Heti hírvilág (2014. február 24 – március 2.)
A számítások szerint 13 százalékkal lesz csökkenthető a villamos energia ára, ha Pakson megvalósul a kapacitásbővítés, azaz megépül a tervezett két új erőművi blokk, ez a gazdaságélénkítést, a befektetők vonzását segíti - mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter hétfőn, a bővítés gazdaságélénkítő hatásait bemutató paksi sajtótájékoztatón. A lakosság több mint háromnegyedének támogatásával üzemelő Paksi Atomerőmű ma Magyarországon a legpiacképesebb villamosenergia-termelő, a hazai áramtermelés több mint felét adja, és segít megfizethető szinten tartani az energia árát. A Paksi Atomerőműben a hálózatra kapcsolása óta megtermelt villamos energia mennyisége épp a napokban érte el a 400 TWh értéket, amely megfelel a teljes magyar lakosság 35 évnyi villamosenergia-felhasználásának. Az atomerőműben megtermelt villamos energia hazánkban messze a legolcsóbb, és ez az újonnan megépítendő blokkok esetében is így marad majd. Az új blokkok létesítésével kapcsolatban az orosz fél vállalta, hogy akár 40 negyven százalékos magyar beszállítói arányt garantál. A jelentős gazdaságélénkítő hatás mellett a beruházás 8-9 ezer új munkahelyet is teremt. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója szerint már megkezdődött a lehetséges hazai beszállítók, alvállalkozók körének azonosítása. Az elmúlt hónapokba a hazai kis- közepes és nagyvállalatoknak tartott tájékoztatókon már eddig közel 400 cég jelentkezett, hogy részt venne a beruházás munkáiban. A tájékoztatón Baji Csaba, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója többek között azt emelte ki: a csoport célja, hogy a jövő munkáltatójává váljon, ezért számos olyan programot (oktatási, kutatási, tudományos) hirdetett és támogat, amelyek segítik azoknak a szakembereknek a képzését, akik majd például az új paksi blokkok építésében, üzemeltetésében dolgozhatnak. A sajtótájékoztatón elhangzottakról bővebb tudósítás olvasható a Paks-Press Hírügynökség kiadásában.
Hamarosan, hacsak átmeneti időre is, de megduplázhatjuk a Paksi Atomerőmű kapacitását. A lépéssel már akár be is kerülhetünk Európa legnagyobb atomerőművi teljesítménnyel rendelkező országai közé, de "atomenergia-hatalom" bizonyosan nem válik belőlünk.
Magyarország a világ azon kevés számú országai közé tartozik, amelyik jelenleg is rendelkezik atomerőművel. Mi több, nemrég döntés született arról, hogy a jelenlegi atomerőművi kapacitásokkal akár az évszázad végéig is számolhatunk. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy melyek azok az országok, amelyek szintén jelentős mennyiségű atomenergiát hasznosítanak. Következzen hát a legnagyobb atomerőművi kapacitással rendelkező európai országok TOP10-es listája – írta a Porfolio.hu.
A megújuló energiaforrások alkalmazásában érdekelt szervezetek és az atomenergia ellenzői gyakran hangoztatják azt, hogy hazánk számára két út van a jövőbeli energiaellátás tekintetében vagy atomenergia, vagy pedig a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ez a megközelítés szakmailag egyáltalán nem helyes, hiszen csak egy út létezik, ez pedig az atomenergia és a megújuló energiaforrások közös útja, mivel mind a két energiaforrásnak megvannak a sajátos tulajdonságai, ezért ezek nem egymást kiváltó, különösen nem egymást kizáró technológiák. A versenyképesség és a klímavédelmi célok elérése érdekében mind a két energiatermelési módra egyszerre kell támaszkodnunk, és reálisan szükséges értékelni az egyes energiaforrások energiatermelésben betöltött szerepét. A megújuló energiaforrások valós tükrét bemutató írás itt érhető el.
Magyarországon 2025-ig 4-4500 MW új erőművi kapacitásra lesz szükség a biztonságos energiaellátáshoz. Az elfogadott energiastratégia is úgy számol, hogy az atomerőmű mellett jelentős megújuló energiaforrásokra is szükség lesz, valamint a mátrai lignittüzelésű erőmű is meghatározó marad – hangsúlyozta Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója, az atlatszó.hu "Szükség van-e a Paks 2-re?" című budapesti fórumán. Aszódi szerint már most annyira magas a magyarországi villamosenergia-import aránya, hogy ez hosszú távon akár az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. A fórumról bővebben írt a Paks-Press Hírügynökség.
Ugyancsak a Paks-Press tudósított az Elte ÁJK A épületében csütörtökön este rendezett "Az Atomvita. Ringben: Jávor -Lázár" című összecsapásról. A kormány álláspontját Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár, míg az atomellenességet Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke képviselte. Bár dékáni kérésre a rendezvény nem volt sajtó-nyilvános, és még a hallgatók számára is regisztrációhoz kötötték a részvételt, természetesen több médium is titkon tudósított az eseményről, és több stáb is várakozott az épület előtt, bár a terembe nem mehettek be. A négyszáz fős előadó zsúfolásig megtelt, nemcsak a hallgatók jelentek meg, hanem oktatók és közszereplők is. A vitapartnerek először öt percben összefoglalták álláspontjukat a témával kapcsolatban, Jávor következetesen az atomerőmű építése ellen érvelt, addig Lázár inkább a beruházással kapcsolatos részleteket igyekezett tisztázni mind jogi, mind gazdasági szempontból. A hallgatóság érezhetően jobban kedvelte az államtitkár mondandóját, ezt időnként tapssal is jelezték. A vitáról részletesebb beszámoló itt olvasható.
A homeinfo.hu írása bemutatja Budapest legtakarékosabb panelépületeit. Mint jelzik: a fűtéskorszerűsítés, a nyílászáró csere, a külső hőszigetelés, az online elszámolási rendszer meghozza eredményét. A hatékony energiafelhasználás egyre fontosabb, erről tanúskodik az „I LOVE PANEL – Legtakarékosabb épület” pályázat eredménye. A nyertes épületek egy-egy 1 KWp napelemet nyertek. A FŐTÁV Zrt. 2013 őszén hirdetett pályázatot olyan budapesti távfűtéses panelépületek számára, melyek az energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve tudatosan törekedtek a fogyasztásuk csökkentésére, korszerűsítő beruházásokkal. A pályázat a lakhatási költségek három meghatározó eleme alapján hasonlította össze az épületeket a 2006. és 2012. év fogyasztásai alapján. A vizsgálatban az épület közös hő, víz és áramfelhasználását vették figyelembe
Harmincévnyi szünet után ismét atomerőművet építhetnek az Egyesült Államokban – legalábbis a kormányzat 6,5 milliárd dolláros hitelt adott ilyen célra. A Reuters jelentése szerint négy éven át tartó egyeztetések eredményeként született megegyezés a Southern energetikai társasággal, amely más cégekkel és a georgiai helyhatósággal osztozik a pénzen. A beruházással a tervek szerint a georgiai Vogtle erőművet bővítenék két új energiablokkal. Ezek 2017-2018-ban kezdenék el a működést. A Financial Times brit üzleti napilap ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA-ban a közeljövőben több atomerőművet zárhatnak be, mint amennyit építenek. Az olcsó palagáz megjelenése ugyanis jó néhányat gazdaságtalanná tett. De korántsem mindegyiket – derül ki az amerikai Atomenergia Intézet adataiból. Ezek szerint 2012-ben az USA 61 atomerőművében átlagosan 44 dollárba került egy MWh villamos energia előállítása, míg az új gázerőművekben magasabb, 47 dollár volt ez az összeg. A nukleáris létesítményekben azonban nagyon nagy skálán mozognak a költségek: van olyan erőmű, ahol 28 dollár, de olyan is, ahol 62 dollár volt az egy megawattórára jutó átlagkiadás 2010-2012 között.
A Minnesota Power áramszolgáltató 64 darab 3MW-os szélturbinát rendelt a Siemenstől "Bison Wind Energy Center" szélerőművéhez, amely New Salem városának közelében, Észak-Dakota szövetségi államban működik. A D3 platformhoz tartozó turbinák forgórészének átmérője 113 m, kerékagy-magassága 92,5 m. Teljesítményük a nagyobb rotornak és a magasabb toronynak köszönhetően egyenként 3,2 MW-ra nő. Az installációt 2014. június közepén kell megkezdeni; az üzembe állítás időpontját 2014 decemberére tűzték ki. A szélturbinák szállítása, telepítése és üzembe állítása mellett a Siemens három évre szóló szerviz- és karbantartási szerződést is vállalt. Minnesota energiaszolgáltatóinak 2025-re az áram termelésének negyedét regeneratív forrásokból kell táplálniuk. Sőt, atomerőművek üzemeltetőinek már 2020-ra megújuló alapra kell átállítaniuk az áramtermelés 30%-át. A "Bison 4" 205 MW-nyi bővítése majdnem 500 MW-ra növeli a "Bison Wind Energy Center" szélerőmű teljes kapacitását. Az előző három projektfázishoz is a Siemens szállította a szélturbinákat, amelyeket 2010-ben és 2012-ben állítottak üzembe.
(Az összeállítást készítette: Mayer György)