Heti hírvilág (2014. április 14 – 20.)

2020

Szendaj japán város arra készül, hogy újraindítja a fukusimai nukleáris katasztrófa után lezárt két atomreaktorát. A Fukusimától 1600 kilomérette északra fekvő Szacumaszendaj két reaktorát a Kjusu energiaszolgálató működtette, ám a 2011 márciusi földrengés és cunami után Japán valamennyi atomerőművét lezárták és stressztesztnek vetették alá. Azóta csak az Oi atomerőmű két reaktorát indították újra, ám rövid idő elteltével azokat is leállították. Abe Sinzo kormánya múlt héten hagyta jóvá az új japán energiapolitikai koncepciót, amely ismét teret ad a nukleáris energia felhasználásának. Az atomerőművek Fukusima előtt a távol-keleti szigetország energiaszükségletének 30 százalékát biztosították. A Népszava online híre szerint a szendaji erőművet a japán nukleáris biztonsági hatóság gyorsított eljárással vizsgálja. Megerősítették az atomerőműben a biztonsági intézkedéseket, jelenleg az evakuációs útvonalakat szélesítik. A tervek szerint akár már augusztusban beindíthatják az atomerőművet, sőt, azt is tervbe vették, hogy a két meglévő reaktor mellé egy harmadikat is építenek.

Németországban megkezdődött a finn Olkiluotóban épülő EPR (európai nyomottvizes reaktor) blokk irányítástechnikai rendszerének tesztelési fázisa, közölte a reaktort szállító Areva. Az Areva németországi műszaki központjában, Erlangenben zajló tesztelési folyamat azután kezdődhetett meg, hogy a reaktort építtető finn Teollisuuden Voima Oy (TVO) cég jóváhagyta az Areva-Siemens konzorcium által benyújtott dokumentációt - írta a NucNet.

A finnországi Fennovoima tulajdonosai, a Voimaosakeyhtiö SF és a RAOS Voima Oy meghozták a kötelező érvényű döntést arról, hogy a társaság atomerőművet épít Pyhäjokiban - tájékoztatta a Világgazdaságot a Fennovoima. A beruházással a Fennovoima erősíti Finnország versenyképességét és tulajdonosai tevékenységét, az erőmű ugyanis 2024-től termelői áron adja az áramot a Fennovoimát létrehozott iparvállalatoknak és intézményeknek, részesedési arányaik szerinti mennyiségben. A projekt révén nő Finnország villamos energia önellátása, és erősödik ellátásbiztonsága is. A beruházás mintegy 6,5 milliárd euróba kerül a korábbi tájékoztatások szerint, a mostani közleményben ár nem szerepelt. A beruházás elindításához még a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium javaslatára, a kormány jóváhagyására, végül a parlement ratifikálására is szükség van. A kivitelező Roszatomot tender nélkül, tárgyalással választotta ki tavaly a Fennovoima.

A hamburgi bíróság arra kötelezte a német hatóságokat, hogy fizessék vissza azt a 2,2 milliárd euró speciális atomerőmű adót, amelyet korábban beszedtek. A bíróság szerint ugyanis, míg az EU bírósága nem hozza meg a döntését, addig az adó nem illeti meg a német államot – jelezte a profitline.hu.

Az Országos Atomenergia Hivatal három közmeghallgatási hirdetményt tett közzé. Ezek szerint:

Mindhárom közmeghallgatás helyszíne Paks Város Polgármesteri Hivatalának nagyterme (7030 Paks, Dózsa György út 55-61.).

Az Országos Atomenergia Hivatal egyben azt is közölte, hogy megindította a telephely vizsgálatra és értékelésre vonatkozó engedélyezési eljárását. Az érvényes jogszabályok szerint erről értesíteni kell minden ismert ügyfelelet. Az OAH hirdetmény útján értesíti az érintetteket, amely elérhető Paks Város Önkormányzatának hirdetőtábláján (7030 Paks Dózsa György út 55-61.), az OAH székház (1036 Budapest Fényes Adolf u. 4.) portáján és az OAH honlapján (www.oah.hu).

2011-ben földrengés, majd cunami érte a fukusimai Daiichi atomerőműveket, a következményeket már ismerjük. Viszont nem ez a két történés okozta a legnagyobb gondot - a szivárgást -, hanem ami utána következett: az áramellátás, ezáltal hűtés hiánya. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai ezért új megközelítést találtak ki: a tengeri olajfúrótornyok úszó platformokra építenék az atomerőműveket. Ezeket a legrosszabb esetben automatikusan hűtené a környező tengervíz, amivel elkerülhető, hogy leolvadjanak a fűtőelemek, és radioaktív anyag jusson a környezetbe. A koncepciót a héten mutatták be az amerikai Small Modular Reactors Symposiumon. A terveket nagyrészt az MIT professzorai készítették: Jacopo Buongiorno, Michael Golay, és Neil Todreas. A tervek szerint az erőműveket hajógyárakban építenék fel, aztán körülbelül tíz kilométerre vontatnák a partoktól. A szárazfölddel víz alatti kábel kötné össze.

Buongiorno szerint az úszó atomerőművek koncepciója nem egyedülálló: Oroszország is ilyet épít, de egyelőre nincs olyan, ami elég messze lenne a partoktól ahhoz, hogy kibírjon egy cunamit. Az új dizájn pedig pont ebben tud többet. A reaktort a víz szintje alá süllyesztenék, így a hűtés megoldott, ráadásul a cunamikon kívül semmilyen földrengésnek sem lenne rá hatása. A megépítésről egyelőre nincs szó, de a professzorok szerint Ázsia cunami veszélyes területei jó piacot jelenthetnek, ráadásul bármekkorában megépíthető egy ilyen erőmű, kisebb és hatalmas energiaszükségletet is ki tud elégíteni.

Az Országos Atomenergia Hivatal honlapján számolnak be arról, hogy április 8-10. között tartotta éves ülését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségének (OECD NEA) kommunikációs munkacsoportja. Az idei rendezvény két szempontból is fontos volt. A korábbiakhoz képest újdonságot jelentett, hogy szakmai napot tartottak a résztvevőknek, amelyen egyrészt a közösségi média használatára fókuszáltak, másrészt a meghívott civil szervezetek képviselői és újságírók mondhatták el véleményüket a nukleáris hatóságok kommunikációjáról. Mindemellett új tisztségviselőket választott a munkacsoport.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összesített adatai szerint a 2013/2014-es fűtési szezonban kevesebb földgázt használtak fel a hazai fogyasztók, mint az előző éviben. Az idei fűtési szezonban, ami 2013. szeptember 27-én kezdődött és 2014. március 23-án ért véget, összesen 5,84 milliárd m3 gáz fogyott, 1,48 milliárd m3-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az idei fűtési szezonban is zavartalan volt a földgázellátás. A földgáztárolók feltöltése március 25-én megkezdődött.

A fűtési időszak a földgáztárolókból való kitárolással kezdődik, és addig tart, amíg a napi középhőmérséklet három egymást követő napon nem emelkedik 12 ˚C, illetve egy napon 14 ˚C fölé. Ez 2013. szeptember 27-től 2014. március 23-ig tartott, vagyis 14 nappal rövidebb volt, mint az előző télen. A két fűtési időszakban megfigyelt átlaghőmérséklet között is jelentős eltérés adódott, mivel a 2012/2013-as fűtési időszakban 3,92 ˚C volt az átlaghőmérséklet, míg a 2013/2014-es időszakban 6,09 ˚C. Az előző fűtési időszakban 7,32 milliárd m3 volt a teljes hazai felhasználás, az idei fűtési időszakban ez mindösszesen csak 5,84 milliárd m3 volt.

A francia államtanács hatályon kívül helyezte azt a kormányrendeletet, amely két százalékra korlátozta a lakossági elektromos áram árának emelését, s arra kötelezte a kormányt, hogy visszamenőleges hatállyal emelje meg a háztartások rezsijét. A döntés azért vált szükségessé, mert az állam veszteségesen adta el az áramot a lakosságnak. A kormánynak két hónapon belül új rendeletben kell szabályoznia az energiaárakat - olvasható a legfelsőbb jogi intézmény közleményében. A döntés a 2012 augusztus és 2013 augusztus közti időszakra vonatkozik, s azt a 28,7 millió háztartást érinti, amely a kormány által szabályozott fix tarifa szerint fizeti az elektromos áramot – derült ki a profitline.hu cikkéből.

Ezt követően Ségolene Royal francia energiaügyi és környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy az államtanács döntése ellenére nem fog augusztus előtt visszamenőleges hatállyal emelkedni a lakossági elektromos áram ára. Mint jelezte: az én dolgom az, hogy a kormány ígéretét betartsuk és amikor a franciák befizetik az éves számlájukat 2014-ben, ne legyen pluszköltség ahhoz képest, amit ígértek nekik – írta a stop.hu.

A Siemens Energy és koreai partnere, a GS E&C mindössze 24 hónap alatt elkészítették az ország második, H-osztályú technológiával működő gáz-gőz turbinás erőművét. Ennek birtokosa és üzemeltetője a Korea Southern Power Co. Ltd. (KOSPO) független energia-szolgáltató. A cseppfolyós földgázzal működő erőműről szóló tájékoztató szerint a 417 MW elektromos teljesítmény mellett 60%-ot meghaladó hatásfokkal rendelkezik az új erőmű. Ez a Siemens második erőműve Ázsiában, amely 60% feletti hatásfokkal állt üzembe. Az Andong erőművet – a Gyeongsangbuk-do tartomány Andong városában található - évi 250 indításra, és alig 30 perces felfutási időre alakítottak ki, különösen rugalmasan vethető be, így optimálisan reagálhat a koreai áram-piac változó követelményeire.

A szén-dioxid-szint újabb rekordot ért el a légkörben: magasabb volt a múlt héten, mint az elmúlt 800 000 évben bármikor, meghaladta a 402 ppm-et is (parts per million – ezred ezrelék), írja a weather.com. Ráadásul a szén-dioxid-szint általában májusban tetőzik, ezért még ez a szám is növekedni fog. A Mashable cikke szerint ezzel az emberiség egy teljesen ismeretlen területre érkezett. A múlt hónapban a legújabb ENSZ-jelentés hívta fel a figyelmet a növekvő globális felmelegedés és főleg a szén-dioxid-kibocsátás veszélyeire. A jelentés szerint nem az éghajlat természetes változékonysága miatt nő a Föld átlaghőmérséklete, hanem az emberi tevékenység a klímaváltozás okozója. A jelentés az éghajlatváltozást 95 százalékban a szén, a kőolaj és a földgáz nagyarányú felhasználásával magyarázza. A magas szén-dioxid-koncentráció a tengerszint emelkedéséhez, hőhullámokhoz, soha nem látott szárazsághoz és vízhiányhoz vezethet, veszélynek téve ki rengeteg part menti települést és az élelmiszerellátás biztonságát.

Sürgősen és drasztikusan csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátásunkat, szakítanunk kell a fosszilis energiaforrások nyakló nélküli használatával – ez az ENSZ klímajelentésének fő üzenete. A költségek magasak, de vállalhatók lesznek. Vissza kell fognunk az üvegházgázok kibocsátását, méghozzá gyorsan – ez a fő üzenet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) készülő új jelentése harmadik fejezetének, amelyet a múlt hét végén tettek közzé. Mint az origo.hu írásából kiderül, ha az emberiség el akarja kerülni a klímaváltozás az eddiginél súlyosabb következményeit, akkor a Föld átlaghőmérséklete nem nőhet 2 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ehhez a jelenlegihez képest háromszorosára-négyszeresére kell növelni a megújuló és az atomenergia részarányát az áramellátásban. A számos lehetséges intézkedés nem új, de minél gyorsabban be kell vezetni őket, mert 2030 után sokkal többe kerülne a klímavédelem.

Ugyancsak az origo.hu írása szerint sokkal jobban járunk a paksi atomerőmű bővítésével, mint ha szénerőműveket építenénk, ismeri el Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ éghajlat-változási testületének magyar tagja, de szerinte egyúttal egy nehezen fenntartható pályára szorul be az ország. Hőszigeteléssel, épületfelújítással és átfogó hatékonyságnöveléssel annyi energiát takaríthatnánk meg, hogy azzal jobban védenénk a klímát, mint az atomenergiával. A klímavédelmi intézkedéseket úgy érdemes elképzelni, mint egy koktélt. A keverék összetétele országonként, régiónként változik, itthon pedig 2030-ig az energiahatékonyságnak lesz a legnagyobb szerepe – foglalta össze az IPCC vasárnap közzétett klímavédelmi jelentésének Magyarországra levonható tanulságait Ürge-Vorsatz Diána, a dokumentum szerkesztőbizottságának tagja.

Mintegy 3 milliárd forint bevétel keletkezett a helyi gazdáknál és fuvarozási vállalkozásoknál a Dalkia Energia csoport új, lágyszárú biomasszával fűtött erőművi blokkjának tavalyi elindulása óta. A kazánokban eddig összesen csaknem 143 ezer tonna lágyszárú tüzelőanyagot, többségében szalmabálát, égettek el. A blokk eddigi, megközelítőleg 9000 órás üzemelése során mintegy 83 millió köbméter földgázzal csökkentette az ország gázfogyasztását; a szén-dioxid-kibocsátás ezáltal több, mint 155 ezer tonnával csökkent. A blokk, indulása óta – az üzemi próbákat, a próbaüzemet és a kereskedelmi időszakot is beleszámolva – 192 gigawattórányi villamos energiát és 878 ezer gigajoule hőenergiát termelt – írta az eco.hu.

Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. április 14-én kifizette a FŐGÁZ Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának szerződésben rögzített 41 milliárd forintos vételárát az RWE részére, ezzel a fővárosi gáztársaság 49,83%-os részvény adásvételi tranzakciója lezárult. A Paks-Press beszámolója szerint a finanszírozáshoz szükséges forrásokat az MNV Zrt. bocsátotta az MVM Zrt. rendelkezésére. A tranzakció zárásával párhuzamosan megkezdődnek a tárgyalások a FŐGÁZ Csoport Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló 50 százalék + 1 darab "A" sorozatú részvénycsomagjának, illetve 1 darab "B" sorozatú részvényének megvásárlásáról is.

Az MVM OVIT Zrt. építheti meg a jordán villamos művek, a National Electric Power Company (NEPCO) Qatrana‒Amman West és Samra‒Amman West 400 kV-os, összesen 185 km hosszú villamos távvezeték hálózatát. Az MVM OVIT pályázott a NEPCO 2013 márciusában kiírt tenderén, a magyar társaság a legkedvezőbb ajánlattal nyerte el a megbízást, melynek értéke közel 14 milliárd forint. Eszerint az OVIT végzi majd el a két távvezeték nyomvonalának meghatározását, precíziós felmérését, valamint a gyártási és a szerelési tervek elkészítését. Feladata lesz még a távvezetékoszlopok gyártása és szállítása, illetve a teljes helyszíni kivitelezői munka, ami magába foglalja az alapozást, a vezeték- és optikai kábelhálózat szerelését és szabályozását, valamint a végszerelést is.

Az evopro bemutatta a MODULO buszcsalád elektromos hajtású prototípusát, a MODULO Medio Electric-et, amely a mérnökiroda zéró emissziós városi tömegközlekedési koncepciójának legújabb mérföldkövét képezi. A 8 méter hosszú, 65 fős befogadóképességű prototípust a Várban tartott ünnepélyes avatón csodálhatták meg a résztvevők. A Medio Electric az utóbbi évek egyik leginnovatívabb magyar fejlesztése a járműiparban. Elektromos hajtással, null-emisszióval és mintegy 57%-os magyar értékhányaddal rendelkezik. Ultrakönnyű, kompozit szerkezetű: gyűrűszerű, standard modulokból épül fel, melyekkel a jármű hossza és befogadóképessége szabályozható.

A gyakorlatban is igazolták az elméleti modellszámítások helyességét a „Nálam szigetelnek” című kísérleti program eredményei: a hőszigetelt ház fűtési költségei közel 50%-kal voltak alacsonyabbak az elmúlt fűtési szezonban, mint a hőszigeteletlen házé. A Knauf Insulation 2013-ban indította el a projektet az Energiaklub, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Műegyetem Épületszerkezettani Tanszéke és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatása mellett. A kísérlet során két, szinte megszólalásig hasonló lakóházat választottak ki, amelyből az egyiket hőszigetelték, a másikat nem. Mindkét családi ház az 1980-as évek elején téglából épült, közel azonos műszaki állapotban volt, és két-két felnőtt valamint két-két gyermek lakik bennük. Mindkét ház ugyanakkora (108 ill. 110 négyzetméter), észak-dél tájolású, földszintes, beépítetlen padlástérrel. A melegvíz ellátást villanybojler biztosítja, a fűtést gázkazán, a nyílászárókat a közelmúltban kicserélték.

Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. 2013-ban is felívelő pályán mozgott: a megújuló energiaforrások területén aktív vállalat árbevételét 11,3 százalékos növekedéssel 6,2 milliárd forintra emelte, míg EBITDA szintű eredménye 37,9 százalékos emelkedéssel 816 millió forintot ért el – derül ki a társaság közgyűlése által elfogadott, IFRS szerinti, konszolidált éves beszámolójából. A társaság stabil gazdálkodás mellett az elmúlt évben is sikeresen bővítette megújuló erőművi portfólióját, miközben a villamosenergia-kereskedelem területén is jelentősen növelte ügyfélkörét – írta a profitLine.hu. A feltörekvő ALTEO Csoport alaptevékenységét legjobban tükröző eredménykategória – az értékcsökkenés, a pénzügyi tételek és a társasági, valamint ágazati nyereségadó előtti működési eredményességet kifejező – EBITDA konszolidált értéke 816 millió forintot ért el tavaly, amely 38%-kal haladja meg a 2012-es értéket.

(Az összeállítást készítette: Mayer György)

Heti hirarchivum