Heti hírvilág (2014. március 17 – 23.)
Kitüntetések nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök javaslatára - Kováts Balázs gépészmérnök, atomerőmű szakmérnök, címzetes egyetemi docens, paksi lakosnak a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta.
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök javaslatára - Dr. Gadó Jánosnak, az MTA doktorának, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadójának a Paksi Atomerőmű biztonsága érdekében intézeti igazgatóként, majd tudományos tanácsadóként végzett kiemelkedő színvonalú tevékenységéért, valamint a Budapesti Kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek visszaállítása során folytatott eredményes munkájáért a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta.
A Köztársasági elnök megbízásából Németh Lászlóné Nemzeti Fejlesztési Miniszter ugyancsak kitüntetéseket adott át.
Dr. Járosi Márton (nyugalmazott gépészmérnök, erőművi energetikus szakmérnök) az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta a magyar energiapolitika alakításában végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként.
A terrorfenyegetettség csökkentése érdekében a nagydúsítású nukleáris fűtőelemek Magyarország területéről történő kiszállításának előkészítésében végzett tevékenysége elismeréseként Dr. Igor Bolshinskynek, az Idaho National Laboratory programmenedzserének, valamint a terrorfenyegetettség csökkentése érdekében a nagydúsítású nukleáris fűtőelemek Magyarország területéről történő kiszállításának előkészítésében végzett tevékenysége elismeréseként John Dewesnek, a Savannah River Nuclear Solutions (SRNS) technikai tanácsadójának a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés adta át.
Gyimesi Zoltán – díjat adott át a nukleáris biztonság terén végzett sokrétű, kiemelkedő munkásságáért Kovács Kálmánnak, a PÖYRY ERŐTERV Zrt. Erőmű Profitcenter vezetőjének.
Miniszteri Elismerő Oklevelet adott át Babics Péternek, az Országos Atomenergia Hivatal, szakmai főtanácsadójának, és dr. Sáfár Józsefnek, az Országos Atomenergia Hivatal szakmai tanácsadójának.
A kitüntetetteknek gratulálunk.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében Bécsben kerül sor a Nukleáris Biztonsági Egyezmény hatodik felülvizsgálati értekezletére március 24. és április 4. között. Az egyezmény keretében a részes államok vállalták, hogy a nukleáris biztonság nemzetközileg elfogadott szintjét, valamint a biztonság feltételeit folyamatosan biztosítják, és tevékenységükről a háromévenként összehívott felülvizsgálati értekezleten adnak számot a NAÜ-nek előzőleg benyújtott nemzeti jelentéseik alapján. A magyar delegációt Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója vezeti, amelynek az OAH munkatársain kívül az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet szakértői is tagjai. A Magyarországról szóló nemzeti jelentés az OAH honlapján érhető el.
Az elavuló hazai erőműpark miatt 2025-re legalább 5000 MW új hazai kapacitással kell számolni. Ezért a két új paksi blokk mellett még további beruházásokra is szükség lesz az igények kielégítéséhez – mondta Aszódi Attila a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a Magyar Nukleáris Társaság szakmai szemináriumán, ahol a Paksi Atomerőmű bővítésének műszaki kérdéseit vitatták meg.
Aszódi Attila szerint már most is a hazai villamosenergia-fogyasztás mintegy 30 százalékát importból fedezzük, ez pedig hosszú távon nem tartható. Az új paksi blokkok üzembe lépésénél 6-8 olyan évvel kell számolni, amikor együtt fog mind a hat blokk dolgozni, majd a paksi 1-4 blokkok leállításával fokozatosan visszaáll majd a termelés a maival közel megegyező szintre. Az akkori többletkapacitást pedig akár az elektromos autózás várható fejlődése is igényelheti majd. A konferenciáról bővebben írt a Paks-Press Hírügynökség.
Paksra szükség van, az építkezés valóban felpörgetheti a magyar gazdaságot, a megújuló energia térnyerése viszont megállíthatatlan Magyarországon is – mondta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a vs.hu interjújában. A döntés körülményei Aszódi Attilát is meglepték.
Három év alatt felére csökkent a legkevésbé szennyező fosszilis energiatermelés, ezért a Magyar Kapcsolt Energia Társaság a választások után felálló energetikai kormányzattal mielőbb szeretne konzultálni, hogy megállítsák az ágazat zsugorodását, elsorvadását – hangzott el a mintegy 130 iparági résztvevővel megrendezett Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési konferencia keddi nyitó napján Siófokon. Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke borúlátóan jellemezte a kapcsolt energiatermelés helyzetét Magyarországon. Emlékeztetett arra, öt évvel ezelőtt még a teljes hazai áramtermelés 21 százalékát adta a kapcsolt energia, és ez jobb teljesítmény volt, mint az európai átlag. Az elmúlt három év alatt azonban közel 50 százalékkal csökkent a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya. Tavaly már a termelésnek alig 13 százalékát adták a párhuzamosan hőt és villamos energiát termelő erőművek. A témáról bővebben írt a greenfo.hu
Bár a Japánban a három évvel ezelőtti fukusimai balesetet követően hozott biztonsági intézkedések "bizonyos szempontból a legszigorúbbak a világon", egyetlen atomerőmű sem lehet százszázalékosan védett a természeti katasztrófáktól - közölte Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfőn Tokióban. Az atombiztonság fejlődő folyamat. Folyamatosan javítani kell a biztonsági intézkedéseken, azonban bárhol a világon bekövetkezhet egy természeti katasztrófa. A való világban nincs százszázalékos biztonság. Annyit tehetünk, hogy meghozunk minden lehetséges intézkedést a balesetek elkerülése és a következmények kezelése érdekében - fogalmazott Amano. Amano Jukija azelőtt beszélt erről, hogy találkozott Abe Sindzó japán miniszterelnökkel. Abe Sindzó múlt hétfőn a biztonságosnak nyilvánított reaktorok újraindítását sürgette. Bővebben a itt olvashatunk a témáról.
Sötét jövőt ígér a klímaváltozásról készült eddigi legnagyobb jelentés. Hivatalosan a hónap végén hozzák nyilvánosságra az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) minden korábbinál átfogóbb jelentését a klímaváltozás várható hatásairól, a brit Independent újságírói azonban elolvasták a jelentés kiszivárgott vázlatát. És a szokásos, rémisztő kilátásoknál is sötétebb jövőképet találtak. A jelentés elkészítéséhez több száz ismert kutató több ezer tudományos publikációt és eredményt tekintett át, és ezek nyomán jósolnak éhezést, menekülthullámokat és erőszakos konfliktusokat. A kiszivárgott vázlat szerint, hogy mik lesznek a XXI. század legkomolyabb problémaforrásai, megismerhető a 444.hu írásából.
Azonnali és drasztikus beavatkozásokat sürgetnek Európa legnagyobb energiavállalatainak vezetői. A közel egy tucat tagot számláló csoportosulás szerint az elmúlt időszakban az EU mindhárom alapvető energiapolitikai célkitűzése sérült, tehát magasabbak lettek az árak, romlott az ellátásbiztonság, és növekedett a CO2-kibocsátás. A legnagyobbakat tömörítő Magritte Csoport 9 pontos tervezetet intézett az Európai Tanácshoz.
Közös nyilatkozatban hívja fel az európai döntéshozók figyelmét Európa közel egy tucat meghatározó energiavállalatának vezérigazgatója arra, hogy az EU csak sorozatos reformintézkedések által lehet képes felülemelkedni az európai energiaellátás előtt álló kihívásokon. A cégvezetők vélekedése szerint az Európai Tanács aktuális ülésén a politikusoknak nem elég csak véleményezniük az Európai Bizottság által korábban beterjesztett, 2030-ig mutató energiaprogramot, hanem érdemi döntéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy megfelelő biztonságba lehessen helyezni az EU energiaellátásának jövőjét. "Azonnali és drasztikus beavatkozásokra van szükség" - emelik ki közleményük elején.
A világ nagyvárosai után Budapestre is megérkeztek a környezetbarát „zöld” taxik, azzal, hogy a hazai társaságok közül elsőként a Budapest Taxi két elektromos Nissan Leaf és ötven CNG (földgáz üzemű) Opel Zafira típusú személygépjárművet állított üzembe. Mint a járműveket bemutató szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: az elektromos meghajtású Nissanok magas hatékonyságú lítium-vas-foszfát akkumulátorral működnek, gyors töltéssel 25 perc alatt üzemkészek és mintegy 150 kilométeres a hatótávolságuk. Az elektromos járművek a környezet védelme mellett gazdaságosabbak is hagyományos üzemű társaiknál, mert egy kilométer megtétele harmadannyiba kerül, mint a benzines autóknak. A sűrített földgáz üzemű (CNG) Opelek ugyancsak gazdaságosabban üzemelnek benzines társaiknál, mert nagyjából fele annyiba kerül az üzemanyag adott kilométerre vetítve, mint a benzines autóké. A gazdaságos és környezetbarát taxik elterjedését magasabb áruk mellett (bár az átlagos taxik napi 180-200 kilométeres futásteljesítményét figyelembe véve néhány év alatt megtérül a befektetés) némileg gátolja a töltőállomások kis száma. Országosan összesen 37 elektromos töltőállomás (a budapesti töltőállomások között két gyorstöltő) áll rendelkezésre, míg CNG töltőből jelenleg Budapesten egy üzemel a X. kerületi Kőbányai úton, valamint néhány napon belül a Budaörsi úton nyílik meg a második ilyen töltőállomás.
A kormány környezetvédelem iránti elkötelezettségének egyértelmű üzeneteként értékelik az autópiac szereplői a készülő Jedlik Ányos-programot, azonban az elektromos autók magyarországi elterjedésében a különféle kedvezmények és megfelelő töltőállomás-hálózat mellett meghatározónak tartják azt is, hogy milyen áron lehet e-autót, illetve hozzá áramot vásárolni.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be, hogy intézkedéscsomag készül az elektromos autók elterjedésének támogatására, amelynek keretében adókedvezményekkel, támogatásokkal, parkolási és közlekedési könnyítésekkel ösztönöznék a környezetbarát modellek használatát.
A világ legnagyobb szélerőműveit mutatja be az ecolounge.hu. Az írás szerint az első szélerőmű 1980 decemberében kezdte meg a működését New Hampshire-ben, az Amerikai Egyesült Államokban. A 20 szélturbinából álló szélpark a maga 0,6 MW teljesítményével messze elmarad a napjainkban működő legnagyobb szárazföldi szélfarmok mögött.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)