Kedvező értékelést kapott az atomenergia a környezetre gyakorolt hatás szempontjából

Beszélgetés Őri Istvánnal, a Green Capital vezérigazgatójával

2010. március

oriKérdés: Őri úr, tudomásom szerint ön higiénikusként végzett, környezetvédelmi szakmérnök, majd 1996-tól az egyik vezetője volt az Európai Unióval való tárgyalások környezetvédelmi szakterületi előkészítésének. Később a magyar tárgyaló delegáció vezetője lett a környezetvédelmi átvilágítási tárgyalásokon. Mennyire feleltünk meg az EU környezetvédelmi követelményeinek. Javult ez a helyzet azóta?

Őri István: Sokan akkor, 1997-ben tartottak attól, hogy a környezetvédelem, mint az egyik legnehezebb fejezet, akadályozni fogja hazánk Uniós csatlakozását. Ehhez képest a vártnál sokkal jobban szerepeltünk, hiszen a tárgyaló csapat nagyon magas szinten felkészült. Sokat segített az Európai Bizottság is, tárgyaló EU-s kollégáink partnereknek tekintettek minket. Egyszóval ez igazi sikertörténet volt, és ma is az. Számomra személyes sikerként is elkönyvelhető, hiszen a sikeres tárgyalások után a megvalósítás szakaszában közigazgatási államtitkárként vezethettem négy évig a tárcát, így rajtam lehetett számon kérni, hogy amit ígértünk, teljesítjük-e. Sok esetben nem csak hogy megfeleltünk, hanem kezdeményezőkké is váltunk.

Kérdés: Elérhettünk volna jobb pozíciókat is a csatlakozási tárgyalásokon?

Őri István: Nem hiszem. Megkaptuk azt, amit mindenki megkapott korábban, kiegészítve hazánk sajátosságaival, adottságaival. Részletes megvalósíthatósági elemzésekre alapult a tárgyalási pozíciónk, és úgy gondolom, hogy az eredmény az, hogy soha nem látott mértékben fordít az ország a környezetvédelmi infrastruktúrára, természetesen elsősorban EU-s forrásokból.

Kérdés: Mi a véleménye az EU kibocsátás-csökkentési törekvésekről és ebben a ránk kirótt kötelezettségekről?

Őri István: Becsülendő, hogy az EU megpróbál élen járni a környezeti politikák alakításában, és az egyes környezeti elemek védelmét, használatát előre mutató, korszerű módon, szigorúan szabályozza. A hazai szakemberek felkészültsége és elismertsége a Bizottságban és az EU valamennyi intézményében azt eredményezi, hogy meghallgatják, figyelembe veszik érveinket, véleményünket. A ránk kirótt kötelezettségek méltányosak és teljesíthetőek. Bár a politika erőteljesebb támogatása időnként jól jönne nekünk, szakembereknek.

Kérdés: A koppenhágai kibocsátás-csökkentési tárgyalások eredménye Ön szerint kudarc vagy bíztató?

Őri István: Ha hivatásos zöldként kíváncsi a véleményemre, akkor kudarc, ha a realista volt államigazgatási szakember szólal meg belőlem, akkor normális az a folyamat, amikor hosszas tárgyalások és egyeztetések szükségesek minden kis lépéshez. Meggyőződésem, hogy a döntéshozók felfogták, hogy csak egy új, átfogó globális klíma megállapodás vezethet oda, hogy Föld jelenlegi egyik legnagyobb betegségét orvosolni tudjuk, és meg fognak állapodni.

Kérdés: A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont. Hogy ítéli meg a jelenlegi magyar energetikát?

Őri István: A magyar energetika hosszabb távon véleményem szerint ebben a szerkezetben nem fenntartható, és nem csak környezeti szempontból. Ellátás biztonsági és gazdasági szempontból sem az. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a biztonsági, gazdasági (előállítási és fogyasztói ár) szempontok tökéletesen egybeesnek a környezetvédelmi szempontokkal, egyszóval ha ezeket a szempontokat, érdekeket optimalizálni tudjuk, akkor beszélhetünk fenntarthatóságról az energetika esetében. A fosszilis energiahordozókkal szemben emelni szükséges a megújulók részarányát. Ez azonban nem a centralizált energiatermelésben valósítható meg az elvárt, ideális hányadban, hanem elsősorban decentralizáltan. Ma már számos európai országban a legtöbb helyi közösség rendelkezik valamilyen megújulóra alapuló energiatermelő rendszerrel és ?összedolgoznak? az országos rendszerrel. Tehát a fenntarthatóság egy újfajta szemléletet kíván, és ez azt jelenti, hogy a centralizált rendszerek, benne a nukleáris energiával is természetesen, és a helyi közösségi rendszerek, elsősorban a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokkal egymás mellett fejlődnek és léteznek.

Kérdés: Cége a PA Zrt. megrendelésére elvégezte a magyar energiaszektor villamosenergia-termelésének életciklus-, és ?carbon footprint? elemzését. Beszélne erről röviden?

Őri István: Ilyen vizsgálatot Magyarországon nem végzett még senki, és Európában sem sokan. Az életciklus elemzésnek az a lényege, hogy a ?bölcsőtől a sírig? összegyűjti az adott ?termék? esetünkben a villamos energia előállításának környezetre gyakorolt hatásait, és ezt egy viszonyszámmal, az úgynevezett öko-ponttal jellemzi. Ez egy nagyon bonyolult, időigényes vizsgálat, hiszen rengeteg valós adatot kell összegyűjteni és elemezni, míg a modell használhat lesz. Speciális hatásokat külön-külön is vizsgáltunk, így többek között az energetika környezeti hatásait és a globális klímaváltozás szempontjából fontos szén-lábnyomot, azaz a ?carbon-footprint?-et is. Megvizsgáltuk az összes Magyarországon előforduló és használt energiahordozót a villamos energia előállítás szempontjából, beleértve a fosszilis és a megújuló energiát, valamint az atomenergiát is. Az eredmények igazolják a megújulók és az atomenergia használatának létjogosultságát, és számos, még a mi számunkra is meglepő eredménnyel találkoztunk.

Kérdés: Az atomenergia jól szerepelt a vizsgálatban, reméljük nem a megrendelő cég profilja miatt.

Őri István: Természetesen nem. Ezt egy hiteles kutató, független tanácsadó cég nem is engedhetné meg magának. Szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a paksi Atomerőmű inkább kutatási partner volt és nem elsősorban megrendelő. Akár így, akár úgy, az atomenergia ökopontban kifejezett környezeti hatása a legkedvezőbb lett az összes vizsgált rendszer között. Ez igaz a szénlábnyomra is. Sokféle forgatókönyvet végigvizsgáltunk, figyelembe vettük a fűtőelemek előállításától az erőmű leszereléséig és a radioaktív hulladékok kezeléséig a technológiai lépéseket, de az eredmények minden esetben kedvezőek voltak. Érvelésünket, eredményeinket széles körben publikáljuk és remélhetőleg érvként eljutott a koppenhágai klímacsúcson résztvevőkhöz is, ugyanis hosszú vita eredményeként végül is úgy tűnik, hogy az atomenergiát elismerik a globális klímaváltozás elleni küzdelem egyik eszközeként.

Kérdés: Ön szerint mi az oka a szélenergia rossz osztályzatainak az analízisben?

Őri István:Minden olyan energiahordozó relatíve rosszul szerepel, ahol a fajlagos energia előállítás hatása rosszul aránylik az építés környezeti hatásaihoz. Gondolják el, hogy hány 2-3 MW-os széltornyot kell emelni és üzemeltetni ahhoz, hogy 2000 MW-os teljesítményt kapjunk!

Kérdés: Nagyon furcsa, hogy a vízenergia még a lignitnél is rosszabb osztályzatot kapott az EcoIndicator ?99 módszer alapján végzett vizsgálatban. Mi az oka ennek a már-már hihetetlen eredménynek?

Őri István: A vízerőművek építésének környezeti hatása óriási és gyakran bizony romboló. A gátépítéshez rengeteg építőanyag kell. Emellett a felduzzasztott víz óriási területeket áraszt el, a víztározókban a folyók lerakják hordalékukat és több méteres üledékréteg képződik. Megindul a pangó vizek eutrofizációja, algavirágzás, a fenék közelében gyakran anaerob viszonyok alakulnak ki, ezért oxigénhiány miatt tömegesen pusztulnak el élő szervezetek és jelentős mértékben változik a környezet vízháztartása, a természet természetes folyamataihoz képest igen rövid idő alatt. Persze ez a folyamat a természetben is megfigyelhető, amikor például egy természeti katasztrófa elzárja egy folyóvíz útját, vagy kicsiben, amikor a hódok gátat építenek egy patakon. A probléma itt a léptékkel, a természetbe való beavatkozás átgondolatlan nagyságrendjével és a hirtelen változásokkal van.

Kérdés: A bioetanolt mostanában sok kritika éri.

Őri István: Pedig részben alaptalanul. A legfőbb kritika azért éri, mert élelmiszerből (kukoricából) állítják elsősorban elő, vagy a trópusi esőerdők kivágása által nyert termőföldeken előállított cukornádból. E utóbbi valóban nagy baj. Az Európai Unió ezért határozta meg a bio-üzemanyagok fenntarthatósági kritériumait. A bioetanol előállítása meg kell feleljen ezen előírásoknak: az energia mérlegnek pozitívnak kell lenni, azaz CO2 megtakarítást kell, nem is kis mértékben, eredményezni. Csak halkan jegyzem meg, hogy Magyarországon még közepes termésű évben is elég nagy kukoricafelesleg adódik, amiből lehet, sőt kell, fenntartható módon bioetanolt gyártani. És mennyi más alapanyag van még: ott van például a mezőgazdasági hulladék, egyéb biomassza.

Kérdés: Hogyan fogadták eredményeit a zöld mozgalmak?

Őri István: Nem igazán reagáltak rá. Úgy gondolom, hogy az eredményekkel nem lehet vitatkozni, hiszen ehhez egy másik vizsgálat kellene, amit tételről tételre össze lehetne hasonlítani a mi vizsgálatunkkal. Ennek is állunk elébe, hiszen a kutatás során nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy csak ellenőrzött adatokat használjunk és a modell is nemzetközileg elfogadott, így megfelel az összehasonlíthatóság követelményeinek. És persze a lehető legjobb kutatói csapatot állítottuk össze, akik személy szerint az EU szintű LCA szervezetekben is képviselik hazánkat és sokat tettek a modellek fejlesztésért is.

Kérdés: Hogy képzelné el a magyar energetika jövőjét?

Őri István: Korszerű, olcsón termelő erőművek, amelyek a tüzelőanyag és a hatásfok szempontjából megfelelnek a legjobb elérhető technikának. Energiaellátásunk diverzifikált. Olyan épületekben élünk, dolgozunk, amelyek energetikailag sokkal kedvezőbbek a maiaknál, ezáltal kevesebb energiát fogyasztunk. Sok-sok megújuló energia minden háztartásban rendelkezésre áll. Ha a közösség, háztartás felesleges energiát termel, akkor az elektromos energiát betáplálhatja a központi rendszerbe, és a betáplálás/vételezés egyenlegét fizeti csak. És ez nem utópia!

Őri úr, köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készitette: dr. Szerbin Pável EU szakértő, PA Zrt.