Heti hírvilág (2014. június 23 – 29.)
Jóváhagyta a parlament a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát - amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is - 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés – közölte a Paks-Press. Igennel a Fidesz-KDNP képviselői szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.
Nyári jutalomtábor az Atomenergetikai Múzeumban: Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeuma (AEM) – folytatva ez évre tervezett múzeumpedagógiai programját – 2×1 hetes tábort szervezett a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesztési Társulás Duna bal partján lévő településein élő hetedikes és nyolcadikos korosztály számára.
Hatvan éve, 1954. június 27-én kezdte meg az áramszolgáltatást a világtörténelem első atomerőműve az oroszországi Obnyinszkban – jelezte az inforadio.hu. Szilárd Leó már 1934-ben felvetette a láncreakció lehetőségét, melynek során a neutronnal besugárzott atommag széthasad, az így felszabaduló 2-3 neutron újabb maghasadásokat vált ki, s a folyamat során a magreakciók száma exponenciálisan nő. Az első maghasadást 1939-ben valósította meg a német Otto Hahn és Fritz Strassmann, valamint az osztrák Lise Meitner és Otto Frisch. Az első szabályozott, önfenntartó láncreakció 1942-ben az olasz Enrico Fermi és a magyar Szilárd Leó által épített atommáglyában zajlott le. A folyamatot katonai célra, az atombomba létrehozásához használták fel, az első atomfegyvert az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án vetette be a végsőkig ellenálló Japán megtörésére. A katonai alkalmazás után hamarosan napirendre került az atomenergia békés, polgári célú felhasználása is, amelyhez igen nagy reményeket fűztek. Az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának elnöke például kijelentette, hogy "gyerekeinknek már olyan olcsó áramunk lesz, hogy mérni sem lesz érdemes". Az első, áramot termelő atomreaktort 1951-ben helyezték üzembe az Egyesült Államokban, ez egy épület világítását látta el. A világon először a Szovjetunióban kapcsoltak atomerőművet az országos magasfeszültségű villamos hálózatra. A Moszkvától 100 kilométerre délnyugatra fekvő Obnyinszk városában épített létesítmény teljesítménye 5 MW volt, ami tízezer lakás áramellátását biztosította.
A nemzetközi hatósági szakmai kapcsolatok ápolása jegyében konzultációval egybekötött szakmai látogatásra érkeztek a szlovák nukleáris hatóság (UJD) munkatársai az Országos Atomenergia Hivatalba, hogy tanulmányozzák a balesetek biztonsági elemzési módszereit, valamint a hatósági felülvizsgálat magyarországi gyakorlatát - ismertette honlapján a hivatal. A 2014. június 17-én megtartott szakmai konzultáción a szlovák hatóság két, biztonsági elemzésekkel foglakozó szakértője vett részt. A látogatás során a Paksi Atomerőműben megvalósított, súlyos balesetek kezelésére kialakított rendszerek működésének részleteiről és ezeknek az erőmű valószínűségi biztonsági elemzésekkel való kapcsolatáról esett szó. A konzultáción részt vettek a Paksi Atomerőmű, valamint a NUBIKI Kft munkatársai is.
Szintén az OAH tette közzé, hogy június 11-12-én, nyolcadik alkalommal rendezték meg az immár hagyományosnak mondható szemináriumot a munkáját támogató szakmai-tudományos háttérintézmények számára. A részt vevő szervezetek képviselői, előadói a kutatás-fejlesztési projektek 2013. évi főbb eredményeit mutatták be. Összesen 25 előadásra került sor a szeminárium két napja alatt négy-négy szekcióban.
Az OAH honlapján jelent meg az is, hogy a nukleáris veszélyhelyzetekre való felkészülés és a nukleáris veszélyhelyzetek kezelése terén végzett tevékenységének összehangoltabb és eredményesebb ellátása érdekében június 27-én együttműködési megállapodást írt alá a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, valamint az Országos Atomenergia Hivatal.
Seszták Miklós kijelentette, hogy van hatástanulmány Paks 2-ről, és közzétettek minden, a nyilvánosságra tartozó információt, amely nem sérti a közérdeket. A nemzeti fejlesztési miniszter a Hír TV-nek arról is beszélt, hogy Paks 2 nem fog drágábban termelni, sőt kimutatásaik szerint az egyik legolcsóbb energiaforrás lesz – írta az mno.hu. Seszták Miklós a műsorban arra a kérdésre, hogy miután a villamos energia nagykereskedelmi ára az elmúlt években több mint 50 százalékkal csökkent, nem érné-e meg jobban atomenergia helyett külföldről importált villamos energiát használni, azt válaszolta, szeretnék elkerülni, hogy a magas energiafüggőség tovább növekedjen. Hangsúlyozta, az orosz megállapodás piaci alapon született; az orosz fél pénzügyi befektetést akar, semmi mást. – Nem lehet majd beleszólni a rezsicsökkentésbe vagy az adóemelésbe – mondta.
Látott már frissen beröffentett, kéken világító atomreaktort? Kicsit talán rémisztő az, ahogy kék fénnyel világít egy ilyen szerkezet, de azért baromi érdekes is. A látványért a Cserenkov-sugárzás felelős, ami valójában a látható elektromágneses sugárzás (magyarán az ún. fény) egy fajtája, ami akkor keletkezik, mikor egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske. A jelenségről készült rövid video itt nézhető meg..
A Fővárosi Törvényszék a 2014. június 20-án kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület keresetét, amelyet a paksi atomerőmű bővítés kapcsán közérdekű adat kiadása végett indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen. Az Energiaklub az eredeti adatkiadási kérelmében több adat kiadását is kérte, majd a perben már csak egy pont kapcsán tartotta fenn a keresetét. A bíróságnak így ítéletében már csak a 1194/2012. (VI.18.) kormányhatározat I-V. pontjaiban elkészíteni előírt dokumentumok, javaslatok, előterjesztések, az egyes feladatok teljesítéséről szóló beszámolók és egyéb eredmények, valamint a kormánynak azokról született döntéseinek kiadásával kapcsolatban kellett döntenie.
Szerény, 5 milliárd forint osztalékbevételre, pozitív eredményre számít az állam az MVM-től, derült ki Seszták Miklós fejlesztési miniszter írásbeli válaszából, amelyet a szocialista Tóth Bertalan kérdésére adott. A miniszter a Moltól sem vár túl sokat, minimum 4 milliárd forint osztalékra számít 2015 és 2017 között évente, ez jóval kevesebb, mint a korábbi években.
Oroszország várhatóan már az év végén végleges megállapodást ír alá Iránnal a busheri atomerőmű két új reaktorának az építéséről. Erről Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója hétfőn nyilatkozott azelőtt, hogy cége vezérigazgató-helyettese, Nyikolaj Szpasszkij kétnapos megbeszélést kezdett Teheránban a kérdésről. Orosz közreműködéssel épült Irán egyetlen működő atomreaktora Busherben. Az orosz és az iráni kormány 1992-ben állapodott meg arról, hogy atomerőművet építenek a Perzsa-öböl menti országban, és a felek 1995-ben írták alá az első energiablokkról a szerződést – tudta meg a vg.hu.
Az orosz Belojarszk-4 gyorsneutronos reaktor közel áll az első indításhoz, miután a 460 fűtőelemet és a 22 szabályozó rudat, valamint a műszereket elhelyezték a reaktorzónában - jelentette be az állami atomcég, a Roszatom. A szverdlovszki régió Zarecsnyi városához közel található Belojarszk atomerőmű 4. reaktora készen álla az első kritikusságra. A reaktor 789-megawattos nátrium-hűtésű, BN-800 típusú, amely kevert urán-plutónium üzemanyagot alkalmaz. Ez lesz a legnagyobb teljesítményű üzemelő kereskedelmi gyorsreaktor, amikor 2015-ben üzembe lép - írta a NucNet. A Roszatom szerint a Belojarszk-4 blokkban a zónát 220 °C-os folyékony nátrium fogja hűteni.
A Kínai Ipari és Kereskedelmi Banknak szándékában áll finanszírozni a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkjának, továbbá a rovinari-i hő- és a tarnicai vízierőmű megépítését, jelentette be Liviu Dragnea szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes, aki azt reméli, hogy ezáltal 10 milliárd eurós beruházásra kerül sor Romániában – jelezte a nagyvarad.hu. Azt remélem, hogy az első projekt, amelyen a munka elkezdődik idén ősszel, a Rovinari projekt, és a második Cernavoda lesz. A kínaiak nagyon érdekeltek, hogy lezárják a tárgyalásokat és döntésre jussanak a projektek finanszírozását illetően, amelyeknek értéke összesen több mint 10 milliárd euró. Már fontolóra vették egy fióktelep nyitását Romániában - mondta Liviu Dragnea.
Ajándékkoncert a Roszatomtól: Az „Orosz Kultúra Napjai Magyarországon” rendezvénysorozat keretében Gálakoncertet adnak a Moszkvai Nagyszínház világhírű szólistái június 30-án hétfőn 19 órai kezdettel a Zeneakadémián. A fellépők Veronika Dzsiojeva szoprán, Szvetlana Silova mezzoszoprán, Borisz Rudak tenor és Pjotr Migunov basszus az operairodalom leghíresebb áriát adják elő a Miskolci Szimfonikus Zenekar kíséretében. Vezényel Alim Sahmametjev. A koncertet a Roszatom állami atomenergetikai konszern és TVEL fűtőanyaggyártó vállalat szervezi.
2012-ben ugyan még első fokon elutasította az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Győr) a Bakonyi Erőmű Almásfüzítőre tervezett létesítményének környezetvédelmi engedélykérelmét, most megkapta a 2 x 435 MW-os fejlesztésre az engedélyt, igaz, 6 hónapos próbaüzemet kötöttek ki – írta a Greenfo. A korábbi elutasítás indoka szerint a 870 megawattos, gázüzemű áramtermelő erőmű a Dunából termelné ki a vizet és oda is vezetné vissza a hűtővizet, mellyel a működése során több (kb. 20) kilométeren át megnövelné a folyó vizének hőmérsékletét, ezzel mind a melegebb víz, mind a mederrendezés Natura 2000-es élőhelyeket semmisítene meg, csökkentené az őshonos halfajok életterét.
Megkötötte a szerződést a nemzeti fejlesztési miniszter a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel és annak leányvállalatával, továbbá a Vermilion Exploration B.V.-vel, a 2013 augusztusában meghirdetett bányászati koncessziós pályázatok eredményeként. A döntése értelmében a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt, a Szegedi-medence nyugati területére szénhidrogén kutatásra, feltárásra és kitermelésre, míg a MOL leányvállalata, a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása céljából Jászberény területére köthet koncessziós szerződést. A Vermilion Exploration B.V. Battonya-Pusztaföldvár dél területe esetében vált jogosulttá koncessziós szerződés kötésére szénhidrogén-kutatásra, feltárásra és kitermelésre. (Országos Sajtószolgálat )
Az energiabiztonságot nevezte az elmúlt egyéves magyar V4-elnökség egyik legfontosabb ügyének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a magyar elnökséget lezáró csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján. A kormányfő példaként megemlítette az európai energiaunióra a közelmúltban tett lengyel javaslatot, valamint a magyar és a szlovák földgázhálózat összekapcsolását, aminek köszönhetően először érkezhet Magyarországra nem orosz forrásból származó gáz. Utóbbi fantasztikus, geopolitikai jelentőségű siker.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése döntött a társaság részére nyújtandó 100 milliárd forint értékű tulajdonosi kölcsönről, amellyel a nemzeti energetikai társaság az ország ellátásbiztonságát jelentősen növelő, ezen összegért elérhető legtöbb földgázt vásárol és tárol be. A biztonságnövelő lépéssel az MVM Csoport tárolóiba besajtolt gáz mennyisége jelentős mértékben járul hozzá a télre elégséges mennyiségű energiatartalék képzéséhez – áll az MVM közleményében. Az összegből az MVM Csoport egyik energiakereskedő társasága, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. az ellátásbiztonság növelése érdekében jelentős földgázkészletet vásárol, amelyet a nemzeti energetikai társaságcsoport földgáztárolóiba sajtolnak be, ezzel a piaci szereplők alacsony készletezési hajlandósága ellenére jelentősen javul az ország ellátásbiztonsága. A biztonságnövelő lépéssel az MVM Csoport saját földgázkészletei megközelítik majd a 2 milliárd köbmétert.
Magyarország azt kérte a Gazpromtól, hogy növelje gázszállításait a magyar földalatti gáztározókba – írta az fn24. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azt mondta, kedden találkozott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, aki arra kérte, hogy "növeljük gázszállításainkat a magyar földalatti tározókba". Novak szavai szerint a Gazprom jelenleg vizsgálja a magyar kérést, de annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az orosz cég kedvező választ ad.
Ezt követően a fejlesztési tárca közleményben jelezte, hogy nincs fennakadás az orosz földgázszállításban. Mint írták, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Alexandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel tárgyalt Bécsben és Ukrajna irányából folyamatosan érkezik a szerződés szerinti gázmennyiség. A fejlesztési miniszter kiemelte: a regionális energiaellátás biztonsága érdekében nyilvánvalóan szükség van új szállítási útvonalakra. Magyarország ezért az Európai Unió és Oroszország között nemrégiben megakadt, a Déli Áramlat projekt megvalósításának feltételeiről szóló tárgyalások mielőbbi folytatását szorgalmazza.
Csütörtökön pedig a Szőreg-1 biztonsági földgáztároló bejárását követően Seszták Miklós közölte, hogy Ukrajnából szerződésszerűen érkezik a földgáz, folyamatos a stratégiai gázkészlet feltöltése, az MMBF Földgáztároló Zrt. június 30-ra törvényi kötelezettségeinek eleget tud tenni, a 915 millió köbméter stratégiai gázkészlet betárolása megtörténik. A jelenleg betárolt több mint 2 milliárd köbméter gáz akár a téli időszakban is több hónapra elegendő az ellátás biztosításához – írta az index.hu.
Még a nyári szünet előtt ideiglenes megállapodást szeretne elérni az orosz-ukrán gázárvitában az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős tagja, aki szerdán Brüsszelben Juraj Prodan ukrán energiaügyi miniszterrel tárgyalt. Kijev uniós megfigyelőket invitál Ukrajna keleti és nyugati határára az Oroszországból érkező földgáz zavartalan áramlásának ellenőrzésére – írta a BruxInfo. A háromoldalú tárgyalások múlt hét eleji kudarcba fulladása óta először tárgyalt szerdán Günther Oettinger Juraj Prodan ukrán energiaügyi miniszterrel. Az energiapolitikáért felelős uniós biztos a találkozót követően közölte, hogy még a nyári szünet beállta előtt ideiglenes megállapodást szeretne elérni az orosz-ukrán gázvitában, Ukrajna és az EU jövő téli zavartalan gázellátását biztosítandó. Oettinger közölte, hogy rövidesen telefonon beszél Alekszandr Novak orosz miniszterrel is, abban a reményben, hogy hamarosan felújíthatják a háromoldalú egyeztetéseket, amelyek alapvetően két nyitott kérdés rendezését célozzák: az ukrán fizetési hátralék rendezési feltételeinek a tisztázását és a jövőbeni gázszállításokért Kijev által fizetendő ár rögzítését.
Az Európai Unió egyelőre nem engedélyezte a paksi atomerőmű bővítését, többféle vizsgálatot is folytat az ügyben – írta a napi.hu. a Wall Street Journal tudósítására hivatkozva. A magyar parlament képviselői zöld utat adtak annak az üzletnek, amelyben Magyarország vitatott pénzügyi konstrukcióra alapozva, orosz állami hitelből építene két új nukleáris reaktort.
Közvilágítás üzemeltetésével foglalkozó cégeket vizsgáltak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) munkatársai június közepén. Ezzel lezárult az ellenőrzések első szakasza – tette közzé a hivatal. A helyszíni ellenőrzések egyebek között az engedélyben foglalt adatok vizsgálatára, a könyvelési, nyilvántartási rendszer megismerésére, a környezetvédelmi kötelezettségek betartására, valamint a hálózati engedélyesekkel történő együttműködésre irányultak. A vizsgálat során az ellenőrök hiányosságot nem tártak fel. Az idei év második félévében a MEKH munkatársai hasonló vizsgálatokat terveznek további közvilágítási üzemeltetési engedéllyel rendelkező társaságoknál is.
Ugyancsak a MEKH tett közzé, hogy együttműködésben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal június 25-én közös ellenőrzést tartottak az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. győri kirendeltségénél. A MEKH a megvizsgált témakörökben – a mérési adatok hitelessége, az adatkezelés gyakorlata vagy a fogyasztással kapcsolatos elszámolások ellenőrzése – szabálytalanságot nem talált. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. munkatársai többek között bemutatták példaértékű webes felületű, mérési adatközlő informatikai rendszerüket, amellyel jelentősen hozzájárulhatnak a telemechanikai rendszerű fogyasztásmérővel rendelkező földgáz felhasználók költség- és energiahatékonyságának javításához.
Mérföldkő a főváros közösségi közlekedésének megújításában a szerdán átadott új, minden eddiginél nagyobb teljesítményű CNG-töltőállomás, amely a BKV Zrt. korszerű, sűrített földgázüzemű autóbuszai számára biztosítja a tankolási lehetőséget. A FŐGÁZ Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. együttműködésével a budapesti tömegközlekedés egy új korszaka indult el: végre Budapest útjain is találkozhatunk CNG buszokkal. A sűrített földgázüzemű buszok üzemanyag-ellátására létrehozott kúttal tehermentesítve lesz a fővárosban jelenleg elérhető 2 CNG-kút, vagyis ott gyorsabban tankolhatnak a földgázüzemű személyautók. A gázüzemű működés nem csupán olcsóbb a hagyományos üzemanyagokéhoz képest, de alkalmazása nagyban csökkenti a károsanyag-kibocsátást is. Az átadásról itt olvashatunk.
Aláírta az OMV és a Gazprom a Déli Áramlat osztrák szakaszának kiépítéséről szóló szerződést kedden Bécsben. A Portfolio szerint a szerződés értelmében, amelyet Gerhard Roiss, az OMV vezérigazgatója és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója írt alá, a Déli Áramlat Ausztrián áthaladó szakasza 2017-től szállítja az orosz gázt az alpesi országba. A megállapodás aláírására Vlagyimir Putyin orosz elnök egynapos bécsi látogatása alatt került sor. Korábban az Európai Bizottság (EB) politikai okok miatt a Déli Áramlat kivitelezésének felfüggesztését kérte. Az EB véleménye szerint az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra is eljuttató vezeték terve sérti az uniós szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek.
Tavaly a Földön elhasznált elektromosság 22,1 %-át már megújuló forrásokból állították elő. Globálisan az arány nő, ha bővítjük a paksi erőművet, akkor nálunk csökken, annak ellenére, hogy a geotermikus energia hasznosításában jelenleg világszinten hatodikak vagyunk – írta a greenfo.hu. A cikk jelezte, hogy a Renewables 2014 Global Status Report című, megújuló energiaforrásokról szóló világméretű jelentés szerint 2013-ban a Földön elhasznált elektromosság 22,1 százalékát már megújuló forrásokból állították elő. Az érték ráadásul nőni fog, mivel egyre több ország keres alternatív, tiszta energiaforrást. A jelentés szerint a vízenergia globális szinten 16,4 százalékát adja az áramellátásnak, a nap- és szélenergia pedig 5,7 százalékát. A legtöbb befektetést megújuló energiába Kína adja, a második az USA, viszont náluk csak 13 százalék a felhasználás, ami kevesebb, mint a fent említett világátlag. Ez azért van, mert az USA összességében rengeteg energiát és elektromosságot használ. Az átlagot felfele húzza még Ausztria és Costa Rica, amelyek elektromosságuk nagy részét megújuló forrásokból szerzik be.
Egy új jelentés szerint az EU a megújuló energia és az energiahatékonyság melletti erős elköteleződésével 45%-kal csökkenthetné energiabehozatalát 2030-ig a meglévő uniós tervekhez képest. A Greenpeace szerint a jelentés apropója az EU vezetőinek június 26–27-i találkozója, ahol Európa energiaimport-függősége, valamint a következő évtized új klíma- és energiapolitikájának megalapozása kerül napirendre. Az EU az energiabiztonságot és az éghajlatváltozással kapcsolatos energiaügyi aggályokat eddig jórészt külön kérdésekként tárgyalta. A Greenpeace jelentése – Európa fenntartható és független energiaellátásának ütemterve – rámutat, hogy a két problémakör elválaszthatatlanul összekapcsolódik, mivel a 2030-as célok akár drasztikusan csökkenthetik az Oroszországból vagy máshonnan érkező fosszilis üzemanyagok behozatalát.
Napjainkban egyre többet hallani arról, hogy a közlekedés 20-30 éven belül teljesen a villamositás felé tolódik majd. Ennek alátámasztására szinte minden autógyártó kijött a saját elektromos gépkocsijával, sőt, olyan gyártók, mint a Tesla, teljesen ennek rendelték alá tevékenységüket. De honnan is indultak az áramautók? Mióta van jelen az életünkben a villamos energia hajtotta gépkocsi? – tette fel a kérdést az epec.hu.
Augusztusban kezdődik az Oroszországból Kínába tartó gázvezeték építése – közölte az Erdély.ma. Alekszej Miller, a Gazprom vezetője azt mondta, „napra kész kivitelezési tervvel rendelkezünk, a Szila Szibiri (Szibéria Ereje) gázvezeték kapcsán", az első kapavágás, vagy ahogy a Gazprom-vezér fogalmazott, az „első hegesztés" augusztusban lesz. A Gazprom orosz gázipari cég a tervek szerint augusztusban lát hozzá az Oroszországot Kínával összekötő gázvezeték építéséhez. A Szibéria Ereje olyan gázszállítási hálózat lesz, amelyen át az orosz Távol-Keletre és Kínába szállítanak földgázt jakutszki és irkutszki gázlelőhelyekről. Oroszország és Kína május 21-én írt alá egy 30 évre szóló földgázszállítási szerződést. Az ügylet együttes értéke mintegy 400 milliárd dollár, a vezeték beüzemelésével évi 38 milliárd köbméter orosz földgáz kerül Kínába.
Mivel egyre nagyobb az érdeklődés a geotermikus energia felhasználási lehetőségei iránt, Bécs felmérette a földenergia-potenciálját. Az eredményeket őszig integrálják a város digitális térképébe, így bárki megnézheti, hogy érdemes-e hőszivattyút telepítenie a telkén, vagy sem. Az Energiatervezési Ügyosztály (MA 20) megbízásából készített tanulmány szerint Bécs területének egyharmada kiváló adottságokkal rendelkezik a talajfelszínhez közeli földhő valamint a talajvíz energiacélú felhasználása terén. Főként a Dunától északkeletre eső kerületekben, Floridsdorfban és Donaustadtban lehet jó hozamra számítani, amelyek Bécs erősen növekvő városrészei.
Egymilliárd fontot fektet a brit Zöld Befektetési Bank a partmenti szélerőművek fejlesztésébe. Az állami tulajdonú pénzintézet további, hosszú távú befektetőket keres a megújuló energia alap bővítéséhez. Májusban az Európai Bizottság engedélyezte a Green Investment Banknak, hogy a privát szektor bevonásával pénzügyi alapokat menedzseljen. Nagy-Britannia jelenleg 3,6 gigawatt energiát termel a partmenti szélfarmokon. A megújuló energiaforrásokkal évente 3 és félmillió tonnával csökkenthetné a szén-dioxid kibocsátását, ez annyit tesz, mintha másfél millió autóval kevesebb járná az utakat. A szélfarmokon termelt energiával hárommillió háztartás áramellátását látnák el. A bank jelentése szerint összesen 2014 márciusáig két és félmilliárd fontot fektettek 18 különböző környezetbarát beruházásba. Az edinburgh-i központban arról is beszámoltak, hogy a fejlesztések többsége még nem fejeződött be, ami eddig 5,7 milliárd font működési veszteséget okozott.
Magyarország amerikai nagykövetsége is üdvözölte a képviselőház döntését, amelynek eredményeként megnyílhat az út az USA-ban termelt palagáz európai exportja előtt. Már a lehetőség is javíthatja az európai országok alkupozícióját. A Kelet-európai diplomaták siettek üdvözölni az amerikai képviselőház szerdán meghozott döntését, amely utat nyit azelőtt, hogy felgyorsuljon az USA-ban kitermelt gáz tengerentúli exportjának előkészítése. A törvényhozás alsóházában elfogadott törvény 30 napot ad az energiaügyi minisztériumnak arra, hogy - a környezetvédelmi felülvizsgálat után - határozzon a folyékonygáz-terminálok építésének engedélyezéséről. Pozitív döntés esetén a jelentkezők benyújthatják erre vonatkozó pályázataikat - írta a napi.hu a Financial Times cikkére hivatkozva.
Az ausztrál parlament várhatóan visszavonja az üvegházhatást okozó gázt kibocsátók által fizetett szén-dioxid-adót, a háztartások rezsiköltségének csökkentése miatt. Ausztráliában 2012 júliusában vezették be a tonnánként 24,15 ausztrál dollárt (mintegy 5100 forint) kitevő szén-dioxid-adót, amelynek a visszavonásáról szóló törvényjavaslatot a miniszterelnök, Tony Abbott nyújtotta be hétfőn. A miniszterelnök szerint az adó eltörlésével a háztartások villamos energia számlája 200 ausztrál dollárral (mintegy 42 000 forint), a földgáz számla pedig 70 ausztrál dollárral (csaknem 15 000 forint) lesz kevesebb évente, írta a hvg.hu.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)