Heti hírvilág (2014. május 26 – június 1.)
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitel-megállapodásról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum alapján az orosz állam maximum 10 milliárd euró összegű hitelt nyújt a magyar kormánynak a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelt a magyar fél 2014-2025 között használja fel, és 21 éven keresztül fizeti a törlesztő részleteket. Az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján közölték a szomorú hírt, hogy elhunyt dr. Bujdosó Ernő, az OAH nyugalmazott főosztályvezetője. Emlékét őrizve, munkásságát elismerve az Országos Atomenergia Hivatal saját halottjának tekinti a 2014. május 29-én, 82 éves korában eltávozott kollégát.
Az Országos Atomenergia Hivatal a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint a TIT Stúdió Egyesülettel együttműködve május 20-án, Szegeden tartotta az „Atomenergiáról – mindenkinek” konferenciasorozat XIV. rendezvényét, amelyen a térség nyolc városának tizenöt gimnáziumából mintegy kétszázötvenen vettek részt. Az eseményről a helyi rádió, televízió és internetes magazin is tudósított. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója köszöntőjében kiemelte: napjainkban különösen fontos, hogy hiteles információkra támaszkodva, őszintén beszéljünk az atomenergia kérdéseiről. A korábbi konferenciák tapasztalatai alapján újragondolt program szerint rövidebb és fókuszáltabb ismeretterjesztő előadásokat hallott a főként fiatalokból, diákokból álló közönség, az előadások közötti hosszabb szünet pedig lehetőséget teremtett arra, hogy a konferenciát kísérő kiállításokat többen tekintsék meg – közölte az OAH a honlapján.
Ugyancsak az OAH közölte, hogy két munkacsoport magyar elnöklettel ülésezett május 12-15. között az ESARDA 36. éves Közgyűlésén. Az európai szervezetek által alapított szövetség többek között a nukleáris biztosítéki tevékenység – beleértve a nukleáris anyagok kezelését és nyilvántartását – minőségének, hatékonyságának és költséghatékonyságának javításán dolgozik. Emellett tevékenységük meghatározó területe a kutatás és fejlesztés, például a nukleáris fegyverkezés megakadályozása érdekében.
Beck Ádám, a budapesti Wesselényi Miklós Műszaki Szakközép és Szakiskola diákja volt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt Tájékoztató- és Látogató Központjának félmilliomodik látogatója. A tanulót Hamvas István vezérigazgató és dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató köszöntötte – írta a Paks-Press A Paksi Atomerőmű 1995 óta működteti Tájékoztató és Látogatóközpontját, amely a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően népszerű és látványos bemutató hellyé vált a nukleáris energiatermelés iránt érdeklődő hazai és külföldi vendégek számára. Az eseményen Hamvas István vezérigazgató többek között elmondta: mindig nagy öröm látni, hogy milyen sokan érdeklődnek a tevékenységünk iránt. Ez arra ösztönöz minket, hogy minél több olyan lehetőséget biztosítsunk a lakosság számára, ahol megismerkedhetnek az atomenergia hasznos és békéscélú felhasználásával. Mivel a jelenleg működő blokkok, terveink szerint még további húsz évig a magyar villamosenergia-termelés szolgálatában állnak majd, külön öröm, amikor fiatal érdeklődők ismerkednek meg a létesítménnyel, hiszen elmondhatjuk nekik, hogy az ő generációjuk számára is még hosszú évekig biztosítani tudjuk innen az atomenergia nyújtotta előnyöket.
Több mint kétezer hordónyi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot helyeztek el mostanáig Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban biztonságosan, zökkenőmentesen. Közben a harmadik tároló építése is elkezdődött – mondta el a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Kereki Ferenc. A Paks-Press beszámolója szerint a magas szintű lakossági támogatottságot maga mögött tudó létesítmény üzemeltetője, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. további fejlesztéseket tervez az idei évre. Mindezekről a tároló környezetében elhelyezkedő települések közös tájékoztató napján, a TETT-re Kész Napon esett szó.
A genfi CERN kutatóközpont megalapításának hatvanadik évfordulóját ünnepelték kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetemen; a jubileum keretében átadták a Sokszínű fizika interaktív kiállító buszt, és előadást tartott Rolf Heuer, az Európai Nukleáris Kutató Szervezet, a CERN főigazgatója – közölte az MTI. Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója elmondta, hogy a busz célja, hogy közelebb hozza a középiskolás fiatalokhoz a fizika olyan szép, de talán nehezebben érthető területeit, mint nanotechnológiai kutatások vagy a részecskefizika. A busz a tervek szerint ősszel indul útjára, hogy országszerte középiskolákban népszerűsítse a tudományt és a kutatói életpályát. Lévai Péter ezt követően arról beszélt, hogy a CERN-nek Magyarországon van a "második agya, avagy szíve", hiszen itt, Csillebércen elemzik ki azokat az adatokat, amelyeket a CERN gyűjt össze, ezért nagy büszkeség számunkra, hogy erős partnerei lehetünk CERN-nek. A svájci részecskefizikai laboratórium egyúttal továbbképzési helyszínként is szolgál a magyar tanárok számára: az elmúlt években összesen több száz fizikatanár vehetett itt részt többnapos képzési programokon. Rolf Heuer, a CERN főigazgatója többek között azt hangsúlyozta, hogy az intézetben folyó fizikai kutatások eredményei gyakran más területeken is hasznosíthatók. Példaként az orvostudományt - tumorok lokalizálása és kezelése - és az energiatechnológiát - napelemek hatékonyságának javítás. A jubileumi programok keretében Rolf Heuer ismeretterjesztő előadást is tartott „A CERN 60 éve: Mit mond nekünk a Higgs-bozon felfedezése a fizikáról, az emberiségről és az univerzumról” címmel. A CERN60 eseménysorozat szeptember 27-28-hétvégén folytatódik Csillebércen, a Wigner-központban második alkalommal megrendezendő CERN Open Days keretében. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan idén is kiállítás várja az érdeklődőket és megnyílnak a Wigner Adatközpont kapui is.
Az 50 éve elhunyt Szilárd Leóra emlékezett a hirado.hu. A múlt század egyik legeredetibb és legsokoldalúbb elméje részt vett az atombomba előállításában, az első atommáglya megépítője, egy hűtőszekrény feltalálója, a biofizika egyik atyja, emellett elbeszéléseket is írt. "Gyermekkoromban két dolog érdekelt: a fizika és a politika. Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy életben maradtam, és a fizikának, hogy érdekes az életem" - mondta Szilárd Leó, aki ötven éve, 1964. május 30-án halt meg. Szilárd Leó 1898. február 11-én született Budapesten Spitz Leó néven. A találékony fiú kiskorában, amikor testvére beteg lett és elkülönítették, távírókészüléket eszkábált össze, hogy tartani tudják egymással a kapcsolatot. Iskoláival nem volt nagy szerencséje, saját bevallása szerint matematika tanára "igazi idióta volt". Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de a zsidó származású diákok arányát maximalizáló numerus clausus miatt az első adandó alkalommal "a fizika Mekkájának" tartott berlini egyetemre ment.
2014 június 9-11 között hatodik alkalommal rendezik meg Moszkvában az Atomexpo kiállítást és fórumot. A rendezvény plenáris ülésének témája az energiaellátás stabilitása lesz, amelynek az atomenergia használata fontos feltétele. Az ülés moderátora Luis Echavarri, az OECD Atomenergia Ügynökségének főigazgatója lesz. A plenáris ülésen felszólal Alekszandr Bicskov, a NAÜ vezérigazgató-helyettese és Szergej Kirijenko, a Roszatom állami konszern vezérigazgatója, valamint az ágazat más vezetői a világ különböző országainak képviseletében. A kerekasztal-beszélgetéseken egyebek között téma lesz az atomenergia versenyképessége más energiatermelő módozatokkal összehasonlításban. Előadások hangzanak el a versenyképességet szolgáló költségoptimalizálásról, amely már az erőművek tervezése majd működtetése során is fontos szempont. Szó lesz az atomerőmű-építés finanszírozási kérdéseiről, az üzemanyag-ciklus zárásáról, a negyedik generációs atomerőművekről, a nemzetközi együttműködésről a szakemberképzés terén és szimpoziumot tartanak az atomenergetika XXI. századi fejlődésével kapcsolatos nemzetközi jogi kérdésekről is – jelezte előzetesében az atomenergiainfo.hu.
Ugyancsak az atomenergiainfo.hu közölte, hogy a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye, az EBITDA 2013-ban 155,3 milliárd rubel volt, szemben a 2012-es 140,8 milliárd rubellel. Ezt Szergej Kirijenko, a Roszatom állami konszern vezérigazgatója jelentette be az ágazat dolgozóit tájékoztatva. A szentpétervári atomerőmű lapja, a Vesztnyik LAESZ tudósítása szerint a tavalyi EBITDA-adat mintegy 300 millió rubellel haladja meg a Roszatom felügyelőbizottsága által jóváhagyott előirányzatot.
A japán atomenergetikai hatóság jóváhagyta a 2011-ben balesetet szenvedett Fukusima-1 erőmű körüli talaj lefagyasztását illető terveket. Így akadályoznák meg a talajvíz szivárgását a szennyezett zónában. Az erőművet üzemeltető Tepco júniusban tervezi megkezdeni a munkát, amely a remények szerint fontos áttörést jelenthet a radioaktív víz szivárgásának megfékezésében. A tervek szerint az erőmű négy megrongálódott reaktorépülete köré egy másfél kilométer hosszú földalatti csőrendszert építenek ki, amelyben hűtőanyagot áramoltatnak majd. Így gyakorlatilag lefagyasztják a talajt, megakadályozva, hogy a talajvíz bejusson a reaktorépületek alagsorába, illetve kiáramoljon onnan. A japán tervekről itt olvashatunk bővebben.
Csehország 2030-ig két új atomreaktort akar üzembe helyezni – derült ki a cseh kormány iparügyi miniszterének pénteki nyilatkozatából. A bejelentés azután hangzott el, hogy a múlt hónapban leállították a temelini erőmű 2025-ig való kibővítésére kiírt pályázatot az energiapiac bizonytalanságára és a projekt kormányzati garanciáinak visszavonására hivatkozva.
A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) 6415 fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyet kezelt tavaly, 25 százalékkal többet az előző évinél. Az ügyek 76,3 százaléka közvetlen fogyasztói panasz volt, ezek 51,2 százaléka a gázszolgáltatást, 43,8 százaléka a villamosenergia-szolgáltatást érintette - ismertette a hivatal 2013. évi beszámolójában, amely az Országgyűlés honlapján jelent meg. A dokumentum szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az Országgyűlés önálló szabályozó szervként hozta létre 2013. április 4-i hatállyal. A villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, illetve a víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási, illetve ár-előkészítői feladatokat ellátó, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő hatóság.
Hasonló nagyságrendű és összetettségű napelem park még nem épült Magyarországon, mint a Jászágó határában található kis erőmű. A szoljon.hu híre szerint névleges teljesítménye egyelőre 100 KW, de még ebben az évben 300 KW-ra szeretnék bővíteni, amely már közvetlenül az elektromos hálózatba fogja táplálni a megtermelt energiát. A park megnyitásakor Babó Gábor, a fejlesztést végző cég ügyvezetője elmondta, a most elindított létesítmény elsődleges célja, hogy bemutassák a meglévő és jövőbeli partnereik számára a napelemes rendszereket működés közben. Emellett tesztelik az eltérő kialakítású rendszerek teljesítménykülönbségeit. Hasonlóképp fontos szempont volt, hogy telepítési gyakorlatot szerezhetnek a beruházás révén a cég szakemberei, valamint szakképző tanintézményekkel együttműködve oktatási célokra is használható a létesítmény.
Az envitredn.hu pedig arról számolt be, hogy a Hajdu-Bihar megyei Darvas külterületén uniós támogatással épül ki egy áramtermelő napelemes rendszer. A közel 4000 vékonyfilmes napelemből álló, 499 kW névleges teljesítményű napenergia beruházásnak köszönhetően több mint 550 tonnányi szén-dioxiddal csökken hazánk üvegházgáz kibocsátása évente. A Darvas külterületén épülő szolármező, azaz áramtermelő napelemes rendszer összköltsége több mint 400 millió forint. A megújuló energiás beruházás 60 százalékos uniós támogatásban részesült. A közel 4000 darab vékonyfilmes (amorf) napelem körülbelül két hektárnyi területen lesz kihelyezve. A napenergia várhatóan minimum 15, de várhatóan akár 25 éven át közel 600 ezer kWh villamos energiát fog termelni évente.
A Dalkia erőművi beruházásainak köszönhetően éves szinten 150 ezer tonnával csökkent Pécs szén-dioxid-kibocsátása ahhoz képest, mintha a korábbi rendszernek megfelelően földgázzal állítanának elő energiát – idézte az Energiainfó Páva Zsolt polgármestert. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Dalkia Energia Zrt. villamos és hőenergiát előállító pécsi erőművében tavaly november óta üzemel a már korábban beindított faaprítékkal működő mellett az új, szalmatüzelésű blokk, s a tisztán megújuló energiaforrások felhasználásával 31 ezer pécsi háztartás távfűtését kiszolgáló rendszer jól vizsgázott a fűtési szezonban. A 85 megawatt kapacitású erőmű semmilyen fosszilis energiát nem használ fel, kizárólag biomasszát, ami egyedülálló az EU-ban egy ekkora városban. A Dalkia-csoport létesítménye a pécsi lakosság felét, mintegy 75 ezer embert lát el hőenergiával, de sem a fa-, sem az új szalmatüzelésű blokk üzembe állításából nem érzékeltek semmit a fogyasztók, az átállások zökkenőmentesen történtek.
Megkezdte a miniszter által elrendelt 300 millió köbméter biztonsági földgázkészlet felhalmozását a Magyar Szénhidrogén-Készletező Szövetség (MSZKSZ) - derül ki az energiacégek tulajdonolta, de erős állami irányítás alatt álló szervezet közleményéből – írta a nol.hu. A szövetségnél közölték, hogy a gázt az MVM-től vásárolják. Noha a vételárat nem jelölték meg, a közgyűlésre készült, előterjesztés szerint ehhez 105 millió euró hitelfelvételre kértek engedélyt a tulajdonosoktól. Ha ezt teljes egészében kifizetnék a gázra, számításunk szerint köbméterenként mintegy 105 forintot fizetnének érte. Ez több mint tizedével meghaladja a jelenlegi piaci árakat. A lépések nyomán viszont 600 millióról 900 millió köbméter fölé nő a hazai stratégiai gázkészletek szintje, amit az Orbán-kormány csökkentett le a rendszert bevezető Gyurcsány-kormány által eredetileg előírt 1,2 milliárd köbméterről.
A most bemutatott új energiabiztonsági stratégiával szeretné garantálni az Európai Bizottság, hogy az Európai Unió ellátása biztonságos és zavartalan legyen. A javaslat, amelyet Günther Oettinger energiaügyi biztos ismertetett, június végén kerül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé. Főbb pontjai az energiaellátás diverzifikálására, az infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac kiteljesítésére és az energiafelhasználás mérséklésére vonatkoznak - jelezte a greenfo.hu. A tervezet szerint a tagállamoknak jobban össze kellene hangolniuk energiapolitikájukat, és egységesen kellene fellépniük, ha külső partnerekkel tárgyalnak. "A 2009-es gázválság óta Európa sokat tett azért, hogy energiabiztonságát javítsa, de továbbra is sebezhető" - idézi a testület közleménye José Manuel Barrosót, a bizottság elnökét. Az ellátás zavartalanságának szavatolása érdekében a brüsszeli testület kockázatértékelő vizsgálatokat, "stressz tesztet" javasol regionális és uniós szinten egyaránt, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná, lehetőséget teremtve ezzel vészforgatókönyvek és a védekező mechanizmusok kidolgozására, illetve arra, hogy ki lehessen dolgozni, milyen eszközökkel garantálható az ellátás, milyen intézkedésekre van szükség, mely lépések a leghatékonyabbak ilyen esetekben.
Hazánk 18%-ra növeli a 2020-ra elérendő energia-megtakarítási célt a korábban tervezett 10%-ról, amely 236 Petajoule primer energia-megtakarítással egyenértékű. Az ambiciózus célszám azonban a greenfo szerint csalóka. A legfrissebb, 2014. áprilisi Nemzeti Reform Programban megjelent célszám jelentős változásnak tűnik, nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs városa 30 év alatt, egy Szekszárd méretű város lakóépületeinek, ipari és egyéb vállalatainak, középületeinek teljes energiafogyasztását pedig 120 évig képes fedezni. A megemelt célszám egyrészt ambiciózus, jelezni hivatott, hogy hazánk elkötelezett a közösségi klíma- és energiapolitika mellett. Az energiahatékonyság növelése a tervek szerint - összhangban az Európai Unió elvárásaival - hangsúlyos szerepet tölt majd be a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló uniós források hazai felhasználása során is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program mellett további operatív programokon belül is támogatandó célként jelenik meg, megsokszorozva a terület által a korábbi időszakban elérhető támogatási források összegét.
Az Európai Unió éghajlatvédelmi és energiabiztonsági politikájának egyik legfontosabb eleme az épületszektor energiahatékonyságának növelése. Az épületek energetikai tanúsításának erősítése, az energetikai követelmények szigorodása is mind ezt támasztják alá. A magyar lakások 1/3-a többlakásos épületben helyezkedik el. Ezeknél az épületeknél a legalacsonyabb az energetikai korszerűsítésre irányuló hajlandóság annak ellenére, hogy a teljes körű felújításukkal megtakarítható energiamennyiség elérheti a 40-50%-ot. A beruházások elé gördülő akadályok leküzdésére 6 európai ország, köztük Magyarország szakértői keresik a megoldásokat az „Energiahatékonyság közösen” projekt keretében, melyben az Energiaklub is részt vesz. A társasházban, lakásszövetkezeti épületben élők körében jóval kisebb a beruházási kedv, mint indokolt lenne. A magyar lakosság mindössze 1/5-e tervezi felújítani az otthonát az elkövetkező években, s ebből mindössze 28%-uk él többlakásos épületben, noha a teljes lakásállományban az arányuk 34% - derül ki az Energiaklub lakosság körében végzett felméréséből.
Júniusig rendeződhet az Ukrajnába irányuló orosz földgázszállítások körüli orosz-ukrán elszámolási vita - mondta az Európai Bizottság energiaügyi biztosa az orosz és az ukrán szakminiszterrel, és a Gazprom vezetőjével folytatott megbeszélése után. Günther Oettinger szerint "jó eséllyel" június 1-jéig létrejön a megállapodás arról, hogy Kijev miként rendezi az orosz földgázszállítások kifizetetlen számláit. A hétfői találkozón már körvonalazódott a megoldás, az elképzelés szerint első lépésként Kijev csütörtökön átutal Moszkvának 2 milliárd dollárt, hogy jelezze jó szándékát, majd június 7-én kifizet további 500 millió dollárt - mondta az uniós biztos az Alekszandr Novak orosz energetikai és szénipari miniszterrel, Jurij Prodan ukrán gazdasági miniszterrel és Alekszej Millerrel, a Gazprom orosz állami energetikai cég elnökével folytatott tárgyalás után. Az Energiainfó cikke szerint a megállapodásnak ehhez az első részéhez a két kormány beleegyezése is szükséges, és amennyiben ez megvan, pénteken folytatódhat tovább a tárgyalás - mondta Günther Oettinger.
Első ízben idén áprilisban lépte át a Föld északi féltekéjének szén-dioxid koncentrációja a 400 ppm-es mértéket - figyelmeztetett a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a hét elején kiadott sajtóközleményében. A szervezet szerint a 400 ppm (parts/million: a szén-dioxid légköri koncentrációjának mértékegysége) fölötti érték szimbolikus és tudományos küszöb átlépését jelenti, amely újabb bizonyíték a fosszilis tüzelőanyagok és az emberi tevékenység okozta globális felmelegedésre. Az atmoszférában lévő rekordmértékű szén-dioxid-koncentrációt a WMO globális légkörfigyelő hálózata jelezte, amely mintegy 130 állomásról kapja adatait. A kiugró érték a kora tavaszi időszakban született, amikor az északi féltekén a vegetáció még nem tudta nagy mennyiségben elnyelni a szén-dioxidot. A jelentés szerint a globális koncentráció várhatóan csak 2015-ben vagy 2016-ban haladja meg a 400 ppm-es lélektani határt.
A finnországi Gasum és az észtországi Alexela társaság június elején mutatja be a Finn-öbölben építendő, közös cseppfolyós fölgáz (LNG) fogadó terminálra vonatkozó elképzeléseit az Európai Bizottságnak, hogy a megvalósításhoz pénzügyi támogatást kaphassanak – közölte a VG.hu a Gasumra hivatkozva. A két ország már az év korábbi részében megállapodott a 690,6 millió dolláros beruházásról, amelynek részeként a finnországi és az észtországi partra is építenének egy-egy LNG fogadó terminált. Szándéknyilatkozatuk szerint további 130 millióból Balticconnector néven tenger alatti gázvezetéki összeköttetést is létesítenek. Az ehhez szükséges műszaki és gazdasági terveket még ebben a hónapban jóvá kívánják hagyatni az Európai Bizottsággal. A finn–észt terminál tervét fel szeretnék vetetni a közös érdekű projektek (PCI) listájára. A munka a nyáron indulna, és már az első szakaszához uniós forrást remélnek. A Balti Energiapiaci Összekapcsolási Terv (BEMIP) részeként megfogalmazott, második regionális gázberuházási terv szerint az 15 BEMIP projekt megvalósítása jelentősen meg fogja változtatni a térség gáztérképét.
Letették a Mainz Városi Művek, a Siemens, a Linde és a Rhein/Main Főiskola közös energiatároló projektjének alapkövét. Sigmar Gabriel szövetségi gazdasági és energiaügyi miniszter adta meg a startjelet a projekt színhelyének, a mainzi Energiaparknak indulásához. A minisztérium által támogatott projekt 2015-ös üzembe állítása után fontos hozzájárulást teljesít majd a németországi energiaváltáshoz. A pilot projektben egy közösen kifejlesztendő berendezés nagyobb mennyiségű hidrogént fog környezetbarát forrású - többek között a környék szélerőműveiből származó - árammal vízbontás útján előállítani. A hidrogént a helyszínen tárolják majd tartálykocsikba töltve, vagy későbbi áram- és hőtermeléshez közvetlenül a földgáz-hálózatba táplálják. Emellett tartálykocsikkal az energiaparkból a hidrogén töltőállomások növekvő hálózatának is lehet hidrogént szállítani, ahol emissziómentes üzemanyagcellás járművek tankolhatnak hidrogént. A mainz-hechtsheim-i létesítmény magva, legfontosabb része az elektrolizáló helyiség, illetve a Siemens által kifejlesztett hidrogén-elektrolizáló rendszer. A mainzi berendezés különlegessége, amely megkülönbözteti más, lényegesen kisebb pilot projektektől: 6 MW-os energia-felvétele révén ez lesz a világ legnagyobb ilyen felépítésű hidrogén-elektrolízis üzeme, amely modern proton exchange membrane (PEM) technológiát alkalmaz.
A Siemens és konzorciális partnere, a Marubeni a szerződés szerinti határidőre elkészítette és átadta az állami áramszolgáltatónak (Electricity Generating Authority of Thailand, EGAT) a Wang Noi 4 kombinált (GuD) ciklusú erőművet. A földgáz-tüzelésű Wang Noi 4, melynek villamos teljesítménye 770 MW és hatásfoka 57,3 %, egész Délkelet-Ázsia egyik leghatékonyabb és leginkább környezetkímélő erőműve. A thai főváros közelében lévő Wang Noi erőműtelep eddig három blokkból állt. Az új, 4.sz. blokkhoz, amely többtengelyes elrendezésű lesz, a Siemens szállította a fő komponenseket, két SGT5-4000F gázturbinát, egy SST5-5000 gőzturbinát, három SGen-1000A generátort, valamint az SPPA-T3000 irányítástechnikát, valamint a cég volt a felelős az üzembeállításért is. A Wang Noi 4 után a konzorcium 2014 nyarán két további erőmű-blokkot fog befejezni Thaiföldön, melyek a Chana 2 GuD erőmű részei lesznek.
A norvég Statoil konszernnel tárgyal a litván állam cseppfolyós földgáz (LNG) importjáról; ha az ügyletet sikerül tető alá hozni, azzal véget vetnének az orosz Gazprom monopolhelyzetének a litván gázellátásban. A napi.hu szerint Algirdas Butkevicius litván miniszterelnök jelentette be, hogy a Statoilt választották ki leendő partnernek. A megállapodást, amelyet a litván állami energiaipari vállalatnak, a Lietuvos Energijának a kereskedelemmel foglalkozó részlege, a Litgas fog megkötni a Statoillal, a tervek szerint június végéig véglegesítik. A Litgas korábban közölte: öt évre szóló szerződést szeretnének aláírni, amelynek alapján 2015-től évi 0,54 milliárd köbméter cseppfolyós földgáz érkezne Litvániába a Klaipeda kikötővárosban épülő új terminálon keresztül.
300 millió dolláros szerződést írt alá a BP és az orosz Rosneft annak ellenére, hogy számos szankció van érvényben az orosz vállalatok ellen - közölte a greenfo a Financial Times írására hivatkozva. Az ügylet azért érdekes, mert a nyugati hatalmak (elsősorban az USA) számos szankciót léptettek életbe Oroszország és az ottani vállalatokkal szemben, így elvileg tabunak számít jelenleg az orosz cégekkel történő üzletkötés a nyugati társaságok számára. Külön pikantériát ad a dolognak, hogy az orosz állami tulajdonban lévő Rosneft vezérigazgatója ellen is számos szankció van érvényben. Igor Sechin, a Rosneft vezérigazgatója örömét fejezte ki az ügylettel kapcsolatban, és nevetve közölte, hogy a szankciók nem is tűnnek olyan fenyegetőnek most már.
A jogi szabályozás szigorítása szükséges, hogy megelőzzük itthon is a nem hagyományos szénhidrogének, köztük a palagáz kitermelésével járó súlyos környezeti és társadalmi károkat. Ez az üzenete a Magyar Természetvédők Szövetsége és partnerei által szervezett nemzetközi fórumnak, melyen két rangos argentin palagáz-szakértő osztotta meg tapasztalatait a résztvevőkkel. A palagázt több döntéshozó tévesen tartja áthidaló és kiegészítő lehetőségnek olyankor, amikor a megújuló energiák jövőbeli növeléséről beszélnek. Az egyesült államokbeli jelentések és az argentin tapasztalatok is ráébresztenek, hogy a palagáz nem alkalmas az átmenetet segítő szerepre. Éppen ellenkezőleg, a palagáz hátráltatja a megújuló energia használatának terjedését és az Uniós éghajlatvédelmi és energiahatékonysági tervek megvalósítását. A palagáz-készletek rendre túlbecsültek. Az európai kedvezőtlenebb földtani viszonyok és a nagy népsűrűség miatt az intenzív, tőkeigényes technológiájú palagáz-kitermelés még az ipari vélemények szerint is problémás gazdaságilag, és csak évtizedek múlva fejlődhetne fel számottevő szintre. Ennyi idő alatt pedig sokkal környezetkímélőbb lehetnének Európa gazdaságai más megújuló energiaforrásokkal – értékelte a helyzetet Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelemmel és energiapolitikával foglalkozó programvezetője.
Tiszta energiát fog termelni az év 365 napján, a nap 24 órájában egy arizonai nap-szél torony. San Luis város tanácsa önkormányzata kötött szerződést a Solar Wind Energy Tower amerikai társasággal a Solar Wind Downdraft Tower megépítésére – írta a nepszava.hu a The Atlantic cikkére hívatkozva. Az építmény a mexikói határ közelében egy 600 hektáros területen fog működni a következő elv alapján: a magas, henger alakú toronyban erős felszálló légáramlatot teremt a víz és a napsugarak által felmelegített levegő találkozása. Ahogy apránként felviszik a vizet a torony felső részébe, ez a meleg levegő hatására párologni kezd, de megmarad egy hidegebb alsó réteg. Ez a leszálló áramlat 80 km/óra sebességgel rohan lefelé és a toronyaljához jutva olyan csatornákba torkollik, amelyben szélturbinák vannak elhelyezve.
Alekszej Miller, a Gazprom és Claudio Descalzi, az Eni (a Tigáz tulajdonosa) vezérigazgatója közös egyezményt írt alá a gázellátási szerződések feltételeinek felülvizsgálatáról. A megállapodás szerint az ellátási árak csökkennek, valamint az árindexálásban is lényeges változás várható a piaci körülményekhez való teljes igazodás érdekében. Emellett 2014-ben az előre fizetett, „take or pay” szerződések során az Eni az eddiginél jelentősen több fölgázt lesz képes átvenni. A feltételek visszamenőlegesen 2014 kezdetével lépnek életbe - közölte a Tigáz.
Az Európai Bizottság döntése alapján 2017-től változik a megújuló-energetikai iparág támogatási szabályozása. A kötelező átvételi árak helyét a versenytárgyalás és az árkiegészítés veheti át, amely elsősorban a hosszútávra tervező, jelentős szakmai know-how-val bíró cégeknek kedvez majd. A piaci alapokra helyezett új támogatási rendszer áttételesen a szabályozói kockázatokat is csökkenti. A hvg.hu cikke szerint két és fél év múlva, 2017. január 1-től valamennyi új megújulóenergia-termelő csak versenytárgyalásos úton kaphat állami támogatást működéséhez. Az Európai Unió új támogatási szabályozás megalkotására ösztönző iránymutatásának célja, hogy fokozatosan kivezettesse a piaci versenyt torzító támogatási formákat – köztük a kötelező átvételi rendszert – az európai megújuló-energetikai iparágból.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet aktivistái felmásztak a Statoil norvég olajvállalat egyik északi-sarkvidéki fúrótornyára, így tiltakozván a Barents-tengeri kőolaj-kitermelés ellen. Az Északi-sarkvidéken található a Föld még fel nem tárt kőolaj- és földgázkészletének 15 és 30 százaléka. Az aktivisták, akik északi-sarkvidéki agresszornak nevezik a Statoilt, közölték, hogy a Barents-tenger Hoop nevű térségében folytatott kitermelés veszélyezteti a Norvégiához tartozó, lakatlan Medve-sziget állatvilágát, különösen a jegesmedve-populációt. A szervezet tizenöt aktivistája tiltakozó transzparenseket függesztett ki a Transocean vállalat által működtetett olajfúróplatformra, amelynek dolgozói semmiféle ellenállást nem tanúsítottak. A Greenpeace szerint felkészültek arra, hogy napokig ott maradnak.
Az Európai Bizottság (EB) felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezetékprojektet, hogy „garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal” – írta a napi.hu az osztrák Der Standard cikkére hivatkozva. Az EB már tavaly decemberben jelezte, hogy azok a kétoldalú szerződések, amelyeket Ausztria, Magyarország, Bulgária, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Szerbia a Gazprommal kötöttek, uniós jogba ütköznek. Günther Oettinger szerint ugyanis az orosz cég a Déli Áramlat megépítésével – amely a Fekete-tengeren át juttatná el az osztrák végállomásig a földgázt – domináns szerephez jutna az árak meghatározásában és harmadik félnek a vezetékhez való hozzáférésében.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)