A FORATOM az Európai nukleáris ipar szervezete közleményt adott ki, amely üdvözli az Európai Bizottság azon döntését, amellyel jóváhagyta a Paks II. atomerőmű két reaktorának építésére vonatkozó magyar finanszírozási megoldást. Az EU határozata nagyon helyesen emlékeztet arra, hogy a nukleáris beruházás elősegítése a Rómában, 60 évvel ezelőtt megkötött Euratom Egyezmény egyik célkitűzése, és az állami támogatás összhangban van az EU szabályaival.
A napokban az Európai Bizottság lezárta azt a Magyarország ellen folytatott vizsgálatot, amelynek tárgya a Paks II. beruházás összeegyeztethetősége volt az EU közbeszerzési szabályaival. Ezzel együtt az EB jóváhagyta a pénzügyi konstrukciót is és utat enged Magyarországnak az építés megkezdéséhez.
„Miután az Európai Bizottság jóváhagyta az Egyesült Királyságban tervezett Hinkley Point C új atomerőmű építésére előterjesztetett beruházási szerződést, a mostani döntés a Paks II. projektről jó hír az egész ipar számára és pozitív jelzést ad a jövőbeli nukleáris beruházásoknak – mondta Jean-Pol Poncelet, a FORATOM vezérigazgatója.
A FORATOM már kifejtette véleményét az állami támogatás kérdéséről a Bizottság vizsgálata alatt, amely a szervezet honlapján elérhető.
A FORATOM emlékeztetett a tagországok azon jogára, hogy választhatják az atomenergiát az energiarendszerük részeként és támogathatják a hosszútávra szóló beruházásokat a nukleáris energia területén az Euratom Egyezmény céljainak megfelelően.
A FORATOM dicséri az Európai Bizottságot, hogy közleményében az Euratom Egyezmény 2. cikkelyére hivatkozik, amely kimondja, hogy az Európai Unió „elősegíti a beruházásokat, és — különösen a vállalkozások kezdeményezéseinek támogatásával — biztosítja a Közösségben az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését”.
Az atomenergia hozzájárul a biztonságos ellátáshoz. Magyarország esetében, ahogyan ezt az Európai Bizottság 2015 novemberében, az energiaunió helyzetéről szóló jelentésben megjelent ország adatlap kifejti, az energiaimport-függőség nagyobb, mint az EU28 átlaga. A kőolaj termékek importfüggősége ugyan az EU átlagszintjén található, de a gáz esetében fölötte, noha 2005 óta csökkent. A nukleáris forrásból termelt villamos energiával Magyarország lényegesen lazíthatja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőségét. Fontos megjegyezni azt is, hogy Magyarországon az előrejelzések 2030-ra 50%-os hiányt mutatnak a hazai villamosenergia-termelésben a várható igényekhez képest.
Az EU 14 tagországában, a magas kihasználtsággal – átlagosan 85 - 90% – működő 129 atomerőmű adja az EU villamosenergia-termelésének 27%-át, és a széndioxid-mentes villamos energia csaknem felét állítja elő. A teljes működési ciklust tekintve az atomerőmű ugyanannyi üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, mint a szárazföldi szélerőmű. Az atomerőművek képesek stabilan báziserőműként működni akár 60 éven keresztül is. Az atomenergia nagymértékben hozzájárul ahhoz az EU cél eléréséhez, amely a gazdaság 85-90%-os dekarbonizációját tűzte ki 2050-re.
A FORATOM eredeti közleménye itt érhető el.