Heti hírvilág (2014. május 5 – 11.)
Megtartotta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) azt a közmeghallgatást Pakson, amely az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezéséhez kapcsolódott. Először a prezentációk hangzottak el. A közmeghallgatáson jelen voltak az OAH és az MVM Paks 2 vezetői, továbbá eljöttek az atomenergia ellenzői is. Mint az a közmeghallgatáson elhangzott, a telephely vizsgálati és értékelési programmal kapcsolatban elkészül majd a jegyzőkönyv, amely hirdetményként elérhető lesz a paksi Polgármesteri Hivatalban és az Atomenergia Hivatal honlapján, valamint székházában. Amikor a hatóság meghozza a döntését a telephely vizsgálati programról, mérlegeli a benyújtott dokumentumokat, a közmeghallgatáson elhangzottakat, vagy az ügyfelek szempontjait és felvetéseit. A határozatban a szakhatóság álláspontja is szerepel, az eljárás engedélyezési folyamata az ősszel zárulhat le. Ezek szintén elérhetőek lesznek, 30 napon belül kezdeményezni lehet a határozat felülvizsgálatát – közölte a Paks-Press Fichtinger Gyula az OAH főigazgatója a közmeghallgatásról úgy vélekedett, hogy az minden tekintetben sikeres volt, mert a megjelentek létszámában és hozzászólásaikban ez jól tetten érhető. Volt igény arra, hogy a részeteket megismerjék az emberek.
A közmeghallgatásról az OAH honlapján is tájékoztatót adtak. Eszerint rendben lezajlottak az Országos Atomenergia Hivatal által szervezett közmeghallgatások: május 5-én az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezéséhez kapcsolódóan, május 6-án előbb a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója üzemeltetési engedélyének módosításához, majd a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkjának tervezett üzemidő lejártát követő üzemeltetés engedélyezéséhez kapcsolódóan tartott közmeghallgatást az OAH, bevonva az érintett létesítményeket és szakhatóságokat.
A Magyar Szolár Szövetség elnöke, Glattfelder Béla (Fidesz-KDNP) európai parlamenti képviselő, Pakson - bemutatva saját gépkocsiját sajtótájékoztatót tartott az „Elektromobilitás – villamosenergia-alapú, CO2-mentes közlekedés” címmel. Jó oka volt rá, hogy népszerűsítse az elektromos autókat, mert ez lesz a jövő gépkocsija. Glattfelder Béla szavai szerint elkészült az a technológia, amely lehetővé teszi az elektromos autók elterjedését, ma már az autógyárak tömegesen gyártják ezeket a gépjárműveket. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség prognózisa szerint 2050-re az elektromosan is tölthető autók száma meghaladja a most eladott mennyiséget, tehát robbanás-szerű kereslet-növekedéssel kell számolni. Jó hatással lesz a környezetre, kisebb lesz a légszennyezettség, de erre készülni is kell, mert az elektromos energiát elő is kell állítani. Ez lehetséges a nukleáris energiával és a megújulókkal is. Magyarországon mind a kettőre lehetőség és szükség van - folytatta Glattfelder Béla. Az atomerőmű bővítése ma hazánkban jelentős támogatást élvez, de nélküle a megújulókkal nem tudnánk annyi energiát termelni, amely például a változó autóipari energiaigényeket is képes lenne kielégíteni. Az elektromos igények szempontjából előnyös például az autók töltésére az atomerőmű által termelt éjszakai energia.
Nem lehet népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítéséről - döntött a Kúria, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát. A Kúria honlapján olvasható közlemény szerint a testület azért utasította el a kérelmet, mert - egyetértve az NVB-vel - úgy találta, hogy az alaptörvény értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. A Szigetvári Viktor és Jávor Benedek, az Együtt-PM politikusai által benyújtott kérdés úgy hangzott: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma 2014. május 7-i (idei második ülésén) elfogadták a 2013. évi számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, valamint a 2014. évi költségvetési tervet. Ezen kívül döntés született arról, hogy idén az I. fordulós pályázatok elbírálása a júliusi kuratóriumi ülésen történik meg. A 2011-ben létrejött Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány alapító okiratában foglaltak alapján az alapító 2011-től 2014-ig évente 500 millió forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére a kedvezményezett területeken megvalósuló térségfejlesztésre, az életminőség emelésére, továbbá a munkahelyteremtésre. Az érintettségi kört a paksi és kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség egy részét magába foglaló 41 település alkotja. Az alapítvány fennállása óta mintegy 1,44 milliárd forintot ítélt oda a pályázóknak, a megítélt támogatás pedig közvetetten 10,35 milliárd forint fejlesztést generált az érintett térségekben – közölte az alapítvány.
Nagy-Britannia nukleáris kapacitásainak bővítését tervezi a következő évtizedben, francia és kínai cégek részvételével. Chris Bowlby történész, a BBC munkatársa ennek kapcsán az ország korábbi – és a hozzájuk fűzött elvárásokat messze nem beteljesítő – atomerőmű-építési kísérleteit tekinti át. A brit kormány tavaly ősszel hagyta jóvá az új atomerőmű-beruházást – az elsőt ebben a nemzedékben. A Délnyugat-Angliában, a somerseti Hinkley Pointban tervezett nukleáris létesítmény visszafordítja az elmúlt évtizedekben megfigyelhető tendenciát: a költségek, a politikai félelmek és a közvéleményben tapasztalható ellenérzések miatti fokozatos elfordulást a nukleáris energiától. Mi maradt az atomenergiával kapcsolatos elvárásokból a technológia első fellendülése, a második világháború utáni évtizedek korából?
Japán nukleáris védettségi szakértőket fogadott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A hivatal honlapján megjelent tájékoztató szerint május 6-7. között Japánból érkezett nukleáris védettségi szakértők tettek látogatást a Paksi Atomerőműben és az Országos Atomenergia Hivatalban. A látogatás fő célja tapasztalatszerzés és konzultáció a nukleáris védettséget érintő területeken. Többek között a nukleáris védettségi kultúrához, tervezési alapfenyegetettség értékeléséhez, nukleáris védettségi szabályozás kialakításához, fizikai védelmi rendszerek megfelelőségének értékeléséhez, programozható rendszerek védelméhez kapcsolódóan kaptak tájékoztatást a japán szakemberek.
Az Országos Atomenergia Hivatal a TIT Stúdió Egyesülettel és a Miskolci Egyetemmel közösen május 20-án ismeretterjesztő konferenciát rendez „Atomenergiáról – mindenkinek” címmel. Az immár tizennegyedik alkalommal sorra kerülő regionális konferencián neves előadók tekintik át mindazokat a területeket, amelyek gyakran előfordulnak a médiában és érdekelhetik a lakosságot. A konferenciával párhuzamosan a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Mecsekérc Zrt. kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyar Nukleáris Társaság a szünetben műszeres bemutatót tart, ahol a résztvevők beszélgethetnek a szakemberekkel az atomenergia alkalmazásáról. Az előadások a konferencia után az Országos Atomenergia Hivatal honlapján elérhetők lesznek. Helyszín: Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ (SZTE TIK), első emeletei Nagyelőadó terem (Szeged, Ady tér 10.) A részvétel díjtalan, regisztrálni az OAH honlapján lehet május 14-ig, a jelentkezési lap visszaküldésével. A konferencia programja itt érhető el.
Tavaly év végéig összesen 2997 nem engedélyköteles, fél megawattnál kisebb kapacitású vagy háztartási méretű új kiserőművel gazdagodott a magyar „erőműpark” az előző év záró adataihoz képest. Ez azt jelenti, hogy mintegy 21,7 megawattnyi többletkapacitás épült ki 2013-ban ezekben az erőmű-kategóriákban. A számokat elnézve jól látszik két dolog: egyrészt akik megengedhetik maguknak a beruházást, szívesen telepítenek olyan energetikai megoldásokat otthonukban, amellyel csökkenthetik áramszámlájukat, másrészt pedig a napenergia vitte tavaly a prímet a kiserőművek piacán – írta a chikansplanet.hu. A napenergia a nyerő, hiszen egyre olcsóbb, könnyen felszerelhető és nem igényel felhasználói beavatkozást a működése – nem véletlen, hogy a nyugat-európai példákhoz hasonlóan itthon is a legnagyobb népszerűségnek a fotovoltaikus rendszerek örvendenek.
Május 1-jétől Laczó Sándor, a Főgáz igazgatóságának elnökhelyettese látja el a társaság új vezérigazgató-helyettesi posztját - közölte a társaság. A szakembert a cégben április 14-én 49,8 százalékos részesedést szerzett MVM jelölte a posztra, határozatlan időre. Laczó Sándor több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik a gázipar területén. 1997-2010 között a francia GDF Suez és jogelődei magyarországi vállalatainak vezérigazgatói posztját töltötte be. Egy ideig ellátta a szintén a GDF Suez csoporthoz tartozó Dunamenti Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöki feladatait is.
Az Európai Unióban tavaly csökkent az üvegházhatást okozó szén-dioxid fosszilis energiahordozók elégetéséből származó kibocsátása - közölte szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Számításaik szerint 2013-ban az Európai Unió fosszilis üzemanyag felhasználásból eredő szén-dioxid-kibocsátása 2,5 százalékkal csökkent a 2012-eshez képest, amikor 1,6 százalék volt a csökkenés az előző évihez képest. A globális felmelegedés kiváltójának tekintett üvegház-hatást okozó gázok 80 százalékát a szén-dioxid adja az Európai Unió kibocsátásában. 2013-ban az Európai Unió (mostani) 28 tagállamából huszonkettőnek csökkent a CO2 kibocsátása. A legnagyobb csökkentést Ciprus (14,7 százalék), Románia (14,6 százalék), Spanyolország (12,6 százalék), Szlovénia (12,0 százalék), valamint Bulgária és Görögország (egyaránt 10,2 százalék) érte el. Magyarország az Eurostat szerint 2013-ban 39,717 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, 6,9 százalékkal kevesebbet a 2012-es 42,640 millió tonnánál.
A Cobra Energia újabb megrendelést adott a Siemens Energy szektorának, a perui onshore szélturbina-„flotta" kapacitásának 97 MW-os növelésére. A Tres Hermanas nevű új létesítmény 25 darab direkt meghajtású, SWT-3.0-108 típusú és 8 darab fogaskerék-hajtóműves, SWT-2.3-108 típusú szélturbina kombinációjából fog állni. A megállapodás hat éves szerviz- és karbantartási szerződést is magában foglal. A projektnek 2015 júliusában kell üzembe állnia. Az új szélerőmű a második projekt, melyet a Cobra Energia spanyol szélenergetikai fejlesztő cég a Siemensszel megvalósít, mert tavaly szeptemberben már 11 darab, összesen 32,1 MW teljesítményű szélturbinát rendeltek a Marcona szélerőmű-projekthez. A Tres Hermanas projekt ennek szomszédságában épül San Juan de Marcona város közelében. A projekt a perui kormány által megújuló energiákra kiírt tender része, és hozzájárul Peru energetikai céljainak eléréséhez, az ország földgázfüggőségének és CO2 kibocsátásának csökkentéséhez.
Az EU által finanszírozott SOLAR-JET kutatási projekt keretében a világon először állítottak elő napenergia felhasználásával vízből és szén-dioxidból (CO2) sugárhajtómű-tüzelőanyagot. A kutatóknak először sikerült tudományos hitelességgel végigvezetni a megújuló energiából származó kerozin teljes előállítási láncát. A folyamathoz koncentrált fényt használtak magas hőmérsékletű energiaforrásként. A projekt még kísérleti szakaszban van, eddig egy pohárnyi sugárhajtómű-tüzelőanyagot állítottak elő laboratóriumi körülmények között, szimulált napfény segítségével. Mindamellett az eredmények azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a jövőben bármely folyékony szénhidrogén-üzemanyagot elő lehet majd állítani napfénnyel, szén-dioxidból és vízből. Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos a projektről a következőképpen nyilatkozott: „Ezzel a technológiával talán egy napon tiszta és szinte kifogyhatatlan üzemanyagot tudunk majd előállítani a repülők, gépkocsik és más közlekedési eszközök számára. Megvalósulásával jelentősen nőne az energiabiztonság, és a globális felmelegedésért leginkább felelős üvegházhatású gázok egyike hasznos energiaforrássá alakulna.”
A PricewaterhouseCoopers (PwC) legfrissebb, Merre tart az elektromos autók piaca? című tanulmánya szerint 2023-ra az elektromos járművek futásteljesítménye éves szinten eléri a hagyományos hajtásúak jelenlegi futásteljesítményét. A realista forgatókönyv szerint 52 ezer, többségében hibrid, kisebb részben tisztán hálózatról tölthető gépjármű lehet ekkor Magyarországon. Az optimista forgatókönyv szerint viszont a járművek 3,5%-a, azaz több mint 139 ezer autó, kisteherautó, busz és motorkerékpár is tölthető lesz az elektromos hálózatról 2023-ban. Megfelelő szabályozási rendszerrel, infrastruktúrával és támogatásokkal pedig – melyeket például a közelmúltban első olvasatban elfogadott EU-s irányelv is ösztönöz – a járművek száma ennek akár két és félszeresére is ugorhat. A tanulmány rámutat: az elektromos közlekedés elterjedése csökkenti a légszennyezést és a városi zajt, és hosszú távon segíthet az áramfogyasztás ingadozásának kiegyenlítésében. A növekvő elektromos járműszám csak igen kis mértékben növeli az országos energiaigényt, de „simítani” lehet vele az egyenetlen fogyasztást, így az erőműpark és a hálózat is jobban kihasználható. Megfelelő tarifákkal elérhető, hogy a töltés éjszaka, alacsony fogyasztású időszakokban történjen és csúcsidőszakban akár úgynevezett V2G (vehicle-to-grid) visszatáplálásra is sor kerüljön. Ezen megoldás segítségével az autó akkumulátorából áram tölthető vissza az elektromos hálózatba. A technológia várhatóan a 2020-as évekre már a kereskedelmi forgalomban is elterjedőben lesz.
Az Európai Parlament április 15-én első olvasatban elfogadta az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló irányelvet. Az irányelv – bár az elfogadott szövegbe végül nem kerültek be a tervezetben szereplő célszámok arról, melyik országnak mennyi töltőpontot kell kiépítenie, mégis jelentős lépés az elektromos és földgáz alapú közlekedés európai terjedésében. Gyenes Péter, a PwC Magyarország energetikai és e-mobility tanácsadó csoportjának menedzsere szerint az irányelv három fontos területen is lépésre kényszeríti a tagállamokat: meghatározza az elektromos-, földgáz- és hidrogénhajtásban kötelezően alkalmazandó töltési szabványokat; előírja minden tagállam számára, hogy két éven belül készítsen el egy elemzést és tervet; meghatározza azokat a minimális célokat, amiket 2020-ig, ’25-ig és ’30-ig el kell érnie a tagállamoknak ezen a területen – írta az energiaoldal.hu.
Magyarország legenergiahatékonyabb autói készen állnak Európa legnagyobb üzemanyag-hatékonysági, a május 15-18. között Rotterdamban megrendezendő 30. Shell Eco-marathon Europe diákversenyre – derült ki a hazai csapatok járműveit bemutató budapesti sajtótájékoztatón. Ebben az évben, öt magyar csapat vesz részt saját tervezésű és építésű, speciális energiahatékony járművével a versenyen, hogy újabb és újabb, üzemanyag-hatékonysági technológiákkal kísérletezzenek. A Shell Eco-marathon minden évben egyedülálló kihívás elé állítja a diákokat világszerte: olyan járművet kell építeniük, amely a lehető leghosszabb távot tudják megtenni egy liter üzemanyag, vagy 1 kilowattórának megfelelő energia segítségével. A verseny célja: inspirálja a diákokat, hogy a jövő mérnökeivé, tudósaivá váljanak és felbecsülhetetlen tudással és képességekkel lássa el őket. Ennek eredményességét jelzi, hogy mára már mintegy 3000 kilométert tudnak a legjobbak autói 1 liter üzemanyaggal megtenni.
Egészen kis területen rejlik a Gazprom gázkincse, amiért egy várost is felhúztak a világ végén negyven éve. Az alig néhány ezer négyzetkilométeres terület adja az ország gáztermelésének háromnegyedét, a magyar háztartásokba is innen jön a földgáz. Urengojt talán kevesen irigylik Oroszországtól, de ami alatta van, az mindenkinek kéne. Riport a szibériai városból, ahol még egy Magyarországon szolgált katonával is összefutottunk, aki a Blahán lévő egykori lengyel piacról érdeklődött.
Május végéig biztosan nem zárja el a Gazprom a gázcsapokat – ezt ígérte az orosz energiaügyi miniszter ukrán kollégájának és Günther Oettinger uniós biztosnak a háromoldalú energiatárgyalások első, varsói fordulóján. A BruxInfo szerint ezt az ígéretet azonban Moszkva több fizetési feltételhez is kötötte. Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa bírja az orosz energiaügyi miniszter ígéretét arra vonatkozóan, hogy Oroszország május végéig, a többfordulós háromoldalú egyeztetések idejére semmiképpen sem szakítja meg a földgáz-szállítást Ukrajnába és az Európai Unióba. Igaz, arra egyelőre nincs garancia, hogy utána is zavartalan lesz a gázszállítás. Oettinger ezt az egy újabb gázválság megelőzését célzó EU-orosz-ukrán tárgyalásokat követően nyilatkozta Varsóban a sajtónak. Alekszandr Novak, orosz energiaügyi miniszter ugyanakkor több fizetési határidő teljesítésétől is függővé tette az ukrán gázszállítások folytatását. Sajtóértekezletén közölte, hogy a Naftogaznak május 16-án el kell megkezdenie a gázszámla kifizetését.
Az index.hu információi szerint az orosz Transznyefty tulajdonjogi vita miatt leállította a Magyarországra is szállító csővezeték ukrajnai szakaszának működését, így nem jut el orosz gázolaj sem Ukrajnába, sem Magyarországra - közölte az állami kőolajszállító cég képviselője hétfőn. Igor Gyomin, a monopolhelyzetben lévő orosz cég munkatársa azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a kőolajszármazékokat szállító vezeték ukrajnai szakaszán még április 25. előtt állagmegóvási munkálatokat kezdtek el. Az MTI szerint a Transznyefty munkatársa tulajdonjogi vitával magyarázta a döntést, és cáfolta, hogy a gázolajszállítás leállításának köze lenne az ukrajnai válsághoz. Igor Gyomin, az orosz cég szóvivője az Interfax orosz hírügynökséget ugyanakkor már arról is tájékoztatta, hogy beszüntették a korábban megkezdett konzerválási munkálatokat az ukrajnai kőolajvezetéken, miután a Rivne megyei fellebbviteli gazdasági bíróság a Transznyefty számára kedvező döntést hozott. A hírre reagálva a MOL szóvivője azt közölte az MTI-vel, hogy mindez a magyarországi olajtermék-ellátás biztonságára és folyamatosságára nincs hatással.
Németországban négyszer akkora a napelemes áramtermelő kapacitás, mint a teljes magyar erőművi kapacitás, de emögött jelentős támogatás áll - mondta Jászay Tamás, az Elmű Nyrt. vállalatfejlesztési igazgatója a KÖVET Egyesület által rendezett konferencián – írta a ma.hu. A német napelemes - fotovoltikus - kapacitás 36 ezer megawatt, ezzel szemben a magyar beépített erőművi kapacitás 9131 megawatt. Mindkettő évi 36 terrawatt villamos energiát képes termelni, hiszen a nap nem süt mindig, így a napelemes termelés változó mennyiségű. Jászay Tamás a megújuló energia növekedésének az árnyoldalairól is beszélt. A nagy német energia konszernek az utóbbi 5-7 évben 40 százalék árfolyamesést szenvedtek el a tőzsdéken. Nyereségük pedig egyharmadára csökkent. Ugyanakkor a megújuló energia termeléséből mindössze 7 százalékkal részesednek. Nélkülük viszont nem juthatna be a hálózatba a napenergiával termelt villanyáram, illetve nem jutna el a fogyasztókhoz a más forrásból származó elektromos energia.
Óriási méretű, 500 megawatt teljesítményű energiatorony építését tervezik Mexikó határán. A többi hasonló erőműtől abban különbözik, hogy két energiaforrást fog hasznosítani, a napfényt és a szelet. A tornyot úgy tervezték, hogy kihasználja a sivatagi klímát: a Nap erejét hasznosítva az óriási betonépítmény felmelegszik, közben időközönként hideg vizet permeteznek a belső falára, amelyen - gyors párolgást követően - az akkor már hideg és nedves levegő hirtelen zuhanni kezd, meghaladva a 80 km/h sebességet is. Ez a "hullám" az előtte lévő levegőoszlopot átpréseli a szélturbinákon, amelyek így energiát termelnek. A projektről bővebben itt olvashatunk.
Magyarországon a lakosság 24%-a tervez energiahatékonysági fejlesztést. Több mint felük hőszigetelne, mely így a legnépszerűbb tervezett energiahatékonysági beruházásnak számít – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív, lakossági kutatásának eredményeiből. Az országos felmérés alapján a magyar lakosság negyede (24%) tervezi, hogy 3 éven belül végrehajt energetikai célú lakásfelújítást, 15% pedig már 1 éven belül meg is teszi ezt a lépést. A felújítást tervezők több mint fele szigetelni szándékozik, negyed részük a nyílászárók cseréjét, újabb negyed részük pedig a fűtés felújítását vagy ezek kombinációit tervezi. A felújítást tervezők 40%-a energiatakarékosság és rezsicsökkentés miatt vág bele az energiahatékonysági beruházásba, míg 35%-uk szükségből, a meglévő eszközök elöregedése vagy tönkremenése miatt. A beruházást végzők legalább 10, átlagosan 30%-os rezsicsökkenésre számítanak. Azok között, akik korábban végeztek már beruházást, 76% a várakozásoknak megfelelő vagy annál is nagyobb értékű megtakarítást ért el, s mindössze 7% számolt be a vártnál kisebb megtakarításról. A beruházást 79%-ban önerőből finanszírozták, 18% vett fel banki hitelt, 2% használt fel lakástakarék-pénztárt.
Az áprilisi, további 6,5 százalékos földgázár-csökkentés hatására a budapesti lakossági fogyasztók földgáz átlagárai a második legolcsóbbak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által vizsgált 23 ország fővárosa közül - közölte a hivatal. A magyar fővárosnál csak Bukarestben kell kevesebbet fizetni a lakossági földgázért. A MEKH közel egy éve publikálja a hazai és nemzetközi energiaárak összehasonlítását, honlapján minden hónapban nyomon követhető huszonhárom ország fővárosának villamosenergia- és földgáz végfelhasználói árainak euróban mért alakulása. A hivatal a fogyasztókat terhelő költségek pontosabb összehasonlítása érdekében a felhasználók "teherbíró képességének" tükrében is összevetette az árakat. Így megvizsgálta, hogy egy kétkeresős, átlagos jövedelemmel rendelkező háztartás jövedelmének hány százalékát költi adott mennyiségű villamosenergia- és földgázfogyasztásra az érintett országokban.
A MOL-csoport szerződést kötött az olasz Eni társasággal, annak Csehországban, Szlovákiában és Romániában működő Downstream üzletágának megvásárlásáról, beleértve a jelenleg Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló kiskereskedelmi hálózatot is - közölte a társaság a tőzsde honlapján. A MOL-csoport e lépéssel jelentősen megerősíti pozícióját Csehországban: a 125 új benzinkútnak és a szintén csoporthoz tartozó 24 Slovnaft és 125 PAP Oil töltőállomásnak köszönhetően a cég kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladja a 10 %-ot. Szlovákiában pedig ezt követően 253 benzinkút tartozik majd a hálózathoz. Az akvizíció meghatározó lépés a MOL romániai stratégiájában is, mert a 42 új kútnak köszönhetően a MOL Románia 189, nagy forgalmú, kiváló elhelyezkedésű töltőállomást üzemeltet majd.
A Rolls-Royce közölte: beleegyezett abba, hogy a Siemensnek eladja az energia gázturbina- és kompresszor üzletágát 785 millió fontért - írta a BBC News. A brit cég még áprilisban jelezte, hogy tárgyalásokat folytat az üzletág esetleges eladásáról, amely mintegy 2400 munkavállalót érint.
Törökország 10-12 milliárd dolláros fejlesztésről tárgyal Kínával - közölte az energiaügyi miniszter. Törökország legnagyobb lignitlelőhelyét (Afsin-Elbisan) kínai pénzzel és technikával tárnák fel. Kína építene egy 8000 megawattos szénerőművet is. Törökország mindenképp diverzifikálni szeretné energiarendszerét, saját szénkészletének felhasználása ugyanis csökkentené a függést a külföldi olajtól és földgáztól. A hírről itt tudhatunk többet.
A világ legfejlettebb országait tömörítő G7 tagjai olyan terven dolgoznak, amellyel az ukrán energiaellátás megvédhető lesz, ha Oroszország csökkenti a gázszállításait. Arra is konkrét javaslatok készülnek, hogy szükség esetén Európát teljes egészében függetleníteni lehessen az orosz gázellátástól. A brit Independent értesülései szerint a G7 országok vezetői a jövő hónapban aláírják azt a csomagot, amely Ukrajna energiaellátását segítené, ha a Moszkva korlátozza a gázszállításokat. A lap úgy tudja, hogy a G7 energiaipari miniszterei a héten abban is megállapodtak, hogy hosszabb távon a teljes kontinens kiszolgáltatottságát is megszüntetnék.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)