Atomerőművek 2009-ben: két új reaktor indult, négy leállt
Az elmúlt évben csak két új reaktort helyeztek üzembe, 11 épitése kezdődött el és négyet pedig bezártak. A statisztikában még nem mutatkoznak azok a mélyebb változások, amelyek az elkövetkező években komoly fellendülést jeleznek előre.
A legaktivabb nukleáris erőműépitési programok Kinában, Dél-Koreában és Oroszországban folynak. A World Nuclear Association szerint a világon jelenleg 54 reaktor van létesitési szakaszban. A 2008-ban megfigyelt folyamat folytatódik, amikor ugyan új atomerőmű üzembehelyezésére nem került sor, de tiz blokk épitését inditották el. Ismerve, hogy egy nukleáris erőmű épitése 4-6 évig tart, ez azt jelenti, hogy 2014 körül már havonta egy új reaktor üzembeállitására lehet számitani. A 2010-es évben kb. 8 új reaktor lép üzembe, és további két reaktor jelentős rekonstrukció után kezdi majd meg működését.
A bezárt reaktorok között van a francia Phenix, egy gyorsneutronos prototipus (223 MW) és a litván Ignalina erőmű második blokkja (1185 MW), amelyet az ország EU csatlakozásának feltételei miatt állitottak le. A japán Hamaoka atomerőmű két régi blokkját hivatalosan is bezártak, miután már több éve nem üzemelt. Ezeknek a reaktoroknak a rekonstrukciója helyett két új reaktort épitenek, amelyek már kielégitik a megnövelt földrengés-állósági követelményeket.
2009-ben a két újonnan üzembehelyezett reaktor a japán Tomari 3 (866 MW) és az indiai Rajasthan 5 (220 MW) volt. Mindkét blokkot decemberben kapcsolták a hálózatra.
Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő reaktorok teljesitményének növelése révén 808 MW-tal nőtt az atomerőművek teljesitménye. A Nemzetköz Atomenergia Ügynökség adatai szerint jelenleg a világon (Tajvant is beleértve) 437 reaktor működik, s ezek összteljesitménye 370 187 MW(e).
Forrás: WNA, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
Atomerőművek 2008-ban: több mint tíz új reaktor építése kezdődött el, három régit pedig leállítottak
Az atomenergetika 2008-ban tovább folytatta a korábbi években felgyorsult fejlődését. Több mint tíz új reaktor építését kezdték el elsősorban az ázsiai térségben, de további nukleáris erőmű beruházások indultak Oroszországban is. A legtöbb atomerőmű építés Kínában rajtolt, ahol 2008-ban hat blokk létesítéséhez fogtak hozzá (Hongyanhe 1, Fuqing 1, Ningde 1 és 2, Yangjiang 1, and Fangjiashan 1.). Két új reaktor beruházása kezdődött el Dél-Koreában és Oroszországban is megindult két korábbi atomerőművi telephely (Szentpétervár és Novovoronyezs mellett) egy-egy reaktorral való bővítése is. Hosszú szünet után ismét hozzáfogtak Szlovákiában a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának befejezéséhez. Itt eredetileg még szovjet közreműködéssel 1986-ban kezdték el egy négy blokkból álló atomerőmű létesítését, amelyből két reaktor el is készült, de a további építkezést 1992-ben leállították. A beruházás újrakezdéséhez a 3. és 4. blokk terveiben biztonságnövelő változtatásokat hajtottak végre, amelynek programját az Európai Unió 2008. november 4-én elfogadta. Ezzel hivatalosan is újraindult a beruházás. A tervek szerint a két új blokk 2012-ben és 2013-ban készül el. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia pótolni tudja a két régebbi bohunice-i reaktor leállítása miatt kieső atomerőművi kapacitást.
Mint ismeretes, Szlovákia európai uniós csatlakozási feltétele volt, hogy a két, korábbi generációhoz tartozó nukleáris reaktort le kell állítani. A menetrendnek megfelelően az első reaktor 2006 decemberében fejezte be működését, míg a második blokkot 2008. december 31-én kapcsolták le a hálózatról. Szlovák szakemberek szerint az EU által támasztott csatlakozási feltételnek nem műszaki, hanem politikai okai voltak, mert a leállított blokkok még legalább további 10-15 évig biztonságosan tudtak volna villamos energiát termelni.
A szlovák reaktor mellett tavaly két régebbi építésű reaktort zártak be Japánban (Hamaoka 1,2), mert az üzemeltető úgy találta, hogy az 1973-ban és 1978-ban üzembehelyezett két reaktor modernizálása az új földrengés biztonsági előírások teljesítéséhez gazdaságosan nem valósítható meg. Ehelyett a jelenlegi telephelyen egy új erőmű létrehozását határozták el.
2008-ban a tervek szerint két indiai reaktor üzembehelyezésére lehetett számítani (Kaiga 4 és Rawatbhata 5 – mindkettő 202 MW-os nehézvizes reaktor). A blokkok indítását azonban a fűtőanyag gyártás késedelme miatt el kellett halasztani.
A 2008. évi végén a világon (Tajvant is beleértve) 436 reaktor működött 372 ezer MW összkapacitással, és 41 reaktor volt építési szakaszban. A világon az atomerőművek adták a megtermelt villamos energia 15%-át.
Forrás: WNA, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
Reaktorstatisztika
| 2009 december 31 | ||||||
| Üzemelő reaktorok | Épülő reaktorok | Tervezett reaktorok | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| db | MW (netto) | db | MW (brutto) | db | MW (brutto) | |
| Amerikai Egyesült Államok | 104 | 101119 | 1 | 1180 | 11 | 13800 |
| Argentina | 2 | 935 | 1 | 692 | 2 | 767 |
| Belgium | 7 | 5728 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Belorusszia | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2000 |
| Brazilia | 2 | 1901 | 0 | 0 | 1 | 1245 |
| Bulgária | 2 | 1906 | 0 | 0 | 2 | 1900 |
| Cseh Köztársaság | 6 | 3686 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Dél-Afrikai Köztársaság | 2 | 1842 | 0 | 0 | 3 | 3565 |
| Dél-Korea | 20 | 17716 | 6 | 6700 | 6 | 8190 |
| Egyesült Arab Emirátusok | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 | 5600 |
| Egyesült Királyság | 19 | 11035 | 0 | 0 | 4 | 6600 |
| Egyiptom | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1000 |
| Észak-Korea | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 950 |
| Finnország | 4 | 2696 | 1 | 1600 | 0 | 0 |
| Franciaország | 58 | 63236 | 1 | 1630 | 1 | 1630 |
| Hollandia | 1 | 485 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| India | 18 | 3981 | 5 | 2774 | 23 | 21500 |
| Indonézia | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2000 |
| Irán | 0 | 0 | 1 | 915 | 2 | 1900 |
| Japán | 54 | 47102 | 1 | 1373 | 13 | 17915 |
| Kanada | 18 | 12652 | 2 | 1500 | 4 | 4400 |
| Kazahsztán | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 600 |
| Kína | 11 | 8587 | 20 | 21880 | 37 | 41250 |
| Magyarország | 4 | 1880 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Mexikó | 2 | 1310 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Németország | 17 | 20339 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Örményország | 1 | 376 | 0 | 0 | 1 | 1060 |
| Oroszország | 31 | 21743 | 9 | 7130 | 8 | 8000 |
| Pakisztán | 2 | 400 | 1 | 300 | 2 | 600 |
| Románia | 2 | 1310 | 0 | 0 | 2 | 1310 |
| Spanyolország | 8 | 7448 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Svájc | 5 | 3237 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Svédország | 10 | 9399 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Szlovákia | 4 | 1760 | 2 | 840 | 0 | 0 |
| Szlovénia | 1 | 696 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Thaiföld | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2000 |
| Törökország | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2400 |
| Ukrajna | 15 | 13168 | 0 | 0 | 2 | 1900 |
| Vietnam | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 2000 |
| Világ összesen | 436 | 372 600 | 53 | 551 114 | 142 | 1156 082 |
Forrás: WNA, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
Atomenergia az Európai Unióban (2004)
A villamosenergia-ellátás biztonsága fontos politikai téma az Európai Unióban, mert az elmúlt évben érzékeny áramkimaradások voltak Dániában, Svédországban és Olaszországban. Sokan aggódnak amiatt is, hogy az EU nagymértékben függ az olaj és a gáz importjától. A villamosenergia-felhasználás az EU országaiban 2004-ben is több, mint 2%-kal növekedett. A nagyobb igényeket kielégítésére4.6%-kal több gázt és szenet használtak fel és az atomerőművek termelése is, mintegy fél százalékkal nagyobb volt. A vízenergiából termelt áram mennyisége valamelyest csökkent, viszont több villanyt állítottak elő megújuló forrásokból is, mint egy évvel korábban. Az ábra szerint a kibővült Európai Unióban az atomenergia még mindig a legnagyobb villamosenergia-termelési forrás (33.34%), amelyet a szén követ 26.6%-kal.
Az előrejelzések szerint az atomenergia szerepe a jövőben sem változik és fontos eleme marad a megbízható villamosenergia-termelésnek. Az újonnan épülő finn és francia atomerőművek mellett a fejlődés meghatározó iránya a meglévő reaktorok eredetileg tervezett üzemidejének meghosszabbítása és az üzemelő egységek teljesítményének növelése.