A napokban ismét fontos vendégeket fogadott a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK Kft.) Bátaapátiban, a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (NRHT). A külföldi szakemberek nagy érdeklődéssel járták végig az NRHT technológiai épületét és a föld alatti tárolót. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Kormányzó Tanácsának nagyköveteit Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár és Csuday Balázs, Magyarország Állandó ENSZ Képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is elkísérte. A delegáció tagjai között voltak az atomenergia alkalmazásában élen járó államok képviselői, többek között Ausztrália, Oroszország, Japán és Franciaország ENSZ nagykövetei. A vendégeket Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és műszaki igazgatója, valamint dr. Radó Krisztián, a bátaapáti létesítmény sugár- és környezetvédelmi üzemvezetője fogadta. A 25 tagú küldöttség tagjai részletes tájékoztatást kaptak a radioaktív hulladék kezelésének hazai gyakorlatáról, az RHK Kft. által üzemeltetett létesítményekről. A látogatásról bővebben itt olvasható beszámoló.
Brüsszeli forrásokra készül pályázni a paksi önkormányzat egy energetikai pilot projekt kidolgozására, majd megvalósítására, amelynek lényege, hogy elektromos járművekkel váltják fel a mostaniakat a tömegközlekedésben és a hulladékszállításban. Ehhez a paksi atomerőműben előállított energiát használnák fel. Hajdú János polgármester azt mondta, hogy egy atomerőmű esetében nem szerencsés a folyamatos fel- és leterhelés az igények változásával, a villanyautók töltéséhez az egyébként nehezen tárolható többletáramot használnák fel. A cikk szerint az önkormányzat céget alapít, partnerekkel szerződik a Paksi Elektromos Mobilitás megvalósításához, aminek szerves részét képezi a töltőhálózat kiépítése is. A polgármester kiemelte, hogy a mostani adó- és árképzés szerint a működtetés költsége ötödére, hetedére csökkenhet. A város határait is átlépő projekt kidolgozására másfél millió euró támogatást remél az önkormányzat.
Megállapodtak a finnországi Pyhäjokiban építendő új atomerőmű telephelyével és kivitelezésével kapcsolatos egyes szabályozásokról. Minden dolgozót a finnországi szabályozás szerint foglalkoztatnak majd, és távol tartják magukat a szürkegazdaságtól - tájékoztatta a Világgazdaságot a kivitelező Fennovoima társaság. A dokumentumot a Fennovoima, a benne tulajdonrészt szerzett Rusatom Overseas, valamint finnországi munkaügyi szervezetek írták alá. A telephelyre vonatkozó szerződés rögzíti az építkezéssel kapcsolatos, érintett közös szabályokat és eljárásokat. A Fennovoima kötelezettséget vállalt, hogy az atomerőmű építése társadalmilag felelős módon fog történni. Juha Nurmi, a Fennovoima vezérigazgatója szerint azért volt szükség a telephely-szerződés megkötésére, a beruházás során követendő szabályok és elvek rögzítésére, mert így biztosítható, hogy minden rendben és szabályszerűen folyjon a Hanhikivi 1 nevű erőmű építésén, amelyben több ezer külföldi alkalmazott is részt vesz majd. A Hanhikivinek ugyanolyan, 1200 megawattos, nyomott vizes, AES-2006-os reaktora lesz, amilyenek Magyarországon leállítandó, paksi blokkokat is fel fogják váltani.
A Fukusima japán atomerőmű üzemeltetője, a TEPCO amellett döntött, hogy a Csendes-óceánba csapol le mintegy 560 tonna radioaktív vizet, aminek köszönhetően csökkenthető az erőmű föld alatti helyiségeiben összegyűlő szennyezett víz mennyisége. A TEPCO megígérte, hogy a sugárzás szintje a vízben nem haladja meg az engedélyezett normákat, ennélfogva a víz lecsapolása nem károsítja a környezetet – olvasható a linken.
A greenfo.hu pedig arról írt, hogy egy japán bíróság megtiltotta az atomerőművek újraindítását arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztetik az emberek élethez való jogát. Az ítélet (amely egyébként csak Ói város atomerőművének két reaktorát érintette) az Aszahi Simbun japán lap szerint hatással lehet más perekre is. A fukui körzeti bíróság a Kansai Electric energiaszolgáltató cég ellen indított perben hozott elsőfokú ítéletének indoklásában azt írta: mivel tudományos módszerekkel nem jelezhető előre a jövőbeli földrengések ereje, ezért olyan intézkedések sem foganatosíthatók, amelyekkel egyértelműen garantálható lenne a létesítmények biztonságos volta, és ezáltal a környékükön lakók életének védelme. „Az élethez való jog az emberi jogok legalapvetőbbike, amely alkotmányos védelmet élvez ... Míg a Kansai Electric azt állítja, hogy az erőmű működtetése stabil áramellátást tesz majd lehetővé, az emberek élethez való alapvető jogainak a közműdíjakkal való összehasonlítása nem tekinthető legitim érvnek” – idézte az ítéletet az Aszahi Simbun. A Kansai Electric fellebbezett a döntés ellen.
Az Energiaklub www.pakskontroll.hu címen „hiteles információs oldalt indított Paksról”. Közleményük szerint a paksi atomerőműben építendő két új blokk ügye mindannyiunk ügye, a társadalom kontrollszerepe tehát alapvető a kérdésben. Ezért az Energiaklub létrehozott egy olyan felületet, ami lehetővé teszi az új blokkokkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Az oldal a tények feltárására és dokumentálására vállalkozik. Elérhető lesz itt az összes, a bővítéshez kapcsolódó információ, valamint az ezekből készített elemzések, összefoglalók. Az elemzésekben megvizsgálják az intézményi- és jogi hátteret (hazai és nemzetközi színtéren is), pénzügyi folyamatokat, a döntéshozatali mechanizmusokat. Szó lesz arról is, hogy egyáltalán szükség van-e Paks2-re, milyen alternatívák jöhetnek szóba; hogy mennyibe is kerül Paks2, és milyen problémákra lehet bukkanni a beruházás során.
A Florida Power & Light (FPL) engedélyt kapott Florida államtól, hogy két új Westinghouse AP1000 típusú blokkot építsen Miamitól délre a Turkey Point atomerőmű telephelyén. A Rick Scott kormányzó vezette bizottság egyhangúlag hagyta jóvá a Turkey Point-6 és -7, valamint a kapcsolódó infrastruktúra, beleértve 100 km hosszú villamos távvezeték építését, közölte az FPL. A floridai törvények lehetővé teszik, hogy a kormányzó vezette bizottság adjon ki telephelyengedélyt a 75 MW-nál nagyobb kapacitású erőművekre, de az FPL-nek meg kell szereznie az NRC (Nuclear Regulatory Commission) kombinált építési-üzemeltetési engedélyét, mielőtt hozzákezdhet a földmunkákhoz – írta az NucNet. Az NRC döntésétől függően az egyik új blokk akár 2022-re hálózatra kapcsolódhat, közölte az FPL. Az FPL mintegy 33%-kal akarja növelni villamosenergia-termelő kapacitását 2020-ig, hogy megfeleljen az előre jelzett fogyasztásigény-növekedésnek. A két új blokk mintegy egymillió lakossági fogyasztó villamosenergia-fogyasztását biztosítaná.
Hazánk 18 százalékra növeli a 2020-ra elérendő energia-megtakarítási célt a korábban tervezett 10 százalékról, amely 236 Petajoule primer energia-megtakarítással egyenértékű. A legfrissebb, 2014. áprilisi Nemzeti Reform Programban megjelent célszám jelentős változásnak tűnik, nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs 30 év alatt. Az energiaoldal.hu szerint a megemelt célszám egyrészt ambiciózus, jelezni hivatott, hogy hazánk elkötelezett a közösségi klíma- és energiapolitika mellett. Az energiahatékonyság növelése a tervek szerint – összhangban az Európai Unió elvárásaival – hangsúlyos szerepet tölt majd be a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló uniós források hazai felhasználása során is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program mellett további operatív programokon belül is támogatandó célként jelenik meg, megsokszorozva a terület által a korábbi időszakban elérhető támogatási források összegét.
Az MVM OVIT Zrt, egy 2013-ban kiírt jordániai tendert nyert el, ennek keretében összesen 185 kilométer, 400 kV-os nagyfeszültségű távvezetéket épít, több mint 13 milliárd forint értékben. Felújít továbbá egy 58 kilométeres távvezetékszakaszt, ebből várhatóan 1,5 milliárd forint bevétele lesz. A sikeres üzletkötést az Országházban jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Zaid Naffa, Jordánia magyarországi tiszteletbeli konzulja. Szijjártó Péter többek között azt hangsúlyozta, hogy a jordániai együttműködésünk az OVIT távvezeték építési projektje mellett további utakat is megnyithat, hiszen Jordánia is a közelmúltban döntött arról, hogy a Roszatom segítségével atomerőművet épít. Ez további lehetőséget kínál az MVM részére, hogy közreműködjön a Műegyetemmel együtt a jordániai atomipari szakemberek képzésében. A beruházás ugyanakkor beszállítási lehetőséget is teremthet a magyar vállalkozások számára. A sajtótájékoztatóról bővebben itt olvashatunk.
A Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nél. A MEKH-hez több fogyasztói jelzés érkezett, melyek szerint az E.ON Energiaszolgáltató Kft. által kibocsátott 2013. júliust követő részszámlákban az elszámolt mennyiség indokolatlanul eltér az ezt megelőzően kiszámlázott mennyiségektől. A hivatal megállapította, hogy a szolgáltató megsértette a jóváhagyott üzletszabályzatban foglalt egyes rendelkezéseket, ezért az engedélyest 3 millió forint összegű bírsággal sújtotta. Az eset az E.ON Energiaszolgáltató Kft. lakossági fogyasztóinak 11 százalékát, több mint 61 ezer felhasználót érintett. Egész éves tekintetben a fogyasztókat anyagi kár nem érte, mivel a részszámlákban elszámolt eltérő mennyiség az elszámoló számlában kiegyenlítődik. A szolgáltató ügyfelei számára biztosította a díjmentes számlakorrekciót. A MEKH eljárását lezáró határozata ide kattintva olvasható.
A jövő év végétől geotermikus energiával fedezi jármű- és motorgyára hőszükségletének hatvan százalékát az Audi Hungaria Motor Kft. Egy külső partner építi ki a rendszert, amelynek része egy 22,5 megawattos tervezett kapacitású erőmű, ebből évi 82 ezer megawatt/óra hőenergiát nyerhet a győri járműgyár – mondta Zentai Zsolt, a cég gyártervezési részlegének vezető mérnöke – jelezte a hvg.hu.
A társaság 17 éves, további 15 esztendőre szóló opciót is tartalmazó megállapodást kötött az egyelőre megnevezni nem kívánt partnerrel, amely jelenleg a kivitelezés tervezését végzi. Eszerint a Győr és Pér között fúrnák meg a mintegy két kilométer mélyen fekvő repedezett dolomitrétegig a kutat. Az abból nyert, körülbelül száz fokos vizet pedig, miután hőenergiája jelentős részét kinyerték, visszasajtolják a talajba.
Amennyiben az EU nem lesz képes energiaárakat csökkenteni, akkor Magyarországnak saját szabályokkal el kell érnie azt, különben a magyar ipar nem lesz versenyképes - mondta Dunaújvárosban a Prinzhorn-csoport dunaújvárosi papírgyára új erőművének, alapkőletételi ünnepségén Orbán Viktor. A 45 milliárd forintos beruházással kapcsolatban pedig kiemelte, hogy a Prinzhorn-csoport jelenleg 2300 családnak ad munkát Magyarországon, a beruházás pedig újabb 60 munkahelyet teremt. Úgy vélte, hogy a tulajdonoson, a tőkén és a gondolatokon kívül a fejlesztés mögött a magyar emberek vannak, akik munkástól és felsővezetőig dolgozni akarnak, gyorsan tanulnak, és jól alkalmazkodnak – írta a portfolio.hu.
Se vele, se nélküle - ezzel a megjegyzéssel jellemezhető a világ energiaiparának viszonya a szénhez. A képlet egyszerű: a szén olcsó és óriási mennyiségben áll rendelkezésre, ám a szén-dioxid-kibocsátás legfőbb okozója. Az energia, amit a segítségével előállítottak, az elmúlt két-három évtizedben tízmillióknak segített kiemelkedni a szegénységből és a kilátástalanságból Kínában, Indiában és más feltörekvő országokban - derül ki a napi.hu cikkéből. A szén olcsóbb más energiahordozóknál, mert viszonylag könnyen hozzáférhető, kis költséggel szállítható és egyszerűen tárolható. A kelet-közép-európai régióban emellett sok országban azzal kecsegtet, hogy segítségével mérsékelhető a térség függése az orosz importból származó olajtól és földgáztól. A szén elégetésével járó levegőszennyezés miatt a legkülönbözőbb nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel igyekeztek visszaszorítani felhasználását, ám ezek az erőfeszítések kudarcba fulladtak.
Aláírták a 30 évre szóló orosz-kínai földgázszállítási szerződést szerdán Sanghajban - jelentette az Interfax hírügynökség. A Gazprom és a kínai állami kőolaj- és földgázvállalat, a CNPC vezetői az évi 38 milliárd köbméter orosz földgáz Kínába szállításáról szóló megállapodást Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő jelenlétében írták alá. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója szerint az orosz-kínai szerződés értéke 400 milliárd dollár (mintegy 89 ezer milliárd forint), az gáz köbméterenkénti árát azonban üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Pénteken pedig már azt közölte a napi.hu, hogy a Gazprom előzetes megállapodást kötött kínai partnerével arról, hogy a CNPC 25 milliárd dollár (körülbelül 5,6 ezer milliárd forint)) előleget fizet az orosz gázért.
Egy liter benzinnel 3300 kilométert tett meg Rotterdamban egy francia diákcsapat által konstruált autó, és ezzel új rekord született a világ legjelentősebb energiahatékonysági versenyén, a 30. Shell Eco-marathonon. A szervezők szerint a győztes csapat járműve 400 kilométerrel hosszabb utat tett meg, mint a tavalyi győztes. A versenyen 200 európai, köztük öt magyar diákcsapat indult, a győztes Franciaországból 57. A futurista autók versenyét 50 ezer néző kísérte figyelemmel a hét végén a holland kikötővárosban – közölte a tőzsdefórum. A magyar csapatok közül a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy Team csapata az utolsó futamon elért 191 km/kWh eredménnyel a negyedik helyen végzett kategóriájában, ezzel három helyet lépett előre. A tavalyi hetedik helyhez és a 133 km/kWh képest ez hatalmas előrelépés.
A győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) háromnapos szakmai workshopot rendezett, ahol hazai és külföldi szakemberek tárgyaltak a hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatásokról és a városok közlekedési terhelésének csökkentéséről. Emellett bemutatták az egyetemen saját fejlesztésű, elektromos kisautóját, a SZEIectrát, amely egy négykerekes, kétszemélyes, 15 kilowatt teljesítményű, saját fejlesztésű, állandó mágneses szinkronmotorral hajtott jármű. A 340 kilogrammos autó 80 kilométer per órára is képes felgyorsulni - írta az index.hu.
A Piac és Profit cikke szerint kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés a zöld energiák területén, amire szükség is lenne a fosszilis energiaforrások apadása, illetve a hazai villamos-energia termelő kapacitások csökkenése miatt. Az előzetes ígéretek szerint az Európai Unió következő, 2020-ig tartó, hét éves ciklusában jelentős támogatásban részesülhet a megújuló energia területe, ennek következtében pedig várhatóan dinamikusan nő majd azoknak a háztartásoknak, és ipari felhasználóknak a száma, ahol zöld energiát hasznosítanak majd. A környező országokban már számos pozitív példa van, hazánk azonban még gyermekcipőben jár ezen a területen. A környezetvédelem mellett a gazdaságosság, a munkahelyteremtés és az energetikai függetlenség szempontjából is nagy szerep jut Európa szerte a megújuló energiának, s számos uniós ország biztosít növekvő támogatást a terület fellendítéséhez. Az új Európai Uniós operatív program is e tendenciának biztosíthat teret, az előzetes ígéretek szerint ugyanis központilag is jókora erőforráshoz juthat a szegmens, s ezáltal a 2020-ig tartó ciklusban dinamikus fejlődés várható. A környező országok esetében már évek óta megfigyelhető ez az irány: Németországban és Ausztriában például a beruházásokat támogatja időszaki pályázatok révén az állam, de az említett országokban, s mellettük például Szlovákiában vagy Romániában a visszatermelt energiát vásárolják meg az áramszolgáltatók. Ez a rendszer hazánkban is működik, de amíg nálunk számos szolgáltató alacsony, és eltérő áron veszi meg a túltermelést, addig a nyugat-európai államokban egységes, s lényegesen kedvezőbb felvásárlási tarifát biztosítanak a fogyasztóknak.
Már csak két hete maradt Európának egy újabb gázválság elhárítására, mert Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy június 1-től elzárja a gázcsapokat, ha Ukrajna nem fizet egy hónappal előre az energiahordozóért. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Gazprom 3,5 milliárd dollár kifizetetlen számla miatt is szorongatja Kijevet. Az ukrán kormány azonban csak az április előtti, körülbelül 80 százalékkal olcsóbb tarifa mellett mutatna készséget a fizetésre. A Figyelő szerint ha május végéig nem sikerül rendezni a vitát, 2009 januárjához hasonlóan részben vagy egészben újra megszakadhat az Európai Unióba irányuló orosz gázszállítás. Moszkvának sem áll érdekében egy újabb gázválság kirobbantása, hiszen az orosz költségvetés bevételeinek több mint 50 százaléka az kőolaj és a földgáz európai piacon történő értékesítéséből származik. Régóta nyilvánvaló, hogy ebből a róka fogta csuka helyzetből az ukrán tranzitútvonal biztonságát megfelelően szavatoló háromoldalú megállapodással lehetne csak kitörni.
Ezt követően pedig már azt jelezte az MTI-re hivatkozva az energiaoldal.hu, hogy több mint a százszorosára emelkedett a Magyarországról Ukrajnába szállított földgáz napi mennyisége kedden, amikor 2,46 millió köbméter érkezett magyar vezetékeken a kelet-európai országba, a korábbi napok mintegy 22,5 ezer köbméteréhez képest.
A Siemens 150 szélturbinát szállít a legnagyobb holland offshore projekthez, melynek teljes értéke több mint 1,5 milliárd euró. A 600 MW-os Gemini szélerőműhöz szállítandó 150 szélturbina (melyek rotor-átmérője 130 m, teljesítményük 4 MW) a Siemens Energy Service divízió számára az eddigi legnagyobb megrendelést jelenti. A Gemini másfél millió embert fog tiszta energiával ellátni. A projekt építésének teljes költségvetési előirányzata közel 3 milliárd eurót tesz ki, ebből 70 %-ot projektfinanszírozás útján bocsátanak rendelkezésre, így ez a valaha legnagyobb projektfinanszírozott szélpark. A szállítási szerződéshez kapcsolódó szerviz- és karbantartási szerződés futamideje 15 év. A Gemini-projekt fontos szerepet fog játszani az EU megújulóenergia-irányelve által Hollandia számára előírt célok elérésében (2020-ig 14%-ra kell növelni a megújuló forrásokból származó energia-hányadot). Eddig Hollandiában 2,7 GW-nyi szélenergia-teljesítményt installáltak, ennek zömét (2,45 GW) a parton (onshore). 2023-ig 4,45 GW összteljesítményű offshore szélerőműveket kell üzembe állítani – közölte a Siemens.
Nem érdemes vízerőműveket építeni, hogy megreformáljuk az energiaszektort, mivel azok egy oxfordi jelentés szerint szinte mindig több kerülnek és hosszabb ideig épülnek, mint azt tervezőik pontosnak szánt számításaik alapján megtervezik - írta a greenfo.hu, az International Rivers cikkére hivatkozva. Mint jelzik: bár sokan sokféleképpen tiltakoznak a nagy vízerőművek építése ellen, az Oxfordi Egyetem csaknem négyéves vizsgálata aduászt jelenthet a vitában. A jelentést egyszerűen úgy lehet összegezni, hogy a duzzasztógátak nemcsak a környezetet teszik tönkre és elszegényítik a lakosságot, de gazdaságilag sincs sok értelmük, mivel nem is adnak gyors megoldást az energiaproblémákra. Az Oxfordi Egyetem kutatói rugaszkodtak neki, hogy átvizsgálják és számszerűsítsék csaknem az összes eddig épített duzzasztógát dokumentumait és költségvetését. Jelentésükkel egy olyan hiányt pótoltak, amely talán hozzásegíti a gazdasági szakembereket és politikusokat, hogy vízerőművek nélkül gondolkodjanak az energiaszektor tervezésénél.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)