Heti hírvilág (2014. május 12 – 18.)
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Atomfórum Egyesület közgyűlése az elmúlt közgyűlés óta végzett munkáról, az egyesület gazdálkodásáról, a 2014. évi programról és a költségvetésről szóló beszámolót. A 36 tagvállalatot tömörítő szervezet közgyűlésén többek között elhangzott, hogy az egyesület pénzügyi helyzetet stabil, köztartozásuk nincs és a költségvetés fedezetet nyújt a tervezett programok megvalósítására. Az alapszabály módosításával az eddigi öt fős elnökséget hétre emelték az MVM Paks II. és az ALSTOM képviselőjének megválasztásával. Az egyesület kommunikációs feladatai kibővülnek: a jelenlegi paksi blokkok üzemidő hosszabbítási programjának bemutatása mellett kiegészül az új blokkok, vagyis a kapacitás-fenntartás fontosságának minél szélesebb körű megismertetésével – jelezte a Paks-Press
Az egyesület négy évre, egyhangú szavazással választott meg tisztségviselőit. Az elnök Lenkei István lett, aki eddig is elnökként vezette az egyesületet.
Elnökségi tagok: Gábor József, Kovács András, Takáts Ferenc, Volent Gábor (akik eddig is az elnökség tagjai voltak), valamint a két új tag: dr. Kiss Csaba (az ALSTOM Magyarország Hőerőmű üzletágának ügyvezető igazgatója) és Tóth Csilla (az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese).
A Felügyelő bizottság elnökévé Zelenák Pált, a bizottság tagjaivá Ihnáth Ferencet és Kovács Kálmánt választották.
Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően idén is az atomerőmű majálisa adott otthont annak az ünnepségnek, amelyen a társaság kitüntetések átadásával ismerte el kiemelkedően teljesítő munkavállalóinak munkáját – írta a Nagykanizsai Napilap. 2014-ben az Atomerőmű Kiváló Karbantartója díjban 10 fő, Kiváló Üzemeltetője díjban 19 fő, míg az Igazgatósági Nívódíjban 46 fő részesült.
Marseille-ben az European Nuclear Conference megnyitóján az ENS YGN Jan Runermark tiszteletére létrehozott díjat Cserháti Andrásnak, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki főtanácsadójának adták át. A kitüntetésről bővebben itt láthatunk beszámolót.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a honlapján közölte a Közigazgatási hatósági engedélyezési eljárás ügyintézési határidőinek változását. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az Országos Atomenergia Hivatal megindította a paksi telephelyen létesítendő új atomerőmű telephely vizsgálatra és értékelésre vonatkozó engedélyezési eljárását. Az egyes atomenergetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 139/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet hatályba lépésével az eljárásra vonatkozó ügyintézési határidők megváltoztak. A változásokról tájékoztató hirdetmény elérhető Paks Város Önkormányzatának hirdetőtábláján (7030 Paks Dózsa György út 55-61.), az OAH székház (1036 Budapest Fényes Adolf u. 4.) portáján, az OAH honlapján, valamint a hirdetmény teljes szövege itt is olvasható.
Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő utasítást adott az illetékes hatóságoknak, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Magyarországgal a nukleáris és sugárbiztonsági egyezményről. Az MTI közlése szerint ezt a rendelkezést az orosz kormány honlapján tették közzé. A kormányfő utasításának szövege szerint a megállapodás a kormány felügyelete alá tartozó orosz Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat (Rosztyehnadzor) és a magyar állami atomenergia felügyeleti hatóság (az Országos Atomenergia Hivatal) között jön létre az atomenergia békés felhasználása keretében való nukleáris és sugárbiztonsági együttműködésről. Ezt szabályozza majd az egyezmény. Az orosz kormány honlapján közölték azt is, hogy a megállapodást a magyar fél kezdeményezte, minthogy szándékában áll fejleszteni az együttműködést Oroszországgal a paksi atomerőmű négy energiablokkjának működtetésében, korszerűsítésében és működésből való kivonásában, valamint a két új energiablokk tervezésében, orosz tervezésű reaktorokkal való felszerelésében és beindításában. Az orosz-magyar nukleáris- és sugárbiztonsági egyezmény tervezetét az orosz Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat készítette el "figyelembe véve a japán Fukusima-Daiicsi (Fukusima-I.) atomerőműben történt nukleáris baleset tanulságait".
Dmitrij Medvegyev utasításához az orosz kormány honlapján fűzött magyarázat szerint az orosz-magyar egyezmény magába foglalja majd az atomerőművek működési mutatóinak értékelését, a vészhelyzetekre való felkészülést és intézkedést, valamint az erre hivatott felügyeleti hatóság munkatársainak felkészítését. Az orosz kormány szándéka szerint a megállapodás az atomenergia békés felhasználása keretében célul tűzi ki a biztonsági kérdések szabályozását illető további területeken való együttműködés fejlesztését is, egyebek között az ellenőrzési tapasztalatok megosztásában. Az egyezmény lehetővé teszi a magyar nukleáris-, és sugárbiztonsági szabályozás rendszerének létrejöttét is.
Az MTI anyagára reagálva az OAH is egy közleményt adott ki: Eszerint az orosz kormány honlapjára hivatkozva téves információ jelent meg a magyar sajtóban az orosz kormány felügyelete alá tartozó Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat (Rosztyehnadzor) és a magyar Országos Atomenergia Hivatal közötti, az atomenergia békés felhasználása keretében megvalósuló nukleáris és sugárbiztonsági együttműködésről. Az OAH nem kíván sajtóhíreket kommentálni, azonban a hírek által kiváltott érdeklődésre tekintettel indokoltnak tartja a hatóságok közötti szakmai együttműködésről tájékoztatni a közvéleményt.
Németországban az atomerőműveket üzemeltető energiaszolgáltatók (E.On, az RWE und EnBW) a teljes atomenergia-üzletágukat át akarják adni az államnak, vagyis azokat az erőműveket, amelyeket az úgynevezett energiapolitikai fordulat révén legkésőbb 2022-ig mind le kell állítani - írta a Der Spiegel. Közös javaslatuk szerint az atomerőművek üzemeltetését egy közalapítványnak kellene átvennie, és ez a szervezet irányítaná az erőművek bezárását és lebontását is, valamint a radioaktív hulladék és a feleslegessé váló nukleáris fűtőanyag kezelését. A cégek 30 milliárd eurót ajánlanának fel az alapítvány javára, és cserébe azt várják, hogy az állam vállaljon korlátlan felelősséget az összes atomerőmű leállításáért. A Spiegel szerint a szolgáltatók tárgyalást kezdtek a kormányzattal a javaslatról, és jelezték, hogy amennyiben sikerül megállapodni, eltekinthetnek a kártérítési követekésektől.
A kormány azt szeretné elérni, hogy a háztartások mellett az iparban is Magyarországon legyen a legolcsóbb a villamos energia egész Európában – mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter az MVM Partner Zrt. „A vállalkozások energiatudatosságáért” pályázatának budapesti díjátadóval egybekötött konferenciáján. Köszöntőjében többek között még hangsúlyozta, hogy alacsony energiaárakat kell biztosítani ahhoz, hogy Magyarország megőrizze, sőt erősítse versenyképességét a világgazdaságban. A kormány éppen ezért megkezdi az ipari rezsicsökkentés feltételeinek megteremtését is. Ennek részeként a közszolgáltatási törvény elfogadását követően egy nonprofit közműszolgáltatót fognak létrehozni. Ehhez szorosan kapcsolódik a paksi atomerőmű bővítése is, amely hosszú távon fogja megteremteni az olcsó energiaellátást. Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója szerint a régióban meghatározó, állami tulajdonú vállalatcsoport kötelessége az energiabiztonság megteremtése a villamos energia és a földgáz területén is. A rendezvényről szóló írás itt olvasható.
Az általános működésen túl az elvégzett karbantartási munkálatokat és a fejlesztési terveket is ellenőrizte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) telephelyén. A hivatal szakemberei mindent rendben találtak a vizsgálat során – olvasható a MEKH közleményében. A Főtáv Budapest 17 kerületében 238 ezer távfűtött lakás, és közel 7 ezer közületi felhasználó hőellátásáról gondoskodik.
Az eddiginél hatszor több, összesen hatvanmilliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak a távhőszektorban tevékenykedők a következő 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszakban - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezeti és energiahatékonysági operatív programokért (KEHOP) felelős helyettes államtitkára. Nemcsok Dénes, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének országos szakmai konferenciáján tartott előadásában hozzátette: a támogathatóság nagyjából 50 százalékos mértéke érdemben nem fog változni, és a tervek szerint lesznek a szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedések más operatív programokban is. Ismertetése szerint a távhőszolgáltatók a KEHOP ötödik prioritásából kaphatnak támogatást, amely a teljes, mintegy 300 milliárd forintos keret 20 százalékát jelenti. Közölte azt is, hogy a korábbi időszakban sikerült elérni a szektor biztosítékmentességét, így csökkenhetett a projektek megvalósításának költsége. Az operatív programon belül 30 százalék lesz az energiahatékonyság aránya.
Évek óta csökken a hazai gáz- és áramfogyasztás, tavaly mintegy 25 százalékkal kevesebb gázt használt fel az ország, mint 2010-ben, de villamos energiából is 3 százalékkal kevesebb fogyott a négy évvel korábbinál – tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-t. Eszerint a lakosság az egyetemes szolgáltatás keretében tavaly 3,1 milliárd köbméter földgázt használt fel, míg 2012-ben a fogyasztás meghaladta a 3,2 milliárd, 2011-ben a 3,4 milliárd, 2010-ben pedig a 3,6 milliárd köbmétert. A teljes, az ipari fogyasztókkal együtt számított hazai felhasználás szintén csökkent, tavaly összességében közel 8,5 milliárd köbméterre. Az áramfogyasztásban ugyancsak csökkenő tendencia látható. Az egyetemes szolgáltatók által ellátott háztartások tavaly nem egészen 10,3 terawattóra villamos energiát használtak fel, egy évvel korábban 10,4 terawattórát, míg az azt megelőző két évben több mint 10,5, illetve 10,6 terawattórányi áramot. Az ország teljes fogyasztása szintén csökken: tavaly 34,26 terawattóra volt az áramfelhasználás, ez előző évi 34,57 terawattóra után. 2011-ben csaknem ugyanennyi, 34,56 terawattórányi áram fogyott, míg 2010-ben még 35,38 terawattóra. A tavalyi fogyasztás több mint 3 százalékkal volt kisebb a 2010-esnél.
A lakossági villamos energia átlagára Budapesten a harmadik legolcsóbb volt a vizsgált 23 európai főváros között áprilisban, kedvezőbb helyezést csak Belgrád és Bukarest ért el. A lakossági földgáz átlagárát tekintve 22 európai főváros adatai alapján csak Bukarest ért el kedvezőbb helyezést - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) áprilisi kimutatásából. Eszerint Budapesten a múlt hónapban kilowattóránkénti 12,94 eurócent volt a lakossági fogyasztói villamos energia átlagára, a földgáz esetében pedig 3,35 eurócent/kWh. Az összehasonlító elemzése ugyanakkor rámutatott, hogy vásárlóerő-paritáson számolva már nem ilyen kedvező a helyzet a magyar fővárosban: más termékek és szolgáltatások árához viszonyítva Budapesten több, mint másfélszer annyit kell fizetni a villamos energiáért, mint Párizsban. A földgáz estében vásárlóerő paritáson számolva viszont csak Brüsszel, London és Luxemburg van kedvezőbb helyzetben nálunk. A kimutatás az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adataira épül. Az árgyűjtés nemcsak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes díjelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát. A vizsgált fogyasztók az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hosszú távú kapacitásigények elbírálásának megszüntetésére kötelezte az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t. Így az FGSZ nem oszthatja ki akár tíz évre előre a kedvezőbb árú nyugati gázimportot lehetővé tévő Mosonmagyaróvár hálózati pontra vonatkozó kapacitásokat. A MEKH hatósági eljárás keretében vizsgálta a földgáz szállítórendszeri hosszú távú kapacitáslekötéseket. A döntés indoka, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet értelmében a határkeresztező kapacitások csak az adott gázévet követő gázévre köthetőek le. A hosszú távú kapacitásértékesítés megszüntetésével teljesül a kormányrendeletben foglalt cél, miszerint ne a jövőben jelentősen változó európai uniós kapacitás-lekötési szabályok megkerülésével kössenek le határkeresztező kapacitást. A MEKH határozata ide kattintva érhető el.
Tavaly 12 százalékkal esett a hazai áramellátásban az erőműveink termelése, miközben az import közel megkétszereződött, a teljes villamosenergia-felhasználás pedig tovább mérséklődött. Mivel a nemzetközi kereskedelemben az áram olcsóbb lett, a hazai változás a piaci szereplők racionális reakciója volt. A vg.hu írása szerint tavaly mintegy 10 százalékkal 9100 megawattra csökkent a hazai bruttó erőművi kapacitás. Nagyon sok erőmű már állandó hiányban volt, az üzembiztosan igénybe vehető teljesítőképesség pedig a beépített kapacitásnak alig a kétharmadát tette ki. Ezért a maradó teljesítmény csak az importtal együtt haladta meg az előírt öt százalékot. A 6307 megawattos bruttó csúcsterhelés jelentősen elmaradt az előző évitől és még többel az eddigi legnagyobb csúcsterheléstől is. Igaz, hogy ezzel nőtt a csúcskihasználási óraszám, de az egész hazai erőműpark teljesítőképességének a kihasználása 38 százalékra mérséklődött. Csak a két nagy alaperőművünk termelése volt a meghatározó: a Paksi Atomerőmű kihasználása 88, a Mátrai Erőművé 74 százalékot ért el.
Hazánkban a széndioxid-kibocsátás kb. feléért felelősek az épületek. Nem szabadna olyan felújításokat támogatni, amik csak 20-40% energia megtakarítást eredményeznek, hanem ki kellene várni, amíg a mélyfelújításba bele lehet kezdeni. Megérné - írta az greenfo.hu. Az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete a múlt héten nyilvánosságra hozta a 2048 oldalnyi szakmai anyagot, amelyek az április 13-án Berlinben közzétett fő üzeneteket alátámasztják alá és részletesen kifejtik. A 3 kötetes jelentés 3. része rámutatott, hogy az éghajlatváltozásért felelős szennyezők kibocsátása soha nem mért szintre nőtt és tovább gyorsul, a csökkentésükre tett eddigi erőfeszítések ellenére. A panel megállapította, hogy még meg lehet állítani a melegedést a tudósok által veszélyesnek ítélt 2 fok alatt, és ehhez sokféle technológia és egyéb mérsékléssel kapcsolatos cselekvési lehetőség áll rendelkezésre. Azonban azt is megállapították, hogy csakis radikális technológiai és társadalmi változások tudnak erre reális esélyt biztosítani. Ahhoz, hogy a 2 fokos globális összmelegedést valószínűleg ne lépjük túl, a mostanihoz képest 40-70% kal alacsonyabb CO2 kibocsátást kell elérni az évszázad közepére, valamint az évszázad végére ezeket közel nullára kell leszorítani.
A Fukusima-1 japán atomerőmű üzemeltető cég, a Tepco szakembereinek sikerült pontosan megállapítani, hogy honnan szivárog el radioaktív víz az erőmű harmadik blokkjában. A magas radioaktív tartalmú folyadék azon a helyen szivárog el, ahol a harmadik reaktor első védőburkához cső csatlakozik olvasható a következő linken: http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_05_16/272434800/. Másnap viszont már azt írta a The Japan Times az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co.-ra (Tepco) hivatkozva, hogy rekordmagasságú sugárzást mértek a fukushimai erőmű közelében lévő öt tengeri mérőállomáson. Az erőmű alatti talajvízben hasonlóan magas sugárzást mértek, ennek az oka az erőmű üzemeltetői szerint egyelőre ismeretlen. A fukusimai erőművet 2011-ben rongálta meg egy cunami, és a Tepco azóta igyekszik elhárítani a sugárzást. Jelenleg egy hatalmas jégfal felépítésén dolgoznak, amely megakadályozná, hogy a talajvíz az erőmű alatti szennyezett vízzel keveredjen.
Németországban rekordmértékben emelkedett a villamos energia ára az utóbbi években, a lakosságnak 83 százalékkal, az ipari fogyasztóknak pedig 125 százalékkal kell többet fizetniük, mint tíz éve - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. A hamburgi világgazdasági kutatóintézet (HWWI) és a BDO gazdasági tanácsadó cég közös kutatása szerint a legfejlettebb ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 27 vizsgált tagországa között egy sincs, ahol az áram nagyobb mértékben drágult, mint Németországban. A lakossági és ipari fogyasztókat együttvéve a villamos energia kilowattóránként 26,3 centbe kerül Németországban, aminél többet csak Dániában kell fizetni. Franciaországban nagyjából 50 százalékkal kevesebbet, 13,63 centet, az Egyesült Államokban pedig a német ár durván egyharmadát, 9,25 centet fizetnek a fogyasztók kilowattóránként. A rendkívül magas árszínvonal elsősorban a megújuló forrásokra alapozó energiatermelés ösztönzésének tulajdonítható. Az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-hozzájárulásnak nevezett járulék kilowattonként a 2003-ban regisztrált 0,4 centről tíz év alatt 3,59 centre emelkedett. A másik fő tényező a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa hatására elindított, úgynevezett energiapolitikai fordulat, amely az atomerőművek bezárását és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelenti.
Mi mentheti meg a világot? Az energiahatékonyság a válasz, vagy legalábbis a válasz fontos része – írta az origo.hu az Exxon The Outlook for Energy: a view to 2040” című elemzés alapján. A kitekintés szerint 30 év múlva a jelenleginél 2 milliárddal több ember él a Földön, a globális gazdaság mérete nem pusztán a jelenlegi duplája lesz, hanem annál is nagyobb: a jelenlegi 230 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a globális egy főre eső GDP átlagosan 80 százalékkal lesz nagyobb 2040-ben, mint ma. A globális energiaigény azonban 35 százalékkal lesz nagyobb a jelenleginél, mert az energiahatékonyság növekedése részben ellensúlyozza az energiakereslet nagyarányú emelkedését. Az emberek világszerte mintegy 500 ezer milliárd brit hőegységet (átszámítva a Magyarországon inkább használt kilowattra, 146,5 ezer milliárd) takarítanak majd meg az új, jobb energiahatékonyságú technológiák miatt – legalábbis az Exxon elemzőinek becslése szerint. Különösképp nem tűnik annyira nagynak a globális energiafogyasztás várható növekedése, ha összevetjük az elemzés egy másik döbbenetes adatával: eszerint 25-ször nagyobb a világ energiafogyasztása ma, mint 200 évvel ezelőtt. A Föld lakossága ez idő alatt a hétszeresére nőtt, a világ sok részén jelentősen emelkedett az életszínvonal, s ezzel együtt az energiafogyasztás is.
A vg.hu írása hívta fel a figyelmet arra, hogy az orosz Itar-TASZSZ a már ismert, kis mennyiségűnél jóval nagyobb tételű, Magyarországról Ukrajnába történő reverz gázszállításról számol be. Az Itar-TASZSZ híre szerint májustól Magyarországról napi, legfeljebb 14 millió köbméter gáz érkezik Ukrajnába, az orosz hírügynökség az ukrán energia- és szénminisztérium közleményét jelölte meg forrásként. Ám a szállításról hozzáférhető, hazai nyilvános adatok szerint május 1-je óta minden nap változatlanul ugyanaz a kis mennyiségű (bő 22 ezer köbméter) földgáz hagyja el az országot Ukrajna felé, ami kereskedelmi tételelnek kevés, inkább csak a rendszer tesztjére elég. Igaz, hogy a hírügynökség nem valós szállítást, hanem reverz (back haul) technikájú gázeladást ír, amikor a papíron gazdát cserélő szénhidrogént ténylegesen nem is szállítják. Eszerint a magyar kereskedő az Ukrajna felől várt gázt be sem hozta volna, hanem még akkor eladta ukrán vevőjének, amikor a gáz ukrán területen volt. Csakhogy a hazai gázforgalmi adatok között a reverz szállítást is szerepeltetni kell, de annak sincs nyoma.
Ezt követően már azt írta csütörtökön a privatbankar.hu, hogy Ukrajna megkötötte az egyik legnagyobb európai gázipari céggel azt a szerződést, amelynek keretében Magyarországról importálnak majd földgázt az országba. Az ukrán Naftogaz közleménye szerint a szerződést május 14-én írták alá. A megállapodás értelmében nem hozzák nyilvánosságra az európai cég nevét, a fordított irányú gázszállítás várhatóan május 21-én kezdődik.
Vészhelyzetnek minősítette Győri Enikő magyar EU-ügyi államtitkár az energiaellátás biztonságát meghatározó körülmények alakulását. Az első számú prioritás szerinte a gyors eredményeket ígérő megoldások segítése. Hozzátette, hogy az ügyben a visegrádi országok intenzív egyeztetést folytatnak –írta a BruxInfo. Már a júniusi EU-csúcsra készülve tárgyalta az EU Általános Ügyek Tanácsa – a tagállamok európai ügyi minisztereinek/államtitkárainak testülete – az európai klímapolitikának és az energiaellátás biztonságának a kérdését. Mint Győri Enikő, EU-ügyekért felelős államtitkár az ülés után brüsszeli magyar újságírókkal találkozva elmondta, a júniusi EU-csúcs napirendjén három kiemelt téma lesz: a tagországok makrogazdasági folyamatait összehangoló „európai szemeszter” (köztük a nemzeti ajánlások) lezárása, a bel- és igazságügyi együttműködés megújítása, valamint és főként az európai klíma- és energiapolitika megvitatása. Győri az utóbbi kérdéskört – azon belül is az energiaellátás ügyét – abszolút elsőbbséget igénylő kihívásként jellemezte, amelyben haladéktalanul gyors eredményeket kell tudni elérni.
Sötét jövőt jósol számos nagy európai országnak és a viszonylag magas államadósságot maguk előtt görgető országoknak (ilyennek számít Magyarország is) egy friss tanulmány. A jelentés szerint Európa legtöbb országa egy-öt éven belül kifut olaj- és gázkészleteiből, ami kiszolgáltatottá teszi az importnak. Az angliai Ruskin University Global Sustainability Institute (GSI) intézete az ismert fosszilis energiahordozó-készletek és a jelenlegi fogyasztás alapulvételével készítette el a világ olaj/gáz/széntérképét írta a napi.hu Az egyik legmeglepőbb, már-már sokkoló eredmény, hogy az elmúlt évtizedekben a partjai mentén folyó offshore olajtermelésből szépen profitáló Nagy-Britannia jelenleg elérhető olajkészletei mindössze 5,2 évre elegendőek. Földgázból hároméves tartalékuk maradt, a hazai szénre pedig már csupán 4,5 évig támaszkodhatnak. A brit kormány abban bízik, hogy palagáz-kitermeléssel helyettesíthetik a hagyományos lelőhelyeket. Emellett ösztönzik a további északi-tengeri olajkutatásokat és rá akarják bízni az USA-t, hogy exportáljon folyékony gázt (LNG) a szigetországba.
Ausztria irányába tervezik vezetni a Déli Áramlat európai gázvezeték magyarországi szakaszát, ezért döntés született arról, hogy kiegészítő vizsgálatokat végeznek a magyarországi szakasz új, Ausztriába vezető útvonalára vonatkozóan - olvasható a Gazprom elnökének budapesti tárgyalásáról kiadott szerdai moszkvai sajtóközleményben – amit az MTI is leközölt. Moszkvában emellett közölték, hogy Alekszej Miller, a Gazprom elnöke és Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti munkamegbeszélésükön megállapították, hogy az Európába, így Magyarországra is orosz földgázt szállító vezeték építése az elhatározott menetrend szerint halad. Bulgáriában és Szerbiában már elkezdődött a munka, a Fekete-tenger alatti szakasz megvalósítása az ősszel indul. Magyarország területén jelenleg a Déli Áramlat csővezeték-szakaszának lefektetését megelőző tervezési-felmérési munkálatok, valamint a környezeti hatásvizsgálatok folynak. A moszkvai tájékoztatóban emlékeztetek arra, hogy márciusban a Gazprom és az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. egyeztették a Déli Áramlat megvalósítását szolgáló, 2017-ig szóló cselekvési tervet. Az osztrák OMV április 29-én írta alá a szándéknyilatkozatot a Gazprommal a gázvezeték Ausztriában megépítendő szakaszáról, amely Baumgartenig vezet majd. Korábban a Déli Áramlatot az olaszországi Tarvisióig vitték volna Szlovénián át.
A Las Vegasban zajló AWEA WINDPOWER vásáron jelentette be a Siemens, hogy szélenergia-berendezésekre és szolgáltatásokra szóló, nagyszabású megrendelést kapott Kanadából. A most megrendelt K2 Wind Ontario onshore-szélpark (K2 Wind), valamint az ugyancsak Ontarióban található korábbi South Kent szélpark, egyenként 270 MW teljesítményével, Kanada legnagyobb szélenergia-projektjei közé tartozik. A K2 az Ontario délnyugati részén fekvő Goderich város mellett létesül, és 140 darab SWT-2.3-101 típusú szélturbinából fog állni. A tulajdonosok a Samsung és a Pattern Development. A szerződés többéves szerviz- és karbantartási szerződést is tartalmaz, amely garantálja a szélturbinák megbízhatóságát, rendelkezésre állását és teljesítményét. A K2 Wind, 2015 közepére tervezett üzembe állítását követően, mintegy 100 ezer háztartás számára fog „tiszta" áramot termelni Ontarióban. A Siemens a Tillsonburg-i telephelyén (Ontario) fogja gyártani a forgólapátokat a projekt számára. Ugyancsak Kanadában fogják előállítani a tornyokat is. A gépházakat a cég hutchinson-i (USA, Kansas állam) gyárában szerelik majd össze.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)