Heti hírvilág (2014. március 3 – 9.)
Közel huszonöt éve a legmagasabb számban épülnek atomreaktorok világszerte, a kapacitásbővítési tervek rövid- és hosszú távon elsősorban Ázsiára, ezen belül is Kínára összpontosulnak – közölte kedden a Reuters hírügynökség a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (International Atomic Energy Agency, IAEA) éves jelentését idézve. A hírügynökség birtokába került dokumentumok az IAEA 35 országot képviselő kormányzótanácsának a héten Bécsben kezdődő ülésére készültek és még nem kerültek nyilvánosságra. Az egyik dokumentum, a Nuclear Safety Review biztonsági, a másik, a Nuclear Technology Review pedig technológiai kérdésekkel foglalkozik. „A globális nukleáris technológiai ágazat jelentős eredményeket ért el 2013-ban a biztonság megerősítésében. Az erőművek üzemeltetési biztonsága változatlanul magas színvonalon áll” – állapítja meg a Nuclear Safety Review tanulmánya.
A nukleáris energia békés, biztonságos és megbízható felhasználásának támogatására létrehozott IAEA aktuális jelentésében is csökkentette az atomenergia felhasználására vonatkozó hosszú távú előrejelzését – immár sorban a harmadik alkalommal. Az atomenergia-ipar azonban még ezzel együtt is – elsősorban az ázsiai növekedésnek köszönhetően – meg fogja tudni duplázni áramtermelési kapacitását 2030-ig. Az IAEA jelentése szerint mintegy 30 ország kezdett meg vagy tervez nukleáris energetikai beruházást. A témát bővebben ez az írás ismerteti.
Az Eurostat nemrég nyilvánosságra hozott legfrissebb uniós energiaellátással kapcsolatos kimutatását elemzi a portfolio.hu. Az adatokból kiderül, hogy az EU 2012-es energiafogyasztása nagyságrendileg megegyezik a 90-es évek közepén rögzített adatokkal. 2006 és 2012 közötti időszakban hazánkban csökkent az egyik legnagyobb mértékben az energiafogyasztás. A közöltek szerint 2012-ben az EU 28 tagállamának (tehát már bekerült a horvát fogyasztás is) összesített fogyasztása 1 670 millió tonna olajegyenérték volt (Mtoe), ami 160 millió Mtoe-vel marad el a 2006-ban rögzített csúcsértéktől. Ez 2006-hoz képest 8%-os csökkenést jelent, vagy másképp érzékeltetve olyan, mintha a pár év alatt a teljes (éves) olasz fogyasztás kiesett volna. A 90-es évek közepétől egyébként alapvetően emelkedő trend volt megfigyelhető az EU energiafogyasztásában. A trendet a már említett 2006-tól csökkenés, majd a válságévekben egyenes zuhanás követett. Habár 2010-ben mutatkozott némi visszapattanás, a csökkenő fogyasztási trend azóta is tart.
Euróban mérve többet, a vásárlóerőt is figyelembe vevő adatok szerint valamivel kevésbé csökkentek az itthoni lakossági áram- és gázárak az elmúlt időszakban. Az áram adókkal növelt lakossági árában tavaly július óta a 17. helyről a 20., a gáznál ugyanezen idő alatt a 20. helyről a 21. helyre került Budapest – derül ki az E-Control, a VaasaETT és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal (MEKH) legfrisebb, februári árstatisztikáiból. A lakossági gázárat 22, az áramért fizetendő összeget pedig 23 európai fővárosban veszi számba a havonta elkészülő felmérés. A kilowattóránként 13,27 eurócentes áramár itthon 12,52 százalékkal volt alacsonyabb februárban, mint júliusban, az egy kilowattórára számított gázért fizetendő 3,68 eurócentes budapesti érték 12,38 százalékos csökkenést jelez. Idén februárban így Bukarest után a magyar fővárosban volt a legolcsóbb a lakossági földgáz, az áram pedig a román fővároson kívül Zágrábban és Belgrádban volt alacsonyabb. Az itthoni díjtételek a villanyszámla estében a vizsgált országok átlagának 72, a gáznál 51 százalékára rúgtak. A teljes cikk itt található.
Paks 2 vs megújulók, az el nem készült házi feladat címmel közölt írást az energiaoldal.hu. Ebben többek között jelzik: az utóbbi hetekben a témával több említésre méltó fórumon is foglalkoztak. Ezt értékelhetjük a társadalmi egyeztetés egy sajátos formájának, elvégre a döntés előtt ilyenre és széleskörű szakmai egyeztetésre sem került sor. Ezek közül az MTA-n tartott konferencia (origo, index, 444) adott teret a leginkább szakmai jellegű vitáknak. Ezeken a fórumokon a jelenlegi Paks 2 projekt támogatói részéről sokszor kevésbé átgondolt vagy pontos ismeretek hiányáról tanúskodó kijelentések és érvek hangzanak el. Az irás röviden reflektál néhány ilyen témára és számos hivatkozást is tartalmaz az utóbbi időben megjelent legfontosabb cikkekre és tanulmányokra.
Nincs felelőse a fukusimai katasztrófának – a japán ügyészség szerint. A helyi lakosság és környezetvédő csoportok felháborodtak azon, hogy a japán bíróság ejtette a vádat történelem második legsúlyosabb atomkatasztrófájáért – a fukusimai Daiichi atomerőműben történt balesetért. Nincs felelőse annak a balesetnek, ami több tízezer ember életét keserítette meg. Közeledik a Csernobil óta legsúlyosabb atomkatasztrófa harmadik évfordulója. Fukusimát 2011. március 11-én árasztotta el egy földrengést követő hatalmas cunami, megbénítva az atomerőmű fűtését. Ugyan a japán kormány által felállított független vizsgálóbizottság 2012 júliusában megállapította, hogy a katasztrófát „emberi mulasztás” okozta, a történelem második legnagyobb atomkatasztrófájáért mégsem vonnak senkit felelősségre, mert az ügyészség most ejtette a vádakat. Az irás itt olvasható.
A Greenpeace irása szerint világszerte megoldatlan probléma az atomhulladék elhelyezése, mellyel az új uniós jogszabályok értelmében Magyarországnak is meg kell küzdenie. Az elhelyezés terve igencsak költséges és összetett: sok évtizedes geológiai kutatásokat és óriási mérnöki munkát igényel. Az irás szerint olyan bizarr kérdések is felvetódnek, mint hogy hogyan tudunk kommunikálni 100 000 éves időtávban az eljövendő generációkkal. Az irás azt hangsúlyozza, hogy ezek a létesítmények folyamatos ellenőrzést, monitorozást igényelnek, és ma sem eseménytelen a működésük.
Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. március 5-én nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá további, az E.ON Hungária Zrt. tulajdonában álló társaságokban történő részesedés szerzés lehetőségéről. A jövőbeli tranzakció a lakossági ellátásért felelős E.ON Energiaszolgáltató Kft., az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint az E.ON Ügyfélszolgálati Kft. vállalat részeket érintheti. A szándéknyilatkozat aláírását követően az MVM Zrt. megkezdi az érintett társaságok részletes üzleti, jogi és műszaki átvilágítását, a kockázatok felmérését és az üzletrészek értékelését. Az esetleges tranzakcióra, így a vételár kitárgyalására, illetőleg a lehetséges adásvételi szerződés megkötésére mindezeket követően kerülhet sor, és a tranzakció zárása előreláthatólag még az idén befejeződhet – közölte az MVM Zrt.
Már nem csak az árampiacon lesz óriás az MVM, az E.On gázelosztó és szolgáltató cégeinek megvásárlásával szinte nem marad majd olyan terület, ahol nem lesz jelen tulajdonosként az állam. Sok pénzt költünk a kilencvenes években eladott vállalatok visszavásárlására, de vajon hová vezet ez az egész? Újabb energiacégeket vesz az állam, ezzel az árampiac után a gázpiacon is az MVM lesz a legerősebb cég. Lesznek ügyfélszolgálatai, ők írják majd a számlákat és hajtják be a tartozásokat, az állam kezébe kerül az országot lefedő gázhálózat jelentős része. De jobb lesz-e nekünk attól, hogy ezentúl nem egy német cégnek, hanem egy állami cégnek fizetjük a rezsit? Olcsóbb lesz az áram, jobban fűt a gáz? Kevesebb adót kell fizetni? Csökken a munkanélküliség? Vagy épp hogy rosszabb lesz minden, ha az államé lesznek az energiacégek? A helyzet nem fekete-fehér. A témával bővebben foglalkozó cikket az index.hu közölte.
Miközben a világ egyes részein egész városok fuldokolnak a szmogtól, addig egyre több autógyártó ismeri fel a környezetbarát technológiákban rejlő lehetőségeket és vág bele igen költséges fejlesztésekbe a környezetvédelem érdekében. Míg egy évtizeddel ezelőtt a világ autószalonjain csak az újdonságok iránt igazán fogékony látogatók nézték meg a néhány kiállított elektromos autót, addig mára a nem robbanómotorral hajtott gépkocsik ugyanolyan elfogadott résztvevői lettek ezeknek a bemutatóknak, mint a jelenleg egyeduralkodó hagyományos – és persze igencsak környezetszennyező – erőforrással hajtott autók. Mostanság a legnagyobb gyártók, köztük igazi prémiummárkák is sorra mutatják be elektromos, vagy hibrid hajtású modelljeiket, amelyek hamarosan egyenrangú vetélytársai lehetnek – ha ugyan nem azok már most is – a hagyományos erőforrással hajtott autóiknak. A témáról bővebben itt olvashatunk
(Az összeállítást készítette: Mayer György)