Heti hírvilág (2014. március 10 – 16.)
Az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodás tervezetét és utasítást adott az aláírásra – közölte az MTI. Az utasítás "Az Oroszországi Föderáció és Magyarország kormánya között a Magyarország területén történő atomerőmű építésre nyújtandó állami hitelről szóló egyezmény aláírásáról" címmel kiadott dokumentumot, amely csütörtökön jelent meg a hivatalos (állami) jogi információs portálon, hétfőn írta alá Dmitrij Medvegyev. A pravo.gov.ru portálon közzétett dokumentum szerint az orosz kormányfő egyrészt jóváhagyta a magyar és az orosz kormány között a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz állami hitelről szóló, a magyar féllel együtt előzetesen kidolgozott megállapodás-tervezetet. Dmitrij Medvegyev egyúttal utasítást adott az orosz pénzügyminisztériumnak, hogy az orosz külügyi és a gazdaságfejlesztési tárcával, valamint a Roszatommal és a Vnyesekonombankkal (orosz állami pénzintézet) együtt tárgyalásokat folytassanak a magyar féllel arról, hogy az egyezményt az abban "nem elvi jelentőségű változtatásokat eszközölését megengedve" írják alá.
Az aláírandó egyezmény a január 14-én Moszkvában, Orbán Viktor magyar kormányfő hivatalos látogatása során a két ország kormányának az atomenergia békés felhasználásában való együttműködésről aláírt megállapodás 9. cikkelyén alapszik. Ennek megfelelően a hitelt, amely a most közzétett tervezet szerint legfeljebb 10 milliárd eurót tehet ki, Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére. Az orosz kormány részéről jóváhagyott szerződéstervezet kiköti, hogy pénzt atomerőművi berendezésekre, a munkálatok elvégzésére, és az energiablokkok tervezését, építését, valamint üzembe helyezését célzó szolgáltatásokra lehet fordítani. A hitelt a magyar fél (a kormány) a beruházás 80 százalékának finanszírozására használja fel az egyezmény keretében aláírandó szerződés alapján. "A kifizetéseket a szerződés értékének 20 százalékát kitevő mértékében a magyar fél euróban eszközli a meghatalmazott orosz szervezeteknek" - olvasható a megállapodás tervezetében. A dokumentum harmadik cikkelye szerint a magyar fél az orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én.
A hitel törlesztése az egyezménytervezet szerint alábbiak szerint történik majd: az első hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 25 százalékát kell 14 egyenlő részben kifizetni. A következő hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 35 százalékát 14 egyenlő részben és az utolsó hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 40 százalékát 14 egyenlő részben kell törleszteni. A magyar fél az idei évtől évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026 március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, és az utolsó 7 évben 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. A magyar fél a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz állami hitelt euróban törleszti.
Menekülnek Európából a nagy energiaszolgáltatók: a nagy energiaszolgáltatók Európa-szerte hasonló problémákkal szembesülnek a csökkenő kereslet miatt. A megújuló energiák terjedése csökkentette az energiaárakat, míg az infrastruktúrafejlesztések költsége növekedett, így folyamatosan csökkennek a profitmarzsok. Kiadáscsökkentés mellett a legtöbben az egyre inkább energiára éhes fejlődő piacokban látják a megoldást, ott viszont gyakran instabil geopolitikai helyzettel, valamint hiányos infrastruktúrával és technológiával kell szembesülniük. A legtöbb nagy európai energiaszolgáltató 2013-as éves jelentése csalódást okozott, a csökkenő európai keresletre hivatkozva többen is eszközleírásra kényszerültek. Szintén aggasztja őket a kontinensen végigmenő reregulációs hullám, melynek keretében a kormányok és hatóságok egyre inkább szabályozni akarják az energiaszektort. A portfolio.hu írása elérhető a következő linken.
Az elektromos autók minden ellenkező híreszteléssel szemben valóban környezetkímélők - állapítja meg az MTI híre szerint a WirtschaftsWoche Online (wiwo.de) hírportál, egy szakértői elemzés megállapításaira hivatkozva. A környezetvédelmi hatástanulmányok végzésére szakosodott amerikai Automotive Science Group (ASG) vizsgálatának eredménye cáfolja azt a sokak, még a Greenpeace környezetvédő szervezet által is osztott véleményt, miszerint az elektromos járművek valójában semmivel sem terhelik meg kevésbé a környezetet, mint az üzemanyag-takarékos modern benzinmotoros járművek. Egyrészt azért, mert az üzemelésükhöz szükséges áramot nem feltétlenül "tiszta" módon állítják elő, másrészt legyártásuk maga sem éppen környezetbarát folyamat. Az ASG 45 paraméter figyelembe vételével értékeli az Egyesült Államokban értékesített gépjárműveket a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a költséghatékonyság szempontból. Az Automotive Performance Index (API) értékelése a modell teljes élettartamát figyelembe veszi, tehát éppen úgy kiterjed a járművek előállítására, mint üzemeltetésére és újrahasznosítására. A 2014-es API-rangsor a kisebb járműkategóriákban egyértelműen a tisztán elektromos, illetve a hibrid autók előnyeit domborítja ki.
A bruxinfo cikke szerint a Déli Gázfolyosó létrehozása szinte korlátlan lehetőségeket nyit meg az európai piac Kaszpi-tenger környéki gázforrásokkal való összekötésében – hangzott el egy, a témának szentelt brüsszeli rendezvényen. Ha megépül az Azerbajdzsánt Grúzián keresztül Törökország nyugati határával összekötő Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP), vagyis megvalósul a Kaszpi-tengeri gázlelőhelyek és az európai piac közötti fizikai összeköttetés, az szinte korlátlan lehetőségeket nyit meg egész Európa számára – hangsúlyozta egy brüsszeli konferencián a Shah Deniz gázmezőket kiaknázó nemzetközi konzorcium egyik vezetője. John Baldwin, a British Petróleum Déli Gázfolyosóért is felelős alelnöke ezzel arra is célzott, hogy idővel a jobb sorsra érdemes Nabucco-Westhez hasonló gázvezeték megépítésének is lesz értelme, ha egyszer a Kaszpi-tenger környékéről induló gázvezeték, a TANAP eléri Európát. Emlékezetes, hogy a Shah Deniz 2. azeri tengeri gázmezőt kitermelő nemzetközi konzorcium tavaly a Görögország-Albánia-Olaszország nyomvonalon haladó Transz-adriai Gázvezetéket (TAP) választotta a Nabucco mini változatával szemben annak a 10 milliárd köbméternyi földgáznak a szállítására, amely 2019-től lesz elérhető a Kaszpi-tenger környékéről. Bár a Nabucco-West elbukásával a gázforrások és útvonalak diverzifikálására leginkább rászoruló Közép- és Kelet-Európa hoppon maradt, a Déli Gázfolyosó megvalósulása azzal jár majd, hogy Európa egy teljesen új, Oroszországtól független ellátási forrástól és útvonalon juthat földgázhoz.
Vízlépcső nélkül nincs paksi bővítés – írta a Népszabadság. A cikk szerint olcsó éjszakai árammal töltjük föl az osztrák erőműveket, majd sokszoros áron vásároljuk vissza nappal. A lap birtokában lévő dokumentumok, illetve a Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a paksi atomerőmű tervezett bővítése – a régi és az új blokkok néhány évig tartó párhuzamos működtetését feltételezve – nem oldható meg a Duna duzzasztása nélkül. Ezzel a ténnyel a bővítés előkészítését végzők is tisztában voltak, sőt az elengedhetetlen vízügyi beruházások politikai kockázataira is felhívták a döntéshozók figyelmét. – A paksi atomerőmű tervezésénél elszúrták a hűtővízrendszert: nem elég mély az a csatorna, amelyik a Dunából a hűtővizet a reaktorokhoz szállítja, és a kiemelő szivattyúk is túlságosan magasan vannak. Emiatt most, a meglévő blokkoknál is vannak vízellátási krízisek a Duna alacsony vízállása esetén, annak ellenére, hogy a térségben évtizedek óta kotrási tilalom van, ami már a hajózást is veszélyezteti – állítja egy idős, már az erőműépítés idején is a paksi cégnek dolgozó építőmérnök.
Az Európai Unió 28 tagországában 2012-ben az előző évi 13,0 százalékról 14,1 százalékra emelkedett a megújítható energiaforrások hasznosításának aránya - közölte hétfőn az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az energiafelhasználási statisztika készítésének első évében, 2004-ben még 8,3 százalék volt az uniós arány. Az Európai Bizottság az EU egészére 2020-ra 20 százalékos részarányt irányzott elő a megújítható energiaforrásokra, országonként eltérő célszámokkal. A 2020-ra kitűzött célt Bulgária, Észtország és Svédország már 2012-ben teljesítette. Bulgária 16,3 százalékos részarányt ért el 2012-ben, szemben a 2020-as 16 százalékos céllal, Észtország 25,2 százalékot, 0,2 százalékponttal túltejesítve a 2020-as célt. A tagállamok között elsőként, még 2011-ben Észtország érte el a 2020-ra számára kitűzött 25,0 százalékos energiafelhasználási célarányt, 2012-ben pedig 25,2 százalékra növelte azt.
2004 és 2012 között a megújítható források részarányát legnagyobb mértékben Svédország, Dánia, Ausztria, Görögország és Olaszország növelte energiafelhasználásában. Svédország 38,7 százalékról 51,0 százalékra, Dánia 14,5 százalékról 26,0 százalékra, Ausztria 22,7 százalékról 32,1 százalékra, Görögország 7,2 százalékról 15,1 százalékra, Olaszország pedig 5,7 százalékról 13,5 százalékra. Dánia 2020-as célja 30 százalék, Ausztriáé 34 százalék, Görögországé 18 százalék, Olaszországé pedig 17 százalék. A megújítható forrásoknak a legalacsonyabb részaránya az energiafelhasználásban 2012-ben Máltán (1,4 százalék), Nagy Britanniában (4,2 százalék) és Hollandiában (4,5 százalék) volt. 2020-as célkitűzéseik sorrendben 10, 15 és 14 százalék. Magyarországnak 2020-ra 13 százalékos részarányt kell elérnie a megújítható energiaforrások felhasználásával. Az arány 2012-ben 9,6 százalék volt az előző évi 9,1 százalék után, szemben a 2004-es 4,4 százalékkal – közölte az MTI.
Az ország biztonságosnak nyilvánított atomreaktorainak újraindítását sürgette Abe Sindzó japán kormányfő parlamenti felszólalásában hétfőn, egy nappal a fukusimai atomerőmű-balesetet okozó földrengés és szökőár harmadik évfordulója előtt. Újra szeretném indítani az atomenergetikai hatóság szigorú szabályzata szerint biztonságosnak minősített reaktorokat, és ehhez meg akarom nyerni az emberek megértését - közölte. Szerinte Japánnak felelősségteljes, az emberek életét és a gazdasági aktivitást nem veszélyeztető energetikai politikát kell kialakítania, és az atomenergia biztonságos felhasználásának érdekében figyelembe kell venni (a fukusimai baleset) tapasztalatait.
Jelenleg Japán mind a 48 működőképes atomreaktora áll, miután a fukusimai balesetet követően felállított független atomenergetikai hatóság szigorú biztonsági fejlesztéseket írt elő az üzemeltetőknek az újraindítás feltételeként. A 2011-es baleset óta a japánok többsége ellenzi az atomenergiát, és a tervezet újraindítás megosztó kérdésnek számít, már csak azért is, mert a balesetet szenvedett fukusimai erőműben a mai napig fordulnak elő kisebb-nagyobb szivárgások. Ugyanakkor a kormány szerint az újraindítás középtávon gazdasági szempontból elkerülhetetlen. Az atomenergia a baleset előtt az energiahordozókkal gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkező szigetország áramellátásának mintegy 30 százalékáért felelt, azóta viszont Japán hatalmas árat fizet a kiesett kapacitások importált kőolajjal és földgázzal való pótlásáért.
Depóniagáz esetében akár 40 megawattnyi áramtermelő kapacitás is létesülhetne hazánkban, jelenleg ennek alig töredéke működik. A termálmetán elsősorban az e tekintetben gazdag keleti országrész számára jelenthetne energetikai beruházásokat – írja az Energiainfo.
Depóniagáz és termálmetán potenciál szempontjából is jól áll Magyarország, mégis alig-alig használjuk ezeket az energiaforrásokat. A depóniagáz hasznosítására mindent egybevéve akár 20-40 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitás is gazdaságosan telepíthető lenne, az energiatermelésre közvetlenül nem hasznosítható gázmennyiséget pedig CNG üzemű gépjárművek üzemanyagaként lehetne hasznosítani, vagy be lehetne táplálni a közcélú hálózatba. A termálmetán esetében legalább 120-130 olyan termálvízkút üzemel hazánkban, amelyből a feltörő víz köbméterében jelentős, akár 0,7-1,1 köbméternyi, metángáz is a felszínre kerül, mégis alig néhány esetben hasznosítják az így nyert energiahordozót.
A szokásosnál kevesebb áram fogyott a télen, a három téli hónapban csaknem 239 gigawattórával alacsonyabb felhasználást mért a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az elmúlt négy év téli időszakainak átlagánál – közölte a Mavir az MTI-vel.
Eszerint az enyhébb időjárásnak is köszönhetően az elmúlt három hónapban az összes bruttó villamosenergia-felhasználás csaknem 10 883 gigawattóra volt, míg az előző négy év téli időszakainak átlagos fogyasztása meghaladta a 11 121 gigawattórát. Az adatok szerint ezen a télen január 28-án fogyasztotta a legtöbb áramot az ország, 133,2 gigawattórát. Ez 2,8 gigawattórával kevesebb az elmúlt négy év téli időszakának maximális napi felhasználási átlagához képest. A legkisebb napi felhasználást, 94,7 gigawattórát tavaly december 25-én regisztrálták. A hétvégi napokon és az ünnepnapokon általában alacsonyabb a terhelés. Az előző négy év téli adatait vizsgálva az országos fogyasztás 2012. február 9-én volt a legnagyobb, elérte a 138,5 gigawattórát. A rangsorban a második a 2011. február 1-jén mért 136,7 gigawattóra, a harmadik pedig a 2010. január 28-i 135,6 gigawattóra. Ezen a télen a hazai villamosenergia-rendszer legnagyobb napi bruttó terhelése 6308 megawatt volt, ezt tavaly december 4-én mérte a Mavir. A rendszerirányító jelezte: Magyarországon jellemzően a téli fogyasztás eredményezi az éves csúcsokat, de megindult a kiegyenlítődés a téli és a nyári csúcs között. Az elmúlt négy év nyári adatait vizsgálva a legnagyobb bruttó villamosenergia-felhasználást 2011. július 14-én mérték, értéke 130,2 gigawattóra volt. Ugyanebben az időszakban a rendszerterhelés maximális bruttó értéke 6288 megawatt volt 2012. július 5-én. Télen a fűtéshez és a rövidebb nappalok miatt a világításhoz használt energia okozza a fogyasztás növekedését. Az utóbbi években megfigyelhető a téli és nyári napok átlaghőmérsékletének növekedése, ez hatást gyakorol a téli és nyári időszakok villamosenergia-igényére is. A klímaberendezések terjedésével a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése elfogadta az MVM Csoport új középtávú stratégiáját, amelynek legfőbb célja, hogy támogassa a nemzeti energiapolitikai célok megvalósulását, kiemelten a nukleáris erőművi kapacitás fenntartását, valamint a nemzeti vagyon gyarapítását és az ellátásbiztonság növelését az energetikában - írja a Paks-Press Hírügynökséghez eljuttatott közleményében a cégcsoport. Az MVM Csoport célja az ellátásbiztonság növelése és az energiafüggőség csökkentése, a nemzeti vagyon gyarapítása az energetikában, az energiatermelés és - szolgáltatás fenntartható fejlesztése, valamint a további növekedés a hitelképesség megőrzése mellett, mondta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. Bővebben itt olvashatunk a témáról.
Ugyancsak az MVM Csoportot érintő döntés, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése határozott a Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi Erőműve továbbműködtetéséről és az 5,2 milliárd forintos jegyzett tőkéjű MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. projekttársaság megalapításáról, így az új társaság megnyugtatóan rendezheti az oroszlányi térség távhő-ellátását, és az ott dolgozók sorsát. A telephely továbbfejlesztésének szükségességét megerősíti a hazai energiatermelők kapacitásának csökkenő tendenciája. Az új társaság feladata a Vértesi Erőmű Zrt. oroszlányi telephelyének új, energetikai célú, innovatív jellegű továbbhasznosítása, amely szakmailag megalapozott, a térség szociálpolitikai helyzete miatt társadalmilag elvárt. Mindez a Vértesi Erőműben, illetve a térségben meglévő képzett humán erőforrás és a több évtizedes iparági tevékenység, az elmélyült szaktudás és szakma kultúra, valamint a meglévő technológiai infrastruktúra alapjaira épül. A Vértesi Erőmű ZRt. a jelenleg érvényes, az Európai Bizottság elvárásaival harmonizált reorganizációs terve mentén folytatja működését, amelynek keretében 2018-ig fokozatosan vezeti ki a kitermelését és kezdi meg a Márkushegyi Bánya rekultivációját.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)