergiát 10-11 kilométer hosszú csöveken szállítják el az Audi-gyárig. Az autógyár hőenergia szükségletének hatvan százalékát fedezi majd a geotermikus energia, s döntően ezzel fűtik majd az üzemcsarnokokat.
Csoportos földgázbeszerzést írt ki a 2014-2015-ös évre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., a tenderen résztvevő társaságok 231 millió forint megtakarítást értek el. A vagyonkezelő szerdai közleménye szerint – melyre az Infórádió hivatkozott: a tender meghirdetése előtt 51 vállalat fogyasztását vizsgálták. Az adatok elemzése és a nemzeti társaságok földgázfogyasztói besorolása alapján három kategóriát hoztak létre. A csoportosítás fő célja az volt, hogy az ajánlattevő szolgáltatók azonos árazási szempontokat figyelembe véve, az azonos fogyasztókat egy csoportban kezelve tudjanak minél kedvezőbb ajánlatot adni.
A Budapesti Corvinus Egyetem 251 millió Forint uniós támogatást nyert az Új Széchenyi Terv „Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” című pályázati kiíráson. Az ablakfelújítást, fűtés-, és világításkorszerűsítést érintő épületenergetikai fejlesztésre a Budai Campus hét épületéhez kapcsolódóan kerül sor, melynek célja az üzemeltetési költségek csökkentése és az épületek használatából adódó környezetterhelés jelentős mérséklése. A beruházást bemutató írás szerint a projekt helyszíne, a kertészeti felsőoktatás vezető intézményeként ismert karon, Budapest XI. Kerület, Villányi út 29.-43. szám alatt található. A campus az 1853-ban alapított Budai Arborétumot is magába foglalja, az itt található épületegyüttesek műemléki védelem alatt állnak.
A jelenlegi vitáktól terhes EU-orosz viszonyban a Bizottság energiapolitikai főigazgatója nem látja értelmét a Déli Áramlat gázvezetékről szóló egyeztetéseknek. Dominique Ristori szerint valamikor a jövőben folytatódhatnak a tárgyalások, de ennek előfeltétele, hogy változzon Moszkva hozzáállása az EU belső energiapiaci szabályaihoz – irta a BruxInfo. Dominique Ristori közölte, hogy a jelenlegi, feszültségektől terhes környezetben „nincs helye” az egyeztetések folytatásának az orosz Gazprom fővállalkozásában tervezett gázvezetékről. Az energiapolitikai főigazgató emlékeztetett rá, hogy a Bizottság néhány hete közzétett energiabiztonsági stratégiájában azt javasolta a tagállamoknak, hogy függesszék fel a Déli Áramlattal kapcsolatos előkészületeket, és az EU energiabiztonsági céljainak fényében térjenek vissza később a projektre.
Egy megfelelő LNG-terminál építésével, valamint a szárazföldi olaj-, és gázlelőhelyek okos kiaknázásával Washington szerint Horvátország regionális energiaelosztó tranzitközponttá válhat. Erről Dubrovnikban beszélt Victoria Nuland, az európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes – jelezte a hvg.hu.
Amerikai kutatók az eddigi legfajsúlyosabb tanulmányban igyekeznek bizonyítani, hogy a palagáz-kitermelés miatt gyakoribbá válnak a földrengések. Ha az összefüggés bizonyossá válna, az biztosan megdrágítaná a kitermelést vagy esetleg véget is vethetne a palagáz-forradalomnak. A Cornell University nemrégiben megjelent tanulmánya szerint feltehetően összefüggés van az Oklahoma államban nekilendült palagáz kitermelés és a területen gyakoribbá vált földrengések között - írja a zerohedge.com cikkére hivatkozva a napi.hu. A kutatók ugyan nem tudtak konkrét kapcsolatot kimutatni a nem szokványos gázkitermelés, az úgynevezett rétegrepesztéses technológia alkalmazása és a földmozgások között, de azt igazolták, hogy az érintett térségben a kitermeléssel párhuzamosan szaporodtak el a földrengések.
Az év első felében 25 százalékkal kevesebb új, tengeri szélenergia kapacitást helyeztek üzembe az Európai Unióban, mint 2013. első hat hónapjában az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) adatai szerint – írta a vg.hu. E beruházások 781 megawattnyi – közel másfél paksi blokknyi – teljesítményt tesznek ki. A 224 új szélturbina többsége brit, kisebb része belgiumi és német vizeken működik. Kapacitásra vetítve a 81 százalékukat a német Siemens szállította, 18 százalékukat a japán Mitsubishi ellenőrzésű Vestas, és 1 százalékát a dél-koreai Samsung. További 233 széltorony alapját már lerakták, 282-t fel is építettek, és folyik az egymagában 600 megawattos, hollandiai Gemini szélpark előkészítése. A szárazföldi projektek adatait az EWEA csak az éves összefoglalójában szerepelteti. Ezekből az Európai Unióban 2013 végén 110,7 gigawattnyi működött, a tengeriekből pedig 6,6 gigawattnyi.
Szélenergiában terjeszkedik a Siemens: A cégcsoportnak az amerikai kontinensen telepített szélturbináinak összteljesítménye elérte a 10 GW-ot azzal, hogy átadták a kanadai Ontario-beli South Kent 270 MW-os szélprojektet, amely 38 szélturbinából áll. A több mint 5600 installált szélturbinából álló flotta Kanadától Dél-Amerikáig - Peru, Chile, Brazilia - terjeszkedik. Összkapacitása három millió átlagos amerikai háztartás tiszta árammal való ellátására elegendő. Ez egy New Yorknál nagyobb városnak felel meg. A minap átadott 270 MW összteljesítményű South Kent Kanada egyik legnagyobb szélprojektje.
Ezzel együtt a cég megbízást kapott az első belgiumi szélprojektre is. A megbízás a Wind aan de Stroom projekt, amelyet Antwerpenben, a Schelde folyó bal partján kell megvalósítani. A létesítés első fázisában 11 darab direkt meghajtású, a Siemens D3 platformhoz tartozó onshore szélturbinát kell telepíteni, de lehetőség van a későbbi bővítésre is. A berendezések komponenseit 2015 tavaszától szállítják majd és 2015 nyarán telepítik. A D3 platform direkt meghajtású szélkerekei kompakt felépítésüknek, és csekély súlyuknak köszönhetően különösen jól alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. A 3 MW teljesítményű berendezések rotor-átmérője (egy 101m-es gép kivételével) 113 m, a torony magassága 115 m. A szélerőművet intelligens hálózatban (smart grid) fogják integrálni, amelyet mint pilot projektet jelenleg fejleszt az Eandis belga áram- és földgáz-szolgáltató.
Az OMV bejelentette, hogy olajat talált a Fekete-tengeren, mintegy 60 kilométerre a partoktól. A Marina-1 kút új szénhidrogén készletet tárt fel, a tesztek alapján pedig a kitermelési potenciál napi 1500-2000 kőolajhordó egyenérték lehet. A kút fúrási költsége 19 millió eurót tett ki. Az írás szerint a kereskedelmi célú kitermelés a cég előrejelzései szerint 3-4 év múlva kezdődhet, a szénhidrogén készlet felszínre hozásához az előrejelzések szerint mintegy 100 millió euró beruházásra lesz még szükség.
A világon tavaly 1248 gigawattóra áramot állitottak elő a naperőművek, ezen belül Európában 38,4 gigawattóra áramot termeltek csak az újonnan belépett naperőművek, míg Magyarországon a termelés a becslések szerint 20 százalékkal nőtt és 9,5 gigawattórát tett ki - közölte a HST-Energy Kft. az MTI-vel. A megújuló energetikai eszközöket forgalmazó és szaktanácsadó cég közleménye idézi az Európai Fényelektromossági Ipari Egyesülés (European Photovoltaic Industry Association, EPIA) adatait, amely idénre 40 gigawattra teszi a belépő új kapacitást, ami négy év múlva már - éves szinten - 55 gigawattra nő. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2012-es adatai szerint a magyar napenergia - fotovoltikus - kapacitás 12 megawatt volt, és éves 20 százalékos növekedést valószínűsítettek. Összehasonlításul: Németországban a beépített kapacitás múlt év végén 36 gigawattot tett ki.
Egy átlagos osztrák háztartás éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű energiát takarított meg tesztüzeme során a bécsi energiatakarékos villamos, az EcoTram. Ez az első villamos, amelybe hőszivattyút is szereltek – írta a Greenfo. Sikerrel zárult a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien kutatási projektje, az EcoTram, amely során azt vizsgálták, milyen megoldásokkal lehet energiát megtakarítani alacsonypadlós villamosok hűtése, fűtése és szellőztetése során. Az EcoTram tíz hónapig közlekedett a 62-es vonalon, ennek során 4.200 kilowattórányi vagyis több mint 13 százaléknyi energiát spórolt meg. Ez egy átlagos osztrák háztartás éves energiafelhasználásának felel meg.
Panaszt emel a cseh versenyhivatalnál a csehországi üzemanyagtöltő állomások szövetsége az ellen, hogy az Unipetrol megvenné az Eni részesedését a Ceská Rafinérská társaságban. A kisebb üzemanyag-forgalmazókat tömörítő szövetség szerint amennyiben a tranzakció megvalósul, az Unipetrol egymaga is képes lesz az üzemanyagárak befolyásolására, s ez a helyzet sértené a gazdasági versenyt – írta az Energiainfó a Lidové Noviny című cseh napilapra hivatkozva. Az Unipetrol július elején elfogadta az olasz Eni energetikai társaság ajánlatát, hogy megveszi részesedését a Ceská Rafinérskában. A 32,5 százalékos részvénycsomagért az Unipetrol 30 millió eurót fizet. A tranzakciót az év végéig fejezik be. Az Unipetrol már az év elején megnövelte részesedését a Ceská Rafinérskában, miután 27 millió dollárért megvette a Shell Overseas Investments társaság 16 százalékos részvénycsomagját.
Egy év alatt csaknem 20 százalékkal esett az elektromos autók ára Németországban – derült ki az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég felméréséből – közölte a ProfitLine. Bár ezek a járművek még mindig jóval drágábbak a benzines vagy dízelüzemű kocsiknál, az árkülönbség egyre mérséklődik. 2010-ben a villanyautók még kétszer annyiba kerültek, mint a belsőégésű motorral működők, de a 2013-ban piacra dobott elektromos járművekért már csak 45 százalékkal kellett többet fizetni, mint az azonos kategóriájú benzin-, illetve dízelautókért. Ha az elmúlt három évben tapasztalható trend folytatódik, akkor 2020-ra az árkülönbség 10 százalék alá csökken. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az akkumulátorok ára az elmúlt időszakban jelentősen esett, másrészt pedig annak, hogy a gyártók kisebb haszonkulccsal dolgoznak, annak érdekében, hogy több kocsit adhassanak el.
Környezetkímélő elektromos autók vásárlását írják elő a helyi kormányzatoknak a kínai kormányszervek, és támogatást is ígértek új autók vásárlásához. A kötelező tervszámokat tartalmazó utasítással azt akarják elérni, hogy 2016-ra az újonnan vásárolt állami tulajdonba kerülő autóknak legalább 30 százalékát adják a zöld járművek. A hvg.hu szerint a közismerten rossz levegőjű térségekben, így a Peking-Tiencsin-Hopej régióban, valamint a Jangce-folyó deltájában és a Gyöngy-folyó torkolatánál idén már teljesíteni kell a 15 százalékos átlagos arányt a beszerzéseknél.
A Szegedi Tudományegyetem Műszaki Informatika Tanszéke 2012-ben pályázta meg az Újvidéki Egyetem Teljesítményelektronikai és Telekommunikációs Tanszékével közösen az IPA Cross Boarder Cooperation Programme által kiírt Megújuló Energia Alapú Virtuális Laboratórium (Renewable Energy Virtual Laboratory – REVLAB) létrehozására irányuló pályázatot. A benyújtott pályázat 2014 januárjában kapta meg a 304,210 EUR támogatást 16 hónapos időtartamra – írta a Vásárhelyi hírek. A REVLAB projekt határon átnyúló kutatási együttműködést biztosít a megújuló energia alapú kutatások területén. A projekt eredményeképpen egy teljesen biztonságos, skálázható és a világ bármely részéről elérhető nagy teljesítményű laboratórium jön létre, mellyel a megújuló energia felhasználását támogató kísérleteket és elemzéseket lehet elvégezni.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)