Heti hírvilág (2014. március 31 – április 6.)
Megtartották az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közgyűlését, amelyen a társaság a 2013. évi üzleti évének lezárásán túlmenően elfogadták az atomerőmű 2013. évi üzleti jelentését és beszámolóját, valamint a társaság 2014. évi üzlet- és fejlesztéspolitikáját – közölte a Paks-Press.
Az írás szerint az idei évben az erőmű legfontosabb feladata a 2. blokk üzemidő-hosszabbításához szükséges engedélyek megszerzése lesz, melyről az Országos Atomenergia Hivatal várhatóan már a nyáron dönt. A közgyűlésről kiadott közlemény szerint a Paksi Atomerőmű európai szinten is kiemelkedő biztonságos üzemelés mellett, számottevő termelési eredménnyel zárta a tavalyi évet. A 2013. évben megtermelt 15 370 GWh-val – amellyel az atomerőmű messze a legmeghatározóbb villamosenergia-termelő egység Magyarországon – a hazai termelés 50,7 százalékát, míg a felhasználás 36,4 százalékát biztosították Paksról.
Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete március 24. és 28. között Romhányban tartotta gyakorlatát, amelynek során különböző technikai eszközök használatát sajátíthatták el a résztvevők. Az ötnapos képzésen a szervezet három munkatársa és négy ellenőrgyakornoka vett részt. Az Országos Atomenergia Hivatal honlapján megjelent hír szerint a nemzetközi szervezet egy olyan ellenőrző rendszer kiépítésén dolgozik, amellyel képes felderíteni, ha bárhol a világon atomrobbantást hajtottak végre. A magyarországi terepgyakorlat során valós körülményeket szimulálva egy föld alattiföldalatti kísérleti robbantás aktív szeizmikus adatait elemezték a CTBTO szakemberei. Mindemellett minőségellenőrzési és- biztosítási, valamint az összegyűjtött adatok értelmezésére vonatkozó feladatokat hajtottak végre.
A magyarországi gyakorlat annak az eseménysorozatnak a része volt, amellyel egy 2014-re tervezett, nagyszabású szimulációs gyakorlatot készít elő a szervezet
Kacsó András az Energiapolitika 2000 Társaság alelnöke reflektál Ősz Jánosnak a HVG-ben 2014. 03. 22-én megjelent cikkére. Az Energiapolitika 2000 Társaság honlapján megjelent írás felveti, hogy egyes szakértők állásfoglalásait az is motiválhatja, ha személyüket nem vonják be a döntési folyamatba, vagy véleményüket nem fogadják el. Az írás emlékeztet arra, hogy a Moszkvából az új hírrel érkező delegáció második nyilatkozója – a szakértők nevében – Aszódi Attila volt, akinek kompetenciáját senki sem kérdőjelezi meg. Rövidesen megtudtuk azt is, hogy nemzetközi szakértői csoportok is közreműködtek az előkészítésben és egyeztetés volt a brüsszeli Bizottsággal is.
A Roszatom Állami Konszern finnországi atomerőmű-építési projektjének részeként a Roszatom finn leányvállalata, a Raos Voima OY és a Fennovoima anyacége Voimasakeyhtiö SF március 27-én megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a Roszatom-leány Raos Voima megszerzi a Fennovoima részvényének 34 százalékát – írta az atomenergiainfo.hu
A portál beszámolt arról is, hogy Szergej Kirijenko, a Roszatom Állami Konszern vezetője szerint Oroszország vezető szerepét biztosítja az elkövetkező fél évszázadban az Áttörés nevű projekt, amely az atomenergetikában az új, negyedik generációs, gyorsneutronos reaktorok létesítését és ezzel az üzemanyagciklus zárását célozza meg.
Az utóbbi hetekben meglepően gyakran, főként a Paksi bővítéssel foglalkozó szakmai cikkek kommentjeiben volt látható egy visszatérő állítás, nevezetesen, hogy a napelemek nem is "zöldek", mert előállításhoz több energia kell, mint amit aztán megtermelnek. Mivel ennek alátámasztására vagy cáfolatára soha senki nem nevezett meg semmilyen forrást, így magunk jártunk utána, hogy ezzel kapcsolatban milyen számítások, tanulmányok és hivatkozások lelhetők fel. A napelemek gyártásának energiafelhasználását és energia megtérülését („energy payback time”), valamint a teljes napelem gyártási, szerelési, és újrahasznosítási életciklus széndioxid kibocsátását („carbon footprint”) számos EU-s, amerikai, intézeti és egyetemi tanulmány vizsgálta. Ezeket foglalja össze a napelemek.blog.
Nem csökkenti azonnal Magyarország orosz gázfüggőségét a szlovák-magyar összeköttetés, amelyet március 27-én adnak át, ám középtávon már komoly előnyöket hozhat hazánknak – jelezte az EnergiaFocus. Így ugyanis egyelőre ahhoz a Szlovákiához köt majd minket gázvezeték, amely még nálunk is nagyobb mértékben importál fűtőanyagot Oroszországból. Lengyelország elérése a cél. Jóval a tervezett időpont előtt, a mai napon átadják a magyar-szlovák gázvezetéket. Bár azonnali hatással nem nagyon jár majd, ez fontos lépés lehet Magyarország forrásdiverzifikációjának javításához. A vezetéken évente 4 milliárd köbméter gáz érkezhet majd hazánkba, míg ellenkező irányba a vezeték kapacitása évi 1,6 milliárd köbmétert tesz ki. Előbbi körülbelül 40 százalékát jelenti az éves teljes magyar gázfogyasztásnak, tehát akár jelentős mennyiségű orosz gázt is kiválthatunk majd az összeköttetés segítségével.
Sem európai, sem távolabbi forrásból nemigen lehet a mostaninál kedvezőbb feltételekkel kielégíteni a földrész, így a hazai gázigényeket sem a GKI Energiakutató igazgatója szerint. Igaz, egy ilyen törekvést sem a gázárak, sem az ellátásbiztonság nem indokol. Aligha rendeződnek át érdemben Európa – és benne Magyarország – gázpiaci kapcsolatai Oroszországgal, amely tavaly is hatalmas, 160 milliárd köbméter földgázt adott el a földrészen – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak. Az import átalakítására ugyanis nem kínálnak komoly lehetőséget sem a belső adottságok, sem a földrészen kívüli beszerzési források, de a szakember szerint egyébként sem ez gázellátásunk kérdésének helyes megközelítése.
Az atv.hu számolt be arról, hogy az ENSZ klímabizottságának hétfőn kiadott jelentése szerint magukra hagyott nyugdíjasok, a gyermeküket egyedül nevelő vidéki anyák, az idejük nagyobb részét a szabadban töltő munkások és a fejlődő világ nagyvárosainak nyomortelepein élők azok a leginkább sebezhető csoportok, akiket súlyosan érinteni fog a klímaváltozás, amelynek hatásai a következő évtizedekben csak súlyosbodni fognak. A most publikált jelentés szerzői szerint a klímaváltozás hőhullámokkal és más időjárási katasztrófákkal fog járni a Föld minden pontján, beleértve az óceánokat is. De az ENSZ ezen is túlmegy: a dokumentum szerint a klímaváltozás erőszakos konfliktusokat táplál, ezért a világszervezet – most először – a klímaváltozást az emberi biztonságot veszélyeztető jelenségnek minősítette. Szakértők szerint a jelentés legnagyobb tanulsága az, hogyha a kormányok nem lépnek most az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, és nem hoznak a lakosságvédelmi intézkedéseket, senki sem lesz mentes a klímaváltozás hatásaitól.
Rezsicsökkentés: április elsejétől 6,5 százalékkal mérséklődött a gáz ára. A februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomag szerint az alapdíj és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított összeg április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-én alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és azonos kedvezményekkel kell számolni. A harmadik rezsicsökkentési törvény alapján a gáz ára mellett az áramé szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől további 3,3 százalékkal csökken.
Várhatóan 2020-tól már alternatív kutak hálózatával találkozhatunk az Európai Unió területén. A tagországoknak kötelező érvényű nemzeti terveket kell benyújtaniuk Brüsszelnek. A Napi Gazdaság szerint lassú az alternatív üzemanyaggal működő gépjárművek elterjedése az Európai Unió tagállamaiban, aminek két fő oka van. Egyrészt a hibrid vagy például csak elektromos áramot használó autók drágák, azokat egyelőre csak a környezettudatos jobb módúak vásárolják. A másik ok, hogy azok a befektetők, akik látnak fantáziát a környezetbarát autókban, visszahőkölnek, amikor azzal a problémával szembesülnek, milyen kevés lehetőség van hozzájutni az alternatív üzemanyagokhoz. Márpedig, amíg a felhasználók nem érik el a kritikus tömeget, a kínálat sem gyarapszik, ami persze fordítva is igaz: addig, amíg kétséges, található-e megfelelő távolságban alternatív töltőállomás, a potenciális ügyfél nemigen érez késztetést az átnyergelésre. Ebben várható gyökeres fordulat, miután az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő tanács minapi megállapodása értelmében 2020 és 2030 között az alternatív töltőállomások nagyszabású hálózatát építik ki a tagállamok. Így elérhetővé válik minden olyan üzemanyag, amely a kőolajszármazékokat váltja fel: a hidrogén, a gáz és az elektromos áram.
Irdatlan szénmezőt találtak Angliában: a most fellelt szénvagyon akkora, hogy ha csak néhány százalékát bányásszák ki, az is évszázadokra fedezné Nagy-Britannia energiaigényét. Eszerint a XXI. század a széné? – teszi fel a kérdést az energiaoldal.hu. A szenet már régóta divat volt temetni, ugyanis nem igazán környezetbarát energiaforrás. De ha elképesztő sok van belőle, ráadásul Európa az orosz földgáztól is gyorsan meg akar szabadulni, érdemes lesz mégis számolni vele. A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak a kutatást irányító egyik szakértő elmondta: már az előzetes szeizmikus tesztek és kutatófúrások is arra utalnak, hogy az északkeleti partok előtt húzódó tengeri talapzatban háromezer és 23 ezer milliárd tonna közötti kőszén rejtőzhet. Dermot Roddy, a Newcastle-i Egyetem volt professzora, aki otthagyta a katedrát és saját céget alapított a kitermelés előkészítésére, elmondta azt is, hogy ez több ezerszerese az északi-tengeri brit szektorból eddig felszínre hozott kőolaj és földgáz mennyiségének.
Az ország legnagyobb hőtárolója kezdte meg a próbaüzemét a Tatabánya Erőmű Kft. telephelyén, ahol egy üzemen kívüli olajtartály átalakításával építették meg az ország legnagyobb hőtárolóját, amelyet szerdán hivatalosan is elindítottak. A hőtároló, a szivattyúház és a hőcserélő beruházási költsége csaknem 650 millió forint, amihez a cég 250 millió forint pályázati forráshoz jutott. A hőtároló létesítése a tatabányai fűtőerőműben javítja a hő és- villamos energia együttes előállításának gazdaságosságát és növeli az ellátás biztonságát. A felfűtött víz a nyári időszakban azt is lehetővé teszi, hogy péntek délután leállítsák, és csak hétfő hajnalban indítsák újra a hőtermelést. A tízezer köbméteres tartályban rétegenként melegíthető fel a víz, és egy új fúvókarendszernek köszönhetően a rétegek nem keverednek össze. A hőtároló kapacitása körülbelül 1400 GJ, ami a város 23 ezer távfűtött lakásának kétnapi nyári melegvíz-szolgáltatását fedi le.
A természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire - érzékeltette csütörtökön Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, hogy miért olyan égetően fontos a klímaváltozás elleni küzdelem. Az MTI hírre hivatkozó stop.hu szerint a dél-koreai politikus magához mérten kemény bírálatot fogalmazott meg a "világ vezetőivel" szemben, akik közül sokan csak a saját érdekeiket tartják szem előtt, csak arra összpontosítanak, hogy újraválasszák őket, és az utánra ígérnek támogatást a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Amikor már azon kell majd sajnálkozni, hogy mit mulasztottunk el, akkor már késő lesz. Ban Ki Mun arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európának ebben a küzdelemben vezető szerepet kell játszania, ezért arra szólította fel az Európai Unió tagállamainak vezetőit, hogy minél hamarabb, ha lehet, már júniusi csúcstalálkozójukon fogadják el az EU 2030-ig tartó klíma- és energiastratégiáját. Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagállamok uniós szinten a jövő évtized végéig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és energiaszükségleteik több mint negyedét, 27 százalékát megújuló energiahordozókból fedezzék. A főtitkár Brüsszelben megerősítette: az a célja, hogy 2015-ben, a jövő télen esedékes párizsi klímacsúcson mindenkire kötelező érvényű megállapodást sikerüljön tető alá hozni. Mint mondta, lehet, hogy Franciaország elkötelezett emellett, ám ezt egyetlen ország sem képes egymaga megoldani, együtt kell cselekedni, a környezeti változások ugyanis nem ismerik az országhatárokat.
A Siemens Energy 51 MW összes teljesítményű szélturbinákra kapott megrendelést Japán legnagyobb szélenergia-fejlesztőjétől, az Eurus Energy Holdings Corporation-től. A 17 darab SWT-3.0-101típusú, direkt meghajtású szélturbinára szóló megállapodás ötéves szerviz- és karbantartási szerződésre is kiterjed. A 3MW-os szélturbinák rotor-átmérője 101 m. A hagyományos technológiával összehasonlítva az áttétel nélküli (direkt meghajtású) gép fele annyi alkatrészből épül fel, és lényegesen kevesebb mozgó komponenst tartalmaz. Ez nagyobb hatékonyságot és alacsonyabb üzemeltetési költséget hoz magával. Az Eurus Yurikogen szélerőmű telepítését és üzembe állítását 2016 januárjában kívánják megkezdeni. Ez lesz a Siemens harmadik szélparkja Japánban.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)