Heti hírvilág (2014. március 24 – 30.)
A paksi atomerőmű két újabb blokkjának építésére jóváhagyott orosz hitellel kapcsolatban a beruházás ellenzői számos kritikák fogalmaztak meg, ugyanakkor a feltételeket gyakran pontatlanul idézik, vagy egyáltalán nem ismertetik. Az atomenergiainfo írása áttekintést ad a pénzügyi konstrukció részleteiről. E szerint a tisztán pénzügyi hitelekkel szemben a 10 milliárd eurós hitel eredményeként két új, 1200 MW teljesítményű atomerőmű blokkot kapunk, amelynek számottevő GDP-növelő hatása lehet, hiszen munkahely-teremtéssel, gazdaságélénkítéssel és infrastruktúra-fejlesztésekkel járhat együtt.
A 20%-os magyar önrészt a beruházás időtartama a megvalósítás ütemében kell biztosítani, ami azt jelenti, hogy ezt az összeget nem 1-2 év alatt kell teljesíteni, hanem több mint 10 évre elosztva.
A hitel törlesztése a blokkok beüzemelését követő 21 évben a következők szerint alakul majd:
- az első 7 évben a ténylegesen felhasznált hitel 25%-át (4,5%-os kamattal, évenkénti törlesztés 424 millió euró),
- a következő 7 évben a 35%-át (4,8%-os kamattal, évenkénti törlesztés 600 millió euró),
- az utolsó 7 évben pedig a hitel 40 százalékát kell törleszteni (4,95%-os kamattal, évenkénti törlesztés 690 millió euró), évenként 2-2 törlesztéssel.
A türelmi időszakban pedig a magyar fél a blokkok üzembe helyezéséig 3,95%-os kamatot fizet kizárólag a lehívott hitelrészletek után.
A Roszatom hosszú távú beruházási stratégiájának egyik fontos eleme, hogy teljesen nyitott a nemzetközi együttműködésre, így a berendezések mintegy 15 százalékát szállíthatja Oroszország, 30-40 százalékát a helyi beszállítók, 45-50 százalékát pedig a globális beszállítói kör. Ez pedig az orosz-magyar megállapodás értelmében azt jelenti, hogy a paksi bővítés 40%-át magyar beszállítók végezhetik el. Hazánk számára ez egy rendkívül kivételes lehetőség az iparnak és a gazdaságnak is, hiszen közel 4 milliárd eurót a hazai vállalkozások kaphatnak megrendelésként. A hazai költségvetés pedig a beruházás eredményeképpen számottevő plusz bevételhez is juthat.
Az Európai Unió egységesen kiáll a legmagasabb szintű nukleáris biztonság szavatolása mellett, és ennek a területnek az egyik kulcsszereplőjévé vált Európában és globális szinten egyaránt - jelentette ki szerdán Hágában, a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi csúcstalálkozón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő uniós intézmény elnöke szerint "ismét veszély leselkedik a nemzetközi stabilitásra és biztonságra", a világ vezetőinek "a vállát nyomja az a felelősség, hogy fenntartsák a jogállamiságon alapuló világrendet". "Meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket, hogy békés és egységes világot építsünk, amelyben a vitákat tárgyalással és nem erővel rendezzük" - szögezte le Van Rompuy. Az elhangzottakról az energiainfo.hu számolt be.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kezdeményezésére március közepén került sor az atomerőművek súlyos baleseti felkészülésével kapcsolatos szakértői találkozóra. A mintegy 200 fős, 4 napos bécsi találkozó célja a fukushimai tapasztalatok feldolgozása, illetve a tagországokban elvégzett felülvizsgálatok és elhatározott intézkedések áttekintése volt. A javító intézkedések fókuszában az atomerőművek biztonságának növelése állt a 2011-es japán földrengéshez és szökőárhoz hasonló súlyos természeti katasztrófák esetleges bekövetkezésére tekintettel. A tanácskozás során külön figyelmet kapott az atomerőműben dolgozók és az erőművek körül élő lakosság védelme érdekében szükséges intézkedések hatékonyságának javítása. A tanácskozásról az OAH közölt részleteket.
Az amerikai Waste Isolation Pilot Plant (WIPP) mélygeológiai radioaktívhulladék-tárolónál megkezdték a helyreállítást az után, hogy 2014. február 14-én légnemű radioaktív kibocsátás történt a tároló földalatti kamráiban. Az eset során légnemű radioaktív kibocsátás történt, ami nagyon alacsony többletdózist okozott néhány alkalmazottnál. Az előzetes mérések után vizeletmintát vettek az érintettektől, és megállapították, sem plutónium, sem amerícium inkorporáció nem történt. 2014. március 8-ig tizenhét alkalmazottnál mértek nagyon csekély többletdózist, közülük tizenhárom fő az, akiket az eset után közvetlenül is vizsgáltak - írta a NucNet-re hivatkozva az energiaifo.hu.
A Roszatom minden nemzetközi kötelezettségét teljesíti, az esetleges Oroszország elleni gazdasági szankciók semmiképpen sem érintik a korábbi szerződéseket. Így a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz-magyar kormányközi megállapodást sem – közölte az Atomenergiainfóval a Roszatom állami konszern kommunikációs igazgatóságának illetékese annak kapcsán, hogy Szergej Kirijenko, a társaság vezérigazgatója Moszkvában újságíróknak nyilatkozva nem zárta ki annak elvi lehetőségét, hogy az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciók érinthetik a vállalat egyes nemzetközi szerződéseit – írta az atomenergiainfo.hu Szergej Kirijenko a RIA Novosztyi jelentése szerint hangsúlyozta, hogy „jelenleg minden területen minden a tervek szerint halad”.
Az MTI híre szerint Cseh-amerikai atomenergetikai együttműködési megállapodást írtak alá csütörtökön Prágában. A Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Ernest Moniz amerikai energetikai miniszter által jegyzett dokumentum az atomenergia civil szférában való felhasználásának közös kutatását és a tapasztalatcserét rögzíti. Mládek és Moniz a dél-csehországi Temelíni Atomerőmű kibővítéséről is tárgyalt, de részleteket erről nem hoztak nyilvánosságra. Moniz saját kérésére találkozott Daniel Benessel, a Cseh Energetikai Művek (CEZ) vezérigazgatójával is. Részleteket erről az eseményről sem közöltek. A Temelíni Atomerőmű az állami kézben lévő CEZ tulajdona. A CEZ néhány éve mintegy 250 milliárd korona értékű pályázatot írt ki az atomerőmű bővítésére, amelynek végső szakaszában az amerikai Westinghouse és a cseh-orosz MIR.2000 konzorcium maradt versenyben. A végső döntést az idén kellene meghozni. A cseh kormányzat azonban mérlegeli, hogy a pályázatot esetleg felfüggesztenék vagy megszüntetnék, mert úgy látja, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételek a munkák megvalósítására.
Visegrádi – elsősorban magyar és lengyel – nyomásra nem történt egyelőre számszerű utalás arra, hogy legyenek-e újabb klíma- és energiapolitikai célszámok 2020 és 2050 között – jelezte a csúcs után Orbán Viktor. Ez ügyben most kezdődik a részletek megvitatása, és októberben jön majd az újabb tetemrehívás. Orbán Viktor brüsszeli sajtóértekezletén emlékeztetett arra, hogy a károsanyag-kibocsátás korlátozására jelenleg 2020-ra létezik jogilag kötelező, 2050-re pedig egy politikai vállalásnak minősülő célszám. Az Európai Tanács pénteki vitájában az egyik kulcskérdés az volt, legyenek-e ez ügyben újabb közbülső szakaszok, konkrét számszerű célkitűzésekkel. „Mi nem akarunk ilyet!” – szögezte le sajtóértekezletén a magyar miniszterelnök, és szavai szerint ugyanezen az állásponton volt a visegrádi országok csoportja is.
Hasonlóan elutasító a visegrádi álláspont azon kérdés kapcsán is, hogy vajon az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett más területekre is szabjanak-e küszöbértékeket. Legyen-e például újabb dátumhoz kötött további célszám 2020 és 2050 között az energiahatékonyságra, vagy a megújuló energia részarányára? Orbán szerint az egységes fellépés eredményeként e tárgyban egyelőre kikerült az EU-csúcs záróközleményéből minden számszerű utalás. A tárgyalásokról a BruxInfo tudósított.
Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök közösen adták át a Magyar Gáz Tranzit ZRt. kompresszorállomását csütörtökön, a Pest megyei Szadán. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. két meghatározó tulajdonosa az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MFB Invest Zrt. azonos, egyenként 49,98 százalékos tulajdoni hányaddal – írta a Paks-Press. Az ünnepségen Orbán Viktor az energiaellátás szempontjából történelmi jelentőségűnek nevezte a beruházást, Robert Fico is az energiabiztonság növelését hangsúlyozta beszédében. A kormányfők együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá új határátkelő utak és hidak építéséről, valamint egy kompösszeköttetés kialakításáról. Orbán Viktor kiemelte, hogy a vezetéken keresztül nem orosz eredetű gáz érkezik hazánkba. Hozzátette: a magyar állam kezében van minden eszköz, amely a biztonságos gáz-energiaellátáshoz szükséges. A következő négy év alatt pedig szeretnénk odáig eljutni, hogy a háztartási és az ipari áram Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb.
A napkollektor és a napelem nem elérhetetlenül drága, egy 3,6 kW-os, családi házra való napelem-rendszer kiépítése és engedélyezése 1,5-2 millió forintba kerül. Az érdeklődés óriási a rezsicsökkentés ellenére is, csak senki nem rendel, mindenki kivár.
Ellentmondásos a magyarországi helyzet: a kormány 2013 októberében meghirdette, hogy készül az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv, mondván, "a nemzeti energiastratégiai célok nem valósíthatók meg az állampolgárok tevékeny részvétele nélkül, és elengedhetetlen a környezet- és energiatudatos közgondolkodás megerősítése". A lakosságnak most kevesebbet kell fizetnie a rezsiért, tehát nem érdekelt a zöldenergiára való átállásra - főleg, mert állami támogatás híján a berendezés kiépítését csak egy szűk réteg képes megfizetni. A lakossági rezsicsökkentést a cégekre, mint nagyfogyasztókra terhelték át, tehát az ő számlájuk emelkedett, bár ezt a világpiaci alacsony árak miatt most kevésbé érzik. Ám a több éve elhúzódó válság miatt a napi túléléssel vannak elfoglalva, nem pedig az energiapazarló elavult irodaházak vagy üzemcsarnokok korszerűsítésével. Bővebben foglalkozik a témával a greenfo.
Az amerikai gázexport liberalizálását sürgette kedden Washingtonban Orbán Anita, Magyarország energiabiztonságért felelős nagykövete, aki a BruxInfónak telefonon nyilatkozva elismerte, hogy több év is eltelhet az első amerikai LNG-gáz Európába érkezéséig. Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nevében felszólalva Orbán Anita kedden arra hívta fel az amerikai Kongresszus energiapolitikai ügyekben befolyásos tagjainak figyelmét, hogy az Egyesült Államokban termelt palagáznak kulcsszerepe lenne az orosz gazdasági és politikai befolyás visszaszorításában Közép- és Kelet-Európában. „Ha Amerika feloldaná az exporttilalmat a közép- és kelet-európai NATO-szövetségesei számára, azzal jelentősen elősegítené, hogy a térség ellen tudjon állni a politikai nyomásnak, amelyet Moszkva a gázszállításokon és- árakon keresztül próbál a régióban kifejteni,” hangsúlyozta az energiaügyekkel megbízott nagykövet a kongresszusi meghallgatáson.
Másnap Barack Obama Obama amerikai elnök az uniós vezetőkkel tartott több mint egyórás csúcstalálkozó után kijelentette, hogy az EU-USA partnerségi megállapodás aláírása után sokkal könnyebbé válik majd az amerikai palagáz európai exportja. Obama arra is felhívta európai NATO szövetségeseinek a figyelmét, hogy nekik is ki kell venniük részüket az euró-atlanti biztonság szavatolásából. Az Egyesült Államok elnöke megerősítette, hogy országa - a folyamatban lévő átfogó transzatlanti partnerségi tárgyalások keretében – kész lesz megkönnyíteni az engedélyek kiadását az amerikai palagáz cseppfolyósított formában történő exportjára. Barack Obama ezzel pozitív jelzést küldött azoknak EU-tagállamoknak, köztük Magyarországnak, amelyek részben az amerikai palagáz Európába történő exportjával képzelik el orosz gázfüggőségük csökkentését és gázellátásuk diverzifikálását.
Március 29-én ismét globálisan energiát spórolhattak mindazok, akiknek fontos a Föld sorsa. Az akció fő célja nem az egy óra alatt elért aktuális fogyasztáscsökkentés volt, hanem a figyelemfelhívás, hogy mindennapi életünket mennyire átszövi a túlzott, és voltaképpen fölösleges energiahasználat. Idén Szingapúrban A csodálatos Pókember 2. című film főszereplői (Andrew Garfield, Emma Stone, Jamie Foxx)„kapcsolták le villanyt” helyi idő szerint 20.30-21.30 óra között, ezzel elindítva a Föld Órája globális mozgalmat. Ha felülről nézhetnénk a Földet, mint az Oscar-díjas Gravitáció főszereplői tették, azt láttuk volna, hogy a különböző időzónáknak köszönhetően sorban kattintják le a fényeket világszerte, hogy így figyelmeztessék az embereket a Föld erőforrásainak apadására. Évente olyan látványosságok borulnak sötétbe, mint a gízai piramisok, az Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a Buckingham-palota, a Big Ben, a római Colosseum vagy az Empire State Building. Nálunk a Lánchíd, a Budai Vár, az egri Minaret, a Hősök tere és más emblematikus helyek sötétültek el egy órára aznap. Bővebben itt olvashatunk a Föld Órája mozgalomról.
Magyarországon – az Európai Unió gyakorlatához igazodva - március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Az idén március 30-án, vasárnap hajnalban 2 óráról 3-ra állítjuk óráinkat. A több évtizede bevezetett gyakorlattal hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott nyári időszámítás lényege, hogy a szokásos ébrenléti idő minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, azaz reggel 7 és este 10 óra között a lehető legkevesebbet kelljen használni a világítást. A MAVIR szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amely alapján megállapítható, hogy a módszerrel hazánk egy napi átlagos villamosenergia-fogyasztását spórolhatjuk meg évente, vagyis közel 40 ezer háztartás éves felhasználását. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig közel 4000 gigawattóra energiát takarítottunk meg, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztását jelenti.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. 8 milliárd forintot meghaladó mérleg szerinti eredménnyel zárta a 2013-as évet. A társaság osztalékot nem fizet, a teljes adózott eredményt eredménytartalékba helyezte. A társaság legfontosabb feladata továbbra is a magyar villamos energia rendszer biztonságos üzemeltetése, amelynek forgalma tavaly meghaladta a 42 TWh-t. A közgyűlés a MAVIR ZRt. 2013. évi mérlegét és eredmény-kimutatását 433.760 M Ft mérlegfőösszeggel és 8.195 M Ft mérleg szerinti eredménnyel elfogadta. A Vállalat nettó árbevétele 2013-ban 135.426 M Ft volt. A villamosenergia-piac szabályozásában tapasztalható intenzív változások és a gazdaságpolitikai célkitűzések figyelembe vételével, a folyamatos működés fenntartása érdekében a társaság döntéshozó szerve a teljes adózott eredmény eredménytartalékba történő helyezése mellett döntött.
A MAVIR meglévő 220/120 kV-os telephelyének megtartása mellett 2013-ban átadta a zöldmezős beruházás keretében megvalósult új, 400/120 KV-os alállomását Debrecen közelében. Az új alállomás növeli a debreceni régió ellátásbiztonságát és gondoskodik a folyamatosan növekvő villamosenergia-igény kielégítéséről. A 7,8 milliárd forint összköltségvetésű beruházás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott 2012. évi Hálózatfejlesztési Terv legújabb elemeként jött létre. A beruházás az MVM Csoport társaságainak példaértékű együttműködésében valósult meg.
Úgy fest, hivatalosan is elmúlt a Nabucco-projekt, legalábbis Magyarországon, végelszámolás alá vonták ugyanis a tervek mögött álló vállalkozást, a Nabucco Magyarország Kft.-t. Tavaly nyáron az OMV osztrák energiaipari konszern bejelentette, hogy az azerbajdzsáni Shah Deniz II. földgázmező kitermelői nem a Nabucco West vezetéket választották az ottani földgáz Európába szállítására. A konzorcium úgy döntött, hogy a Transz-adriai földgázvezetéken (TAP), a török határtól Görögországon, Albánián át szállít majd a tervek szerint évente 10 milliárd köbméter földgázt Olaszországig. A TAP vezeték pénzügyileg ráadásul stabil lábakon áll, és olyan országokat kapcsol be a régióba (például Albánia), melyek eddig vakfoltnak számítottak a földgázellátás szempontjából. Az azeri gázt szállító vezeték végállomása Olaszország lenne. Az azeriek döntését a Gazprom elnöke, Alekszej Miller akkor úgy kommentálta, a gázvezeték temetésének vagyunk tanúi. Jóslata úgy tűnik, bejött - írta a VG.hu.
A megújuló energiaforrások között egyre nagyobb jelentőségre tehet szert a biomassza. Sokféle felhasználási módja lehetséges, és bár messzire nem nagyon érdemes szállítani, jól jöhet a helyi igények kielégítésében. Talán kevesen gondolnák, de az olaj, a szén és a földgáz után globálisan a negyedik legnagyobb energiaforrás a biomassza, vagyis a különböző eredetű szerves anyagok. Ahogy „Az Áram Ára” szakblog írja, ebből a forrásból 55 milliárd gigajoule energiát termeltek szerte a világon 2012-ben. Nagy részét azonban a fejlődő országokban, igen kevéssé hatékony módon tették: tűzifát, állati trágyát, faszenet és egyén, a közvetlen környezetben fellelhető anyagokat égettek el, többnyire fűtésre és főzésre. További részletek itt olvashatók.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén felhatalmazást adott arra, hogy a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-hez kerüljenek az RWE társaság kisebbségi Főgáz-részvényei. A közgyűlés a március 31-i Főgáz-közgyűlést érintő döntéseket hozott, a tulajdonosváltozásból adódó alapszabály módosítással, valamint az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választásával összefüggésben. Az erről szóló vitában Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes előterjesztőként úgy fogalmazott, végre nemzeti tulajdonba kerülhet a Főgáz kisebbségi tulajdoni hányada, amivel egy a külföldi tulajdonossal folytatott hosszú jogértelmezési vita végére is pont kerül. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. decemberben írta alá a Főgáz Zrt. addig német tulajdonban lévő 49,83 százalékos részvénypakettjének megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)